Észak-Magyarország, 1958. október (14. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-21 / 248. szám

Kedd, 1958. október 21. ÉSZAKMAGYAftORSZÁG 5 Szüreti nap volt Tokajban Népművelési munka Hejöslalontán A ROBBANTÁS Fülsértg csattanás remegteti meg az erdőt, utána egy mélyhangú dör­renés, majd megint robban a hegy­oldal. A levegőben por, füst kavarog és mint a zápor, úgy hullanak a szikla- és gyökér darabok. Tizenkét robbanás után elcsendesedik a táj, még néhol peregnek a sárguló fa­levelek és itt is, ott is vidámarcú diákfiúk lopakodnak elő a csúcs felől. Pár pillanat múlva dolgoznak a szerszámok és még el sem ült a por, már megkezdődik a többkilométeres sífutópálya utolsó, legfelső szakaszá- nak a planírozása. A sátoraljaújhelyi Magashegy csú­csán vagyunk, ahol tavaly még csak a helye volt kijelölve ennek a le­endő óriási pályának. Ma már aj megvalósuláshoz közeledik a szépl terv, mely a sporttársadalom példa-t mutató összefogására adott alkal ~ mat. Dr. Boda Pál, a városi kórházi gyermekosztályának főorvosa, s egy~X ben az egész kezdeményezés értelmit szerzője évek óta fáradozott azon,i hogy egy országos viszonylatban isi számottevő sportlétesítmény szüles-t sen itt meg. Az annakidején meg-\ jelen cikkünk nyomán és a felsőbb♦ szervek támogató megértése mellett* sikerült áthidalni mindazokat a ne-* kézségeket, melyek akkor még iß-J küzdhetetlennek látszottak. 5 Megmozdult a diáktársadalom. J A múlt hónapban Simonies Sán-% dor, a sátoraljaújhelyi Közgazdasá-X gi Technikum igazgatója 120 keres-t kedelmista kirándulását tette lehe-% tővé, akik Főnyedi Károly testneve-Z lesi tanár vezetésével sziklafalam-X tották a terepet. ♦ Vladár Ferenc, a Mezőgazdasági* Technikum igazgatója felkarolva az* ügyet, eddig két alkalommal küldött• ki egy-egy osztályt tanáraik vezeté-♦ sével. Megígérte, hogy minden ősz-♦ tályának alkalmat fog adni a kirán-X dulásra. X Látogatásunkkor a sárospatakiX óiáksízők egy csoportja fogta a csá-X kányokat és a jövő héten az újhelyit gimnázium tervez egy vasárnapit munkanapot. 1 A megyei, járási és városi tanács* a legmesszebbmenő erkölcsi és» anyagi támogatást nyújtja a munká-* hoz és minden remény merrxm arra,\ hogy a Zemplénhegységi Állami Er-« dőgazdaság igazgatója: Palásti elv-* társ a síugrősánc megvalósítására isj módot fog találni, mint ahogyan ed-* dig is lelkes támogatója volt a mun-J kának. Amíg a fiúk dolgoznak, a »robbqn- tók« is előkészítik a terepet a to­vábbi robbantásokhoz. Kövér Pista bácsi a tűzszerész, akit Koleszár Sándor, a műszaki bolt vezetője hoz ki vasárnaponként motoron a kő­bányából, szakavatott kezekkel he­lyezi el a sziklák és tuskók alatt a paxitot, Boda doktor és a többiek meg vasrudakkal szúrják elő a töl­tetek helyét. Azután felhangzik a figyelmeztető vezényszó, a diákok eltűnnek a csúcs sziklái mögött, sisteregni kez­denek a gyújtózsinórok és pár pilla­nat múlva ismét robbanások verik fel az erdő csendjét. FEKÉSHÁZY GÉZA i nács, valamint a KISZ helyi szerve zete is. Október 15-én megbeszélést tartot­tak a község fiatalságával, megbe­szélték a további programot, amelyet a sportra, kultúrára és szórakozásra vágyó ifjúság igényeinek figyelem bevételével állítottak össze. AZ ISMERETTERJESZTŐ jellegű rendezvények változatos műsorában — a tervek szerint — a következő előadások, ankétok lesznek »Hogyan segítsük gyermekeinket a tanulás­ban?«, »A családi nevelés néhány problémája«, »Az ifjúság élete régen és ma«. »H4ziállataink téli takar­mányozása«, »Rossz-e a gyermek?«, »A honfoglaló magyar nép«, »Szom­szédos országaink gazdasági élete«. Az érdekesnek Ígérkező sorozat egyes előadásait helyi pedagógusok, a kör­zeti állatorvos és meghívott előadók tartják. Az ismeretterjesztésen kívül több megem]ékező-műsort is tartanak. Például ünnepséggel készülnek no­vember 7-re és a választások nap­jára, november 16-ra. Tarka, szóra­koztató műsort terveznek kará­csonyra — színdarab előadásával egybekötve — és Szilveszterre. Tagadhatatlan, sok még a hiányos­ság Hejőszalpntán. Még nem jutott el hozzájuk a nappalokat meghosz- szabbító villanyfény sem, bekötoút- juk is javításra szorul, de a hejősza- lontaiak előre tekintenek és élénk ér­deklődést mutatnak a kulturális megnyilvánulások iránt. A HELYI KULTURÁLIS ÉLET lelkes istápolóra talált Szilágyi La­jos igazgató-tanítóban, pedagógus­társaiban: Lövei Hona ép Kocsis Já­nos nevelőkben. Minden remény és lehetőség megvan arra, hogy lelkes népművelő, kulturális munkájúk magvai termékeny talajba hullanak, társadalmi összefogásból felépül a kultúrház is és az az iskola mellett, az iskolai és iskolán kívüli nevelés munkáját helyesen kézben tartva, a I ' községben a szocialista kultúra erős bázisává válik. (bm) J/idam nótával, nevetéssel teli szüreti nap. Reggeltől késő éjsza­s-ólöérl^rhriM^201,1 tŐle- a ™ktártermő tokaji hegyoldal s az ősz s-oloerlelo leheletétől ezerszinure festett tiszaparti táj. Nem volt ugyan most tízezrekre menő tömeg, csupán néhányezer fiatal és felnőtt talál- Kozott a kis varoska macskaköves utcáin. Mégis, óriásivá formálta ez összejövetelt a bensőséges, baráti együtüét Hegyalja munkás-paraszt if- között éS a dSTUS’ i('>kedélyű> ™Át-hQlnapot bizakodva néző lakossága Színek, érzések tobzódása egész napon át, sok vidámsággal. Ennyi a történet pár szóban és ezernyi derűs mozzanat volt a valóságban S hogy a vendégek közül kinek mi tetszett legjobban, azt ki-ki maga dönt­heti Kinek a dal és tánc -— mert ebből azután nem volt hiány —. kinek meg az igazi jó bor, a furminttól az aszúig. Mert évek óta most először, ebből is bolt, kinek mennyi tetszett. A dalt és a táncot Tgllya, Taklaharkány, Mád KISZ-ifjúsága, Tisza- ladány „öreg” dalköre és a környező községek száz meg száz nevető­szemű úttörője szolgáltatta. A bort pedig a Tokajhegyaljai Állami Gaz­daság híres pincészete adta olcsó áron. Mindemellett olyan nap volt ez az őszi vasárnap, hogy ki-ki elnyerte tevékenységéért az őt megillető jutalmat A dalt, táncot hatalmas emelvényen előadó fiatalok legjobbjai tan- góharmónikát, labdarúgófelszerelést, láda csokoládét kaptak, A pince- gazdaság jónéhányezer forintot vágott zsebre. A borkóstolók pedig; igazi jó bpros hangulatban cik-cakoztak végig-hosszig Tokaj főutcáján. Any- nyian voltak, hogy mozogni is nehéz volt tőlük a délutáni órákban. em tridni, ki örült jobban a jutalomnak, a fiatalok-e, a pincegaz­daság-e, vagy a borkóstolók. Egy azonban bizonyos; a vendége­ket kellemesen érintette, hogy végre-valahára Tokajban is ihat az1 em­ber jó bort, méghozzá impozáns, minden igényt kielégítő borkóstolóban. S ami a legjobb, a szüreti nap meghozta az aszúbort. Poharazva. kimér­ve is lehet már ezután fogyasztani. (Mert az elmúlt két-három esztendő ésszerűbb, helyes gazdálkodása, a termelési kedv megnövekedése révén ma már van mit eladni.) Az igazi hangulat délután és este következett. Fiatalok és idősebbek dalolgató csoportja járta az utcákat, s a szüreti naphoz méltón mozogtak a sportpályán még a labdarúgók is! S mire a nyolc órára hirdetett, de fél hétkor megtartott esti tűzijáték petárdái robbantak, megfestve a fel­hős eget és a csendesen folydogáló Tisza vizét, nem volt egy ember sem a bor hazájában, aki ne kóstolta volna meg a hegy levét. Hűvös ide, hűvös oda, sokszázan sétáltak az utcán, a tiszaparton, vggy hall­gatták valamelyik halászcsárdában a zenekar kedvderítő játékát. Per­sze halászlé vggy rántotthal mellett. Erre meg még jobban csúszott q? itoka. Ügyannyira, hogy... de ne legyünk, árulkodók, mert mindenkit érhet baleset. Különben is ez a nap a jókedv, a borkóstolás, a vigadva-barát- kozás napja volt, s milyen ember az, aki egy szüreti napon Tokajban bor helyeit tejet iszik? Mi is hiába tartottuk ma.gunkat. meg kellett kóstolni az aszút, s ahogy a továbbiakra emlékszem, a halászcsárdában, de az is lehet, hogy valami ismérősnél megettünk egy poiiár bort és megittunk rá egy sertéssültet vagy micsodát... * C a vasárnapi szüreti nap után ma már Tokaj-Hegyalja minden részén szüretelők nótájától hangos a hegyoldal. Kezdetét vette a gazdag hegyaljai szüret. Néhány nap múlva végig a hegyek tövében száll majd á levegőben a forrásnak indult must illata. Így a jövő vasár­napi szerencsi szüreti napon esetleg már jó bódító murcit is ihatnak a vendégek. Mert a.kik ott voltak Tokajban, Szerencsre is elmennek. Mert az cukorgyáráról híres ugyan, de azért jó bor terem olt is... (barcsa)-ooo­Az ember olykor ki- hallgatja mások beszél­getését — kulcslyukra sem kell tapasztania a fülét. Ténfereg az utcán és akarva-akaratlanvl fültanúja lesz olyasmi­nek, amihez neki semmi köze, talán nem is ér­dekli. Puszta kíváncsi­ságból hegyezi oda a fü­lét. Állok a tanácsháztéH húsbolt kirakata előtt és a vacsoráhozvalókban dúskálódik szemem, amikor oldalba böknek. — Ez aztán patika, mi?! — újjong rám a bökdösődő, egy ismeret­len javakorabeli férfi és falánk tekintetével vé­gigízleli az üvegentúli ínyencségeket. ■— Megjárja — adom alá a lovat pajtáskodó közvetlenséggé l. — Akkor én most be­megyek. és vásárolok Hz delca éhségcsillapítót — vágja rá harsány han­gon. — Egészségére! — kiáltanám utána, de már el is tűnt <*■ vásárlók sűrűjében. Az ablakon át utána leselkedtem: be*artia-e szavát? Rajtakaptam, Tjegalább harminedeká- nyi volt a felvágott, amit a kiszolgáló eléje tett. Hiába, »nagybetű« nemzet vagyunk. Nem véletlen, hogy . világvi­szonylatban Is élen já­f ZietliS'tH runk az egy főre eső ka­lóriafogy asztásbán, tíz kalóriával az Egyesült Államokat is magunk mögé ettük. Bandukolok tovább. Szép ez a mi Széchenyi- utcánk, különösen ilyen­kor este, amikor a tisz­taság-mozgalom elért eredményeire fátylat borít az éj. A fényárban úszó ki­rakatok látványosságai elvonják az emberek fi­gyelmét az elszórt hul­ladékokról. Ha az Állami Áruház elölt visz el az utam, nem. szalajtom el az al­kalmat. hogy meg ve mustráljam a divat­bábukat. Jó nekik. Szin­te naponta aggat rájuk új ruhát az árúbőséges kereskedelmi kínálat. Minden divatúidonságóf. elsőnek ők próbálnak fel — kérkedve feszítenek a szebbnél szebb ruhák­ban, Sajnos, volt mér rá eset. hogy ők is ruhát­lanul. av‘,,r,<>r"!}it fe­len dideregek a jégvi­rágos kirakatüveg mö­gött. 1956 őszén történt ez a szégyen viliik, ami­kor a pénzromlástól ret­tegő tömeg feneketlen vásárlási lázában még őket is pucérra vetkez­tette. Egyre szegénye­T sebb öltözék került tes­tükre, végül egy szál alsóneműben néztek szembe a télordas fog- vacogtató miágával. Az­tán még ezt a széHelbé- lelt »fűn ele vele*« is le­vásárolták róluk. Most meg öröm nézni, ahogy teszik a szépet a bugyel- lárisv.ak. Az ellenforra­dalom előtti V zenné gy- millfárdos árukészlet nyolcmilliárdra apadt. Ma hogyan állunk öltöz­ködés dolgában? Tizen- hétmilliárd forint értékű ruha mennyiség várja a vevőket. Lesz mibe fel- öltözködnünk — és a bábuk sem maradnak csupaszon. Hűvös SSzi szél kari- kázik. végig a vámson. Gyerünk haza! Előttem® két jól Kifőzött férfin eoél. Szolid geszt!- kuWAssal támogatnék meggyőzőbbé érveiket. Beszélgetnek. — Miskolc egyre job­ban hasonlít a főváros­hoz — moháin, n.z erryik — Mesébe*téd — kont- "áz!k rá a másik. — Kü­lönben miért? — Nézd mennyi autó, neonfény. embersokaság. — Külsőleg, barátocs- kám. A sók autó meg csak azt jelenti, hogy ma is vannak urak. —t Te mindig csak a magadét fújod. Tudod hi a legsüketebb süket? — Látom, már me­gint belém akarsz kötni. De ne mondd, hogy rossz embered vagyok, süsd rám poén-ágyúdat. Hall­juk. — Aki nem akar hal­lani. Az egyik nq.gy gö­rög tudós azt tartotta a két legemberibb erény­ről, a gondo'kozásrái és a bölcsességről, hogy az nem egyéb mint kimon­dani azt, amj. igaz. — Ezek szerint én sü­ket vagyok, te meg böles? — Én, öregem, szere­tem kimondgni az iga­zat. Pistái te úrnak tar­tod? Ügye nem! Mégis saját »Moszkvicsán« nyargalárzik. Igazság ez. vagy csak propaganda? — Hát... De közben a minőségi borkóstoló elé értek. A sarokba sz'vit^tt vita­partner jobbnak látta, ha egy-két deci száraz- szamorodnival menti l’: magát a válaszadás alól Bár lehet hooy ők is 1"a1ór!p fony osztási ver­senyben vannak és a ne héz vacsorával víasko nyomornak siettek segít­ségére — mert a bor — egyéb jótulajdonsága1 mellett — az emésztést is segíti. GULYÁS MIHÁLY désügyi osztálya részéről Tóth Mária osztályvezető és Hallók Gyula közép­iskolai előadó vezette. A vendégeket a KISZ-szervezet és az iskola diákjai rózsacsokorral fo­gadták, s orosz nyelvű beszéddel üd­vözölték. A vendégek megtekintették az épület minden munkahelyét. Kü­lönösen tetszett nekik a biológiai és fizikai, valamint a kémiai szertár, s nagy érdeklődéssel vizsgálgatták a tanulók által készített szemléltető és kísérleti eszközöket. Megnézték az iskola nagy könyvtárát, elismerésük jeléül. megígérték, hogy egy-két könyvet ők is fognak küldeni a lá­togatás emlékére. Leghosszabb ideig a politechnikai műhelyben időztek, minden darabot külön megnéztek, s igen tetszettek nekik a tanulók ké­* szítményei. t Ezután hosszan elbeszélgettek az •intézet igazgatójával és a tantestület­♦ tel. Elmondták, hogy nagyon sok •értékes tapasztalatot szereztek. A •legjobban az lepte meg őket, hogy az •iskola oktató-nevelő munkája meny­nyire életízű. Mint mondották: — eb­iben az iskolában valóban az életre nevelnek, s a tanulók azzal a tudal­• tal hagyhatják ei az iskola^, hogy jó • útravalót visznek magukkal. X Végül az igazgató átnyújtotta a de­legációnak az intézet életét képek­ében szemléltető albumot .az iskola jelvényét, s a testület és a delegáció kedves élménnyel és sok kölcsönös ^tapasztalattal gazdagodva búcsúzott ►egymástól. Tok Miklós igazgató. TIT.HIRKK A választási küzdelmek történetiből [címmel október 21-én délután fél 3 órai ‘kezdettel dff. Vityi István megyei bíró [tart előadást a Lenin Kohászati Müvek [vasöntödéjében. A too milliós Kína címmel október 2l.-!'n jdétytán 4 órai kezdettel filmvetítéssel egy­bekötött tudományos nagyelöadást rendez {a TIT és a Kilián gimnázium KISZ. szer­kezete a Bartók Béla művelődési házban. 'Előadó: dr- Peja Győző Kossuth-dijas gimn. igazgató, a földrajztudományok kandidátusa. ♦ Munka V- p'henés — szórakozás címmel 'október 2Í-én délután fél 3 órai kezdettel dr* Kiséry László tanár tart előadást a MŰM 100. sz. tanulóintézetében. Társadalmi tulajdon védelmei címmel *okt. 21-én este 6 órakor dr. Túrós Dezső •megyei bíró tart előadást a perecesi Bá- Jnyász Klubban.. • Az ember származása címmel okt. 21-én ’ 'álután 5 órakor Kálmán József igazga­tó tart előadást a girincsi KISZ iskola ' -’Iturtermében. > a kommun'sta erkölcs alapjai címmel |okt. 21-én este 7 órakor dr. Gárdus Ferenc {megyei bíró tart előadást az ormosbányai ♦Bányász Klubban. X A Szovjetunió harca az ENSZ-hen a fbékéért címmel október 21-én délután 5 ♦órai kezdettel dr. Lukács László tart elő­adást a MüM 116. sz. tanulóintézetljen. KEDVES LÁTOGATÁS SZÍNHE­LYE volt városunk egyik legszebb középiskolája, a Földes Ferenc gim­názium. A Magyarországon tartóz­kodó szovjet pedagógusok egy cso­portja az elmúlt napokban megte­kintette az iskolát és tanulmányoz­ta oktató-nevelő munkáját. A delegációt G. Klipskin elvtárs, szovjet oktatásügyi miniszter (kö­zépiskolai) helyettes vezette. Kísére­tében volt még N. Roscsina elvtárs- nő, az orosz nyelv és irodalom ins­pektora és S. Sans elvtársnő, az Észt. Szöv. Köztársaság minisztériu­mi inspektora. A delegációt magyar részről Farkas Domokos elvtárs, a Művelődésügyi Minisztérium városi instruktora, Miskolc város művelő­—■ - — ■ ■ uva; —rr— Szovjet vendégek látogatása a miskolci Földes Ferenc gimnáziumban A KIS DÉLBORSODI Hejőszaíonta község dolgozói nagy fába vágták a fejszéjüket: kultúrházat szeretnének építeni társadalmi munkából. Mint Szilágyi Lajos igazgató-tanító elvtárs, a község népművelési ügyvezetője tájékoztatott, meg is van minden le­hetőségük, hogy rövidesen megkezd­hetik az építést különböző régi épü­letek bontásából nyert anyagok fel- használásával. A kultúrotthon hiánya — bár ká­rosan befolyásolja — nem gátolja meg, hogy a kis községben lelkes és eredményes népművelési munka folyjék. A község negyedik negyedévi, népművelési munkatervét böngészve, átlag hetenként találunk egy ren­dezvényt, amelyeknek tarka csokrá­ban dicséretréméi tó an számottevő helyet foglal el az ismeretterjesztés, a község lakóinak kulturális felemel­kedését célzó kulturális tevékenység. Az egyes rendezvények szervezésé­ben közös együttműködésben dolgo­zik a községi népművelési ügyveze­tővel és a másik két pedagógussal a szülői munkaközösség, a helyi nóta­(Tudósítónktól.) KOHÁSZATUNKNAK IGEN FON TOS alapanyaga a nikkel, amiből ; gépipar fejlődésével mind több é több a szükség. Ennek az igen hasz nos, de drága ötvöző fémnek a be szerzése sok nehézségbe ütközik mert világviszonylatban is kevés vai belőle. Az Albán Népköztársaságbar és Jugoszláviában azonban nagy- mennyiségű olyan vasércet bányász' nak- amiben körülbelül egy százaiéi nikkel van. Kormányzatunk a diós­győri kísérletek alaDján külkereske­delmi szerveink által a baráti Albár Népköztársaságból és Jugoszláviából nagymennyiségű ilyen ércet biztosí­tott, amiből sok nikkelt nyerhetünk majd ki különféle kohászati nikkeles acélok gyártásához. Felsőbb szerveink megbízásából s martin és elekt.ro kollektívájának. Sziklavári János főmérnök vezetésé­vel sikerült olyan technológiai eljá­rást kidolgozni, aminek segítségéve] ezen ércekből nikkeles acélgyártmá- nyainkhoiz szükséges úgynevezett »nikkeles középterményt« nyerhe­tünk. Bizonyos mennyiségű acélhulladé­kot és ércet összeömlesztve, lehetővé válik a nikkelnek olvmérvű kiredu­kálása, hogy 2—4 százalék, sőt ennél magasabb százalékú alapanyagot ka­punk. Az albán és jugoszláv érc erre a célra kiválóan alkalmas. Foszfor és kéntartalma elenyészően csekély, az acélgyártás munkáját nem hátrál­tatja, vastartalma megtehetősen ma­gas, úgyhogy a lécsapolás után ki­kerülő salak is felhasználható, akár a nyers vasgyártásban, mert jól kohó- sítható, akár az acélgyártásban »fris­sítő érc« helyett, mert 60—70 száza­lék vasoxidot tartalmaz. EZ A KÍSÉRLET A MARTINT tervteljesítésében nem gátolta» mert a múlt hónapban tervbe vett egy ke­mencének leállítása helyett a kísér­letek lefolytatására egy-egy kemen­cét használtunk fel. A technológiát Sziklavári János főmérnök elvtárs vezetésével a mar­tin és elektro műszaki kollektívája dolgozta ki. A martin acélműben Soltész Bernát fiatal munkáskáder vezette a kísérleteket, az elektróban pedig Fekete Imre üzemvezető, akik a az eljárást gyakorlatilag is megol- s dották. A napokban hazánkban járt szovjet szakemberek is tájékozódtak- a kísérletekről és az eredményt po- zitívnak ítélik meg, ami serkeníő há­ti tású az eljárás továbbfejlesztése te­rén. i Mint minden kísérletnél, itt is vol­- tak akadálj'ok. A legnagyobb aka­- dály, hogy kevés volt a salaktál, de £ aggodalomra nincs ok, mert ezen a * téren biztatók a kilátások. A legutóbbi napokban egyik kísér­ti let alkalmával a bevitt egy százalék 1 nikkelt annyira »dúsították«, hogy- 3,09 százalékos eredményt érj-ek el. c Ez azt jelenti, hogy 3 százalék elő- > írású acélgyártmánynak előállításá­hoz alkalmas alapanyagot csapoltak. i Szentember 24-én éjjel pedig az el- , múlt 24 óra tapasztalatait leszűrve.- kialakult a véglegeshez közelálló technológiai eljárás, vagyis a már nikkelben dúsított folyékony acélt visszaöntéssel még tovább lehet dú­sítani, mert a visszaöntéssel levá­lasszuk az acélról a nikkelmentes salakot. Az így előállított nikkeles közép­terményt selejt kokillákba történt le­csapol ás és kiadagolás után a törő­műbe szállítják, ahol adagolható állapotúra törik és adagszámonkint tárolják felhasználásig. A kemencékben ez az eljárás sem­mi megrongálódást nem okoz. tehát tűzállótéglafogyasztásunkat nem emeli. AZ ACÉLMŰBEN LEFOLYT tech­nológiai kísérletek után most az el­járás gazdaságosságára törekednek. Ebből a célból Zagyvarónán folytat­nak további kísérleteket aknás ke­mencékben. Varsás Mihály Sikerrel fejezték be nikkeldúsítási kísérleteiket a diósgyőri kohászok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents