Észak-Magyarország, 1958. augusztus (14. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-09 / 187. szám
2 esZAKMAGYARORSZAG Szombat, 1958. angtisztus 9. Mindenütt békét óhajtanak! Irta: K. Lomtatidze, a grúz Tudományos Akadémia levelező tagja, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldötte. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttségével az év elején Szíriába, az Egyesült Arab Köztársaság egyik államába látogattam. Ha élményeimben kutatok az első. amely eszembe jut, hogy Szíriában a legfőbb óhaj: a béke; az arab népek egységének megteremtése és szuverénitásuk megőrzése. Szíriában megismerkedtünk a parlament munkájával, ellátogattunk több nagyobb városba és beszélgettünk gyárak, üzemek munkásaival, iskolák, tudományos intézmények, állami hivatalok dolgozóival. Örömmel tapasztaltuk, hogy Szíria lerázva magáról a gyarmati igát, hétmérföl- dcs léptekkel halad a fejlődés útján. A mezőgazdasági minisztérium közlése szerint például az ország függetlenségének kivívása előtti években Szíriában évente átlag tízezer tonna gyapotot takarítottak be. Tavaly körülbelül 110.000 tonnás gyapottermést értek el. Korábban Szíria gabonabehozatalra szorult, míg ma már mezőgazdasága teljesen kielégíti a belső igényeket. Ezenkívül — hangoztatták büszkén Szíriái barátaim — évente még 800.000 tonna gabonát exportálni is tudnak. Az országban nagy figyelmet fordítanak a népművelésre. Ezt szemléltetően bizonyítják a következő számok: míg 1945-ben mintegy tízmillió sziriai fontot fordítottak a népművelés céljaira, addig 1956-ban ez a szám megötszöröíödött és több mint 19.5 millió fontot tett ki. Szíria szomszédságában fekszik Libanon, ahová szintén ellátogattunk. A két országot magas hegygerinc választja el egymástól. Libanon területe fele akkora, mint Szíriáé. Mégis ez a kis ország mindig a világ figyelmének középpontjában áll, mert földrajzi helyzeténél és stratégiai jelentőségénél fogva fontos helyet foglal el az Arab-Kelet országainak sorában. Beirut a Földközi-teng er keleti részének egyik legnagyobb kikötője. A Közel-Kelet legkorszerűbb repülőterét szintén Libanonban találjuk. Területén az iraki és szaud- arábiai olajvezetékek futnak keresztül. Ez az ország tehát kaput nyit a többi arab ország számára Közelés Közép-Kelet felé. Érthető tehát, hogy erre a kapura már hosszú évek óta rá akarják tenni kezüket az amerikai imperialisták. Számos libanoni paraszttal beszélgettem. Az egyik paraszt, akivel nyelvi nehézség miatt sehogy sem tudtam megértetni magamat, a következő szemléletes képben adta tudtomra gondolatait: leszakított egy hosszú, nyílegyenesen álló virágot, amelynek piros szirmai és fehér levelei az élet derűs színeit ábrázolták. »Bé%e« — mondotta a paraszt bácsi- ka és felemelte a büszkén felfelé nyúló .virágot. Majd leszakította a színes leveleket és szirmokat, s e szavakkal nyújtotta át a kopár ágat: »Ez pedig a háború.« Megértettük egymást... Akik elfelejtették, akik sokaséin felejtenek-oooA Közlekedésrendészeti Osztály * felhívása A B. M. Borsod megyei Rendőrfőkapitányság Közrendvédelmi és Közlekedésrendészeti Osztálya felhívja mindazokat, akik a jövőben motorkerékpárvezetői vizsgát kívánnak tenni, hogy a rendőrorvosi vizsga megejtése, valamint a jelentkezési lapok leadása után, vizsgára csak a KPM Autóközlekedési Tanintézetnek írásbeli kiértesítésére jelenjenek meg. Aki kiértesítés nélkül jelenik meg a vizsgára, azt a vizsgabizottság nem fogja levizsgáztatni. A motorkerékpár vezetői vizsgára berendeltek a kiértes^si ívet, majd 3 darab 5 x 5-ös fényképet hozzanak magukkal. Kismotor vizsgához 60 Ft vizsgadíj, 11 forintos illetékbélyeg szükséges. Nagymotorból vizsgázás esetén 120 forint vizsgadíj, majd 11 és 3 forintos illetékbélyeg szükséges, A személyi igazolványát a vizsga színhelyére valamennyi vizsgázó köteles magával hozni. A Közrendvédelmi és Közlekedésrendészeti Osztály július 10-től kezdődően gépjárművezetői igazolványt helyben nem ad ki, hanem azt a Ic- vizsgázottak részére postán küldi ki. Mindazok, akik vizsgára nyertek berendelést és kismotorvezetöi igazolvánnyal rendelkeznek, azt is kötelesek magukkal hozni a vizsga színhelyére, amit ott a vizsgabizottságnak adnak le. A jövőben tehát csak azok forduljanak a Közlekedésrendészeti Osztályhoz ügyeik intézése céljából, akik már gépjárművezetői igazolvánnyal rendelkeznek és abban változást kívánnak eszközölni, illetve eszközöltetni. Például: név-változás, lakásváltozás, gépjárművizsgáztatás, átírás, vagy más gépjármű-nemből tett vizsgaeredmény bejegyzése stb. Akik már előzőleg tettek vizsgát gépjármű, vagy metorkerékpárvezc- tésből, és a vezetői igazolványt még nem váltották ki, azok legkésőbb augusztus 31-ig a szükséges illeték- bélyeget és fényképet juttassák el a Közlekedésrendészeti Osztályhoz, hogy részükre a vezetői igazolványt mielőbb meg tudjuk küldeni. Felhívja továbbá a Közlekedésrendészeti Osztály mindazon alapfokú gépjárművezetői igazolvánnyal és szakmásítási lappal rendelkező gépjárművezetőket, hogy a középfokú gépjárművezetői vizsga szünetel, azonban az alapfokú gépjárművezetői igazolvánnyal és szakmásítási lappal annak meghosszabbítása nélkül az újabb rendelet megjelenéséig állást vállalhatnak. A Közlekedésrendészeti Osztály a jövőben gépjárműv.izsgáztatgst csak az úgynevezett egynapos engedély alapján végez, amely előzőleg a Közlekedésrendészeti Osztályon beszerezhető. Ügy a gépjármű vizsgáztatása, mint a gyárilag megtörtént műszaki vizsgán átesett motorkerékpárok szám-beverésc is csak a szerdai napon. az egynapos engedély előzőleg történt kikérése alapján történhet. A motorkerékpárok és magánhasz- nalatú személyjárművek átírásához úgy az eladó, mint a vevő személyes megjelenése kötelező. Gépjárművek abraka a szerdai és szombati nap kivételivel mindennap déli 12 óráig történik. b Megyei Rendőrfőkapitányság Közlekedésrendészeti Osztály Kiadják a Nemzet-közi Geofizikai Év évkönyvét A Nemzetközi Geofizikai Év nemzetközi szakbizottságának határozata alapján az elkövetkezendő 3—4 évben 10 kötetben kiadják a Nemzetközi Geofizikai Év évkönyvét. Ez a sorozat a Nemzetközi Geofizikai Év kutatásaiban résztvevő 65 ország tudósainak tevékenységét fogja visszatükrözni. Az évkönyv kiadásával a londoni »Pergamon Press« kiadóvállalatot bízták meg. Az évkönyvet anVásárlás bosszúságokkal — Legyen szíves, egy 44-es halásznadrágot!... — Ne bolondozzon már, azt hiszi, fel tudja venni? A fiatal, kissé molett, de azért csinos nő mérgében azt sem tudja, mit csináljon. Barátnője kérte meg a nyári szezon egyik legdivatosabb darabjának megvásárlására. Ez már a harmadik hely, ahol ilyen ízléstelenül utasítják el, sértegetik mindenki fü- íehallatára. Hiába magyarázza, hogy nem neki kell, — különben is, amit kér, azt adjanak, ha van. Bemegy a sportszerboltba is. Utolsó próbaképpen. Ismét elhangzik a kérés. — Jött volna öt évvel ezelőtt, akkor talán jó lett volna magára — nevet össze két elárusító a vásárló nő zavarán és saját tréfáján. Következik a magyarázat, az ingerkedések, tréfák, mintha nem is üzletben, hanem cirkuszban lennénk, ahol a bohócok egyre vadabb viccekkel szórakoztatják a közönséget. Húsz perc múlva végre kezében a kívánt nadrág, sötétkék, kis zsebekkel. Már megy kifelé, de még utánaengednek egy »tréfát«: — aztán vigyázzon szét ne repedjen! így történt a halász- nadrággal. Egész véletlenül voltam szemtanúja, talán nem is csináltam volna belőle »ügyet«, ha hasonló és még elrettentőbb, ízléstelenebb eseteket nem hallottam volna a város legkülönbözőbb üzleteiben. Szélesszoknyájú falusi nénike jön be a Ruházati Boltba. Nyári kartonruhát kér saját részére és kislánya számára. A lányka a legszebb korban lehet, alig 16 éves. A néni — ha sikerült korát kihámoznom a sok szoknya, rékli, kendő alól — 40 év körüli. A szőkehajú kiszolgálónő szintén lánya lehetne. Becsüs pillantással méri végig a nénit és kijelenti: — Magának nincsen. — Aztán kiválaszt a sok ruha közül egy sötét, divatjamúlt vászonruhát és odadobja a kislány elé — ez van csak magának. — Félszemmel néz a két vidékire, akik azt sem tudják, hogy mondják meg, hogy a ruha bizony nem tetszik. Végül mégis másikat kémek, mire a nő fölháborodot- tan kezd kiabálni: — Nem tetszik nekik! Nézzék már, nem tetszik nekik! — fordul a vásárlókhoz — nagyon jó ... ha... ha... ha. . bejönnek Bürgözdpusztá- ról, aztán még nem tetszik nekik! Menjenek vissza a falujukba... — kiabál tovább — válogassanak Ott! . . ; A két megrettent vidéki ijedten hátrál ki a boltból, szégyen pírját kergette arcukra a kiszolgálónő durvasága. A »Tünde« gyermek- ruházati boltban 10 éves leánykával vásárol egy fiatal anya. — Azt a középsőt szeretném, a kék és zöld között, azt a szürkét — kéri bátortalanul. Ismét az a becsüs pillantás. Milyen egyformáéi tudnak nézni! Leemeli a két szélsőit. — Ebből válasszon — dobja oda a pultra. A fiatalasszony igen békés természet. Nem szerelés nem is tud veszekedni. Pedig végigfut a fejében a gondolatsor: panaszkönyvet kérni, szólni az üzletvezetőnek, ... de kézenfogja a gyermeket és átmegy a másik üzletbe. Ugyanitt történt meg az is, hogy gyapjú bébiholmit kerestek. (Gyakori eset.) Az illető orvosló elmondta az osztályán fekvőknek, hogy nem kapott, pedig nagy szüksége lenne rá. A betegek között egy jó »ismerős« akadt9 Másnap az ő ajánló szavaival az orvosnő megkapta a »Tűn- dé«-ben a kívánt gyap- iűhölmit. Egyetlen szó elég (általában egy név szokott ez lenni), a raktárak kinyílnak, az ember a legszebb áruk között válogathat, amelyek el vannak zárva a »rendes« •levő szeme elől. De sokat lehetne beszélni arról is, legalább is jó lenne megtudni, hőgy a kiszolgáló szegői és francia nyelven jelentetik meg. A Nemzetközi Geofizikai Év anyagainak közzététellé természetesen, nem korlátozódik pusztán az évkönyvre. A Nemzetközi Geofizikai Év országos bizottságai is különböző kiadványokat adnak ki. A Szovjetunióban például a Nemzetközi Geofizikai Év programjának minden ágáról értékes tudományos irodalom fog megjelenni. mélyzet miért mindig munkaidő alatt beszéd meg az elmúlt este történteket, miért ekkor tárgyalják meg a programot a következő vasárnapra?! Es ilyen esetben, ha a vásárló kivárja a diskurzus végét, miért sértődnek meg, ha egy kicsit megmondja a véleményét? — Mindig minket szidnak — mondják a kiszolgálók, üzletvezetők, elárusítók. — Azzal nem foglalkoznak sohasem, arról nem írnak, ha nekünk is van panaszunk a vásárlókra. Pedig sok vevő azt hiszi, hogy amiért most ő vásárol, mindenkinek ugrálnia kell körülötte. Ki- hordatják velünk a legtávolabbi anyagokat, leszedetik a ruhákat, aztán gyakran nem vesznek semmit. Erre ismét elmondok egy példát. A maradék boltban sötétkék selymet kér egy asszony. Mindössze fél méter hiányzik. Mintát is hozott a régi selyemből — Ez itt maradék bolt — mondja felcsattanva a kiszolgálónő —, itt nem lehet csak úgy válogatni egy koszos kis félméterért! Az asszony úgylátszik nem ijedt meg a hangtól. Egymás után kérte a végeket, végül majdnem mindet leszedette a dühtől már nekivörösödött elárusítóval... aztán nem vette meg az anyagot, mert nem talált kellőt. Tessék eldönteni kinek volt igaza! (u—n—r) KÖNNYŰ BELESZOKNI a jóba, könnyű elfelejteni a rosszat. így vagyunk teremtve — mondják. — Hálás emberi tulajdonság a feledékenység. Csalódásokra, mély emberi fájdalmakra borít fátylat, behegeszti a lélek sebeit. Az élet egymásra rakodó hétköznapjai, az új gondok, új örömök feledtetik az emberrel a múltat, hogy lelkileg megerősödve, felfrissülve élje az életet. De a társadalmi fejlődésben nem éppen üdvös dolog a nagyfokú feledékenység. Az új lehetőségek, a jobb életkörülmények feledtetik az emberekkel az előbbi társadalmi forma rútságait, a nyomorúságot, a munkanélküliség rémségeit, a kilátástalanság lélekromboló évtizedeit. Pedig, aki köny- nyen felejt, az könnyen meg is bo- csájt. De meg lehet-e bocsátani báró Hatvány Endrének azt, hogy saját repülőgépén néger nőket hozott vidéki rezidenciájára, s miközben ő fene nagy mulatozásokat rendezett egzotikus kedveseivel, ezernyi cselédje vöröshagymán, száraz kenyéren és vizen aratott? Meg lehet-e bocsátani a fasiszta főjegyző úrnak azt, hogy a háború nehéz éveiben a segélyért folyamodó hadiözvegyet ezekkel a szavakkal eresztette útjára: ha döglőcjnek a kölykei, hajtsa ki őket legelni? •.. El lehet, el tudja-e felejteni a volt kepés, hogy amikor nem volt hajlandó tizenegyedikért levágni a nagygazda búzáját, a döly- fös zsírosparaszt csendőröket küldött rá, akik bikacsökkel magyarázták meg a »piszkos kódisnak«, melyik oldalon az igazság? Sajnos, el lehet és el is tudják egyesek mindezt felejteni, sőt mi több, olyan emberpéldány is akad, aki mai gondjait felnagyítva, a múltba réved só- várgó tekintettel, mert akkor nem volt annyi gondja. Hát bizony nem volt! Ha éhség gyötörte, összébb rántotta a nadrágszí iát. Elmorogta a beletörődés ősi igéit: »még úgy sohasem volt, hogy valahogy ne lett volna« — és napirendre tért gondjai felett. Értelmetlennek látta a prob- lémázást, szűkre szabott takarója alól, bármennyire is összekuporodott, ki volt a lába. Álmokba, mesékbe fojtotta a kilátástalan jövendő nagy keserűségét. Mások voltak akkor a gondok, a betevő falatért is vérrel, verejtékezéssel kellett küzdeni. A mai tervezésben nem a mindennapi kenyér szerepel az- első--helyen, az már nem gond a szó szoros értelmében, az agyonviselt régi vityilló helyébe tervezget egv új házat, szépet, módosat, és az ilyen tervet nem tartja megvalósíthatatlan álomnak, mert ha annak tartaná, nem sokat törné rajta a fejét, lemondana róla. BIZONY TÖBB a mai ember gondja, mert több a lehetősége. Az emberpiacon hétszámra ácsorgót, egyetlen nagy gond emésztette: kap-e munkát? Eltűntek a szégyenteljes emberpiacok, munkaalkalom van bőven, még válogatni is lehet. A munka- nélküliség rémét elűztük a családok felől. Magyarország ország-világ előtt közismert szégyenfoltját, a »hárommillió koldus országa« elnevezést máról holnapra letörültük országunk arculatáról. S hogy ezt tettük, ugyancsak magunkra haragítottunk egy csomó embert, akik most kígyót-békát kiabálnak ránk- Az ősi földet kihúztuk a kutyabőrös nagyurak lába alól és annak adtuk, aki megműveli. Ezek a nagyurak bizony sohasem fogják megbocsátani nekünk, hogy tönkretettük őket, hogy a volt cselédek feldarabolták és magukénak kiáltották ki az ő tíz- és százezer holdjukat, ök nem felejtenek, mert kiebrudáltattak a jóból, mert a Magyarországon végbement társadalmi változás földönfutóvá tette őket. Nem felejtik el, hogy teljhatalmú urai voltak ennek a dusan- termő, áldott honnak, hogy ők dirigálták ezer évig embermilliók sorsát. A kulákokat is alaposan megsértettük a múltban és a jelenben sem pa- rolázunk velük. Nemcsak azzal sértettük vérig őket, hogy leapasztottuk kisemberek földecskéiből nagyrahí- zott birtokukat, hanem azzal, hogy már nekik is meg kell fogni a kasza nyelét, ha nem akarnak éhen veszni, mert az olcsó falusi munkaerőt elhalászta előlük a rendszerváltozás, a volt kepések, komenciósok, harmados kapások földhöz jutottak és nem mennek éhbérért dolgozni nekik. No meg, a régi jó világban rangos embernek számítottak, közülük kerültek ki a falusi társadalom közéleti személyiségei, a bírók, az esküdtek, szavukat kalaplevéve hallgatták a szegényebbek. Most meg nekik dirigál az egykori cseléd, akit a nép bizalma tanácselnöki tisztségbe emelt. Ezt a roppant sértést nem képesek lenyelni és megemészteni, s mihelyst alkalom kínálkozik rá, igyekeznek visszamerészkedni a hatalom csúcsaira. Az ellenforradalom alatt bizonyosodtak be igazán az előbb elmondottak. Akié a faluban a hatalom, azé a föld. Októberben nagy- hirtelen megnőtt a volt módosok éhsége a hatalmi posztok iránt. A szocialista mezbe csomagolt munkásta-' nácsi megfogalmazás mögött ők észrevették az igazi tartalmat, újra eljött a volt valakik ideje és kinyújtották csápjaikat a hatalom felé. Szemérmetlen nyíltsággal lépett porondra a múlt, hogy lepofozza a volt kódisokon a tizenkétéves népi hatalmat a sértésekért, az elveszett zsi- rosparaszti reményekért tűrték fel ingújjaikat a nagygazdák és ivadékaik, hogy elborzasztó példát statuáljanak a szolgák nemzedéke felé. Haláliisták szövegeződtek, akasztófákkal álmodták tele az országutakat, a bosszú vérbenforgó szemmel bujt elő a szelídséget színlelt atyafiakból- De mielőtt móresre tanították volna a népet, füstbe ment a nagy történelmi lehetőség. Visszazökkentek tehát a békesség álarca mögé, a bosszú megint elrejtőzött a lelkek vadonéban — és megint várnak. ök nem felejtenek, naponta kell éreznünk, hogy kik voltak hajdanán és hová juttatta őket a demokrácia. Bíznak az időben, a volt szegények feledékenységében, amely kart-karba öltve jár a megbocsátással és az éberség elalvásával. DE MI IS TANULTUNK s tapasztalataink értékesek, mert a magunk bőrén jutottunk hozzájuk. Nem felejtjük a múltat, hogy értékelni tudjuk a jelent, amely régi harcok gyümölcseként gazdagítja életünket. Több a gond, mert a gond szülőanyja a lehetőség. Gondjainkat képesek vagyunk megoldani, mert miénk a hatalom. Csak nagyobb lelkiismeretességgel vigyázzuk a magunk hatalmát, és ne feledjük a múltat, mert ellenfeleink sem felejtik, ök sohasem felejtenek ... Gulyás Mihály Miniszteri utasítás^ az őszi vetőmagakcióról A földművelésügyi miniszter utasítást adott ki az 1958. évi nemesí- ! tett őszi kalászos vetőmagfelújítás♦ ról, valamint az őszi takarmány és ♦ egyéb vetőmagvak központi ellátásá- t ról. ♦ A múlt évihez hasonlóan az ál♦ lami gazdaságok, termelőszövetke♦ zetek és az egyénileg dolgozó pa♦ rasztok az idén ősszel elvetendő $ vetőmagvaikat nemesített vetőmag- j vakra cserélhetik ki. A termelőkének elsősorban saját maguknak kell ♦ gondoskodni a megfelelő vetőmag♦ ról. Támogatni kell a gazdák lcözöt♦ ti vetőmagcserét is. Az állam clső♦ sorban a kalászosok tervszerű fel♦ újításához szükséges vetőmagot biz- j tosítja. Az utasítás szerint eredeti, ♦ nemesített és másodfokú szaporítá- | sú kalászos vetőmagot az erre a cél- £ ra kijelölt vetőmagszaporító álla♦ mi-, tan- és célgazdaságok, továbbá 1 mezőgazdasági szövetkezetek kap- z naik. A vetőmagakció során legna- | gyobb mennyiségben — az összes I búza-, rozs- és őszi árpa ve teste rü♦ letnek mintegy negyedrészére ele- Z gendő mennyiségben harmadfokú { szaporítású őszi búza. rozs és őszi árpa vetőmagot osztanak ki. Nemesített kalászos vetőmag-ellátásban a termelők ott részesülhetnek, ahol a Z megyei tanács általános vetőmag- 1 cserét rendel el. Az általános v«tő- ♦ magcserére kijelölt területen a kijelölt termelőszövetkezetek és csoportok. továbbá az állami tartalék- területet hasznosító tanácsok, gépállomások és egyéni termelők egyaránt kaphatnak nemesített vetőmagot. Az előző évektől eltérően, a nemesített kalászos vetőmagvakért 10 százalékkal nagyobb mennyiségű szokvány csereterményt kell adni. Tudvalévő, hogy 100 kiló nemesített vetőmag sokkal többet ér 110 kiló árugabonánál, az idén például 2—3 mázsával adott többet holdanként. Ha a termelő a saját gabonáját készíti elő vetésre, a tisztítással, szelektorozással többet veszít 10 kilogrammnál. A 10 százalékos súlytöbblet egyébként a nemesített vetőmag előállítási költségét megközelítőleg sem fedezi, s az akció támogatására kormányzatunk jelenleg is sokmillió forint ártámogatást nyújt. Az utasítás végül kimondja, hogy az előző évekhez hasonlóan az őszi vetőmagakcióban különböző más vetőmagféle: lucerna, t bíborhere, szöszösbükköny. pannonbükköny, őszi borsó, őszi káposztarepce és fűmag vásárolható központi készletből. Ezeket a vetőmagvakat mind a termelőszövetkezetek, mind az egyéni termelők tik meg. (MTI) készpénzért vehe-
