Észak-Magyarország, 1958. szeptember (14. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-23 / 224. szám

KeétS, 1958. szeptember 23. A fiatalok munkaversenyérfil Nyilatkozik a DÍM4VAG KISZ-bizottságának titkára Ä hároméves terv során komoly feladatok várnak a KISZ-fiatalokra. Mindjobban előtérbe kerül a gazda­sági életünk fellendítése, s ebben a párt- és tömegszervezeteknek kell hathatós intézkedéseket és tetteket hozni. A KISZ-szervezetekre hárul az a feladat, hogy gazdasági éle­tünkben a takarékosság terén segít­sék népgazdaságunk fejlődését. A fiatalok műszaki tanácsáról A napokban felikerestük Lerch Je­nő elvtársat, a DIMÁVAG Gépgyár nagyüzemi KlSZ-ezervezeténék tit­kárát. — Sokat hallottunk a Gépgyár if­júsági műszaki tanácsáról. Szeret­nénk, ha egy pár szóval ismertet­néd, hogy mit tett és mit tervez a jövőben? — Mintegy 25 fiatal mérnök dol­gozik az ifjú műszaki tanácsban Ko­csi János főtechnológus vezetésével. Vállalták, hogy a második félévben 400 ezer forint értékű anyagmegta­karítást érnek el a műszintterv kü­lönböző részeinek jobb megoldásá­val. Eddig már a hidegdarabolás be­vezetését sikerrel oldották meg a vasszerkezeti üzemben. amellyel mintegy 50 ezer forintot takarítottak meg. Jelenleg a precíziós öntödében kísérleteznek. — Az ifjú műszaki tanács a „szak­ma ifjú mestere” címért folyó ver­senybe is bekapcsolódott. Előadáso­kat tartanak és kiveszik részüket a fiatal szakmunkások neveléséből is.’ Sok hasznos tanácsot adnak a fiatal mérnökök továbbképzéséhez és gyakran komoly műszaki vita alakul ki. amelyből sokat tanulhatnak fiatal mérnökeink. A tanácsban tapasztalt műszaki vezetők — Kocsi János elv­társ és Terge Gyula üzemrészlegve­zető — is helyetfoglalnak. A verseny és eredményei — A KISZ exportbrigádokról is szeretnénk pár szót hallani! — Jelenleg 25 ifjúsági brigád dol­gozik a DIMÁVAG Gépgyárban. A 25 brigád nemcsak egymás között, de más üzemekkel is versenyben áll. A napokban csatlakoztunk a Salgótar­jáni Acélgyár dolgozóinak kezdemé­nyezéséhez. Röpgyűléseken vitattuk meg a versenyszempontokat. A fia­taljaink lelkesen fogadták a verseny- kihívást. Ez a verseny a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom évfordu­lójának tiszteletére indult, s mint az augusztus 20-a tiszteletére indí­tott versenyszakaszban, most is ki­magasló eredményeket várunk. Ha már megemlítettem az augusztus 20-i versenyszakaszt, örömmel mond­hatom el, hogy a „gyár legjobb bri­gádja” címet a Bárány KISZ-brigád nyerte el. A Bárány-brigád a 117.2 százalékos havi átlagteljesítmény mellett mintegy 23 ezer forint érté­kű anyagot takarított meg csavarok, csapágyak és bronzhulladékok Ö6Z­szegyűj tésébői. — Amióta kormányunk felhívása megjelölt, hogy minden területen ta­karékoskodjunk, a mi gyárunkban is takarékosság jellemzi a brigádok versenyét. A takarékosság mellett mondanom sem kell, hogy sok gon­dot fordítunk a minőségi munkára. S hogy ezen a téren eredményeket is érünk el, bizonyítja Bárány Gyula, Molnár Sándor és a többi KISZ-bri- gád selejtmentes munkája. Minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a gyáregységek versenyében a KISZ- brigádok képviselik a lendítő erőt A hidműhely üzemben Nics Gusztáv 8 tagú brigádja 120 százalékos átlagot ért el a második negyedévben. Az »M« gyáregységben Rásztóczki Gyula KISZ-exportbrigádja jár az éden. A harmadik negyedévben 63 darab excenteres ibukóprés a tervük. A bri­gád előreláthatólag 8 darabbal túl­teljesíti a tervet. Távolabbi tervük: november végére befejezni az egész évet. Munka után továbbképzik magukat a fiatalok — 120 fiatal jelentkezett a „szak­ma ifjú mestere” cím versenyébe, amely a második félév elején indult be. Az ősz folyamán elméleti okta­táson is résztvesznek. Minden szak­mában három első helyezettet díja­zunk. Az első 4—400, 300, a harmadik helyezettek pedig 2—200 forint jutalomban részesül­nek. Fiataljaink nemcsak nagy lelke­sedéssel fogadták a „szakma ifjú mestere” címért folyó versenyt, de komolyan is veszik. Az eredmény a teljesítésekben és a minőségi mun­kában mutatkozik meg. — A lenini Komszomoí 40 éves fennállásénak alkalmából gyárunk összes KISZ alapszervezetei hálaal­bumot készítenek. Az albumokat a megyei KISZ-bizottságon keresztül juttatjuk ki a Szovjetunióba. — Hogyan biztosítja a nagyüzemi KISZ-bizottság kulturális és sport- igények kielégítését? — Mint minden évben, az idén is megrendeztük az üzemek közötti labdarugó bajnokságot. Kulturális igényeiket a Szinvavölgyi Népi­együttes kulturgárdájában elégíthe­tik ki fiataljaink. E nagynevű kul- turgárdában nagyrészt a DIMÁVAG fiataljai szerepelnek. Az elmondottakból megállapíthat­juk: a DIMÁVAG Gépgyárban él­nek és dolgoznak a fiatalok. Ha a terveiket maradéktalanul végrehajt­ják és továbbra is fiatalos lendület­tel dolgoznak, mint eddig, úgy újra a gyár homlokzatára fog kerülni a büszke élüzem cím. (barát h—akác) Az Ózdi Kohászati üzenek dolgozói csatlakoztak a Salgótarjáni Acélárngyár dolgozóinak kezdeményezéséhez A Salgótarjáni Acélárugyár dol­gozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére munkaver­senyt kezdeményeztek a több, jobb és gazdaságosabb termelés emelé­séért. A sajtótájékoztató alapján az ÓKÜ dolgozói is örömmel fogadták a kez­deményezést, amit röpgyűlésen vi­tattak meg. A dolgozók hozzászólá­sai és a jobb termelési eredmények elérésére tett vállalás biztosíték ar­ra, hogy e nemes versenyben az ÓKÜ dolgozói Is aktivan részt akar­nak venni. Ezért örömmel üdvözöljük » Sal­gótarjáni Acélárugyár dolgozóinak kezdeményezését és bejelentjük, hogy az ÓKÜ dolgozói Is csatlakoznak. Tudatában vagyunk annak, hogy az L félévben elnyert büszke »élüzem cím-« Is kötelez és a II. félévi ered­mények alapján továbbra is méltóak akarunk lenni a MT és SZOT elnök­sége Vörös Vándorzészlajának elnye­résére. Csatlakozásunkkor vállaljuk, hogy a termelési terv teljesítése mellett a programszerűség betartásával, a já­rulékos termelés további csökkenté­sével segítjük elő az 195*. évi terv sikeres beindítását, mely előbbre vi­szi dolgozóink életszínvonalának to­vábbi emelését. AZ ÓZDI KOHÁSZATI ÜZEMEK DOLGOZÓI Képzőművészeti kiállítás nyílik November 4-én nyitják meg a mis­kolci Herman Ottó Múzeumban a IV-ik országos képzőművészeti ki­állítást. Ezen Miskolc és Borsod kép­zőművészei mellett budapesti és az ország más részéből való festőművé­szek, grafikusok és szobrászok is résztvesznek. A kiállítás az eddigi legnagyobb szabásúnak ígérkezik, mert az október elején összeülő zsűribizottság mintegy 1000 képzőmű­vészeti alkotásból választja majd ki a kiállításra kerülő képeket. A kiállításon legjobban szereplő művészek között a miskoici városi tanács nagydíja mellett a borsodi nehézipari üzemek által alapított díjakat osztják ki. közel 50.000 forint értékbeiu Képek a Gyümölcs- és Zöldségértékesítő Váll alat igen impozáns, Ionban állította ki kelendő árait. A Csepel Autógyár a mezőgazdaságban használható gépjárművek egész vonultatta fel. Szovjet gyártmányú traktorvontatású vetőmaggal bevetni, vetőgép, Egyszerre hat barázdát képes Fotó: Martine« György, k A MAGYAR SZOCIALIS­TA MUNKÁSPÁRT művelődé­si politikájának irányelveiről kiadott dokumentum, a kultú- rális forradalomról szólva le­szögezi, hogy a kulturális for­radalom célja — többek között — kialakítani a munkásosztály, a proletárdiktatúra új, szocialista értelmiségét. Azt az értel­miséget, amely a mind műveltebbé váló új társadalomnak szilárd támasza, a reá váró kulturális, tudományos feladatok megoldásának — magasfokú szakmai képzettséggel rendel­kező, a proletárdiktatúrához feltétlenül hű — művelője, biz­tosítéka lesz. A kulturális forradalom egyéb céljainak meg­valósítására is erős, döntő kihatással van a szocialista értel­miség kialakulása. Új, fiatal társadalmunk még nem termelhette ki magából teljes egészében az újtípusú értelmiséget. Értelmiségünk több rétegből tevődik össze és nem tekinthető egységesnek és még nem tekinthető egységesen szocialistának. Az értelmiségi dol­gozók soraiban megtaláljuk azokat a régi, polgári neveltetésű értelmiségieket, akik meggyőződésből elfogadták pártunk po­litikáját, népi demokratikus rendszerünknek meggyőződéses hívei és munkásságukkal, népi demokratikus rendszerünk meg­erősítését szocialista átformálását szolgálják. Megtaláljuk azo­kat is, akik magas szakmai képzettséggel, becsülettel dolgoznak, munkájukkal hathatósan segítik a szocialista építőmunkán- Ikat, de — szakmai munkájukon kívül — az ország, a társa­dalom egyéb kérdéseivel szemben közömbösek, zárkózottak. A régi, polgári neveltetésű értelmiségből ez a két réteg az, amelyre épitőmunkánk során eddig is számíthattunk és a jövőben is számítanunk és építenünk kell. A régi értelmiség egyes egyedei színleg elfogadták ugyan a marxizmus—leniniz- mus tanításait, azonban különféle egyéni okok miatt azt nem tekintik magukénak, gyakorlati munkájukban nem meg­győződésből alkalmazzák és ez munkájuk értékét bizonyos fokig károsan befolyásolja. Végül még találunk értelmiségi társadalmunkban olyan elemeket is, akik a régi rendben él­vezett, s most vesztett kiváltságaik folytán nem tudnak, de nem is akarnak szocialistává lenni és esetleges építőmunká­jukat semmiképpen nem tekintik szocialista építésnek, ha­nem pusztán ideig-óráig való kenyérkereseti forrásnak. Ez utóbbi réteg szocialista értelmiségünk kialakítása szempont­jából — természetesen — számításon kívül kell essen. A RÉGI, POLGÁRI neveltetésű értelmiség azon rétegei­nek sorai között, amelyek szívesen és lelkesedéssel dolgoznak a szocialista építőmunkában, egyedenként akadnak, akik nem mentesek régi neveltségüktől, szokásuktól, esetleges korábbi előnyeik megszokottságaitól, általában a polgári gondolko­dásmódtól. De megvan bennük a jóindulat, az akarat, hogy szakmai munkájukkal egy új társadalom felépítését segítsék, % ezért feladatunk, hogy a meggyőzés, a marxizmus—leniniz- mus igazságainak szüntelen magyarázgatásával győzzük meg őket a korábbi társadalmi rend igazságtalanságáról, ellent­Az uj, szocialista értelmiség kialakulásának problémáiról tanulják — hiszen viasgázmok kell belőle 1—, de nem fogad­ják el egészében. A középisko­lából magukkal hozott, fentebb említett káros tulajdonságok meggátolják őket a marxizmus tanításainak tökéletes átvételé- . Sajnos, nem minden eset­ben választják meg helyesen példaképeiket sem. Tetszik ne­kik a pártonkívüli szakember, akit kizárólagosan magas szakmai képzettsége, vagy jó szakmai munkája miatt becsül­nek, tetszik nekik ezeknek a régi típusú értelmiségieknek tar­tózkodó magatartása és bizonyos fokig hátrább „rangsorol* jaf* azokat az értelmiségieket, akik szakmai munkájukon kí­vül, az élet egyéb területein végzett társadalmi, vagy egyéb tevékenységükkel nyertek közmegbecsülést. A munkásokból és parasztokból lett új értelmiségieket is bizonyos lenézéssel »kezelik”. Annak ellenére, hogy ez a fiatal értelmiség túlnyo­mórészt munkások és parasztok gyermekeinek soraiból ke­rül ki, magatartásában a régi „úri” értelmiség szokásaihoz vonzódik, azokat igyekszik utánozni. Tagadhatatlan, hogy ez a káros jelenség az ellenforradalom és a revizionizmus ká­ros utóhatásaként könyvelhető el, azonban felszámolása ha­lasztást nem tűrő feladat. Természetesen, az elmondottak nem vonatkoznak és nem is vonatkozhatnak fiatal értelmisé­günk egészére, azonban az a kisebbség ás, amelynél ezek a jelenségek tapasztalhatók, el kell hogy gondolkoztasson és cselekvésre késztessen bennünket. Az egész társadalmat át­fogó világnézeti nevelőmunka csak akkor járhat tartás ered­ménnyel és a jövőre nézve távlatokat nyitó csak akkor lehet, ha az ifjúság marxista szellemű nevelését tekinti egyik leg­fontosabb feladatának. Mi kommunista szellemű és világné­zetű, művelt, erkölcsös ifjúságot, új fiatal értelmiséget aka­runk nevelni. Olyan értelmiséget, amely felnőve, az értelmi­ségi munkaterületen sem szakad el osztályától, magát min­denkor odatartozónak érzi és osztályával vállvetve, külön munkaterületen ugyan, de együttes akarattal dolgozik a szo­cialista építésen. Különös gonddal kell törődnünk a most fel­növő értelmiség szocialista világnézetének megalapozásával, szilárd, kommunista magatartásának kialakításával. A MUNKÁS-PARASZT hatalom szolgálatában, s a kö­zös marxista—leninista világnézetben egységbe forrva, a fen­tiekben említett három értelmiségi réteg: a régi polgári ne­veltetésű, de népi hatalomhoz hű értelmiség, a képzett mun­kások és parasztok értelmiségi munkakörbe helyezett tízez­rei és a most felnövekvő fiatal értelmiség kell, hogy al­kossa azt az új szocialista értelmiséget, amely a kulturális forradalmon túl a szocialista építés feladatainak megoldá­sára, az építőmunka részfeladatainak irányítására — művelt­ségénél. magasfokú szakmai képzettségénél és a népi hatalom­hoz való hűségénél fogva — képes és alkalmas lesz. Benedek Mikiéi mondásairól és erősítsük bennük a szocializmushoz vonzódás tudatát. Ebben a munkában rendkívül nagy feladat vár a régi értelmiség azon tagjaira, akik korábbi származásuknál, világnézetüknél, a munkásmozgalomban esetleg korábban is végzett munkájuknál és egyéb adottságaiknál fogva már a felszabadulás előtt, vagy közvetlen a felszabadulás után kö­vetkező időkben hitet tettek a szocialista építés, a marxizmus —leninizmus tanításainak elfogadása mellett és annak meg­valósításában azóta is hűen és sikeresen közreműködtek. Ugyancsak nagy feladat vár ebben a munkában arra az új értelmiségi rétegre is, amelynek tagjai a termelőmunkából kerültek különböző értelmiségi funkciókba, elsajátították a magasabb szakmai ismereteket és munkaterületük megbe­csült irányító dolgozóivá váltak. örvendetesen szép számmal talál juk értelmiségünk sorai­ban ezeket az »Aj értelmiségieket**. Felszabadulásunk óta sok­ezer munkás és paraszt került a termelőmunkából különböző értelmiségi munkakörökbe és feladataikat magas színvonalon látják eL Túlnyomó zömmel nagy súlyt fektetnek az önkép­zésre és a munkakörükhöz szükséges, magasfokú szak­mai képesítésen felül, az általános ismeretek elsajátítására is törekszenek. Különféle rendszeres iskolai és önképzési módo­kon keresztül állandóan emelik műveltségüket, és a gyakor­lati életből merített tapasztalataik, megszerzett általános és szakmai műveltségük összességében biztosíték arra, hogy gazdasági és társadalmi életünk legkülönbözőbb területein irá­nyító feladatokat sikerrel végezhessenek el. Természetesen a jó munka eredménye előfeltétele náluk is elsősorban a marxizmus—leninizmus tanításainak, azoknak gyakorlati al­kalmazása, a párt iránymutatásainak követése. Az eddigiekben az idősebb értelmiségi generációról be­széltünk. Fejlődő népgazdaságunkban mind több és több ér­telmiségi állás betöltésére van szükség. Az idősebb generá­ció lassan kiöregszik a munkából és helyüket elfoglalják azok a fiatal, új értelmiségiek, akik már a mi egyetemeink­ről kerülnek ki a gyakorlati életbe. Ezeket a fiatalokat egye­temeink már a marxizmus—leninizmus szellemében igyekez­nek nevelni, mégis jelentős százalékuknál a világnézeti ne­velés helytelensége, vagy elégtelensége mutatkozik meg a gyakorlati életben. .................. .... É RTELMISÉGI PÁLYÁKRA készülő fiataljaink kozott — sajnos — nagy számban akadnak, akik a középiskola, a pubertás korának cinizmusát, közönyösségét az egyetemen sem vetkőzik le és ez a káros jelenség végigkíséri nemcsak egyetemi pályafutásukat, de ezekkel terhelten lépnek ki az életbe is. Az egyetemen a marxizmus tanításait ugyan meg­

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents