Észak-Magyarország, 1958. szeptember (14. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-23 / 224. szám

Kedd, 1958. szeptember 23. 11 " " ............ 1 MW S zovjet és külföldi filmművészek esvütlmöködése 1958-^-59-ben szovjet íilmmúvészek hú« játék-, tizénöt dokumentum- és tíz tudományos ismeretterjesztő filmet készítenek koprodukcióban. Ä szovjet—albán koprodukció az albán nép nemzeti felszabadító har­cáról szól, s címe »Felszabaduld*« lesz. A bolgárokkal Iván Turgenyev orosz író regényéből készítenek fil­met. A lengyel filmművészek a »Lenin Lengyelországban« című film megalkotásában működnek együtt a szovjet szakemberekkel. A románok­kal pedig a »Tudor Vladimirescu« című filmalkotás elkészítését vették tervbe. A következő években szoros együttműködés alakul ki a kapita­lista országok fiLmsszakembere i vei is. A szovjet filmgyártók a finnekkel közösen forgatják majd a »Kaié­vala« alapmotívumán felépülő »Szampo« című filmet és franciákkal együtt készítik el a »Normandia— Neman« című filmalkotást. Es zakmag TABORS zag éRDEKES RÓZSATERMESZTŐK KONFEREN­CIÁJA LONDONBAN ötezer hivatásos rózsatermesztő és rózsanemesítő gyűlt össze London­ban az elmúlt napokban, hogy meg­tárgyalja a rózsatermesztés »problé­máit«. Az egyik rózsaszakértő, aki csodá­latos szépségű »termését« a világ minden tájára exportálja, a követ­kezőket mondotta: »A vasfüggönyön túl, különösen Oroszországban, az emberek szívesen foglalkoznak ró­zsanemesítéssel és igen szép eredmé­nyeket érnek el. Utóbbi időben ren­geteg levelet kaptam a Szovjetunió­ból. A levélírók katalógusokat kér­nek tőlem, elmondják eredményeiket és arra kémek, hogy én is számoljak be tapasztalataimról. A rózsakultusz úgy látszik a vasfüggönyön túli or­szágokban igen elterjedt és »virágzó«. »DEMOKRITOS« ATOMREAKTOR Görögország első atomreaktorát »Demokritos«-nak nevezték el, arról a. bölcsről, aki 2500 évvel ezelőtt elsőként állította, hogy az anyag leg­kisebb részecskékből, »atomokéból áll. EZ CSAK LOGIKUS! Szaud-Arábia fővárosának egyik legnagyobb szállodájában a hideg csap megnyitásánál a forró zuhany működik, a melegvíz csap megindí­tásával pedig hideg víz folyik a zu­hanyból. Itt ez egészen természetes. A forróvízhez szükséges berendezés ugyanis a pincében van és sohasem működik, tehát hideg víz ömlik a »forró« zuhanyozóból. A hidegvíz­tároló viszont a háztetőn van, egész nap melegszik a napon, s így a hi­degcsap felnyitásakor forró vízben fürödhet a vendég. SZÁZ MILLIÓ DOLLAR FOGYÓKÚRÁKRA Az amerikai kongresszus egyik vizsgálóbizottsága megállapította, hogy az amerikaiak évente száz mil­lió dollárt költenek fogyókúrákra —• amelyek többnyire nem hozzák meg c. reklámozott eredményt. A bizott­ság"' felhívta á hivatalos szerveket, járjanak el a felelőtlen reklámozás ellen, végül pedig azt javasolta: aki fogyni akar, egyék kevesebbet. BZPUTNYIK-LAZ A VARIETÉBEN Az amerikai Broadway is vissza­tükrözi a közhangulatot, amelyet a szovjet szputnyikok lázba hoztak. Lássuk csak a legdivatosabb ameri­kai slágerek címét: »Űrhajó altató­dal«, »Szpubnyik-szerelem« »Legyek én a Te műholdad«, és »Vigyen a holdba drágám.« A LEGÚJABB DIVATHÓBORT Amerikában megjelentek a leg­újabb bolondos cipőkreációk: a ma­gas sarokban apró lámpa van elhe­lyezve, amely kigyullad, valahány­szor a hölgy sarka a kövezethez ér. ZONGORÁZÁS VAGY FAVÁGÁS? Marie Ashton, 40 éves manchesteri háziasszony a Bishop Auckland-i Éden színházban 134 órán át meg­állás nélkül zongorázott és ezzel új távzongorázási világrekordot állított fel. Ashton asszony tartotta a korábbi, 132 órás rekordot is. EZ IS REKORD! A napokban meghalt Jugoszláviá­ban egy 70 esztendős oroszlánszeli- dítőnő, aki arról volt híres, hogy tizennyolcszor kötött házasságot. Né­hány férje meghalt, a többitől elvált.-ooo­Szeretteii képek Az idegent megdöb­benti. a helybeliek már megszokták az éktelen lópüfölést és a hozzá­tartozó épületes ká­romkodást, melynek naponta színhelye a Rákóczi út. Óriási gumikerekes laposkocsik cammog­nak rajta izzadó lovak­kal. melyek pattaná­sig feszült izmokkal húzzák a hatalmas szénszállítmányokat a lejtős köveken, miköz­ben oldalukon lapát­nyél csattog a szétvert ostor helyett. Mindez pedig azért, mert a község túlsó végén lévő TÜZÉP- telepnek nincs híd­mérlege és a több kilo­méterre levő állomásra kell minden kocsi­fuvart levinni mérés miatt. Ha jól meggon­doljuk. az évek óta folyó fölösleges kocsi­fuvar, ember- és állat­kímélés, meg a fuvar­díjak együttvéve több mint egy hídmérleg ára kiadást jelentenek. 2 Egy évvel ezelőtt hírt, adtunk arról, hogy a világ legnagyobb ’le­velezőlap gyűjteményé-, nek tulajdonosa dr. Petrikovics László sze­rencsi fogorvos. A róla és gyűjteményéről írt riport alkalmával kije­lentette, egy éven belül el akarja érni a 200.000 darabot. Akikor »mind­össze« 150.000 darabból állt a gyűjtemény. Leg­frissebb (értesülésünk szeriint a gyűjtemény jóval túllépte a 200,000 darabot és a levelező­lapok között nincs egyetlen azonos pél­dány: mind táj felvét el. íme egy ember, aki messze túllépte a saját világcsúcsát és lakásá­ba zárta az egész vilá­got. 3 A Rákóczi úton több mint egy év óta áll egy félig épült épület. A földművesszövetke­zet szeretne itt egy kis áruházát nyitni, azon­ban az építkezés meg­szakadt. A múlt hetekben is­mét megjelentek az anyagszállítók, kavies­és homokhegyek kerül­tek az épület köré. A bíztató jel szerint az építkezés talán újra megindul, de jó lenne mielőbb hozzákezdeni, mert a járdára ömlesz­tett kupacok sok bosz- szúságot okozva rövi­desen szét toposodn ak és az esővíz, melynek a sodrása ezen a ré­szen nagy. — könyör­telenül elmossa. Fekésházy Géza-ooo­Bölcsődét és óvodát épít Jtét Borsod megyei kisipari szövetkezet Borsod megyében a sátoraljaújhe­lyi és a mezőkövesdi kisipari szö­vetkezetek tagjai gyermekeik részé­re bölcsőde és óvoda építését hatá­rozták el. A miskolci tervezőválla­lat által készített terveik szerint mindkét helyen 20 bölcsődei és 50 óvodai férőhellyel épül fel az új szo­ciális létesítmény. Egy-egy bölcsödé­vel összekapcsolt óvoda 2 millió fo­rintba kerül. Az építési terveket már jóváhagyták. Énnek alapján az új lé­tesítmények kivitelezésére jövő év tavaszán kerül sor. KÍNA KULTURÁLIS FORRADALMÁRÓL Iskolák gyárakat alapítanak Száztizenöt mggasabbfokú iskola eddig 3.720 gyárat és műhelyt ala­pított Kínában. Egyes gyárakat ma­guk a tanintézetek, vagy egyetemi fakultások vezetnek. Sok kisebb üze­met a tanintézet lát el forgótőkével. A kommunista párt központi lap­jának hírmagyarázója kifejti, hogy jóllehet, ezeket a gyárakat rövid idő alatt hozták létre, mégis az iskolák által alapított gyárak előnyei szem- melláthatók. Egyesítik a munkát a szakosított tanulmányokkal, megfe­lelően kedvező feltételeket teremte­nek a gyakorlati oktatásra és *a tudo­mányos -kutatásokhoz, gyarapítják a nemzeti vagyont és bizonyos jövedel­met is biztosítanak a diákoknak. Az a tény, hogy ezeket a gyárakat isko­lák vezetik, a szellemi és fizikai munka egységét teremti meg, számos munkást szocialista öntudattal és a tanulás vágyával tölt el . A gyárak vezetése révén az isko­lák szorosabbá fűzik kapcsolatukat a helyi mezőgazdasággal és iparral. Negyven tanintézet adatai szerint az így alapított gyárak nemzetközi szín­vonalon termelnek 1800-féle gyárt­mányt. A kínai népi egyetem . marxista kiadványai A kínai népi egyetem új marxista kiadványai között szerepelnek a kö­vetkezők: „A népi kommunák”. — „Klasszikus marxista írók a perma­nens forradalomról.” — „Klasszikus marxista írók a nevelés és termelés kapcsolatairól”. Az elsőnek említett könyv kivona­tot közöl Marx, Engels, Lenin és Sztálin műveiből a népi kommunák­ról és azokról az elvekről, amelyek ezekben a szervezetekben a terme­lést irányítják. A második könw Marx. Engels, Sztálin és Mao Ce- tung írásait közli a permanens forra­dalomról. a forradalmi átalakulásról és Trocki.i doktrínáinak bírálatáról. A harmadik könyv kivonatokat kö­zöl Marx. Engels. Lenin. Sztálin és Mao Ce-tung nyilatkozataiból a neve­lés és termelés közötti összefüggé­sekkel kapcsolatban. A népi egvetem kiadóvállalata ezenkívül rövidesen új műveket ad ki. Egyre több falusi klub alakul Kínában A tengerparti Csekjang tartomány­ban több mint 30.000 falusi klub ala­kult. Csaknem minden mezőgazdasá­gi szövetkezetnek van klubja és a fa­lusi kerületek nagy többségében van kulturális központ. A kluboknak van színjátszó cso­portja, propaganda csoportja, ének­kara, táncegyüttese, irodalmi kőre, képzőművész köre, könyvtára és ki­állítási terme. A klubok lettek az irodalmi tevékenység központjai. Az írni-olvasni tudás terjedésével egyre több parasztíró jelentkezik, akik számos szép népdalt alkottak már. Ezek a dalok visszatükrözik a hala­dás és siker örömét. A különböző megyék kormányzati hatóságai a hivatásos írók és mű­vészek bevonásával szervezik a pa­rasztok kulturális irányítását. A fa­lusi iskolák tanítói szintén támogat­ják ezeket a törekvéseket. Színházi ünnepség Lasszában A hagyományos tibeti színházi ün­nepségek, amelyek minden évben a tibeti naptár hetedik hónapjában zaj­lanak le, amikor a gabona érni kezd, ezer és ezer han és tibeti résztvevőt csábítottak a tibeti fővárosba. A Norbu Lingka park csendjét ze­ne és tánc hangjai verik fel, A két leghíresebb tibeti színtársulat ját­szik itt a zöldelő fák övezte színpa­dokon. A gyepen és a kertekben állandó­an nagy tömeg hullámzik. Az előadáson a dalai láma vendé­geként jelen volt Csang Csing-vu, a központi kormány képviselője, a ti­beti kommunista párt titkára és Csang Kuo-hua, a néphadsereg tibe­ti helyőrségének parancsnoka, vala­mint a különböző szervezetek veze­tői. London—Moszkva autóbusszal Ezzel a nagy járművel, amelyen a „London—Moszkva” angol nyelvű leirat áll, gyakran találkoztak ez-m a nyáron a szovjet főváros lakói. Az autóbusz utasai — angol turisták; csaknem mindegyikük először jár a Szovjetunióban. Az utazá­sokat az Excelsior European Motorways iroda szervezi. A buszok a London -Do­ver— Brüsszel—Berlin — Varsó — Ereszt — Moszkva útvonalon közlekednek. Ilyen London—Moszkva-i utakat ma már más angol utazási irodák is rendez­nek. A képen: az angol turisták Moszkva határához érkeznek. A kormányzóné segélyakciója FURCSA ÉRZÉS vesz erőt rajtam. Mintha elvesztettem volna időérzé­kem, s nem az lennék, aki vagyok, aki a mában él. Csendesen, szeré­nyen ülök a városháza egyik félre­eső irodájában, s a kopott asztal fölé görnyedve, mint napidíjas írnokhoz dilik — igen-igen, most már érzem, valóban az vagyok, napidíjas írnok — böngészem az elémrakott iratokat. Valamennyit. T. Városunk Főispánjá­hoz, móltóságos homrogdi Lichten­stein László úrhoz címezték. Vala­mennyiből nyomorszag árad, vala­mennyiből kivicsorog, kikiabál a sze­gények sívár élete. így kezdődik az egyik levél: »Méltóságos Főispán Űr! Alulírott Jurácsik József, Vay-nti telep 34/8, sz. a. lakos, azon alá­zatos kérelemmel járulok a Méltósá­gos Főispán Űr kegyes színe elé, hegy a Kormányzóné öfőméltósága inségakciójában engem részeltetni kegyes legyen.« Aztán jön az indokolás: ». ..A legnagyobb nyomorban szenvedünk. Foglalkozásom szobafestő segéd, de már évek óta munka nélkül vagyok.« Újabb papír zizzen ujjaim között. Hankó Gyula Vay-út 41. szám alatti lakos levele. »... Nyolc kiskorú, keresetképtelen gyermekemmel együtt a legnagyobb nyomorúsággal küzködök az életben, se ruha, se élelem ...« — Hát igen... így élnek manap­ság az emberek ..; Manapság... Igaz, mikor is csak? .. Kecskeméti Árpád. Hunyadi-u. 39. szám alatti lakos leyelének keltezé­sét nézegetem. A dátum 1933 novem­ber 28. Ebből is panasz, panasz s megint csak panasz árad: »... Teljesen vagyontalan napszá­mos vagyok. Feleségemmel és hét, még keresetképtelen gyermekemmel együtt kilencen vagyunk,..; most kereset nélkül, a közelgő télen a leg­nagyobb nyomornak nézünk elébe.« A város azonban nem hisz az e fajta szegényembereknek. Hivatalos személyiségekkel ellenőriztette az adatokat. Mit is állapít meg a nyo­mozás? ... A valóságnak megfelelnek. —- Felesége és hét gyermekével együtt (Klári 13 éves, István 10 éves, isko­lás, Jolán 8 éves, iskolás, Kató 6 éves, László 4, Ilona 2, Zoltán 1 hónapos) oly nagy nyomorban él, hogy a vá­rosi ínségmunkálatoknál keresett havi 20 P — és a népkonyhánál 4 ebéd nem elegendő nyomora enyhí­tésére. — Gyermekei mind ruha és cipő nélkül vannak. — Egy szobájuk annyira egészségtelen és bűzös, hogy elviselhetetlen.« Aláírás — Vay László szóig. r. őrmester. Noszogató érzés vesz erőt rajtam. Nem azért alkalmaz a T. Város napi- díjas írnokként, hogy itt benn a ké?* nyelmes és fűtött irodában szagol­gassam a leveleket, hanem, hogy személyes tapasztalataim alap j áh adjam tudtul a Főispán úrnak, m| szerint a neki címzett irományokban lefektetettek megfelelnek-e az igaz­ságnak? KÉPZELETBEN magamra borítom, kopott ímokkabátómat s mint a T. Város képzeletbeli napidíjas írnoka elindulok Kecskemétiék lakása felé^ Ám hiába kopogtatok be a Hunyadi- u. 39. számú házba. Kecskemétiéi* már régen elköltöztek. Az égrenyíló szobát átépítették, s a nyomor is el­tűnt. Mint képzeletbeli írnok, homlo­komat hivatalos színezettel ráncolom össze. — Félrevezették volna a T. Vá­rost? Azzm pedig nem lehet kukori* cázni. Majd én gondoskodom róla. hogy ne kapjanak a Kormányzónk segélyakciójából! — ágaskodik bem nem a hatalmaskodás ördöge. Hosszú kérdezősködés és gyaloglás után végre rábukkanok Kecskemé­tiék lakására. Ott laknak a Tizes- honvéd-utca 62. számú házban, hátul az udvarban. Kecskeméti Árpódné éppen az ajtó előtt üldögél és a lan­gyos őszies napsütésben újságot olvasgat. — Elnézést a zavarásért — szólok komolykodva. — Az ön férje 1933 november 28-án levelet írt méltósá­gos Lichtenstein László főispán úr­hoz, amelyben nyomorát ecsetelve a segélyakcióból kér. Most azért jöt­tem ki — ha késve is —. meggyő­ződjek róla. ma szükségük van-e a kormányzóné akciójára. Az asszony először csodálkozva rámmered, aztán, hogy megmondom, ki vagyok, derűsen elmosolyodik. — Igen, igep a levél... Homályo­san emlékszem rá. De talán, tessék, fáradjon be a szobába! Kecskeméti Árpádné egyszoba kónyhás lakásban lakik. A szoba és bútorzata egyszerű, tiszta. ízléses. Nem. egyáltalán nem érződik a nyomor szaga. — A férjem már nem él. 43-ban meghalt... öngyilkos lett.;. — szava bánatosan kong. — öngyilkosságba kergette a nyo­mor? — kérdezem csöndes részvét­tel. —- Igen — bólint. — Nagyon nehe­zen éltünk akkor. A férjemnek hol volt. munkája, hol nem. A városnál dolgozott ínségmunkán. Nyáron még csak akadt valami, de télen? Nem­igen. Inkább abból éltünk, amit én kerestem, mosni, vasalni jártam. Ki­lenc gyermeket neveltem én fel. — Kilenc? — kérdezem gyana­kodva. — Igen, kilenc. Nehéz volt. Kép­zelje csak el. a kilencnek csak egyetlen karaj kenyér is, milyen sok! Akkor még erős asszony voltam. Bírtam a munkát.? Lopva ránézek. Kedves, barátságos Öregasszony. Arca. alakja telt, tekin­tete derűs s vidám. Meg is mondom neki. Igaz, jól nézek ki, de bélül már nem vágyok a régi. A kilenc gyerek­ért való küzdelem felemésztette minden erőmet. — Mi van a gyerekekkel? Fényképeket mutat. — Nézze csak — mutat az egyikre, amelyről egy munkás házaspár mo­solyog ránk. — Ez itt Klári és a férje. Tizennégy, vagy tizenöt éves volt, amikor már dolgoznia kellett. Nem kapott itt munkát. Pestre ment. Csepelre. Itt ismerkedett meg férjé­vel. aki akkor még segédmunkás volt. A férje a felszabadulás után nekikezdett tanulni, tavaly végezte a jogot, s most Sztálinvárosban ügyész. Szép kétszobás lakásban lak­nak. Van már két édes gyermekük is. — Nekik tehát nincs szükségük a Kormányzóné segélyakciójára — jegyzem meg mosolyogja. — Nincs. — terül el arcán a bol­dog mosoly. — Mi van Istvánnal? r— Arcán bánatfelhő fut át. — István kereskedősegéd lett, az­tán az üveggyárban dolgozott, majd bányában. Ötvenhatban disszidált. Kiment Laci is. meg Ilonka is a fér­jével. — Dehát, miért mentek ki? — Itthon nem ment rosszul a so­rúk. Ment más, mentek ők is, — mondja csendesen —. pedig jobb lenne, ha itthon lennének.; t — Mi van Katóval? — A felszabadulás előtt tészta- üzemben dolgozott. Férjhezment. Férje a vasgyárban dolgozik. Darus. Egyszoba konyhás lakásban laknak. Szépen élnek. — Zoltán? —- Zoltán vasesztergályos szakmát tanult. Az üveggyárban dolgozik. Egy éve nősült. A felesége is ott dol­gozik az üveggyárban. Itt laknak. Velük élek. — Amikor még azt a levelet írta a férjem, nem volt Mária. Később jött. Tizenhat éves volt. amikor elment a sertéshizlaldába dolgozni. Először küldönc, aztán 45 után konyhafelelős lett. Férje szobafestő. Aztán itt van még a József, Péknek tanult. Az üveggyárban dolgozik, ő is nős. Két éve. AZ ASSZONY BESZÉLT még egy lányról, Jolánkáról. Elmondta, hogy gyermekkorában sokat betegeskedett, korán, 15 éves korában munkába állt. Dolgozott a tésztagyárban, kötődéi­ben, s a felszabadulás után ,ö4y seprőüzemben. Megismerkedett é'- y iparosemberrel Fűzi Sándorral és és összeházasodtak. Az öregasszonytól elbúcsúzva, fel­kerestem Füziéket. A Szemere-uteá­ban laknak. A derűs, kedves, vidám asszonykát éppen mosás közben talá­lom. Mintha csak szimbólum lenné: a mama is mosott, sokat mosott, ő kézzel és másoknak, a lánya már géppel mos, és magának. És van mit mosnia. Füziné szabadkozik, ne nézzek széf. a lakásban, mert mosás van és min­den széjjel van. De én, mint afféle önmagam által kijelölt, napidíjas írnok, mégis körülnéztem a szobában. Kétszoba konyhás lakásuk szépen be van rendezve. 9090 forintért vei­tek hálót, aztán a rekamié, fotelek, rádió, telefon, a szoba közepén per­zsaszőnyeg. És a férjnek egy. Pan­nónia motorkerékpárja. — Hogy állnak ruha dolgában? -*• firtatom szerepemhez méltóan.. — Nekem van 10—12 ruhám, 5 pár cipőm, a férjemnek — aki a vágóhíd vezetője — három öltöny ruhája van. ^ — Színházba, moziba jámak-e? — Inkább moziba. Általában he­tente megyünk. Szeretünk olvasni. — Hm... hm... adom a töpren­gőt — bárminő jóindulattal is va­gyok Önök iránt, dehát úgyebár öli is beláthatja, szóval ezekszer int önöknek sincs szükségük a Kor­mányzóné öfÖméltósága segélyakció­jára. ’ ERRE A FIATALASSZONY har­sányan és derűsen felnevetett és mondott néhány keresetlen szót, a kormányzóméról, a főispánról, az egész segélyakcióról, de mivel az új­ságot tizenhatéven aluliak is olvas­hatják, így azt nem írhatom lé. CSORBA BARNA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents