Észak-Magyarország, 1958. július (14. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-11 / 162. szám

Péntek, 1958. július 1 ÉSZARMAGYARORSZAü 5 Afrika az amerikai imperializmus terveiken Tf omnkat többek között az jellemzi, hogy szét- bomlik a gyarmati rendszer, s az egykori gyar­matok helyén független, virágzó államok alakulnak ki. Mint a kommunista és munkáspártok képviselőinek moszkvai nyilatkozata közli, az elmúlt 12 év során — Kínát, Vietnamot és Koreát nem számítva — több mint 700 millió ember dobta le magáról a gyarmati igát. Ugyanakkor azonban mintegy 30 ország több mint 100 milliónyi lakója még mindig gyarmati sor­ban él. Az imperialista hatalmak az ázsiai súlyos veresé­gek után mindenáron arra törekednek, hogy megőriz­zék maguknak Afrikát. Különösen ádázán küzd a fekete kontinensért” az amerikai imperializmus. O. Gantner amerikai újságíró ezt írta: „Ázsia nagy része már elveszett. Afrika azonban előttünk áll, s csaknem teljesen védtelenül. Ez a földkerekség leggazdagabb te­rülete”. Mivel magyarázhatjuk ezt a megkülönböztetett ér­deklődést? Mindenekelőtt azzal, hogy jelenleg Afrika az impe­rializmus utolsó gyarmati tartaléka, s az elnyomott népek nemzeti felszabadító harcának „legforróbb leve­gőjű” szintere. A gyarmatosítók célja tehát, hogy meg­őrizzék ezt a tartalékot és megakadályozzák a gyarmati rendszer teljes széthullását. Az amerikai monopolistákat különösen Afrika ter­mészeti gazdagsága vonzza. Jelenleg a kapitalista világ készletét gyémántból 98, kobaltból 80, aranyból 56, krómból 38, mangánból 36, rézből pedig 27 százalékig a szaharai lelőhelyek fedezik. Szénkészleteit 4 milliárd tonnára becsülik. Afrika vezető helyet foglal el egyes mezőgazdasági nyersanyagok termelésében is. A világ pálmadió kész­letének 85, pálmaolaj szükségletének pedig 79 százalé­kát szintén innen nyerik. ■ A fentieken kívül Afrika nagyszerű piacot jelent, ami az állandó válságokkal bajlódó amerikai mono­póliumok számára szintén nagyon fontos. Nem vélet­len tehát, hogy 1951-től 1956-ig az Egyesült Államok kereskedelmi forgalma az afrikai országokkal csaknem 80 százalékkal emelkedett. A z imperialisták a „gyarmatosítás ellenesség” ha- ** zug jelszavával akarják becsapni a népeket. A helyzet ugyanis az, hogy az Egyesült Államoknak nin­csenek gyarmatai Afrikában, s ezért e népek „hűséges barátjaként” tünteti fel magát. Az amerikai tudomá­nyos intézetek egyik fő feladata, hogy „művi úton” megváltoztassák az afrikai közvéleményt. Az amerikai imperialisták jól tudják, hogy a gyar­matosítás eddigi durva módszerei már nem járnak eredménnyel, s ezért új eljárásokhoz folyamodnak. Azt hirdetik, hogy ők a gyengén fejlett afrikai orszá­gok „segítőtársai”. Ilymódon felhasználják az afrikai államok pénzügyi nehézségeit, s tőkét kovácsolnak be­lőlük. Az amerikai kongresszus egyik tagja a fentieket „régi fogorvosi módszernekf* nevezte: akkor kérjük a pácienstől a honoráriumot, amikor legjobban fáj a foga. A fenti „fogorvosi módszer” a gyakorlatban a kö­vetkezőképpen valósul meg: az Egyesült Államok a második világháború óta több mint 600 millió dollár kölcsönt adott az afrikai országoknak. Ezenkívül az amerikai magánvállalkozások 514 millió dollárt ruház­nak be afrikai vállalkozásaikba. Mindenki előtt nyil­vánvaló. homi e hatalmas töke egyáltalán nem a gyar­matok fejlődését vagy iparosítását szolgálják, hanem csupán azokat a gazdasági ágakat erősítik, amelyek a monopóliumokat nyersanyaggal látják el. Ezek a cégek az utóbbi évek során nagymennyiségű uránt, ipari gyémántot, kobaltot, krómot, bauxitot és kaucsukot vittek el Afrikából. Az afrikai népek számára az amerikai imnerializ- mus terjeszkedése az elnyomás további erősödését je­lenti. Az egyik amerikai ellenőrzés alatt álló ércbányá­ban például 1955—1956-ban az afrikai munkások havi bére körülbelül 24 dollárnak felelt meg, míg a hasonló munkát végző európaiak 343 dollárt vágták zsebre. Az amerikaiak sohasem önzetlenül nyújtják „se­gítő kezüket” a fejletlenebb országok felé. így történt ez Afrika esetében is, amelyet háborús támaszponttá akarnak alakítani. A nyugati szakértők azon fáradoz­nak, hogy Afrikában is létrehozzanak a NATO-hoz és SEATO-hoz hasonló „védelmi szervezetet\ A z afrikai népek azonban világosan látják, hogy ** a gyarmatosítás ellenes” Egyesült Államok mögött valójában a gyarmati népekre éhesen leső far­kas rejtőzik. „MISKOLCI TÁNC A RÁC* Gondolatok Volly István cikkéhez örömmel vettük, hogy a sajtó I híres néptánccal foglalkozó könyv lg foglalkozott a már sokat emlege- I kiadásával. tett miskolci tánccal: a »rac^-cal, s e | Volly István néprajzkutatónk irá- --------------------------ooo-------------------------­K ét újabb magyar film forgatását fejezték be Á Hunnia Filmstúdióban az idén több játékfilm forgatását, illetve gyártását fejezték be. Legutóbb a Pesten történt és az Édes Anna című alkotások felvételei készültek el. Az idei filmujdonságok közül ed­dig csak a Vasvirágot mutatták be a filmszínházak; a Ház a sziklák f^att című filmet nyáron a balaton­ikörnyéki üdülőhelyeken mutatják be. A többi új magyar filmet ősz­szel és télen tűzik műsorra; ____________ . --IST* A KISZ központi művészegyütte­sének rajikózenekara népi táncosok kíséretében többnapos vendégszerep­lésre kedden az NDK-ba utazott. Az együttes, amelyet a lipcsei virág­Jelenleg két filmet forgatnak: a Budapest Filmstúdióban rövidesen befejezik a Razziát A Hunnia Film­stúdió forgatócsoportja Csehszlová­kiában dolgozik Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője című regényé­nek filmváltozatán. Július második felében újabb magyar film készíté­sét 'kezdik meg. Don Juan utolsó ka­landjai címmel vígjátékot forgatnak majd. kiállítás alkalmával rendezett kultu­rális fesztiválra hívtak meg, magyar népi tánc- és zeneszámokat ad elő Lipcsében és Drezdában. savai teljesen egyetértünk, hiszen Bartók Béla figyelmeztető szavai nekünk is szólnak. Arra figyelmez­tetnek, hogy ne hagyjuk elveszni városunk néprajzi kincseit, köztük a szóbanforgó »rac«-ot, amely lassan az egész országban ismertté válik és közben semmi nyoma sem marad annak, hogy ezt a miskolci munkás­ság teremtette, hiszen erről sem em­léktábla, sem könyv nem beszél. Csak éppen a szerkesztőség meg­jegyzése nem pontos egészen, mert a szóbanforgó s a megye által kiadás­ra előkészített munka még a mai napig sem jutott el a városi tanács művelődésügyi osztályára. Ettől füg­getlenül tudomásunk van e néprajzi .munkáról, melynek kiadását jövő évi költségvetésünk elkészítésénél figyelembe vesszük. Addig is, amíg az ehhez szükséges anyagi alapot megteremtjük, kérjük a megyei tanácsot, . juttassa el hoz­zánk e régi híres miskolci táncot, az erről készült értékes munkát. Ha már Szegedtől Vácrátótig megismer­ték, hadd ismerkedjünk meg vele mi is addig, amíg a tervezett kiadást megvalósíthatjuk. Flach Antal, városi tanács műv. o. zenei előadó--------------------------ooo F iatal vízilópár érkezett Kelet-Afrikából . —-OOO ..... ——- A KISZ rajkózenekara az NDK-ba utazott A Budapesti Állatkertbe a kelet- afrikai vadonban fogott fiatal hím víziló és a jövendő párjául egy bébi érkezett. A vérfelfrissítést szolgáló állatokért gímszarvasokat és a sa­ját tenyésztésű III. Jónás hím vízi­lovat adja cserébe az Állatkert. A gímszarvasok Németországba, a III. Jónás pedig Moszkvába utazik; A saeirikjesatőség tnemétM., hogy mivel a városi és megyei tanács eaom&ziédos, így lehetőség van a kézáratnafk minden ne­hézség néHküü átvételiére. (Esetleg úg'y, hogy átmennek értei) An.atol úr kalapja Uj lengyel filmvígjáték pereg a miskolci mozikban. Anatol urat új kalapja rendkívül sok mulatságos kalandba sodorja. Képünk a film egyik jelenete. ÉRDEKES 76/mk I________ _______ K ÜZDELEM A FEHÉRVÉRŰSÉG ELLEN A Francia Tudományos Akadémia jelentése szerint Jean Bemard pro­fesszor munkatársainak, Mathe és Tranbaloc orvosoknak sikerült fehér­vérűségben megbetegedett kísérleti egereket meggyógyítani. Két évvel ezelőtt dr. Mattiénak sikerűit fehér­vérűségben szenvedő egér szöveteit átültetni egy hörcsögbe, s ez utóbbi állat szervezete olyan ellenanyagot termelt fci, amely szembeszáll a fehér­vérűséggel. Röviddel ezelőtt a két kutató a hörcsög szervezetében ki­termelődött ellenanyagot másik gyógyszerrel vegyítve beoltotta egy fehérvérűségben megbetegedett egér­be. Az oltás segítségével sikerült a beteg egeret meggyógyítani, míg ha­sonló _ tünetekben szenvedő más kí­sérleti állatok két nap alatt elpusz­tultak. Annak ellenére, hogy az egerek fehérvérűsége egész különleges tüne­tekkel jár, úgyhogy ezt az eredményt nem lehet minden további nélkül az emberek gyógyításához felhasználni, a kísérlettel nagy lépést tettek előre. Elméletileg lehetőség nyílik már arr!a, hogy ezen az alapon a fehér­vérűségben szenvedő emberek gyó­gyításához alkalmas gyógyszereket kísérletezzenek ki, s további sikere­ket érjenek el a rákbetegség leküz­désében. SZANATÓRIUM ERŐS DOHÁNY­ZÓK SZÁMÁRA Rosemarie Williams, a »Nem­dohányzók társaságának« titkárnője kibérelt New Brigtonban a tenger­parton két szállodát, ahol az erős dohányosok orvosi felügyelet mellett leszokhatnak a nikotinról. A társa­ságnak azok a tagjai, akik korábban erős dohányosok voltak, de sikerült megszabadulni szenvedélyüktől, vál­lalkoztak arra, hogy jó útra térítik embertársaikat is. ök is beköltöztek a szállodába és minden esetben köz­belépnek, amikor azt látják, hogy valaki titokban rá akar gyújtani. Emellett az orvosok óránként ellen* őrző körutat tesznek. A vállalkozás egyelőre sikeresnek bizonyulti ZSEBTELEFON KÓRHÁZI ORVOSOK RÉSZÉRE Néhány angol kórházban az orvo­sok hívásának egyszerűsítésére, be­vezetik a zsebtelefont, amely köz­vetíti a hívást és ugyanakkor beszél­ni is lehet bele. Az orvos a kórház területén egy bizonyos frekvenciára beállított vevőkészüléket hordoz a zsebében. Ha telefonon keresik, a telefonkezelő kisasszony a központ­ban megnyom egy gombot és ezzel rezgésbe hoz egy dróthálózatot, amely végigfut a kórház egész terü­letén. Az így keletkező speciális han­got kizárólag az az orvos hallja meg* akiinek a zsebében a megfelelő frek­venciára beállított készülék van; Szakértők véleménye szerint ez a rendszer 5-0 százalékkal fokozná a kórházi telefonközpontok kapacitá­sát, különösen csúcsidőben és feles­legessé tenné további telefonvonalak igénybevételét. AKAR NÁTHÁT KAPNI? — FŰRÉSZELJEN!... Az angliai Scarboroughban a fű­résztelep munkásai beadványt intéz­tek a kereskedelmi minisztériumhoz, amelyben követelik a Francia Nyu­gat-Afrikából származó mansonia* diófa behozatalának azonnali beszün­tetését. Indokolás: az említett fa fű* részelése közben felszálló por ma­kacs náthát okoz. A finom fűrészpor ellen még a védőálarcok sem hasz­nálnak. FŐZELÉK ÉS ALVÁS, MII^T ÉLETELIXIR Ha sokáig akar élni, úgy aludjon nagyokat és ne vesse meg a főzelé­ket sem. Ezt tette az Akashiban élt Ishi Maeda asszony 107 éves koráig, amiikoris életében először és utoljára megbetegedett és 3 heti betegeskedés után meghalt. Az idős asszony megbetegedéséig még szorgalmasan varrogatott is. A temetésén megjelent több mint száz dédunokája. KEVÉS OLYAN MŰVÉSZETI ág akad, amelynek problémáiról annyi vita, újságcikk, szélesebb vagy szű- kebbkörű megbeszélés tárgyalt vol­na, mint éppen a —- talán túlzottan — széles körben népszerű könnyű- műfajról. Több esettben írtunk md is a könnyűműfajról és azokról a kul­turális anomáliákról, amelyek a könnyűműfaj zászlaja alatt végbe­mentek. Ez alkalommal nem aka­runk ismétlésekbe bocsátkozni és fel­sorolni tételesen a könnyűműfaj miskolci és Borsod megyei kétes- értékű vagy éppen ártalmas megnyil­vánulásait; pusztán a könnyűműfaj mai állapotának regisztrálása mel­lett. az e téren — remélhetőleg rövi­desen — várható változásról szólunk. A könnyűműfaj feladata — mint azt már többször megállapítottuk és megállapították mások is —, hogy azokat a tömegeket, amelyek koráb­ban önhibájukon kívül el voltak zárva a kultúrától, rávezesse a kul- turálódás útjára és a könnyebb mű­vészeti produkciókkal érdeklődését mindinkább a fokozatos fejlődés út­ján, a tartalmasabb, értékesebb mű­vészeti megnyilvánulások felé for­dítsa. Nos, a könnyűműfaj ezt a fel­adatot nem töltötte be maradéktala­nul. sőt sok területen éppen ennek a célbeli fejlődésinek gátlójává is vált -T— a művészetileg kevésbé tájékozott tömegek érdeklődését leszűkítette, igényét nem fokozta, hanem csök­kentette. Ennek okát legfőképpen az önmagába fulladt esztrád-áradatban kereshetjük és közönségünk jóízlé­sére vall, hogy az utóbbi, rövid idő­ben oly mértékben tartózkodik az elcsépelt, »meleg mikrofon-váltásos« GYÖKERES VÁLTOZÁST! A könnyű műfaj napi kérdéseiről esztrádoktól, hogy a tartalmasabb­nak ígérkező műsorokkal szemben is bizonyos előítéletet tanúsát. Saj­nos, jócskán akadnak még erősen csökkentett művészt igényű »előtap- solók«, akiknek minél művészietle- nebb egy esztrádszám, annál jobban tetszik, és egyes esztrád-apostolok ezekre a tapsokra hivatkoznak és építenek, bár — mint fentebb emlí­tettük — a jóízlésű közönség tartóz­kodása rácáfol önámításukra. EZEK KÖZÖTT a körülmények között roppant nehéz feladat hárul az egyes műsoros előadások szerve­zőire. Bizonyosfokú bizalmatlanság­gal is találkoznakmert a korábban jónak hirdetett esztrád-rnűsorbó! a közönség zöme káros következtetése­ket von le az újonnan behirdetett és esetleg valóban művészi értékű mű­sorral kapcsolatban is. Példaként említhetjük erre a Pesten is szép a nyár című műsort, amely iránt egészen minimális volt az érdeklődés — a szervezők emberfeletti munkája ellenére és éppen a korábbi csalódá­sok miatt. A sorozatosan csalódott közönség nehezen akarja elhinni, hogy a következő műsor jobb lesz. És itt mindjárt azt is el kell monda­nunk. hogy ű közönség általában nem tesz különbséget a rendező szer­vek között, csak a produkciót látja és ítéli meg. A könnyűműfaj körüli anomáliák felszámolása képezi az Állami Hang­verseny és Műsorigazgatóság egyik legfontosabb feladatát. Rövid, alig néhány hónapos, működéséről még korai lenne mérleget készíteni, és he kell látnunk azt is, hogy a széles tö­megek érdeklődésének helyes irány­ba való foi'dítása sem mehet egyik napról a másikra. Részletesen beszél­gettünk ezekről a kérdésekről a mi­nap Lakatos Éva elvtársnővel, az Állami Hangverseny és Műsor igaz­gatóság vezetőjével, valamint Karádi Jolán elvtársinővel, az Országos Ren­dező Iroda igazgatójával. Az említett kérdésekben egyetért velünk az igaz­gatóság is, és jövőbeni terveik is ép­pen a könnyűműfajnak a nemesebb, kulturális nevelő-céloknak szolgála­tába állítását szolgálják. A mai rossz értelmében vett esztrádot az egészen közeli jövőben felszámolják és arra törekednek, hogy a színházon kívüli rendezvények is mindinkább szín­házhoz hasonló művészi produkciók­ká váljanak, legyen mondanivalójuk, szerkezeti egységük, magas művészi színvonaluk. Az igazgatósághoz tartozó szervek már kidolgozták részletes program­jukat, amellyel — a közönségnek jobbat, szebbet, művészibbet nyújtva — a cél valóraváltását szolgálják. A ORSZÁGOS RENDEZŐ IRODA négy művészeti területre dolgozta ki tervét: irodalmi és komolyzenei mű­sorokra, könnyűzenei műsorokra, tarka estekre, valamint ifjúsági és gyermekműsorokra. Az első csoport­ba tartozó műsorok közül megemlít­jük például az »Egy este Bartók Bé­lánál« című, irodalmi, zenés vegyes- musort, a »Magyar évszázadok« című zenés irodalmi műsort. A könnyű­zenei műsorok tervei között több tánczeneműsor szerepel .(a külföldiek mellett egy pécsi együttes műsora is). Örömmel üdvözöljük ebben a csoportban a mai magyar komponis­ták szerzői estjeinek sorozatát. A tarka esték sorozatában a rossz aszt- rádok helyét igényes, tartalmas mű­sorok váltják fel. Például az »Apák napja« című vidám szüreti műsor az egri Suba-zenekar közreműködésé­vel. a »Ludas Matyi... (pl.) Miskol­con« című műsor, amelyet a Ludas Matyi szerkesztőségével közösen ren­deznek és amelyben a város problé­máit. visszásságait viszik színpadra. Nagy érdeklődésre számíthat a »Játsszunk valamit!« is, amelyet a Füles című rejtvényújsággal közösen rendeznek. A »Szputnyik IV.« című műsor vidám revűben mutatja be a technika fejlődését a velocipédtől az űrhajóig; az »Ez a divat« színes, revűszerű műsor a divat történeté­ről, a tánc- és illemtan sokszázados szabályairól. Nem tartozik a fentebb elmondot­takhoz a hangversenyélet, de — mi­vel a könnyűműfaj feladata az ér­deklődésnek a komolyabb művészeti megnyilvánulások felé terelése — röviden szólnunk kell róla. Az Ál* lami Hangverseny és Műsorigazgató* ság egyik legfontosabb feladatának tekinti a komolyzenei élet, a hang­versenyélet fejlesztését. E célból módot fognak találni arra, hogy — a helyi erők elsődleges foglalkoztatása és a helyi filharmonikus zenekar mind gyakoribb helyi és vidéki sze­repeltetése mellett — az Állami Hangversenyzenekar és több neves kisegyüttes vendégszereplését bizto­sítsák. 1959 elején a fővárosiban, vidéki zenei heteiket rendeznek# amelyeken a vidéki hangverseny* zenekarokat és zeneművészeket kí­vánják országosan bemutatni. Az Or­szágos Filharmónia több kislétszámu koncertegyüttast szervez, hogy a ki­sebb helységek lakosainak komoly­zenei igényét is kielégíthessék. Sora* zatos ifjúsági koncertek tartását is tervezik. ENNYI TALÁN ELÉG IS a ter­vekből. (Hisszük, hogy Miskolcon e rendezvények zömét láthatjuk.) Ezek a tényadatok is elárulják, hogy a színházon kívüli műsoros rendezvé­nyek terén az illetékes szervek gyö­keres változtatást terveznek, öröm­mel üdvözöljük a törekvést és várjuk is a gyökeres változást, a könnyű- műfaj minőségi változását és a mind szélesebb érdeklődésűvé váló komo­lyabb kulturális rendezvényeket. És várjuk mindehhez az Állami Hang­verseny és Műsarigazgatóság intéz­kedésein a jobb műsorokon, a szer­vezők tiszteletreméltó munkáján fe­lül. mind kulturáltabbá váló társa­dalmunk széleskörű támogatását. Benedek Miklót

Next

/
Thumbnails
Contents