Észak-Magyarország, 1958. augusztus (14. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-24 / 199. szám
8 ESZAKMAGYARORSZA Vasárnap, 1958 augusztus 24. A lehetőség adva van... „cAz a fiinak tálka . . A »December 4“ Drótmüvek a S éven terv tükrében 1956 januárjában a »December 4« Másfél év alatt hihetetlen arányú lékkai termelnek többet, mint az Srótművekben mindössze egy mér- fejlődésen ment át a »Deecmber 4« előző évek bármelyikében. Exportable segített a termelés műszaki irá- Drótművek s ez a fejlődés ma is fo- megrendelésük meghaladja az évi 16 nyitásában. A drótgyárban akkor 600 kozatosan felfelé ívelő. Jelenleg millió forintot; ez négyszerese az előző ember dolgozott, s évi négymillió fo- húsz mérnök és negyven technikus évinek. 1957-ben — a termelés foko- rint értékű árut exportáltak. kül- irányítása segíti a gyárban a knitu- zatos emelkedésével együtt — a földre. ráltabb termelést. Ezévben 40 száza- munkáslétszám is emelkedett. A — • - . . . _____________ rótgyár ma közel kilenszáz emberf ek biztosít megélhetést. Néhány apróság a Trolle Rhodm svéd cirkuszról Érdekes a keresetek alakulása: 1956-ban 5.50, a fizetésrendezés után 6.38, jelenleg pedig 6.72 forint az átNÉHÁNY NAP ÓTA, miint virágos tarka mező, virágzik a miskolci utcákon a Trolié Rhodin. svéd óriáscirkusz plakáterdeje. A világhírű cirkusz miskolci vendégszereplését óriási érdeklődés előzi meg. A Magyar Cirkusz és Varieté Igazgatóság nagy gonddal látott a miskolci előadások szervezéséhez, hogy mind több miskolci és Borsod megyei dolgozó számára lehetővé tegye az értékesnek ígérkező látványosság megtekintését. Kraj nyák Oszkár és Kemény László szervező-titkárok irányításával egész kis szervezési »hadművelet« indult és az üzemi közönségszervezők már tömegesen nyújtják be üzemeik jegyigényléseit a szervező-irodákhoz. A szervezők néhány szóval tájékoztatják lapunk olvasóit is a Trolle Rhcdánról. A cirkusz szeptember 3-án kezdi meg miskolci előadássorozatát és itteni szereplésük során 100.000-nél több nézőt tudnak majd szórakoztatni- A 35P0 nézőt befogadó cirkuszsátor eltér az eddig ismert sátoroktól. Három porond is van: az egyiken az artista- és állatszámok folynak. a másikon a jégrevű, míg egy hatalmas tartályban a vízirevű gyönyörködtet. Látható és hallható a műsorban a világon egyedülálló víziorgona is. Érdekessége az ülőhelyek elhelyezésének, hogy a különböző helyárak nem az egyes széksorokat jelzik, hanem az egyes szektorokat. A szektorok úgy vannak elhelyezve, mint. a Népstadionban és azok a szektorok, amelyek erősebben oldalról tekintenek a porondra, természetesen, olcsóbbak. (A porond mögött nincsen nézőhely.) Bizonyára örömmel üdvözli majd a közönség a műsorban a »Tavasz a jégen« című filmből ismert osztrák jégrevűt. a játékos kedvű, labdázó fókákat, az elefántokat, Ahmed Dries marokkói néger kígyóbűvölőt és a műsor többi számait. Elmondtak a szervezők még néhány érdekes apróságot: a 75.000 dollárra biztosított fókák élelemellátása napi nyolc-kilencezer forintba kerül. Külön kell részükre a szálkanélküli halakat importálni. A víziorgona és a vízirevű tízpercenként 250.000 liter vizet, használ fel. A TROLLE RHODIN svéd óriás- cirkusz az ország több vidéki városában szerepelt már. Jelenleg Budapesten szerepel. Mind a vidéki, mind a fővárosi sajtó a legmagasabb fokú dicséret hangján ír műsoráról. Mi. elöljáróban csak annyit mondhatunk: — Majd meglátjuk!— Hisszük, hogy minél számosabban. — Mindenesetre jegyről jó lesz ióelöre gondoskodni.------------------_-----ooo-------------------------É rdekes könyvujdonságok a megye könyvesboltjaiban A hét teönyvújdonságai között igen nagy érdeklődésre tarthat számot Molnár Erzsébetnek. Molnár Ferenc nővérének »Testvérek voltunk« című visszaemlékezése, amelyben elmondja a »Liliom«, az »ördög« és a »Pál-uítcai fiúk« világihírű írója életének számos eddig nem ismert intimitását. Üj regény Vidor Miklósnak a második világháború elején Magyarországra özönlött lengyel meme- küitekről szóló könyve, az »Idegenek«. Megjelent Dékány András pályadíjnyertes tengerészregénye, a *Matrózok, hajók, kapitányok«. Az Olcsó Könyvtár újdonsága Móricz Zsigmond »Tündérkert«~]ésnék két kötete. Utánnyomásban jelent meg Mikszáth Kálmán összes művei akadémiai kiadásának IV; és V; kötete. Űj-Guinea derék, szorgalmas népének életével ismertet meg Bergman: »Paradicsommadarak nyomában« című színes útikönyve. »A 7047-es« címmel számol be Mate György Antonio Gramsci-nak, az Olasz Kommunista Párt volt főtitkárának küzdelmes életéről és mártírhaláláról. SZÁRAZ KÉZZEL MOSOGASSUNK! Egy amerikai cég új készüléket hozott forgalomba, amelynek segítségével a háziasszonyok gyorsan és könnyen végezhetik a mosogatást, anélkül, hogy kezüket vízbe kellene mártani. A készülék egy bunkóalakú nylonkeféből áll, amelyet egy plasztikból készült, forró vízzel és folyékony szappannal töltött tartállyal kapcsolnak össze. Miközben a kefe végigszant a piszkos edényen, a tartály mindig megfelelő mennyiségű forró szappanos vizet adagol. lag órabér. A gyár vezetőségének számítása szerint a negyedik negyedévben 6.80 forintra emelkedik az átlagórabér kereset. Mindehhez persze szükséges a kitűzött tervek teljesítése; amelyet a gyár kollektívája az üzemvezetőséggel közösen készített. Ez pedig a termelvények mind olcsóbban való előállítása! A drótgyár fejlődésének útján a 3 éves terv minden egyes éve lépcsőfokot jelent. Harmincmillió forintot kaptak műszaki és szociális berendezésük fejlesztésére. Ebből ezévben tízmillió forintot költenek el. Modern horganyzó üzem épül, amely nagyban elősegíti exporttermelésünk növelését. Egy új kazánházzal is gazdagodik a gyár. Még ezévben elkészül a 70 méter hosszú kötélüzemi csarnok. Az építkezések egy részét — négy és félmillió forint értékben — a Borsod megyei Építőipari Vállalat dolgozói, a gépiberendezések felújtását pedig — négymillió forint értékben — a. DIMÁVAG munkásai készítik. Az üj építmények és gépi berendezések határidőre való elkészülésétől függ, hogy a drótgyár fejlődésének fokozatossága megmaradjon. Tehát a Borsod megyei Építőipari Vállalat és a DIMÁVAG dolgozóinak munkája is elősegítheti, vagy hátráltatja a drótgyár továbbfejlődését. A »December 4« Drótművek igazgatósága és műszaki vezetői tervbevették, hogy annyi dróthuzalt gyártanak 1960-ban, hogy kiküszöböljék az ország dróthuzal importszükségletét. Jóllehet, merész terv, de a gyár vezetőségének és kollektívájának összefogása a tervet valóra válthatja. A hároméves terv beruházási összege erre lehetőséget és módot nyújt. A harmincmillió forint költségvetés tíz százaléka szociális berendezések építésére fordítható. 1959 utolsó felében megkezdik az új étkezde, fürdő, munkásszálló és kultúrterem építését. A hárommillió forintos építkezés a tervek szerint 1960-ban fejeződik be. A gyár fejlődése nemcsak kulturáltabb munkakörülményt, a termelés fokozását segíti elő,, de a munkások reálbér-emelésének fokozatos felfelé ívelését is biztosítja. Ehhez pluszként számíthatjuk még a nyereség- részesedést. Erre a lehetőség napról- napra nő. Minden attól függ. a drótgyár kollektívája élni tud-e a 3 éves terv adta lehetőségekkel. — B. L. — ■pél tőlük a tűz! Csakis ■** ezzel lehet magyarázni, hogy két esztendeje nem látott lángbaborult házat Tolcsva és környéke. Az a két évvel ezelőtti sem Tolosván, hanem Erdőhorvátiban ejtette rémületbe a lakosságot. Két ház lángolt föl egyszerre váratlanul, hanem a pillanatnyi meglepődés ellenére is tudták a horvátiak mi a teendő. Azonnal telefonáltak Tolcsvára, s alig múlt el néhány izgalommal teli perc, már ott is voltak az országszerte híres tolcsvai tűzoltók. Gyakorlott, pontos mozdulatok, rövid, határozott vezényszavak, s néhány másodperc múlva már bő sugárban ömlött a motor- és kéziszivattyú csövén át a víz a tűzfészkeikre. S félóra múlva mór csak füstöltek a szarufák, gerendák. Soltész Lajos főhadnagy tűzoltó- parancsnok csapata megakadályozta, hogy tovább terjedjen, tovább pusztítson a „vörös kakas”. Kormosán, füstösen, vizesen — izza^tan, de a jól végzett munka tudatával fogadták a fizetséget: „Köszönjük, jaj nem is tudjuk, hogy háláljuk meg.” S á válasz: — Ugyan, fizetség? Mi nem fizetségért, hanem kötelességből dolgozunk. — Azóta nem is volt dolgunk tűzzel. Kivéve a termelőszövetkezetet. Ott a traktor kipufogta szikrától gyulladt meg egy szálmakazal. Az az egy leégett, a többit azonban megmentettük. — így sorolja az „élményeket” a 41 éves Soltész Lajos parancsnok élvtárs, aki már több mint húsz esztendeje tagja a tűzoltócsapatnák, s tizenkét éve mindenki által tisztelt parancsnok. F rsze ne gondolja valaki, hogy ha nincs tűz, pihennek a tűzoltók. Éppen fordítva. A tűzoltók akkor dolgoznak jól, ha egyáltalán nincs tűz. Mert az ő elsőrendű feladatuk a megelőzés. — Hiszen a mi igazi örömünk nem a tűz, mert a tűz az mindig kár valakinek. Mi azon vagyunk, hogy megelőzzük a tüzet. Ez itt, a mi környékünkön, mondhatni sikerült, az utóbbi időben. — S hogy hogyan sikerült? A csapat nyolcvanöt tűzoltója — mert ennyien vannak az önkéntesek — tervszerűen, felváltva járja a községet, a környéket — hetente két alkalommal. Megnézi a házak táját — különösen így cséplés idején. — Nem akad-e rendellenesség. Nincs-e közel a kazal a házhoz. Van-e szikrafogó a nyárikomyhák kéményein. S a tolcsvai tűzoltók arról is híresek, hogy ha rendellenességet észlelnek, figyelmeztetnek, s ha ez nem használ, nem riadnak vissza a büntetéstől sem. Mert könnyebb káfiaetni néhány^zcw fongfot s így okuk* az esetből betartani a szabályokat —* mint mondjuk elszenvedni több ezer, esetleg több tízezer forintos kárt... Igaz, ma már egyre kevesebb szabálytalanságot találnak. Mert megtanították az elővigyázatosságra a falut. Nem lehet lemérni pénzben az ő áldozatos, társadalmi munkájukat. Ki tudja, hány tüzet előztek és előznek meg a rendszeres ellenőrzéssel. Egy azonban bizonyos, hogy minden dicséretet és elismerést megérdemelnek, s ezt meg is kapják. Hogy hogyan? Egyrészt mindenki tiszteli, becsüli őket, mi több: büszke rájuk. Másrészt pedig megkapják az elismerést dicséretekben, jutalmakban, oklevelekben. Mert annyi oklevele négyöt megye tűzoltócsapatának nincs talán, mint a tolcs- vaiaknak. S ez azt is bizonyítja, hogy nemcsak megelőző, felvilágosító munkát folytatnak, de készen állnak az esetleges tűzvész gyors megfékezésére is. Még eddig minden évben ők nyerték a járási, megyei versenyt. Ök nyerték az idén is. Sőt nemcsak a megyeit, hanem az úgynevezett „Északi tűzoltó versenyt is”. S most az országos döntőre „edzenek”. Még nem tudjuk, mi lesz az országos versenyen, de nem kell félteni a tolcsvaiakat. Úgy felkészülni az oltásra, felszerelni, beindítani a motorfecskendőt, mint ők, nemigen tudja más. Vagy igen? Majd elválik. Ka- zsdmir József, Galgács Béla, Kovács Gyula többéves önkéntes tűzoltó és a többiek, mind a nyolcvanötén, azt mondják: ők lesznek az elsők. Ha például nyernének újra egy motorfecskendőt, vagy más felszerelési tárgyat, odaajándékoznák valamelyik csapatnak, mert nekik van már. összenyertek olyan felszerelést, amivel méltán büszkélkedhetnek, az okleveleken és érméken kívül. Ilyen eredmények láttán, hallatán nem is csodálkozik az ember, ha Tolcsvát és környékét messze elkerüli a tűz, még a villámcsapás is. Mintha tudná, hogy ezen a. környéken nem sokat kereskedhet. Jó kezek, odaadó, becsületes emberek őrzik Önzetlenül a tűzkártól a község, a környék vagyonát. B efejezésül hadd említsük meg, hogy a tolcsvaiak ez évben jubilálnak. A tűzoltócsapat most 75 éves. Ha az alapítók élnének, nemigen kellene szégyenkezniük az utódok miatt. S alighanem csodálkoznának is. Mert volna mán, akár a felszerelést, akár a csapat tagjait nézi is az ember? Bar csa Sándor cAkiktől léi a tűz ! Tolcsvai tűzoltók A kalauznő — fáradt, idősebb nő — hősies elszántsággal és tánto- rithatatlain kötelesség- tudással vonszolta, gyűrte magát előre egyik perontól a másikig. oda és vissza ... Jegyet adott, lyukasztott, pénzt, kezelt és beszélt, kérlelt, rendelkezett rekedtesein, de íáracmatatlanul, amint azt a szolgálati szabályzat előírja. A kocsiban. mint lapok a könyvben, zsúfolódtak az utasok. Álltak az ülőhelyek között, a kö- zépjárón, a peronokon, a lépcsőkön és ahol csak állni lehetett... Az önzők kényelmes ter- peszáliásban. szétfeszített könyökkel, a megértők iéllábon és a fogantyúkon csüngve, az elhúzódó gyámoltalanok rézsűtosan elhajolva, a kényelmesek az elöltük állók hátán feküdve, a kényes előkelők útálkozó összehúzódásban ... Forró és orrbántóan sűrű a levegő. A veríték hol alattomosan gyöngyözve, hol meg kihívó, fürge patakokban zúdul elő a kitágult pórusokon. Nehéz a lélegzet, pattanásig feszült a visszafojtott indulat. A kocsi eresztékeiben zötyörög megállótól megállóig. — Szabad kérnem! — préseli magát előbbre a kailauanő. — Ejnye kérem, nem tud jobban vigyázni?! — csattan fel az egyik fiatal nőutas, akin finom, világos nyári ruha van és elborzadva nézi a ruháját..; — Tesséóék? — fordul feléje harcias elszántsággal a kalauz- nő, aki éppen arra gondolt keserűen, hogy milyen jó dolga is van némelyik nőnek:. ? Nem dolgozik, talán gyereke sincs. Minden gondja • az öltözködés és a szórakozás... Jól megebédelt, kényelmesen elszívta cigarettáját, feketét szürcsölve. aztán • bepakolt a strandtáskába, és festett körmökkel, ápoltam frissen berakott hajjal felszáll a villamosra, hogy kimenjen a strandra bájait mutogatni ... Ezzel szemben ő, akit három gyerek vár odahaza szívrepesve, itt gyölri, töri magát izzadva, félájul- tain s akkor még úgy néznek rá kötelességteljesítés közben, mint aki nem képes észrevenni, mennyire terhére van az egész kocsinak. — Mi az, hogy tessék?! — harsan feléje a kiváltságosak fennhéjázó gőgjével a dáma. — Nézze, mit csinált a ruhámmal az a piszok táska! — Az éft táskám? — csodálkozik vissza a kalauznő. — Nem, a ramapirt- rai maharadzsáé t- förmed rá a hölgy. A kocsiban óriási sikere van, kitör az általános nevetés, a kalauznő »verve« van — mondhatná a helyszíni közvetítő, ha ilyen lenne... De nincs, csak izzadó, szorongó utasok, akik mérhetetlenül únják a szorongást, a zötvörgést és azt, hogy a kalauznő nem állni, de élni sem hagyja őket, mert hiába mutatták már a jegyet, vagy a bérletet, préseli, gyűri magát és sodor le gombot, jelvényt. présel és feszít, lök és könyököl, mert új utast szimatol minden talpalatnyi helyen, akinek nincs jegye és akinek jegyet adni az o kötelessége. A kalauznő elvörösödik. keserű méreg szörilja a torkát és érzi, hogy az utasokban ellenséges indulatok viharzanak... Stinte könny csavarodik a szemébe, reszket a keze, nem látja a szamot, amit lyukasztani kell és legszívesebben elsírná magát. De nem! Ezzel mit sem segítene. ezzel megint csak magát emésztené ... Nincs megértés, belátás. , egymást szerető elnézés, megbocsátás, mert a körülmények, a helyzet mind ellene van... O a hibás, ha hibás a kocsi, és álldogálnak, Ö a hibás, ha áramszünet van, ő a hibás, ha csüngenek a lépcsőkön, ha nem jön elég gyorsan a kocsi, ha nincs visszaadni aprópénze, ha sokan vannak, ha a jegyet kéri. ha végigmegy a kocsin, ha nincs mindenkinek jegye, ha nincs minden jegy pontosan, jól kezelve s talán azért is. hogy él, hogy három gyereke van, akikért a nyakába akasztotta ezt a »piszok táskát«. De ez a táska neki munkát, életet jelent és jogot arra, hogy emberi módon beszéljenek véle még az ilyen »dámák« is..: — Ez a táska nem piszkit, kérem — fordul nyugodt, öntudatos hangon a sértett, utas felé. — De ha valaki ennyire kényes. az menjen taxival..: A kocsiban pillanatok alatt megfordul a hangulat... és a sértődött divathölgy jobb* nak látta a legközelebbi megállónál le- szállni..; —y. —aAz Értelmiségi Klub hírei Értesítjük a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat Borsod megyei szervezetének tagjait, hogy az Értelmiségi Klub 1958 szeptember hó 20- án kezdi meg műsorát. Szeptember 20-ig naponta 17 órától 23 óráig szabad klubestet, valamint minden szombaton 18 órától 02 óráig zenés táncestet rendezünk. Az Értelmiségi Klubot megyei szervezetünk tagjai, valamint Miskolc értelmiségi dolgozói látogathatják. Felhívás a városi, megyei és üzeni művelfidésügyi intézményekhez Ezúttal is értesítjük Borsód megye művelődésügyi intézményeit, hogy a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat szabad előadásain kívül az üzemek és intézmények kívánsága szerint szervezett tanfolyamokat indítunk be. Ez ismeretterjesztési formáknál a tematika összeállítását, valamint az előadók felkészülését, illetve az előadás megtartását biztosítjuk. A tudományos szabadelőadásokon kívül az alábbi ismeretterjesztési formákat alkalmazzuk: 1. A TIT Szabadegyetemének vé^ rosi tagozatain kívül a vidéki és üzemi tagozatokat is megszervezzük, ha a jelentkezők létszáma egy-egy üzemben, vagy intézménynél a 30 főt meghaladja. Szabadegyetemi tagozatot bármilyen tudományágból szervezünk. 2. Munkásakadémia az üzemek által igényelt tematika szerinti tagozatokkal (gépészeti, kohászati, bányászati, karbantartási, vegyészeti, villamosipari, stb.). 3. Szaktanfolyamok. Az üzem, illetve intézmény kívánságának megfelelően a legkülönbözőbb tudományágakból 6 hetes, vagy 3 hónapos I szaktanfolyamokat rendezünk. A szaktanfolyamok tematika szerinti előadásai 70 százalékban szakmai, 30 százalékban pedig általános műveltségi előadásokból állnak. 4. Közismereti tanfolyamok. Hathetes, vagy három hónapos közismereti tanfolyamokat indítunk be az üzemeknél és intézményeknél, amelyen a legfontosabb tudományágak legaktuálisabb tudományos problematikáit ismertetjük a tanfolyamra beiratkozott hallgatókkal. 5. Előadássorozatok. Egy-egy tudományág átfogóbb témaköréből 4—6 előadásból álló előadássorozatot tartunk, A fentiekben ismertetett intézményes ismeretterjesztési formák megszervezésével kapcsolatos megbeszélteket az üzemek és? intézmények vezetői a TIT megyei titkárságán eszközöljék. (Miskolc, Széchenyi u, 16. Telefon: 15—492. 35—309.) Megjelenik a Borsodi Szénné eisfi száma Mint előzetesen is hírt adtunk róla, 1958 szeptemberében jelenik meg a Borsodi Szemle II. évfolyamának első száma. A Borsodi Szemle a Tu>- dományos Ismeretterjesztő Társulat, Borsod megyei tanács és Miskolc városi tanácsának népszerű, tudományos, irodalmi és művészeti folyók irata, amely mintegy 7 ív terjedelemben ismerteti megyénk és Miskólc város gazdasági, irodalmi és kulturális életével kapcsolatos aktuális tudományos kérdéseket. A folyóirat gazdag fénykép- és rajzillusztrá- ciókkal jelenik meg. A Borsodi Szemle megyénk min» den művelődni vágyó dolgozójának és ifjúságának kedvelt olvasmánya lesz. Az iskolák, művelődési házg-k, üzemek és intézmények számára közvetlen ismereteket nyújt a tudományos és kultúrális élet eseményeiről. A Borsodi Szemle évi előfizetési ára: 36 forint, amelyet a 171.384—306 számú egyszámlára lehet befizetni. Egyenkinti ára 6 forint. Megrendelések eszközölhetők a TIT megyei szervezeténél, Miskolc, Széchenyi u. 16. szám alatt. Hírek a TIT életéből A TIT tudományos szakosztályai összeállították a tudományos előadások tematikáját. A tematika részletesen tartalmazza a nemzetközi, köz- gazdasági és filozófiai ismereteket; a jog- és államtudományi, irodalmi és történeti, valamint magyar nyelvi, képző-, zene- és színművészeti, a pedagógiai és pszichológiai, a magyar és világtörténelmi, valamint a munkásmozgalmi' ismereteket; az agrártudományi, biológiai, orvostudományi, fizika-kémiai, csillagászat-matematikai, földrajz-geológiai, valamint a bányászati, kohászati, gépészeti és általános műszaki ismereteket. A tematika minden üzem és intézmény számára közvetlen segítséget nyújt a különböző tudojmányágak előadásainak kiválasztásához. Ez a kiadvány a tudományos ismeretterjesztő előadások címéi mellett kivonatosan tartalmazza az előadások főbb kérdéseit is. Díjmentesen kapható a TIT megyei szervezeténél. Miskolc. Széchenyi u. 16. sz. I. emelet.
