Észak-Magyarország, 1958. november (14. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-26 / 279. szám
2 ßSZAKMAGTARORSZÄG Szerda, 1958. november 2«. Eredmények, tervek Sátoraljaújhelyen A városa tanács elnökével, Kovács Albert elvtárssal beszélgettünk az új eredményeikiröi és a jövő terveiről. Megtudtuk, hogy a piactér rendezése félmillió forintos költséggel teljesen elkészült, s megyénk egyik legkofnszerííbben berendezett piactere lett. örülnek ennek a környékbeli termelők, s máris lényegesen megnövekedett a felhozatal az új piacra. — Bővült városunk vízvezeték- hálózata is — folytatta Kovács elvtárs —, mert újabban a Batthyány-, Kinizsi-utcákba és az Alsózsclyom- kára is eljutott a víz. Most kezdődött meg az Esze Tamás-utca átépítése. Erre 700.000 forintot íordí- tu:nk% A kórháztól csaknem 1 kilométer hosszúságban új burkolatot kap ez a Hecske alján húzódó utca. — Egy nagyszabású, új építkezés munkálatai is megkezdődtek városunkban. Mivel Sátoraljaújhelyen a különböző kisipari termelőszövetkezetekben igen sokan dolgoznak, az országos központ a ktsz-dolgozók számára egy modern, emeletes épületet emeltet, amelyben bölcsőde, napköziotthon, 250 személyes üzemi konyha és étterem, továbbá egy szép kultúrterem lesz beépített színpaddal. Az épület környékét is gyönyörűen kiképezik, játszóteret és fürdőmedencét is létesítenek a gyermekek számára. Készülnék a következő évek tervei is. Ezek szerint végre orvosolni fogják Sátoraljaújhely régi panaszát, és a város belsejében a háborús pusztítások emlékeként visszamaradt, üresen ásító két teliket be fogják építeni. Az Árpád-utca elején egy 100 személyes turistaszálló építését tervezik, a Dózsa György- utca sarkán pedig az országos beruházások összegéből egy nagy bérházat emelnek, amelynek az emeletein modem, összkomfortos lakások lesznek, a földszinti részét egy hatalmas állami áruházzá rendezik be. Sátoraljaújhely határszéli város, s nemcsak az országnak, hanem Borsodnak a forgalmából is eléggé kiesik. Ez a magyarázata annak, hogy a múltban a beruházásokból, építkezésekből is csaknem mindig kimaradt. Pedig a város két év óta az ország egyik legnagyobb járásának székhelye lett. A hozzátartozó Hegyköz, Hegyalja és Bodrogköz a maga 56 községével nagy helyi forgalmat jelent a város számára, nem is szólva a volt sárospataki és ricsei járások beolvasztásával előállott lakás- és épület problémákról, ipari és kereskedelmi kívánalmakról. Ha Sátoraljaújhely a múltban mellőzöttnek érezte is magát, a most folyó, szerény méretű építkezések, még inkább pedig a jövő terved reményt nyújtanak arra, hogy ez a nagymultú város végre elindulhat a fejlődés útján. (h. j.) II f» A gyermek és olvasmányai A II. Rákócd Ferenc könyvtár előadása december 28-án a városi tanács nagytermében Dr. Tóth Béla, gyermekpszichológus, képzőintézeti tanár, „A gyermek és az irodalom” és több más gyermeklélektani szakkönyy és tanulmány szerzője, folyó hó 28-án a városi tanácsház nagytermében este 7 órai kezdettel előadást tart: „A gyermek és olvasmányai” címmel. Az előadásra — melyre a belépés díjtalan — a II. Rákóczi Könyvtár ifjúsági részlege szívesen látja a szülőket, a pedagógusokat és az érdeklődő nagyközönséget. Az előadás keretében szó lesz az olvasás jelentőségéről a gyermek és a család szemszögéből, az irodalmi érdeklődés fejlődéséről, a gyermek és a könyv kapcsolatáról, a család és az iskola feladatairól az olvasás megszerettetésében. Amerikai szolgálatban álló kémek pere Varsóban Varsó (PAP) Varsóban a katonai bíróság hétfőn megkezdte Kurt Kitta és Jozef Le- wicki perének tárgyalását. A két vádlott amerikai kémszolgálatban állott. ŰZiitnák, a fagúiz Minden célzás nélkül Pistinek egész nap fájt a Joga. Felzokogott földrajzórán és kétség- beesetten hüppögöU hazafelé. Szabóné rémülten kapta karjaiba. — Ki tudja, mi baja lehet szegény gyereknek, mindig olyan nyavalyás, már öthónapos korában kórházban feküdt. Egyetlen pillanatig sem habozva, lerántotta lábasait a tűzhelyről, oldotta kötényét, fésülte haját. Hiába volt a fájdalom-, félelem-szülte ordítás, kézenfogta Pistit és elindult az orvosi rendelőbe .., De Zumákhoz nem megyek, — gondolta magában. Oda nemi A Piri fogát elrondítotía, az arca megdagadt és be kellett mennie az SZTK-ba. Lajos a múltkor a halálán volt. Gennyes fogát tömte be ez a hülye Zumák és begyulladt Micsoda fájdalmai voltak. Hogy is lehet ilyen üzemi fogorvost engedni kétezer ember közé, akik jóhiszeműen mennek hozzá és olyan keservesen fizetnek ezer$ a jóhiszeműségért. Még szerencse, hogy ilyen rosszfogú az egész család. Így legalább hamar kipróbálták. A férje is volt nála. a koratavaszon műszakból kellett eljönnie — gondolta, nem> villamo- sózik be az SZTK-ba. Csak átszalad az udvaron és túl lesz rajta. Táppénzen volt két hétig ezért a könnyelmű tettéért. Miért is nem hallgatott Lajosra! ő még nem látta, de ha látta volna is, mit számít az? Akkor sem menne hozzá. Egyszer majd fogja magát és elmondja a városi főorvosnak. Hogy is nem szólt senki eddig dr. Harkálynak, az olyan rendes öregember, jó doktor, biztos megértette volna — Az SZTK-ban köhögő, vánszorgó emberek a lépcsőkön. — Csak nem lesznek sokan a fogorvosnál? — gondolta Szabóné. — Most náthaszezon van. A fóti inkább nyáron fáj. Ezt a bölcsességet még anyjától hallotta, aki fehérvarrónő volt, valahol Kiskundorozs- mán. El is mosolyodéit rajta egy kicsit fájón, de kedvesen, mint mindig, ha eszébe jut a. vézna kis asszony. Aztán megrángatta Pisti kezét: — Ne bőgj már, látod már itt vagyunk! Ne félj, anyu jó helyre hozott. Megszűnik a csúnya fájás. Volt fog, nincs fog. No ne félj már, jó bácsi lesz itt, ügyes bácsi, Pistike nem fog érezni semmit. Szerencséje volt. Egy ember állt előtte. Igaz, az idő már eljárt, a déli rendelésnek vége volt. A nagy sietségben azt is elfelejtette, hány óráig rendelnek, meg hogy milyen nap van. Csak most vetődött az agyába, hogy péntek van és homályosan arra is gondolt, hogy Zumák ma nem is rendel. — Ez jó, — nyugtatta meg magát. Megvan a kifogás, miért jöttünk ilyen későn, ha kérdeznek valamit. De benn, a csillogó teremben nem kérdeztek semmit. Pisti az injekció hatásától el- kábultan — már nem a fájdalomtól, . csak a félelemtől — ordított. Szabónából kikívánko- kozott a szó. —1--------ooo---------------H arc a Nílus vizéért A 6500 km hosszú Nílus a Föld harmadik leghosszabb folyója. Vízgyűjtő területe 2.800.000 négyzetkilométer, azaz Afrika területének majdnem 10 százaléka. Forrásfolyója a Kagera, amely az Egyenlítő közelében ömlik a Viktória tóba. ahonnan a Nilus fő ága Bahr el Dzsebel (»Hegyi folyam«) néven folyik tovább. Baloldalról a Bahr el Ghazalt (Gazella folyó) veszi fel. amiután a Fehér-Nilus nevet kapja. A Nilus másik fő ága Abai néven Etiópia magas hegyei között ered, s a Tana tavon átfolyva a Kék-Nilus néven ismert. A Fehér és a Kék-Nilus Szudán fővárosánál, Khartumnál egyesülnek a Nílussá, miután közrefogták a Dzsezira (magyarul: sziget) világjelentőségű gyapottermő területét. Az Egyesült Arab Köztársaság Egyiptomi tartományának, a Szudánnak sivatagjaiban, amelyek alig ismernek esőt, a Nilus vize a gazdasági élet döntő tényezője. A Nilus vizének Öntözésre való felhasználása nélkül a folyó völgyében semmiféle mezőgazdasági tevékenység nem volna elképzelhető. Az ezideig használt primitív öntözési módszereket újabban gátak és víztárolók építésével akarják kibővíteni és korszerűsíteni. Az egyiptomi Aszuánnál a Szovjetunió 400 millió rubeles gazdasági köl- csönének segítségével víztárolót és erőművet létesítenek- az utóbbi az egyiptomi ipar továbbfejlesztésének alapjául fog szolgálni. A Nílus felső folyása Szudán területére esik, mindennemű gátépítés a X & ö ■' "'Bvdclf Albert-tő'r "to^ . <o&' n ■fp'TASGAIMKAN Izrael J - Jordánia F * Francia Egyenlítői Afril-d \ÍE-Uganda 57fcSteud-Arábia 1 működő gá/duizaszfá.ka/ 0$ * sivatag 2 tervezett gát erőmüve/ 3 duzzasztóra/ . „ 4 tervezett duzzasztó gát erőműre/ ~*g-k3tarak/a -áenz csatorna két országban a folyó vízhozamát kölcsönösen megváltoztatja. Ez az egyik oka az Egyesült Arab KÖztáiv saság és Szudán közötti nek és tárgyalásoknak. ellen tétek— Jaj, drága doktor úr, milyen boldog vagyok, hogy még itt találtam. Képzelje, mi kint lakunk a telepen, ahol az a véreskezű hentes az üzemi fogorvos, a Zumák. Nem is_ 5 tetszik képzelni, hogy milyen rettenetes dolgokat csinál a becsületes emberek fogaival. Többet árt az, mint használ... — Ömlött belőle a szó. — Csak azt■ -nem értem, hogy lehet egy ilyen embernek engedélye arra, hogy valakinek benyúljon a szájába. Már a kinézete is bor* zalmas, piszkos, elhanyagolt. Igaz, én még nem láttam, de a telepen vele ijesztgetik egymást az emberek. Beszélt, beszélt, még akkor is szidta Zumá- kot, azt az emberkin* zót, amikor már recs- csenve kiugrott Pistike fogacskája és a gyér* mek bömbölve köpte a vért a porcelán tálacs- kába. — Ügye, nem fáj, lelkem? — rohant oda a nagy aktus végső pillanatában Szabóné. — Látod, mondtam én, hogy milyen aranyos, rendes emberek vannak itt az SZTK-ban. Már kifelé indult, mikor az orvos utánaszólt: — örvendtem asszonyom, műiden tőlem telhetőt megtettem fiacskája foghúzása érdekében, különben Zárnák Endre vagyok . . . (unr) Három kulturális hír az edelényi járásból A kis felsőborsodi Bódvarákó községben élénk kultúróiét folyik. A mintegy 400 főnyi lakossághoz viszonyítva elég magas az ismeretterjesztő előadások látogatottsága. Előadásonként átlag 30 fő hallgatja meg a légkülönbözőbb témakörből merített ismeretterjesztést. A kultúrotthon kis aktívája — Török Sándor pedagógus vezetésével — a község kultúrá- lis életének a mozgató rugója/ Eredményes politikai agitációs munkát (Terra) \ végeznek a község lakossága között Nem félek, ha inasam van 66. /V e szólj szám — nem fáj fejem. — Ez a közmondás ősidők óta a mindenbe beletörődő emberek mentsvára volt. Az ilyen ember magában füstölögte el keserűségét, ha igazságtalanságot tapasztalt. Nem szólt, minek is szólt volna? Aki közelebb ült a tűzhöz, annak volt igaza. A csalódásokat egyetlen ökölbeszorított közmondásba kristályosította a nép bölcsessége. De a közmondások sem örökéleíűek; ha a társadalmi haladás kifárasztotta azt a talajt, melynek láposából előburjánzottak ezek a keserves, elhúzottszájú közmondások, lassan elhervadnak, elfelejtődnek. A „Ne szólj szám — nem fáj fejem” — közmondásra is ez a sors vár. A mi világunk egyre naposodó ege alatt mind ritkábban hangzik fel a beletörődés panaszos igéje. Ha az ember nem sajnálja a fáradtságot, hogy keresse az igazságát, meg is találja azt. Meg, mert kötelessége a mai kor emberének, hogy ne hunyjon szemet az igazságtalanságok, a hibák felett. A közelmúltban Ózdon jártam. Az egyik munkás, amikor megtudta kilétemet, elpanaszolta baját. Elmondotta, az egyik reggelen azzal fogadta főnöke, hogy „maga még mindig itt van?! Már egy hete felmondtam magának?*’ Megdöbbenve vette tudomásul a dolgot. Magába szállt, vajon mivel szolgálta meg a felmondó- levelet. A főnök felvilágosította. — Hát jó, de én nem fogadom el a felmondást. — Mehet az istenhez panaszra! — Máshová megyek. A pártbizottságon meghallgatják az embert. Nem félek, ha igazam van! — Oda ugyan mehet! Ott csak a párttagok ügyeivel foglalkoznak. Aztán kiderült, hogy a nagyüzemi párt.bi- ■Ottságon nem csukták be az orra előtt az ajtót, még csak tagsági könyve után sem tudakozódtak, annál inkább érdeklőd tek az elv társak; aziránt, hogy mi fáj neki. Hogy honnan vette az illető főnök, hogy a pártbizottságon csak a párttagok ügyeivel törődnek, azt csak ő tudná megmondani. Minden esetre nagy nem-igazat mondott (úgy is mondhatnám ...). Az a sok ezer tanácskérő és panaszos levél, mely pártbizottságainkhoz évente, sőt havonta befut és érdemlegesen elintézést nyer, nem azt mutatja, hegy a pártonkívüliek csak a párttagok érdekeit védő „valamit” látnak a pártban, annál is inkább nem, mert a panaszosok többsége nem tagja a pártnak. A pártbizottság utána nézett a dolognak — és a felmondást hatálytalanították. Hogy kinek volt igaza, nem kíván bővebb magyarázatot. C zerencsről elkeseredett hangú levelet kap^ tunk. A csokoládégyár két volt dolgozója. Cseppely János és Tóth István kőműves panaszolja benne, hogy ... Régi, lassan kétéves história ez, mellyel lapunk még ez év márciusában foglalkozott. Ké- ner Imre elvtárs, a gyár igazgatója, több gyár példáját követve, elhatározta, hogy a lakásínség enyhítése céljából megbízza a gyár két dolgozóját azzal, hogy építsenek házat. A két kétszobás lakás a gyár tulajdona lesz, a Szerencsi Csokoládégyár minden szükséges anyagot megad a ház felépítéséhez, a dolgozók a munkaerejükét, szaktudásukat adták hozzá, cserében aztán holtuk napjáig, lakhatják a házat. A ház elkészült, de nem azok lakják, akik a falat rakták. Az igazgató elvtárs nem teljesítette ígéretét. Cseppely és Tóth megkapta munkabérét —* és az igazgató elvtárs erre hivatkozik —, pedig a két munkásnak a lakást kellett volna megkapnia. Elfogadták a pénzt, mert az egyezség úgy szólt, ha felveszik munkabérüket az építkezésen letölfött munkanapokért, akkor rendes lakbért kötelesek fizetni. Kéner igazgató elv társ azzal védekezik, hogy csak szóbeli ígéretet tett, de az egyezséget nem írták alá! (Egyik- beosztottja íratta alá az egyezséget a két munkással, ennek a beosztottnak a neve ott szerepelt az egyezségen!) Miért lett az ígéret szép szavából visszakozz? Kéner elv társ- homályos magyarázkodással menti magát. A „papíron fekete” és a szóbeli ígéret között egy kommunista vezető számára nem lehet különbség, -az egyik ugyanúgy kötelez, mint a másik. Pártunk, kormányunk kétesztendős tevékenységével bebizonyította, hogy a szó és tett között nem ismer különbséget: amit megígérünk, azt teljesítjük, vagy nem ígérünk semmit — ez a tiszta beszéd. Azóta a két kőműves már nem is dolgozik a esokoládégyárban. Nem önszántukból kerültek el onnan. A levélírók panaszos iróniával írják: se gyár, se ház — és hozzáfűzik: Hát van igazság a földön? Mert mi úgy szeretnénk találkozni ezzel az igazsággal! ff rthető ez az elkeseredés, hiszen mindket- len nehéz lakásviszonyok között, élnek. A két munkás törvényesen lett elbocsátva. A beruházó részleget fel kellett számolni, a költségvetésből nem futotta arra, hogy foglalkoztassák az illető gyárrészleg dolgozóit. De... de azóta már vettek fel kőműveseket a gyárba, miért nem kerülhettek vissza ők is? „Jobb I<Ö- miíveseket találtunk náluknál” mondotta Kéner elvtárs, és tiltakozott az ellen, hogy személyi elfogultság lenne a dologban. De akkor miért ez a két „közepes” szakmunkás kapta a házépítési megbízatást, hiszen a „jobbak” is kapva kaptak volna rajta? Száz szónak is egy a vége: hiba történt, még pedig súlyos hiba. Annak kell azt kijavítani, aki elkövette, Kéner elvtársnak, hogy az a két dolgozó találkozhasson az igazsággal — mert igazuk van! Gulyás Mihály és munkásságuk különösen a klerikális reakció elleni küzdelemben értékes. A közelmúltban vilamosítot- ták a községet, s ezzel egyidőben — Török Sándor vezetésével — a kultúrotthon aktívái, valamint a község lakói közül jónéhányan társadalmi munkában végezték el a kultúrotthon villamosítását. * Elhanyagolt állapotban volt a jós- vafői kultúrotthon. Bizony alaposan ráfért a tatarozás. A kultúrotthon lelkes aktívái az otthon bevételéből ♦ megtakarított pénz felhasználásával j, kis részben községi támogatással, na- t gyobb részben társadalmi munkával »kitatarozták, vonzóvá, otthonossá % tették a közelmúltban a művelődési ♦ otthon helyiségeit. i ♦ Szín községben is szeretik a kultú- f rát. Kulturális tevékenységet eddig I nem folytathattak saját kultúrottho- j nukban, mivel az nem volt, s a légii különbözőbb szükségmegoldásokat ♦ választották, hogy a kis község kul♦ túrális életét mégis mozgathassák. ♦ A nyári időkben például lombsátrak- |ban tartottak kulturális rendezvé♦ nyékét.. Most — Kerekes Tibor pedagógus vezetésével —- a lelkes fcíjl- |túraktíva nagy részben társadalmi | erőből építi a kultúra színi hajlékát, ♦ illetve végzi egy alkalmasnak mu♦ tatkozó épület átalakítását. A kultqr- | otthon megteremtésében jelentős se- tgitséget nyújt a helyi KlSZ-szerve- tzel is. ! finnessé!] az Albán népköztársaság | 14. évfordulója alkalmából ♦ November 28-án, pénteken délután ♦ 5 órakor a Szakszervezetek Megyol | Tanácsának székhazában a megye! ? és városi Hazafias Népfront és S Békebizottság Albánia felszaba- t (tolásának _ 14. évfordulója al♦ kaiméból ünnepséget rendez. Az ün- l népség megnyitója Szőke Andor, a £ városi békebizotfság elnöke lesz, aü l ünnepi beszédet Berki Mihályné elvv ♦ társ. a megyei békebizotfság elnöke, l országgyűlési képviselő mondja eL i Az ünnepségen előreláthatólag részt- t vesznek és felszólalnak az Albán ► Népköztársaság küldöttei <■.
