Észak-Magyarország, 1958. augusztus (14. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-02 / 181. szám
Szombat, 1958. augusztus 1. ÉSZAKMAGYARORSZÁG 3 Közvélemény kutatás a közelmúltban épült lakásokban Hat martinkemencét már földgáztüzelésűre építettek át Diósgyőrött Az Építőipari Tudományos Egyesület miskolci csoportja elhatározta, hogy az 1953—1958 között épült lakásokban közvéleménykutatás-szerű feltárást készítenek. Ennek a munkának elvégzésére külön munkabizottságot alakítottak, amelyben igen sok fiatal mérnök vesz részt. A munkabizottság tagjai végiglátogatják az új házak lakóit és az Építéstechnikai és Építésgazdasági Iroda által, rendelkezésükre bocsátott kérdőívek kitöltésével állapítják meg a lakók őszinte véleményét az új lakásról. A kérdőívben nemcsak arra a kérdésre válaszolnak a lakók, hogy az általuk használt lakás tetszik-e, hanem sóik részletkérdésre is választ adhatnak. így többek között arra is, hogy a szobák mérete megfelel-e a család igényeinek, vagy kielégítő-e a fürdőszoba szellőzése. Ezenkívül jól tartja-e télen a lakás a meleget, honnan hallja a legtöbb zajt, szeretne-e beépített szekrényt, hol étkeznek általában, milyen használati tárgyaknak nincs megfelelő helye, stb, A közel negyven kérdést és ugyanannyi alkérdést tartalmazó kérdőívek országos statisztikája igen nagy segítséget nyújt majd az építészeknek az elkövetkező években építendő lakások tervezésénél, a lakók jogos igényeinek, helyes meglátásaiknak. észrevételeiknek figyelembevételével. Érdekessége a közvéleménykutatásnak még, hogy a kérdőív hátlapjára a lakás alaprajzát és berendezését vázlatosan felrajzolják, hogy jogos észrevételek esetén a tervezők még jobban megismerjék a tényeket. Megteltek a budapesti iparitanuló-intézetek otthonai Az utóbbi napokban több vidéki, általános iskolát végzett fiatal kérte felvételét az otthonnal rendelkező budapesti iparitanuló-intézetekbe. A Munkaügyi Minisztérium közlése szerint az otthonnal rendelkező budapesti iparitanuló-intézetek helyeit az állami gondozott árvákkal, továbbá azokkal a fiatalokkal töltötték be, akiknek szociális körülményei ezt feltétlenül indokolták. Az ipari- tanuló-otthonok helyei beteltek. Vidéki fiatalokat ipari tanulónak bentlakásos elhelyezéssel már csak a vájárképző intézetekbe vesznek fel. Többször hirt adtunk már arról, hogy az idén Tiszapalkonyától a diósgyőri Lenin Kohászati Művekbe is elvezetik a romániai földgázt. így a jövő év elejétől — a többi között — a martinkemencékben ezt a jó hatásfokú és olcsó fűtőenergiát használják majd. Az acélműben — a korábbi intézkedések eredményeként — eddig már hat martinkemencét építettek — igen jelentős tűzálló- tégla megtakarítással — át úgy, hogy azok földgáz tüzeléssel is üzemelhessenek. Az év hátralévő részében még további két kemence átépítését végzik el.-----------o----------T IT - HÍREK Kirándulás a Hórvölgybe. A TIT földrajzi szakosztálya és az IBUSZ augusztus 10-én, vasárnap autóbuszkirándulást rendez a délkeleti Bükk legszebb vidékére, a vadregényes Hórvölgybe. Útirány: Miskolc — Mezőkövesd — Bogács — Cserépfalu — Hórvölgy. Az Odorvár alatt a TIT előadója ismerteti e terü’et természeti szépségeit és földrajzi érdekességeit. Ezután egyéni program következik. A késő délutáni órákban indulnak vissza Répáshuta — Bükkszentkereszt — Ho’lós- tető — Lillafüred érintésével Miskolcra. Részvételi díj: 39 forint, Minden érdeklődőt szeretettel vár a rendezőség. Jelentkezni lehet az IBUSZ miskolci kirendeltségén (Miskolc, Kazinczy u. 2. sz.) Uránia zsebmíkroszkóp árusítását rövidesen megkezdi a TIT megyei szervezete. A töltőtollalakú zsebmikroszkóp ára 48 forint 50 fillér. Előjegyezhető a TIT megyei szervezeténél (Széchenyi u. 16.). Utak, útburkolólapok, építési anyagok kísérleti gyártása Diósgyőrben A salakfelhasználás új lehetőségei A kohászati üzemek egyik legnagyobb problémáját a kohókból lecsapolt nagymennyiségű salak eltávolítása képezi. Éppen ezért, ahol kohók dolgoznak, ott közelükben megtalálhatók az úgynevezett sa- lakhányók, ahol az izzó salak tűzpirosra festi esténkiht az ég alját. A salakhegy szép lassan nő, amíg határt nem szab neki a helyi adottság. A térség hiánya szükségessé teszi hasznosítását. A Lenin Kohászati Művek vezetőségét egyre jobban foglalkoztatja a salakeltávolítás és felhasználás kérdése, mert a rohamosan fejlődő nyersvastermelés, valamint az óriáskohó üzembehelyezése által kétszeresére nőtt a salakmennyiség. A mexikói Sásas-völgyben történő salakdöntögetést a Nehézszerszámgépgyár építésével be kellett szüntetni. A vasgyári vasútállomás rendezőpályaudvarának kibővítése jóidéig alkalmat adott a salak eltávolítására, de később a terjeszkedő salakhányó lebontásra kényszerített egy egész sor vasúti kolóniát. Most szintén a lebontás veszélyével fenyeget 40—50 kertes családi házból álló lakótelepet. Ez az állapot tarthatatlan. Amikor a városi tanács olyan nehezen tudja megoldani a romos, elavult — a városképet csúfító — viskók szanálását, akkor megengedhetetlen, hogy a salakhányó Nagymis- kolc kellős közepén lebontásra kényszerítsen szép családi házakból álló utcasorokat és terjeszkedésével elszűkítse a felsőváros amúgy is szűk területét. Városegészségügyi szempontból is tűrhetetlen, hogy a folyékony salak dön- tögetésénél felszabaduló, egészségre káros anyagok, mint például: kén, foszfor, stb. mérgezze a környék levegőjét. Általánossá vált az a vélemény, hogy a salakkérdést mielőbb meg kell oldani! Ennek szellemében épült több évvel ezelőtt a salakgranuláló üzem, melynek malmaiban megőrölt salakot a cementipar használja fel pótanyagul. A közelmúltban üzembehelyezett salaktéglagyár is egyre kiválóbb minőségű téglák gyártásával nagyon sok folyékony salakot von el a hányákról. Azonban ez még mindig kevés. A salakhányó terjeszkedését nem szüntette meg. Az országos viszonylatban egyre komolyabbá váló salakkérdés megoldására úgynevezett salakértékesítő brigád alakult. A brigád célja a hazai salak fokozottabb felhasználása. Ennek hatására a Lenin Kohászati Művek alapanyagüzeménél hasonló céllal salakfeldolgozó brigád alakult, melynek tagjai feladatul tűzték ki a kohósalak felhasználási területének kikísérletezését, s egyben kiszélesítését. A kísérleti brigád fáradságot nem ismerve fogott munkához, s azóta szép sikereket ért el. Azzal kezdték munkájukat, hogy ez év tavaszán a gyár területén egy kísérleti út építéséhez kezdtek. Anyagául a halnai kérget és granulált salakot használták fel. Az utat június 14-én adták át a forgalomnak és az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a célnak megfelel. Anyagköltsége négyzet- méterenként kb. 6 forint, ami azt mutatja, hogy az eddig használatos összes útanyagoknál sokkal olcsóbb. Hat kilométeres útszakasznál a meg~ takarítás összege 200 ezer forinton felül lenne. , A kísérleti út megépítésével az újítóbrigád nem fejezte be munkáját. Elkészítettek egy négyzetméteres útburkolólapot, valamint egy 40x40-es járdalapot. A kipróbálás sikerrel járt. A brigád ezután normálvágányhoz szükséges vasúti talpgerendát készített granulált salakiszap felhasználásával. A kísérlet azt bizonyítja, hogy teljes mértékben pótolja a cementes vasbeton talpgerendát. A brigád ezután kerítésoszlopot készített. Ez annyira közszükségleti cikk, hogy ebből a tételből többezer rendelés várható. Ezenkívül készítettek még bányaidomkövet. járda szegélykövet , vasbetoncső- tartóelemet, szintén biztató eredménnyel. Az újítók tervbevették az úgynevezett habsalak készítését, és annak felhasználásával vertfalat és előregyártott épületelemek gyártását. Amennyiben habsalakkal a szabványban előírt szilárdságot nem sikerül elérni, akkor a salaktégla anyagával kötve még jobb szilárdságú, megfelelő építőanyag érhető el a salaktéglánál lényegesen kisebb költség mellett. Háromhónapos munkájuk óta dicséretesen jelentős munkát végeztek. Az elért eredmények már most biztatóak, sok esetben pedig kielé- gítőek. A néhány esetben fennálló szilárdsági hibatényezők további kísérletek által teljes mértékben megszüntethetők. A brigád munkája a várt eredmény esetén felbecsülhetetlen értékű a népgazdaság számára. A kohósalak ilyen nagymértékű felhasználása lehetővé teszi a salakhá- nyón való salaköntés teljes megszüntetését. Az eddigi városképet csúfító, magából mérgező anyagokat kilehelő salakhányó földréteggel behányható és oldalait gyepesíteni, majd akácfákkal beültetni is lehet. Régen várt kezdeményezés a salakfeldolgozó brigád kísérletezése. Legfontosabb tennivaló: a brigád munkájának megfelelő támogatása, az általuk megjelölt beruházások végrehajtása, hogy a salakhasznosítás üzemszerűen — az újítóbrigád áltál kidolgozott technológia szerint megkezdődhessen. KRISTON BÉLA CEMENTGYÁR-ÖRIÁS A romániai Bicazitan épült óriási cementgyár egyik fő erőssége a román építőiparnak. A modern gyár az építőanyagok jórészének biztosítására képes. II Borsodi Szénbányászati Tröszt 1959. évi terve A Borsodi Szénbányászati Tröszt megyénk egyik legnagyobb és a népgazdaság fejlődése szempontjából egyik legjelentősebb vállalata. Jelentőségét emeli az a tény is, hogy az ország legnagyobb széntermelési egysége, hiszen az országos széntermelésnek közel 16 százalékát képviseli. Jelentős továbbá azért, mivel a borsodi ipar közelében helyezkedik el a szénmedence, s így közvetlenül elégíti ki a Borsod megyei ipar, az erőművek szénigényét. Éppen ezért nem érdektelen foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy a 3 éves tjerv keretén belül a következő év, vagyis 1959. vonatkozásában mit tervez a Borsodi Szénbányászati Tröszt. Elöljáróban meg kell említeni, hogy a tröszt ez év első felében széntermelési tervét 103.8 százalékra teljesítette, s termelékenység vonatkozásában is túlteljesítést értek el. így ezek az igazán jó eredmények képezik az alapot a tervezéshez, ezekhez képest kívánnak fejlődést elérni, így mindjárt a széntermelés vonatkozásában kezdve a tervjavaslat vizsgálatát, megállapíthatjuk, hogy jövőre, — figyelembe véve lehetőségeiket, valamint az ipar és a lakosság szénszükségletét, — 6.8 százalékos termelésfejlődést irányoznak elő. Ezen termelésfejlődést elsősorban úgy biztosítják, hogy a meglevő bányáknál jobb kapacitáskihasználásra törekednek. Ezt a törekvést támasztja alá az, hogy az egy bányára eső átlagos napi termelés 7.4 százalékos növekedését tervezik. Széntermelési vonatkozásban nehézséget jelent a trösztnek az ormosi külfejtés idei kimerülése. Ezen úgy segítenek, hogy a jövő évben két új külfejtést — nevezetesen Sajókazincon és Szuhakál- lón — állítanak be a termelésbe. I Ezen új külfejtések előkészületi munkálatai már most megkezdődtek. A termeléssel szorosan összefügg a szén értékesítésének kérdése. A tröszt jövőre széntermelésének mintegy 81 százalékát az ipar felé, míg 19 százalékát a háztartások felé kívánja értékesíteni. Az előirányzott fejlődéshez kapcsolódnak a műszaki fejlesztési kérdések is. Nincs alkalom ezek részletes ismertetésére, így csak vázlatosan sorolhatjuk fel azokat. Sajószentpéter II. aknán á Szovjetuniótól kapott 3 darab Gornyák- kombájnnal kívánják a fejtési' munkát gépesíteni. A szelesi és Ella-bányán 3 darab magyar F 4-es gép fog üzemelni. A tröszt különböző bányáinál — a mindenkori szükségletnek megfelelően — 8 darab feltörés fúrógép fogja megkönnyíteni a vágathajtási munkát. Az elmondottakon túlmenően gondot fordít a tröszt a rakodási munka termelékenyebbé és könnyebbé tételére s ennek érdekében jövőre 35 darab Kóta-féle és 8 darab Hidasi-féle rakodógép munkábaállítá- sát tervezi. Jelentős fejlődést irányoz elő a tröszt a vágatok korszerű biztosítására is. Ugyanis, míg ebben az évben erre előreláthatólag 17 millió forintot költenek, addig ezen munkára a jövő évben 28 millió forintot fordítanak. Ez a munka, — habár pillanatnyilag költségesebb — végeredményben import bányafa megtakarítást eredményez. Ezen túlmenően biztonságosabbá is teszi a bányaművelést, a bányamunkát. Ugyancsak a műszaki fejlesztési tervek között szerepel s szintén importfa megtakarítást, valamint korszerűbb fejtési tevékenységet eredményez annak megvalósítása, hogy már az idén megkezdett kísérletek alapján 200 folyóméter frontfejtés! homlokhosszon acéltám- biztosítást fognak alkalmazni. Ezt a munkát egyelőre három teleptípusban — vékony, középvastag és vastag — széntelepekben kísérletezik ki s a pozitív kísérleti eredmények függvényében szélesíteni fogják alkalmazási körét. Ugyancsak már ebben az évben folynak Szuhakálló II. aknán és Al- berttelepen a famegtakarítást jelentő főtecsavarozás üzemi kísérletei, melyek pozitív eredményei szintén korszerűbb biztosítási munkák vitelére adnak majd lehetőséget. Külön tervfejezetben foglalkoznak a munkaügyi vonatkozású kérdésekkel. így többek között a mélyművelésű bányáknál — annak ellenére, hogy a széntermelés aránya a kisebb termelékenységet biztosító vékonyabb széntelepek felé tolódik el — 2 százalékos termelékenységemelkedést terveznek. Ennek biztosítása a már felsorolt és egyéb műszaki intézkedések végrehajtása révén válik lehetővé. Nehezebb probléma a magasabb termelési mennyiség eléréséhez, a termelékenység emelkedésével le nem fedezett hiányzó munkáslétszám biztosítása. Ennek biztosítása, valamint annak elérése, hogy az új dolgozók már bizonyos bányabeli gyakorlatra, a bányamunka munkafogásaira szert téve dolgozzanak a tervévben, igen komoly feladatot jelent a tröszt munkaügyi és az üzemek különböző szervei számára. Az önköltségi tervek kidolgozása most folyik. Erről csupán annyit lehet még megjegyezni: alapos megfontoltsággal úgy kívánja azt a tröszt megtervezni, hogy a legteljesebb összhangban legyen egyéb terveivel, illetve az alkalmazott gazdaságpolitikává 1. Habár egy év tervéről van szó, mégis a tervet készítők előtt állandóan ott lebeg a távolabbi jövőnek a kérdése is. » Az 1959. évi tervet úgy dolgozzák ki, hogy az átmenetet jelentsen a további évek fejlődéséhez s a tröszt termelési vonala a későbbi években is állandóan felfelé mutasson. Ehhez kapcsolódik a beruházási tervek kérdése is. Nincs lehetőség a beruházások teljes felsorolására. Szükséges azonban a fontosabb tételek megemlítése. A jövő érdekében a beruházások között szerepel a pereceskörnyéki Erenyő-bánya beruházásainak további folytatása, hogy ez a bánya is mihamarább beléphessen a termelésbe. Ugyanilyen értelemben, folynak a beruházási munkálatok a nagybarcai, feketevölgyi, Szuhakálló II. bányáknál. Ugyanakkor a meglévő s már régebben üzemelő bányáknál a tervezett rekonstrukciós munkák lehetővé fogják tenni a kapacitás bővítését vagy tartását, illetve a biztonságosabb és korszerűbb bányamunkát. Ha nem is készül el teljesen, de nagy lépést tesz a megvalósulás felé a . lyukó—kondó—berentei kötélpálya megépítése, mely szűk szállítási keresztmetszeteket fog kiküszöbölni s üzemelése esetén kedvező hatással lesz a szén önköltségének alakulására. Gondot fordítottak a beruházási tervben a szükséges gépek, gépi berendezések biztosítására is. Ez a tétel a tervjavaslatban mintegy 44 millió forinttal szerepel. A beruházási terv tartalmazza mindazon terveket is, melyek a bányászdolgozók kulturáltabb életét biztosítják. így többek között szerepel a tervekben kilenc üzemi fürdő megépítése, melyeknek hiánya, illetve a meglévőknek nem megfelelő volta jogos sérelme a bányászoknak. Ezen túlmenően tartalmazza a terv az ivóvíz megoldási kérdéseket, különböző kulturális- és sportvonatkozású építési munkálatokat. Az elmondottad során csak vázlatosan volt lehetőség ismertetni a Borsodi Szénbányászati Tröszt jövő évi tervjavaslatát. A terv magabiztos, a fejlődést szolgáló. Megvalósítása a borsodi bányászok hírnevéhez méltó becsületes munkát kíván meg. Úgy gondoljuk, ehhez a borsodi bányászokban meg is van az akarat, az elszántság s a terv megvalósítása során úgy fognak dolgozni, hogy valóra váltsák jövő évre is bányásznapi jelszavukat: «-Termelékenyebb munkával több. jobb minőségű és olcsóbb szenet a hazának!« Sz. Másfélmillió forintos megtakarítás a DIMáVAG-ban A DIMÁVAG Gépgyárban az év elején takarékossági intézkedési tervet dolgoztak ki, amely részletesen felsorolta azokat a lehetőségeket, amik ezen a téren megvalósíthatók, illetve elérhetők. A párt-, gazdasági és műszaki vezetés és nem utolsósorban a gyári KISZ-szervezet va- ' amint a dolgozók összefogása eredményesnek bizonyult. így például a hideg- és melegüzemekben 120 tonna egyébként hulladékba menő anyagot használtak fed anélkül, hogy gyártmányok minősége romlott volna. A 10 és 20 méteres szállítószalagnál olcsóbb, de tartós műanyagcsapágyat építettek be. Gazdaságosnak bizonyult a felrakó hegesztés további kiterjesztése, valamint a héjjesapágyak alkalmazása, a korábbi tömör bronzcsapágy helyett. Mindent összevéve, a különböző intézkedések megvalósításával az év első hat hónapjában mintegy másfélmil- a lió forintot takarítottak meg.
