Észak-Magyarország, 1958. szeptember (14. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-11 / 214. szám

fiSZAKMAGTARORSZAG Csütörtök. 1958. wcptamber 11. A Lenin Kohászati Müvek munkavédelmi helyzetéről (Tudósítónktól.) Megyénk legnagyobb ipari üzeme a Lenin Kohászati Müvek. A baleset veszélye itt fenyeget leginkább. Ez elsősorban a gyár melegüzemi jelle­géből fakad, másodsorban a dolgo­zók nagy tömegéből. A folyékony, szertefröccsenő acél vagy a tüzes bu­ga. a rengeteg magasfeszültségű ve­zeték, daruk és nem utolsó sorban a gáz — mind-mind komoly veszélyt jelentenek a dolgozó emberre. Nem érdektelen tehát, ha megvizs­gáljuk a vállalat munkavédelmi hely­zetét, annál is inkább, mivel a ki­sebb üzemek is tanulhatnak belőle. Elöljáróban meg kell mondani: a balesetek vizsgálatánál a szá­mok egyre kedvezőbbek, de nem kielégítőek. A balesetek arányszáma a létszám­hoz viszonyítva csökken. Ugyancsak csökken a balesetekből kieső mun­kanapok száma is. Ez föltétlenül azt bizonyítja, hogy a munkavédelem te­rületén komoly fejlődés tapasztal­ható. A vállalatvezetőség, a munkavé­delmi szervekkel karöltve, egész so­rát hozta azoknak az intézkedések­nek, amelyek balesetmentosebbé. egészségesebbé teszik a vállalatnál dolgozók munkáját. Egyre nagyobb gondot fordítanak az üzemi rend és tisztaság helyreállítására, valamint a vállalat területén belül az utak meg­javítására és korszerűsítésére, ugyan­akkor az egyes munkafolyamatok szervezettebbé tételére is. Az elmúlt félév minden hónaljá­ban rendszeresen megtartották a munkavédelmi szemléket. Eze­ken a szemléken a különböző gyárrészlegeknél mintegy 1450 baleseti forrást állapítottak m?g és ezekből 1200-at meg is szün­tettek. Azok a hiányosságok, amiket nem tudtak megszüntetni, nagyobb mun­kálatokat igényelnek és elhárításuk fokozatosan történik. Két gyárrész­legnél munkavédelmi hónapot tar­tottak, ennek folyamán a pártalap- szervezet és a műhelybizottság bevo­násával széleskörű nevelőmunkát fej­tettek ki annak érdekében, hogy a dolgozókkal az óvórendszabályokat — a balesetek megelőzése érdekében — betartassák. Elsősorban tehát erre van szükség, hogy ezt a kitartó ne- velömunkát tovább folytassák. Az elmúlt félévben többszáz daru­kötözőt oktattak ki és vizsgáztattak le a munkájukban rejlő veszélyekről. Ugyancsak vizsgát tettek az oxigén palack kezelők, valamint a Demag- daruk kezelői is. Nemrégen fejező­dött be a villamosműkezelöi tanfo­lyam. ahol mintegy 100 fő villamos­berendezéssel foglalkozó nyert meg­felelő kiképzést. Májusban munkavédelmi ankéton —, amelyet a vállalat igazgatósága és szakszervezeti bizottsága rendezésé' ben tartottak meg a műszaki veze tők és aktivisták részére, — 20 nőnk­ből 0[ó határozatot hoztak. Ezeknek célja az üzemekben fennálló munka- védelmi problémák'megoldása. Az eddig elmondottak kétségtele­nül pozitív jelenségek. Azonban nem szabad, hogy ezek az eredmények el­vonják a figyelmet azokról a fennál­ló súlyos és nehéz problémákról, amelyek még mindig tapasztalhatók. Egyik legsúlyosabb, probléma —, amely komolyan kihat a balese­tek alakulására — az, hogy a munkafegyelem mind a dolgozók, mind a műszaki vezetők rrs-'éről még mindig nem kielégítő. Egyes műszaki vezetők gyakran el­nézik a dolgozók által történt sza­bálysértéseket és nem szereznek ér­vényt a munkavédelmi szabályoknak. A dolgozók pedig igen sok esetben nem jelentik be művezetőjüknek a balesetet, csak mikor táppénzes állo­mány után bejönnek dolgozni, akkor derül ki, hogy üzemi sérülés követ­keztében voltak otthon(!) t A munkavédelmi szemléket általá­ban havonta megtartják, azonban legtöbb esetben a szemléken felme­rült, és megállapított hiányos­ságokat a következő szemlén is meg­találják. Pedig a hiányosságok zömét mellőzni lehetne, ha a műszaki veze­tők a balesetelhárítást a termeléssel egyenrangú kérdésként kezelnék. Sajnos, hogy vannak olyan hiányos­-000­Borsodi fö'drajzirók szerzői estje A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat földrajz-geológiai szakosz­tálya és a Magyar Földrajzi Társaség miskolci osztálya 1958. szeptember 15-én este 7 órakor az Értelmiségi Klubban (Miskolc, Széchenyi u. 16. sz.) rendezi meg a borsodi földrajz­írók első szerzői estjét. A szerzői est icéretében dr. Peja Győző Kossuth-, díjas gimnáziumi igazgató »A válto­zatos és gazdag Zempléni-hegység«, Szabó Gyula tanár »Miskolc éghaj­lata«, Marjalaki Kiss Lajos tanár, földrajzi tankönyvíró »Miskolc vá­ros ipara« és dr. Kiséry László tanár »A Bodrogköz és településeinek ki­alakulása« című írását mutatja be. Bevezetőt mond és a borsodi föld­rajzírók munkásságát ismerteti Fris- nyák Sándor természettudományi szak titkár. A szerzői esten kerül árusításra a Borsodi Földrajzi Évkönyv, a TIT, a Földrajzi Társaság és a megyei ta­nács művelődésügyi osztályának kö­zös kiadványa. A borsodi földrajzírók szerzői estjére minden érdeklődőt szeretettel vár a rendezőség. ságok is. amelyeket — a figyelmezte­tés ellenére — hónapok óta sem szá­moltak fel. Igen sok hiba mutatkozik a dol­gozók munkavédelmi kioktatásánál is. A munkavédelmi osztály, az elmé­leti oktatást elvégzi ugyan, de a gya­korlati oktatás elég laza. A dolgozók nem kapják meg a munkahelyükre vonatkozó részletes gyakorlati kta­tást. Az új létesítmények üzembehelye­zésénél is van lazaság. Sok esetben munkavédelmi szempontból hiányo­san adják át a termelésnek az új, vagy felújított berendezéseket. Az átvételnél ugyan megállapítják a hiányosságokat, jegyzőkönyvileg rög­zítik is, de a hibák felszámolása — az üzemeltetés közben — igen vontatott. Elmondtuk tehát az eredményeket és a Irhákat. Ezeket egybevetve meg­állapíthatjuk, hogv az eredmények ellenére még mindig sok a tennivaló, főképpen a dolgozók nevelése lerén. A hibák felvetése után nézzük meg, milyen módon, milyen műszaki megoldásokkar akarják a jövőben a munkaviszonyokat megjavítani. Még ebben az évben mintegy fél­millió forint költséggel tovább fejlesztik az ivóvízhálózatot. Az acélöntődéi és kovácsműhelyl fürdőkben az ipari vizet ivóv-'zre kötik át. Befejeződik a k;Jz"ph'‘n- germfí 600 személyes fürdő-, öl­töző- és mosdó-épülete. A téglagyárban szintén öltözőt, für­dőt, valamint étkezdét építenek. A martinacélműben a 70/15 tonnás ön­tődarukat biztonságos elektromos- ütköző-berendezésekkel szerelik fel, amelyek — a daruk esetleges ös ze- ütközése következtében — megaka­dályozzák a folyékony acél kifröccsp- nését. Nagyobb súlyt helyeznek a jö­vőben a balesetvédelmi propagandá­ra is. Plakátokkal, figyelmeztető táb­lákkal mutatják majd be a balesete­ket. A legfontosabb azonban az, hogy a dolgozók — legyen az műszaki, vagy fizikai — a termelési kérdések mel­lett tegyék magukévá a vállalat mun­kavédelmi helyzetét. Ha minden dolgozó szívügyének tekinti és nemcsak észreveszi, de be is tartja a munkavédelmi szabályokat, akkor minden remény megvan arra. hogy ez év végére a fennálló hibák jóréczt megszűnjenek. (Hj.)-----------o——-----­A z MMTE vasárnapi sportműsora Szeptember 14-én, vasárnao hár­mas mérkőzés lesz a népkerti sport­pályán. Fél 1 órakor MMTE—Ormos­bánya ifjúsági, negyed 3-kcr MMTE II.—Ormos bánya II. és 4 órakor MMTE—Pénzügyőrök NB Il-es csa­patai mérkőznek. illRMTJffG VORORSZOfí Uj sporttelepet avattak a bányásznapon Ortnosbányán Régi vágyuk teljesült a Vili. bá­nyásznapon az ormos bányai sporto­lóknak. Jótalajú, egészséges sport­telepen versenyezhetnek atieiáik, labdarúgóik és a kézilabdások. A Borsodi Szénbányászati Tröszt hatá­sos és gyors anyagi segítsége, az or­mosbányai vezetők áldozatos mun­kája legyőzött minden akadályt és megfeszített munkával elősegítették, hogy az ormosbányai fiatalok a bá­nyásznapon birtokukba vegyék a vö­rös salakkal behintett futópályákat, az üdezöld gyepszőnyeget. A megyei atlétikai szövetség itt rendezte meg a megyei ifjúsági, felnőtt női és férfi atlétikai bajnokságokat. An megye legjobbjai vetélkedtek először az or­mosbányai pályán a bajnoki címért. Megállapíthattuk, hogy sikere volt az első komoly atlétikai versenynek Ormosbányán. A női felnőtt 400 mé­teres síkfutásban ormosbányai ver­senyző. Papp Júlia nyert megyei baj­nokságot. Részletes eredmények: Női ifjúságiak: 100 m: 1. Skultéty DVTK 12.9. 400 m: Nagy DVTK 61.5. Magasugrás: 1. Berzi DVTK 140 cm. 2. Harangi DVTK 125 cm. 3. Bidlek ÖVTK 120 cm. Súlylökés: 1. Almasi DVTK 9 84. Gerelyvetés: 1. Almást DVTK 29.35. 2. Bucskó DVTK 25.67. 3. Nemes DVTK 18.80. Női felnőttek: 100 m: 1. Koboldné DVTK 13.8. 2. Papp Ormosbánya 14,1. 400 m: Papp Ormosbánya 65 2. Súlylökés: 1. Kobolóné DVTK 8.16. Facskó ÖVTK 7.93. 3. Kiskovics DVTK 7.67. Gerelyvetés: 1. Kobold­né DVTK 24.40, 2. Kiskovics DVTK 17.78. Magasugrás: 1. Kiskovics DVTK 140 cm, 2. Koboldné DVTK 135 cm. Férfi ifjúságiak: 100 m: 1. Molnár ÖVTK 11.9, 2. Klie MEAFC 12.1, 3. Deres DVTK 12.4. 400 m: 1. Prak DVTK 54.2, 2. Str asz burger Pedagó­gus 56.5. 3. Mándi ÖVTK 57.3. 1500 777 : 1. Prak DVTK 4:15.6. 2. Klekner ÖVTK 4:18.1, 3. Kravjánszky DVTK 4:36. 3000 m: 1. Kocsis DVTK 10:03.4, 2. Tornai 104. sz. ITSK 10:45.4. 3. Jc- merik 104. sz. ITSK 10:53.4. Magas­ugrás: 1. Járdánházi DVTK 175 cm, 2. Fejes ÓVTK 175 cm, 3. Szolnoki DVTK 170 cm. Távolugrás: 1. Deres DVTK 585. 2. Békcfi DVTK 575, 3. Molnár ÖVTK 574. SúlyWkés: L Szolnoki DVTK 10.48. 2. Járdánházi DVTK 10.15, ‘ 3. Görgényi DVTK 10.10. Gerelyvetés: 1. Humenyászky DVTK 41.52. 2. Kalmár MVSC 35.20. 3, Keresztes 104. sz. ITSK 33.45. Férfi felnőttek: 100 m: 1. Z. Ko­vács DVTK 11.4. 2. Berzi DVTK 11.9. 3. Bornemissza MEAFC 12.4. 400 m: I. Szarka ÖVTK 54.3. 2. Fazekas DVTK 55.2, 3. Pallos ÖVTK 55.8. 1500 m; 1. Fazekas DVTK 4:06. 2. Szarka ÖVTK 4:08.7. 3. Kispál DVTK 4:20.8. 10.000 m: 1. Tóth ÖVTK 34:49.6. Súlylökés: 1. Papp DVTK II. 49. 2. Skoumál MEAFC 11.39, 3. Kobold A. DVTK 11.16. Gerely- vetés: 1. Barcza MEAFC 54.50, 2. De­meter DVTK 42 m. Távolugrás: L Oláh DVTK 622 cm. 2. Berzi DVTK 601 3. K szti DVTK 596 cm. Magas­ugrás: 1. Tordai DVTK 175 cm, 2. Oláh DVTK 175 cm. 3. Berzi DVTK 170 cm. * l * * * 5 A 200 kilométeres kerékpárversenyről A Borsod megyei Kerékpáros Szö­vetség vasárnap rendezte meg a 200 kilométeres országúti bajnokságot a Szerencs—zsolcai műúton. Mindössze 11 versenyző vojt jogosult a verse­nyen való részvételre. Az első három körben még együtt haladtak a ver­senyzők. azután Hajdú, a DVTK versenyzője megszökött a bolyból. Az erős ellenszélben azonban igen kifáradt. így a többiek. Orbán. Fáb- ri, Tóth, Monostori és Siklósi befog­ták őt. 150 kilométernél Fábri, Orosz (DVTK). valamint Váradi és Albert (MVSC) feladta a versenyt. Ekikor Monoston'i (MMTE) és Tóth (DVTK) megugrott és az utolsó három körig együtt hajtva haladtak a cél felé. A cél előtt két körrel Tóthot egy szabálytalanul közlekedő motorke­rékpár elütötte. 'Kerékpárja összetört és kölcisönkerékpárral folytatta a versenyt, de már nem sikerült be­érnie a nagy előnnyel vezető Monos­torit. (Megjegyezni kívánjuk, hogy a motorkerékpáros — EJ—737 motor- kerékpárral —, miután elütötte a kerékpárversenyzőt, a földön fekvő versenyzővel nem törődve, tovább­hajtott.) A 200 kilométeres bajnokság vég­eredménye: 1. Monostori Imre (MMTE) 6 óra 24 perc. 2. Tóth János (DVTK) 6 óra 29 perc, 3. Orbán László (DVTK) 6 óra 31 perc, 4. Sik­lósi István (MMTE) 6 óra 31 perc. A bajnok Monostori Imre, az MMTE versenyzője, a miskolci építő­ipari vállalat bádogosa. Munka­helyén kiválóan dolgozik, többször megjutalmazták már. Tóth János, a második helyezett a vasgyárban dol­gozik. Orbán László szereplése igen dicséretes. A DVTK versenyzője másfél hónappal ezelőtt ózdon bukás következtében agyrázkódást szenve­dett, azóta nem versenyzett. Szinte edzés nélkül állt ki a hosszú kény­szerpihenő után a versenyre és nagy­szerű teljesítményt nyújtott harma­dik helyével. A bajnokság legna­gyobb meglepetése a negyedik helyen végzett Siklósi István szereplése. A fiatal versenyző a megyei, szparta- kiád versenyen tűnt fel. majd az or­szágos szpartakiádon is diadalmas­Karosai milliomosok életéről, holnapjáról. S mondom, mindez olyan valóság, amelyet bárki, bármelyik pillanatban leellenőrizhet akár a tsz irodának könyveiből, akár a tsz tagság mindennapi életéből. Másfélmillió forint „nem várt“ jövedelem Pontosabban mondva várni várták, legalább is a felét, mert valamivel több mint kilencszázezer forintra ter­melési szerződést kötöttek az állam­mal. Azaz vállalták, hogy a fenti ér­tékben kenyérgabonát, aprómagva­kat és kapásokat szállítanak az ál­lamnak. Csakhogy nem jól számol­tak. Hogy hol vétették el a lépést, — ma már pontosan látják, azonban az ilyen »elvétett« lépéseknek csak örülni lehet, örülni, mert íme, még a kapások betakarítása' hátra van s hátra van több tízholdnyi lóhere- és lucernamag betakarítása, cséplése és a tervezett értékesítésből már alig hiányzik százezer forintnyi. — Száznegyven-százötven száza­lékra teljesítjük a tervet. Alighanem meglesz a másfélmillió. Kondor elv­társ mondja e véleményt s a jelen­lévők egyhangúan bizonygatnak. Sőt akad ilyen közbeszólás is: — Annyi, ha nem több. — Mert a búzatermés nem is sikerült úgy, mint tervezték, a hiányt háromszoro­san kipótolta a harmincholdas fiatal, most idén először bőségesen termő gyümölcsös. És kipótolják, megsok­szorozza a kukorica, burgonya, no meg a harminc darab jókorára hizlalt sőremarha. Nem beszélve a huszon­egy darab leszerződött hízósertésről. Mert ezek már mind-mind az ál­lammal lekötött értékesítési szerző­désen felüli bevételek. A jólét oka: a meggondoltság, tervszerűség, szorgalom! Ha valaki, akkor a karosai dózsá- sok igazán rácáfoltak és egyre in­kább rácáfolnak az olyan megnyilat­kozásokra, hogy: »így nem jó az c tsz. úgy nem jó az a tsz«, ök mái évek óta bizonygatják az ellen­kezőjét. S már az első esztem dobén megtanulták, hogy mi az ami gátolhatja a fejlődést. A ta­nulság: uralkodni a kapzsiság vágya felett, — megérteni egymást, — dol­gozni szorgalmasan. Sok bajuk veit nekik is a fegyelmezetlenséggel, kü­lönösen az első időben. De nem so­káig. Ma már a 105 tsz-tag közül, — nagyrészük csaknem hetvenen, har­minc éven aluliak, tehát fiatalok. — nem igen akad, aki vétene a fegye­lem ellen. S ha mégis? A fegyelme­zetlenségért dorgálás, munkaegység­elvonás, sőt — mint nemrégiben is megtörtént •— azonnali kizárás a megérdemelt »fizetség«. A legfontosabb követelmény per­sze, hogy szakszerűen gazdálkodja­nak. A táj adottságainak megfele­lően alakítsák ki az üzem-, illetve termelési ágakat. S a termelési ága­kon belül minden esetben és egyre jobban érvényesüljön egyrészt a nagyüzemi termelés, másrészt a bel­terjesség. Nos, a karcsai Dózsá-ak éppen a fenti módszerek helyes al­kalmazása nyújtja évente a »nem várt« százezreket. Az idén is minden tehetőséget kihasználtak, hogy jobb, nagyobb legyen a terméshozam, ész­szerű a termelés. Főleg két terme­lési ágra: az állattenyésztésre és az ipari növények termelésére rendez­A mellékverseny részletes ered­ményei: 50 km: 1. Jenei (MMTE) 1 ►-kodott. Ez a fiatal mezőkövesdi $ igen sok nehézséggel küzdött l ezen a versenyen. Tö-bb defei * majd pedáltörése ellenére 6em . * fel a küzdelmet, hanem az ért (negyedik helyet szerezte meg. 5 rékpária elromlott, de saját kiút ‘ sai nem segítették ki másik ke párral. Ekkor az MVSC kerékp * vezetője. G. Kovács a saját ke * páriát adta oda Siklósinak. ’ MVSC sportszerűségből ezen a senyen jelesre vizsgázott! > A négy első helyezett képv megyénket az országos versenye | A mellékverseny részletes e * menyei: 50 km: 1. Jenei (MMT1 ! óra 30 perc. 2. Holoman (MMT1 | óra 30 perc. 3. Temesvári (Bükki I 1 óra 40 perc. Szénior 50 km: 1. ! I musik (MMTE) 1 óra 45 perc. Ft rekes ifjúsági 100 km: 1. Boc ' (MMTE) 3 óra 33 perc. Vasken : ifjúsági 40 km: 1. Baráth (DV i 49 perc. Vaskerekes serdülő 20 1. Nvirkó (MMTE) 41 perc 30 2. Poleniczki (MVSC) 41 perc 30 A jólsikerült verseny megrend séért minden dicséretet megérde a borsodi kerékpáros szövetség zetősége. sporthírek Az MVSC NB I-es labdarugó < pata szombaton délután fél 4 óra a Csepeli Vasas NB I-es csapa játszik barátságos mérkőzést MVSC pályán. * Megkezdődtek a sakkcsapat-t nokságok. Az NB I. első forduld ban városunk két csapata közül DVTK győzött, míg az MMTE vere­séget szenvedett. A DVTK a Szegedi VSC ellen 9:3 arányban győzött. A DVTK sakkozói jól felkészültek erre a bajnoki idényre. Dr. Szily László mesteredző tanításai alapján készül­nek fel minden mérkőzésre. Az MM­TE a debreceni Vörös Meteor ellen küzdött és a debreceniektől 8:4 arányban kikapott. kedtek be. A terv bevált. Mind­emellett éltek az államnyújtotta ked­vezményekkel; tehát: holdanként több mint egy mázsa műtrágyát hasz­náltak fel, — a gépállomással lekö­tötték azt a bizonyos holdankénti három normálholdas munkarzerzö- dést, — s természetesen magasan túlszárnyalják az árutermelési kö­vetelményeket is. Mindezekkel csak adó- és fizetési kedvezménvekben. 40—50 ezer forintot takarítanak meg.« Ez sem megvetendő összeg! Ilyen gazdálkodás mellett nem is lehet hát( csodálkozni, ha kilenc termelőszövet-■ kezeti tag vásárol, illetve épít új í házat és ki-ki elégedett a jövedelem-, mel, a munkával. Jut mindenre, ha^ kell, még mulatságokra is. j Négyszáz vendég — háromnapos lakodalom Nemrégiben például lakodalmat ül-] tek a dózsások. De milyen la kod a 1- J mat! Sütő Margitka, a tsz szór;.;a'-J más »lánya« ment férjhez, s volt? >lyan mulatság, hogy napokig be-* izéitek róla az emberek. Négvszáz. zendég ült az asztalok mellett, —* »vett, ivott, ahogy az már lakodal-t nak alkalmával lenni szokott. S volt* nit enni-inni, sőt sok is! Sok is,T nert még a lakodalom harmaiik ’ lapján is úgy fogdosták el munká- >amenet a tsz-tagokat. hogy igyák nár meg azt a maradék 60—70 liter >ort. Igaz, a termelőszövetkezet is citett magáért. 3000 forintos »hozo-: nányt« és egy jó kis süldőcskét adott, i fiatal párnak ajándékul. így éldegélnek a karcsai milliomo- ok. Dolgozva, szórakozva, s eg^re okasodva. Mert nap mint nap akad ij és új jelentkező, aki mirigyei­én a dózsások boldogulását, cza'rit régi tévhittel, szakít az előí'é'etk- :el. Nem tehet mást. A való ePen liába a beszéd. S a való a termel ő- zövetkezet igazát bizonyítja! * Barcsa Sándor Az idén valahogy korán beköszön­tött a hűvös, őszi időjárás. Ez érez­teti hatását például a karcsai Dózsa Termelőszövetkezetben is. Nem mintha a hidegre, fázásra panaszkod-' nának, de alkonyattájt egyre többen gyűlnek össze az irodahelyiség arány­lag meleg »éghajlatában«. Most is — pedig még csak szeptember első nap­jait írjuk — ott találjuk a legPleté- kesebbeket, akik a tsz gazdálkodását, életét irányítják, igazítják; az elnö­köt, Kondor Sá/idort, az agronómu- sokat és néhány tsz-tagot, akiknek éppen a tanyaközpontban volt, illet­ve van dolguk még a késő délutáni órák ellenére is. Mert a tanyaköz­pontban és az irodában dolgozóknak ilyenkor is akad dolguk. Különösen most, amikor a sertéstenyészetből né­hány darabot azonnal elő kell készí­teni a szállításra. Nem eladásra, mert lehet, hogy úgy. ahogy elmen­nek, — vissza is jönnek. Az ország s mezőgazdasági kiállításra indítanak néhány darab, sajátnevelésű tenyész­kant. S több mint valószínű, hogy nem eredménytelenül járják meg a kiállítást, mert ilyen szempontból az ország néhány részén már ismerik — és jóhírükről ismerik — a kalocsaia­kat. Nem lehet tehát alaptalan dicsek­véssel vádolni Kondor Sándort, a Dózsa többéves gyakorlattal rendel­kező elnökét, K. Nagy elvtársat, a vezető mezőgazdászt és a többieket, akik éppen az irodában tartózkodnak. Pedig olyanokat mondanak, hogy szinte hihetetlennek tartja az em­ber. Milliós számok röpködnek be­széd közben, amelyeket forintban a termelőszövetkezet tagsága keresett eddig és keres még a zárszámadásig. Majd érdekes, ritkán hallott hírek vidám, óriási tsz-Iakodalomról, a hol­napot illető tervekről, tsz-fiatalok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents