Észak-Magyarország, 1958. október (14. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-18 / 246. szám

2 ESZAKMAGYARORSZÄG Szombat. 1951 ok' Gonalha beszéde a LEMP Központi Bizottságának 12. plénumán Varsó (PAP) Mint már jelentettük, Wladislaw .Gomulka, a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottságának el­ró titkára a Központi Bizottság 12. pléptimán beszédet mondott. Gomulka hangsúlyozta, hogy a pirt belsőleg mégszilárdult, kiju­tott azoknak a belső vitáknak kö­réből, amelyek aláásták egységét í és a párt megerősítette sorait. Gomulka ki jelenítette, hogy külö­nösen nagy zűrzavart okozott a párt­ban a revizionizmus, melyet a 10. plénumon joggal a pártot fenyegető veszélyként jellemeztek. A párt olyan légkört teremtett, melyben a revizionizmuß már. nem létezhet. Ez azonban neríi jelenti azt, hogy befe­jezettnek lehet tekinteni a harcot a revizionizmus ellen. Gomulka közölte, hogy a 10. plé- rium óta, főiként revizionista tevé­kenység miatt, 792 személyt zártak ki a pártból. ■ A párt egészének egészséges, re­vizionistaellenes álláspontját min­dennél; jóbbam bizonyítja az a tény, hogy a párt teljes egészében támo­gatta a vezetőség álláspontját a Ju­goszláv Kommunisták Szövetsége VII. kongresszusán elfogadott revi­zionista programmal szemben. • Nem. .találtak támogatásra .a .párt­ban a szektás és a dogmatikus áram­latok hívei sem, mért a. mindennapi élet gyakorlata megcáfolta hazug ri- kóltozásukat arról, hogy a pártveze­tőség állítólag eltér a szocializmus­tól A párttagság felülvizsgálatának eredményéről szólva Gomulka hangsúlyozta, hogy ez a lépés elősegítette a párt megszilárdí­tását. A tagrevizió eredménye­ként 206.757 személy került ki a párt soraiból, vagyis a párttagok és tagjelöltek 15,5 százaléka. Az említett személyek körülbelül 14 százalékát a párt politikája ellen elkövetett különböző cselekménye­kért, a pártfegyelem és a pártetika megszegéséért, továbbá konkrét bűncselekményekért zárták ki. A közelgő pártkongresszus előké­szítő munkálatairól Gomulka kije­lentette, foglalkozni kell mindenek­előtt a 11. plénumon hozott határo­zatok végrehajtásával. A kongresszust előkészítő munkát át kell hatnia a proletárintemaci- on álizmus szellemének — folytatta Gomulka., A pártunkat a többi kom­munista- és munkáspárttal összefű­ző megbonthatatlan egység szálait még jobban erősíteni kell, a 12 kom­munista- és munkáspárt tavaly Moszkvában elfogadott nyilatkoza­tára támaszkodva. Külpolitikánk alapelve a szocialis­ta tábor egységének erősítése. J— Ezt a célt szolgálja a Lengyel Népköztánsaság küldöttségének Szovjetunióban, a szocialista tábor vezető államában a közeljövőben te­endő baráti látogatása. — Két évvel ezelőtt, amikor pár­tunk abban a törekvésében, hogy megteremtse a lehető legjobb felté­teleket Lengyelország és a Szovjet­unió testvéri barátságának megszi lárdításához, a párt Központi Bi­zottságának 8. plénuma megfelelő határozatokat hozott. A belső és a nemzetközi reakciós erők, a külön­böző imperialista körök ezeket a ha­tározatokat arra akarták felhasznál­ni, hogy éket verjenek Lengyelország és a Szovjetunió közé, aláássák ba­rátságunkat, rést üssenek a szoci­alista tábor egységén. Ezek az erők végzetes útra akarták sodorni Len­gyelországot. Különböző külföldi burzsoá politikusok és a történelem szemétdombjára került hadseregnél­küli vezérek országunkban és az emigrációban olyan reformtervek­ről kezdtek írogatni, amelyeknek megvalósítása országunkban a szo­cializmus bukására és a kapitaliz­mus visszaállítására vezetett volna. Velük együtt hasonló ábrándokat szőttek különböző államférfiak is: az agresszív tömbök reakciós politi­kusai és tervezői. A reakciós politikusok arról áb­rándoztak, hogy Lengyelország fokozatosan eltér a Szovjetunió­val való szövetségtől és barátság­tól, meggyengül a szocialista tá­bor egysége és, hogy e tábor szétszakad. A szocializmus revíziói:ista felcse­rei szintén ilyen ábrándok malmára hajtották a vizet. Elsősorban rájuk építettek hiú reményeket azok, akik olyan változásokról ábrándoztak, amelyek a szocializmusból visszave­zetnek a kapitalizmusba. Pártunk nem engedte, hogy Len­gyelországot a végzetes útna sodor­ják, amire pedig a revizionista re­formátorok akarták, kudarcba ful­ladtak ezeknek az elemeknek a pró­bálkozásai, hogy aláássák Lengyel- ország és a Szovjetunió szövetségét és barátságát. A lengyel—szovjet kapcsolatok gyakorlata meggyőzte a lengyel né­pet, hogy a népi Lengyelország ön­állóan és függetlenül oldja meg kér­déseit, senki sem avatkozik be belső ügyeinkbe. Ennek az igazságnak a talaján a lengyel—szovjet barátság erős gyökeret vert a lengyel népben, nemcsak a nép gondolkodásában, hanem a szivében is — s ez a ba­rátság fejlődik és virágzik. Gomulka végül közölte, hogy a LEMP III. kongresszusát 1959 már­cius 10-re hívja össze. (MTI) Új beruházások az olcsóbb széntermelés megvalósítására a Borsodi Szénbányászati Trösztnél Hosszú hónapok, sőt mondhatni évek óta nem követelt rendkívüli erőfeszítést a Borsodi Szénbányá­szati Trösztnél a terv teljesítése. A következetes műszaki intézkedések, azok végrehajtása, a bányászok szor­galma, s egyre emelkedő fej teljesít­ménye mindenkor biztosította, hogy a • tervben megállapított mennyiségű szén került a földalatti munkahe­lyekről a felszínre. A folyamatos és egyenletes termelés biztosítása mel­lett, most. más feladat került elő­térbe a borsodi trösztnél, éspedig az önköltség. A szén árát bizonyos szervezési kérdésekkel is befolyásolni lehet és kell is. A borsodi széntröszt statisz­tikai osztálya már régebben vizsgá­latokat folytatott s ennek során meg­állapították: azok a bányák termelnek legol­csóbban, melyeknek napi ter­melése meghaladja a 40 vagont. Ezen gazdasági számítás alapján in­dult el a tröszt és . az üzemek mű­szaki gárdája, hogy kidolgozza azo­kat a szükséges műszáki intézkedés seket, melyeknek alapján az olcsó széntermelést biztosíthatják. Már kell és szükséges is a bányászok ta­karékossági mozgalma, hogy gondo­san bánjanak a hányafával, robba­nóanyaggal. hisz ezek is milliókat hoznak a konyhára — azonban az alapár csökkentése következetes mű­szaki feladat. A tröszt műszaki vezetői ezért döntöttek úgy, horrv az új aknák nyitása helyett a ré­gi aknák rekonstruálásával, kor­szerűsítésével tárják fel ezeket a széntelepeket;, így kettős óéit érnek el, A még húsz-harminc évig termelő bánya­üzemeket a korszerű követelmények­nek megfelelően kifalazzák, korsze­rűen biztosítják, s ebből kihajtott vágatokkal fejtik le az új széntele­peket is. Ezzel egy-egy bárva hatá­ra kibővül, de ugyanazon főszállító­vágaton keresztül, a már meglévő és beépített gépek jobb kihasználásá­val, jelentősen olcsóbban tudnak termelni. Kevesebb inproduktiv mű­szakra van szükség — több kéz jut a közvetlen termelőhelyre, a szénfal­hoz. Ezeknek a meggondolásoknak alapján készítetne eil a tröszt a há­rom ormosi akna rekonstrukciós ter­vét, s megkezdték az Ella-akna, va­lamint az edelényi I-es akna rekon­strukcióját is. Ezt a. munkát a há­roméves tervben, 1900-ra fejezik be. A bányák valóban korszerű, falazott vágatokkal ellátott munkahelyek lesznek. Kevesebb szállítási zavar, jobb munkakörülmények, nagyobb ter­melési lehetőség — következés­képpen jobb kereset — ezt fog­ják érezni a bányászok, há a re­konstrukció elkészül. Ami a távolabbi jövő-terveit illeti, további bányák korszerűsítése sze­repel ebben. így például a diósgyőri Márta-bánya, a sajókazai bánya, a rudolftelepi IV-es, az edelényi III- akna. Ezek rekonstrukciós tervei.az év végére elkészülnek, s jövőre ott is megkezdődik a munka, hogy töb­bet és főként olcsóbban tudjanak termelni a legfejlettebb bányászko- dási elveknek megfelelően. Hogy mit jelent a rekonstrukció, azt néhány számadat is világosan bizonyítja. A már jelenleg átalakítás alatt álló hat bányaüzemben a korsze­rűsítés után a napi termelés mintegy 1200 vagonnal emelkedik. Természetes, hogy ez sem megy pénz nélkül, a borsodi tröszt a re­konstrukcióra kereken 220 millió fo­rintot fordít. Ámde ez még mindig kevesebb, mintha új aknákat nyit­nának ugyanennyi szén lefejtésére — és gyorsan megtérülő beruházás is. Ebben az összegben benne foglaltat­nak azok a külszíni létesítmények is, mélyek meggyorsítják a szállí­tást, korszerűsítik a meddőürítést, — s új fürdőket építenek azokhoz a bán3raü zemek hez, ahol jelenleg még nincs. De kiterjed a rekonstrukció más térre is. A Romániától köpött föld­gázzal a Lenin Kohászati Művei: gázgenerátorait is fűteni fogják. Ez az olcsóbb fűtőanyag csökkenti af kohászat szénigényét. Eddig ugyan­is nagyobbrészt a miskolci szénbá­nyákban termelt kénszegény szenet használták fel a tüzelésre. Termé­szetes, hogy a fogyasztás csökkenté­sével a szén szállítási útját is át kell irányítani, már csak azért is, mert a különböző bányákból keskeny nyomtávon érkező szenet tovább­szállításnál át kell rakni a normál nyomtávú vasúti kocsikba. Ez pedig tetemesen megdrágítja a szén árát. A tröszt vezetői a tények világá­nál határoztak úgy. hogy a lyukói bányában termelt szén elszállításá­ra drótkötélpályát létesítenek. Be- rentétől már úpvís drótkötéloélyát állítanak fel a kondói szénnek a barcikai központi osztályozóra való szállítására. Mi sem természetesebb, mint hogy ezt a drótkötélpályát is ehhez kapcsolják. Nem kell átrakni a szenet, s a központi osztályozó a felfejlődő lyukói bányaüzem termelését Is zavartalanul tudja osztályozni. A mintegy 7 kilométeres drótkö­télpálya építése kereken 30 millió forintba kerül, s Kondótól Bementé­ig már a tartóoszlopok is állnak. A berendezést a Német Demokratikus Köztársaság szállítja, s a tervek sze­rint 1960-ban már üzemelni fog. A függőpályán naponta mintegy 1500 tonna szenet tudnak szállítani. A beruházás gazdaságosságára — a vi­szonylag magasnak tűnő összegnél is — jellemző, hogy az 8—10 év alatt megtérül. Ha már most ehhez hozzávesszük, hogy a lyukói bánya szén vagyona legalább 100 évre ele­gendő (ha újabb kutatások még újabb szén telepeket nem tárnak fel), akkor kézenfekvő, hogy a tröszt a hároméves tervben rendelkezésére bocsátott beruházási összegekkel jól gazdálkodik, azt valóban a leggaz­daságosabban. az olcsóbb szénter­melést elősegítő beruházásokra for­dítja. (K. L.)-ooo­Hogyan történik a zárszámadás a tsz-ekben ? A földművelésügyi miniszter uta­sítást adott ki a mezőgazdasági tér­Kamatmentes előleg — gyógynövény-termelőknek Tiszapalkonya egészségügyi helyzetéről Tiszapalkonyán az egészségügy csak az utolsó helyen említhető. Nincs orvosi, nincs védőnői lakás. Az orvosi rendelő négy falát társa­dalmi munkával felépítették ugyan, egy év múlva tető is került , rá, de moát végleg leállt minden munka, mert az építkezéssel senki nem törő­dik. 1957 őszére ígérték, hogy a rendelő elkészül, de ez csupán ígéret maradt. Az egészségügyhöz méltatlan, piszkos helyiséget társadalmi murikával átfestette, elfogadhatóvá tette az egészségügyi kollektíva, hogy az orvosnak legyen hol rendelni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy így most már az új rendelőre nincs szükség. A faluban a betonjárda végig, minden utcán megépült, de a gyógy­szertárhoz térd ígérő sárban járnak a betegek. Olyan a gyógyszertár ko­csiút ja is, hogy az orvos motortengelyig érő sárban tud csak közlekedni rajta. A gyógyszertár korszerű, új épület, de kerítésre már nem telt a tervezőitt összegből. A gyógyszerész megunva a szennyet, amit a kerítés hiányában az állatok okoznak, saját pénzén gallykerítést csináltatott. De ez nem megoldás. Sürgős és hathatós segítséget kérünk. Dr. Szentgyörgyi Dénes, körzeti orvos mri, mm- HTT-r-r ■ ■■ it i »i —'OOO ' ' -- " ....­M ezőgazdasági szakemberek baráti találkozója A MEDOSZ Borsod-Heves megyei területi "bizottsága és a szakemberek szakcsoportja, a mezőgazdasági üze­mekben dolgozó szakemberek részére 17-én az SZMT nagytermében bará­ti találkozót rendezett. A két megye közel 80 mezőgazdasági üzeméből, állami gazdaságaiból, gépállomásai­ról, az erdőgazdaságokból és a víz­ügyi igazgatóságtól több mint 100 szakember tett eleget a meghívás­nak. Varga Ferenc területi bizottsági elnök megnyitója után Stimm Mik­lós: a szakemberek szakcsoportjának elnöke ismertette a szakcsoport munkáját és programját. Ezután Né­meth Károly, a MEDOSZ központjá­nak munkatársa tartott előadást „A szakemberek helye és szerepe a me­zőgazdaság szocialista átszervezésé­ben” címmel. Az előadást vita kö­vette, melyen felszólalt Babik elv- társ, á megyei pártbizottság mező- gazdasági osztályának munkatársa is. A találkozó részvevői délután a mezőgazdasági újító kiállítást tekin­tették meg. TIT-HIREK Itiev—Lenlngrád—Moszkva címmel ok­tóber 18-án este 6 órai kezdettel a föld­rajzi hét keretében színes vetítettképes utibeszámolót rendez a földrajzi szakosz­tály és a Magyar Földrajzi Társaság a diósgyőri Uránia bemutató csillagvizsgáló előadótermében. Előadó: Szabó Gyula ta­nár és Farkas Gyula tanár. Választások régen és ma címmel októ­ber 18-án este 7 órai kezdettel előadást tendez a TIT és a Közlekedési Dolgozók S zakszervezete a Petőfi u. 39. sz. alatti ultúijotthonban. Előadó: Deák Lajos ta- ár. • A Sajóvölgy régen és ma címmel Ok­tober 18-án este 6 órai kezdettel a föld­rajzi hét keretében népszerű föld­rajzi előadást rendez a TIT és a Föld­rajzi Társaság Görömböly művelődési otthonában. Előadó: Fiisnyák Sándor tanár,, természettudományi szaktitkár. Látogatás a lillafüredi István-cseppkő- barlangba. Október 19-én, vasárnap dél­előtt 10 órakoi a TIT tanulmányi kirán­dulást rendez a lillafüredi István-csepp- kőbarlangba. A barlang kialakulását és érdekességeit ismerteti és a helyszínen bemutatja Borbély Sándor hidrológus, barlangkutatód A Tanácsok Közlönye október 8. számában tájékoztató jelent meg egyes szerződéses gyógynövények termelésével kapcsolatos termelési előlegek folyósításáról. Mint a tájékoztató megállapítja, az elmúlt években a szerződéses gyógy­növények termeléséhez még nem volt folyósítható úgynevezett kamatmen­tes termelési előleg. Az 1958-1959. gazdasági évben azonban már egyes gyógynövények — bors és fodormen­ta, majoránna, stb. r— termeléséhez ilyen előlegeket is igénybe vehetnek a szerződött termelők. Előleget kizá­rólag a gépszántás díjának és a fel- használásra kerülő műtrágya ellen­értékének erejéig lehet igénybe venni. Szántási előleg kizárólag akkor fo­lyósítható, ha a termelő a szántást gépállomással kívánja elvégeztetni. Ilyen esetben a földművesszövetke­zet gépimunka szerződést köt a ter­melőkkel. Kik nek kell erkölcsi bizonyítvány? A földművelésügyi miniszter uta­sítása szerint a -mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekben az elnök, a vezető könyvelő, a vezető mezőgaz­dász és az állandó jelleggel működő árudák — piaci elárusítóhelyek, bor­kimérések, halászcsárdák, stb. — ve­zetői bizalmas tisztséget töltenek be. Éréket a tisztségekét, illetve munka­köröket csak büntetlen előéletű és fedhetetlen személyek tölthetik be. A büntetlen előéletet hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal kell igazolni. Az utasítás a Mezőgazdasági Érte­sítő október 8. számában jelent meg. melőszövetkezetek 1958. évi zárszá­madásáról. Az utasítás több részből áll. Az el­ső rész szabályozza a zárszámadás készítésépek általános tudnivalóit. Előírása szerint minden termelőszö­vetkezetben az 1957—1958. "gazdasági évről szóló zárszámadást — az erre a' célra rendelkezésre bocsátott nyom­tatványok felhasználásával — 1958. október 31-i fordulónappal kell el­készíteni. A zárszámadás készítését csak olyan termelőszövetkezetnél le­het megkezdeni, ahol a betakarítást elvégezték. A zárszámadás készítésé-, nek munkáját úgy kell ütemezni* hogy a zárszámadás legkésőbb de­cember 10-ig minden termelőszövet­kezetben a közgyűlésen megtárgya­lásra és jóváhagyásra kerüljön. Többek között kimondja az utasí­tás azt is, hogy a termelőszövetkezet vezetősége a zárszámadás elkészítése után szöveges gazdasági beszámolót tartozik elkészíteni. A beszámolót a zárszámadási leltár és mérleg adatai, valamint a rendelkezésre álló egyéb adatok alapján állítja össze a vezető­cég. Az utasítás a Mezőgazdasági Érte­sítő október 8-i számában jelent meg. Aki mindig csak másnak épített... Egy újdonsült háztulajdonos köszöntése f^alambősz hajú emberré formálta az idő a vizso­^ lyi Kiss Sándor bácsit.' 63 év nyomja á vállát és ebből negyvenöt esztendőt a kőművesszakma szol­gálatában töltött. Alig került ki mestere keze alól, a szokásos segéd­vándorlás helyett az első világháború poklába küldték, bogy védelmezze az Osztrák—Magyar Monarchiát. Két szörnyű évet „húzott” le a doberdói fennsíkon, — ő megúszta a nagy világégést, de a monarchia belehalt a sorozatos harctéri „sikerekbé”. Az „őszirózsás forrada­lom” segíti vissza szülővárosába, Miskolcra. Azonnal jelentkezik a városvédelmi osztálynál fegyveres szol­gálatra. A Tanácsköztársaság idején vitézül verekedik a minden oldalról támadó ellenséggel, de á túlerővel nem bír a fiatal proletárhatalom. A nagy bukás titán elfogatóparancsot adnak ki a városvédelmi osztály volt tagjai ellen. Vizsolyba, felesége szülőfalujába me­nekül a fehér terror elől — és ott is rekedt. 1927-ben önállósítja magát. Cégtáblájára valaki odapingálja: „Aki akar jót és szépet, keresse fel a Kiss-céget.” De bizony, hiába volt a nem kért propa­ganda, nem volt akkor kereslet a kőművesmunka iránt. A hébe-hóba csurrant munkalehetőségekre so­kak keze nyúlt. A mesterek összémarakodtak a kon­con, egymás hasznát lesték. Volt idő, amikor hatan szívtak el egy cigarettát. A felszabadulás után elsők között áttt a népi ha­talom mellé, négy éven át a község párttitkára.' Az új világ jövedelmező foglalkozássá emelte a kőműves mesterséget is. Talán a kőműves veszi észre leghamarabb a világváltozást, hiszen egy ház sok pénz­be kerül. 1950-től több házait épített, mint azelőtt - harminc évig, Hány házat épített negyvenöt év alatt? — Sokat, rengeteget, több százat — mondja elgon­dolkozva. — A felszabadulás után volt-e már munka nélkül? — Ugyan! Mit gondol? Ha száz kezem volna, se tudnék eleget tenni a megrendeléseknek. Évente 10— 15 házat „húzok” fel munkatársaimmal. Van munka bőven, csak győzze az ember. Van már a kőművesnek kereseti lehetősége, kereshet is, ha nem büdös neki a munka, Kereshet, mert van az embereknek'' pénzük. Ugyancsak megváltoztak a mi munkaadóink. Azelőtt a mai építkezők zömével csak elvétve találkoztunk, kisebb javításokra hívtak, hogy a fejükre ne szakadjon a nyomorúságos viskójuk. Ma meg... No, de mi a cso­dának meséljem ezt magának, ha van szeme, látja, hogy kik építkeznek — a volt szegények. — És önmagának mért nem épített, mért lakott évtizedekig „árendás” házban? — Tudja azt maya — legyint mosolyogva. — Mert nem volt miből. A kisiparosság megcsókolhatná a de­mokrácia kezét, ma már nem fenyegeti őket a munka- nélküliség. Nem volt fenékig tejfel a magamfajta kis­vállalkozó élete. Nem bizony... No, de mit hány tor-* gassuk a múltat? Mit is mondott az öreg Kiss? Koccan a pohár, az új házat, a saját házát élteti az öreg Kiss, akinek keze nyomát száz meg száz új ház őrzi Vizsolyban és környékén. De ez a legkedve­sebb neki, ez az egyszobás, spájzzal, konyhával és ha* talmas ablakokkal rendelkező házacska, mert az övé. A ki mindig csak másoknak épített házat, végre magának, is építhetett. Mert volt miből — mert van munka bőven. Gulyás

Next

/
Thumbnails
Contents