Észak-Magyarország, 1958. október (14. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-19 / 247. szám

Vasárnap, 1988. október 19. ESZÄKMAGVARDRSZÄG 7 Tíz éves az államosított magyar film Koszontjuk a Borsod megyei Moziüzemi Vállalat dolgozóit ZSOLDOS BÉLA, a sátoraljaújhelyi Béke-mozi gépésze, „Kiváló dolgozó”. KÉRI SÁNDOR, a Megyei Moziüzemi Vállalat műsor-osztója, „Kiváló dolgozó”. ADAM OTTO, NALESNYIK MIHÁLY a Megyei Moziüzemi Vállalat műszaki a mikóházai körzeti vándormozi gépésze osztályának vezetője, „Kiváló dolgozó”« és üzemvezetője, „Kiváló dolgozó”. A tibolddaróci asszonyok a szövetkezés útján 2f ti^bbtódaiőci földművesszövetke- Bet Nőbizottsága a rádión és újságon keresztül értesült a tótrétpusztai máinatermelő szakszövetkezet ered­ményeiről. Mivel megtetszett nekik a szövetkezet működése és eredmé­nye, ezért elhatározták, hogy ők is alakítanak ilyen szövetkezetét a községben, A határozatot tett követte. Három asszony összefogott, hogy megtekinti találtai, szaktanáccsal "indultak haza, hogy megkezdjék a szervező mun­kát. Fáradozásuk eredménnyel járt és rövidesen 10 taggal megalakítot­ták a málnatermelő szakcsoportot. Bár még csak 10 tagja van a cso­portnak, de az asszonyok lelkesedése és munkaakarata biztosíték arra, hogy rövidesen csatlakoznak még hozzájuk és a tervezett 20 hold mál­na, 1 hold fekete ribizli és 10 hold mogyoró telepítést el fogják végezni. a tótrétpusztai szövetkezetét és az ott szerzett tapasztalattal megkezdik a szervezést. Az utazáshoz szüksé­ges pénzt egy műsoros est megren­dezésével teremtették elő. A szakcsoport szervezésében nagy segítséget nyújtottak a földműves­szövetkezet dolgozói és a járási köz­pont is» ami helyes és követendő példa. A málnatermelő szakcsoport­Jó hangulatban, bizakodva indult útnak a három asszony, hogy meg­ismerkedjenek a málnatermelés mes­terségével. Az ott látottakkal igen meg voltak elégedve és sok tapasz­nak ezúton kívánunk jó munkát és bő termést. Juhász József, Mezőkövesd Öt kulturális hír Miskolcról Az SZMT a dolgozók kulturáltságáért A Szakszervezetek Megyei Tanácsa a közeljövőben megbeszélésre hívja össze az üzemi bizottságok elnökeit, hogy megbeszéljék az MSZMP mű­velődéspolitikai irányelveinek vég­rehajtásában reájuk váró feladato­kat. A megbeszélés egyik fontos na­pirendi pontja, hogy miként lehet a dolgozók mind szélesebb tömegeit bevonni a kulturális életben való rendszeres tömeges részvételbe, így többek között a rendszeres színházlá­togatásba. Kitüntetéseké pénzjutalmak a Mm államosításának tizedik évfordulóján Az államosításának tizedik évfor­dulóját ünnenlő magyar film mis­kolci ünnepségei — mint ismeretes — október 23-án kezdődnek a Kos­suth moziban tartandó ünnepi üze­mi értekezlettel és díszelőadással. Az ünnepségek során a Borsod me­gyei Moziüzemi Vállalat dolgozói kö­zül a művelődésügyi miniszter négy dolgozót tüntet ki »Kiváló dolgozó« kitüntetéssel, kettőt miniszteri di­csérő oklevéllel, hatot pedig emlék- plakettel jutalmaz. Haltuk kívül há­rom fő kap még »Kiváló dolgozó« ki­tüntetést, 12 dolgozó dicsérő okleve­let és 25 dolgozó kanja meg a tízéves moziüzemi munkálkodásának elisme­réseképpen az erre az alkalomra rendszeresített emlékérmet. A fenti jutalmakon kívül több mint 25 ezer forint pénzjutalmat is kiosztanak a Megyei Moziüzemi Vállalat dolgozói között. A jövő népművelői Miskolcon Kedves vendégek, a jövő népműve­lésének vezetői, munkásai, a debre­ceni Kossuth Lajos Tudományegye­tem II. éves hallgatói látogatták meg, dr. Durkó Mátyás adjunktus veze­tésével városunkat, a népművelési feladatokkal foglalkozó szerveket, hogy kulturális életünkkel megis- i merkedjenek. Városnézés után anké- ton vettek részt, ahol Ondrejovics Ferenc, a városi tanács művelődés­ügyi osztályának helyettes vezetője és Kárpáti Zoltán, a TIT megyei tit­kára a város általános ismeretter­jesztő munkájáról és kultúrí eladá­sairól beszélgetett az egyetemisták­kal. A vendégek felkeresték a Lenin Kohászati Művek egyes üzemeit, va- lapsjpt.A helyi múyésztejepgfc, továb­bá a perecesi bányászklub öntevé­keny kultúrmunkásait. Végül lapunk munkatársával beszélgettek a helyi sajtó kulturális munkájáról, a város jelentősebb kulturális megnyilvánu­lásairól. Házfelügyelők a színház• kultúra terjesztésében fejteni a színház látogatása, a lakók közötti szinházkultúra terjesztése ér­dekében. Szabó Pál ankétol tart Miskolcon Ismeretes, hogy a Csempészek c. új magyar film október 23-i ünnepi díszbemutatóján a film írója, Szabó Pál Kossuth-dijas író is részt vesz. A filmbemutató után. este 6 órakor a Kossuth-mozi melletti klubhelyi­ségben Szabó Pál ankétot tart a Csempészek című filmről, valamint a filmművészettel kapcsolatos egyéb kérdésekről. Az ankéten előrelátha­tólag Máriássy Félix Kossuth-dijas filmrendező is részt vesz. új tsz zUfrdult AZ ELMÚLT NÉHÁNY HÓNAP, illetve hét alatt két új termelő- szövetkezet látott munkához a szerencsi járásban. Mindkettő olyan köz­ségben, ahol évekkel ezelőtt is virágzott már a nagyüzemi gazdálkodás, azonban az 1956-os ellenforradalom megtépázta. A kilépett tsz-tagok azonban ismét kezetfogtak, meid meggyőződtek róla, hogy tévedtek. „Kár volt engedni még az erőszaknak is.” Így nyilatkoznak az új szer- vezkedők. „Merd feleannyi sincs a tiszta jövedelem, ha egyénileg küzd az ember.” És olyan emberek, taktabáji volt gazdák mondják ezt, akik a termelőszövetkezetből kilépve, lovat, felszerelésrevalót, minden, a gaz­dálkodáshoz szükséges eszközt megkaptak. Volt miből, telt a ’ szépen meggyarapodott közös vagyonból. És így gondolkoznak azok a tiszalúci gazdák is, akik tagjai voltak a légi Vörös Hajnal, vagy Béke Termelő­szövetkezetnek. Ez indította új összefogásra, új termelőszövetkezet ala­kítására a taktabájiakat is, a tiszalúciakat is. Ma már mindkét termelőiszövetkezet dolgozik. A taktabájiak bir­tokba vették a régi Béke Tsz épületeit, önkéntes földcsere útján biztosí­tották a nagyüzemi gazdálkodás első feltételét; az egy beeső földterüle­tet — a táblát. S bál' alig telt el néhány hét a termel őszövetkezet meg­alakulása óta, már a földben a mag, már készen és megvalósulóban á tagok által összeállított, igen jó gazdálkodási terv. Néhány napon belül megkapják a sertés-, juh- és szarvasmarhatörzset. Egyszóval minden rendben ahhoz, hogy rövid időn belül jobban — de legalább úgy gazdál­kodjanak, mint néhány évvel ezelőtt. Erre különösen — mármint a jövő eredményes munkájára — mindennél többet mondó jelenség, hogy egyre-másra gyarapodnak. Új és uj tagok adják be felvételi kérelmü­ket, jelentik ki, hogy meggondoltál? magukat. Egyrészük volt tsz-tag, másrészük volt egyéni gazda. Nincs hát hiba, ami a Béke fejlődését, holnapjának alakulását illeti, s ezt így látják a járás vezetői, illetékesei is. Azonban más a helyzet Tiszalúcon. HUSZONHÉT CSALÁD, negyvenhét munkához értő, munkára késá termelőszövetkezeti tag alkotja ma a tiszalúci Dózsa derékhadát. Szend- rei András bácsi, a mindenki által becsült és tisztelt, gazdálkodáshoz, munkához kitűnően értő középparaszt vezetésével indultak el néhány hónappal ezelőtt a közös úton. Először is összeszámolták, mijük van, mit kaphatnak segítségként az államtól, azután szakemberek segítségével és a maguk elgondolása alapján meghatározták: hogyan alakítják ki a gazdaságot. ..Állattenyésztés és kertészkedés.” Ez lett náluk a jelszó, — s mellé kosárfonó melléküzemág, hogy télen se pihenjenek a kezek, hogy ■minél jobban gyarapodjanak. Egyet is értett es ért ezzel mindenki nem­csak a termelőszövetkezetben, de a felsőbb járási és megyei szervek­nél is. Ugyannyira, hogy az elkészített tervek és anyagi feltételek — állami segítség — előteremtése után, hozzáláttak a gazdasági épületek megépítéséhez. A beruházás nagy. jóval meghaladja a félmillió forintot. Megéri, hiszen néhány esztendő alatt busásan megtérül a befektetés. Jók a földek, jók a termelési viszonyok, szorgalmas, dolgos emberek a tsz-tagok. ................ .............. ■ J óhiszeműen úgy tervezték, hogy néhány hónap alatt rend.bétesznek mindent, jöhet az új istállókba a tenyésztörzs. Azonban csalódtak kissé, mert az építkezéseknél nincs minden rendjén. Baj van az anyag biztosí­tásával. Ahogy mondják az illetékesek: előfordul, hogy a TÜZÉP in­kább az egyénieket részesíti előnyben. Vajon miért?! Azután a hitelbiz­tosítás, illetve a szükséges fedezeti megállapítások is ólomlábon történ­nek. A bank csak huzamos ideig tartó levelezés, iratok ide-oda küldöz­getése után tesz pecsétet egy-egy aranya térő okiratra. Szendrei András bácsiék meg tehetetlenek. Ezen az állapoton valami módon segíteni kellene, de sürgősen! A Miskolci Nemzeti Színház és az Ingatlankezelő Vállalat között létre­jött megállapodás alapján a jövőben a házfelügyelők is részt vesznek a szín­ház közönségszervező munkájában. Az a fontos megbízatás, amelyet a házfelügyelők a lakóházakban betöl­tenek, feltétlenül elősegíti, hogy a színházi kultúrát a lakókhoz köze­lebb vigyék, s mivel a lakókkal nap, mint nap találkoznak, eredményes közönségszervező munkát tudnak ki­AMI AZ ÉPÍTKEZÉSI ANYAGOT illeti, ilyen esetben az illetéke­seknél? kötelességszerűen segíteniük kellene. Mindenekelőtt előteremteni a szükséges anyagot. Megvan rá a mód. S az sem volna megvetendő do­log, ha ilyen jelentős beruházás esetén a ..hegy menne Mohamedhez”, azaz nem az iratok járnának kálváriát a Nemzeti Bank és a tsz, — illet­ve a járás között, hanem onnan utazna le valaki, elintézni mindent tö- virő'l-hegyire. De ha nem is így, valami más formában okvetlenül intéz­kedni kell. Intézkedni, mert úgy hisszük: mind a TÜZÉP-nél, mind a banknál és más illetékes szerveknél tudják, mit jelent az, ha nem kis­üzemi, hanem nagyüzemi módszerekkel termelünk. S ha ezt tudják, ak­eolt, akikért bátran kiállt a bajban, akikért megismerte a börtönöket, a fasiszta hóhérok kínzásait. Tudása is a népé. A nép életéből merítette, amely az ő életévé vált. A történel­met saját bőrén érezte, az illegális munka nehéz esztendeiben, vagy ő maga: is csinálta a háború sújtotta országban, ahol az egyetlen, egész­séges és életrevaló néphű programot a Kommunista Párt tűzte ki a fel- szabadulás után. Útja a forradalmár útja. A forra­dalmáré, aki számára n forradalom nem cél, hanem eszköz az ember végső boldogságának elérése érdeké­ben. A Margit-körúti fegyház és a. váci börtön csak szította benne ezt a forradalmi tüzet. A zárkában Schönherz Zoltán biztatja az embereket. Az életről mesél amely annyi szépet és jót tartogat még számukra. Schőn- herz hitt abban, hogy a proletár megnyeri végső, nagy csatáját. Be­szél a Szovjetunióról, a békéről. Az őrzésükre rendelt fiatal csend­őr szájtátva hallgat. Az egyszerű szavak felivódnak lelkében. Pa­rasztfiú, aki többre akarta vinni. S mi lehetett azokból a fiatalokból akkor, ha többre akarták vinni? A sors kegyetlen iróniája, hogy osztály - árulóvá varázsolták őket tudatos ke­zek. És a fiatal csendőr odáig süllyed, hogy a politikait hallgatva kijátssza feljebbvalóit. Ha lépések közeled­nek, otrombán káromkodik, ha el­halnak, kérve-kéri: — Beszéljenek még. Moszkváról és a Szovjetunióról. És a szabadság­ról! * AJár végéhez közeledik az eszte­len háború, egyre radikálisab­ban gyilkolják a nemkívánatos ele­meket, amikor Prieszol József Szombathelyen dolgozik egy építke­zésen. Vidám, jókedélyű, sajátos hu­morú embernek ismerik itt is. Ha­mar összebarátkozik a munkások­kal. Beszéde annyira magával ra­gadja az embereket, hogy szó sze­rint „megagitált’’ egy vad nyilast, aki maga is — egyéni akcióként — leommunista szervezkedésbe kezd barátai körében. A mitsem sejtő Prieszol Józsefet egy rendőrnyomozó veszi kezelésbe. — Ismerjük mi magát. A múltját és a jelenét egyaránt. Azonnal utaz­zon haza, váltson ruhát, délután négykor magáért megyünk. Nem csodálkoztak, amikor hűlt helyét találták lakásán. Még a re­zsim törvényes őrei is elfásultak már. Egyszerűen menekültek a vér­től. Annyit láttak.. * A virágokkal borított emelvé- nyen Prieszol József mondja ünnepi beszédét. Pesterzsébet népe köszönti a szovjet harcosokat. El­hallgattak a fegyverek. De nem ke­vesebb munka áll előttük. Felépí­teni a kiégett, elpusztított országot, amely véres és kegyetlen háború hadszínterévé vált. Alig pár hét a Központi Ellenőrző Bizottság elnöki tisztségében és ózdra jön, a munkásfellegvárba, amely akkor a Központi Vezetőség közvetlen hatásköre alá tartozik. * ff ét és fél évig maradi a megyé- í ben. Talán nincsen olyan munkás, aki ne ismerné a kommu­nista párttitkárt. És mindig oda. megy, ahol szükség van a biztató szóra, a segítségre, a tudásra. I7s isméi nehéz idő hozta közénk Prieszol elvtársat. Az ellen- forradalom után jött a Magyar Szo­cialista Munkáspárt programjával, hogy beinduljanak a diósgyőri nagy­kohók, hogy füstölögjenek az északi iparvidék gyárkéményei. Jött, hogy pártos értelmet hozzon a bábeli zűr­zavarba, ahol szinte senki nem lá­tott tisztán, ahol nagyon kellett az eszme. Hiányos és darabos mindaz, amit róla el tudtam mondani. Olyan, mint az élet. S annyira igaz is. URBAN NAGY ROZÁLIA kor mindent meg kell tenniök egy új termelőszövetkezet minél gyorsabb X megerősödése érdekében. X (harcsa)-ooo­KCTNYVUJDONSAGOK Z Ferreira de Castro: Honkeresők. A leg- ♦nagyobb portugál író regénye Braziliába ♦ vándorolt portugálokról. (Európa). Hege- £düs Géza: A Kálmánszeghyek. Regény, »melynek cselekménye 1952-ben játszódik. $ (Szépirodalmi). ♦ J Victor Hugó: A nevető ember. Regény •a XVIII. század nemesi Angliájáról. (Eu- Jrópa). Karosai Kulcsár István: Mint ven- ♦dég. Két kis regény a színházi világról. X (Magvető). Lamb: A vihar. Kétnyelvű ♦Kiskönyvtár. (Terra). Franz Werfel: Var­sányi Gáza avagy mikor lesz végre lel- Jkc-d? Kétnyelvű Kiskönyvtár (Terra). ♦ Lenes: Ismerős arc. Kétnyelvű Kiskönyv­tár (Terra). Lessing: Bölcs Náthán. Les­sing főműve. Drámai költemény (Európa). Péchy Blanka: Jászai Mari. A nagy tra- gika életéről szóló részletes Írás (Magve­tő). Walter Scott: Wawerley. Regény az 1745-ös angol-skót polgárháború koré- • ról. (Zrínyi). Slocum: Vitorlával a föld körül. A modern kor első magányos vi­lágvándorának úti beszámolója (Ifjúsági Kiskönyvtár) 10 éven felülieknek (Móra). Utazz velünk: Útikönyv képekkel ha­zánk tájairól (Móra). Dr. Várnai Ferenc: Tömeges sérülések ellátása. (Gyakorló orvos könyvtára). (Medicina) I I I - 111 RE K $ Ma délelőtt 10 órai kezdettel a i'öld- 2rajzi szakosztály és a Földrajzi Társaság ♦látogatást rendez a lillafüredi István- Icseppkőbarlangba. A barlang keletkezését Jés érdekességeit Borbély Sándor hidro- ♦lógus, barlangkutató ismerteti. 5 Arany János címmel október 20-án dél­jután fél 3 órai kezdettel Demeter Gyula ! *tanár tart előadást az acélöntődé kultúr­termében. ..A fc’O« milliós Kína” címmel október *21-én délután 4 órai kezdettel a TIT és a 'Kilián gimnázium KISZ-szervezete film­vetítéssel egybekötött tudományos nagy- Jclőadást rendez a Bartók Béla Művelődési J *Házban. Előadó: dr. Pej a Győző Kossuth- dijas, a földrajztudományok kandidátusa. ♦ Az ember származása címmel október J2l-én délután 5 órai kezdettel Kálmán ♦József isk. igazgató tart előadást a gi- •rincsi KlSZ-iskoláöan. Munka — pihenés — szórakozás címmel október 21-én délután fél 3 órai kezdettel dr. Kiséry László tanár tart előadást V MŰM 100. sz. ipari tanuló intézetében. A kommunista erkölcs alapjai címnltl október 21-én este 7 órai kezdettel dr, Gárdus Ferenc megyei bíró tart előadást Ormosbányán, a Bányász Klubban. Kirándulás a Szalajkavölgybe. Október 26-án, vasárnap a TIT és az IBUSZ ki­rándulást rendez a Bükkbe. Útvonal: Mis­kolc — Jávorkút — Szalaj ka völgy — Bél­apátfalva — Szarvaskő — Felnémet — Répáshuta Miskolc. Részvételi díj: 45 forint. Jelentkezés az IBUSZ-ban. — Kilenc vagon mézet adtak köz- fogyasztásra az állami gazdaságok méhészetei az idén. három vagonnal többet, mint tavaly.

Next

/
Thumbnails
Contents