Észak-Magyarország, 1958. szeptember (14. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-24 / 225. szám

ftgfife. Í9SS. szeptember Zi. Képek a Mezőgazdasági Kiállításról BK Matyófigurával díszített ivókút. Háttérben a szovjet pavilon látható. A francia kiállítók által bemutatott SIMCA gépkocsi nagy sikert aratott. (Fotó: Marlinecz György) Látogatás a diósgyőri bölcsődében CSZAKMAGTAR ORSZÁG Rövid tájékoxíató t A választási névjegyzék összeállításáról (Tudósítónktól.) Az elmúlt napokban meglátogat­tam a diósgyőri III. kerületi tanács bölcsődéjét. Sámuel Éva. a bölcsödé fiatal vezetője végigkalauzolt a szo­bákon. Csak a legnagyobb elismerés hangján szólhatunk az ott látottakról. A 41 gyermek, akik közül 23 már 1 éven felüli, ragyogó tiszták, ápol­tak, s kis pufók arcuk ragyog az örömtől, a megelégedettségtől. Éppen ebédhez készülődtek. A kicsik zöld­borsó főzeléket kaptak burgonya pürével és darált hússal, utána citro­mos teát. A nagyobbak húslevest, krumplipürét és almaszószt ették. Dicséret illeti Figeczki Istvánnét, a szakácsnőt, aki négy éve főz a ki­csinyeknek. A diósgyőri szülők netté­ben köszönetét mondok a bölcsőde vezetőjének és dolgozóinak, a gyer­mekek szerető gondoskodásáért. LANG KA LM AN NÉ E hónap közepe táján jelent meg a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány rendelete. amely kimondja: a választójogos állampolgárokról új névjegyzéket keli készíteni. A párt, tanácsszervek, Hazafias Népfront- bizottságok sok-sok társadalmi mun­kást indítottak útnak, hogy eleget tegyenek a határozat követelményei­nek. Az összeíróbiztosok jó munkát végeztek. Például Sátoraljaújhelyen — aihol a Párt veteránjait bízták meg — nemcsak az összeírólapokat juttat­ták el az illetékesekhez, hanem ne­velőmunkát is végeztek. Elmondot­ták miért van szükség az összeírásra. Az élet nem mozdulatlan, minden mozgásban, fejlődésben van. Embe­rek születnek, meghalnak, gyerme­kek nagykorúvá lesznek, házasságot kötnek, s jogot formálnak ahhoz, hogy helyt kapjanak a társadalmi életben, hallassák szavukat, élhesse­nek törvényadta jogukkal. Az ellen­forradalom óta azonban még nem volt összeírás. Most évek mulasztását is pótolni kell. Az összeírást tehát maga az élet, s a társadalom tör­vényszerűségei teszik indokolttá, szükségessé. A jó példák tengerében akadnak apró hibaszigetecskék is. Előfordult, egyik-másik állampolgárnak minden magyarázat nélkül nyomták a kezé­be az összeírólapot, s ez találgatásra adott alkalmat (»ez adóbevallás lesz«, vagy »jól él kell tenni, mert ha va­lamikor szavazás lesz, ez lesz a sza­vazócédula-«.) Szerencsére ez nagyon ritka, de mégis figyelmeztet, hogy , a névjegyzék összeállítása itt-ott lel­kiismeretesebb munkát követel. A feladat végrehajtásának első szakasza — egyes negatív jelenségek ellenére — sikeresen zárult. A me­gyei és Miskolc városi tanács vb. úgy tájékoztattak bennünket, hogy az összeíróbiztosok munkájukat szep­tember 22-én. hétfőn befejezték, a kitöltött összeírólapokat beszedték, s átadták a tanács vógrehaj tóbizottsá­goknak. Minden jóakarat ellenére is be­csúszhatott hiba az összeírásnál. Ép­pen ezért a megyei és Miskolc városi vb. felhívja mindazokat az állampol­gárokat, akik valamilyen okiból ed­dig összeírólapot nem kaptak, nem töltötték ki. nem szedték be tőlük, hogy legkésőbb szeptember 26-ig ke­ressék fed az állandó lakóhelyük sze­rint illetékes városa, kerületi, községi tanács vb. titkárságot összeírásuk rendezése végett. A tanácsszervek az összeírólapok alapján szeptember 27-én megkezdik a választók ideiglenes névjegyzéké­nek összeállítását, amit a kerületi, illetve községi tanácsok helyiségei­ben október 9—16-ág közszemlére tesznek ki. (Az ideiglenes névjegy­zéknek a városok belterületére vo­natkozó részét a lakóházakban is ki­függesztik.) Minden állampolgárnak joga és kötelessége megtekinteni a névjegyzéket, s ha bármilyen rend­ellenességet tapasztal, az ellen ki­fogással élhet. Az észrevételeket, ki­fogásokat október 9-tól kezdődően október 17-ig az illetékes vb.-knél írásban, szóban kell bejelenteni. A kifogások elbírálása után a kerületi, illetve községi tanácsok összeállítják a választók végleges névjegyzékét. Az Eszterházy utca az I. és a IV. kerületi tanács »határán« van, így sem az egyik, sem a másik nem tö­rődik vele. A felszabadulás óta ezen az utcán még egy kocsi követ sem helyeztek el. Az utón a dolgozók bukdácsolva járnak, nem egyszer ki- sebb-nagyobb zuzódásokat szenved­nek a rossz út miatt. Ha esik az eső, az Avasról lefolyó víz itt zuhog lefe­lé. Az őszi és a téli időkben pedig ember legyen a talpán, aki ezen az utcán gyalogosan fel tud menni, a nagy sár miatt. és azt hivatali helyiségeikben ezév október 31-től november 3-ig szintén közszemlére teszik ki. A választási névjegyzék elkészítése akkor hozza meg a kívánt ered­ményt, ha az adminisztratív teendők mellett tovább végezzük a nevelő munkát, hogy minden államipolgár megértse: milyen kincs, érték szá­mára, hogy szavazójoggal bír. tekin­télye és szava van az országban. A szomszédos utcákat, melyek a Felszabadítók útja, vagy Vöröshadse­reg útjáról vezetnek, már mind rendbehozták, de ezzel nem törőd­nek. Javasoljuk mindkét tanács ré­szére, — amíg súlyosabb kimenete­lű baleset nem történik — az utca mielőbbi rendbehozását. Az ittlakó dolgozók társadalmi munkában min­den bizonnyal segítséget nyújtaná­nak, hogy ez az utca is mielőbb ren­des, tiszta legyen. Szép. A diósgyőri martinászok példamutató segítsége (Tudósítónktól.) A mariinkemencében sustorogva fő az acél. Az acélfürdőt mardosó lángok eggyéolvasztják az anyagot. E mindennapos munkában nemcsak az anyag olvad eggyé, hanem az ott dolgozó emberek is ösz- szekovácsolódnak. A több acélért vívott harc átformálja érzéseiket, egymás segítésére neveli őket. Az egymás segítésének gyönyörű példá­ját adták nem is olyan régen a diósgyőri martinászok. Egy baleset történt, ahol két elvtárs meghalt. A harmadik: Mezei Károly elvtárs, aki társai segítségére sietett, súlyos égési sebeket szen­vedett. Testének mintegy kétharmadán leégett a bőr. Ezekben a napok­ban a martinüzem valamennyi dolgozóját az foglalkoztatta: életben marad-e Mezei elvtárs. Amikor megtudták, hogy Mezei elvtársnak vérre és bőrre van szüksége, szinte a fél üzem jelentkezett. Novák István, Ka­tona Sándor, ócsai Mihály, Szilvási László, Szabó Mihály, Váradi Lajos, Kecskeméti Mihály, Budai László, Fidrán Miklós és Garami Tibor elv­társak vérüket adták, hogy Mezei elvtárs életben maradjon. Köszönet ezeknek az elvtársaknak, hogy vérük és bőrük átadásával visszaadták egy elvtársuk életét! Segítettek az orvosoknak, bebizonyították, hogy a mi társadalmi rendszerünkben megváltozott az embernek egymáshoz való viszonya és gondolkodása. A múltban is történt baleset, de akkor a röpke sajnálkozáson kí­vül semmit sem kapott a. sérült. Az elnyomás alatti korszakban az em­bereket fásulttá tette az örökös és céltalan robot. Népi demokráciánkJ ban azonban más a helyzet. Emberré formálódik az ember. A Mezei elvtárson való segíteniakarás ezzel még nem ért véget. A párt-, a sza.kszervezet és az üzem kezdeményezésére a dolgozók vál­lalták, felépítik Mezei Károly elvtárs félbenmaradt házát. Különösen a martin öntőcsárnok dolgozói jártak élen e munkában. Nagy segítséget nyújtott a házépítéshez a Lenin Kohászati Művek vállalatvezetősége is, mert utólagos csekély anyagi megtérítés ellenében rendelkezésre bocsá­totta a házhoz szükséges, még hiányzó építési anyagokat. A martin dol­gozói, különösen az öntőcsamokiak, szabadnapjulcat nem pihenésre, ha­nem Mezei elvtárs házának felépítésére fordították. Afezei Károly elvtárs meggyógyul és a háza is felépül. A yaló- ban szép elvtársi segítség hűen tükrözi az új embertípust és ne­mes cselekedeteit. VARSAS MIHÁLY Melyik íanácsé az Eszterházy utca? ^A -n ^ ~>i i->im ~i Milyen az igazi kommunista ? NEHÉZ ELKÉPZELNI olyan em­bert, .aki a párt soraiba lépve, nem gondolkozott el azon, hogyan éljen, hogyan dolgozzon, hogy igazi kom­munista legyen. Hiszen mindenki, aki sorsát a párttal köti össze, ko­moly politikai és erkölcsi kötelezett­séget vállal. A kommunista tevékenyen harcol « párthatározatok teljesítéséért. Min­denütt, bárhová kerüljön is. köteles­ségének tartja, hogy erejét nem kí­mélve, megvalósítsa a párt politiká­ját. határozatait. A kommunistának jól kell ismer­nie azt a munkát, amellyel megbíz­zák, segíteni kell társainak a tovább­képzésben, új tartalékokat kell ke­resni a munkatermelékenység növe­lésére, a termékek minőségének megjavítására. A párt tevékeny har­cosának lenni annyit jelent, hogy a dolgozókat állandóan segítjük a kommunista építés gyakorlati felada­tainak megoldásában, minden napot felhasználunk arra. hogy a nép érde­kéiben valami hasznosat tegyünk. A párttag erre ne várjon semmiféle kü­lön utasítást. Megvan a párthatározat, ennek értelmében cselekedjék: gon­dolja meg, hogyan lehet a határoza­tot a legjobban teljesíteni, mit tehet ő maga ennek érdekében, s lásson munkához, gyűrkőzzék neki. Nem jó párttag az, aki mindent kizárólag felülről jövő utasításra tesz. s csuoán azért, mert valamire megbízást kap. Hagyományossá vált, hogy a párt­tagok mindig a legfelelősségteljesebb munkaterületekre mennek, oda, ahol ma a legnehezebb, ahol a párthatáro­zatok és a tervek sorsa eldől. így volt ez a polgárháború idején, az iparosítás és a kollektivizálás évei­ben, a Nagy Honvédő Háború idő­szakában. így járnak el a párttagok most is. A párt kiadta a jelszót: az egy lakosra számított tej-, vaj- és hústermelés terén utói kell érni az Egyesült Államokat, s válaszul a párttagok ezrei álltak munkába az állattenyésztésben. Az SZKP Köz­ponti Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa harci feladatként jelölte meg. hogy 10—12 éven beiül véget kell vetni a lakáshiánynak, s az építők serege a párttagok újabb ezreivel gyarapodott. A KOMMUNISTÁK különféle for­mák és módszerek alkalmazásából teljesítik a párthatározatokat, való­sítják meg a párt politikáját. A leg­főbb azonban mindig az egyéni pél­damutatás. Ha a párttag valóban élenjáró ember, úgy megszívlelik a szavát, hozzája igazodnak. A tbiliszi mozdonyjavító üzemben nincs olyan ember, aki ne ismerné Marglevasvili kommunista esztergályost. Az üzem legjobb munkásai közé tartozik. Havonta háromszoros normát telje­sít. az elsők között volt Grúziában, akik megtanulták a gy őrsior Rácso­lást. Tapasztalatait átadja a többi munkásoknak, népszerűsíti az élen­járó munkamódszereket. A műhely­ben, ahol dolgozik, ma már csaknem minden esztergályos gyorsforgácsoló módszerrel dolgozik. S míg régebben sokan alig birkóztak meg a napi elő­irányzattal. most töhbségük lényege­sen túlteljesíti a normát. Marglevas­vili elvtárs mindig valami újításom töri a fejét. Igazi elvtársaként segít mindenkinek, aki hozzá fordul, ö a műhelybizottság elnöke, s küldötte a Legfelső Tanácsnak. Ilyen kommu­nistákra bátran mondhatjuk, hogy a tömegek igazi vezetője. Könnyű nek:i meggyőznie a többieket arról, hogy jól dolgozzanak, fegyelmezettek le­gyenek, tevékenyen vegyenek részt a termelő munkában, és a társadalmi életben, hiszen példaképül szolgál nekik. Ki fogja viszont megbecsülni az olyan párttagot, aki társadalmi kö­telességét nem teljesíti, csak ímmel- ámmal dolgozik, megsérti a munka­fegyelmet? Ha valaki mást mond. s másként cselekszik, úgy nem szerez­heti meg társai bizalmát és meg­becsülését. A szovjet emberek nem tűrik a képmutatásit, az őszinteség hiányát. A párttag ßzavai nem tér­hetnek el cselekedeteitől. A párt­tagot elsősorban arról ítélik meg, hogyan teljesíti kötelességét. Ahhoz pedig, hogy a párttag való­ban példaképül szolgálhasson a mun­kában. állandóan tanulnia kell, nem szabad megelégednie meglevő isme­reteivel. Egyébként nem lesz belőle se újító, se vezető. A párttagok a dolgozóknak csupán egv kis részét képezik. S nem abban van az erejük, hogy mindent saját kezükkel végeznek el. ez nem is le­hetséges, hanem abban, hogy maguk­kal vonják a tömegeket. Bárhol is legyen, bármivel is foglalkozzék a párttag, elsősorban arra legyen gond­ja, hogy kapcsolatait erősítse a dol­gozókkal. A pártnak annyit jelente­nek a tömegkapcsolatok, mint fának a gyökér. Minél szerteágazóbb a gyö­kérzet, minél mélyebben hatol a földbe, annál erősebb a fa. Minél szélesebbek a párt. tömegkapcsol a ta.i. minél jobban összeforrott a néppel, annál erősebb a párt. A párttagok vegyenek tevékenyen részt a szovje­tek. a szakszervezetek, a Komszomöl. az önkéntes egyesületek munkájá­ban, segítsék őket. Ezáltal erősítik kapcsolatukat a tömegekkel, s sokat használnak a párt ügyének. NAGYON SOKAT JELENT az is. hogyan viselkedik a párttag az em­berekkel szemben. Ha nem törődi 1c velük, ha felülről nézi őket ha sem­mibe veszi a kollektíva véleményét, úgy szó sem lehet az igazi tömeg­kapcsolatról. A párttag ne feledje, hogy az embereknek megvannak a napi gondjaik és problémáik, ame­lyeket nyomban. haladéktalanul meg kell oldani. Az egyiket családi kellemetlenség, bánat éri, — tehát erkölcsi támogatásra van szüksége. A másikat jogtalanul elbocsátották, a harmadik megbetegedett és hosszú ideig nem tud szanatóriumi beutalót kapni, stb. A párttagnak értenie kell ahhoz, hogy mindig felismerje, mi nyugtalanítja a dolgozókat, segítenie kell társainak problémáik megoldá­sában. A párttag azonban nem érthet egyet helytelen nézetekkel, nem bé- külhet meg a maradi felfogással, nem nézheti ölhetett kézzel a hibá­kat. Tömegkapcsolatait erősítve, a dolgozókat nevelve, mindig az orszá­gos érdekekből kell kiindulnia, a párt álláspontját meg kell védelmez­nie. A párttag nem állíthatja szembe magát a párton kívülivel, nem tarthat igényt semmiféle különleges helyzet­re. semmiféle privilégiumra Pedig ez olykor előfordul azokkal, akik még úgy igazában nem edződtek meg a pártban. így például »A kommu­nizmusért« kisipari szövetkezetben Dreszjarunyikova párttag normásként dolgozott. Amikor ezt a munkakört megszüntették, elhatározták, hogy Dreszjanmyikovát termelő munkába állítják. Az asszony azonban köny- nyekre fakadva kijelentette, hogy őt ezzel kigúnyolják s nem fogadta él az új beosztását. A taggyűlésen nyíl­tan követelte, hogy bocsássák el a pénztárost, vagy egy másik hasonló munkakörben dolgozó pártonkívülit. s egyikük helyébe nevezzék ki őt. a párttagot. Világos, hogy az ilyen magatartás nemcsak hogy nem válik a párttag becsületére, hanem egyenesen árt a pártnak. A párttagság sohasem volt összekötve különleges előnyök­kel. Milyen kommunista az. aki fél a fizikai munkától, a minél köny- nyebb, tisztább és kényelmesebb munkát keresi? Tűrhetetlen az is, amikor egyes párttagok valamilyen »vezetői« állás megszerzése érdeké­ben befolyásos ismerőseikhez, roko­naikhoz folyamodnak. A káderek ki­választása baráti, rokoni alapon a párttól mélységesen idegen és a kommunista névvel összeegyezhetet- len. A FOGYATÉKOSSÁGOK ellen, a párthatározatok teljesítéséért vívott harcban a kommunista legélesebb fegyvere a bírálat. A párttag, aki nem él a bírálat fegyverével, amikor az ügy érdekében erre szükség lenne, vagy maga nem reagál a bíráló meg­jegyzésekre. nem teljesíti a legfonto­sabb kötelességét. A párttag minden lehető módon fejlessze a bírálatot és önbírálatot, határozottan tárja fel a hibákat, és tegyen meg mindent azok megszüntetése érdekében. Nincs ve­szélyesebb dolog, mint a közömbös­ség, az önelégültség, az elbizakodott­ság! A párttaggal szemben fontos kö­vetelmény az is, hogy politikailag éber legyen, szigorúan őrizze meg a párt- és állami titkot. A felesleges fecsegés senkinek sem válik díszére, különösen vonatkozik ez a párttagok­ra. Ne feledjék, hogy még van kapi­talista világ. Aki az állami és párt- titkokat kifecsegi, akarva — nem akarva is a kapitalisták ügynökei­nek kezére játszik. A párttagok önként léptek a párt­ba, s ezzel akaratukat a párt akara­tával forrasztják össze. A párttag öntudatosan aláveti magát a párt- fegyelemnek. lelkiismeretesen telje­síti a szervezeti szabályzat minden követelményét, mindig a szervezeti szabályzat és a párthatározatok szel­lemében cselekszik. AZ IGAZI KOMMUNISTA a nép érdekeinek, a párt ügyének mélysé­gesen eszmei, ha jlí thatatlan. fegyel­mezett harcosa, igazságos, erkölcsileg tiszta, a dolgozó tömegekhez elsza­kíthatatlan szálak fűzik. Minden párttagnak ezeket a tulajdonságokat kell megszereznie és továbbfejlesz­tenie. Az alapszervez.et legfontosabb feladata, hogy ebben a munkában segítségére legyen tagjainak. (Megjeleni a Partyinaja Zsizny c. folyóiratban.)

Next

/
Thumbnails
Contents