Észak-Magyarország, 1958. szeptember (14. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-04 / 208. szám

északmagyarország Csütörtök, 1958. szeptember 4. A szerződéses állefiseveies ■■ a 3004-es kormányrendelet -■ és a lehetőségek junk és teljesítsünk. Ebben az évben is nagymennyiségű és súlyú export- extrén sőrét szállítottak megyerik­ből a nyugati államokba, amelyért sok valutát, vagy más, nálunk nem gyártott ipari terméket kaptunk. A magyar hússertéseknek, sőrefé­léknek már a két világháború kö­zötti években is nagy keletje volt a világpiacon, — most is az a törek­vés, hogy ezt a lehetőséget újra meg­teremtsük magunknak s reális alapot teremtsünk saját megnövekedett szükségletünk számára is. Éppen ezért sarkallják párt- és állami, gazdasági szerveink a belterjes, nagyüzemi me­zőgazdaság kialakítását, mert — a biztosabb és jobb takarmáriybázis, a korszerű gondozás — lehetőséget ad az állattenyésztés kiszélesítésére. A 3004-es rendelet megjelenése óta a szaporítás, továbbnevelés, a te­nyésztésre alkalmas egyedek ki­választása a szocialista gazdasá­gokban, termelőszövetkezetek­ben. állami gazdaságokban ked­vező fordulatot vett, mert ott már áttértek a belterjesség ki­alakítására. A feladat tehát hogy kövessék ezt a példát az egyénileg gazdálkodó parasztok is! Lehetőséget és segítséget adnak eh­hez a különböző szerződések, ame­lyekkel államunk a létrehozott vál­lalatain keresztül kötelezi magát és biztosítja a tenyésztőket, hogy szerző­dött állataikat mindenkor az előre kikötött áron veszi át. Tehát nem érheti csalódás azt a gazdát, aki te­Tiszacsertnelyen megalakult megyénk legnagyobb géphasználati társulása (Tudósítónktól.) Nemrég a Mészöv igazgatósága arról értesült, hogy Tiszacsermely községben megalakult megyénk leg­nagyobb géphasználati társulása. Csak üdvözölni tudjuk ezért a helyi földművesszövetkezet vezetőségét és a földművesszövetkezet tagságát. A földművesszövetkezetnek több mint 50 százaléka lépett a társulás útjára, s a jövőben 470 kataszteri holdon fognak gazdálkodni, illetve ennek megműveléséhez veszik igény­be a gépállomás gépeit. Tiszacsermely már a tavasszal is felhívta magára a figyelmet: egy hét alatt két teherautó naposcsibét szál­líttatott a szikszói Baromfikeltető Állomással. Több dolgozó paraszt 2—300 da'rab szárnyasra kötött szer­ződést. Ezenkívül 198 libára s 60 ka­csára is szerződést kötöttek. A csibék felnevelkedtek s most már tekintélyes részét vissza is ad­ták a falusiak közfogyasztásra. Ed­dig 10 mázsa baromfit vittek el a községből, amit annakidején szerző­déses formában neveltek. A tiszacsermelyiek más vonatko­zásban is élnek azzal a lehetőséggel, amit a kormány rendelete biztosít a földművesszövetkezeti tagoknak. Nagy szorgalommal és hozzáértéssel termelik a mentát. A gyógynövény­termelés igen kifizető, éghajlatunk erre nagyon alkalmas. A sok példa közül csak egyet említünk, özv. Pin­tér GyÖrgyné 400 négyszögölön Ür­meit mentát, s ellenértékként 4500 forintot kapott. A jó termés és a jö­vedelem arra ösztönzi a szövetkezet tagságát, hogy a már meglévő tár­sulások mellé újabbat hozzon létre. Ügy tervezik, hogy 30 kataszteri hol­don termelnek mentát. Megpróbál­nak motort szerezni, így öntözéssel még nagyobb termelési eredményt tudnak elérni, mint eddig. A tiszacsermelyiek tapasztalatát máshol is hasznosíthatják. (T. B.) Az angol közvélemény kegyelmei kér egy halálra ítélt kutya számára Tavaly novemberben a rendőrbí­róság halálraítélté a 23 éves Ruby Bowring farkaskutyáját, mert meg­lengetett egy motorkerékpárost. Miss Bowring Lassie névre hallgató ku­tyáját Miss Mollie Athertomnak, egy magán-állatmenedékhely tulaj donos- nőjének ajándékozta, hogy az állat életét megmentse. Ez év márciusában a rendőrség 28 fontsterling pénz- büntetésre ítélte Miss Bowringot a bírósági ítélet végrehajtásának meg­tagadása miatt. Miss Bowring ekkor visszakérte a kutyát, de az új tulaj­donosnő nem volt hajlandó kiadni. A bíróság a napokban ismét elítélte Miss Bowringot, ezúttal 90 font pénzbüntetésre. A nő sírva mondta a bíróság előtt, hogy nem tud fizetni és a kutyát sem tudja visszaszerezni. Az új tulajdonos kijelentette, hogy sohasem engedi' Lassiet elpusztítani. Az eset nagy feltűnést keltett, sokan a parlament közbelépését kívánják a kutya és eredeti tulajdonosnője védelmében. Most már csak a király­nő segíthet, ha megkegyelmez Las- sie-nek. nyésztési vagy hízlalási szerződési köt, mert biztosan számíthat arra S2 Összegre, amelynek ellenében bizo­nyos súlyú sertés, vagy sőremarha átadását vállalja! A szerződéses állatnevelés termé­szetesen a termelőszövetkezetekben hbz több jövedelmet, ahol nagyobb tételekben több súlygyarapodást tud­nak elérni, de igen előnyös az egyéni gazdaságokban is. Most, cséplés után és az őszi kapásnövények betakarí­tásánál sok olyan, a hizlaláshoz ki­tűnő takarmány és más, visszamaradt hulladék összegyűl, amit vétek lenne a szárnyasjószággal feletetni, mert azon egy sertés lényegesen jobban és nagyobb súlygyarapodással meg­hízik, mint esetleg majci télen az egyhangú takarmányon. A gazda pe­dig jobban jár, hiszen nemcsak hasz­nosította a hulladékot, hanem jelen­tős összeget kap érte! A napokban — miként arról már beszámoltunk — megjelent az Élel­mezésügyi Minisztérium rendelkezé­se az 1959. évi sertéshizlalási akció beindításáról, amelynek keretében jövő év július 31-ig szerződés köthető minden meg­lévő jő csontozató, hizlalásra alkalmas, 20 kilogrammnál na­gyobb súlyú süldőre. Az Állatforgalmi Vállalat igazga­tóságán szerzett értesülésünk sze­rint megyénk dolgozó parasztsága megelégedéssel fogadta az akciót. Várható, hogy rövid időn belül újabh nagyszámú szerződés megkötéséről érkezik jelentés. A tiszakarádi Új Élet Termelőszö­vetkezetben is úgy nyilatkozott a ve­zetőség. hegv előnyösnek és kifizető­dőnek tartják ezt a szerződéses rend­szert, mert a nagyobb tömegben szer­ződött, megfelelő súlygyarapodást el­ért, vagy túlhaladott állatok átadása után komoly falkásítási prémiumot is kapnak. Fokozzák a szerződéses sertéshízlalást a zerhplénagárdi, ároktői, kesznyéteni termelőszövet­kezetben is. Hasonlóképpen gondol­koznak azok az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok is — mint például a tiszakeszi K. Vámosi József, aki a szerződéses rendszer bevezetése óta minden esztendőben hizlalt kisebb- nagyobb tételekben és ezt jól jöve­delmező anyagi forrásnak tartja. K. Vámosi József példáján okul­va, amikor a múlt esztendőben közel 40 ezer forintot vitt haza egy összegben, több tiszakeszi gazdálkodó aláírta a szerződést. Természetesen az egyéni példamu­tatáson kívül az állattenyésztés fej­lesztése és a szerződéses állatnevelés érdekében sokat tehetnek — és kell is hogy tegyenek — községi taná­csaink és a falusi földművesszövet­kezetek, amelyek figyelemmel kísér­hetik a mindennapi problémákat és segítséget adhatnak azok megoldásá­hoz. A magyar állattenyésztési problé­mát nem oldja meg az, ha csupán a termelőszövetkezetek, állami gazda­ságok — egyszóval a nagyüzemek szaporítják állatállományukat, hanem ebbe minden kisgazdaságnak, min­den egyénileg dolgozó parasztnak be kell kapcsolódnia. A kormány intéz­kedései, amelyekkel a mezőgazdasági termelést segíti és könnyíti, lehető­séget adnak erre, sőt: kifejezetten felhívják rá a figyelmet! A terme­lőkön múlik, hogy élnek-e a lehető­séggel? Ónodvári Miklós Az őszi forgalom sikeres lebonyolítása érdekében tanácskoztak Borsod és Heves megye vasutas kommunistái Száz&t százalékra teljesítette megyénk a felvásárlási tervet Ülésezett a megyei tanács végrehajtóbizottsága A MEGYEI TANÁCS kedd dél­előtti végrehajtó bizottsági ülésén je­lentették be, hogy megyénk — 105 százalékos tervteljesítéssel — Békés és Szabolcs megyék után a harmadik helyen áll az országos versenyben. Amíg az elmúlt hetekben még meglehetősen nagy volt a lemaradás, a többi megyék átlagához viszonyít­va, a cséplés meggyorsításával és természetesen, hogy dolgozó paraszt­ságunk körében megelégedésre talált az új felvásárlási rendszer, igyekez­tek a búzában történő földadófizeté­si kötelezettségüknek is gyorsan és lelkiismeretesen eleget tenni. Felvá­sárló szerveink részleteiben is telje­síteni tudták a negyedéves tervet. Ezzel az eredményével a Borsod megyei Terményforgalmi Vállalat a többi vállalatok közti versenyben igen előkelő helyet foglalt el és ha így fokozza munkába ütemét, elnyer­heti a kiváló vállalat címet. Zoltán elvtárs, a vállalat igazgatója is úgy nyilatkozott, hogy bízik ebben, mert a párt- és a szakszervezet jó mun­kája nyomán ismét fellendült a ver­seny és ez nagyon kedvezően befo­lyásolja tervteljesítésüket. Természe­tese ebben a munkában azt a célt tartják szem előtt, hogy a lehető leg­jobb kapcsolatot építsék ki a dolgozó parasztsággal és meggyőző érvekkel, a saját felvásárlási munkájuk továb­bi javításával fokozzák a felvásárlás ütemét. — Elmondhatom — mondta Zoltán elvtárs, — hogy a parasztsággal való viszonyunk megjavult, reális alapok­ra épült. Igen fontosnak tartom, hogy ezt a jó viszonyt ápoljuk és őrizzük. Ezt pedig úgy lehet elérni, ha a telephelyeinkre érkező dolgozó parasztok látják, hogv őszintén, be­csületes üzleti úton járunk el velük; nagyon vigyázunk a mérésekre, a minőségi felárak pontos megfizeté­sére. A VÁLLALAT IGAZGATÓSÁGA már a felvásárlási kampány elején felhívta erre a felvásárló szervek fi­gyelmét és vigyáz is arra, hogy a legkisebb szabálytalanság se fordul­jon elő! Ahol pedig mégis túlkapat- ják magukat a telepvezetők, azt azonnal megtorolják. így történt nemrégiben ónodon, ahol csupán alig néhány kilogrammos differen­ciáért, — amelyet a saját hasznára akart elzsebelni — azonnali hatály- lyal elbocsátották a felvásárlót. Zol­tán elvtárs szerint kevés az ilyen eset, szinte az ónodi példán kívül alig-alig fordult elő, ezért is sikerült a tervteljesítésben ilyen kedvező eredményt elérni. A dolgozó parasztságra kétségte­lenül nagy hatással van, hogy késle­kedés nélkül megfizetik a minőségi felárat, amely az utóbbi hetekben igen tekintélyes —, körülbelül 200 ezer forint összeget jelent. Látják, tapasztalják, hogy az állam beváltja adott szavát és eladásra szánt feles­leges terményeiket szívesen viszik az állami átvevőhelyre. A vállalat telepei, a felvásárlás mellett már készülnek az őszi vető­magakció ellátására. A raktárakban többszáz vagon nemesített, fémzá­rolt vetőmagot tárolnak, amelyet csereakció keretében már most meg- kaohatnak a gardák. A MEGYEI TANÁCS VB. ÜLÉSE ezután munka- és bérügyi nroblé- mákról, egyes házingatlanok államo­sítása körüli panaszokról tárgvalt. majd Ózd és Sátoraljaújhely város fiatalságának problémáját megoldó értékes határozatot hozott: mind a két városban szabó-varrótanfolyamo- kat indítanak be. Szerdán délelőtt a SZOT megyei székházának nagytermében Borsod- Abauj-Zemplén és Heves megye MÁV-nál dolgozó kommunistái ak tíva értekezletre jöttek össze. Az ak­tíván megjelent Prieszol József elv társ, a párt Központi Bizottságának tagja, a Borsod megyei pártbizottság első titkára, a járási pártbizottságok első titkárai és mintegy - négyszáz kommunista vasutas. Az aktívának feladata volt érté­kelni az 1958 április 17-ón megtartott kommunista aktíva határozatának végrehajtását, továbbá megbeszélni az őszi forgalomhoz szükséges teen­dőket. Az aktíván Turnai Lajos elv­társ, a miskolci vasútigazgatóság vezetője mondott beszédet. Nehezebb körülmények között nagyobb feladat vár vasutasainkra — A legutóbbi vasutas aktíva ér­tekezlet óta eltelt négy és fél hónap alatt kemény munkát végeztünk, amely bővelkedett eredményekben, sikerekben. Erre az időszakra esett a 8-ik vasutas nap is, amikor az ország népe ünnepelte szorgalmas, minden akadályt leküzdő vasutas dolgozóin­kat. — kezdte beszámolóját Turnai elvtárs. Majd így folytatta: —Az ün­neplésre a vasutas dolgozók rászol­gáltak. Hónapról hónapra nehezebb körülmények között kellett végez­niük mimikájukat, és napról napra nagyobb szállítási feladatoknak a sikeres megoldását kellett biztosi tá­rnok. Még nagyobb feladat vár a vasút dolgozóira az őszi forgalom idején. Ha elemezzük az elmúlt négy és fél hónap munkáját, akkor olyan ered­ményekkel találkozhatunk, amelyek­re joggal lehetünk büszkék. Az el­múlt öt hónap alatt az árutonna ki­lométer teljesítmény mintegy 7 szá­zalékkal múlta felül az előző év azo­nos időszakának eredményeit. Ezek­ben a hónapokban közel 150 ezer tonnával több árut szállítottunk el, mint a múlt év hasonló időszakában. Ennek köszönthető, hogy az öt hónap alatt a tervihez viszonyítva 110 ezer tonnával több árut szállítottunk el. (Még így is 38.000 tonna kő és 52.000 tonna kavics. 2000 tonna mésziszap elszállít ás álhoz nem 'tudluhlc ’ kocki't kiállítani.) Az öt hónap alatt mint­egy 15.000 tonna szabványszenet, április hónaptól kezdve fogyóeszköz felhasználásiban több mint kettő mil­lió, elfekvő anyagok értékesítéséiből 260.000 forintot takarítottunk meg. Harminchárom százalékkal kevesebb volt a balesetek száma s az ebből származó f érintik ár mintegy egy mil­lió forinttal csökkent. Annak ellenére, hogy munkánk állandó növekedő eredményekről ta­núskodik, az igazgatóságok között indított munkaversenyben május hó­napban a negyedik, a többi hónapok­ban az ötödik helyen végeztünk. Ez évi őszi forgalomnak áruszállí­tási terve országos viszonylatban 3.7 százalékkal nagyobb, mint az előző években volt. A vasútra háruló nagy szállítási feladatok megoldása, azok maradéktalan végrehajtása nemcsak gazdasági, hanem igen ko­moly politikai feladat is. Ezért szük­sége®, hogy a kommunista vasutaso­kon keresztül felhívásokkal fordul­junk vasutas dolgozóinkhoz; Turnai Lajos elvtárs beszéde to­vábbi részében ismertette az őszi forgalom feladatait. Ezek között sze­repel: a termelés folyamatosságának biztosítása, az önköltség további csökkentése, a teherkocsik kis- és nagyjavításának meggyorsítása. Az őszi csúcsforgalom idején biztosítani kell a vasút korszerűsítésével é® fel­újításával foglalkozó munkák előre­haladását. — Különösen biztosítani kell — folytatta Turnai elvtárs — a sze­mélyszállító vonatok menetrendszerű közlekedését. Közlekedési kormány­zatunk az őszi forgalom idején is a legszigorúbban ragaszkodik minden­nemű személyszállító vonatnak: gyors-, távolsági személy- és vegyes­vonatoknak a menetrendszerű közle­kedéséhez. Mindezekhez szükséges, hogy a pártszervezetek és a szakszervezeti bizottságok a szakszolgálati vezetők­kel együtt dolgozzanak. Számtalan­szor beigazolódott, hogy a széthúzás csak rossz eredményt hozhat. Együtt kell dolgoznunk, megértésben, meri a cél közös! Ha így állunk neki az őszi forgalmi csatának, győzni 'fo­gunk. \ Még akkor is, ha ezévben az eddigiektől sokkal nehezebb körül­mények között nagyobb feladatot kell végrehajtani. A mi munkánktól is függ a kiszolgált üzemek és válla­latok tervtelj esitésé. Ezért országunk népe, pártunk és kormányunk vára­kozóan tekint felénk — vasutasokra. Rajtunk, kommunista vasutasokon múlik elsősorban, hogy a várakozás­nak megfeleljünk. Mutassuk meg is­mételten, hogy méltóak vagyunk a párt és a kormány bizalmára és vigyük sikerre az őszi forgalmat! — fejezte be beszédét Turnai Lajos, a miskolci MÁV igazgatóság vezetője; A kommunista vasutas dolgozón mutassanak példát a feladatok megvalósításáért folyó harcban Turnai. Lajos elv társ beszéde után Kurucz Antal elvtárs. a megyei párt-* bizottság munkatársa mondott be­szédet. — Kedves elvtársiak! A párt újjá­szervezése óta immár harmadszor tartunk vasutas kommunisták rész­vételével pártaktívát. — kezdte be­szédét Kurucz elvtárs. — Mindig nagy jelentőséggel bírtak, ez aktí­vák és döntő szerepet játszottak a vasutas dolgozók mozgalmában. — A vasutasok nagy érdeklődést tanúsítottak a legutóbbi vasutas aktíva beszámolója iránt is. S ezért tudta a kommunisták tanácskozása mozgósítani a vasutasokat a felada­tok jobb végrehajtására. Tehát a vasutas aktíva-értekezlet legfőbb eredménye az lett, hogy javult a pártszervezetek kapcsolata a dolgo­zókkal:' Ezt' bizonyítják' "" termelési ■ eredményeink: például szállítási fel-« adataink, amelyek megnőttek, mará- déktalanul végre lettek hajtva. —• Kurucz elvtárs beszéde további ré­szében a területi pártszervezetek és a csomóponti pártbizottságok közötti kapcsolatot értékelte, majd hang­súlyozta, hogy örvendetesen javult a járási pártbizottságok és a vasutas- pártszervezetek kapcsolata. Ma már a járási pártbizottságok dolgozói nem húzódoznak a vasutas párt-alapszervezetekkel való foglal­kozástól. Mert a tapasztalat az, hogy a vasutas pártszervezetekben rend­szeresebb pártáiét folyik, mint egyes községi és üzemi pártszervezetekben« A kapcsolat további szélesítése fel­tétlenül fontos az őszi forgalom sike­res . lebonyolításához. Legyenek a kommunisták kezdeményezői és gyor­sítói a munkaversenyeknek; A pártszervezetek tömegszerveze­tek felé irányított munkájában a megbecsülés legyen érezhető. A23 őszi forgalom feladatainak ismerte­tésébe vonják be a KlSZ-szerveze- tet. A KISZ-szervezetek alakítsanak ifjúsági brigádot, indítsanak takaré­kossági mozgalmat, s ezen keresztül segítsék annak sikeres végrehajtását; Ha pártszervezeteink szervező mun­kájuk során konkrét megbízatással mozgósítják a párttagságot, a tömeg- szervezeteket s ezen keresztül a vasutas dolgozókat, az eredmény nem maradhat el, — fejezte be be­szédét Kurucz Antal elvtárs, * A beszámolók után határozati ja­vaslatot terjesztettek elő. amelyet az aktíva egyöntetűen elfogadott. 10 év ci*att csaknem 47 millió ember tekintette meg a borsodi mozik műsorát Ez év szeptemberében ünnepük meg a mozik államosításának 10. év­fordulóját. Az elmúlt tíz esztendőben Borsod megye 20 normál, egy széles­vásznú, 256 keskeny filmű és négy vándormozival gazdagodott. A film­színházakban ez idő alatt 250 ezer előadást tartottak, amelyeket csak­nem 47 millió ember tekintett meg. A mozik államosításának 10. év­fordulója alkalmából szeptember 25. és október 31. között ünnepi napokat rendeznek a megyében. Ebben az időben a legújabb magyar filmeket vetítik a mozikban. A megvei Mozi­üzemi Vállalat az évfordulóra külön füzetet jelentet meg, amelyben fény­képek és grafikonok által mutatják be az elmúlt 10 év fejlődését, ered­ményeit. F elbi v á s A Miskolci Ingatlankezelő Vállalat a városi tanács vb. felhívása nyomán a vá­ros és a lakóházak tisztaságának megte­remtése és elősegítése céljából a köztisz­tasági vállalattal és az egészségügyi szer­vekkel karöltve ellenőrzéseket fog végre­hajtani a lakóházak előtti járdák, kapu­aljak és a közös használat céljára szolgá­ló helyiségek tisztaságának betartása vé­gett. Ezért a Miskolci Ingatlankezelő Vál­lalat felhívja a házfelügyelők és a MIK kezelésében álló épületekben lakó bérlök figyelmét, hogy a lakóházakban és azok közös használatra szolgáló helyiségeiben, udvarokon és az épület előtti járdákon fokozottabb gonddal tartsák be a tiszta­ságot és teremtsenek rendet lakóházuk­ban és környékén. Az ellenőrzést végző bizottságok a mu­lasztókkal szemben eljárást indítanak. VÁSÁRHELYI IMRE igazgató Háztartási hűsszükségletünk kielé­gítése attól függ, hogy a mezőgazda- sági lakosság milyen mértékben sza­porítja sertés- és szarvasmarhaállo- mámyát; Sajnos — amiként azt a me­gyei tanács egyik ülése is megállapí­totta —, ma még nem tartunk ott a megyében, hogy saját készletünkből napról-hapra fedezni tudnánk az ipa­ri központok szükségleteit. A hábo­rús károk, — amelyek az állatállo­mányban is mérhetetlen pusztítást okoztak —- ma is érezhetők. Azok az emberek tudják ezt a legjobban, akiknek az a feladatuk, hogy elosz- szák és lehetőleg az igényeknek meg­felelően irányítsák a készleteket. Ter­mészetesen, ez nem jelenti azt, hogy nincs hús! Eddig még nem szenved­tünk hiányt, vagy ha volt is olykor •— egészen rövid időre — ellátási za­var, az csupán szervezési hibából adó­dott. A hiányt ugyanis, amely a me­gyei szükséglet és készlet közt adó­dik, más megyék felesleges készleté­ből pótolják az illetékesek. Ez ter­mészetesen időt vesz igénybe. Amint azonban az Állatforgalmi Vállalat megyei igazgatóságán újsá­golják, napjainkban erre mind rit­kábban kerül sor, mert dolgozó parasztságunk az utóbbi időben, de különösen a 3004-es kormányrendelet megjelenése óta fokozottabb mértékben szapo­rítja állatállományát. Mint a kimutatásokból kiderül, most már a helyi szükségletek kielégítésén túl arra is lehetőség van, hogy kül­földi exportkötelezettségeket vállal-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents