Észak-Magyarország, 1958. szeptember (14. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-27 / 228. szám

Szombat, 1958. szeptember 2. ßSZAKMAGYARORSZÄG 5 hf' A miskolci Liszt Ferenc filharmonikus zenekar hangversenye Sir Eugen Goossenssel NAGY ÉRDEKLŐDÉS közepette tartotta meg filharmonikus zeneka­runk évadnyitó hangversenyét. Nem ritkaság Miskolcon idegen művészek szereplése, de eddig inkább szólisták keresték fel városunkat. Első alkalommal dirigálta vendég- karmester zenekarunkat. Ez az ed­dig szokatlan körülmény ezúttal olyan hallgatókat is vonzott, akik más alkalommal ritkán, vagy soha nem láthatók hangversenyeinken. Az érdeklődők zsúfolásig megtöltötték a szakiskola hangversenytermét. A zenekar fejlődése szempontjá­ból is előnyös lehet egy-egy vendég- karmester szereplése, mert tágítja a zenekar látókörét, nagyobb alkal­mazkodást igényel. Végül, nem utol­sósorban, örvendetes abból a szem­pontból, hogy növeli a zeneiparunk iránti megbecsülésünket. A vendégkarmester, Sir Eugen Goossens, a Bartók-ünnepségekre érkezett fővárosunkba. Egy-egy ilyen hangverseny hallga­tása önkéntelen eszünkbe juttatja magyar karmesterek külföldi sike­reit, nemkülönben azokat a meleg elismeréseket, amelyet művészetük­kel Brüsszelben, Moszkvában ki tudtak vívni. Sir Eugen Goossens szereplése pedig olyan reményeket kelthet bennünk, hogy esetleg nem­csak Párizsban, Brüsszelben, hanem Miskolcon is hallhatjuk őket. A szerda esti hangverseny — mint mondottuk — a legteljesebb közön­ségsiker jegyében zajlott le. Virág­csokrok és nagy tapsok bőven jutot­tak a vendég dirigensnek. A MŰSOR nagyigényű és változa­tos volt. Két magyar mester műve is szerepelt a műsoron, ami élénk bizonyítéka annak, hogy más-mas társadalmi rendben élő emberek is tisztelhetik egymás kultúr kincsét; másfelől felkeltette azirányú érdek-i lődésünket, hogyan interpretálja ide­gen művész ezeket az alkotásokat. Sir Eugen Goossens személyében nagykultúrájú és nagyigényű zene­karvezetőt ismertünk meg. Fölénye­sen, nagy tudással birtokolta az elő­adott műveket, nagyvonalú logiká­val építette fel a művek előadását. Felfogásában mértéktartóan Igyeke­zett kerülni a fölösleges (de néha még a szükséges) érzelmességet is. Kétségtelenül a Weiner- és Kodály- műveknek »északi« fogalmazását hallottuk. Legközelebb állt hozzá (érthetően) Mendelssohn Skót szim­fóniája. A zenekar szép színekkel, fénnyel, erővel szólt a keze alatt. Még olyan problémák megoldása is sikeres volt. mint a Skót szimfónia »Viváce« tétele. Az »északi« felfogás erősen érző­dött Weiner- és Kodály-művein. El­tekintve A Csongor és Tünde szvit helyenkénti »lebegésétől«, sok rész­let-szépséget hallhattunk, viszont na­gyobb »ossz játékot« is szerettünk volna élvezni. A ZENEKAR szép szereplése kap­csán foglalkoznunk kell a betanító Icarmester, Rubányi Vilmos munká­jával is. Az ö művészi előkészítésé­nek tekintélyes része van abban, hogy a zenekar a nagyhírű vendég- dirigáns igényeit kielégíthette. Bár a zenekar nívója állandóan emelke­dik, az előadott művek nagy feladat elé állítják. Ezeket sikerrel oldotta meg. A vendégszereplő karmester szer­dán délután találkozott a város ze­nei vezetőivel, közvetlen hangú be­szélgetés kapcsán tájékozódott váro­sunk zenei életéről és ismertette az angol zenei életet. Hisszük, hogy vendégszereplése kedves emlékét viszi városunkból további sikerekben gazdag útjára. V. ZALÁN IRÉN Alb.erttelep újra az élen ■ooo Héttőn megyei kereskedelmi tanácskozást tartanak Miskolcon A megyei tanács kereskedelmi osz­tályának rendezésében, szeptember 29-én, hétfőn megyei kereskedelmi tanácskozást tartanak Miskolcon. Az egésznapos tanácskozást a szocialis­ta kereskedelem tízéves évfordulója alkalmából — a megyei tanács dísz­termébe — hívták össze. A beszá­molót Rózsa Kálmán elvtárs, a ke­reskedelmi osztály vezetője tartja. „M e s e a u t ó r ti Ne tessék a cím után valami hal­kan suhanó, méreteiben és külsősé­geiben is impozáns vadonatúj gépko­csi-csodára gondolni. Tessék inkább megnézni a miskolci városi KÖJÁL autóját. Egy ócska Furgonból alakí­tották át személygépkocsivá. Ez még magában nem lenne baj, ha az át­alakítást az ésszerű takarékosság szem előtt tartásával végzik. Ám az igazgató és a volt gondnoknő intéz­kedése nem erre vall. Az elmúlt év júliusától ezév au­gusztusáig pontosan 71.354 forint és 52 fillért költöttek a »meseautó« át­építésére és javítására. Érthetetlen felfogás és érthetetlen álláspont — mind a javaslattevő, mind az engedélyező szervek részé­ről —, hogy ócskavasból ócskavasat készíteni javasolnak és engedélyez­nek, — olyan költséggel, amelyen új autót is lehet vásárolni... Nem lett volna célszerűtlen eset­leg előzetes közvéleménykutatást is végezni. Biztosak lehetünk, hogy az elsőnek megkérdezett dolgozó új autó vásárlását javasolta volna, míg most az elsőnek megkérdezett dol­gozó — minden bizonnyal — olyan »meseautót« ajánlana az autójaví­tás körül bábáskodóknak, amellyel »megfelelő helyre« nyernének beuta lást. (Major) Alberttelepet hosszú éveken ke­resztül a borsodi szénmedence egyik legjobb bányájaként emlegették. Az itt dolgozók olyan eredményt értek el, amivel kevés más bányában di­csekedhettek. Alberttelep volt a ma­gyar Sztahánov-mozgalom bölcsője, innen indult el a »Termelj ma töb­bet, mint tegnap« mozgalom —- az itt dolgozók nem egy széncsatából ke­rültek ki győztesen. A múlt év végén és ez év elején azonban visszaesett a bánya terme­lése. Gyakran még a tervüket sem tudták teljesíteni. Az alberttelepi bá­nyaüzem megtorpanásának több oka volt. Az ellenforradalom után a bá­nya több részében tűz ütött ki, s rá­adásul még a víz is akadályozta a munkát. A IV. ereszke legmélyebb pontján, a munkahelyekről percenként 3 és fél köbméter vizet kellett eltávolítani. A szállítás sem volt megfelelő. A nagynyomású bányában jelentős erőt kellett fordítani fenntartási munkák­ra, s a levegőellátás is rossz volt. Az alberttelepi bányaüzem vezetői, dolgozói azonban nem csüggedtek el. Felmérték a nehézségeket, s azon nyomban hozzáláttak azok leküzdé­séhez. Székely Tibor főmérnök elv­társ elmondotta, hogy első és legfon­tosabb feladatuk a tűz és a víz meg­szűntetése volt. A tűzveszélyes terü­leteket leiszapolták, ami nem volt könnyű munka. A bánya víztelenítése érdekében pedig egy ezer köbméter vizet befogadó zsomprendszert építet­tek. A szállítás megjavítása érdeké­ben gyorsabb ütemben kezdtek hozzá a korszerű biztosításhoz. Míg egy fél­évvel ezelőtt a bánya vágatainak 8—10 százaléka volt TH- és Moll- ívekkel biztosítva, addig ma 85 szá­zaléka. A korszerű vágathossz bizto­sítás jelenleg 13 kilométer. A br lyaüzem jövője érdekében az I-es siklóban egy új mezőt nyitottak, amiben már meg is indult a frontfej­tés. '• ermészetesen a nehézségek le­küzdése nem volt könnyű dolog. Mű­szakiaktól és fizikai dolgozóktól egy­aránt áldozatos munkát követelt. Az alberttelepi dolgozók összefogása azonban sikerrel járt, a termelés ma újra felfelé ível. Augusztusban már 113,6 százalékos tervteljesítéssel dicsekedhettek. Szeptemberi, eddig esedékes tervü­ket 108 százalékra teljesítették. Székely Tibor főmérnök elvtárs el­mondotta: az alberttelepi bányaüzem előreláthatólag ez évben mindig tel­jesíteni fogja tervét. Hogy ez így le­gyen, egy sor komoly intézkedést fo­ganatosítottak. Nagyobb ütemben folytatják a szénmezők feltárását, az elővájásokat. Ezzel biztosítani akar­ják, hogy állandóan legyenek feltárt szénmezők, jó munkahelyek Az alberttelepi bányaüzem dolgo­zói leküzdötték a nehézségeket, újra teljesítik a tervet. Kívánjuk, hogy régi hírnevükhöz méltóan, az elkö­vetkezendő hónapokban is szép ered­ményeket érjenek el. F. L. uüo-------------------------­O rszágos és havi vásárok Rövidítések: országos állat- és ki­rakodóvásár — oák; havi állat- és kirakodóvásár — hák; országos kira­kodóvásár — ók; országos állatvésár — oá; havi kirakodóvásár — há; szarv asmarh avásár — szm; sertés- vásár — se. Vasárnap, szeptember 28: Alap (Fejér) oák, Biharnagybajom (Hajdú) oák. Császártöltés (Bács) oák. Duna- vecse (Bács) oák. Eger (Heves) oák. Ercsi (Fejér) oák. Földeák (Csongrád) oák. Gyula (Békés) oák. Karcag (Szolnok) oák. Lajosmizse (Bács) oák. Szőreg (Csongrád) oák. Hétfő, szeptember 29: Ernőd (Bor­sod) oák. Komárom (Komárom) oák. Gyöngyös (Heves) oák. Karúd (So­mogy) oák, Kálóz (Fejér) oák. Gazdag program a néphadsereg napján Hazánk fegyveres alakulatai szep­tember 28-án, vasárnap ünnepük a néphadsereg napját, amely egyben, ezévben először a határőrség napja is. Vasárnap megyénk székhelyén gazdag programú ünnepnap köszönti a hadsereg, a határőrség tagjait. Az ünnepnap reggelén félnyolckor, a nagyposta előtt találkoznak az. ala­kulatok és zárt sorban vonulnak fel a népkerti sportpályára, ahol nyolc órakor lesz az ünnepélyes jelentésté­tel, amit a helyőrség parancsnoka fogad, majd rövid megnyitóbeszédet mond. Ezt követően futballmérkőzés lesz. A kiegészítő parancsnokság és a légvédelmi ezred tisztiválogatottja méri össze tudását. Félidőben a 4x 400-as fegyveres váltót bonyolítják le. A mérkőzést a 100 méteres sík­futás, a 4x 100-as váltó, az MHS mo­toros bemutatója követi. Majd 10.20 órakor újabb futballmérkőzés követ kezik. A Miskolci Honvéd játszik barátságos mérkőzést a szovjet ka tonák csapatával. Ennek szünetében birkózó bemutató lesz. A sportpályán lebonyolítandó dél előtti programmal párhuzamosan reggel nyolc órától a kispályán rop labda körmérkőzést tartanak a fegy veres testületek csapatai. Ugyanak­kor az MHS modelező és kutyabe mutatót tart. Délután 2 órakor a Pe tőfi laktanyában díszebéden vesz­nek részt a fegyveres testületek ve­zetői és a meghívott vendégek. Délután 4 órakor pedig ünnepi kul­túrműsorral egybekötött megemlé­kezést tartanak. Az ünnep estjén a helyőrség tisztiklubjában a fegyve­res testületek tisztjei, hozzátartozói, a szovjet vendégek részvételével ugyancsak ünnepi megemlékezést tártanak disznótoros vacsorával egy­bekötve. Az ünnepi vacsorát reg­gelig tartó tánc követi. Kedd, szeptember 20: Püspökihat- van (Pest) oák. Totnanémedi (Tolna) oák. Vasvár (Vas) oák. Szerda, október 1: Abauj&zántó (Borsod) oák, BaLatonszabadi (So­mogy) oák. Farmos (Pest) oák. János- háza (Vas) oák. Máza (Tolna) oák, Miszla (Tolna) oák, Sárospatak (Bor­sod) oák. Székkutas (Csongrád) oák, Tapolca (Veszprém) oák. Tápiószent- márton (Pest) oák, Tömörkény (Csongrád) oák. Túra (Pest) oák. Vas. egerszeg (Vas) oák, Veszprém v a r. sáriy (Veszprém) oák, Villány (Bara­nya) oák. Csütörtök, október 2: Csepreg (Vas) oák. Felsőnyék (Tolna) oák. Jászapáti (Szolnok) oák. Keszthely (Veszprém) oák. Kisbér (Komárom) oák. Kőcser (Pest) oák, Kocsola (Tolna) oák. Nagyiéta (Hajdú) oák. Orosháza (Bé­kés) há. ónod (Borsod) oák, Sásd (Baranya) oák, Szanv (Győr) oá, Szolnok (Szolnok) oák, Tiszafüred (Szolnok) oák. Péntek, október 3: Derecske (Haj­dú) oák, Eger (Heves) hó. Gyöngyös (Heves) há Gyöngyösmellék (Bara­nya) oák. Hódmezővásárhely (Csong­rádi há. Igar .(Fejér) oák. Szombat, október 4: Békéscsaba (Békés) oák. Két újfalu (Baranya) oák. Medina (Tolna) oák. Ózd (Bor­sod) oák Szabadbattyán (Fejér) oák. Szeged (Csongrád) há. Törökszent- miklós (Szolnok) oák. Vásárosbéc (Baranya) oák. Vásárc-smiske (Vas) oák. Zala (Somogy) oák. Gépállomások, termelőszövetkezetek, tanácsi vállalatok figyelem! Téli erőgép ja vitásokhoz, nagyjavításokhoz csavar, szegecs, simmering, lánc, csőszerelvények, villamossági alkatré­szek, gumiékszijak stb. beszerezhetők a DIM A VÁG üiósayőri Gépgyár elfekvő anyagkészletéből tel*: 14-131, mell. 249, 118. Félfogadás elfekvőanyag ügyben minden munkanap 7—12-ig. Az ózdi fiatalok a társadalmi tulajdon védelméért NÉHÁNY HÓNAPPAL EZELŐTT számtalan cikket olvashattunk a tár­sadalmi tulajdon ellen elkövetett vétségekről, bűnesetekről. Gyakran cikkezett a központi sajtó is ezek­nek megnövekedett számáról. — kü­lönösen az ellenforradalom után. Van egy olyan megállapítás, amelyet ta­pasztalatokból leszűrt, reális tény­ként fogadtunk el: az ellenforrada­lomban kell keresni a lazaság, ha­nyagság, tehetetlenség. tudatlan vagy tudatos kártevések okát. Mind­ez így igaz. De manapság is cikke­zünk a társadalmi tulajdon védel­mében. ma is közlünk konkrét Írá­sokat arról, hogy egyes vállalatok­nál még mindig tapasztalható az er­kölcsi lazulás, baj van a munkafe­gyelemmel és ebből kifolyólag sok­százezres kár éri népgazdaságunkat. Vajon ma mondhatjuk-e ugyanazt, amit a múlt esztendőben, vagy 1958 elején: az ellenforradalom vissza­hat-e még mindig ilyen vonatkozás­ban a dolgozók életfelfogására, gon­dolkozáson ód jára ? Kissé elvetjük a sulykot, ha a ha­talmas értékek eltékozlásának, egyes üzemekben, vállalatoknál döntő fon­tosságú anyagok hanyag kezelésé­nek, az erkölcsi lazaságnak az okát két év távlatába visszamenve pró­bálnánk magyarázni. Meg kell álla­podnunk abban, hogy a ma hibáit, erkölcsi, fizikai vonatkozásban egy­aránt, a mában kell keresnünk, azokban az emberekben, akik elkö­vetik azt és abban a környezetben, amely akarva, akaratlanul módot ad arra, hogy elkövessék. Félreértés ne essék. Nem lehet azt kívánni, hogy minden ember hátamögé ellenőrt állítsanak. Ez naív és szükségtelen elképzelés. Eredményt ezen va téren csak abban az esetben érhetünk el. ha széleskörű, szívós politikai, első és utolsó sorban politikai munkát folytatunk és megnyerjük a dolgozó tömegek millióit a társadalmi tulaj­don védelmében kifejlődött mozga­lom érdekében. Éppen ezért a dol­gozók kezdeményezéseit kell elsőnek felkarolni minden egyes üzemben, bányában és vállalatnál. Tömegszervezeteinknek nagy sze­repe van ebben a mozgalomban, amely megindulása óta már számos szép eredményt ért el. Különösen kitűnik a fiatalok szervezett mun­kája. akik ötletesen és szigorúan oldják meg feladataikat. Tudatában vannak, hogy ha csak fele annyi öt- letességgel védik a közös vagyont, mint amennyi agyafúrtsággal dézs­málják azt, — százmilliók marodnak a magyar nép háztartásának kasszá­jában. Az Ózdi Kohászati Üzemek nagy­üzemi KISZ-bizottsága áprilisban alakította meg az eeész gyár terüle­tén ifjúsági brigádjait a társadalmi tulajdon védelmére. Széleskörű, ál­talános politikai nevelő munkájuk MINDENKI ISMERI Kollár Mi­hályt, aki arról volt ismeretes, hogy fusizott, „mindent., ami jött”. Moto­rokat, kerékpárt javított, öngyújtót csinált az állam vagyonából. De nem egyedül ő. Kapásból fel lehetne sorolni a gyár minden részlegében számtalan nevet. Most alábbhagyott a „fusizó” kedv. Ma még talán ki­csit morognak is a fiatalokra — hi­szen évek óta csinálják és nem szólt érte senki —. legalább is közvetve. De végül is, nem azzal a bölcs el­gondolással. hogy ..addig jár a kor­só a kútra, amíg eltörik”, de elbú­csúznak majd fusimunkai üktől, szé­gyellve azt, hogy valaha is végeztek ilyet. Ha pedig ezt elérik, akkor el lehet mondani, hogy az ózdi kiszis- ták jól dolgoznak. És vajon ők maguk elmondhat­ják-e. hogy nem vétettek és nem vé­tenek? Vajon a fiatalok között akad-e olyan eset, ho«*- a brigádta­gok, a KISZ-tagok lépnek félre óvat­lan pillanatban, úgymond „vizet prédikálnak és bort isznak?” Bellér Béla elvtárs egy ilyen esetet említ. Az ellenforradalom alatt a Dolgozó If­júság Szövetségének berendezéseit szét hurcolták. Nagyobbára olyan fiatalok, akik ma is a KISZ tagjai. A Kommunista Ifjúmunkás Szövet­ség megalakulásakor — mihelyt megkapták a helyiséget — nagyrészt visszahozták ezeket a „szocialista gpegőrzésre” elszállított holmikat, fz szép és dicséretes. De néhány fiatalnál ez a megőrzés két eszten­deig elhúzódott. És valószínűleg őrizték volna továbbra is az önkén­tes mentők, ha nem tudják meg mások, hogy náluk van és nem kö­vetelik vissza. így például a DISZ zenekari felszereléséből elvitték a dobfelszerelést — minek takargas­suk nevüket — Rózsa János és Sot- kovszki Gábor, Suzin István C trom­bitát tokkal, és Safrankó András egy B klarinétot, ugyancsak tokkal. Nem nagy érték. Mindössze 9—10 ezer forint. De milyen erkölcsi ha­tással van ez a kívülállókra? Aztán most is van egy kellemetlen „ügy”. Hlavács István fínomhengerműi fiatal 45 forint értékben tört össze hanglemezt a KISZ-bizottság klub­jában. Ahogy Bodnár Laci. a kultúr- felelos elmondja, igen rossz erkölcsi hatást gyakorolt mindenkire visel­kedésé, amellyel el akarta odázni a kár megtérítését. Néni beszélve ar­ról, hogy először el sem akarta is­merni ... Nem nagy dolgok ezek. különö­sen akkor, ha tudjuk, hogy a gyár fiataljai az első félévben 8 millió 900 ezer forintot takarítottak meg. De egy KISZ-tagnak elsősorban a maga portáján kell rendet teremte­nie ahhoz, bogy érvelése másokra hatni tudjon, tanítása szívbőlfakadó legyen. Mint Pakots Ferencé, aki egyedül 36 ezer forintot takarított meg az elfekvő anyagok felhaszná­lásával. Az első félév első negyedévében 250 fiatal vett részt a társadalmi tu­lajdon védelmében, a második ne­gyedévben már 1200 tag. ÍGY VÁLIK TUDATOSSÁ az ózdi kiszisták elgondolása: minél széle­sebb körben hinteni a felvilágosodás magvait, minél szélesebb tömegeket megnyerni a mindannyiunkat érintő társadalmi tulajdon védelme érde­kében. V. N. F mellett három pontban meg lehet határozni alaflfczabályaikat. 1 A munkafegyelem meg- sértéséből eredő károso­dások. 2 Á hanyag, felelőtlen *"** munka következtében keletkező selejt. U , A mindenfajta lopás, cl* tulajdonítás elleni harc minden üzemrészben. Hogy milyen nehéz a dolguk, ar­ról Bellér Béla, a nagyüzemi KISZ- bizottság titkára beszél. Régi, idős dolgozókat a gyárban alig pár esz­tendeje dolgozó fiataloknak nagyon nehéz figyelmeztetniük. És sokszor a figyelmeztetés nem is elég. Ezért találóan fejezi ki magát a titkár elv­társ, ha harcról beszél a társadalmi vagyon herdálói. dézsmáló] ellen. Miben lehet lemérni a fiatalok ál­dozatkész munkájának gyümölcsét? Lehet-e egyáltalán — néhány hónap­ra visszatekintve — megállapításo­kat tenni? Juhász József, a durvahengermű gépüzemének KISZ-titkára határo­zott igennel felel. Három KISZ-bri- gád működik az üzemben és ezeknek tagjai már több esetben leleplezték a társadalmi tulajdon herdálóit. (De mit szépítgetjük a kifejezést — tol­vajokat. csalókat, pazarlókat.) Külö­nösen jól dolgozik a három brigád az üzemi „fusizók” csalásainak, lo­pásainak megszüntetéséért.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents