Észak-Magyarország, 1958. augusztus (14. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-14 / 191. szám

Világ proleiárjai egyesüljetek f A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XiV- évfolyam 191. ssám Ára 50 fillér 1958 augusztus 14, csütörtök Megkezdődött az ENSZ rendkívüli közgyűlése Eisenhower beszéde Teljes gőzzel előrel A. A. Gramiko szovjet külügyminiszter találkozása Dolles-szal, az Egyesült Államok külügyminiszterével Newyark (MTI) Miaut az AP és a Reuter _ hírügy- nökiség jeleníti, szerdán délután New- yorkban helyi idő szerint 10 óina 45 perckor (magyar idő szerint 15 óra 45 perckor) megkezdődött az ENSZ közgyűlésének rendkívüli ülésszaka. A jelentések szerint az ENSZ szék­házában messzemenő biztonsági in­tézkedéseket tettek, tekintettel Eisen­hower elnök látogatására. Az egyen­ruhás őrök a belépéskor mindenkit ellenőriztek. Aknakutató berendezést is használtak, nyilván azért, hogy bármilyen elrejtett fegyvert felfedez­zenek. Az ENSZ-székiház területét a mewyarki városi rendőrség osztagai vették körül. A rendkívüli ülésszak Eisenho­wer elnök beszédével kezdődött meg. Mint az AP tudósítója je­lenti, az elnök félórás beszédé­ben hat pontból álló tervet kör­vonalazott. Ez a hat pont a kö­vetkező: 1; Állandóan készenlétben álló ENSZ-erőt kell felállít ami; 2. arab vezetéssel közép-keleti gaz­daságfejlesztési alapot kell létesíteni és technikai segélynyújtási progra­mot kell megvalósítani, ehhez a pénzügyi támogatóst az arab államok, az Egyesült Államok és más államok (feltehetően a Szovjetunió is) nyúj­tanák: 3. az ENSZ-nek állandóan ellen­őriznie keld a Közép-Keletre és a Közép-Keletről sugárzott rádióadáso­kat. hogy megakadályozzon »minden lógató propagandát«; 4. az ENSZ-nek tanulmányoznia kell azt a kérdést, hogyan ellenőriz­zék a közép-keleti- országokba -irá­nyuló fegyverszállításokat (az Izrael­be irányuló fegyverszállítást is); 5. az ENSZ-nek lépéseket kell ten­nie Libanon biztonságának és füg­getlenségének szavatolására, ha az amerikai csapatokat visszavonták onnan (az etoiök közelebbről nem határozta meg, milyen lépésekről lenne szó); 6. az ENSZ-nek ki kell fejeznie azt az elhatározott szándékát, hogy biztosítja Jordánia állami létét. Ezt feltehetően úgy kellene biztosítani, hogy ENSZ-személyzet váltsa fel a jelenleg Jordániában tartózkodó an­gol csapatokat. Eisenhower elnök beszédében egy- helyütt — anélkül, hogy név szerint megemlítette volna — azzal vádolta meg a Szovjetuniót, hogy »balliszti­kus zsarolással-« háborús hisztériát szít. Az elnök beszélt »a jordámiai fe­szült helyzetről-« és hangoztatta, hogy a jordánáai »közvetett agresszió« a békét veszélyeztető konfliktusokhoz verethet. Az elnök azt kérte, hogy a köz­gyűlés »gyorsan cselekedjék elő­terjesztett javaslataival kapcso­latban«, majd kijelentette, hogy elsősorban az araboknak kell megegyezniük »egy regionális fejlesztési tervben«* Ha ez meg­történik — folytatta — akkor az 1 Egyesült Államok is hajlandó azt támogatni. Eisenhower igyekezett megvédeni azt az elhatározáséit, hogy amerikai csapatokat küldött Libanoniba és hangoztatta, hogy »szükség esetén« az Egyesült Államok »segítségére sietne bármilyen fenyegetett ország­nak«. Az elnök a továbbiakban igyeke­zett megindokolni az állandó ENSZ- rendőri erők felállítására irányú'ó javaslatát: a többi között hangsúlyoz­ta, hogy e térség (azaz a Közép-Kelet — a szerk.) országait »meg kell sza­badítani a fegyveres nyomástól és a határokon át történő beszivárgásá­tól«. s ha »ilyen beavatkozás fenye­get. gyors és hatékony segítséget kell kapniok az ENSZ-től függetlenségük megőrzésére«. Az elnök nem nyilatkozott részle­tesen arról, milyen rendőri erőre gondol. Beavatott kormánytisztvise­lők szerint azonban— mondja az AP tudósítója — egy körülbelül 3000 fő­ből álló és csak kézifegyverekkel feli egy vérzett rendkívül mozgékony erő felállítását helyeselné. Ez lenne ez ENSZ állandó rendőri ereje, amely készen állna arra, hogy »bár­mely segélyt kérő ország segítségére siessen«. Ez az erő az illető ország fővárosában állomásozna. Eisenhower elnök beszédében több helyen dicsérte és támogat­ta az arab nacionalizmust, nyil­ván azért, hogy megszerezze az arabok támogatását terve számá­ra. De egyszer sem említette meg, hogy az arab nacionalizmus élén Nasszer elnök áll. Arra sem tett célzást, hogy az Egye­sült Arab Köztársaság szítaná a je­lenlegi közel-keleti válságot Libanon belügyeibe való beavatkozással. Az Egyesült Államok — mint ismeretes — ezt a vádat emelte, amidőn csapa­tokat küldött Libanonba. Hangsúlyozta, hogy tervének hat pontját úgy kell tekinteni, mint egyetlen összevont »bókecsomag« egymással szervesen összefüggő ele­meit. A Közép-Kelet gazdasági megszi­lárdításával kapcsolatban Eisenho­wer sürgette, hogy Hammarskjöld főtitkár tanácskozzék az arab nem­zetek képviselői^ el és állapítsa meg, vajon meg lehet-e egyezni regionális alapon egy arab gazdaságfejlesztési intézmény létrehozásában. Eisenhower elnök beszédében is­mét ígéretet tett arra, hogy az amerikai csapatokat »teljesen visszavonják« Libanonból, »mi­helyt Libanon kellően megalakí­tott kormánya azt kérni fogja, vagy ha Libanont — az ENSZ akciója folytán vagy más módon — már »nem fenyegeti többé az eredeti veszély«. Jordániával kapcsolatban Eisen­hower kijelentette: »Ha nem cse­lekszünk gyorsan.;; ú jabb veszélyes válság támadhat.« »Az ENSZ-nek különös felelőssége van ebben az ügyben — mondotta — mivel az ENSZ égisze alatt jött létre a Palesz­tinái fegyverszüneti egyezmény, amelyen e térség békéje nyugszik és mivel az ENSZ viseli gondját a Pa­lesztinái menekülteknek is.« »Az arab országok népeinek ter­mészetesen joguk van arra, hogy maguk döntsenek sorsukról« — mon­dotta az elnök. Más nemzeteknek mindaddig nem szabad beavatkoz- niok, amíg ez a nemzetközi békével és biztonsággal összeegyeztethető módon történik.« Az amerikai elnök beszédének be­fejeztével Leslie Munronak, a rend­kívüli közgyűlés elnökének kíséreté­ben elhagyta az üléstermet és vissza­tért Washingtonba. Rövid szünet kö­vetkezett. majd a közgyűlés helyi idő szerint 11 óra 44 perckor (magyar idő szerint 16 óra 44 pereikor) foly­tatta ülését, s Gromiko szovjet kül­Newyork (TASZSZ) Szerdán a Szovjetunió newyorki ENSZ-képviseletének helyiségében az amerikai fél kezdeményezésére A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügy­minisztere találkozott Dullesszai, az Egyesült Államok külügyminiszteré­vel* A beszélgetés érintette az ENSZ- közgyűlés rendkívüli külön üléssza­Newyork (TASZSZ) A. A. Gromiko, szovjet külügymi­niszter, a Szovjetunió, küldöttségének vezetője az ENSZ rendkívüli közgyű­lésén, kedden fogadta Georges Pi­cot, Franciaország állandó ENSZ- képviselőjét s beszélgetést folytatott vele. A beszégetés az ENSZ-közgyű- lés rendkívüli ülésszakának munká­jával volt kapcsolatban. kának munkájával kapcsolatos kér­déseket. A beszélgetésen szovjet részről V. A. Zorin, a Szovjetunió külügymi­niszterhelyettese és A. A. Szoboljev, a Szovjetunió állandó ENSZ-képvi- selője, amerikai részről pedig G. Reinhardt és E. L. Fgeers, a kül­ügyminisztérium felelős munkatár­sai vettek részt. ügymimiszter emelkedett szólásra; Gromiko felszólalása az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakán Szovjetunió teljesen önzetlenül követeli mindezt, hiszen egyet­len dollárja, egyetlen katonája sinos a Közel-, vagy a Közép- Keleten. Gromiko ezután hivatalosain elő­terjesztette a szovjet javaslatot arra vonatkozólag, hogy vonják ki az amerikai és angol csapatokat Liba­nonból és Jordániából az ENSZ- megfigyelők ellenőrzése mellett, akiknek ugyanakkor az is lenne a feladatuk, hogy ellenőrizzék a hely­zetet ezen országok határain. A szovjet határozati javaslat a továbbiakban azt ajánlja, hogy az ENSZ főtitkára erősítse meg az ENSZ-megfigyélők csoportját, amelyek küldetése kiterjedne Jordániára is. A Szovjetunió kész azonnal fél- hivatalos tanácskozásokat kezdeni az Egyesült Államokkal és Nagy-Bri­tanniával csapataik kivonásáról Li­banonból és Jordániából a közel-ke­leti béke fenntartása érdekében — fejezte be beszédét a szovjet külügy­miniszter. (MTI) Az Egyesült Államok - JjJ in isztériumának a New York Postban közölt ♦ emlékirata szerint, az Egye­♦ süZt Államok továbbra sem ♦ hajlandó elismerni a Kjnai ♦ Népköztársaságot és továbbra is Csang Kaj-seket támo- | gat ja. ♦ Kicsit furcsa ennek a rövidlátó makacsságnak az ♦ indokolása, amely többek között azzal érvel, hogy a ♦ Kínai Népköztársaság elismerése „aláaknázná az ♦ ENSZ-t, a nemzetközi béke szervezetét”. Hogyan s ♦ miért? Igaz, hogy az USA hivatalos és állítólagos béke- $ politikájában eddig nem fedezhette fel senki az emberi f logika követelményeit, különösen, ha imperialista ag- %ressziónak láncolatát nyomon követjük, mégis minden ♦ józan emberben csak megütközést kelthet ez a nyaka- ; tekert indokolás. Hát melyik állam ülteti körül a má- ;; síkút agressziós támaszpontokkal: Amerika a Kínai ;; Népköztársaságot, avagy fordítva? Melyik állam képvi- \\seli az ENSZ-ben a hidrogénháború melegháborúvá va- ;; ló forralásának konok törekvéseit? Nem a „békeszerető” ; agresszorok-e, élükön az Egyesült Államokkal? ;; Persze érthető, ha az USA külügyérei még an­;; nak a gondolatától is rettegnek, hogy az ENSZ egy ;; hatszázmilliós nemzet békeakaratának hatalmas hang­ijával „a nemzetközi béke szervezetét” alkalmasabbá ;; tenné hivatásának betöltésére. Rettegnek attól, hogy : a világ legnagyobb nemzetének hangja mellett komi- ;: kus nyávogássá törpülrie a dróton rángatott vazallus ;: bábkormányok küldötteinek hangja. De akár hajlandó :: Amerika elismerni a Kínai Népköztársaságot, akár .nem, vajon befolyásolhatja-e ez a béketábor és a há- : i ború híveinek erőviszonyát? Vajon az ő el-nem-ismeré- Wsükkel letörölnek a Földgolyóról hatszáz millió embert? Letörlik vele annak az erőnek a súlyát, amit a béke- ; Z tábor országai és az egész világ haladó erői a világpo- Xlitikában így is, úgy is képviselnek? „Nem ismerik el,.,66 Mint az AFP jelenti, Andrej Gro­miko, szovjet külügyminiszter az ENSZ közgyűlésének rendkívüli ülés­szakán szerdán délután elmondott beszédében hangsúlyozta, az Egye­sült Államok és Anglia közép-keleti beavatkozásának egyedüli célja az, bogy gyarmati rendszerben és iga alatt tartsa a közép-keleti országo­kat. Kijelentette, hogy sem Anglia, sem pedig az Egyesült Államok nem tudja bizonyítani az Egyesült Arab Köztársaság beavatkozását Libanon vagy Jordánia belügyeibe. Az erre vonatkozó állítások — mondotta — csak ürügyek. Az Egyesült Államok és Anglia — folytatta Gromiko — össze­esküdött arra, hogy kizsákmá­nyolja a Közel-Keletet és táma­dást készítsenek elő a szocialista világ ellen. Politikájuk olyan helyzetet idézett elő, amely a világot újabb háború veszélyével fenyegeti, ennek minden bor­zalmas következményeivel. Gromiko ezután ismertette a szov­jet kormány javaslatát, amelyek ér­telmében a nagyhatalmaknak meg­állapodást kellene kötniük, hogy; biztosítsák a közel-keleti országok ; belügyeibe való be nem avatkozást. ; Ez a közép-keleti béke fenntar- ; tásának elengedhetetlen feltété- ; le — mondotta —, de minden ; esetre cselekedetekkel, nem pe- ; dig szavakkat kell kezdeni, vagyis mindenek előtt ki kell vonni az amerikai csapatokat Libanonból, az angol csapatokat pedig Jordániából. Az Eisenhower elnök által előter- • jesztett gazdasági tervet a legna­gyobb figyelemmel kell tanulmá­nyozni — jelentette ki Gromiko —, de megvalósításának elengedhe­tetlen feltétele az idegen csapa­tok azonnali kivonása a Közép- Keletről. Gromiko ezzel kapcso­latban hangsúlyozta, hogy a A nyugatnémet képviselők többsége az atomfegyverkezés ellen A Parlamentarisch—Politischer Presse-Dienst című sajtótájékoztató közli az amerikai Princeton-Egyetem nyugat-német képviselők között vég­zett közvéleménykutatásának ada­tait, amelyek szerint a képviselők 38 százaléka az atomfegyverkezés mel­lett, 49 százaléka pedig ellene sza­vazott. A többiek nem óhajtottak nyilatkozni, vagy nem foglaltak ha­tározottan állást- A nyugat-német­országi rakétatámaszpontok létesítése ellen nyilatkozott a nyugat-német képviselők ötven százaléka. Ám nemcsak a logika hiánya, nemcsak a tények fe-1 lett való vak elsiklás, hanem a nagymérvű süketség is jellemzi az amerikai kül-> , _ politikusok balga elképzel leseit. Nem hallották meg például azt, hogy Peking- ben nemrégiben a Hruscsov—Mao Ce-tung találkozón leszögezték: a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság mitiden döntő kérdésben együtt harcol a béke fenntar■* tásáért, az agressziók megszüntetéséért és egy új há-* ború esetleges kirobbantóit együttes erővel zúznák széj­jel — az összes szabadságszerető népekkel együtt —* mindörökre. Mit változtat e két hatalmas állam közös határozd-> tán az, hogy Amerika elismeri-e Kína ENSZ-tagságát vagy sem? Ez az egység mindenesetre szilárdabb —■> mint ahogy szilárdabb a békeszerető szocialista orszá-» gok és a már felszabadult nemzetek egysége annak az eltökélt akaratnak a jegyében, hogy a békét megvé­dik, mindenféle agressziói és az államok belügyeibe való beavatkozást elutasítanak —, annál az egységnél, ami a NATO tagállamait összefűzi. Nem szembetűnő például qz, hogy Anglia és más nyugati- államok elis­merték « Kínai Népköztársaságot? Hogy a nyugati polgári sajtóban egyre gyakoribb az a hang, amely sze­rint Kínát igen is fel kell venni az ENSZ-be. Az amerikai külügyérek rövidlátása azonban nőm a mi közvetlen gondunk. Gondja ez immár az Egyesült Államok egyre tisztábban látó polgárainak, békét a ka-* ró népének is. Mégpedig nem kis gondja. Az amerikai sajtó is egyre gyakrabban szól erről a balkezes küU politikáról, amely kezd szégyenteljesen sutává válni az egész világ szemében. Közeledik az idő. amikor e kül­politika makacs ósdisága el fog súlytalanodni a józan emberi mérlegelés serpenyőjén. H. B. Gromiko szovjet külügyminiszter tárgyalásai Nekru tárgyalt négy arab ország és Szudán nagykövetével zetet megvitatták az indiai minisz­terelnökkel. Djakarta (Reuter) Az Antara hirügynökség jelentése szerint július 29-én Közép-Szumat- rán ezer felkelő megtámadta Batu Szangkar. városát. Az indonéz kor­mánycsapatok a támadókat vissza­verték. Az Antara ezenkívül azt is közli hogy, Közép-Szumatrán a fel­kelők meggyilkoltak 44 foglyot. Celebeszen a fanatikus Dar-Ul- Isz­lám banda felégetett egy falut. Uj-Delhi (Reuter) Nehru indiai miniszterelnök szer­dán megbeszélést folytatott az EAK, Irak, Szaud-Arábia, Marokkó és Szudán nagykövetével. A diploma­ták tisztázni akarták Nehrunak azt a- muRheti nyilatkozatát, amely sze­rint az arab állampknak el kell fo- gadniok Izrael létezését. Az indiai külügyminisztérium szóvivője később elmondotta, högy & nagykövetek »igen elégedettek« voltak. Nehru magyarázatával. Az egyik nagykövet később elmon­dotta, hogy az egész közel-keleti hely­Élüzemek lettek A Nehézipari Minisztérium villa­mosipari igazgatósága és a Vasas Szakszervezet elnöksége az első fél­évi munkaverseny eredményei alap­ján négy vállalatot tüntetett ki él­üzem címmel. Köztük az Északma­gyarországi Áramszolgáltató Válla­latot is. Az élüzem-ünn épségeken 132.70Ö forint jutalmat osztanak ki a négy vállalat dolgozói között (MTI) * A Kohó- és Gépipari Minisztérium kollégiuma szerdán megvitatta a mi­nisztériumhoz tartozó vállalatok első félévi eredményeit. Ennek alapján a Gromiko külügyminiszter ugyan­csak kedden fogadta Hammarskjöld ENSZ-főtitkárt, majd pedig M. Fav- zit, az Egyesült Arab Köztársaság külügyminiszterét. A beszélgetések az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülés­szakának munkára vonatkoznak. (MTI) kohó- és gépipari miniszter többek között az Ózdi Kohászati Üzemeket és a Borsodnádasdi Lemezgyárat tün­tette ki az élüzem cimmel. (MTI) * A Földművelésügyi Minisztérium a MEDOSZ, illetve a Vegyipari Dol­gozók Szakszervezetének elnökségé­vel egyetértésben, az 1958. évi első féléves tervek teljesítésének értéke­lése alapján határozatot hozott az élüzem címek odaítéléséről. így él­üzem lett a Borsod megyei Mező- gazdasági Gépjavító Vállalat. A kitüntetéseket és jutalmakat augusztus 16-án ünnepélyesen adják át. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents