Észak-Magyarország, 1958. október (14. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-16 / 244. szám

2

ESZAKMAGYARORSZÄG

Csütörtök, 1958. október 1«.

Miskolc város közműveinek és közlekedésének fejlődése

Irta: GLÖDY ANDRÁS, Miskolc városi tanács építési és közlekedési osztályának Vezető főmérnöke.

U.

' ’ MISKOLC VÁROS területén ú. n. elv álasztó-rendszerű csatornahálózat épült ki. A kiépített csapadékvíz- csatornák hossza 33 km. A városon keresztül több patak és az ú. n. Pece folyik, amelyek a csatornák befogadójaként működnek. A patakmedrek rendezése a korábbi években kisebb mértékben megtörtént, azonban az •eddigi / beruházások eredményei korántsem kielégítőek. A csapadékvíz élvezetéssel igen szoros kapcsolatban' áll a természetes vízfolyások árvízvédelme is, mély ugyancsak nem mondható kielégítőnek. A Sajó miskolci szakaszán e Fecskeszögtől az erősítő állomásig nincs kiépített árvízvédelmi gát, melynek hiánya igen erősein veszélyezteti áz északi ipartelep üzemeit, ami egy esetleges magasvizű. árvíz esetén több milliós .népgazdasági kárt okozhat. Történték ugyan intézkedések, illetve beruházások, mint pl. a Lyukó-patak szabályozása, a Zsarnai-telepi körgát Újjáépítése, folyamatban van jelenleg a Pereces-patak szabályozása, valamint a Szánva vasgyári és diósgyőri szakaszának bizonyos mértékű szabályozása, de az eddigi erőfeszítések korántsem kielégítőek. A közeljövőben azonban sorra kerül az Avas keléti területe — beleértve a Malinovszki-utcai lakótelepet is — .Csapadékvízhálózatának megépítése, valamint a sokat emlegetett és igen .komoly problémát okozó Pecek rendezése is.

Városunk dolgozóinak kényelmét és pihenését strandfürdők szolgálják. Á városi tanács jelentős pénzügyi erőfeszítéseket tett a dolgozók ilyenirányú kényelmének kielégítésére,

1954-ben komoly költséggel megépítette az Augusztus 20 strandfürdő új medencéjét, jelentős mértékben fejlesztette annak öltözőkapacitását, 1957. évben a tapolcai strandfürdő területét bővítette, ezenkívül megvalósította a lillafüredi tó csónaká- zási lehetőségét, valamint Tapolcán biztosította a csónak ázás nagyobb- mérvű fejlesztését. Ezek az eredmények a közeljövő-ben jelentős mértékben továbbfejlesztést nyernek, mert : 1959.. évben / megnyílik az Európaszerte egyedülálló tapolcai barfangfürdő és kezdetét veszi a tapolcai strand ú. n. felvételi épületének tervezése, mely néhány éven belül a fürdőzők számának jelentékeny növekedését eredményezi.

Itt kell szólnunk Miskolc város idegenforgalmáról is. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy Miskolc és környéke, beleértve Tapolcát és Lillafüredet, az ország egyik legkedveltebb nyaraló- és kirándulóhelye. Maga a város történelmi nevezetességeivel, jellegzetes tradícióival szinte .yotnzza a látogatókat, üdülőket. A város idegenforgalmának fejlesztése érdekében tulajdonképpen csak az elmúlt éveikben történt intézkedés, . Tapolca, Lillafüred, valamint a város parkjainak újjáéledése városunk szépészeti fejlődésének pozitív eredménye. Külön ki kell hang- Búlyoznunk azt a társadalmi ösz- Bzéfogást, mely áz ellenforradalom által elpusztított avasi kilátó felépítése érdekében .nyilvánult meg, valamint azokat az erőfeszítéseket, melyeket idegenforgalmunk 1 büszkesége: az Avas, Tapolca, Lillafüred rendezése 'érdekében tett városi ta- nác$unk. ...

A városi tanács végrehajtőbizott- Bágánák jóváhagyásával idegenforgalmi bizottság létesült Miskolc város területére kiterjedő hatáskörrel. Ugyanakkor meg kell említenünk azt is, hogy a végrehajtóbizottság kérelmére az Országos Idegenforgalmi Tanács elhatározta, hogy Észak- magyarországi Idegenforgalmi Intéző Bizottságot létesít.

MEG KELL JEGYEZNÜNK, hogy úgy a városi tanács, mint az Idegen- forgalmi Tanács részéről sokkal hathatósabb intézkedésre van szükség annak érdekében, hogy országunk gyöngyszemei valóban olyképpen álljanak dolgozóink és az idegenforgalom rendelkezésére, hogy hécsak városiunknak, hanem hazánknak is büszkeségeivé váljanak. Ehhez azonban lényegesen több segítség, anyagi erőfeszítés szükséges. (Pl. szálloda építésé, étterem és üdülők létesítése Btb.) ó'"''1' •

Áz összes közművek közül Miskolc, váíos' területén — a gázgyár, illetve a gázellátás kérdése a legelmaradottabb. Ennek oka egyrészt arra vezethető vissza, hogy az egész gázgyári berendezés teljesen elavult, hiszen a jelenlegi üzemegységeivel csaknem azonos módon termel 1882- től. Csupán annyi változás történt, hogy az 1882-ben itt felépített és azóta többször felújított 2 darab kemencéhez újabb kettő, de azonos típusú kemence épült. A gázellátás

Miskolc város területén a régi hálózaton alapszik. Meg kell említeni, hogy 1944-ben a gázhálózat hossza

34.8 km volt, ezzel szemben 1957. év végére, a csőhálózat hossza csaknem 69 km-re növekedett. A fogyasztók száma 1944-beri 1754 volt, 1957-ben mái' 3650. 1938-ban a termelt gáz

mennyisége alig haladta meg az 500 ezer köbmétert, 1957-ben pedig a termelt gáz mennyisége 2.5 millió köbméter volt. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a fogyasztók számának és a termelt gáz mennyiségének növekedése sokszorosan túlhaladta az üzem modernségének fejlődését, illetve követelményeit.

Nem hallgathatjuk el azokat a beruházásokat melyek tanácsrendszerünk fennállása óta a gázgyárban megvalósultak, mint pl a 2 darab új kemence építése, a műszaki egyetemi középnyomású hálózat megépítése, földgázszállító kocsik beszerzése, valamint a folyamatban lévő új, 10 ezer köbméteres gáztartó építése. A közeljövőben megvalósul a földgáz Miskolcra történő bevezetése. Miskolc teljes gázszükségletét, földgázzal kívánjuk. biztosítani. Ennek megvalósítása érdekében jelentős beruházásokra kerül sor. Szükséges megépíteni a csatlakozó földgázvezetéket, kompres? zorh ázat, valamint a földgázbontó készüléket. Ezen beruházások megvalósítása után azt hiszem a miskolci gázellátást semmi panasz nem érheti. A jelenlegi gáz- csőhálózat mintegy 70 százaléka teljes felújításra illetve kicserélésre szorul. A jó gázszolgáltatás mellett nem feledkezhetünk meg annak gazdaságosságáról sem; a hálózati veszteség jelentős mértékű csökkentése csak a gázcsőhálózat nagymérvű teljes felújításával lehetséges.

Miskolc fontos közlekedési csomópont, melynek jelentősége Borsod iparosodásának kifejlődésével egyre nőtt.

IDEÁLIS ESETBEN a települések

és városok fejlődése döntő mértékben a közlekedési hálózatok függvénye. Miskolc esetében, nem a közlekedés határozta meg az elhelyezkedést és a települések kialakulását, hanem éppen fordítva; a helyi közlekedésnek kellett alkalmazkodni a területi adottságokhoz. A város hosz- szan elnyúló alakja, a rendkívüli nagy átlagos utazási távolság igen megnehezítette a város közlekedésének fejlesztését. Az egy főutcás Miskolc tulajdonképpen egyirányú közlekedés lehetőségét engedte, melynek nehézsége annál szembetűnőbb, ha a csúcsórában a csaknem kizárólag egyirányú szállításokat vesszük figyelembe.

Miskolcon 1897 júliusában indult meg az első villamosközlekedés, melynek hossza 4.2 km volt. Miskolc volt az első a vidéki városok között, ahol normál nyomtávú villamosvasút létesült. Budapest is csak 10 évvel előzté meg a várost. A következő években a vágányhálóaat fejlesztése igen lassan haladt. 1906- ban épült a LÁEV és a Vasgyár— Diósgyőr-i vonal, ahol először gőzmotoros járművek közlekedtek és csak a későbbi években alakították át villamosvontatásra. 1910-ben hosszabbították meg a Csabai-kapu vonalát a Népkerttől Hejőcsabáig. Az első vonalak a személypályaudvar

— Zsolcai-kapu — Széchenyi-utca — LÁEV között, keresztirányban a Béke-tér — Szemere-utca — Népkert területén épültek meg. A Miskolci Villamosvasút továbbfejlesztése a következő években csupán annyiból állt, hogy Budapestről szereztek * be néhány használt motoros és pótkocsit.

Az omnibusz és bérkocsik már 1808-ban megjelenítek a város utcáin, melyek Miskóla—Tapolca és Miskolc —Diósgyőr-fürdő között közlekedtek. Az első társasgépkocsit magánvállalkozás keretében helyezték üzembe 1903-ban és ezek rendszeres járatokként közlekedtek, Hámor községet is bekapcsolva a forgalomba.

Miskolc közlekedési létesítményeinek továbbfejlesztését a kapitalista gazdálkodás akadályozta. Ennek eredménye az lett, hogy Miskolc az első helyről az utolsó helyre csúszott vissza közlekedési ellátottsága terén, ugyanakkor a többi vidéki városok

— mint pl. Szeged, Debrecen — már a felszabadulás előtt korszerű kettősBolgár tudósok vizsgálatai bebizonyították, hogy szalmából remek, jóminőségű házak építhetők. Az új, olcsó építőanyagot úgy készítik, hogy a szalmát, különleges anyagokkal keverve feldolgozzák, a masszát pedig azbeszttel és szilikátokkal együtt, táblává préselik. Ezeket a táblákat használják fel az építkezésnél tégla

vágányú villamosvasúttal rendelkeztek. Városunk viszont a közel harmincszorosára emelkedett utasforgalmat egyvágányú kltérős rendszerű vonalon oldotta meg, beleértve az országos hírűvé vált Gömöri-sorompó akadályozó hatását is. Gyakorlatilag 1950. évig a város tömegközlekedésének fejlődéséről nem beszélhetünk.

ÉRDEMES ÖSSZEHASONLÍTÁST TENNI a közlekedés korábbi eredményei és jelenlegi állapota között. 1945-ben a vágányhálózat hossza 14 km volt, 1958-ban már 27.9 km. A szállított utasok száma 1945. évben 4 millió fő, 1950-ben 15.6 millió s a várható 1958. évi közel 54 millió fő.

A járműállomány 1945-ben 30,

1950-ben 52 és 1958-ban pedig 100 motoros és pótkocsi szállítja az. utasokat. A naponkint villamoson szállított utasok száma 1945-ben 10.600 fő volt, a várható 1958. évi naponkénti 146 000 fő. A fenti összehasonlításból kitűnik, hogy 1945-től az utasforgalom, illetve utasszám 13.5- szeresére növekedett, a kocsiállomány csak háromszorosára, de azt is meg kell itt jegyezni hogy a városi villamosközlekedés járműállományának növekedése csak a Budapestről kiselejtezett kocsikból állott.

Miskolcon az autóbuszközlekedés rendszeresen csák 1949. év végén indult meg. 1950-ben négy vonalon 15 autóbusz bonyolította le a forgalmat s a szállított utasok száma 1.5 millió volt. 1958. évben már kilenc vonalon 56 autóbusz közel 15 millió utast szállít. Az autóbuszvonalak hossza 45-ben 46.5 km, 1958-ban 87 km. 'Amíg az utasszám nyolc esz* tendő alatt csaknem tízszeresére növekedett, addig a kocsipark mindössze 3,5-szerese az 1950. évinek. Á nagyüzemek, középüzemek, hivatalok, iskolák egyidejű munkakezdése folytán az utasáramlásban a csúcsóra és az átlagos üzemóra között igen nagy különbség van. Hátránya főképpen abban jelentkezik, hogy a járműparkot a csúcsterhelésre kell méretezni valamint igen jelentős túlterhelések miatt gyorsabb a járművek elhasználódása.

Igen komoly hátrányként jelentkezik a rendelkezésre álló kocsipark sok típusra való megoszlása. A Villamoskocsiszekrények és motorok száma kb. hétféle típusra oszlik és csak érdekességképpen említem meg, hogy az 1906-ban üzembehelyezett gőzmotoros járművek pótkocsijai nagy befogadóképességük miatt ma is üzemben vamrtak. Az autóbuszpark is mintegy négy típusra oszlik meg és ezek kétharmadrésze távolsági típus, tehát egy felszálló-ajtós.

Ügy az autóbusz, minit a villamosvasút legszűkebb keresztmetszete a javítóüzemek és a garázs korszerűtlensége és rendkívül szűk volta, valamint hiánya. A járművek megfelelő karbantartása nincs biztosítva s ez nem csupán forgalomkiesést, hanem lényeges népgazdasági kárt is okoz. Tudvalévő, hogy a közlekedés korszerűsítésének és gazdaságos üzemeltetésének egyik legfontosabb alapfeltétele a műhelyeket, korszerű garázst és kocsiszínt magában foglaló új forgalmi telep megépítése.

KÜLÖN FEJEZETBEN kell foglalkoznunk a közlekedés fejlesztése terén történt beruházásokkal, valamint a jövő fejlesztésének terveivel. Egyik legnagyobb eredmény az volt, hogy rendszeres autóbuszközlekedés induit 1949-ben. 1952-ben megépült a személypályaudvar és Lenin-tér között a kettősvágány ú villamosvasút, amely nem csupán a Gömöri-sorompó kiiktatását jelentette, hanem a város legkorszerűbb útjának megépítését is biztosította. A zavartalan villamosenergia ellátás biztosítására elkészült 1953. évben az Arany János- utcai áramegyenirányító állomás. Megépült a személypályaudvari váró és indító, valamint a Dózsa György- utcai indító állomás. 1950 és 1958 között elkészült még 6 darab kisebb méretű utcai váróépület és kerületi erőfeszítésből ez évben elkészül a lillafüredi új autóbuszforduló, amely egyúttal a vonal meghosszabbítását is jelenti. ' •

A felszabadulás óta végrehajtott beruházások összegszerűen nagyok, azonban a közel félévszázados lemaradást és hiányosságot csali kis részben küszöbölték ki.

(Befejező rész következik.)

:ís beton helyett. Az így l#szült szal- "naház nem ég, igen tartós, falai erős megterhelést kibírnak. Az új építőanyag — amelynek nem árt a nedvesség, s a betonnál sokkal gyorsabban kiszárad, — alkalmazásával negyed-heted részére csökkentik az építkezés költségeit.

II jelölőgyiliéseken mintegy 65-70 százalék» a választópolgárok részvételi aránya

Hétfőn ülést tartott a megyei választási elnökség. Az ülés napirendjén a választás előkészületi munkáinak megtárgyalása szerepelt. A választási elnökség megállapította, hogy a választás egyik legfontosabb része, a jelölőgyűlések jó ütemben haladnák és á törvényben megállapított időre mindenütt befejezik a jelöléseket.

Az eddigi jelölőgyűléseken örvendetes a választók aktivitása. Átlagban mintegy 65—70 százalékos a választópolgárok részvételi aránya a jeíölőgyűléseken és ez az arány sokkal jobb, mint az eddigi választásokon volt. Egyes helyeken még ennél is nagyobb a választópolgárok aktivitása, amennyiben 80—90 százalékos arányban vesznek részt a jelölőgyűléseken.

Az elnökség a továbbiakban megállapította, hogy az ideiglenes névjegyzék kifüggesztése október 9-én mindenütt megtörtént. Ezután a választási bizottságok megalakítását és munkáját tárgyalta meg az elnökség. Megállapította, hogy a bizottságok mindenütt megalakultak. E tekintetben a hiba az, hogy néhány helyen a bizottságok névsorának közszemlére tétele elmaradt Az elnökség felhívta a végrehajtóbizottságbk figyelmét, hogy a hiányt pótolják.

A járási és községi választási elnökségek munkáját elemezve az elnökségnek az volt a véleménye, hogy azok nem elég aktívak, még nem mindenütt üléseztek. A megyei választási elnökség ezúton is felhívja á járási és községi választási elnökségek figyelmét arra, hogy teljes odaadással végezzék munkájukat, tegyenek eleget törvényben rögzített kötelességüknek, őrködjenek a választási munka törvényessége felett, ellenőrizzék a választás előkészületi munkálatait.

Ezeken kívül a választási elnökség még több kérdést megtárgyalt és határozatokat hozott az eddigi hibák kijavítására.

c/L ki ej Ínyek érdekéken- G

Mezókeresztesi jegyzet-yertek haza libuskáim.

— Nem megyünk.

— Miért?

— Farkas van a híd alatt... — zengi kórusban harmincegynéhány aranyos kis száj, a mezőkeresztesi József Attila út 3. szám alatti napköziotthonos óvoda füves, tiszta udvarán, önkéntelenül is megáll az ember, hogy gyönyörködjön az apróságok és az óvónéni kedvderítő játékában. Sírás nevetéssel párosul. Náluk, — mármint a kicsinyeknél — ez még könnyen áll, s szinte átmenet sincs egyikből a másikba. Csak kirobban egyik is, másik is. Gyurika, mint „farkas”, elkapta Pétert, s Peti máris sírva fakad, pityergésre áll a szája, míg óvónéni meg nem vigasztalja. Egy-két szó és máris tovább kiáltják;

— Farkas van a híd alatt... — S valóban, ott, a napköziotthonoe óvoda környékén ,.farkas van a híd alatt”. A gyerekek jókedvű kacagását ugyanis időnként duhaj, részeg nótaszó nyomja el. Olykor káromkodás, ocsmány szóáradat vegyül a csilingelő gyermekkacajba. S a kicsinységek a rácsos óvodakapuhoz, kerítéshez nyomva pisze orrukat, érdeklődve nézik, mint botorkál le néhány beszeszelt bácsi — vagy néni — a földművesszövetkezet kocsmájának — illetve vendéglőjének — betonlépcsőin.

— Ne búsulj komám, azannya... — erre meg arra, amúgy részeg- m agy árosán, összecsókolóznak, majd lökdösik egymást, s egyik-másik — ne tessék megbotránkozni — még a kerítéssel is szembeáli bizonyos könnyebb szükségleteinek kielégítésére. S mindezt az apróságok szeme- láttára, fülehallatára.

Az óvónéni persze ilyenkor azonnal magához hívja a kicsinyeket, hogy elterelje a gyerekek figyelmét arról, ami rossz, ami megbotránkoztató. Azonban nehezen megy, mert a kicsinyeket minden érdekli, s. különösen a felnőttek ‘dalőlása, hangoskodása, mozgása. Sokszor hiába kiváltja: • ' tá^M***** •• ' 5-'“ v." •••&»’-.-i £.*'é

— Gyertek haza libuskáim... —- A gyerekek inkább a kerítéshez húzódnak vvdáglesni”, „életlesni”, mert ők még nem tudják, hogy: „Barkas van a hid alatt.”

A

zonban illetékesek figyelhetnének rá. Tudom, nem lehet óvodának, napköziotthonnak megfelelő épületet csak úgy a szegről leakasztani. De talán lenne mód arra, hogy valamelyik szervvel, vállalattal cseréljenek. Mert a szó legszorosabb értelmében: „Farkas van a hid alatt”, ami az apróságokra veszélyes. Mert nem hiszem, hogy használna,

.— de tudom, hogy árt — a gyermekek nevelését illetően, ha nap mint nap részeg emberek duhajkodásában, ocsmány viselkedésében „gyönyörködnek”. ,

Ám az erkölcsi' fejlődésüket fenyegető látványosság mellett szólni lehet az egészségügyi problémákról is. A napköziotthon udvara füvesített, tiszta. Bizonyosan tiszta maga az óvoda belseje is. Rendes áz ellátás, rendes az egész belső környezet. Kint, a.kapu előtt, a kocsma előtt — mert az utca kis zsákutca, s elől csak a kocsma és az előtte lévő tér van —.azonban nap mint nap térdig ér a szemét. Ott várakoznak a környékbeli községekből érkezett szekerek. Széna, szalma, dinnyehéj, takarmánytök töredéke szérteszéjjel, porral és löbűzzel keveredve. Talán meg kellene ott szüntetni legalább a szekérparkot. Vagy napjában többször is takarítani. T ó lenne, ha a tanács, a község vezető szervei együttessen mielőbb kiűznék azt a farkast a híd alól. Mert az apróságok neveléséről, egészségéről van szó, ami azt hiszem, nem utolsó dolog. Sőt, a legfontosabb valami a felnőttek teehdői között. (harcsa)

Türelmetlen hölgyike...

. ; . toporzékol a főposta 3-as számú felvevőablaka előtt, miközben árad belőle a keresetlen szavak özöne. De milyen szóözön! Több mint valószínű, hogy ha kedvese, vagy párja hallaná, azon- nyómban kiábrándulna belőle. (Bár több mint valószínű, hogy ha nyílt színen ilyen közönséges, otthon sem lehet szelídebb.) Tessék néhány ízelítő szócska:

— Ez kérem tűrhetetlen! Hogy lehetnek ilyen trehányok! Nekem sietnem kell. Már így is elkéstem a munkahelyemről. Ezt én nem is értem. Itt várok és becsukja előttem az ablakot. Mintha én senki lennék. Nem tudom, hogy lehet ilyen trehány hülyéket alkalmazni. Olyan lassan mozognak, hogy lejárna a háromhónapos váltó, míg elintéznék ... — Csinn-bumm ratata, de szívesen befognám a száját, ha merném, ám ki mer a tigrissel puszta kézzel

szembeszállni... így csak állok és várok, persze többedmagam- mal. Nézzük a fejleményeket. Mert higy- jék el, nem megvetni- való szórakozás eQU ilyen magából kikelt hölgyike szóáradatát hallgatni. (És sajnos, nem is ritka dolog.)

Csodálnivaló viszont az ablak mögött dolgozó fiatal elvtársnő türelme. Még mosolyogni is tud. És még egyet: hallgatni! (Micsoda ellentétek!) Szótlanul tűri a kompromittáló kifejezéseket, miközben számol rendületlenül. Pedig visz- szavághatna, mert nem hibás. Letelt a munkaideje, becsukta az ablakot. Nyolc órán át rendületlenül adta a bélyeget, vette a táviratokat, ajánlott és más küldeményeket, s ez elég fáradságos munka. Tehet ő arról. hogy valaki a munkaidejéből akar időt szakítani, hogy újságokat és képeslapot küldjön külföldi rokonainak, ismerőseine k? Kü lön’ ben is a másik ablak előtt csupán három várakozó áll. S az a két- három perc se ide se oda.

S aztán megtörténik a »csoda«. A várakozók »teret« engednek a magából kikelt (ha tudná milyen csúnya ilyenkor) hölgyikének: Tessék, ha annyira siet. De ne bántson wiáso-i kát.

— Hm. Másokat! Nem látják hogy mozognak? — S fél perccel később már a másik ablak mögött dolgozó szemüveges férfit nevezi mulyának, mivel nem villámgyorsan szánxolja ki a csomagok szállítási díját. Nem csoda hát, ha a nézők és hallgatók megkönnyebbülten sóf hajtanak fel, amiket festett szájaszélét rág va apró, de gyors lépt tekJcel kiviharzik at épületből.

Mindenesetre kíván- esi lenne az ember, hogy. dolgozik: 6 a hivatalában. ahönvan ez esetben is jó fé'órát késett (ba)

SZA LMATEGLÁK