Észak-Magyarország, 1958. augusztus (14. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-06 / 184. szám

8*©r<fa, 1958. augusztus 6. ESZAKMAGYARORSZÁG 3 Uj üzleteket nyitnak, 16 tantermes iskolát építenek Kazincbarcikán A városi tanács terveiből Egy évvel ezelőtt — amikor az épü­lő szocialista városban egyik kezün­kön is megszámolhattuk az átadott üzletek számát — voltak, akik azt mondották: több esztendőre van szükség ahhoz, hogy Kazincbarcika nagy városhoz méltó üzlethálózattal rendelkezzen. Az üzletek hiánya — abban az időben — nagy gondot oko­zott a helyi vezetőknek. A beruhá­zó szervek -—- a BVK, de különösen a Borsodi Szénbányászati Tröszt — gy<^rs intézkedéseket tettek, hogy mielőbb orvosolják az új város la­kóinak panaszát. A közvélemény se­gítségévei rövid idő alatt megtudták, milyen új üzletekre van szükség, mi­ben érez leginkább hiányt a lakos­ság. A város több mint ezer lakással bővült az elmúlt évben. Az új épületek földszintjének több­ségére üzletházakat terveztek. A ki­vitelezők gyors munkája rövid idő alatt lehetővé tette közel tíz üzlet- helyiség átadását. 1957. őszétől kezd­ve háztartási, könyv és papír, fűszer és csemege, hús, valamint korszerű bútorüzlettel és raktárral, ezenkívül a Vegyes és Fémipari Ktsz. 4 javító műhelyével gazdagodtak. Az új üzletek átadása sokat eny­hített a város ellátásán. A városi ta­nács pedig tovább szorgalmazta az építés alatt lévő üzletházak mielőbbi átadását. A tervek szerint a közeljövőben átadják a korsze­rű vas- és cdényboltot, valamint a második ruházati üzletet. A fejlődő város lakóinak igényeit elégíti ki a modern illatszer- bolt is. A kozmetikai és egyéb higéníai áru­cikkeket eddig a műszaki boltban szerezhették be. Napjainkban még Ugyanitt juthatnak hozzá a porce­lán- és üvegárukhoz is. Az építés alatt álló üveg- és porcelánbolt ha­marosan lehetővé teszi a választék bővítését, az eddig hiánycikként je­lentkező áruk tárolását, elhelyezé­sét. A kazincbarcikai üzlethálózat fej­lesztését elsősorban az indokolta, hogy az új városban letelepedő lakosok többsége fiatal házas, akik keresetükből — hónapról- hónapra — rendezik, csinosítják otthonukat. Indokolható azzal is, hogy az óváros és a környékbeli bányászközségek, telepek lakosai szintén itt szerzik be azokat az árukat, amelyeket a koráb­bi években Miskolcon vásároltak meg. Gondoskodik a tanács a város kül­ső területének ellátásáról is. A kert­városban például egy fűszer- és egy húsboltot nyitnak meg. A hatos szomszédsági egységben szintén két ideiglenes üzletet nyitnak. Az új városban építés alatt áll a gyógyszertár, aminek átadásá­val az egyik legfontosabb problé­ma oldódik meg. Növekszik a szórakozóhelyek szá­ma is. Az egyik szép épületben min­den igényt kielégítő zenés cukrász­dát létesítenek. Berendezése már fo­lyamatban vem. A kazinci városrészben — a város jellegének megfelelő új ruházati bol­tot nyitnak. Ezenkívül zöldségesbol­tot és egy mezőgazdasági vasboltot létesítenek. A régi italboltot megfe­lelőbb helyre helyezik. Évről-évre visszatérő hiányosság Kazincbarcikán a zöldség, gyümölcs és baromfi, valamint a tojás hiány. A tanács most határozott intézkedése­ket hozott. A zöldség- és gyümölcsclláfáson úgy segítenek, hogy az értékesítő vállalatot Sajószentpéterről Ka­zincbarcikára helyezik. Három épületet bocsátottak a válla­lat rendekezésére, hogy megfelelőbb körülmények között dolgozhassanak a lakosság jobb ellátásáért. Napjainkban még igen nagy gond­ja a tanácsnak az óvoda- és bölcső­dehiány megoldása. Sajnos, — mint mondják — ebben szűk a kereszt- metszet. Sok édesanya rá van kény­szerülve arra, hogy otthagyja régi, megszokott munkahelyét, mert nem tudja elhelyezni gyermekét. A való­ság az — és ebben a kérdésben egyet kell érteni a szülőkkel — hogy a bölcsődék és ovodák építése nem tartott lépést az új város fejlődésével. A beruházó szervek nem vették fi­gyelembe, hogy ebben a városban majdnem minden házaspár dolgozik, — mint mondottuk, sok a fiatal há­zaspár — általában több a gyermek. mint más városokban —■ tehát má­sok a követelmények is. Kedvező intézkedések történtek viszont a tanteremhiány megszünte­tésére. A három éves terv első évében 16 tantermes, modern, jól felsze­relt iskolát kap a# új város. A tervek szerint a háromemeletes nagy épület a megye legszebb isko­lája lesz. Ebben az évben összesen 24 új tanteremben kezdik meg a ta­nítást. A . berentei városrészben ugyanis újabb 8 tantermet nyernek egy más célra készült épület átalakí­tásával. Gyakori jelenség volt eddig a víz­hiány is. A tanács közbenjárására most új vízvezeték épül. A jelenlegi ideiglenes vízmüvet 400 milliméteres csővezetékkel kötik össze a 2. számú regionális vízművel. Az új vezeték egy hónap múlva elkészül és utána ismeretlen lesz a vízhiány. A tanács tervei között több kisebb — a lakosságot közvetlenül érintő — beruházás is szerepel. Ilyen például a berentei városrészben épülő más- félkilóméteres útszakasz, közel 200 m-es hosszú — utcai kifolyóval ren­delkező — vízvezeték, a közvilágítás fejlesztése, a meglévő utak javítása, járdák építése és egyebek. A tervek szerint a jelenlegi vasútállomáson rö­videsen megkezdik az új, nyitott pe­ron építését is. (szm) A Román Népköztársaság életéből n A Bicaz-i betongyár látképe. Megkezdődött a gabonafelvásárlás Uj iskola épül Bekecsen Szorgalmas emberek lakják Borsod megye egyik kis faluját, Bekecset. Korán reggel a falu egy része a sze­rencsi csokoládégyárba siet, míg a másik része ki a mezőkre. A kenye­ret adó munka, az aratás ideje alatt szépen halad az építkezés az iskolá­ban is. A Bekecshez tartozó Csillag- harangodi iskolát a szülők és a KISZ-esek társadalmi munkában el­bontották és a bekecsi iskolához szál­lították. A fáskamra már felépült, most húzzák fel a kéttantermes isko­la falait. Eddig a szülői munkakö­zösség 15.000 forint értékű társadal­mi munkát végzett. Alig lehet talál­ni Bekecsen olyan embert, aki ne segített volna a munkában. Mindez arra vall, hogy a szülők nagyon ál­dozatkészek, ha gyermekük iskoláz­tatásáról és jövőjéről van szó. Nagyon jó a kapcsolat a szülők és az iskola nevelőtestülete között. Egész éven át karöltve dolgoznak, ugyanakkor a pedagógusok szívesen foglalkoznak a KISZ tagokkal, ősz­szel pedig megnyitják a dolgozók is­koláját. Így viszonozzák a szülőknek a tőlük kapott sok-sok segítséget; Tervük, hogy őszre már az új tan­termekben tanítanak, valamint, hegy a megmaradt anyagból kultúrházat építsenek — szintén társadalmi mun­kában. Nagyon hiányzik a fiatalok­nak a szórakozási hely, de igénylik ezt az idősebbek is. Bár az építkezés még tart, de már köszönetét kell mondani a bekecsi kedves szülőknek, a községi tanács valamennyi dolgozójának és nem utolsó sorban Tóth András iskola- igazgató elvtársnak, aki nyári sza­badságát áldozta azért, hogy szep­temberben új, egészséges és tiszta tantermekben zavartalanul Kezdhes­sék meg a tanítást* Társadalmi munkásokról (Tudósítónktól) Vágó Péter városi és Lasztoczki László II. kerületi tanácstag társa­dalmi-munkás igazolványt adott át a perecesi őrháznál lévő bérházak társadalmi munkásainak, akik ebben az évben Miskolc város községfej- leszíési munkálataiban tevékeny és eredményes munkát végeztek. Id. Tóth Elek, Regőczi Dezső, Lajkó An­tal és Zselinszki Ágoston elvtársak tűntek ki jó munkájukkal. Ez az új igazolvány, amelyet a tanács most adott ki részükre, azt célozza, hogy az elkövetkezendő időben még tevé­kenyebben vegyenek részt a mun­kában és hogy a tanács és a dolgozók között a kapcsolatot még jobban erő­sítsék; Megyénkben a csépléssel egyidejű­leg megkezdődött és folyamatosan tart a gabonafelvásárlás. Ezalkalom- ból tájékoztatást kértünk Fodor Géza elvtárstól, a megyei felvásárlási ope­ratív bizottság titkárától, s Milyen körülmények között kezdődik a felvásárlás? — Az 1958—59. gazdasági évi ga­bonafelvásárlást az új felvásárlási rendszerben a tavalyi évhez hason­lóan bonyolítjuk le. Miután azonban a kedvezőtlen időjárás következtében a kalászosoknál terméskieséssel kel­lett számolni, a felkészülésnek olyannak kell lenni, ami megfele­lően ellensúlyozza a kedvezőtlen kö­rülményeket. A gabonafelvásárlás tehát széleskörű felkészülést kíván a vásárlóhálózat részéről, emellett eb­ben az évben fokozott mértékben igényt tartunk a párt és a tömeg­szervezetek segítő támogatására is. Milyen formában vásárolja fel az állam a terményt? — A terméskiesések folytán be­következett helyzetben igen megnö­vekedett a biztosított forrásból tör­ténő felvásárlás jelentősége. így első­sorban a természetben fizetendő földadófizetés, amelyet az előző évi­hez hasonlóan fogunk lebonyolítani. Ezenkívül a cséplőgéprész felvásárlá­sát is a múlt évihez hasonlóan vé­gezzük. A biztosított tételeken kívül az állam a Termény forgalmi Vállalatok és a bizományosként megbízott föld­művesszövetkezeteken keresztül mind a termelőszövetkezetektől, mind a tsz-tagoktól, egyéni terme­lőktől szabad áron vásárolja fel a termény mennyiséget, amit értékesí­teni kívánnak. Milyen árakon vásárolja a TV és a földművesszövetkezet a terményt? — Az új felvásárlási rendszerben az 1957. évihez képest a mezőgazda- sági termékek felvásárlási árszín­vonala. némileg magas volt. amelyet ebben az évben a kormány csökken­teni tervezett. Ezen az alapon csök­A KAKASOK ÉBRESZTŐT FÚJNAK a táj- ngk, s amikor meghalványul az éj a zempléni hegyek fölött, a verebek is rázendítenek. A kora­hajnali madár-kórus zenebonás vigassága be­zúdul a sarkig tárt ablakon. A madarak igyekez­nek az énekléssel. Amikor már beköszöntött a nappal, eleség után kell nézniük, nincs idejük az éneklésre, teli torokkal hangoskodnak tehát a korahajnali szürkületben, fellármázzák az embert A megpihentetett izmokat új erőre sar- kanlyúzza az élet, a föld szeretete. Az egész táj egy merő nyújtózás. Az ásítást, a test álmos lomhaságát felszárítják az új nap új tennivalói. Nincs idő a lustálkodásra, dandár­ja van a munkának. A szérűkön asziagok púpjai sötét-lenek a hajnal derengő világosságában. Künn a a földeken behordásra várnak a har­matpermetezte keresztek. A tarlók ekevas után i'ágyakoznak. A lóhere, lucerna második kaszá­lásra érett. Minden késlekedés megbosszulja magát. Jöhet egy eső, beáznak a keresztek, föld- repaskolja a zápor a lóherét, s ember legyen a. talpán, aki a vihar összegázolta takarmányt rendre vágja. Annyi a munka, az ember nem is tudja, melyikhez kezdjen. Alig múlt négy óra, a nap még a végtelenség ágyában pihen, de már talpon a falu nagyja. Csak a nagyja, az apraja még az igazak álmát alusz- sza, nekik még szabad. A Hernád kanyargó, ezüstös szalagja fölött hűvös párákat terelget a szél. A kaszás bele­mártja csizmáját a térdig érő lucernába, a har- matcseppek legyöngyöznek a zsíros csizmaszá­ron. Letelepedik egy vakondtúrásra, rágyújt, pö­fékel. Várja a nap melegítő sugarait, hogy fel­szárítsák a harmatot. Szekérkaraván indul a mezőre. A megpihent lovak szaporán kapkodják lábukat. A kocsisok ostorpattingtató jókedvvel kurjongatnak egy­másnak. — Pálinkás jóreggelt, szomszéd! Ilyen ko­rán? — Sürget az idő. — Meleg lesz ma is* fatusi tttyfyd — Nyár van. A por lustán, álmosan gomolyog a szekerek után. AZ UTCÁKON GAZDÁK FUTKOSNAK, cséplésre verbuválják a segítő kezeket. Nem nap­számért hívják egymást, a mai világban aranyért sem kapni napszámost, mindenkinek, vagy majd­nem mindenkinek van annyija, hogy megél belő­le, nem szorul arra, hogy napszámba járjon. Majd visszaadom a kölcsönmunkát — mondják. Mert itt a Hernád völgyében maguk a gazdák állít­ják ki a cséplöbrig&dot. Az egyik udvarra traktor kapaszkodik befe­lé, maga után húzza-vonszolja falánk hitvesét. A robosztus cséplőgépet megillctödve bámulja hét-három álmosszemű, koránkéit gyerek. Ezen a vidéken a mai napig megmaradt a cséplés poézise. a csévlés ünnepnapi eseménynek számít. A cséplés próbára teszi a gazdasszonyok erejét, leleményességét. Már napokkal előtte azon törik a fejüket, milyen ünnepi eledellel rukkoljanak ki, hogy a segítségül hívottak megemlegessék azt a napot. Sütnek, főznek, nagy pusztítást visznek végbe a baromfiak között, bort, pálinkát sze­reznek be és roppantul előzékenyek, udva­riasságuk nem ismer határt. A legharciasabb gazdasszony is megjuhászkodik a cséplés bű­völetében, még azt is étellel-itallal kínálja, ha udvarára téved, akit különben megfojtana egy kanál vízben. A cséplés napján eltemetnek ha­ragot, irígykedést és lelkileg megjobbulva sü- rögnek-forognak. Azonban a férfiak sem tud­ják kivonni magukat a cséplés ünnepélyessége alól. A cséplősgazda szinte a „tenyerén hordja” kölcsönmunkásait. A gyerekek örvendeznek leg­inkább a. cséplésnek. Amikor evésre kerül a sor, megszállják a cséplősgazda- házatáját. lehorga­nyoznak a konyhaajtó közelében, s a gazdasz- szony nem fukarkodik, jól tartja őket, ha van kentették a bízottsertés, a tej nyári felvásárlási árát. De — figyelembe- véve a gyenge termést — az állam további árcsökkentést nem eszközöl! Azonban áremeléssel sem számoljon senki! — Kenyér- és takarmánygabonánál továbbra is a múlt évi árak érvénye­sek — úgymint: búza—rozs 210—220 forint mázsánként. Takarmányárpa 200. zab—sörárpa 260, szerződésileg lekötött sörárpa 270 forint mázsán­ként. A sörárpacsere az idén is meg­maradt. A szerződésen kívül, a ta­karmánycsere keretében felvásárolt tételeknél 100 kilogramm sörárpáért 100 kilogramm takarmányárpát és 60 forint felárat fizetünk. Itt ismét hangsúlyozni kell, — mert sokan vannak a megyében, akik arra szá* mítanak a kedvezőtlen terméskilátás sok miatt, hogy a hízottsertéseknél a szerződéses átvételi árakat fel fog* ja emelni az állam —. hogy a jelen* légi árak változatlanok, tehát ár* emelés nem lesz! Milyen intézkedések történtek a spekuláció visszaszorítására? — A megyei felvásárlási operativ bizottság a tanácsok és a rendőrség segítségével — az őstermelői szabad­ság figyelembevételével, ami azt je­lenti. hogy a termelő minden meg­kötöttség nélkül árusíthatja a piacon saját, termel vényét olyan áron, aho­gyan az árak alakulnak — felkészült a lehetőségekre és a spekulációs te­vékenység letörésére. A termelői szabadságot biztosítjuk, de a piaci rendet és a törvényes rendelkezések betartását megköveteljük. Többek között azt. hogy terményt tovább* eladásra magánszemély, vagy intéz­mény, üzem nem vásárolhat, csak a Termény forgalmi Vállalat bizomá* nyosa. Kenyérgabonát takarmányom zás céljára felvásárolni szigorúan tilos! Az operatív bizottság gondoskodott arról, hogy zavartalan legyen a kenyér- és lisztellátás; az ehhez szükséges kenyérgabonát a kormány biztosította. Milyen akciót indít a kormány? — Az árpatermésböl történő kiesési kedvezőtlenül befolyásolja a takar­mányozás összetételét. Éppen ezért az állam segítségére lesz parasztsá­gunknak abban, hogy a nehézségeket áthidalhassák. Ennek érdekében árpa, kukorica és korpa-kukorica csereakciót indítanak be, amelyet a Termény forgalmi Vállalatok és a. bi* zományosként működő földműves* szövetkezetek bonyolítanak le. A csereakció a következő lesz? 100 kilogramm 15 százalékos víz­tartalmú májusi morzsolt kukorica átadása esetében 120 kilogramm kor­pát utalványoz a Terményforgalmi Vállalat. 115 kilogramm 15 százalékos ómor- ^ zsolt kukorica átadása ellenében 100 kilogramm szokványárpát kaphat az átadó. (Omi} Szeptember végéig elkészülnek az újiipusu lengyel „Mikrus“ gépkocsik A viszonylag fiatal lengyel sze­mélygépkocsiipar igen sikeresen dol­gozik. Ma már számos külföldi or­szágban ismerik a bevált Warsawa személygépkocsikat. A lengyel sze­mélygépkocsigyártás rövidesen piac­ra bocsátja a »Mikrus-«-tipusú, négy­üléses személygépkocsit. Ez év szep­tember végéig már 450 »Mikrus« hagyja el a gyárat. A 15 lóerős gép­kocsiban 4 személy kényelmesen el­fér. A gépkocsi maximális óránkénti sebessége 80 kilométer, üzemanyag­fogyasztása 100 kilométerenként 5 liter. Ebben az évben a lengyel sze­mély gépkocsigyártás ezer darab vi­lágoskék »Mikrus«-t készít. Ára 50 ezer zloty* miből és általában maradék álcád bőven, az ebéd-tervezésbe a gyerekeket is bele szokták kalkulálni. A cséplési eledel minőségére jellem­ző, hogy még abban a régi jó világban az egyik nagygazda azzal torkolta le napszámosait, akik keveselték a fizetést, hogy „mit ugráltok, amit nem kaptok pénzben, megkapjátok ételben, italban, hiszen lakodalomban vagytok...” Talán azért is ez a nagy kirukkolás, mert falubeliek a cséplőmunkások, szétviszik a megvendégelés jó vagy rossz hírét. Népszokásbeli hagyomány­féle is sejtődik a cséplésideji lelki „megjobbulás” mögött, talán egy kis babonaságot is belecsöpög- tetett az idő a. dologba: a földműves ember gaz­dagon megvendégeli és szerető jósággal veszi körül segítőit, hogy bőséges áldásra ösztökélje a kenyér istenét. A TRAKTOR A KÉT HATALMAS ASZTAG közé vontatja a cséplőt, majd visszafordulva be­áll a helyére. Katonás parancsszavak hangza­nak. A traktorvezető ugyancsak megdolgoztatja az etetőket, a cséplősgazdát. S egy-kettőre be­állítják a gépeket. A gazdasszony terem a cséplő között, pálinkás bütykös sál, egy nagy tál túrós- béléssel. A traktoros, a cséplés főparancsnoka hajtja le elsőnek a méregerős kisüstit. sok múlik rajta, ha nem elég figyelmes, ha valamiért ne­tán megorrolna a gazdára, bizony csinálhatna kárt eleget. Isznak, jóízűen, s illemtudóan krá- kognak, és harapnak a finom túrósbélesből. So­kára lesz még früstök és a cséplés nem éppen gyerekjáték. , És mindenki a helyén, indulhat a munka! A „kormos” hasizmot remegtetően feldübörög és megmozdul a cséplő alkatrész tömkelegé. Zúg- va, meg-megcsukló hördüléssel nyeli a gép a ké­véket. A gazda beletúr a szortérból kiömlő bú­zába, tenyerére veszi a drága életet, mint meg­annyi verejtékcsepp az egész, fáradozásainak gyümölcse. Felkelt a. nap, széttárja arany sugarú kezét, mintha áldást hintene a tájra, s a táj szorgalmas, dolgozkezű emberére. GULYÁS MIHÁLY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents