Észak-Magyarország, 1958. október (14. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-07 / 236. szám

Világ proletárjai egyesüljetek !

summmm

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

XIV. évfolyam 236. nám

Ára 50 fillér

1958 október 7, kedd

x!

Hruscsov elvtárs válasza a TASZSZ tudósítójának

Moszkva (TASZSZ) A TASZSZ tudósítója D. Eisenhower elnöknek október elsejei sajtóértekezletén tett néhány kijelentésével kapcsolatban kérdést, intézett N. Sz. Hruscsovhoz, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökéhez:

D. Eisenhower, az Egyesült Államok elnöke október elsejei sajtó- értekezletéin kijelentette: Nem lehet, polgárháborúnak, vagyis a kínai nép belü gyének tekinteni a Kínai Népköztársaságnak azt a tevékenységét, amellyel a tajvani szoros körzetében fekvő ősi kínai területeket fel akarja szabadítani a csangkajsekisták uralma alól. Az elnök így okolta meg állítását: »Ha ez polgárháború, akkor Oroszország miért jelenti ki Hruscsov úr üzenete útján, hogy kész résztvenni ebben a háborúban. Ha ez polgárháború, akkor egyáltalán nem értem ennek a kifejezésnek igazi értelmét.«

Hogyan, értékelhetjük az Egyesült Államok elnökének ezt a kijelentését? Mi úgy tudjuk, hogy a szovjet kormánynak egyetlen nyilatkozata sem adott alapot eféle állításokra.

N. Sz. Hruscsov válaszában kijelentette:

— Teljesen egyetértek azzal, hogy áz említett sajtóértekezleten Eisenhower elnök egészen helytelenül értelmezte a szovjet kormánynak a tajvani eseményekkel kapcsolatban tett nyilatkozatát. Csajt csodálkozhatunk azon a könnyedségen, ahogyan elferdítik a Szovjetunió álláspontját.

A Szovjetunió álláspontja — mondotta a továbbiakban N; Sz; Hrus- , csov — világos, következetes és határozott. ... A szovjet kormány egyenesen és

félreérthetetlenül kijelentette, egyebek között az Eisenhower elnökhöz intézett üzeneteiben:

Ha az Egyesült Államok háborút robbant ki barátunk és szövetségesünk, a Kínai Népköztársaság ellen, akkor a Szovjetunió teljesíti a Kínai Népköztársasággal kötött kölcsönös segélynyújtási egyezmény alapján reáháruló kötelezettségét, s hogy a Kínai Népköztársaság elleni támadás azonos a Szovjetunió ellen intézett támadással.

Van-e itt akárcsak halvány célzás is arra. hogy a Szovjetunió kész résztvenni kínai polgárháborúban, ahogyan ezt Eisenhower elnök állítja?

Minden népnek elidegeníthetetlen joga, hogy belügy-eit a saját belátása szerint intézze — folytatta nyilatkozatát N. Sz. Hruscsov. — A kínai nép belügye az, hogy vissza akarja szerezni Kimoj és Macu szigeteket. . Mint ismeretes, ezek a területek Kínához tartoztak már jóval azelőtt, hogy Columbus felfedezte Amerikát. Az Egyesült Államoknak az a kísérlete pedig, hogy megakadályozza a

kínai népet a kínai szárazföldről elűzött csangkajsekista klikk elleni harcában és az ősi kínai területek felszabadításában, az Egyesült Államok beavatkozása a kínai polgár- háborúba.

Eisenhower elnök jobbnak látja, hogy ebről ne szóljon.

Befejezésül szükségesnek látom annak hangsúlyozását, hogy

Az Egyesült Államok kormánya rendkívül nagy felelősséget vesz magára a népek és a történelem előtt mindazokért a következményekért, amelyekre az amerikai kormánynak a kínai belügyekbe való tűrhetetlen beavatkozása és az amerikai fegyveres ^ erőknek a tajvani-szoros körzetében kifejtett agresszív tevékenysége vezet. (MTI)-oot*fiz irányított lövedékek használata tovább élezte a távol-keleti helyzetet — irja a Szovjet? zkij Flot

Moszkva (TASZSZ) A washingtoni főkolomposok a »tüzet szüntess« képmutató szólama mögé bújva, tovább folytatják a Kínai Népköztársaság ellen a katonai ka- landot, amely azt a veszélyt rejti magában, hogy lángba borítja a világot — írja vasárnapi számában a Szovjetszkij Flot A lap fenti »Szemleíró« aláírással megjelent cikke a továbbiakban azzal foglalkozik, hogy a csangkajse- kisták amerikai irányítható lövedékeket használtak a Kínai Népköztársaság ellen. Megállapítja, hogy ez a lépés még jobban kiélezte a távolkeleti helyzetet, sőt a világ népeit egy atomháború reális veszélyébe sodorta. Az irányított lövedékek használata — írja a lap — nem volt »tiszta véletlen«. mint azt Dulles próbálta beállítani. — Ezt a meggondolatlan lépést Washingtonban eszelték ki és készítették elő, a felelősség érte teljesen az amerikai kormányt terheli.

■oooAz Egyesült Államok polgárháborút szít Libanonban

A Blitz című hetilap szerkesztőjének, Karandzsiának a cikkét közli. Az ismert újságíró tényekkel bizonyítja, hogy az Egyesült Államok és Apglia polgárháborút igyekszik kirobbantani Libanonban. Ezért minden eszközzel támogatja a különböző reakciós soviniszta szervezeteket, köztük a falongistákait, az úgynevezett Népi Szocialista Pártot és a Tas_ mák Pártot.

Az új kormány nagymennyiségű

puskát, gránátot, lőszert és egyéb katonai felszerelést kobozott el. E szállítmányok a Swisair légiforgalmi társaság gépein éckeztek Ghamoun volt köztársasági elnök címére. Több fegyverküldemóny érkezett á beiruti angol katonai attasé és különböző amerikai szervezetek részére is. A lap megjegyzi, hogy amerikai ^katonai gépkocsikon is fegyvert'és lőszert szállítanak a falangistáiknak és vezetőiknek;

A ciprusi helyzet fejleményei

Nicosia (MTI) Mint a Reuter jelenti, Ciprus szigetén növekedett a feszültség az ott állomásozó brit csapatok és a sziget görög lakossága között.

Az Associated Press jelentése szerint vasárnap öt bombát dobtak angol katonákra. Ajiosz Demetrianosz helység közelében bombát és gép- puskatüzet zúdítottak két angol katonai gépkocsira. A sziget dél-nyugati részén lévő Amiandosz falu közelében ugyancsak két katonai gépkocsit támadtak meg.

A Reuter iroda a Daily Mail jelentése alapján közli, hogy a ciprusi kormányzó kérésére sürgősen a szigetre küldik a Scotland Yard »két kiváló detektívfelügyelőjét«. Ugyanez a lap kiemeli, hogy a két nyomozó »rendkívüli tapasztalatokkal, rendelkezik, különösen kihallgatásokban.«

Kihirdették az új francia alkotmányt

De Gaulle tábornok a hét végén, szombaton Marseilleba, vasárnap pedig Lyonba látogatott. A miniszter- elnök Marseilleben kijelentette, hogy Franciaország a jobb, méltóbb élet és nemzeti nagyság felé halad. Lyoni beszédében pedig azt hangoztatta, hogy »Franciaország lassanként újra elfoglalja a maga helyét a világban.«

Vasárnap kihirdették az ötödik köztársaság alkotmányát. A Hivatalos Lap 24 oldalon közölte az új alkotmány szövegét. Hétfőn ünnepélyes keretek között helyezték letétbe az új alkotmányt, amelynek szövegét Michel Debré igazságügyminiszter látta el az állam pecsétjével.

Az alkotmány kihirdetésével a kormány teljhatalom birtokába került. Négy hónapon át rendeleti utón kormányozhat. Életbelépnek a »terrorizmus megfékezésére« szánt kivételes rendőri és igazságügyi eljárást teremtő rendeletek és még a héten, valószínűleg már kedden, döntést hoz a kormány az új választási rendszer dolgában is.

Kukucska János elvtársat jelölték országgyűlési képviselőnek a sárospatakiak

(Tudósítónktól.)

Október 2-től megyénkben is megkezdődtek a jelölőgyűlések, amelyeken az egyes kerületek dolgozói megvitatják, kit küldjenek képviselőjükként az új országgyűlésbe.

Sárospatakon mintegy 800 választó jelent meg csütörtökön este a Hazafias Népfront összüzemi értekezletén, amelyet Szabó Géza, a helyi népfront-bizottság titkára nyitott meg. Szűcs István, a Magyar Szocialista Munkáspárt járási titkára ismertette az Elnöki Tanács rendeletét az országgyűlési képviselőválasztásról és a választás lebonyolításának módját.

Ezután került sor a választók javaslatának előterjesztésére, amelyet a dolgozók körében végzett széleskörű tájékozódás előzött meg, s eszerint az a kívánság jutott kifejezésre, hogy Sárospatak dolgozói Kukucska

János elvtársat, a megyei pártbizottság titkárát szeretnék a kerület képviselőjeként küldeni a parlamentbe. A pótképviselői helyre pedig Nagy Ákosné elvtársnőt, a sportfelszerelési és papírbolt dolgozóját jelölték.

A gyűlés részvevőinek lelkes ünneplése közben emelkedett szólásra Kukucska János és röviden vázolva életpályáját, eddigi munkásságát, elmondotta, hogy fiatal kora ellenére is sokat próbált már az életben. Agrárproletár szülők gyermeke, s a fel- szabadulás előtt gazdasági cseléd, summás volt. A felszabadulás óta CSanádban, majd az országos pártközpontban és Borsodban végzett pártmunkát, 1953 óta országgyűlési képviselő.

— őszinte ember vagyok — mondotta Kukucska elvtárs —, nem akarok előre ígérni, hiszen az Ígéretekből eleget kaptunk már a múltban.

A * * //#•

A josvajoi

Tengerszem

szálló

Újból átadták rendeltetésének a jelentős költséggel felújított jósvafői Tengerszem szállót. A minden igényt kielégítő. IBUSZ kezelésben lévő szálloda té- len-nyáron a turisták és üdülők rendelkezésére áll. Külföldiek is szívesen keresik fel.

(Foto: Luczák Géza)

Ehelyett inkább azt kérem, fogjunk össze, s amit csak tudunk, gondjainkat, feladatainkat oldjuk meg együtt. Igen nagyjelentőségű ez a mostani választás. Meg kell mutatnunk, hogy ez az ország nem a hajdani urak prédája többé, hanem a dolgozó nép hazája. Meg akarjuk mutatni, hogy még nagyobb lépéssel kívánunk előrehaladni a szocializmus építésének útján. Mindent el kell követnünk, hogy szeretett hazánkban a néphatalom megerősödve kerüljön ki ebből a választásból.

— És ha a választók bizalma valóban engem küld maid a parlamentbe — fejezte be felszólalását Ku kucska elvtárs, — akkor az elkövetkező években együtt fogunk dolgozni, hogy becsületes munkánk nyomán tovább viruljon és erősödjék országunkban a szocializmus rendje.

— hegyi —I

a fjemet Demokratikus Köztársaság

A4 a fennállásának 9. évfordulóját ünnepli a Német Demokratikus Köztársaság. 1949. október 7-én alakult meg az első munkás-paraszt állam a német történelemben. Az NDK kikiáltása a német demokratikus erők nemzeti önvédelmének aktusa volt. Miután Bonnban, a négy nagyhatalom potsdami egyezményének alapelveivel ellentétben 1949. szeptember 7-én kikiáltották a Német Szövetségi Köztársaságot, a német nép életkérdésévé vált a demokratikus, békeszerető német állam létrehozása. Meg kellett hiúsítani a nyugati hatalmaknak azt a törekvését, hogy egész Németországot kiszolgáltassák a háborús német imperializmusnak és biztos állami bázist kellett teremteni Németország demokratikus erői számára.

Kilenc év alatt az NDK, hála dolgozó népe erőfeszítéseinek, a Szovjetunió és a szocialista tábor többi országai támogatásának, olyan tényezővé vált, amelyet a nemzetközi politikai és gazdasági életben már nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az NDK léte, állami és társadalmi rendjének alapja a legszorosabban összekapcsolódik az európai béke fenntartásával. Ugyanakkor az NDK egy békeszerető, demokratikus és egységes német állam bázisa. Az NDK által követett békepolitika nap mint nap dokumentálja a német nép, a munkás-paraszt állam béke- szeretétét.

Az NDK tekintélyének növekedését jelenti az is, hogy a köztársaság a nemzetközi szervezetekben és egyezményekben is megbecsült helyet foglal el. 130 nemzetközi szervezetnek tagja, ezenkívül 35 nemzetközi egyezményben vesz részt.

Az NDK tekintélyének növekedéséhez hozzájárult a köztársaság gazdasági helyzetének fokozatos javulása is, az ipar és a mezőgazdaság termelésének emelkedése. Az NDK magasfejlettségű ipari állam. Az ipar, a kereskedelem és a közlekedés teljesítménye a társadalmi össztermék 87 százaléka, a mezőgazdaságé, erdőgazdaságé és népgazdálkodásé 13 százalék.

A társadalmi élet és gazdasági alapjának forradalmi átalakulása a köztársaságban a potsdami egyezménnyel teljes összhangban ment végbe. A gyárak és földbirtokok a biztosítási konszernek, a bankok népi tulajdonba vételével megfosztották a földbirtokosokat és monopoltÓké- seket gazdasági és politikai hatalmuk bázisától. A legfontosabb termelő- eszközök népi tulajdona egy új társadalmi rend, a munkás-paraszt állam alapjává lett. ' l ":

A nyugatnémet lakosság túlnyomó többsége ugyancsak követelte a had ikonszemek politikai és gazdasági hatalmának megtörését. 1946. december 1-én, a hesseni népszavazás alkalmával a lakosság 67 százaléka az alapanyagipar államosítása mellett foglalt állást. Csakhogy ez ellentétben állt az amerikai imperialisták terveivel, akik vissza akarták állítani Németországban a monopoltőke uralmát. Clay tábornok, az amerikai megszálló csapatok akkori parancsnoka egyszerűen megtiltotta a konszernek kisajátítását.

Az NDK-ban gyors ütemben fejlődtek ' az állami üzemek. Teljesítményük aránya az ipar össztermelésében, 1948-ban 30 százalék volt, 1956-ban már 89 százalék. Az ország gazdaságpolitikáját a2 határozza meg, hogy a Német Demokratikus Köztársaság a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet szakaszában van, amelyben a termelőeszközök tulajdonának különböző formái találhatók meg. Ezek a különböző tulajdonformák még hosszú ideig fennmaradnak. Az állam a szocialista szektor elsődleges erősítése mellett arra ösztönzi az egyéni parasztokat, kisiparosokat, kiskereskedőket és magánvállalkozókat, hogy fokozzák a közszükségleti cikkek termelését és a különféle szolgáltatásokat a lakosság részére. Az NDK-ban jelenleg több mint 12 000 ipari üzem van magánkézen, ezek 440 ezer dolgozót foglalkoztatnak. Egyes iparágakba^, például a textil és papíriparban, a bőr, cipő és dohányiparban, valamint az élelmiszeriparban jelentős szerepe van a magánipamak, amelv változatosan egészíti ki az állami ipar árukínálatát.

Az NDK-ban lévő parasztság élete is alapvetően megváltozott a demokratikus földreform után. Több mint félmillió nincstelen, vagy kevés földdel rendelkező paraszt, mezőgazdasági munkás és áttelepülő kapott földet és ezzel létfenntartási alapot. A földbirtokosok és kulákok gazdasági és politikai hatalmának megtörésével falun új, demokratikus viszonyok jöttek létre. 1952-ben megalakultak az első termelőszövetkezetek. A termelőszövetkezetek száma 1958. augusztus 31-ig 9296-ra emelkedett, a termelőszövetkezeti tagoké 323.909-re. Jelenleg az NDK egész szántó- területének 34 százalékán folyik társasgazdálkodás.

Németország Szocialista Egységpártjának V. kongresszusa a szocialista építőmunka eddigi eredményeit és a szocialista rend életerejét tekintetbe véve elhatározta, hogy a következő pár esztendőben úgy fejlesztik az NDK népgazdaságát, hogy a dolgozó lakosság egy főre jutó fogyasztása minden fontos élelmiszerből és fogyasztási cikkből meghaladja a nyugatnémet összlakosság egy főre jutó fogyasztását. Az első ötéves terv időszakában az NDK vezető ipari hatalommá vált, amely a Szovjetunió, Anglia, Nyugatnémetország és Franciaország után az ötödik helyen áll Európában.

A német nép igen fontos nemzeti problémája az ország megosztottságának megszüntetése. Á nyugatnémet politika következtében azonban égyre inkább nehezebbé vált az ország újraegyesítése. Nyugatnémetország csatlakozott a NATO-hoz, az általános hadkötelezettség bevezetésével meggyorsította a fegyverkezést. Ilyen körülmények között lehetetlen a két német állam mechanikus újraegyesítése. Egy konföderáció viszont lehetővé tenné a fokozatos közeledést, anélkül, hogy az egyik, vagy másik állam hátrányt szenvedne. Az NDK kormánya szerint a két állam kormányainak először olyan kérdésekben kellene megegyezésre jut- niok, amelyekben a német nép többsége minden világnézeti különbségtől függetlenül egyetért. Ezért azt javasolta, kössön a két német állam a következő három pontra megállapodást: 1. Megtiltják atombombák és atomfegyverek elhelyezését és gyártását német földön és megtiltják az atomháború propagálását. 2. A két német állam kiválik a NATO-ból, illetve a varsói szerződésből. Megszüntetik a hadkötelességet és megállapodnak a két állam fegyveres alakulatai mennyiségében. 3. Közösen, vagy külön felkérik a négy nagyhatalmat, hogy fokozatosan vonják ki csapataikat egész Németország területéről.

A z NDK fennállásának kilenc éves évfordulóján a német munkások* kai, parasztokkal együtt ünnepelnek a szocialista tábor testvért népei, köztük mi, magyarok is. További sikereket kívánunk építő mimikájukhoz.

Kilenc éves