Észak-Magyarország, 1958. október (14. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-25 / 252. szám

Szombat, 1958. október 25. ESZAKMAGYARORSZAG 5 A szocializmus cpíícscneh credmcnoci mcgpn»ben Nyolcmilliárd forint beruházásokra — 38 új ipartelep — 90 OOO ipari munkás — 43 771 cseléd kapott földet — 163 tsz és 47 tszcs működik — 22 259 lakás épült — 60 új iskola — 111 kultúrotthon Néhány hét és az urnák elé járul dolgozó népünk. Választani fogunk. Újjáválasztjuk az országgyűlést és az államhatalom helyi szerveit. A vá­lasztással egyidejűleg azonban — a jógazda módjára — számvetést is csi­nálunk. Számvetést harcunk ered­ményéről, arról, honnan indultunk, hová jutottunk, növekvő jólétünkről, igazságunkról, békeharcunkról. Azoknak a becsületes dolgozó embe­reknek a számvetése lesz ez, akik tudják, hogy mit jelent szabad és független hazában élni, akiket em­berré tett a népi rendszer, akik meg­tanulták becsülni a néphatalmat, a szocializmust. Van miről számotvetnünk, van mire visszanéznünk. Az 1945 óta megtett út eredményekben bővelke­dik. Megterem tét tü k a magvarlluhr-vidéket Nehéz volt a kezdés. A második világháború megpróbáltatásai mély sebeket okoztak. A múlt rendszertől örökségként: rombadöntött, kifosztott gyárakat, megbénított vasútat, fel­robbantott hidakat kaptunk. Kezdet­ben alig állt más rendelkezésünkre, mint szilárd akaraterőnk, jövőnkbeni bizalmunk. És győztünk! A Magyar Kommunista Párt által meghirde­tett újjáépítési munkához a borsodi munkások az elsők között csatlakoz­tak. Eredményes, odaadó, fáradságot nem ismerő munkájuknak köszön­hető, hogy'a megye ipari üzemeiben, bányáiban megindult a termelés, a munka, újra közlekedtek a vonatok, visszatért az élet. A hároméves terv idején — amejly lényegében az újjá­építés terve < volt — Borsod megye mintegy 300 millió forint beruházást kapott. Az ötéves tervben pedig olyat lé­pett előre megyénk ipara, amire a múltban soha sem lett volna képes. Megteremtettük a magyar Ruhr- vidéket. A nyolcmilliárd forintos be­ruházás 60 százalékát az ipari üze­mek kapták. Ebből az összegből 38 új ipartelepet létesítettünk s bővítet- .tük a meglévő 'üzemeket, gyárakat, jr*»Megyénk ipari fejlődésére jellemző, hogy egész sora épült olyan jellegű gyáraknak, amilyeneket azelőtt Ma­gyarországon csak hírből ismertek. _ Ilyenek: a Borsodi Hőerőmű — amely egész Borsod megyét ellátja villa­mosenergiával —, a Kazincbarcikai Vegyikombimát — amely műtrágyát ad a sovány földekre —, az épülő Tiszapalkonyai Erőmű és a Vegyi- kombinát — amelynek érdekessége, hogy román földgázzal fog működni. Megépült a Mályi Téglagyár, a Hejő- csabai Cement és Mészmű, amelyek biztosítják a megyénkben lévő épít­kezések zavartalan menetét. Ilyen új létesítmény a Miskolci Pamut- fonóda, amely lehetővé teszi a női munkaerők nagyszámban való foglal­koztatását. A Csanyik-völgybén fel­épült Kryptongyár, amelyhez hasonló üzem egész Európában nem található, kivéve Nyugat-Nómetonszágot. A íkrypton-izzó alapanyagát gyártják itt amely népgazdaságunknak jelen­tős exportcikke. Komoly beruházást kaptak a meg­lévő üzemek. A Lenin Kohászati Mű­vekben például az ötéves terv vív­mányaként megépítették a 700 köb­méteres óriáskohót, s általa egy év alatt 75 százalékkal emelkedett az acélnyersvas-termelés. 1955-ben el­készült az új középhengersor, s mintegy 30 százalékkal emelte meg a hengereltac él termelést, ugyanakkor jelentősen csökkentette az egy tonna acélra jutó előállítási költséget. A martinacélmű 180 tonnás buktatható kemencét, négy nagykapacitású mar­tinkemencét és egy 10 tonnás elektro- kemencét kapott. Több mint 400 millió forintos be­ruházást fordított az elmúlt 13 év alatt pártunk és kormányunk az Ózdi Kohászati Üzemekre. A be­ruházások nagyban hozzájárultak, hogy az ózdi dolgozók ma már arány­lag rendezett munkakörülmények között, emberhez méltó helyen dol­goznak. Jelentősek a gyárban meg- - valósított szociális létesítmények: mosdók, fürdők, öltözők. Megyénk szénbányái is óriási utat tettek meg a felszabadulás óta. A Borsodi Szénbányászati Tröszt bá­nyaüzemeire 427 millió forintot, az Ózdvidéki Szénbányászati Tröszt bányáira pedig 138 millió forintot költöttek. A Borsodi Szénbányászati Trösztnél az elmúlt évek folyamán 19 új mélyművelésű aknát, és 5 kül- * lejtésű aknát nyitottak, az Ózdi Szénbányászati Trösztnél pedig 5 új alma lépett be a termelésbe, óriási nagyot fejlődtek bányáink a gépesí­1945 © L® é© ©& © * © i© ■'* ••^ 2SL ,. I W k •J&3? * mk' éfr * tu© , ©©* C ff. © ® * ©i t ©* •© © , . te© i, tés területén. Ma már modern bánya­gépek, gumiszalagok, fúrógépek, szénkombájnok segítik a bányászok nehéz munkáját. Ezenkívül számos kisebb üzem és gyáron belüli üzemrész épült az el­múlt 13 esztendőben. A XVI. számú Autójavító Vállalat, a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat, a Cementipari Gépjavító Vállalat, a Vegyicikkgyár, Vasipari és Gyermekkocsigyár, Fém­es Faipari Vállalat — s ki tudná hir­telen felsorolni, hány üzem kezdte meg működését az utóbbi 13 év alatt! Megyénk nehéziparának gyorsüte­mű fejlődése mellett óriásit lépett előre a könnyűipar. A bodrogkeresz- túri, tarcali és sárospataki téglagyá­rak fejlesztésére több mint 3 millió forintot fordítottunk, amelynek ered­ményeképpen a téglatermelés ezek­ben a gyárakban évi 3 millió darab­ról 8.5 millióra emelkedett. A szalon­nái mészégetőüzem 3 millió 290 ezer forintos beruházást kapott és ezzel lehetővé vált, hogy az évi 3900 ton­nás mésztermelés 6500 tonnára emelkedjen. A sárospataki kerámia- üzemben megépítették az ötcsöves olajtüzelésű kemencét, amely lehe­tővé tette, hogy a kályhacsempe ter­melés évente mintegy 150.000-rel töpb legyen. Új kőbányák kezdték meg működésüket Rátka. Perkupa, Erdőbénye, Bodrogkeresztúr és Tor- nanádaska közelében: Mezőkeresztes határában olajkutak létesültek. A 8 milliárd forintos beruházás kedvező hatással volt Borsod megye ipari termelésének alakulására. Egyes iparágakban többszörösére emelkedett a termelés volumen je. Míg megyénk kohászati üzemeiben 1938-ban 327.674 tonna acélnyers- vasat termeltek, addig 1956-ban már 566.468 tonnára emelkedett a termelés. A széntermelés is jelentő­sen megnőtt. Megyénk bányaüzemei 1938-ban. 2,280.251 tonna szenet ter­meltek, 1956-ban mór 4,Q5?.051 ton­nát. ÚJ BÁNVA 25 GÉPÁLLOMÁS 19 ß ÁLLAMI GAZDASÁG 23 1 VlllAMOSÍTOn K0ZSÍ6 114 © KUL7UR0HH0N 152 © MOZI 295 @ KÖNYVTÁR 342 » KÓRHÁZ 10 O RENDELŐINTÉZET f SZÜLŐOTTHON 8 fi SZOCIÁLIS OTTHON i «^BÖLCSŐDE 51 q Ül ISKOLA .ÉS BŐVÍTÉS 59 «7 EGYETEM I ft LAKÁS 11259 Ezek az eredmények fényesen bi­zonyítják megyénk dolgozó paraszt­ságának megváltozott életét. Legfőbb érték az ember! A gyors ipari és mezőgazdasági fejlődéssel együttjárt a dolgozók élet- színvonalának emelkedése. Fényesen bizonyítja ezt a közszükségleti cik­kek forgalmának növekedése. 1957- ben megyénk kiskereskedelmi for­galma 3 milliárd 354 millió forint volt. Finomlisztből 20.225 tonnát., cukorból 12.11$ tonnát fogyasztot­tunk el. Gyapjúszövetből 80 millió, parmitszövetbol 128-^ millió, bőrláb­beliből 125 millió forint volt a for­galom. A lakosság egyre kedvezőbb anyagi ellátottsága, az életszínvonal alaku­lása az áruforgalom összetételében is kifejezésre jut. Egyre több élelmi­szercikket fogyasztanak megyénk la­kói, egyfe kalóriadúsabb cikkeket vásárolnak a fogyasztók. A múlt év első feléhez képest az év második felében az élelmiszereladás 4.7 szá­zalékkal, a ruházati, textil és bőr­áruk értékesítése 8.8 százalékkal emelkedett. A vegyesiparcikkékből, — amelynek zömét a tartós fogyasz­tási cikkek képezik — a lakosság mintegy 78 millió forinttal, 23.6 szá­zalékkal vásárolt többet. A lakosság a korábbi évekhez képest egyre töb­bet költ lakberendezési tárgyakra, mezőgazdasági felszerelésekre, építő­anyagokra. A közvetlen fogyasztást kielégítő cikkek mellett növekedett a tartós fogyasztási cikkek forgalma is. Az elmúlt évben 17.672 darab rádiós 14.967 kerékpárt. 2056 motorkerék­párt, 16.426 tűzhelyet, 3235 mosógépet vásároltak megyénk lakói. Az élet- színvonal emelkedését mutatja a magánerőből épített kislakásépítések számának nagyarányú növekedése. 1957-ben 26 millió 610.000 forint ér­tékű téglát és cserepet vásároltak.’ Az 1945 óta épült lakások száma 22.259. A felszabadulás óta eltelt 13 év alatt állami erőből csak Borsod megyében több lakás épült, mint 4 Horthy-rendszerben az egész ország területén. 1952-től 1958. első félévével bezárólag e11.676 lakás épült állami erőből. Új szocialista városok nőt­tek ki a földből Kazincbarcikán, T iszapalkonyán, Sajóbábanyon. Új városrészek születtek Miskolcon: a Selyemréten, Tizeshonvéd-utcábam, a Tátra-utcában, a Kilián-gimnázáum környékén és a Malinovszkij három­szögben. Ezenkívül Ózdon, Borsod- nádasdon, Rudabányán épült na­gyobb számban lakás. Az 1957-es bá- nyászlakásakció keretében Királdon, Edelényben, Sajószentpéteren, Far­kaslyukon, Putnokon, Miskolcon, Kazincbarcikán 3000 lakás épült fel. Az életszínvonal emelkedését szol­gálja az a tény is, hogy a felszaba­dulás óta 114 községet villamosítot­tunk. Jelentős előrehaladást értünk el szociális és egészségügyi téren is a felszabadulás éta. Míg 1945-ben négy kórház működött, 1552 kórházi ágy- gyal, addig 1957-ben már 11 kórhá­zunk van, 3314 ággyal. Ózdon, Szik­szón Sátoraljaújhelyen és Kazinc­barcikán új gyermekosztály, Miskol­con új gyermekkórház kezdte meg működését. Gyermekbénulásos gyer­mekek részére 20 ágyas, vastüdőosz­tállyal működő 200 ágyas kórház lé­tesült. Mindez azt mutatja, hogy hazánk- 1 ban valóban legfőbb érték az ember. Megszünteti ük a munkanélküliséget Száműztük az analfabétizmust A nehézipar gyorsütemű fejleszté­sével, a népi rendszer megteremtésé­vel, a gyárak, üzejnek, bányák álla­mosításával a munkanélküliség ré­mét örökre elűztük. Míg 1938-ban ez iparban dolgozók száma 20.800 volt, ma eléri a 90.000-ret. Ma már, aki dolgozni akar, dolgozhat, nem úgy, mint az átkos Horthy-rendszerben. Amellett, hogy a dolgozók munká­jukért megkapják a megfelelő bért keresetükön kívül egy sor különböző juttatásban is részesülnek. A Lenin Kohászati Művekben például évente munka- és védőruhára 10 millió fo­rintot, munkásszállásokra 2 millió forintot, jutalmazásokra 1 millió fo­rintot fordítanak. Igen komoly ösz­tönző erő a nyereségrészesedés. A múlt évben a Lenin Kohászati Mű­vekben több mint 17 millió forint nyereségrészesedést fizettek ki a dol­gozóknak. 300000 kataszteri hold tőidet o§ztottak szét Hazánk felszabadulása után óriásit fejlődött mezőgazdaságunk helyzete is. A munkásosztállyal együtt a falu dolgozó népe is elindult egy szebb, jobb és emberibb élet útján. 1938-ban a megye összterületének 72.3 százaléka a földbirtokosok, kulá- kok és az egyház kezén volt. 13 föld- birtokos az összterület 43.8 százalé­kát uralta. A 126.00Q kis- és közép- parasztnak mindössze 27.7 százaléka jutott, nem is beszelve arról, hogy ez állandóan csökkent, mert ebben az időben gyakran perdült meg a parasztok portáján a dob. A felszabadulás után megváltozott a parasztság élete. A földreform so­rán 43.771 cseléd részesült földjutta­tásban megyénk területén. Közel 300 ezer kataszteri hold földet osztottunk kJ amely a megye összes szántó- területének 50 százaléka. 1570-en ka.nt.ak háziat, és 18 415-en házhelyet.. Teljesült a parrsztség ezeréves vágya: azé lett a föld, aki megműveli Pártunk és kormányunk a dolgozó parasztság jobbléte. munkája meg­segítése érdekében létrehozta a gép­állomásokat. Jelenleg 915 szántó­traktor, 105 univerzál trak tor dolgo­zik. 23 darab tehergépkocsi, 985 traktoreke, 493 tárcsa. 209 vetőgép 892 darab cséplőgép és mintegy 39 kombájn segíti a dolgozó parasztok munkáját, A felszabadulás után létrejöttek az állami gazdaságok. Az elmúlt években eredményeikkel bizonyítot­ták a nagyüzemi gazdálkodás fölé­nyét. Búzából 3.8 mázsával, árpából 2.9 mázsával termelnek többet hol- dankint, mint az egyénileg dolgozó parasztok. Állami gazdaságaink eb­ben az évben közel 20 millió forintot ruháznak be építkezésre, gépvásár­lásra és egyéb dolgokra. ' Tíz éve annak, hogy a dolgozó pa­rasztság megkezdte a nagyüzemi szö­vetkezeti gazdaságok kialakítását. 1948-ban megyénkben 14 helyen ala­kult termelőszövetkezet, jelenleg 163 tsz-ünk és 47 tszcs-nk működik, 66.800 kataszteri hold földterületen. S e tez-rk között nern egy van amely kiváló eredménnyel büszkélkedhet A múlt évben nem volt ritka az olyan tsz. amely 70—80 forintot f?ae- ‘:ett munkaegysée»en’rint. Megyei át- ’agban a tsz családok jövedelme el­éri a középparaszt jövedelmi szint­iét. Nem egy tsz-családban az évi jövedelem 30—40.000 forint. Nagymértékben megnőtt a tsz-ek terméshozama. Egyre több olyan tsz van, amelybe szívesen lépnek be e dolgozó parasztok és elismerik, hogy többet, tudnak »kihozni« a földből, mint a magángazdák, Érdemes visszatekinteni Borsod megye kulturális fejlődésére is. A Magyar Népköztársáság alkotmánya kimondja az állampolgárok kultúrá­hoz és művelődéshez való jogát. Ez nemcsak papíron, hanem a valóság­ban is így van. Az 1941-es népszámlálás szépített adatai szerint a 8 éven felüli lakos­ság 12.3 százaléka volt analfabéta. Pártunk és kormányunk gondosko­dása nyomán szinte teljesen meg­szűnt az analfabétizmus. A felszaba­dulás óta Magyarországon kultúrfor- radalcm van, amely többek között — eddig már a^t is eredményezte, hogy a munkások, dolgozó parasztok állandóan tanulnak, képezik magu­kat, szélesebb látókörűbe lettek. Államunk a hároméves, de külö­nösen az ötéves tervben sokat áldo­zott az oktatásügyre. Megyénk terü­letén is nagyszámban épült új, mo­dem általános iskola. Mintegy 60 új iskola épült. Az iskolák mellett nap­közi otthonok működnek. Jelenleg 25 iskola mellett működik általános iskolai napközi otthon, ahol 1817 tanuló nyer elhelyezést, étkezést és tanulmányi felügyeletet. Középisko­láinkban ma munkások és parasztok gyermekei tanulnak. Megépült a miskolci Nehézipari Műszaki Egye­tem, ahpl évenkmt mintegy 2900 munkás, paraszt ős értelmiségi szár­mazású fiatal készül a mérnöki pá­lyára. Az iskolánkívüli népművelés terén is nagy eredményeket értünk el. Csak kultúrotthon és mozi fejleszté­sére több mint 11 millió forintot for­dítottunk Borsod megye területén. Ezekben — a művészeti tömegmoz­galom eredményeiként — 370 szín- iátszécsoport, 253 tánckar. 124 ének­kar. 34 zenekar és 13 bábegyüttes működik. A megyében a felszabadu­lás előtt 37 mozi működött, ma 338, Hasonló nagy változáson ment ke­resztül a könyvtárak helyzete. A könyvtárakban a kölcsönzések száma meghaladja a 800 ezret. Megnőtt az érdeklődés a sajtó, ezenbelül a kul­turális lapok iránt. A rádióelőfize­tők száma 110.000 körül van. Legyőztük az ellenforradalmat E nagyszerű fejlődést, e gyors­ütemű előrehaladást akarta megsem­misíteni az 1956-os ellenforradalom. Belső és külső ellenségeink segítsé­gével Magyarországon fegyveres fel­kelésre került sor •— súlyos gazda­sági helyzetbe kerültünk. Mintegy 22 milliárd forint gazdasági kár ke­letkezett az országban. Az összeg nagyságának érzékeltetésére hadd álljon egy példa: a tiszapalkonyai vegyikombinát fölépítése 1 milliárd forintba kerül, tehát 22 Tiszapalko- nya telne ki belőle, vagy 220—250.000 lakást lehetett volna ebből 4z összeg­ből építeni. A megye ipari üzemeinek terme­léskieséséből több mint 600 millió fo­rint értékű kár keletkezett, ebből 6—7000 lakást lehetett volna felépí­teni. A forradalmi munkás-paraszt kor­mánynak, a magyar kommunisták új pártjának azonban sikerült rendet teremteni. Az ellenforrada’mat le­vertük. a súlyos gazdasági sebeket is lassan kihevertük s ma, újra a fa1 eme’ke ’és útját járjuk. Hogy ez mennyire így van. bizonyítják há­roméves tervünk gyönyörű célkitű­zései. ... Van miről számot vetnünk, van mire visszanéznünk. S amikor .no­vember 16-án az urnák elé léjL'*k, — gondoljunk erre, s úgy szavaz­zunk! Fedor László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents