Észak-Magyarország, 1958. október (14. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-07 / 236. szám

Kedd, 1958, október 7. ÉSZAKMAGYARORSZÁG s Földrajzi hét Miskolcon ' Miskolcon és Borsodban az elmúlt évben megnövekedett a földrajztudo­mány iránti érdeklődés. Ennek oka a földrajzi ismeretterjesztés foko­zása mellett Borsod természeti föld-* rajzi viszonyaiban keresendő, A me­gye természeti szépségei, az ezerarcú Bükk, az aggteleki barlangvidék és a Zempléni-vulkánsor páratlanul gazdag formakincse, a borsod táj lük’ tető élete megannyi földrajzi problé­mát rejt magában. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat földrajz-geológiai skgkosz- tálya és a Magyar Földrajzi Társa­ság miskolci osztálya célul tűzte ki e földrajzi kérdések széleskörű is­mertetését népszerű előadások, új­ságcikkek és kirándulások útján. Ennek érdekében 1958. október 12-^- 19-ig Miskolcon földrajzi aetet, no­vember 1—15-ig vidéken földrajzi es­téket rendeznek. A földrajzi hét so­rán a helyi témák ismertetése mel­lett nagy gondot fordítanak a szom­szédos országok természeti szépsé­geinek és gazdasági élerének bemu­tatására és a földrajzi kutatások leg­újabb eredményeinek ismertetésére. A földrajzi hét keretében október 13-án este 7 órai kezdettel Frisnyák Sándor természettudományi szaktit­kár »A Bükk-hegység földrajza« cím­mel tart színes vetítettképes elő­adást a selyem réti diákotthon kul­túrtermében. 14-én színes vetítettké­pes u ti beszámolók at rendeznek az Értelmiségi Klubban; Juhász András fögeológus »-Németországi útiélmé­nyek« Farkas Gyula tanár és Fris­nyák Sándor szaktitkár »»Szlovákiai útiképek« címmel tart beszámolót. 15-én dr. Peja Győző Kossuth-díjas, a földrajztudományok kandidátusa »»Miskolc és környéke természeti földrajza« címmel tart votítettképes tudományos előadást, A Déli-sark természeti viszonyait, felfedezésének történetét és a Nemzetközi Geofizi­kai Év keretében végzett újabb ku­tatásokat dr. Kiséry László tanár is­merteti október 17-én »»Az Antark­tisz világa« címmel. A keleteurópai- táblásvidék földrajzi viszonyait, Kiev nevezetességeit és településföldraj­zát. Moszkva szépségeit, műemlékeit, új építkezéseit, földrajzi környeze­tét, Leningrad csodálatosan szép vá­rosképét, földrajzi érdekességeit és a Finn-öböl szépségeit október Ilkán két miskolei tanár: Szabó Gyula és Farkas Gyula ismerteti. Előadásuk szemléltetésére sajátkészítésű színes­filmjüket mutatják be. A földrajzi hét ideje alatt kirán­dulásokat, autóbusz körutazásokat és városnézési sétákat is rendeznek. Miskolc természeti és gazdasági föld­rajzi viszonyainak bemutatása céljá­ból október 12-én délelőtt 10 órakor Kühne László tanár vezet tanulmá­nyi sétát az Avastetőre. Ugyanezen a napon autóbusz körutazást rendez­nek a Bükk-hegységbe Miskolc — Lillafüred — Hollóstető — Gyer­tyánvölgy — Hórvölgy — Odorvár — Subaiyukbarlang — Cserépfalu — Bogács — Tárd Cserén várai ja Káesfürdő — Ernőd — Mályi — Mis­kolc útvonalon. A kirándulás tudo­mányos vezetője: dr. Árokszállásy Zoltán középiskolai szakfelügyelő, a TIT biológiai szakosztályának elnöke. A földrajzi hét befejezéseként októ­ber 19-én délelőtt 10 órakor Borbély Sándor bidrológus, barlangkutató vezetésével kirándulást rendeznek a lillafüredi Istvón-cseppkőbarlangba. A II. miskolci földrajzi hét előadá­saira és kirándulásaira minden tag­társat és érdeklődőt meghív és sze­retettel vár a rendezőség.-ÖOO­A választásik tiszteletére november 30-ig tető alá hozzák a Miskolci Nemzeti Színház ötemeletes szárnyépületét A műemlékjellegű Miskolci Nem­zeti Színliáz átépítését és bővítését két «fiztendeje kezdték meg a Bor­sod megyei Építőipari Vállalat dolgo­zói. Azóta az épület belső szerkezeti átalakítását — amely igen nagy szak­értelmet és komoly műszaki felké­szültséget követelt — befejezték és ma már gyors ütemben épül a szín­ház egy részét körülvevő ötemeletes L-alakú toidatókszánny. Ebben az épületben helyezik majd ©i a díszlet­raktárát, az öltözőket, a oróbaterme- 'hreTr'váliámihTa lodrászalot és a sza­bóműhelyt.' A színház építői az or­szággyűlési és tanácsválasztásokra készülve vállalták, hogy az ötemele­tes épületet november 3Q-ig tető alá hozzák és vakolását december 31-ig elvégzik.^ Az építők az egyik legkomolyabb műszaki feladatot oldották meg, ami­kor a 12 méter átmérőjű forgószín­pad felett elkészítették a 28 méter magas zsinórpadlá» vasbetomszerke.. zetét. A szerkezet téglával való ki­töltése után a napokban megkezdték a zsinórpadlás különböző berendezé­seinek szerelését. Az átépített színházat előrelátható­lag 1959 júliusában adják át rendel­tetésének. ‘élemmel múködö karóra Elkészült Európában az első elem­mel működő karóra, amelyet egy stuttgarti órás hozott forgalomba. Az óra gombnagyságú száraz-elemmel működik; 24 óra alatt 2 másodpercet késik. Megválasztották a KIO§Z megyei vezetőit HÉTFŐN DÉLELŐTT TARTOT­TA meg a Kisiparosok Országos Szö­vetségének megyei választmánya ünnepélyes küldöttértekezletét. A nagyjelentőségű eseményen megje­lentek a párt és a kormány képvise­lői. Várady Győző elvtárs, a küldött- közgyűlés elnökének megnyitó beszé­de után Grúber Kálmán elvtárs, a KIOSZ , Borsod megyei titkára tar­totta meg a megyei választmány be­számolóját. A beszámolóban értékel­te a kül- és belpolitikai helyzetet, majd hangsúlyozta: A kisiparosság több mint 120 ezres taglétszámával, családtagjaival nemcsak a termelésben, hanem a társadalmi életben is számottevő té­nyezőként jelentkezik. Ez a tény egymagában is választ ad arra a kér­désre, hogy érintik-e a kisiparosa kát az életszínvonal emelését szol­gáló párt- és kormányhatározatok. A kisiparosok munkával való ellátott­sága. kereseti és ezzel összefüggő vá­sárlási lehetősége szoros kapcsolat­ban van az életszínvonal emelkedé­sével. — Grúber elvtárs beszédének további részében rámutatott arra. hogy: számos, régebben hozott korlátozó intézkedést megszüntettek és az új ipartörvény életbeléptetésé­vel, egy hosszabb távlatra, érvényes, kismarosoknak is kedvező iparpoli­tikának alapját tették le. A BESZÁMOLÓ TOVÁBBI RÉ­SZÉBŐL megtudtuk, hogy 1954-től milyen hatalmas fejlődé« állott elő a meayei szervezet életében. Közel 10P0-el növekedett a kisiparosok lét­száma. Sokan talán úgv gondolják, hogy ez maximális növekedést je­lent, Nem. Jelenleg 38 községben nincs bognár, 35 községben kovács. 35 községben cipész. 32 községben fodrász, 23 községben pedig szabó, Ezek a számok intőén figyelmeztet­nek, s arra hívják fel figyelmünket, hogy a közel jövőben mindent meg kell tennünk a falusi lakosság igé­nyeinek kielégítése érdekében. Grúber elvtárs a továbbiakban be­szélt a szervezeti életről, az új veze­tőség előtt álló feladatokról, máid végezetül egész népünk előtt álló naav feladatról, a választásról be­szélt. AZ ELHANGZOTT BESZÁMOLÓ­HOZ szinte a küldöttközgyűlés vala­mennyi részvevője hozzászólt és egy­öntetű véleményét fejezte ki: a be­számoló mellett, a további feladato­kat illetően. A vitában felszólalt Gyopár János elvtárs, a Borsod me­gyei pártbizottság ipari osztá­lyának vezetője. Elmondotta, hogy a Borsod megyei pártbizottság igen nagyrabec«üii megyénk kisipa­rosainak munkáját, dicséretesnek tartja tevékenységét szocialista tár­sadalmunk • építésében. Beszédének további részében felhívta a küldött­közgyűlés figyelmét arra, hogy hatá­rolják el magukat a spekulánsoktól, a törvénytelen úton járó, magukat kisiparosoknak becéző elemektől, mert ezt kívánja a kisiparosság tár­sadalmának becsülete. A továbbiak­ban hangsúlyozta: — A mi ajtónk bármikor nyitva áll azok előtt, akiket becsületes jó­szándék vezet, s akik velünk kar­öltve kívánnak résztvenni népi demokratikus rendszerünk építésé­ben és a béke megvédésében. —- Be­szédének további részében elmon­dotta, hogy a pórt és a kormány minden bizalmat megad a kisiparo­sok munkájához, csupán azt kéri, hogy bizalomra bizalommal vála­szoljanak. Gervai Béla elvtárs, a Kisiparosok Országos Szövetségének főtitkára vá­laszolt a felszólalásokban elhangzott vitás kérdésekre. Beszélt többek kö­zött a törvényesség betartásáról, a szociális ellátottságról, a nyugdíj­kérdésről, majd végezetül a válasz­tásokról. Felhívta kisiparosaink fi­gyelmét arra, hogy november X6-án az eddigi munka eredményeire és a kisiparosok előtt álló jövőre, a gond­talan életre adják le szavazatukat. A vita után a megyei választmány tagjainak választására, a határozati javaslat elfogadására került sor, majd végezetül a küldöttértekezlet részvevői a hivatalos aktusok végez­tével elbeszélgettek a helyi párt. ta­nács és tömegszervezetek képvise­lőivel. DRAGOS GYULA Gyurika és a cipőgond... Gyuri, aki szeptem­berben az általános is­kola hatodik osztályá­ba lépett, bűntudattal és nagy gondját lep­lezve tért haza az is­kolából. — Rosszul felleltél? — faggatta az anyja. — Nem Is feleltem —- méltatlankodott a gyerek sértődötten. — Pedig ma úgy fújtam volna a leckét, mint a vöcsök, de ilyenkor nem feleltetnek! *— zúdult ki belőle a diákkeserűség. — Azért kell min­dennapra jól elkészül­ni, hogy akármikor kérdeznek, fújjad, mint a vöcsök — vá­gott vissza az anyja mosolyogva és már tá­lalta is fia elé az ebé­det. Gyuri torkába nagy. keserű gombóc tódult, ami nagyon ki­kívánkozott belőle, de csak visszanyelte, vál- latvont és az újság után nyúlt. Mert Gyu­ri már rendszeresen átnézte az újságot, mint egy felnőtt. A sportrovat érdekelte a legjobban. Most azon­ban hadilábon állt a sporttal és pillantásra sem méltatta. Ehelyett a közelgő képviselő­választásokról írt cik­keket olvasta ©1. mi­közben arra gondolt, milyen kár, hogy a magafajta fiúidnak még nincs szavazati joguk és nem választ­hatnak egy karakán, kemény kötésű gye- rekképvisielőt, aki az ország házában szóváteaetné az olyan problémákat, amiket ©zidőszerint még a les» haladottabb szellemű szülők sem értenek meg. Amilyen például az ő ügye is — gondol­ta keserűen és ijedten az asztal alá húzta a cipőjét. — Egyél már! — szólt rá az anyja. — Elhűi az étel. Gyuri kanalazni kezdte a levest, de a közeledő választás és a gyerekképviselő gon­dolata tovább motosz­kált a fejében. Mert milyen egyszerű is lenne az egész, amiből most ő nem talál ki­utat. Igen. A nyári va­káció utolsó meccsét játszották, amikor neki ez a balga gondolata támadt, hogy kicsem­pészi az új cipőjét — amit már az iskolába- j árashoz vettek neki — és abban játszik. Mert olyan jó kemény orra van, kapásból olyan bombákat szúrhat vele kapura, hogy megáll az ész... De a beadás la­posan jött. és a hatal­mas rúgás a földbe zú­dult. Az új cipőtalp félig levált... Jósiká- ékinál két vas&zöggel felazögelték ugyan, de ezzel még nem tettek pontot a dolog végére. A dolog végét akár­hogy csűrte-cisavarta is, sehogy sem tudta derűlátóan megítélni. Igen, mert a szülők még maradiak, és a futballspertot essék úgy szeretik, ha más fia rugdalja szét a ci­pőjét. De ha nekik is lehetne képviselőjük, aki foglalkozna a fia­talok sok apró ügyévé l- bajával, az biztosan ki­verekedne. hogy a nemzeti sport után­pótlásának hősi po­rondján megrokkant cipőik sor ónk ív ül kija­víttassanak államkölt- ségen. mielőtt még a felbőszült, maradi szü­lők agressziót követné­nek el a f útba Sport­ért rajongó' ifjúság jobbsorsra érdeme* önérzetén. Mart szép dolog az, amikor az ifjúság min­den szülői rosszallás ellenére is lelkesem ki­áll, hegy kitűnő közép­csatárrá képezze ma­gát, de ki áll ki ma az' olyan bajbajutott fiú mellett, akinek, mint neki is, az őszi esőzé­sek beálltával elobb- utóbb ki kell ábrándí­tani a szüleit abból a boldog tévhitből, hogy jóidőre elvetették fiúk cipőgondját. A tányérokról idő­közben minden ehető elfogyott, de a Gyuri eipőgomdjai megmarad­tak . .; —y. —€h A MISKOLCI KAMARASZÍNHÁZ évadnyitó előadásán Svejk már köz­ismert és közkedvelt figuraként lé­pett a közönség elé. Hasek könyve, a filmváltozat és a színpadi feldolgo­zás pesti előadásai nyomán sok ér­tékelés látott már napvilágot a Svejk-kamplexum mindhárom válto­zatúról. Mégis érdemes szót veszte­getnünk arra, mit mond nekünk a Svejk színpadi feldolgozása és mit pótol ez a „szabálytalan komédia” a mi irodalmunk hiányaiból, A Svejk, mint színpadi mű, min­denekelőtt időszerűen ellensúlyozza polgári színműveinknek, és főképp operettjeinknek azt a félrevezető ha­mis romantikáját, amellyel a mo­narchia hadseregének népellenes szellemét körülfonták. A Svejk pó­tol valamit, ami az egykori magyar haladó irodalomból nagymértékben hiányzik, mert még azok a szerzőink is — Földes Imre, Thury Zoltán, Molnár Ferenc és mások —, akik a hadsereg ultrareakciós szellemét érintették, csak a tiszti kasztok pro­blémáit, az e kasztokhoz tartozók egyéni drámáit vitték színpadra, s az ő helyzetükön keresztül szemlélték az egész katonai struktúra bomlási jelenségeit. Hasek a tömegek oldaláról nézi ezt a katonai struktúrát, amely az első világháborúban kívülről még csillogó, de belül már rozoga hadi- gépezetként. jelenik meg a történe­lem színpadán. Sejti azt is, hogy a Szarajevóban eldördült pisztolylövé­sek a monarchia igában nyögő né­peinek, nemzetiségeinek arra irányu­ló elszántságát jelezték: legyen vé­ge a Habsburg monarchia ostoba „divide et impera” politikájának, annak az uralmi rendszernek, amely „isten kegyelméből való”, öncélú sárga-fekete maszlagának szentélyé­ben fogantatott, s amelynek megtes­tesítője a hadsereg úri gőgtől és so­viniszta gyűlölettől fertőzött kaszt­szelleme volt. Hatalmi eszköze pedig abban merült ki, hogy a monarchia népeit egymásra uszította, egymás ellen játszotta ki. Offiziersdiener, magyarítva, pri- vadiner, puccer, tisztiszolga, kutya­mosó, csicskás, „a legényem”, és megannyi megalázó elnevezés helle azt a közlegényt, aki ebben a hadseregben, mint egyetlen tiszt úr szeszélyeinek kényre->kegyre kiszol­gáltatott rabszolgája, sajátos szere­pet töltött be. A tiszti szolgát általá­ban lenézték, mint „osztályárulót”, másrészt irigyelték. Lenézték, mert a katonás katona nem beszélve osz­tály öntudatáról — nem kombattáns, nem harcos elemet, hanem valamiféle civil inasfélét látott benne. Irigyel­ték, mert a puccer előnyöket élve­zett többi bajtársával szemben. Ha beférközött gazdája bizalmába, kivé­telesen jó dolga lehetett. A tiszti szolga szerepe azonban forradalmi szereppé változhatott ab­ban az esetben, ha osztály öntudattal párosult értelme túlszárnyalta gaz­dájának és a hozzá hasonlóknak ér­telmiségi fokát. Hasek Svejkje pél­dául az ilyen típusú „kutyamosók” közé tartozik. Svejk, a ha kell, martát együgyű- nek tettető tisztiszolga, ha kell, gaz­dája eszén túljáró öntudatos közem­ber, elég komplikált színpadi figura. De rendezői szempontból elég komp­likált a többi szereplő is, azért, mert a% idősebb nemzedék élményei közt még elevenen élnek, tehát ellenőriz­hető közelségben vannak. viszont a fiatalabb nemzedék látókörén és élettapasztalatain már kívül esnek, tehát közel kell hozni őket. OROSZ GYÖRGY RENDEZÖ-mü- vészetében már korábban meglepett, hogy fiatal kora ellenére milyen jó megérzéssel mozgatta Thury Kato­nák c, drámájának ódon katona- alakjait és civil szereplőit. Most e jó megérzéseit és kortanulmányait hasznosította a Svejk katonai vonat­kozásaiban, s a világháborús korszak forró levegőjének megteremtésében, olyan sikeresen, hogy a korszak élő tanúi is rányomhatják a hitelesség bélyegét. Megtalálta azt az alaptó­nust, amely a mozaikszerű cselek­ménysorozatot minden nehézség el­lenére drámai egységbe kovácsolja. És itt mindjárt meg kell említenünk, hogy a tíz képre tördelt komédia Suki Antal tervezte díszletmegoldá­sai szerencsésen segítik a játékme­net meggyorsítását, ötletesen kerete­zik a cselekményt. A VALÓBAN SZABÁLYTALAN KOMÉDIA inkább történelmi sor­rendet, mint drámai egységet képvi­selő képsorozatának összekötő fona­la kétségtelenül Svejk figurája. Svejk eddigi alakítóitól lényegesen eltérnek Fehér Tibor külső adottsá­gai, mégis szerencsés tolmácsoló? a, akadt Fehér színészi képességeiben és joviális külsejében mindaz, ami Svejket kedvessé teszi a mai közön­ség előtt. Fehér Svejk alakításában élesen domborodik ki, hogy Svejk- nek a legválságosabb helyzetekben is helyén van az esze. Tudja, mikor és hogyan kell tettetnie a beszámít­hatatlan együgyűséget, s tudja, ho­gyan kell olyan „derék katonának” lennie, aki kibabrál feletteseivel da természetes józansággal világosítja fel igazi bajtársait arról, hogy rossz ügyet szolgál ez a hadsereg: mene­küljön, ki ahogy tud, az összeomló | rend romjai alól, Fehér Svejk alaki- Ifásának súlyosan pozitív értéke, hogy 1minden helyzetben kivillan belőle az egyszerű, de világos értelem gúnyos fölénye minden maradisággal szem­ben. És ezt a meleg emberséggel pá­rosult fölényt végig meg tudja őrig- ni, Kedvesen groteszk mosolyai is ezt a fölényt tükrözik. A mulatságos és alapjában mégis megrázó színjáték egyik domináns alakja Kats, az alkoholizmusba zül­lött tábori lelkész, aki tiszti szolgájá­nak pénzét, s végül magát a tiszti szolgát, Svejket is elkártyázza. A ziillöttség e prototípusát Némethv Ferenc realizáló humorral ábré-glt jellem figura ja eleveníti meg, Túlzás, torzítás ez a figura? Ma. a mi, vilá­gunkban talán az volna, de az urak országában, a Habsburgok uralmi rendjében és a szellemüket öröklő Horthy-korszakban az ilyen züllött papi figurák éppenséggel nem men­tek ritkaságszámba, SORRA KÖVETKEZNEK a Svejk előadásban a jobbnál jobb jellem­alakok. Köztük a harctértől irtózó Lukas főhadnagy, aki Katztól kár­tyán nyerte el derék kutyamosóját, Svejket. Lukas szerepe körül fonó­dik az a tíz képből hármat lefoglaló, szinte különálló vígjátéki bonyoda­lom, amely pikáns alapzöngéjével „minden igényt kielégít”. Viszont jellemző a korra és az egész Háborús szituációra. Kőszegi Gyula — új erőssége a társulatnak — hamisítat­lan k. u. k. tiszt-típust formál Lukas főhadnagyból. Jóvágású, de léha, üresfejű alak ez a Lukas, akinek az eszén nem nehéz túljárnia a fürge- agyú Svejknek. Dühöngései is olyan extra-e gyepruhás pózok, mint egész katonai magatartása. Igen helyes jellemzés. A bonyodalom női hősét Máthé Éva alakítja, aki az utóbbi években rutinra tett szert a kikapós asszonyszerepek alakításában. Eb­béli rutinja érvényesül most is Lu­kas szeretőjének. Katynak a szere­pében, mégpedig szellemesen. De felvetődik a kérdés: Katy Őnagysága hangsúlyozott meztelensége logikus velejárója-e a bonyodalomnak, avagy az utóbbi időkben olyan gyakran al­kalmazott olcsó és vonzó hatásesz* köz-e, amire a színház vezetősége oly kitartóan építi a színház ren­tabilitását? A pikáns eset ugyanis reálisabb, sőt mulatságosabb hatású lenne, ha Máthé Éva korhű alsóne­műben, nempedig mai revű-sztár jel­mezben pikánskodna. Stílusegység kérdése is, ki milyen jelmezben ágál. Baross János Katy komlókereskedő férjének alakítója ugyancsak új nye­resége a társulatnak. Frappánsan jellemzi azt a burzsuj-típust, akinek felesége hűségénél előbbrevaló az üzlet, mégha in flagranti éri is b- nejét. Amit már különben is meg­szokott és belekalkulálja üzleti szá­mításaiba. A kocsmai jelenet, majd a „szimu­lánsok kórházában” játszódó jelene­tek, s végül az utolsó kép, a menet- század búcsúztatása mondja a leg­többet arról, hogy a háborút a né­pek nem érezték a maguk háborújá­nak — a roskadozó monarchia urai­nak, s a háborús konjunktúrából extrq-hasznot húzó tőkéseknek a há* borúja volt az. A sok szereplő szinte egyenrangú epizódjellege ellenére külön említést érdemel öze Lajos színesen megjátszott szimuláns tör­ténelemtanára, aki belebetegedett 9 szimulálásba, Kováts Terns racesol<\ ajándékosztó hadi-dáma bárónője, Mikes Béla tipikus békekatona Krausz ezredese, Beleznay minden betegségre hashajtót rendelő, kö­nyörtelen, törtető Grünstein főorv a- sä, Somló Mária Svejkért lelkét is odaadó Müllernéje. Keresztes Pál (rendőrbíró), Sülé Géza (az ütődött orvosszakértő), Verdes Tamás (a kár­tyacsata hadnagya), Demény Gyula (szimuláns evikheres úv), Szécsy La­jos (Katz reménytelen hitelezője) úr emberek a miskolci színpadgn, jól használható művészi erőknek ígér­keznek. A detektívet alakító Horváth Gyula nem először esik abba a Hibá­ba. hogy szerepét gyengébbek ked­véért — vagy nagyobb hatás ked,vé- ért? — túl játssza és ezzel az ossz já­ték glaptónusát bohózati slkrg. tolja. Az alakítás akkor lehet jó, ha nem töri át a szerepet határoló műfaji korlátokat. Bánhidy József, Bánó Pál, Qyarm.athy Ferenc (a léllábú „szimuláns”), Palotay László, Szaba­dos Ambrus jutottak még szóhoz ki­sebb szerepeikben a néma-szerepUí statisztákon kívül, A SOK KÉPRE TAGOLT, mégis gördülékeny és sikerült kapunyitó előadás ünnepi eseményszámba- ment. A darab derűt áraszt, és vilá­gosságokat gyújt a múlt tisztánlátá­sához, ígéretes beharangozója az új évad progresszív műsorpolitikájá­nak. HAJDÚ BFJ 1 SVEJK A Kamaraszínház évadnyitó eloadáva tér-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents