Észak-Magyarország, 1958. szeptember (14. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-30 / 230. szám

Kedd, 1958. szeptember Sö. ÄSZAKM AGY AROHS ZAG 3 öntevékeny kultúrcsoport — tehetséges szereplőkkel Néhány dicsérő szó a szerencsi MÁV színjátszókról ~ EGY HÁZFELÜGYELŐ KÉREM? Egy házfelügyelő mindenről tud. Én ismerem őket, kérem. A múltkor is verekedtek. Lapáttal ütöt­ték egymást kérem. Bíró: Egyszóval elismeri, hogy Szalontaiék nem élnek rendes családi életet. Házfelügyelő: Szalontaiék? Ki beszél itt SzalontaiékróU? Én a Kéz- lerékről beszélek, kérem... ... Érdekes, hosszú, de mindvégig nevettető párbeszéd, azután a ház- felügyelő, név szerint — nem színpadi neve szerint — Jeremi László egyszerű, kedves mosollyal az arcán, jól megjátszott értetlenséggel, cso­dálkozással, s némi felháborodással, hogy a bíró nem hagyja beszélni, kivonul az ajtón. De ahányszor ismét megjelenik a színen, felcsattan a nézőkkel zsúfolt kultúrteremben a taps. És az immár ötven esztendős színész — nem, nem kell zárójelbe tenni a szót, bár csak műkedvelőről van szó — egyre jobb játékkal köszöni meg a tapsot. De ugyanúgy csat­tan a taps, ha a Bernard Gyulát játszó Kisvárdai József lép a színpadra, kissé ráthonyis modorával, mozgásával, avagy Rozgonyi Mária alakítja friss mozgással, mégis természetesen egyáltalán nem könnyű szerepét... A SZÍNPADI NEVEKRŐL, AZT HISZEM, sokan ráismernek, hogy a darab nem más, mint a „Bukfenc” című zenés, jó vígjáték. A szerep­lők pedig a szerencsi MÁV kultúrcsoport szorgalmas, eredményes, szó­rakoztatva nevelő öreg, s fiatal tagjai. Az ő nevük sem ismeretlen már megyeszerte. Hiszen hol itt, hol ott jelennek meg szombatonként, vasár­naponként, hogy egy-egy község, falu, vagy város néhányszáz kultúrát, színházat kedvelő lakosát szórakoztassák néhány órán át. És hogy jól szórakoztatják. arra mind közkedveltségük, mind hozzáértő szakembe­rek elismerő bírálata, véleménye világos osztályzat. „Inkább százszor ők, mint a pestiek” —mondta az előadás után egy pedagógus. No nem általában a fővárosi színészekre értette, hanem azokra, akik időnként megjelennek a színen, a különböző műsorrende­zők szervezésében, rendezésében és „játékuk”-ból kisír „a falunak min­den jó” helytelen álláspont. Ám Jeremi Laci bácsi ötven esztendejével, immár harmincesztendős műkedvelői gyakorlottságával, avagy Kisvárdai József a mind humoros, mind drámai szerepekben kiváló alakításaival — elsősorban őérte kár, hogy nem képezte, nem képezhette magát, — mindenkor a szívüket adják a játéknak, s ezzel a közönségnek. Nem, nem hibátlan az ő játékuk, akár a Kaviár, akár a Légy jó mindhalálig, akár a Bukfenc — általuk előadott darabokra emlékezünk. Itt-ott még Kisvárdai József, Rozgonyi Marika előadásmódjában is elő­fordul, hogy — akár akarva, akár nem, sokszor csupán buzgóságböl — túljátsszék szerepüket, fölöslegesen sokat mozognak. A vidéki és külö­nösen műkedvelő kultúrcsoportoknál gyakran fellelhető hiba a túlját- szás. Igen, ejtenek hibát, mint ahogy ejt hibát a kislétszámú zenekar is, különösen a dalkíséretnél, túl erős játékkal. Azonban mindezekkel a — hangsúlyozni kívánom — apróbb hibákkal együtt igen-igen dicséretes és mondhatni, megyei viszonylatban ritka dicséretes munkát végeznek. A BUKFENC CÍMŰ VÍGJÁTÉK befejezése, a hosszantartó vastaps után, néhány percig beszélgettem Zemlényi Istvánnéval, a kultúrcsoport fáradságot nem ismerő vezetőjével, aki szintén tehetséges színjátszó. Fér­jével és néhány szereplővel együtt elmondta, hogy ez évben csak a Buk- fenc-el immár tizennyolcszor léptek színpadra a megye községeiben. Emellett előadták néhányszor a Kaviárt, a Légy jó mindhaláliq-ot, és más színdarabokat is. Általában nagy sikerrel — és nagy fáradtsággal. Igen, nagy fáradtsággal, amelynek egyedüli jutalma a taps. A taps és az a tudat, hogy szórakoztatnak, nevelnek, könnyeztetnek, nevettetnek. Nagy többségükben vasutasok, akik huszonnégy órás szolgálat után vo­natra ülnek és utaznak előadni a heteken át, kis szabadidejükben meg­tanult darabot Fizetséget nem kapnak.értey.jde. ahány szerepi annyi éle­tét élnek, mert szeretnek — és tudnak játszani. Tudnak, mert akarnak, mert kérik és 'méltányolják a kritikát, mind játékstílusukban, mind mű­sorpolitikájukban egyaránt. AHOGY ELMONDOTTÁK, MOST KOMOLY erőpróba előtt állnak. November közepére a Vitézek és hősök című drámát szeretnék megta­nulni. Persze néhány, a Csokoládégyár kultúrnárdájától „kölcsönvett’ szereplővel. Mert ők mindössze tízen vannak — és a háromtagú zenekar. A fenti drámát megtanulni, azt jól előadni valóban nem lesz könnyű fel­adat még az ő számukra sem. De ahogy eddigi szereplésük: az említett szereplők és a többiek: Tóth Barna. Bárdi Irén játéka, törekvése mutat­ja, a Vitézek és hősök-kel sem vallanak szégyent. Különösen, ha meg­kapják a rendezéshez a segítséget a miskolci színháztól is. (barcsa) Gvorsüsta az V. és VI. Bé&eíifíesön vasárnapi húzáséról Az ötödik Békekölcsönt tizenegy, a Hatodik Békekölcsönt tizenhat osztály­ban bocsátották ki, így a jegyzékben fel­tüntetett sorozatszámokhoz tartozó összes kötvények — a százezer forintos főnye­remény kivételével — mind a tizenegy, illetve mind a tizenhat osztályban nyer­tek. 79.703 1—50 500 79.896 1—50 200 79.930 1—50 200 79.948 1—50 200 79.965 1—50 200 A fenti két gyorslista közvetlenül a húzás után készült, ezért az esetleges számhibákért felelősséget nem vállalunk! Az Első, az ötödik és a Hatodik Béke­kölcsön kisorsolt nyereményeit október 2-ától fizetik az Országos Takarékpénz­tár fiókjaiban és a postahivatalokban. (MTI) A szuhakállói II -es akna a borsodi szénmedence legszebb bányája lesz Az albert telepi bánya szomszédsá­gában mintegy három évvel ezelőtt egy új üzem kezdte meg a termelést, — a szuhakállói Il-es akna. A bánya vezetői szerint az új aknának nagy jövője van. Jelentős mennyiségű és jó minőségű szénmezőre épült. Ép­pen ezért ez év elején a tröszt veze-, tői úgy határoztak, hogy egyideig le­állítják a termelést, s nagyobb be­ruházással, a borsodi szénmedence egyik legszebb és legjobban üzemelő bányájává fejlesztik. A határozat megszületése után ko­moly munka kezdődött úgy a föld mélyében, mind a külszínen. Székely Tibor főmérnök elvtárs elmondotta: ezévben eddig 5 millió 300 ezer fo­rint beruházást eszközöltek a szuha­kállói Il-es aknában. Ebből az ösz- szegből hozzákezdtek a külszínen egy 50 vagonos bunker, korszerű műhely, raktár, valamint egy iker­lakás építéséhez, ahol az akna veze­tői találnak majd kényelmes ott­honra. Megkezdték az új aknához vezető bekötő út és a négyvágányű iparvasút megépítését. A föld mélyében is komoly mun­ka kezdődött. A napokban készült el a főzsomp. s a főrobbanóraktár épí­tése is folyamatban van. Most dol­goznak a lejtős-akna végtelen köte- lű szállítási rendszerének a megol­dásán. Ugyancsak folyik a fővonal korszerűsítése. Borsodban először, zúzott kővel bélelik a vágatot. A fő­vonalat korszerű biztosítással. TH- gyűrűkkel látják el. Eddig 600 folyómétert biztosítottak korszerűen. Az ezévi beruházások felhasználá­sával még nem fejeződött be az ak­na felfejlesztése. A bánya vezetői úgy tervezik, jövőre további 8 mil­lió forint beruházást eszközölnek, amiből mind a külszínen, mind a bá­nya mélyén jelentős létesítményeket építenek. A szuhakállói Il-es akna érdekes­sége lesz, hogy itt épül fel a borsodi szénmedence legkorszerűbb fürdője, aminek építését a jövő év elején kez­dik meg. Ügy tervezik, hogy a für­dőt egy folyosó köti össze a bánya mélyével, amelyen majd a dolgozók közlekednek. Ezáltal a bányász elv­társak nem lesznek kitéve a megfá­zásnak, amikor kijönnek a bányából, s a fürdőbe mennek. Az új akna felújítását előrelátha­tólag két év múlva fejezik be. Felve­tődik a kérdés: érdemes-e ilyen je­lentős összeget beruházni? Igen. Ugyanis az új akna napi terve a meginduláskor 40 vagon szén les.’, amit később 60 vagonra emelne.. Megérdemli tehát a szuhakállói II-€^ akna a nagymérvű beruházásokat. F. L. Műanyag vásár nyílt Budapesten a Kossuth Lajos-utcában Az év elején nagy sikert aratott a Kossuth Lajos utcai műanyagbolt. A Puskin mozi melletti ideiglenesen működő üzlet nyitvatartását kétszer is meg kellett hosszabbítani. A házi­asszonyok kívánságára az Úttörő és Ifjúsági Áruház új üzletrészében is­mét megnyílt a műanyag-kiállítás és vásár, amelyen tízezer műanyag ház­tartási cikk kerül a vásárlók elé. Az áruház vezetői úgy tervezik hogy jövőre a most bevezetett mű­anyag közszükségleti cikkekből ke: szerű, nagy osztályt állítanak fel. s az iparral szerződést kötnek újabb, eddig nálunk még nem gyártott mű anyag-cikkek készítésére. ■OOP Tárd község 1958-ban Megyénkben a Bükk hegység déli nyúlványain, két part között húzó­dik meg Tárd község. Ezt a kis ma­tyó települést a felszabadulás előtti időben a Coburg hitbizomány birto­kai szorították halálos gyűrűbe. Egy- egy családra alig jutott 3 hold föld és a düledező, egészségtelen vályog- házakban a tüdővész szedte áldoza­tait. 1936-ban a község túzsufolt há­romtantermes iskolájának 5 tanító­ja volt és amikor a pedagógusok megkérdezték a gyermekeket, hogy mit ebédeltek a héten? — a válasz egyöntetű volt: kenyeret hagymával, nagyritkán egy falat szalonnával. A felszabadulás után — mint min­den ebben az országban — ez a kis matyó település is hatalmasat fejlő­dött. Ma már egy-egy családra át­lag 10 hold föld jut, s a fiatalok a múlt nyomorát csak apáik elbeszélé­seiből ismerik. A községben 13 év alatt több mint 200 új, egészséges családi ház épült, és a dolgozók 130 telepes rádión értesülnek a világ sorsáról. Az orvosi rendelő felállí­tásával jelentősen javult a lakosság egészségvédelme. Amíg 1936-ban például 13 csecsemő halt meg 1 éven aluli korban, — addig 1957-ben ez a szám kettőre csökkent. A község ré­gi iskoláját kicsinosították és mellé­je még egy két tantermes, nevelői lakással ellátott új iskolát építették, amelyekben 10 pedagógus végzi az oktatást. Az elmúlt évben a tanulók iskolái dolgozatukban arról számoltak be, hogy „Mit ebédeltek a héten?” A tardi gyermekek szinte minden nap­ra ezt írták: levest, húst, főzeléket, gyümölcsöt. A matyó község az idén új beruhá­zásokkal gazdagodott. A mintegy 6 kilométer hosszú bekötő-útját fél­millió forintos költséggel új kőbur­kolattal látták el. A rendbehozott si­ma út jelentősen megkönnyíti a köz­lekedést a vasútvonaltól távol eső kis településre.---------oOo ——— — Parasznya, a kis bányászközség az elmúlt napokban újabb létesít­ménnyel gazdagodott. Megnyitotta kapuit az új iskola, ahol több mint 200 gyermek tanul. Ugyanezen a na­pon adták át a község dolgozóinak a negyedmillió forintos beruházással létesített törpe vízmüvet. I „November 7“ megtiszteli nevet kapja a lefjekkaa Mpzó ifjúsági brigád A DIMÁVAG Gépgyárban dolgozó Bárány Gyula KISZ exportbrigádja már többször volt kezdeményezője a gyárban egy-egy versenymozgalom­nak. A jól összeszokott, egybeforrott kollektíva azonban nemcsak kezde­ményezte a versenyeket, de azokból általában elsőként került is ki. A na­pokban ismét elhatározta a brigád, hogy a tanácsválasztás és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulójának tiszteletére versenyt indítanak. Az ötletet a brigád veze­tője, Bárány Gyula elvtárs tette szó­vá a reggelizés közben. — Jól van, egyetértek a javaslat­tal — szólalt meg Vitányi Imre. a brigád egyik tagja —, de mit vál­laljunk, mik lesznek a verseny pon­tok? — Ez az! — vágták rá. szinte kó­rusban a többiek is. — Nem tudom még — válaszolta a brigádvezető —, gondolkozzatok ti is és a műszak után megbeszéljük. A déli szereidében ezen a műsza­kon alig lehetett hallani a Bárány­brigád tagjainak szavát. Dolgoztak és közben felfigyeltek minden meg­szokott, jelentéktelennek tűnő ese­ményre. Egyikük például észrevette, hogy a másik csoportnál a brigádve­zető mérges és nagyon csapkod, mert valaki nem ment be dolgozni. A má­sik arra lett figyelmes, hogy dohog a raktáros: „Most adtam egy új kést és már eltörted? Miért nem vigyá­zol jobban?” A fiúk megjegyezték ezeket. Gyűl­tek a gondolatok, és a megbeszélésen mindegyiküknek volt javaslata. Alaposan, megfontoltan készítet­ték el a felhívást, amely így szólt: .. Bárány Gyula KISZ export­brigádja a tanácsválasztás és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulója tiszteletére október 1- től november 14-ig versenyre hívja ki a megye valamennyi ifjúsági bri­gádját az alábbi versenypontok sze­rint: 1. A brigád vállalja, hogy 100 szá­zalék fölött teljesíti tervét. 2. Teljesen selejtmentes munkát végez. 3. A regie költségeit 1000 forinttal csökkenti, mindenekelőtt a szer­számtakarékosság útján. 4. A hulladék és az elfekvő anya­gok feltárásával 6000 forintot taka­rít meg a népgazdaságnak. Parancsnoki poszton A Nagymisko.ci Altami Gazdaság termelési értekezletéről FELELŐSSÉGTELJES MEGBÍZA­TÁS egy állami gazdaság akár a legkisebb üzemegységében is veze­tőnek lenni! Az állam vagyonával való takarékos és ésszerű gazdálko­dás nemcsak a dolgozók, hanem el­sősorban a vezető feladata. Ügy kell megterveznie és elvégeznie a mun­kát. hogy azzal az államnak tarto­zik felelősséggel elszámolni; olyan példamutató eredményeket kell el­érnie a növénytermesztésben, állat- tenyésztésben és a mezőgazdasági termelés minden ágazatában, hogy azzal következetesen segítse a ter­melőszövetkezetek, egyénileg dolgo­zó parasztok termelését; valamennyi állami gazdaságunk tervszerűen irá­nyítsa és befolyásolja az egész me­zőgazdasági termelést. Másképpen szólva: többet, jobbat, olcsóbban kell adnia! Pénteken délután a Nagymiskolci Állami Gazdaság parancsnoki posz­ton álló vezetői tanácskoztak a fes­tői környezetű görömbölyi üzemegy­ségben. Ezen a termelési értekezle­ten (amilyent egyébként minden hé­ten tartanak) különös súllyal kerül­tek szóba a fentebb elmondottak. Évvégi számvetésnek is nevezhet­nénk. hiszen, ha nagyvonalakban is. fis kibontakozott az állami gazdaság Valamennyi üzemegységének egész fvi munkája és szóba kerültek a jö- frőávi tervek is. Az aszályos eszten­dő. miként megyénk egész területén, fc Nagymiskolci Állami Gazdaság földjein is elvégezte a maga munká­ját. Általában mindenütt kevesebb lett a tervezett termésátlag, bár a repülőtéri üzemegységben ennek el­lenére figyelemre méltó számokat diktáltak. Itt túlhaladták a tervezett mennyiséget. Búzából 11 helyett: 15, őszi árpából 11 helyett: 17. és zab­ból 9 helyett: 14 mázsát termeltek katasztrális holdankint. Reik Lajos üzemegységvezető méltán büszke er­re az eredményre, aminthogy büszke arra is: cukorrépából 200 mázsás át­lagtermést vár katasztrális holdan­kint óvatosan persze 220 mázsát mond — ami minden bizonnyal meg is lesz! Egyébként azt is megtudtuk a termelési tanácskozáson, hogy Rejk Lajos a cukorrépatermelésben ver­senyre hívta a többi állami gazdasá­got (néhány helyről még máig sem válaszoltak!) — a többi üzemegy­ségben pedig, ha nem is 220 mázsá­val, de megközelítik a reptéri ered­ményt. Szirmán 210. Tiszalúcon 180 —190. Kistokajban 200 mázsa körüli eredményt várnak. A Nagymiskolci Állami Gazdaság átlagos cukorrépa­termelése tehát 1958-ban 180—190 mázsa le*;?: katasztrális h^ld^nkint! A TOVÁBBIAKBAN SZÓBAKE- RÜLT, hogy hasonló eredményeket értek el a kertészetben is. Ismert dolog ugyanis, hogy a Nagymiskolci Állami Gazdaság, mint miskolckör- nyóki legnagyobb mezőgazdasági üzem, zömmel a város zöldséggel való ellátását tűzte maga elé célul. Kora tavasztól késő őszig és télen is a raktárakból, hűtőházakból innen kerül ki a legtöbb konyhakerti ter­mék. A repülőtéri üzemegység pél­dául napjainkig 16 vagon paradicso­mot, 22 vagon paprikát, 6 vagon ká­posztát (még várható 48 vagon), na­pi 15 mázsa uborkát, 4 vagon tököt, 5 vagon karfiolt adott és szinte meg­határozatlan mennyiségű zöldségféle vár feldolgozásra savanyító üzemük­ben. De majdnem hasonló eredmé­nyekkel számol a kistokaji és a gyömrőpusztai üzemegység is. Ha te­hát valamennyi gazdaságukat ösz- szeszámoljuk, túlzás nélkül mond­hatjuk: a Nagymiskolci Állami Gaz­daság helyes tervezéssel és szerve­zéssel szinte biztosítani tudná a vá­ros ellátását. Rusz János igazgató elvtárs azonban erőteljes bírálatban részesítette a kereskedelmi át­vevő szerveket. Véleménye sze­rint addig nem beszélhetünk a város zöldövezetének bővítéséről, amíg az átvevő és értékesítő szer­vek — többek között a Mezőker — nem javít munkastílusán. Rusz 5. A munkaidő kihasználása érde­elvtárs példákkal illusztrálta, hogy amíg az állami gazdaság igyekszik időben és jó minőségű árut adni a város asztalára, az átvevő szervek sorra keresztülhúzzák számításaikat. Többek között a leszerződött 62 va­gon káposztából szeptember 26-ig csak tíz vagont vett át a Mezőker, holott a gazdaság akár az egészet szállítani tudná. ÉRTHETETLENÜL ÉS CSODÁL­KOZVA állunk ennél a jelenségnél, hiszen lapunk más helyén nem egy­szer szóvátettük már. hogy miért drága a zöldségféle Miskolcon — ha ugyan a minőséggel is nincs baj; azt is megírtuk, hogy az Üzemélelmezési Vállalat nem is olyan régen az or­szág másik részéből, Csongrádról és Makóról hozatta drága önköltségen a zöldségfélét — amíg itt a közelben, alig pár kilométerre tehetetlenül áll­nak parancsnoki posztra ’ eosztott vezetőink, mert nem tudnak mit csi­nálni a lényegesen olcsóbban meg­termelt, jóminősésű termékkel, s a reptéri üzemegységben — jobb híján besavanyítják télire... Úgy véljük — hiszen még nagyon sok zöldségfé­le vár eladásra —. helves lenne, ha az illetékes szervek leülnének a gaz­daság vezetőivel és megbeszélnék, mi módon tudnák a lehető leggyor­sabban átvenni és értékesíteni az el­adásra váró paradicsomot, káposztát és mindenféle konyhakerti terméket. ónodvári—Major Zkében a késést és kimaradást telje- lsen felszámoljuk.” ♦ A felhíváshoz a gyárban már csat­♦ lakoztak az ifjúsági brigádok. Bí­zzunk abban, hogy a többi gyárakban ♦ és üzemekben dolgozó KlSZ-brigá- fdok sem maradnak ki ebből a moz­♦ gálámból, már csak ezért sem, mert Ja legjobb eredményt elérő brigád ♦ — egyebek mellett — a „November 17” megtisztelő nevet kapja. ♦ T.A. ♦ -----------o----------­Ü lést tartott a Borsod megyei béltebxzottság A Hazafias Népfront Borsod me­gyei béke bizottsága hétfőn délelőtt kibővített ülést tartott Miskolcon. Az értekezleten megvitatták azokat a feladatokat, amelyek a választások előkészítése idején a békebizottsá­gokra várnak. A gyűlés részvevői el­határozták, hogy jó munkájukkal Xbiztosítják a választások sikerét. Éz- 2 ért a városokban és a községekben t népfront-esteket tartanak, ahol a ♦ nemzetközi helvzet ismertetése mel- ♦lett néoswflqfttk a népfront jelölt­tjeit. A békebizottságok részt vesz­tnek a jelölő- és nagygyűlések szer- •vezésében, s egyéni beszélgetéseken •ismertetik szocializmust építő ha­bzónk 13 éves fejlődését 79.366 1—50 200 79.543 29 50.000 79.543 1—50 200 79.576 1—50 200 79.585 1—50 200 79.680 1—50 200 {Folytatás a 2. oldalról.) 79.054 1—50 200 79.125 1—50 200 79.332 1—50 200 79.357 1—50 200 79.364 1—50 200

Next

/
Thumbnails
Contents