Észak-Magyarország, 1958. szeptember (14. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-20 / 222. szám
r WttHnbat, 185«. szeptember 20. ÉSZÁgMAWAMfi52AG 3 PERPATVAR A humanizmus, mint a kommunista erkölcs alapelve, mindenekelőtt Az emberi méltóság tiszteletben tartását jelenti. Az öntudatos, a magát szocialista életfelfogásának tartó önérzetes embereknek feltétlenül tiszteletben kell tartamok a mások önérzetét. Az öntudatos ember nem engedheti meg magáinak — de másoknak sem — a basáskodást, az emberek kigúnyolását, a női méltóság megsértését. Nem tűrhet maga körül olyan jelenséget, amely a szocialista emberihez, a szocialista eszméhez méltatlan: a nacionalizmust, a faji gőgöt, a képmutatást és így tovább. A szocialista humanizmus elutasítja az edvont »felebaráti szeretet« ■hirdetését, amely az osztálytársadalomban mindig illúziónak vagy tudatos kópmutatásnak bizonyult. Ugyanakkor feladatául tűzi ki, hogy a szocialista építés során károsan ható. a szocialista emberhez méltatlan jelenségeket — amelyek a kapitalizmusból átkos hagyatékként maradtak ránk — kigyomlálja a szocializmusban élő emberek közösségéből. * Napjainkban még számos olyan üggyel fordulnak a bírósághoz, amelyeket meg lehetne előznünk, ha az emberek következetesen betartanák szocialista rendünk, erkölcsünk íratlan törvényeit. Például: Miskolcon, az Arany János-utca 132. szám alatt. 1950-ben Sz. L. és neje 2500 forintért szoba-konyha, mellékhelyiséges házat (nem lakást!) vett. Az előttük elhúzódó, évtizedek óta zsák-utcaként, használt — szerintük udvarnak tartott — földterületet az érdekelt szomszédok tiltakozása ellenére, a hatóságok megkérdezése nőikül elkerítették. így a szomszédok csupán más utcán át közlekedhettek gyalogosan, a volt romházak eltakarított területén át. Ez hosszantartó szomszéd-villongásokat idézett elő. A perlekedő haragosok megkezdték a bíróság-iárást. Egymást érték a személyeskedések, a becstelen, nyomdafestéket nem tűrő kifejezések és rágalmazások. H. F.-né harmadrendű vádlott március 19-én Sz. L.-né első rendű vádlott társát olyan nőszemélynek nevezte, amely közönséges nyelvezetben K. betűvel kezdődik. (A K. nem a kedves szó rövidítésének a jele!) 1958 május 31-én Sz. L.-né első rendű vádlott H. F.-né harmad rendű vádlottársa és M. J. távolabbi szomszédai sérelmére azt állította, hogy szerelmi viszonyt tartanak fenn. Emiatt az addig nyugodt családi életet a válópereskedésig jutó botrányos összeszólalkozások dúlták fel. Június 16-án Sz. L.-né első rendű vádlott egy idős nyugdíjast ütlegelni kezdett, ami azután olyan felháborodást idézett elő a gyűlölködő szomVASARFIA Három napja járom már a pesti Mezőgazdasági Kiállítást, s még mindig nem jutottam a végére. Pedig láttam már az üvegfalú kaptárt, ahol ellenőrizhetem a méhek mindennapi munkáját. Odatolakodtam én is a szputnyik modelljéhez, irigykedve nézegettem a tótrétpusztai málnatermelő szövetkezetről kiállított képeket és elgondolkodtam: de jó volna ebben a millió- mos szövetkezetben dolgozni. Bánatomat elvertem a világhírű, díjnyertes magyar borok kóstolgatásával, ettem a híres törökszentmiklósi bojtárlevesből, jóllaktam kunsági csikóhússal. Összegyűjtöttem vagy kétszáz-féle prospektust, ismertetést, értesítőt, amit majd odahaza fogok átolvasni, itt nincs erre idő, hiszen még nem láttam lovasbemutatót sem és még vagy tízféle dolgot. Azonkívül nem vettem még vásárfiát sem, pedig anélkül nem volna tanácsos hazamenni. Van itt vásárfiának való akár ezerféle is. És míg ezek közül válogattam, igen érdekes felfedezést tettem. Biztosan sokan megírták már, hogy ez a mező- gazdasági vásár minden eddiginél nagyobb és színesebb a látogatók serege is, — hiszen a szép magyar nyelv tájszólásain kívül hallottam én itt német, orosz, francia és angol szót is — és sokkal több a látnivaló. Sokkal több a könyv is. Három nagy sátorban árulják a könyveket és mindegyiknél sorbánodnak a vásárlók. Ezenkívül még vagy tíz helyen árusítanak könyvet és az asztalokat szinte állandóan körülveszik a vevők. A rengeteg könyv vásárlója legnagyobbrészt vidékről jött paraszt- ember. A könyvek igen nagy része mező- gazdasági szakkönyv. Ha valaki a kiállítás számtalan bizonyítékának sem akarja elhinni, hogy milyen eredmények születtek az utolsó években, akkor ajánlom: vessen egy pillantást a könyvsátraknál válogató, vitatkozó és vásárló parasztemberekre és tetszik, nem tetszik, el kell ismernie, hogy tízezrével született egy új típus, a könyvet olvasó. könyvet vásárló paraszt. Ez is az új paraszti élei bizonyíté- ka; s, W. F, A borsodnádasdi dolgozók az anyagtakarékosság fokozásával növelik ezévi nyereségrészesedésüket A Borsodnádasdi Lemezgyár dolgozói a gazdaságosabb termelést figyelembe véve végzik munkájukat. Ennek eredményeként augusztusban például az egy tonna hengereltárú önköltsége 100 forinttal volt olcsóbb, mint az előző év hasonló időszakában. A termelési költséget pedig 5.7 százalékkal csökkentették. Ezt első sorban az anyagtakarékossággal érték el. A főkönyvelés adatai szerint az év elejétől szeptember 1-ig a gyár annyi megtakarítást ért el, amennyiből minden dolgozónak nyereségrészesedésként nyolc napnak megfelelő fizetést lehetne adni. szádokban, hogy azok összeszaladtak. M. S.-né másod rendű vádlott felkapva a közelben heverő seprőnyelet. »börtöntöltelék« és más förtelmes szavak és káromkodások kíséretében úgy elverte Sz. L.-né első rendű vádlót társát, hogy rajta nyolc napon túl gyógyuló sebeket okozott. Sz. L.-né első rendű vádlott a verekedés hevében viszonozta a különféle jelzőket, majd az őt ütlegelőről azt állította, hogy erkölcsileg romlott nő. aki az apját is elküldte koldulni. A bíróság Sz. L.-né első rendű vádlottat — akit rágalmazás bűntette miatt egyízben már 50Q forint pénzbüntetésre ítéltek — egyrendbeli garázdaság és. négyrendbeli aljas indokból elkövetett rágalmazás bűntette miatt összbüntetésül 4 hónapi börtönre, mellékbüntetésként pedig 500 forint pénzbüntetésre ítélte és kötelezte 100 forint bűnügyi költség viselésére is. M. S.-né másod rendű vádlottat pedig egyrendbeli könnyű testisértés és egyrendbeli feltűnően durva becsületsértés bűntette miatt összbüntetésül főbüntetésként 2 hónapi börtönre, mellékbüntetésként 300 forint pénzbüntetésre ítélte és kötelezte 100 forint bűnügyi költség viselésére is. A megbánást tanúsító büntetlen előéletű M. S.-né börtönbüntetését a bíróság 3 évi próbaidőre feltételesen felfüggesztette. A könnyű testisértés bűntette miatt a már egyízben elítélt H. F.-né harmad rendű vádlottat a bíróság aljas indokból' elkövetett becsületsértés bűntette miatt bűnösnek mondta ki és őt. 600 forint pénzbüntetéssel sújtotta. A vádlottak és védőik enyhítés végett fellebbeztek, az ügyészség az ítéletet tudomásul vette. * i íme, milyen veszélyt rejt magában az, ha az emberek nem hajlandók egymás önérzetét tiszteletben tartani. A törvényes út mellőzése a törvények tudatos semmibevételéhez vezet, ez pedig bűncselekmények elkövetését. az értük járó törvényes eljárást és büntetést von maga után. Ez csak egyetlen példa a sok közül. De ez az egy példa is tanulságos, hisz azt tartja a szólás-mondás: más kárán tanul az okos! Ha mélyebben nem is boncoljuk a dolgokat, valamiről nem szabad még megfeledkeznünk: a felszabadulás után az addig semmibenézett, kizsákmányolt Sz. L.-né első reaidű vádlott, férje »háziúr« lett. És nem háztulajdonoshoz, hanem »háziúrhoz« hűen viselkedett. A férj is vádlott volt, az egyik szomszéddal együtt, akivel kölcsönösen sértegették egymást, ők azonban idejében elejtették egymással szembeni vádjaikat. így elkerülték mindketten a büntetést. Továbbá: a »háziúr« már volt büntetve szocialista rendünk elleni izgatás bűntette miatt; • Ezekután érdemes még megemlékezni az MSZMP mostanában széles körben ismertetett művelődési politikájának irányelveiről, amely többek között célul tűzi ki — »... formálni a nép szocialista öntudatát, új erkölcsét, jellemvonásait, magatartását s ezáltal is előmozdítani az egységes, szocialista nemzet kibontakozását...« Kezdjük tehát a formálást. Ki-ki a maga területén, hiszen, mindnyájunk érdeke. Dr. Csordás Imre járásbíró Kazinczy- és Kossuth-ünncpséjiet rendez, segíti a népi művészet fejlődését s bentlakásos népfőiskolát szervez a Hazafias Népfront Borsod megyei bizottsága A Hazafias Népfront Borsod megyei bizottsága a párt művelődéspolitikai irányelveinek tanulmányozása után készítette el az 1958—59. évi kulturális tervét. A népfrontbizottság — többek között — elhatározta, hogy a falugyűléseken, illetve a béke-esteken a kül- és belpolitikai események tájékoztatása mellett gazdasági, művészeti, irodalmi, s helytörténeti kérdésekkel is foglalkozik. A parasztfiatalok általános műveltségének emelése érdekében Sárospatakon 120 órás tematikával bentlakásos népfőiskolát szerveznek a megyei tanács művelődési osztályával közösen. Ugyanakkor a TIT segítségével népfőiskolái tanfolyamokat indítanak. A jövő év májusában leplezik le Miskolcon a Lenin szobrot. Ebből az alkalomból a népfrontbizottságok nagyarányú szervező munkát végeznek majd, hogy a szoboravatás az egész megye ünnepe legyen. Emellett Monokon szobrot állítanak Kossuth Lajosnak, a falu nagy szülöttjének, Széphalom községben pedig Kazinczy centenáriumot rendeznek. A művelődési munka népszerűsítésére a sárospataki Rákóczi múzeummal közös kiadásban jelentetik nr.eg Takács Béla: Commenius sárospataki nyomdája, Araczki Pál: Kiesei balladák, Kántor Mihály: Bodrogközi szőttesek című írásait, valamint Karcsa község monográfiáját. Gondoskodnak a fiatalok nyári foglalkoztatásáról is. Jövőre önkéntes jelentkezések alapján a megye különböző tájain kisebb táborokat létesítenek, ahol megfelelő szakvezetés mellett a fiatalok helytörténeti, régészeti és természetvédelmi kutatómunkát végezhetnek. A Hazafias Népfrontbizottság tervbe vette, hogy 22 ismert festőművész részvételével megalakítja a -Hegyaljai festők köriét, valamint Sárospatakon népi és díszítőkerámiát készítő szövetkezetét szervez. Emellett a képzőművészet és népművészet alkotásainak megismertetésére számos kiállítást rendeznek. Ilyen lesz majd a Győri F-lek emlékkiállítás és a cigándi szövetkezeti kiállítás. Kétnapos műemlékvédelmi ankétot rendeznek Borsodban Az északmagyarországi intézőbizottság egyik fontos feladatának tekinti, hogy társadalmi összefogással segítse a műemlékek megóvását és javaslatot készítsen a műemlék- jellegű épületek felhasználására. A nagyszerű feladat mielőbbi megvalósítása érdekében október közepén a Hazafias Népfront Borsod megyei bizottságával közösen »Műemlékvédelem és községfejlesztés« címmel ankétot rendeznek Miskolcon. Az érte- kéziét után a résztvevők megtekintik a város műemlékeit. Másnap kiránt dúlnak Sárospatakra, ahol a mú- zeumi napok alkalmából meghallgat-* ják dr. Balassa Iván múzeumigaz- gató előadását a Rakóczi-vár feltárd* sáról és helyreállításáról. Ezt köve■* tőén felkeresik a füzéri, kékedi és boldogkőváraljai műemlékeket. Hathónapos ifjúsági akadémiát rendeznek Ozdon Az őszi és téli hónapokban — a fiatalság' világnézeti nevelése és látókörük szélesítése érdekében — hat hónapos ifjúsági akadémiát rendeznek özdotn a Liszt Ferenc művelődési házban. A havonta megtartandó ■két előadás a legidőszerűbb politikai, művelődési és gazdasági kérdéseket öleli majd fel. így például előadást hallanak a fiatalok a magyar irodalom kérdéseiről, »Ki a jó hazafi?«, »Vallás és erkölcs«, »Takarékos népi — gazdag ország« címmel. Az előadásokat központi előadók — többek között — Mesterházi Lajos író. valamint Gosztonyi János és Nagy Rt-* chárd, a KISZ Központi Bizottságának titkárai tartják. Az ifjúsági akadémia október 3-án nyitja meg kapuit és egy-egy előadáson 60—80 fiatal részvételére számítanak.-oooMatyóhímzésű függönyökkel, térítőkkel díszítik a fóti gyermekváros „Borsodi ház'-át Mint ismeretes, a Borsod megyei nőtanács társadalmi összefogással 550.000 forintos költséggel borsodi házat épített a fóti gyermekvárosban. A gyermekek új otthona gyors ütemben épül és előreláthatólag tavasszal átadják rendeltetésének. A »Borsodi ház« csinosításáról a nőtanács és a mezőkövesdi matyó nép- művészeti szövetkezet gondoskodik. A szövetkezet asszonyai vállalták, hogy társadalmi munkában a nő* tanács által adományozott térítőkét és függönyöket eredeti matyó hímzés sekkel díszítik. A mintegy 30.000 fo-i rint értékű munkát november ele■* jén befejezik. A matyóasszonyok pél* dáját követik a tolcsvai nőtanács tagjai is, akik szintén társadalmi munkával készítik el a paplan- és párnahuzatok varrását, s hímzését. Fekete Jani bácsi visszaemlékezik... MEGTETT ÜT UTÁN jólesik a pihenés. A vándor is szívesen ül le egy úlszéli határkőre s míg tarisznyáját kibontva pihenteti fáradt tagjait, visszatekint s ilyenkor akaratlanul is eszébe jutnak az úti élmények. Fekete Jani bácsi is ilyen vándor; Egy hosszú, fáradtságos út után, •hatvankét éves, ősz fejjel, negyvenhat esztendős szolgálati idővel tarisznyájában, ül a határkövön, azaz hogy miért beszéljünk képletesen: odahaza a Wesselényi-utcai kis családi háza udvarán. Már több mint egy éve eszi a nyugdíjasok kenyerét. Nincs is különösebb baja, hisz csak kettesben élnek feleségével, így a nyugdíjból úgy ahopv. de kijönnek. Vígan, sokat ígérőén röfög a disznó a karámban, csirkecsipogás, kacsahápogás veri fel az udvar csendjét és ami nem kevésbé fontos, nem hiányzik a borocska sem az asztalról! Jani bácsinál az utóbbi egyáltalán nem közömbös, mert soha nem vetette meg azokat az élvezeteket, amely a szájnak, toroknak egyaránt kellemes. Ha valaha Jani bácsi — mondjuk, úgy »száz év múlva-« — a másvilágra kerül, nem töltögetik belé az angyalok a földön elmulasztott ital- mennyiséget. rnert Jani bácsi egész életében nagyon ügyelt és még most is különös gondot fordít arra, hogy az a bormennyiség. mely az emberi torkon legördülhet, le is csússzon! Hogy felelősségre vonják érte a másvilágon? Azt már nem! No. de ne essünk tévedésbe, nem részegségig, csak úgy mértékével, addig, amíg halavány rózsaszínű ködfátyol nem ülepedik szemeire, melyen keresztül oly másként lát az ember mindent, szebbnek tűnik a múlt, a jelen és talán még a jövő is! Most este van. Kint ülünk a Jani bácsi udvarán, a szőlőlugas alatt. Nem messze a halna, ahol éppen az üstökből kidűtött folyékony salak izzó lávaként kígyózik alá, lángvörösre festve az eget és a környéket. Jani bácsi tölt a literes üvegből, s míg kiürítjük a poharat, a tűz- folyam egyre halaványuló fényénél sok minden eszébejut. mert hisz nem szokatlan számára ez a vörös fény. Gyári szolgálatát teljes egészében a folyékony acél és tüzes öntecsek forró hazájában töltöttel ILYENKOR ESTÉNKÉNT, amikor feljönnek az égen a csillagok, a literes üveg szomszédságában szinte önkéntelenül is felszakadoznak a régi emlékek és Jani bácsi mesélni kezd: — De rég is volt, amikor 1911-ben, alig tizenötéves koromban bekerültem a diósgyőri martinba ajtóhúzo- gatónak. Mennyire más volt akkor ott minden! Az, aki akkor meghalt és most feltámadva végigmenne az üzemen, ugyancsak elámulna a csodálkozástól. annyira megváltozott az egész üzem képe! Tíz kemence volt összesen az ó- és az új-martinban, de azok tíztonnás befogadóképességükkel csak parányi törpéknek tűnhettek a mai 80—100—180 tonnás kemenceóriásokkal szemben. És daru sem volt, mint manapság! A legtöbb műveletet bizony fáradtságos emberi erővel kellett elvégezni! — Nem volt daru? Akkor hát miként történhetett a hulladékfeladás, berakás, csapolás és az öntés, mely szerintem daru nélkül szinte elképzelhetetlen — kérdeztem, mire Jani bácsi készséggel megadta a feleletet: — Hogyan? A hulladékszállítás úgynevezett »rakoncás« kocsik segítségével történt. Ezek emberi erőtől hajtva futottak a kemencesor hosz- szábam, bányasínen. és szállították a hengerművekből, kovácsműhelyből kikerülő hulladékvégeket. A feladást felvonókkal eszközölték. Minden két kemencénél volt egy-egy felvonó, mély segítségével a kemencepódiumra juttatták a hulladékos rakoncás kocsikat. A kemencék adagolása körülibeiül úgy történt, mint ahogyan a pék rakja be a sütőbe a kenyérnek- valót. Volt egy hosszúnyelű lapát, melynek a végére helyezték a. hulladékdarabot és egy bakra szerelt görgő, vagy ahpgyan akkor hívtuk: »rollni« segítségével vittük be a kemencébe a hulladókvasat. A folyékony nyersvas akkor ismeretlen fogalom volt. mert hisz akkor még nem volt egyetlen nagyolvasztónk sem, A Vajdahunyadról és Resicáról érkezett darabos nyersvasat szintén a rollni segítségével raktuk a kemencébe. A csapolás pedig a kemencék csapoló-csa tornái alatt hosszában futó kocsiba elhelyezett öntőüstökbe került. Az öntőkocsi kézifogaskerékhajtással működött. Csapolás után az öntőkocsipálya alatt lévő öntőgödörben központosán beállított kokillákba. középen elhelyezett beöntőcsövön keresztül történt az öntés. Amikor folyékony acélt, úgynevezett alakost adtunk át az öntödének, az öntőkocsit tele acéllal terhelten vontatókötelekkel húzat- tuk át az öntődébe, kézierővel, 6 ilyenkor az öntőcsarnok valamennyi dolgozója mozgósítva volt. EZUTÁN ARRÓL BESZÉLT Jani bácsi, hogy milyen terhes is volt a szolgálat egészen 1920-ig, amikor állandóan tizenkét árát kellett dolgozni. A nagy gazdasági válság Idején volt olyan hónap is, amikor mindössze három napot dolgoztak és alkalmi munkák vállalásával kellett tengetniök életüket. A helyzet csak 1930-ban javult valamit, amikor is a szovjet rendelések folytán teljes erővel megindult a termelés és minden kemence működésbe lépett. Jani bácsi gondolatai visszaszáll - tak a jelenbe és jóleső érzéssel fejtegette, hogy mennyivel masabb a sorsa a mai martinásznak. Bár a folyékony acél éppoly veszélyeket rejt. mint régen, a tüzes öntecsek éppúgy sütnek, mint a múltban, de azért a munka egészen más. sokkal könnyebb. Az ember helyett ma már a legtöbb műveletet elvégzik a daruk. az embernek főként csak irá-* nyitó szerep jut. — És hogy éltek Jani bácsáék munka végeztével? Milyen volt. a magánéletük? — kérdeztem, mire Jani bácsi homloka felragyogott s úgy felelte: — Világéletemben szerettem a jó bort és a vidám társaságot. Egyikmásik munkatársunk, vagy művezetőnk szőlőjében, vagy fenn az Avason jól sikerült mulatságokat rendeztünk és a vidám zeneszó mellett sokszor bizony ránk is virradt! Ezt azután hétről-hétre megismételtük, ebben telt a mulatságunk s ilyenkor feledtük gond unkat-baj unkát, mert hisz az mindig voüt bőven! Azután könnyezve gondolt vissza Jani bácsi hogy 1943 nyarán egy hét alatt vitte el a halál két szép szál tizennyolc éves fiát. s azóta bizony elvesztette az élet értelmét s bánatában mire is fanyalodik az ember? Hét éve azonban megváltozott minden. A martingépészetnél tragikus halállal elhunyt Szabó Gyula kis árváját fogadta keresztfiául és azóta a szépen növekvő, ma már második osztályos kisfiúban leli minden örömét. Ha átmegy hozzá, nyakába csimpaszkodik, vidám kacaja felveri az udvar csendjét, visszatér Jani bácsi emlékezetébe a múlt & gazdag kévékben vetődik reá az őszi verőfény. REMÉLJÜK, HOGY annyi hosszú, fáradtságos, munkás esztendő után szép hosszú ősze lesz Fekete Jan? bácsinak. (Krki ri
