Észak-Magyarország, 1958. október (14. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-08 / 237. szám
2 ÉSZAKMAGYARORSZAO Szerda, 1958. október 8. Miskolc városrendezési és építési problémái, eredményei Irta: GLÖDY ANDRÁS, a Miskolc városi tanács építési és közlekedési osztályának vezető főmérnöke. II. ITT KELL FOGLALKOZNI a kislakások stílusával, megjelenési formájával, városképbe való beilleszkedésükkel. Sajnos meg kell állapítani, hogy az építésügyi hatóságok állal kibocsátott terveiket az építkezők •legritkább esetben alkalmazzák. Ugyancsak komoly hiba, hogy a fürdőszobák alaprajzi beiktatása, mely a lakáskultúra egyik fokát jelenti, csak névleges, ugyanis a betervezett fürdőszoba helyiségeket más célra használják. Gyakoriak a zsákszobák, abnormális alapterületek stb. Ez arra enged következtetni. , hogy részben nem az engedélyezett1 terv szerinti kivitelezést alkalmazzák, részben pedig hozzá nem értők kezéből fogadnak el tervet a kislakásépítők. Az is általános, hogy a belső helyiségek lakhatóvá tétele után a külső homlokzat csak egy-két évvel később készül el, ami az illető lakótelep megjelenési formáját, városképi összhangját nagymértékben lerontja. Meg keli jegyezni a kerületi építési hatóságok elnéző, liberális magatartását is. mert a kellő ellenőrzés hiánya részben hozzájárul az említett hibák gyakori előfordulásához. Ezen a helyen kell foglalkozni a magánosok igen jelentős problémájával. miszerint különböző területeken építési engedélyt szerezni nem tudnak, még toldalék építkezésre sem. Sajnos, szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a város lakott területének kb. a fele építési tilalom alatt álL Részben a már elkészült részletes rendezési tervek fel nem használhatósága miatt, másrészt azért, mert a város területének nagy- részére nincs elkészítve városrendezési terv. Meg kell azt is említeni, hogy egyes helyeken a rendelkezésre álló tervek különböző beépítési módokat tartalmaznak. így például a belváros területén csak magasszintű épületek építése lehetséges, ami természetesen a családi házzal való beépíthetőséget. korlátozza. Ki kell jelenteni azonban, hogy a város tervszerű fejlesztése érdekében erről a korlátozásról a jövőben sem kívánunk lemondani s a magasbeépítéseket előíró terveket továbbra is alkalmazni fogjuk. A városi tanács a helyes város- rendezési és fejlesztési elveknek megfelelően igen komoly anyagi erőfeszítéseket tesz a lakóházak állagának megóvása érdekében. Az a körülmény, hogy 1939-től 1954-ig tervszerű lakáskarbantartásróí nem beszélhetünk, azt eredményezte, hogy az elmúlt 15 esztendő alatt a házak állagának romlása lényegesen nagyobb mérvű volt. mint a karbantartás és a felújítás. A kezdeti hibák után ma már tervszerű és helyes pénzfelhasználásról beszélhetünk. A városi tanács, illetve az Ingatlan- kezelő Vállalat kezelésében kfo. 2200 lakóház és ebben 10.300 bérlemény van. Ezekre az épületekre 4 év alatt közel 45 millió forintot fordítottunk karbantartásra és felújításra. így 160 épület került teljes felújításra és több ezerre tehető a karbantartási munkák száma. AZ ÉPÜLETEK állagának megóvása érdekében tett erőfeszítések keretében igein komoly figyelmet szentelt a városi tanács a műemlék és műemlék jellegű épületek felújítására. A város területén az elmúlt négy esztendő alatt 25 darab műemlék felújítása lett elvégezve, köztük a Sötétkapu. Széchenyi-utca 40. sz.. Tanácsháztér 5, 7, 11, 13. sz.. Hunyadi-utca 10. sz.. Felszabadítók útja 3. sz. épületek és városi tanácsháza. Jelenleg a Miskolci Nemzeti Színház teljes átépítése van folyamatban. Ugyanakkor évenkint jelentős ösz- szeggel járul hozzá a tanács a diósgyőri vár helyreállításához. Felújításra került még a város műemlékei közül a múzeum, megyei tanács- háza. Déryné-utca 3. sz. Igen helyes kezdeményezés ezüle- tett a lakás-szaporítás terén, ami egyúttal jelentős városképjavító momentumként is szerepel. Ez pedig az emeletráépítés. Kísérletképpen elkészült a Széchenyi-utca 2. sz. épület emeletráépítése, melynek ugyan költségei a kívánt gazdasági megtakarítást^ még nem mutatják, azonban a kívánt esztétikai hatása máris nyilvánvaló. Ennek a helyes kezdeményezésnek továbbfolytatására a jövőben sor kerül s a tanács már több épület emeletráépítési terveit elkészítette és a közeli megvalósítás stádiumába helyezte. Ezt a Miskolcról kiindult kezdeményezést az ország sok más városa is átvette és intenzíven továbbfejlesztette. EGY TERVSZERŰ városépítési politika következetességet és határozottságot követel. Le kell szögeznünk, hogy az építkezések olyan módszere ellen következetes harcot folytatunk és a jövőben is folytatni fogunk, mely az ideiglenes jellegű épületek sokaságát eredményezte. Elég csak széjjeltekinteni az ú. n. városközpontban. szembetűnik az esztétikailag és városképileg rendkívül torz képet mutató felvonulási épületek tömege. Ezen épületek megszüntetése már folyamatban van. de a leghatározottabban kijelentjük, hogy a jövőben az érvényes rendezési tervektől eltérően semmi néven nevezendő ideiglenes jellegű épületek építését nem engedélyezzük, még toldalék formájában sem. Meglévő városokban az egész városrendezési kérdés súlypontja és alappillére a szanálás. Szanálás nélkül városokat fejleszteni nem lehet. Különösen fontos jelentősége van ennek Miskolcon, ahol a város központjában igen értékes közművesített. magas beépítésre használható területek állnak rendelkezésre, azonban az elavult épületek és egészségtelen lakások sokasága eddig nem tette lehetővé, ezen területek helyes és gazdaságos felhasználását. Közismert dolog az is. hegy a vállalatok és üzemek eddig kizárólag szanálás- mente»' területeken építkeztek. Ezen gyakorlat következtében csaknem minden üres terület beépült. A szanálási nehézségek miatt a beruházók hajlamosak voltak közvetve, vagy közvetlen lényegesen költségesebb megoldáshoz folyamodni, fi- gyelmenkívül hagyva, hogy az egyes üzemek ilyen jellegű elhelyezése, vagy fejlesztése városrendezési szempontból milyen hátrányokkal jár. Az elmúlt évek lakásépítési politikájában a szanálásmentes építkezés nyert teret. Az igaz. hogy az építőipar számára előnyösebb az akadály- mentes területen való építkezés, azonban ennek következményei a legközelebbi években súlyos anyagi kihatást eredményeznek. Annak ellenére, hogy az átlagosan elfogadott 3 százalékos szanálás lehetővé tette volna egy helyes szanálási elv következetes alkalmazását, de a beruházások lebonyolításának azon módszere, mely szerint különböző tárcakeretből finanszírozott beruházások épültek, még lakótömbök is, nem eredményezte ezen lehetőség kihasználását. A lakásépítkezéseknél a szanálás 1945 óta az 1 százalékot sem érte el. így történhetett meg, hogy Kilián környéke. Selyemrét, Malinovszki.i háromszög, Glósz-kör- nyéki bérháztömibök építésénél jóformán szanálásra nem került sor. Tudomásul kell venni, hogy Miskolc különleges adottságánál fogva egész rövid időn belül elveszti a szanálásmentes területeket és ha ezek elfogynak, akkor vagy radikális szanálást kell alkalmazni, vagy pedig a települések határét lényegesen költségesebb módon a környező domboldalakra kell kiszorítani. KÜLÖNBÖZŐ TANULMÁNYOK és tervek már mintegy meghatározták a szanálandó területeket, pl. mesterutcák, Szondy-telep. Vay-telep, Danyivölgy, belvárosi belső tömbök stb., azonban ezek teljes szanálása huzamosabb időt vesz igénybe, de következetes megvalósításukhoz már most intenzíven hozzá kell kezdeni. A MTESZ munkabizottságában, valamint a városrendezési ankéton is felvetődött, az a gondolat, hogy a városi tanács részére szanálási alapot kellene biztosítani, melyből a tanács a városrendezési és fejlesztési tervének érvényesítését helykijelölési határozatokban vállalná. benne a bontandó házak helyeit újak építését, vagy az ú. n. kötelező szanálást kell minden építkezésnél biztosítani. Ez utóbbi megoldás szerint minden beruházó függetlenül attól, hogy területén szükséges-e szanálás v§gy sem. beruházási költségének és a városrendezési tervben előirányzott szanálások arányának megfelelő részét lenne köteles a tanács részére befizetni. Ezt a módszert alkalmazzák széles körben a Szovjetunióban és Budapesten is. Csak ilyen j ellegű megold ácsai lehet a város külterjes fejlődését és a belterületek egyidejű elavulását megakadályozni, és a városi tanács tehervállalását arányosan csökkenteni. Az eddig felsoroltak rámutatnak azokra a nehézségekre, melyek akadályozzák Miskolc város rendezését és fejlesztését. Ugyanakkor szólni kell azokról az intézkedésekről, melyet ebben az évben tett a városi tanács és az Építésügyi Minisztérium. Örömmel jegyezhetem meg, hogy az általános városrendezési terv megvalósítása érdekében ebben az évben megtörtént az első komoly lépés. Az Építésügyi Minisztérium elrendelte a terv programjának ezévi elkészítését, az Országos Tervhivatal pedig vállalta annak mielőbbi jóváhagyatását. E program jóváhagyása fogja megindítani a végleges rendezési terv készítésének munkáit. A városi tanács ezévben megrendelte az Avas. Lillafüred, Tapolca, Kilián déli terület, Diósgyőr északi része. Hejőcsaba északi része, belváros keleti része, LÁEV és Leniniéi* közötti terület részletes rendezési tervének elkészítését. Ezek a területek okozzák jelenleg a legnagyobb problémát és ennek ezévi elkészítése igen komoly mértékben megnyugtatja az érintett területek lakosságát. A VÁROS eddigi fejlődésének hiányosságai, problémái, ezen túlmenően a városrendezés főbb irányelvei eléggé ismertek. Nincs a városnak olyan lakója, amely ne lelkesedne azokért az elképzelésekért, melyek a fejlesztést tartalmazzák. A célkitűzéseink és munkánk a város lakosságáért, a város dolgozóiért folyik. A törekvés a lakosságnak tökéletesebb, kulturáltabb, kényelmesebb életét kívánja biztosítani. Ebben az ismertetésben talán mintegy számot adtunk arról, hogy a hatalom a dolgozó nép kezében milyen erő s milyen nehézségek leküzdését eredményezi a társadalom széles összefogása. Számot adtunk arról és bebizonyítottuk itt is, hogy a tanácsrendszer képes feladatainak oly értelmű ellátására, hogy a jólét és kényelem, kultúra és szórakozás sokkal magasabb fokú ellátását biztosítsa a hatalmat gyakorló dolgozó népnek. Azok az eredmények, melyet tanács- rendszerünk az elmúlt nyolc esztendő alatt elért, küzdelmes és áldozatos munkával jöttek létre. Nem szabad azt sem elfelejtenünk, hogy a múlt ránk maradt súlyos öröksége máról-holnapra nem szüntethető meg. Azt hiszem. hogy az az erő. mely képes volt hatalmat átvenni és újjáépíteni, képes volt a hatalmat megszilárdítani és fejleszteni, képé® lesz arra is, hogy felszámolja a múltat és biztosítsa dolgozóinak azt a jelent és főleg a jövőt, melyben a dolgozók jóléte, életszínvonala, kulturáltsága és műveltsége méltó lesz azokhoz, akik azt megvalósítják és megépítik. (Vége.) 649 ezer forintos megtakarítással elsők lettek a takarékossági versenyben A napokban értékelték az Ózdi Kohászati Üzemek KlSZ-fiataljai- nak első féléves takarékossági versenyét. Az egyes üzemrészek között nemes vetélkedés folyt az elsőbbségért, különösen a tűzállótéglagyár és az acélmű-pódium KISZ-fiataljai között. A takarékossági versenyben szerepelt: vasgyűjtés, import-anyaggal való takarékoskodás, fáradtolaj gyűjtés és energia megtakarítás. A versenyben az első félév eredményei alapján végül is a tűzállótéglagyár KISZ-fiataljai lettek az elsők 649 ezer forintos megtakarítással, melyet főleg az import-anyaggal való takarékossággal értek el. Ezzel elnyerték a Komszomol vándorzászlaját és a vállalatvezetőség 700 forintos jutalmát. Nem sokkal maradt mögöttük az acélmű-pódiur KISZ-szervezete sem. melynek fia taljai 609 952 forintot takarította meg importanyagból, valamint vasé színesfém gyűjtéssel. A durvahengerműi gépüzem KISZ fiataljai 158 521 forintos megtakarj tással a harmadik helyet vívták k maguknak. 3000 forint értékben im port-anyagot takarítottak meg. többi pedig vas. színesfém és fáradt olaj összegyűjtéséből adódott. A dur vahengermű gépüzem fiataljai 50 forint jutalmat kaptak az üzemtől. Az évvégi „végelszámolás”-ig mé jó három hónap van hátra. Az üzem részlegek fiataljai között most folyf az igazi harc az elsőbbségért, d nemcsak az anyagtakarékosság. ha nem a tervteljesítés és az önköltség csökkentés terén is. Mikulásra készül a Szerencsi Csokoládégyár A Szerencsi Csokoládégyár megkezdte az újfajta bonbon készletek, fcsokol^dé mikulásfigurák, a szaloncukor és a cukorfüggelékek gyártását. A gyár tervében — többek között *— szaloncukorból 94 vagon szerepel, fcmelyből 32 vagont már a raktárakká szállítottak és három műszakban .%lyamatosan gyártják a még hátralévő mennyiséget is, hogy szezonvégig, tehát karácsonyig valamennyi, tervben szereplő kötelezettségüknek eleget tegyenek. A továbbiakban a gyár mintegy 250 mázsa mikulásfigurát és 500 mázsá karácsonyi cukorfüggeléket készít. A Szerencsi Cukorgyárbmm A napokban a megyei tanács végrehajtó bizottsága tárgyalta a kereskedelem téli felkészülését, a lakosság jobb ellátására irányuló törekvését. Ezen a megbeszélésen került szóba, hogy a raktárakban pillanatnyilag (a végrehajtó bizottság ülésének időpontjában) nincs elegendő kristálycukor, minthogy a gyárak lényegében most kezdték meg «»termelést. Nincs ok az aggodalomra A bejelentés nyomán ellátogatunk a Szerencsi Cukorgyárba, ffcol nyomban korrigálták a kereskedelem álláspontját. Muraközt Béla élvtárs, a gyár fővegyésze kalauzolt el bennünket a számok, a termelési mutatók labirintusában, majd később a hatalmas gépek között a gyárban — és ebből a következőket tudtuk meg: A gyár szeptember 16-án kezdte meg az idei cukorrépatermés összegyűjtését és feldolgozását. Azóta csaknem 5000 ragon. nyersanyag futott végig a hatalmas transzportőrökön, szeletelő és lúgozó szerkezeteken, amely cukorban kifejezve mintegy 650 vagont jelent. Kérésünkre és a kereskedelmi szakemberek megnyugtatására azt is kiszámolta Muraközi elvtárs, hogy ennek a mennyiségnek 85—90 százaléka igen jóminőségű kristálycukor, amelyet már elindítottak az állami raktárak felé. Muraközi elvtárs jól ismeri a többi cukorgyárak termelési eredményeit is és elmondta: máris biztosították azt a mennyiséget, amely a lakosság téli ellátásához szükséges. Az idén jó közepesnek mondható a cukorrépatermés — helyenként pedig egészen kiváló —, úgy, hogy a Szerencsi Cukorgyár a karácsony előtti napokig még legalább 3000 vagon kocka- és kristálycukrot gyárt. Csúcseredmény — a gyár fennállása óta Muraközi elvtárs első szava volt, hogy éppen jókor érkeztünk, mert tegnap — hétfőn — a gyár fennállása óta olyan eredményt értek el, amelyre eddig még nem volt példa. Egy nap alatt 248 vagon cukorrépát dolgoztak fel a tervben szereplő 213 vagon helyett! Amikor megtudta, ő maga is hitetlenkedve szaladt körbe a gyárban, hogy milyen „disznóság’’ árán teljesítették túl ilyen magasan a tervet? Igaz: máskor is volt már 229 vagonos napi átlag, de ilyen tervtúlteljesítést még soha nem értek el... Később aztán megtudta, hogy nem volt ebben sem csalás, sem „disznóság” — hanem: tervszerűen, pontosan ment minden: kezdve a vagoukírakóktól — a csomagoló fehérköpenyes lányokig, mindenki munkája és tehetsége legjavát adta. Gondoltak a jövőre is A cukorgyár illetékes osztálya a falusi földművesszövetkezetek közreműködésével már megkezdte a jövőévi szerződéskötések lebonyolítását. Megyénkben és a megyén kívül 60 ezer termelő szállít és szállított az idén. Az a cél, hogy ezeket jövőre is foglalkoztassák. Nem egészen pontos adat, de Muraközi elvtárs úgy tudja, hogy ezek fele máris újabb szerződéskötést irt alá. Itt kell elmondani, hogy a termelők szívesen foglalkoznak cukorrépa termeléssel, biztos, jó jövedelmi forrás: előnye, hogy a készpénzen kívül cukor járandóságot, takarmánynak való kilúgozott szeletet is kapnak, ámde a falusi földmüvesszövetkezetek gyakran figyelmen kívül hagyják ezt a fontos népgazdasági érdeket. Nem egy helyen késve szorgalmazzák az újabb szerződéskötést — késleltetik ezzel a gyár munkáját, következésképp a kereskedelem cukorral való ellátását. Ebben — mint Muraközt elvtárs mondja — most előrehaladás tapasztalható. A dolgozó parasztok nagyrésze már a termés átadásakor újabb szerződést köt. Az újítás, amely 150 vagon répamegtakarítást eredményez Muraközi elvtárs, ahogy a hatalmas gyárat Járjuk, egy új üzemrészre (nevezhetjük így, mert valóban az), nagyjelentőségű újításra mutat, amelyben neki is része van. Korábban ugyanis a répafeldolgozás során sok nyersanyag ment veszendőbe, minthogy a letöredezett répavégek, törmelékek elfolytak a mosóvízzel. A műszakiak törték a fejüket, mit kellene csinálni — végül megoldották a kérdést. Egy régi szeszgyári berendezést szereztek és építettek át: segítségével összegyűjtik és előkészítik a letöredező nyersanyaghulladékot. Ma már ez az újítás a gyár szerves része, egyik fontos üzemegysége. Kiszámolták: 150 vagon répamegtakarítást, 12 vagon cukrot eredményez. Nagyon megérte! TATÁR MIKLÓS , ------1 — T rágyázás, vagy rock and roll kell-e a növényeknek? A Frankfurter Rundschau című német lap közölte az alábbi Írást: »Zeneszó mellett jobban fejlődnek a növények Dr. T. G. N. Singh, a déiindiai Ann a mai a-i egyetem növényfizioló- gus professzora megállapította. hogy, a növények reagálnak a zenére. Zene hatására gyorsabban növekednek és gazdagabb gyümölcstermést hoznak. Singh professzor 1950-ben kezdte meg kísérleteit vadontermő növényekkel, díszcserjékkel. sőt vízinövényekkel is. Utóbbiaknál a zenei ösztönzést a vízbe mártott elektromos hangvillával adta meg. Megállapította. hogy például őszirózsák, petúniák — hogy csak néhány Európában is ismert virágot említsünk — magasabbra nőnek, gyorsabban és szebben virágoznak »zenekíséret mellett.-« A kísérleti növények mellé a professzor zenegépeket helyezett és jobbára klasszikus indiai zenedarabokat játszott. Ugyanolyan körülmények között tartott kontrollnövények lényegesen elmaradtak a fejlődésben. Különösen meglepő eredmény, hogy még a növények magva! is reagálnak a zenére. így például egy elektromos csengő hangja mellett, órákkal előbb kezdtek csírázni a vetőmagvak. Komoly gyakorlati jelentősége van azoknak a kísérleteknek, amelyeket Sin-ffh. fes&zor édesburgonyával és tápiókával folytatott. Megállapításai szerint 40 százalékkal jobb és gyorsabb eredmény érhető el ezeiknél a növényeknél, ha zenei aláfestéssel történik termesztésük. A rizs és a dohány 50 százalékkal gyorsabban nőtt egy indiai tánczenekar hangjainál. Siogih professzor véleménye szerint, a zene ösztönző hatása azzal magyarázható, hogy a hangrezgések mozgásba hozzák a növényi sejtek falát és ezáltal iri- tálják a protoplazmát és a sejtmagot. Az iri- tációra a sejtmag gyorsabb osztódássál pro- reagál-«. Eddig tart a Frankfurter Rundschau cikke. Érdemes elgondolkozni Singh professzor felfedezésén, mert valóban komoly gyakorlati jelentősége van. Tessék elképzelni, hogy milyen bosszúságot jelentett eddig, ha elültettünk otthon valami dísznövényt és az csak évek múlva fejlődött ki, ha el nem száradt már a második héten. Ezentúl csak előveszünk egy furulyát és halkan, érzelmesen udvarolunk azzal a növénynek, mint Kukorica Jancsi Ilus- kának, vagy pengetünk valami gitár- félét, mint egy trubadúr. A jövőben a háziasszony a kis konyhakertben úgy fogja siettetni a primőrök beérését, hogy az ágyások közé néhány zenegépet helyez, amelyek a gyenge kukorica, a retek, vagy az újkrumpli ízlésének leginkább megfelelő melódiákat zengik majd a palánták fülébe. Ha pedig száraz, aszályos esztendő követkézJ netán valamelyik falu határára, af kor sincsen semmi baj, mert egyszii- rüen kivezényelik az önkéntes tűz-* oltók rezesbandáját és az pattogó in. dulákkal, valamint szilaj rock and roll harsogásával érleli majd a kalászokat. Nem tudjuk, hogy Singh profesz- szor hol tart a kísérletekkel. Minden esetre várunk egy kicsit és a szántóföldekre, mambó és rock and roll helyett, istálló- és műtrágyát hordunk ki. E két utóbbi minden vonatkozásban értékesebb. 'benedekj
