Észak-Magyarország, 1958. augusztus (14. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-23 / 198. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! mmna/am A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIV. évfolyam 198. szám Ára 50 fillér 1958 augusztus 23, szombat Tizennégy éve szabad Románia népe 1944 AUGUSZTUSÉ nagy törté­nelmi dátum a baráti román nép életében. Ezen a napon döntötte meg Románia népe kommunista pártjá­nak vezetésével Antonescu fasiszta diktatúráját és fegyverét a német megszállók ellen fordította. A román nép azonban nemcsak magáról igye­kezett lerázni a húsba-vérbe vágó bilincseket, hanem a szovjet csapa­tokkal együttműködve résztvett a magyar és csehszlovák nép szabad­ságának kivívásában is. A hősies harcok véráldozatot is követeltek. 42.266 román harcos, altiszt és tiszt vére omlott a népünk szabadságáért vívott harcban, s ez a kiomló vér örökre megpecsételte a román és ma­gyar nép testvéri barátságát. Románia dolgozó népe hazája fel­szabadítása után pártja vezetésével és irányításával elindult a politikai, gazdasági, kulturális felemelkedés útján. Fokról-fokra szorította _ ki az ország vezetéséből, a politikai, gaz­dasági és kulturális életből a régi rend képviselőit, a román dolgozó nép ellenségét. 1947 december 30-án kiáltották ki a Román Népköztársaságot, ^ s ettől kezdve meggyorsult az ország fejlő­dése. Megvalósították a földreformot, államosították a legfontosabb terme­lőeszközöket, ráléptek a tervgazdál­kodás, a gazdasági elmaradottság felszámolásának útjára. ROMÁNIA A FELSZABADULÁS ELŐTT félgyarmati ország volt. Nemzetgazdaságának kulcspozícióit külföldi tőkeérdekeltségek tartották kezükben, amelyek nem engedték fejlődni a román ipart és az egész országot piacnak, olcsó nyersanyag:- lelőhelynek tekintették. A román nép néhány év alatt megváltoztatta az ország arculatát. A párt és a népi ^hatalom elsősorban a nehézipar fej­lesztésére és korszerűsítésére fordí­tott nagyobb figyelmet. A szocialista iparosítási politikája helyességét iga­zolja, hogy jelenleg az egy főre jutó évi nyersvastermelés — az 1938. évi S.5, 1948. évi 11.7 kilóval szemben — eléri a 38.5 kilogrammot és az egy főre eső acéltermelés — az 1946-os 22 kilóval szemben — a 48.2 kilo­grammot. A Szovjetunió segítségével és támogatásával új üzemeket hoz­tak létre, nagy figyelmet fordítottak új iparágak kialakítására, a gép­gyártás, az energiaipar, az olajipar fejlesztésére. Az ipar össztermelése 420 százalékkal, és ezen belül a gép­gyártás — 1948-hoz képest — 782 százalékkal nőtt. Az iparfejlesztéssel párhuzamosan haladt a mezőgazdaság szocialista át­szervezése is. Több mint másfélmil­lió dolgozó paraszt lépett már a kö­zös gazdaság útjára, és a Constanta tartományban oéldául már teljesen befejezték a mezőgazdaság átszerve­zését. Jelenleg az állami gazdaságok, néptanácsok és más állami intézmé­nyek tulajdonában lévő földdel együtt a szocialista szektor az ország vetésterületének 52.4 százaléka. A NÉP NEMCSAK ANYAGILAG gyarapodott, hanem kultúrában, tu­dásban is. A felszabadulás előtt Ro­mánia írástudatlanságáról volt „hí­res”. Jelenleg 2000-rel több általános iskola működik, mint a háború előtt és tanulóinak száma meghaladja a 2 milliót. Az elmúlt oktatási évben pe­dig *— az 1938. évi 26.000-rel szem­ben — 81.000 főiskolás tanult. A párt és a kormány lenini nemzetiségi po­litikáját tükrözi, hogy több mint 2000 iskolában tanulhatnak a külön­féle nemzetiségiek gyermekei. A népi hatalom egyik legnagyobb vívmánya a következetes lenini nem­zetiségi politika alkalmazása. A ro­mán burzsoá földesúri rendszer és a magyar Horthy-rendszer egyaránt szította a nemzeti gyűlöletet, a má­sik nép fiai ellen. A Román Népköz- társaság egyenlő jogokat biztosít az egymás mellett élő nemzetiségiek­nek, — amelynek tagjai a román néppel testvéri egyetértésben közö­sen építik a szocializmust ,— kölcsö­nösen megbecsülik egymás kultúrá­ját, hagyományait. Egyre szorosabbra válik a Román Népköztársaság kapcsolata a szocia­lista tábor országaival, így többek között a mi hazánkkal is. Napról- nápra erősödik e két sokat szenve­dett nép kapcsolata. Ez év február­jában — mint közismert — a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és az MSZMP képviselői Bukarest­ben tanácskoztak a román párt és kormány képviselőivel. E tárgyalás tovább erősíti a két ország kapcso­latát, gazdasági, kulturális együtt­működését. A MAI NAPON, AUGUSZTUS 23-ÁN Romániában fellobogózzák, diszítik a városokat, falvakat, üze­meket, ünnepi díszt ölt az egész or­szág. Külső megnyilvánulásokban, érzésekben is ünnepel Románia sza­bad népe, ünnepli 14 éves szabad életét. Örömükben, ünnepükben mi is osztozunk velük, együtt örülünk a román néppel, örülünk sikereik­nek, s még nagyobb eredményeket kívánunk a szocializmus építésében őszinte, igaz barátként. üdvözlő táviratait az ünneplő Romániának Dobi István, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke üdvözlő táviratot küldött Ion Gheorghe Maurer elv­társnak, a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése elnöksége elnö­kének, Gheorghe Gheorghiu-Dej elv­társnak, a Román Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárának, Chivu Stoica elvtársnak, a Román Népköztársaság Minisztertanácsa el­nökének a testvéri román nép nagy nemzeti ünnepe, felszabadulásának 14. évfordulója alkalmából. Sik Endre, a Magyar Népköztársa­ság külügyminisztere Avram Buna- du elvtársnak, a Román Népköztár­saság külügyminiszterének fejezte ki legőszintébb jókívánságait az ün­nep alkalmából. f\ Napfényben ragyog a Széchenyi utca ■»Ft»»»» (Fotó: Martinecz György) »MIWi|iWM«Millll l’ Távirat MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK MISKOLC Magyarország Tisztelt Elvtársak! A Magyar Népköztársaság nemzeti ünnepén, elvtársi és baráti jó­kívánságainkat küldjük önöknek és Borsod megye valamennyi dolgozó­jának a magyar alkotmány születésének napján. A Magyar Népköztársaság alkotmánya, éppenúgy, mint a többi népi demokráciák alkotmánya, a szovjet alkotmány alapján készült és tar-« talma elmélyülés a szocialista demokráciában, lehetőséget nyújt a dolgo­zók legszélesebb rétegeinek az állam vezetésében való részvételre, min-« den részében erősíti a proletárdiktatúrát, a proletár-nemzetköziség tan gyogó gondolatát és lehetőséget nyújt a szocialista országoknak a szorosabb együttműködésre, harcban a revízió nizmus ellen. őszinte szívből köszöntjük Borsod megye valamennyi dolgozóját és sok sikert kívánunk a szocialista állam építéséért folytatott harcukhoz. EMIL CHLEBEC a Szlovák Kommunista Párt kassai kerületi vezető titkára. Megnyílt az EHSZ-közgyülés csütörtök délutáni ülése Kitüntetett vállalatok A Belkereskedelmi Minisztérium és a KPVDSZ elnökségének együttes kollégiuma az 1958, első félévben végzett jó munkájáért a Miskolci Ruházati Bolt Vállalatot, a Miskolci Élelmiszenkiskereskedelmi Vállalatot, az Északmagyarországi Papír- és író- szerér tőkésítő Vállalatát »-Kiváló vál­lalat« címmel és a vele járó^ Pénz­jutalommal tüntette ki. A Diósgyőri Éleimiszerkiskeireskedelmi Vállalatot miniszteri dicséretben részesítette. A forrói földművesszövetkezetet a SZÖVOSZ Igazgatósága igazgatói di­cséretben részesítette és 3000 forint jutalmazási alapot biztosított. A Kereskedelmi. Pénzügyi és Ven­déglátóipari Dolgozók Szakszerveze­tének Borsod megyei bizottsága üd­vözli a kitüntetett vállalatok dolgo­zóit és további munkájukhoz sok sikert kíván.­-ooo­Ügyeskezű diákok Tokajban VALAMIKOR NYALKA KURUCOK csatakiáltásától visszhangzot­tak a Tisza és a Bodrog füzesei, hatalmas nyárfái. Mert Tokajban a két folyó találkozásánál századokkal ezelőtt tornyos kővár állott. Ma már csak az emléke él, hiszen omladékáit ki tudja, merre sodorta magával az ősi folyó árja. ............ „ .. ... H anem azért a kiáltozások ma is fel-felharsannak a tokaji füze­sekben. No, nem valamiféle portyázó katonák, hanem egy csapat vidám diák ajkáról. Magunk is a hang után haladva bulikantunk rájuk. Lehetnek vagy hűszan-harmincan: Riczu Ilona, Nagy Xiroly, Sándor István, Kuhár Irén, Nagy János, Gacsal Lajos és a többiek, akik a vakáció egy részét itt töltik a Tisza mentén a Kossuth Termelőszövetkezet füzesében. A szövetkezet ugyanis 32 holdon fűzfavesszőt termel kosárfonóüzeme szá­mára, és az aranysárga, gyenge vesszők szedésének, hántolásának most van az ideje. , , . — Igen meg vagyok elégedve a diákokkal — dicsén szorgalmas munkásait P. Nagy János bácsi, a kosárfonóüzem vezetője —mert min­dig vidámak, jókedvűek, közben azonban ügyesen jár a kezük is. Persze kevesebbet dolgoznak, mint a felnőttek, hogy fárasztó ne legyen nekik, emellett fürödnek, játszanak is ezen a kellemes helyen. De még így is megkeresnek hetente 200—250 forintot. Riczu Ilona például legutóbb 5 nap alatt 95 kiló vesszőt hántolt meg, amiért 260 forint ütötte a markát. Van család Tokajban, ahonnan négy gyermek is jön vesszőt szedni, így heten­ként 800—1000 forintot, havonta tehát 3000—4000 forintot visznek haza. HAVI 1000 FORINT kereset bizony szép pénz a felnőtteknek is. hót még az ilyen kisdiákoknak! Segítenek munkájukkal a termelőszövetkezet­nek, de — a tanév közeledtével — sokat könnyítőnek szüleik gondjain is. Ez a jóleső érzés melengeti őket és ezért ilyen vidámak egész nap ezek az élelmes, fürge kezű tokaji diákok... , ... Hegyi József Newyork (Reuter) Az ENSZ-közgyűlés csütörtök dél­utáni ülése magyar idő szerint 21 óra 20 perckor megnyílt. Az ülésen Mahgub szudáni külügy­miniszter, az ENSZ-ben képviselt összes arab országok nevében beje­lentette az arab határozati javasla­tot, amelynek aláírói Irak, Jordánia, Libanon, Líbia, Marokkó, Szaud- Arábia, Szudán, Tunézia, az Egye­sült Arab Köztársaság és Jemen. A szudáni külügyminiszter az ara­bok háláját fejezte ki mindazon kül­dötteknek. akik részt vették a köz­gyűlés vitájában, elismerték az arab nacionalizmust és akik »követendő utat mutattak-«. Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakának csütörtök délutáni ülé­sén beterjesztett arab határozati ja­vaslat szövege többek között ki­jelenti: az arab államok az Arab Liga szerződésében megállapodtak abban, hogy az arab államok függet­lenségének és szuverénitásának tisz- teletbentartása alapján megerősítik egymáshoz fűződő kapcsolataikat és erőfeszítéseiket valamennyi ország közös javának érdekében, statusuk megjavítása, jövőjük biztosítása, tö­rekvéseik és reményeik valóravál- tása érdekében fejtik ki; a nemzetközi feszültség enyhítését óhajtva felszólítja az összes tagálla­mokat, hogy szigorúan az egymás területi épsége és szuverénitáisa, a meg nem támadás, az egymás bel- ügyeibé való be nem avatkozás, vala­mint az egyenlőség és a kölcsönös előnyök elveinek megfelelően járnak el és biztosítsák, hogy magatartásuk — mind szavaikat, mind cselekede­teiket tekintve — megfeleljen ezek­nek az elveknek; felkérik a főtitkárt, hogy az érde­kelt kormányokkal tanácskozva és az alapokmánnyal összhangban hala­déktalanul tegye meg azokat a gya­korlati intézkedéseket, amelyek a jelenlegi körülmények között meg­felelőképpen elősegítik az alapok­mány célkitűzéseinek és elveinek megvalósulását Libanonnal és Jordá­niával kapcsolatban és ezzel meg­könnyítik a külföldi csapatok kivo­nását ebből a két országból; a javaslat felszólítja a főtitkárt, hogy folytassa a megkezdett tájéko­zódási tevékenységét és a szükség­nek megfelelően tanácskozzék a közel-keleti arab országokkal az ezen országok további gazdasági megerő­södését célzó arab fejlesztési intéz­mény esetleges támogatásáról; végül felszólítja a főtitkárt, a helyzetnek megfelelően tegyen jelentést és első jelentését legközelebb 1958 szeptem­ber 30-ig terjessze be. A szudáni külügyminiszter beszéde után Engem norvég külügyminiszter- helyettes »örömmel üdvözölte az arab határozati javaslatot-«. Bejelen­tette. hogy a nyugati hatalmak által támogatott héthatalmi határozati ja­vaslat benyújtói nem kérnek elsőbb­séget a szavazásnál. Következőnek Sir Claude Corea. Ceylon képviselője szólalt fel és a határozati javaslatot elfogadásra ajánlotta. Dulles amerikai külügyminiszter hangoztatta, hegy a közgyűlés »rend­kívül kényes és nehéz problémával foglalkozott-«. Kijelentette, hogy a »külföldi csapatokat vissza kell vonni, amikor rendszabályokat foga­natosítanak Jordánia és Libanon területi épségének és függetlenségé­nek biztosítására«, majd megígérte, hogy az Egyesült Államok támogatja az arab határozati javaslatot. Dulles után Gromiko szovjet kül­ügyminiszter szólalt fel. Bevezetőül rámutatott arra. hogy az államok túlnyomó többsége az angol és az amerikai csapatok Jordániából és Libanonból történő kivonása mellett foglalt állást. A szovjet külügyminiszter kijelen­tette, hogy az arab határozati javaslat nem említi ugyan a külföldi haderők haladéktalan kivonását, de meg­felel a közgyűlésben kialakult álláspontnak, amennyiben a csa­patok »mielőbbi« kivonására utal. Gromiko hangsúlyozta, reméli, hogy az amerikai és az angol kormány hallgat a kor­mányok túlnyomó többségének hangjára, amely a külföldi csa­patok kivonását sürgeti. Reméli továbbá, hogy különféle ürügyekkel... nem kísérlik majd meg az angol és az amerikai had­erők kivonásának halogatását a köz­gyűlés döntésével ellentétben, ha az arab határozati javaslat elnyeri a közgyűlés jóváhagyását. Gromiko végül bejelentette, hogy a szovjet küldöttség nem ragaszko­dik saját határozati javaslatának elsőbbségéhez. Fuzsi jama japán külügyminiszter után Selwyn Lloyd angol külügymi­niszter szólalt fel. Hangoztatta, hogy minél ^ előbb lehet ENSZ-akcióval biztosítani Jordániát«, annál hama­rabb lehet onnan kivonni az angol csapatokat. Az angol külügyminiszter kijelen­tette, tudja, hogy a jordániai kor­mány teljes mértékben támogatja az arab határozati javaslatot, és Nagy- Britamnia a javaslat mellett fog sza­vazni. Schurmann, Hollandia képviselője felszólalásában bejelentette, hogy az arab határozati javaslat mellett fog szavazni. Mint a Reuter jelentette, az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének közgyűlése egyhangúlag megszavazta a tíz arab ország által a közép-keleti kérdésben beterjesztett határozati javasla­tot. Ezzel ^ egyidejűleg visszavonták a közgyűlés elé tér] oszt ott szovjet és a nyugati hatalmak által támogatott héthatalmi határozati javaslatot; 1958. augusztus 23-án ünnepük Románia felszabadulásának 14. évfordulóját. A Szovjet Hadsereg mellett a román nép is tevékenyen résztvett hazája felszabad!­A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG tásában, sőt Magyarország déli területein is harcoltak román csapatok a német fa­siszták és szövetségereik ellen. A Román Népköztársaság a Balkán fél­sziget északi részén fekszik; keleten a Fekete-tenger, délen Bulgária, dél-nyuga­ton Jugoszlávia, észak-keleten és északon a Szovjetunió, észak-nyugaton Magyaror- a ,szág határolja. Területe 237.500 négyzetkilométer, lakóinak száma 17.700.000 fő. Az ország felszínét a Kárpátok hegyvonulata két részre osztja. Az északnyugati fele természeti kin­csekben — só, földgáz, szén, vas —# igen gazdag. A Kárpátok külső pe­remén óriási kőolajmezők találha­tók. Az ország délkeleti felének mezőgazdasági területein a búza és a kukorica termelése uralkodó. Románia 1944 előtt elmaradott ag­rár-ország volt, csupán a Ploesti környéki kőolajmezőket akná*t4k ki külföldi olajmonopóliumok. A felszabadult román nép a két egy­éves, valamint az ötéves terv so­rán számos új létesítményt alko­tott. Ezek közül kiemelkednek « vegyipari üzemek Victoriában, Odw na Muresnél és Cluj (Kolozsvár) közelében. A nép munkáját di­cséri a craiovai elektromotorgyár» a romani csőhengermű, a Jasi kör­nyékén épített gyógyszergyár. A Békás-szorosban hatalmas vizierő- mű, Filipesti de Padure helység környékén az olajra, Singiurgiu de I Padure vidékén pedig földgáz fű­tőanyagra épített hőerőműnek M- l testűtek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents