Észak-Magyarország, 1958. augusztus (14. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-21 / 197. szám
4 ÉSZARMAGYARORSZÁG Péntek, 1958. augusztus TL SZERZŐK - MŰVEIKRŐL így láttam és így éreztem Berkesi András: Októberi vihar náriust ugyanazok a kínzó kérdések gyötörték, mint engem: ki a felelős mindezért, hogyan történhetett meg mindez? A barátból miért lett áruló, a mellőzött és »megbízhatatlan« ember miért ragadott fegyvert a várt védelmére. Regényem hősei: Török László és Bruckner Erzsébet. A két fiatal sze relmes sorsán keresztül igyekeztem bemutatni az ellenforradalmat a maga bonyolultságában. Több olyan gondolatot vetek fel, amelyről lehet vitatkozni. Így láttam és így éreztem. Nem szépítettem semmit, nem kendőztem el a hibákat, az okokat kerestem. S ha egy-két nyitott kérdésre sikerült választ adnom, akkor munkám nem volt hiábavaló. Azok bői a tragikus napokból mindany nyiunknak, kik népünket, hazánka szeretjük, tanulnunk kell. Ha sze rény munkám ehhez hozzásegít, cé lómat elértem. A Zrínyi Kiadó részére a múlt hónapban fejeztem be második regé nyemet. A rádió megbízásából hang játékot írtam. Kisebb írásaim különböző napilapokban jelentek meg. Ez évben szeretném befejezni azt a re gényemet, melyen már évek óta dolgozom. Azokról a kommunistákról írok. akiket ártatlanul börtönbe zártak, és akik ennek ellenére mégis megállták a helyüket. És akikből áruló lett? Azt is megírom. Az árulás útját. A máról írni nagyon nehéz, különösen olyan bonyolult eseményekről, mint az 1956. évi ellenforradalom. A főkérdések tisztán állnak előttünk, die a főkérdéseken kívül számtalan nyitott kérdés vár még feleletre, és ezekre a kérdésekre választ kell adnunk, hogy megértsük egyes emberek cselekedetét. Erre a munkára vállalkoztam. Mint sokan mások, én is megdöbbenve álltam az események forgatagában. A mellettem küzdő matrózt, az életét feláldozó híradó tisztiiskolást, az elszántan harcoló határvadászt és államvédelmistát, az öreg, Spanyolországot végigharcoló partizánt, az egyszerű pártfunkció2 SlHKItlHGVORORSZfíB Az alkotmány ünnepe Sárospatakon A VIDÁMSÁG, ÖRÖM, szórakozás jegyében ünnepelték alkotmányunk kihirdetésének kilencedik évfordulóját Sárospatak dolgozói. Az ünnepség már kedden este elkezdődött a történelmi emlékeket idéző, festőién szép Rákóczi-vár kertjében. Itt a Borsod megyei KISZ vezetőképző tanfolyam részvevői tábortüzet gyújtottak, s ének-, táncszámokkal, tréfákkal, jelenetekkel szórakoztatták a nagyszámú közönséget. Friss zeneszóra ébredt szerdán reggel a zászlódíszbe öltözött Sárospatak. Indulók, dalok váltogatták egymást, majd 8 órakor Aradi István, a községi tanács végrehajtóbizottságá- nak elnöke a hangos híradóban ünnepi érzésekkel köszöntötte az ősi városka lakosait. Délelőtt 10 órakor került sor a művelődési otthonban rendezett ünnepi nagygyűlésre. A virággal, lobogókkal díszített emelvényen ott illatozott az idei termésből sütött piroshéjú, friss kenyér, annak jeléül, hogy az alkotmány napja egyúttal az új kenyér ünnepe is. Szabó Géza elnök megnyitója után Bodroghalmi János, a Hazafias Népfront járási titkára tartotta meg Ünnepi előadását. Hangoztatta, hogy a mi népi Magyarországunk adott először igazi alkotmányt a magyar népnek, olyan alkotmányt, amely biztosítja a parasztságnak a földhöz, minden dolgozónak a munkához való jogot. A mi szocialista alkotmányunk teszi lehetővé, hogy a tudomány és kultúra áldásaiban mindenki részesülhessen. Alkotmányunknak köszönhetjük, hogy hazánkban a termelési kedv növekedett, a paraszti birtokok erősödtek, népünk életszínvonala emelkedett. ÁLLAMRENDÜNK ALAPJA a munka. Hogy mit jelent a jogainkat és kötelességeinket tartalmazó szocialista magyar alkotmány és mit biztosít állampolgárainak a tőkés országok alkotmánya, azt legjobban a disszidált magyarok szomorú sorsa mutatja. Haza'küldött leveleikből az csendül ki, most érzik igazán, milyen hazát hagytak el hütlenül. Eredményes termelő munkánkat azonban csak akkor folytathatjuk, ha békében élhetünk. Kívánjuk, áhítjuk a tattós békét, mert ez elengedhetetlenül fontos alapja építő munkánknak. Békénket azonban mindegyre veszélyeztetik a tőkés államok újabb és újabb háborús provokációi, különösen a közel- és középkeleten. Mi akkor tesszük a legtöbbet a magunk és az emberiség békéjéért, ha az alkotmányban biztosított jogainkkal élve maradéktalanul teljesítjük kötelességeinket azon a munkahelyen, ahová társadalmunk bizalma állított. DÉLUTÁN GAZDAG SPORTMŰSOR nyújtott szórakozást a közönségnek, majd a nőtanács által rendezett, kitűnően sikerült táncmulatsággal fejeződött be Sárospatakon az idei alkotmány-napi ünnep színes, változatos programja. ,Ünnepelni jöttünk össze ünnepelni jó, de különösen jó azoknak, akiket ünnepelnek, akiket taps, dicsérő szó köszönt. Sapkadobáló öröm keríti hatalmába az embert, amikor a díszes emelvényről az 5 nevét zúgja a hangszóró és a kitüntetés, a jutalom átvételére invitálják. A néven nevezett feláll, nem akar hinni a fülének, de azért mégiscsak elindul. Szemek kereszttüzében lépked a dísztribün felé, együttérző, irigykedő és gratuláló pillantások érik. Bizony sokért nem adná az ember ezt a lélekemelő pillanatot. Az É. M. Miskolci 3. s$. Épületanyagfuva- rozó Vállalat a hangulatos Béke Étteremben tartotta élüzemavató ünnepségét. A bolthajtású termekbe beszorult rekkenő hőség el- bágyasztotta az ünneplőket. Az emberek a várakozás nyomasztó érzésével nézegették az órát. Mikor kezdődik már? Miért húzzák az időt? Idegesítő a várakozás s különösen idegesítő akkor, ha jó dolog beteljesüléséről van szó. Az elnökségi széksorok megteltek, a hangszóró »megköszörülte« <t torkát, s az ünnepség szónoka, Miklós Imre igazgató emelkedett szólásra. — Ünnepelni jöttünk össze ... Az egymásra gördülő mondatok éltették a munkát, az emberi szorgalmat, a kiválókat és a kevésbé kiválókat, mindenkit, a vállalat egész kollektíváját. Az egyesek kiemelkedő eredményeiben bennfoglaltatik azok munkája is, akik nem kaptak kitüntetést. Amikor a kitüntetés, a jutalmak kiosztására került sor, megelevenedtek a szemek, az elbágyadt emberek felvillanyozva lesték a szónok szavait. Ez volt az est fénypontja, a többi esemény majdhogynem »mellékes-* dolognak számít az ilyen napirendi pont mellett. Boldogító érzés jutalmat kapni s ezen az élüzemavató ünnepségen különösen sok embernek volt része ebben a boldogító érzésben. 20 dolgozó »kiváló dolgozó« jelvényt, illetve oklevelet. 130 dolgozó pedig pénzjutalmat kapott mintegy 32 ezer forint értékben. Megilletődve, örömtől sugárzó arccal seregietek az ünnepeltek, gén- kocsivezetők, szerelők, rakodómunkások, értelmiségi dolgozók az emelvény elé, hogy átvegyék a jutalmakat. A felcsattanó tapsok, éljenző kiáltások pergőtüzében álló ünnepeltek belepirulva a pillanat nagyszerűségébe mentek vissza helyükre és zavart, meghatódott érzések közepette mutatták meg rokonnak, ismerősnek, hogy mit kaptak. — Nektek aztán van augusztus huszad i ka! — mondotta az egyik nem-kitüntetett egy újdonsült kiváló dolgozónak, miközben melegen kezet rázott vele. — Bizony van — válaszolt amaz — el se hiszed, mennyire boldog wgyok! — Hát még az asz- szony milyen boldog lesz, ha a kezébe nyomod a »premcsit■*! Az ünnepség hivatalos része lezárult és kezdetét vette a vacsora, majd a mulatság, mely a későéjjeli órákig tartott. Szeretnénk jövő ilyenkor is gratulálni a vállalatnak az élüzem címhez. Nem lesz nehéz nekik megtartaniuk ezt a nemes kitüntetést, hiszen már szinte hagyomány számbe megy náluk ez. Augusztus 19-én hetedszer ünnepelték a vállalat dolgozói élüzemmé avatásukat. (ffs) Döntetlen lett a szikszói nemzetközi labdarúgó mérkőzés T. L Slavoj Secovce—Szikszói Petőfi 2:2 (1:0) E lérkezett a várva-várt nap. Szikszón olyan eseménynek számított a nemzetközi labdarúgómérkőzés, mintha legalább is a világbajnokság függött volna ettől. Ez alkalomból a szorgos munkáskezek, a sportkör vezetői, játékosai egész héten csinosították a pályát és valósággal újjá varázsolták. (Jó volna, ha ez a szokás állandó maradna.) A mérkőzés előtt ünnepség zajlott le, zászlócsere átadás. A helyi úttörők virágcsokorral kedveskedtek a vendégeknek. A rögtönzött ünnepségen részt vett Simon elvtárs, a járási pártbizottság titkára, Sz. Tóth elvtárs, a községi tanács elnöke. A községi tanács egy új futballt, míg a helyi KISZ-szervezet zászlót adott a vendégcsapatnak. A szikszóiak még egy virágvázával is kedveskedtek a vendégeknek. A csehszlovák csapat nevében Cservely Vladimir, a sportkör elnöke szintén zászlót ajándékozott a helyieknek és néhány keresetlen szóval köszönte meg a szikszóiak kedvességét. Mintegy 1500 néző előtt, Sipos Szilárd játékvezető vezetésével az alábbi összeállításban kezdett a két csapat: Secovce: Svinyászky — Hamar II, Jancsik, Kolingyák — Hamar I, Be- galla — Juhász, Svirbely, Kusz, Szabol, Timkó. Edző: Zsadanszki József. Szikszó: Munkácsi — Kóta. Váradi, Molnár — Rigeti. Fövényesi — Galamb I, Kovács. Berinza, Bódi, Galamb II. Edző: Szidor László. A szikszói csapat kezdi a játékot, de Bódi elvéti a labdát, s máris a vendégek támadnak. Kolingyák, Kusz, Timkó a labda útja, de az utóbbi fölélő. A következő percekben inkább mezőnyjáték folyik, mindkét csapat kissé idegesen mozog. Hiába, nagy a tét, a hazaiak győzni szeretnének, de ugyanez a gondolat fűti a vendégeket is. A 10. percben a hazaiak már a harmadik gólhelyzetet hibázzák el. így a helyzetek kihagyása a vendégeket lelkesíti, melynek meg is lesz az eredménye, mert a 13. percben Juhász ügyesen elmegy az őt támadó Molnár mellett, a kapus kifut, a csatár átemeli a labdát s máris 1:0 a vendégek javára. A gól úgy látszik levezeti a feszültséget. A vendégek kapnak hamarább lábra, s vezetik támadásaikat és Juhász újból veszélyesen lő. Az ellentámadás során Galamb. Kovács, Galamb II. viszont a vendégek kapusának ad munkát, de Svinyászky bátor vetődéssel tisztázza a helyzetet. A szikszói csapat enyhe fölényt harcol ki, egymásután vezetik a támadásokat és Kovács újabb lövése tapsra ragadtatja a közönséget. Ez az első megnyilvánulása a hazai nézőknek, ami némi biztatást jelent. Á második félidőben már meg- ** változik a játék kéne, mert az 52. percben 2:0-ra növelik a gál- szécsiek a gólok számát, azonban nem sokáig örülhetnek a vezetésnek, mert a szikszóiak megemberelik magukat és szép lapos, meredek oasz- szokkal közelítik meg az ellenfél kapuját. A 70. percben Galamb I. szép fejessel szépít az eredményen és három perc múlva Galamb II. belövi a mérkőzés utolsó gólját, s ezzel 2:2 lesz az eredmény. Újból döntetlen* ugyanúgy, mint annak idején Gál- szécsen. A gól fellelkesíti a közönséget, de a játékosokat is és egy 20 perces hajrát vágnak ki a szikszóiak* s kevés híján majdnem megszerzik a győztes gólt is. A mérkőzés vége felé, az utolsó percekben hatalmas vihar valóságos porfelhőt hoz a pálya felé, szinte alig lehet látni. A mérkőzés után felkerestük a két csapat edzőjét, s nyilatkozatot kértünk. Zsadanszky edző a következőkben látta csapata szereplését: Az eredmény igazságos, a szikszóiak mintha meg lettek volna lepődve az első félidőben, ezért tartózkodóan játszottak, vagy lehet, hogy udvariasságból játszottak így. A fiúk tel-* jesítményével elégedett vagyok, három játékos nem játszott úgy, ahogy azt vártam. Szerintem jó mérkőzés volt. A szikszóiakon látni, hogy még a felkészülés időszakában tartanak. Ez meg is látszott a csapat kondícióján. Csapatomból Juhász, Kusz és Hamar II. játékát említem meg, de kapusunknak is volt néhány szép védése. S zidor edző: A látottakkal meg vagyok elégedve, a fiúk mindent megtettek, amit tőlük vártunk. Váradi, Kótai, Kovács nyújtott az átlagnál többet, míg a két Galambtestvért góljaik dicsérik. A két csapat játékosai, vezetői este közös vacsorán vettek részt, amit hajnalig tartó táncmulatság követett. Bíró Péter Befejeződtek a „hat város“ kispályás kézilabda tornájának küzdelmei Az utolsó forduló eredményei a következők voltak: Nőké: Pécs—Szeged 6:3 (4:1), Győr —Budapest 3:2 (3:2). Nagy meglepetés! Miskolc—Szeged 6:4 (4:3). Vezette: Kővári. A miskolci csapat összeállítása: Süveges (Fazekas)—Furmanné, Ár- pádné, Matula, Lövei, Csizmadia, Novák, Csere: Pajkossyné, Pisák, Bartha. Edző: Győrffy Endre. A szegedi csapat két alkalommal is megszerezte a vezetést, de a miskolciak jobban hajráztak és győzelmükkel sikerült a második helyet megszerezniük. Góldobók: Furmanné (3), Csizmadia, Novák, Lövei, illetve Sülé (3) és Juhász. Férfi mérkőzések: Pécs—Szeged 8:7 (2:3), Budapest—Győr 10:8 (3:6). Miskolc—Szeged 8:3 (4:2). Vezette Kővári. A miskolci csapat a következő összeállításban lépett pályára: Kerekes—Nemes, Gazsó, Tomorszky, Tóth, Kovács, Lajkó, Csere: Muhorai, Fázold, Gyöngyösi, Selmeczi, Jónyer, Vadas. Edző: Menyhért László. Végig a miskolci csapat irányította a játékot és biztos győzelmet szerzett a kissé fáradtan mozgó szegediek ellen. Góldobók: Gazsó (5), Lajkó, Nemes, Tóth, illetve Viski (2) és Szűcs. A verseny végeredménye: Férfiak: 1. Miskolc, 2. Debrecen, 3. Budapest, 4. Pécs, 5. Győr, 6. Szeged. Nők: 1. Budapest, 2. Miskolc, 3. Debrecen, 4. Győr, 5. Pécs, 6. Szeged. Az ünnepélyes eredményhirdetéskor a győzteseknek ezüst serleget és érmeket, míg a második és harmadik helyezetteknek érmeket osztott ki a versenybíróság nevében Adorján Rezső, az északi Kézilabdaszövetség elnöke. A legsportszerűbben viselkedő csapat, részére ugyancsak ezüst serleget nyújtottak át. Ezt a szegediek nyerték, akik az egész torna alatt kitűntek sportszerű viselkedésükkel. Nem mondhatjuk el ugyanezt a debreceniekről, ök sportszerűségből elégtelenre vizsgáztak. Miről van szó tulajdonképpen? Arról, hogy a negyedik forduló mérkőzései alatt kedden este a játéktér világítása elromlott, így a Miskolc—Szeged férfi és női mérkőzést el kellett halasztani az utolsó versenynapra. Augusztus 20-án tehát a miskolci és szegedi csapatoknak két-két mérkőzést kellett játszaniok. Még kedden este összeült az intézőbizottság, hogy a másnapi műsort összeállítsa. A technikai akadály miatt létrejött túlzsúfoltságot, valamint azt a körülményt, hogy két város csapatának két mérkőzést kell játszania, úgy próbálták megoldani, hogy a sport- szerűségnek és igazságosságnak érvényt szerezzenek. Döntésük értelmében szerdán reggel először a Szeged- Pécs női és férfi mérkőzésre került volna sor, maid utána a Miskolc— Debrecen női és férfi mérkőzést játszották volna le, melv a bajnokság kimenetele szempontjából döntő fontosságú volt, ezután került volna sor a Budapest—Győr női és férfi találkozóra, míg végül a Miskolc— Szeged női és férfi mérkőzés fejezte volna be a «-hat város-« tornájának küzdelmeit. Amikor ezt a határozatot a csapatok vezetőinek tudomására hozták, valamennyien tudomásul vették, de a debreceniek vezetői, Rosenfeld Zoltán és Veszprémi István nem voltak hajlandók tudomásul venni a döntést. Egyszerűen semmibe vették az intézőbizottság döntését, mintegy jelezve azt, hogy a küzdelmek szinte Debrecenért vannak, nem a -hat város« kézilabdázóinak baráti találkozójáról van szó. Szerdán az első mérkőzés után hiába szólították a csapatokat a játék megkezdésére, ott csak a miskolciak jelentek meg, a debreceniek nem. Láttunk egy-két debreceni női és férfi játékost a nézők között, de nem mutattak hajlandóságot a mérkőzés megkezdésére. Több, mint egy órán keresztül tartott tehát a kényszerű szünet. A nézők felháborodottan tárgyalták a debreceniek cselekedetét, ök azt szerették volna, ha a Miskolc—Szeged mérkőzés után, — tehát pihenő nélkül — játszanak a miskolci csapat ellen. Úgy látszik, a debreceniek nem «óhajtottak« a pihent miskolciakkal játszani, ök egy fáradt csapatot reméltek ellenfélnek, ezért nem tetszett nekik az intézőbizottság igazságos döntése. Az intézőbizottság döntésén túlmenően nem törődtek azzal az 5— 600 kézilabda rajongóval, akik a tűző napon is sportot szerettek volna látni, nem törődtek a sportszerűség követelményeivel, hanem egyszerűen nem állták ki! Az egészben a legszomorúbb talán az. hogy magatartásukkal súlyosan megsértették Bo- bák Józsefnek, az északi kézilabdasport egyik úttörőjének emlékét, akinek nagy érdemei vannak a népszerű sportág meghonosítása terén és ez a torna, a »hat város« viadala, egyúttal az ő emlékezetének is szólt. Higyjék el, kedves debreceni sporttársak, — akik nem első esetben »vonulnak le« vagy hagyják ott a küzdőteret —, hogy inkább — a szegediektől és a többiektől — sportszerű viselkedést tanulnának és ilyen magatartással, mint amilyet most tanúsítottak, ne hívnák fel magukra a figyelmet. Kár. hogy a szépnek induló küzdelmek a debreceniek viselkedése miatt így ért véget. * A küzdelmek után beszélgettünk Madarász István elvtárssal, a Magyar Kézilabda Szövetség főtitkárával: — A tavalyi »hat város« tornájához kénest színvonalasabb mérkőzéseket láttam — mondotta Mészáros elvtárs. — Egy-két mérkőzésen jó kézilabdát láthatott a közönség. A rendezőség mindent elkövetett, hogy a torna sikeres legyen. Külön dicséret illeti Adorján Rezső, Lakatos Henrik, Csonka György, Fazekas Pál i sporttársakat, akik mindent elkövettek a zavartalan lebonyolítás érdekében. Kár, hogy a szálláshely és a kosztolási lehetőség egy kicsit messze volt, ennek ellenére elégedett lennék mindennel, kivéve a debreceniek sportszerűtlen viselkedését, mely nagyon sokat rontott a Bobák József emlékverseny sikerén. • A két és fél napi küzdelmek alatt láttunk egy-két gyengébb játékveze« tést, de voltak olyan játékvezetők* akik nagyszerűen látták el feladatukat. Ide sorolhatjuk Csicsmányi* Bartha és Lajos játékvezetőket, akik egy-egy mérkőzés^ igen jól vezettek. Mindent egybevetve, megállapíthatjuk, hogy a »hat város« tornája jó sportot hozott. Leskó Páf SPORTHÍREK Vasárnap délután négy órakor az MVSC pályán a vasutas bajnokság küzdelmeinek keretében a miskolci VSC csapata a szolnoki MÁV csapatával játszik. Ma délután fél kettőkor a DVTK női és férfi NB I-es teniszcsapata a Bp. Gyárépítőkkel játszik csapatbajnoki mérkőzést a DVTK teniszpályáján. Szombaton délután fél 5-kor a népkerti sportpályán MMTE—DVTK barátságos mérkőzés lesz. Az MHS miskolci lövészklubjának versenyzői résztvettek az Egerben megrendezett fordulósrendszerű bajnokságon. A versenyen csapatban másodikok lettek, míg egyéniben Királybíró a miskolci MHS versenyzője 524 köregységgel az első helyen végzett.-----------o----------A lkotmányünnepi labdarugó eredmények: DVSC—MVSC 1:0 (1:0). Debrecen; Vezette: Fülep.» Gyenge játékban főleg a miskolci csatársor volt gólkéj>- telen. Góllövő: Komlóssy. DVTK—MMTE 6:1 (4:1). Diósgyőr, Vezette: Kruj. Alacsony színvonalú mérkőzés. A második félidő 74* percében vihar miatt félbeszakadt* G: Papp (2), Iván, Kiss II., Pál II., Paulás, ill.: Takács. Salgótarjáni SE—Mezőkövesdi MTK 3:1 (3:1). Mezőkövesd. Vezette: Zólyomi. Az első félidőben a vendégcsapat, szünet után a hazaiak játszottak jobban. G.: Szabó, Zólyomi, Csa- la, illetve Szilvási (11-ből). Szikszói Petőfi II—Csobád 3:2 (1:0)* * Az MHS Borsod megyei Elnöksége Lövészklubjának LKM. Háromtusa szakosztálya az Alkotmány tiszteletére emlékversenyt rendezett. Eredmények a következők: Felnőttek: la Spisák, 2. Susztig. 3. Káposztás. Ifjúságiak: 1. Teres, 2. Kakuszi, 3. Hajdú. Serdülők: 1. Kajuha, 2. Varga, 3; Szimon.
