Észak-Magyarország, 1958. július (14. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-08 / 159. szám

Kedd, 1958. július 8. ÉSZAKMAG YARORSZÁG 5 LVASOINK, LEVELEZŐINK ÍRJAK Takarékszövetkezet alakult Sajókazán Sajókazán az elmúlt napokban ala­kult meg Putnok járás első takarék- szövetkezete. A szervezés már közel egy éve megindult, jelenleg 106 tag­gal, s 10.600 forint részjegybetéttel rendelkezik. A takarékszövetkezet megalakulá­sát nagy érdeklődés előzte meg. Örömmel fogadták a dolgozó parasz­tok és többen elmondották, hogy ré­gen, amikor pénzre volt szükségük, uzsorakamatot fizettek — sokszor százszázalékosat. — Most, a szövet­kezet megalakulásával, nem lesznek ilyen gondjaik. A szövetkezet szer­vezéséből Czink Sándor, a földmű­vesszövetkezeti igazgatóság elnöke vezetésével valamennyi szövetkezeti dolgozó és vezetőségi tag kivette részét. JUHÁSZ IMRE Putnok-ooo* Barcikán jártam Magyarország egyik ipari büszke­sége a barciikai ipari bázis. Sztálin- városhoz hasonlóan itt is régen meg­kezdték a nagyarányú építkezést, melynek az a célja, hogy a munká­sok tízezrei munkahelyükhöz közel lakjanak. A város eddig felépült része gyö­nyörű háromemeletes épületekből áll. A baj nem is itt van, hiszen ezek a lakóházak kielégítik a munkások növekvő lakásigényeit. Csak a város- rendezés! Ott bizony még van hiá­nyosság! A Békeváros közepén sze­métgödörhöz hasonló mély árok hú­zódik, amely egészen benyúlik az épülő város szívébe. De ez csak a ki­sebbik hiba. Sokkal rosszabb a hely­zet a bányásztelepen. Ez az új városnegyed a régi »libás tón« épült. Most itt 18—20 lakiható és több befejezés előtt álló emeletes bérház van. De a környék! A tavaly még szántóföld helyén bérházak emelkednek, de a házak között ha­talmas földhányások éktelenkednek, melyeken sűrűn burján zik a gaz. A telepen nagyon sok a kisgyer­mek. Miért nem csinálnak itt játszó­teret? Az esőzések után ki sem lép­hetnek a kicsinyek a házból, a fel­nőttek is csak gumicsizmában közle­kedhetnek. Ha már biztosítjuk a munkások kényelmét, kultúrigényét. miért nem gondolnak az illetékesek arra, hogy a bányászok és a gyári munkások kellemes környezetben éljenek! LACZKÓ LAJOS , Miskolc H MÍV és a MÍVŰI \ figyelmébe! Minden reggel félelemérzés tölt el bennünket, amikor a Békevárosból közlekedő autóbusz a vasútállomásra befordul, mert a MÁV igazgatóság II. osztálya jóvoltából nem lehet el­távolítani egy kerítés-részt (ezt a kalauzok mondták). így csak éppen, hogy befér rajta az autóbuszunk. A MÁVAUT is ezzel indokolja, hogy nem közlekedtet nagyobb méretű buszokat, mert nem tudnak a kocsik megfordulni a kazincbarcikai vasút­állomáson. A másik probléma a jegy kezelés. Amikor sietnénk leszállni a buszról, akkor a kalauz az ajtóba áll és ott szedi el a jegyeket. így sokszor 8—10 perc eltelik a .jegykezeléssel. Kérésünk az lenne, hogy kezeljék úgy a jegyeket, mint más járatokon — menetközben, nem a végállomá­son. Reméljük, kérésünk nem telje­síthetetlen. Bogdics László Békeváros-ooo­Miért nem kielégítő a sörellátás Pártunk és kormányunk legfőbb törekvése az, hogy a dolgozókat — a lehetőséghez képest — igényeiknek megfelelően ellássa. ' Ez vonatkozik a sörellátásra is. Sajnos, azt kell ta­pasztalnunk, hogy a sörkirendeltsé­gek erről gyakran megfeledkeznek. ózd állomáson az odaérkezett sör­rel rakott kocsikat rendszerint nagy késéssel rakják ki. Több esetben előfordult, hogy 40 óráig állt a ko­Hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a szabálysértési büntetéseket Sátoraljaújhely és a járás szabály­sértési előadóinál százszámra álla­nak a jogerős Ítélettel befejezett ügyek. A baj az, hogy az esetek 80—90 százalékában ezeket az ítéleteket nem lehet végrehajtani. A szabálysértések elkövetői ugyan­is túlnyomó többségükben olyan sze­gény emberek, hogy a kiszabott pénz- büntetés nem hajtható be rajtuk és nincs olyan szerv, amely más fon­tosabb feladata mellett — adóbehaj­tás — időt tudna szakítani ezeknek az előreláthatólag eredménytelenül végződő behajtásoknak a foganato­sítására. Megtörténik a feljelentés: iskolai mulasztás, MÁV széntér megdézs- málása, erdei falopás, szegélyfacse­meték kitördelése stb. A feljelentést iktatják, beidézik a feleket, a tanu­kat, jegyzőkönyveket vesznek fel, meghozzák az ítéleteket, megkeresik a behajtó szerveket, pocsékolódik a munkaidő, a papiros — az eredmény: semmi! A szabálysértő viszont vér­szemet kap, látván, hogy nem tudják végrehajtani rajta az ítéletet, későbben már «halmozza« a szabálysértéseket, a társadalmi rend és közvagyon kárára. Ennek a tarthatatlan állapotnak a megszüntetésére Széchenyi Béla, a sátoraijauj helyi tanács vb. szabály- sértési előadója igen életrevaló javas­latot dolgozott ki. Javasolta, hogy a jogerősen elítélt szabálysértőket, akiken a pénzbüntetést nem le­het behajtani, a pénzbüntetésnek megfelelő időtartamú közmun­kára kellene kötelezni és ezt már az Ítéletben kimondani, így azok, akik a köznek bármilyen módon ártották, atkák a közvagyont bárhogyan megkárosították, munká­jukkal tennék jóvá hibájukat és ta­lán ez okulásul szolgálna nekik a jövőre is. Van tehát megoldás a meddő ak­tagyártás ellen. Az illetékesek fel­adata, sőt kötelessége, ’hogy a sza­bálysértési büntetések helyes célú, de jelen formájában nem célraveze­tő végrehajtásának érvényt szerez­zenek. <— i — s) csíkban a sör, mert nem gondoskod­tak a kirakásáról. Június 1-től 22-ig 21 kocsinál 2924 forint kocsiállás- pénzt kellett kifizetni. A késedelmes kirakás nemcsak a MÁV ügye, hanem fontos népgazda­sági ügy is. Igen nagy az a kár, amit a sörkirendeltségek késedelmes ra­kodásukkal okoznak, s emiatt más áruk részére nem tudjuk az üres kocsikat idejében biztosítani Különö­sen súlyos most a helyzet, hiszen nagymennyiségű zöldség, gyümölcs­szállítást kell lebonyolítani úgy bel­földre, mint exportra. De súlyos hiba a dolgozókkal szemben is, mert a késedelmes kirakással a sörellátás­ban is zavarokat okoznak. Sajnos, semmivel sem jobb a hely­zet a szerencsi állomáson sem. Nem ártana, ha a sörkirendeltségek veze­tői és felettes szerveik utána nézné­nek ennek a tarthatatlan állapotnak és mielőbb intézkednének. BAKÓ JÁNOS MÁV igazgatóság VI. osztály, Miskolc Az NDK irodagépkiállítása Moszkvában Moszkvában nemrégiben nyílt meg az NDK irodagépkiáilítása. A kiál­lítást a berlini Polygraph-Export külkereskedelmi vállalat rendezte. A vállalat mintegy 95 különböző szá­moló, könyvelő és írógépet állított ki, amelyeket a berlini Secura, az erfurti Optima, a sömmerdai Rhein- metall. valamint a mehlisi Mercedes- művek gyártottak. A kiállítás kere­tében számos előadáson ismertetik a gépek munkamódszerét. A közeljövőben láthatjuk, hallhatjuki Jégcocktail Miskolcra jön a magyar jégrevű !Y| ire e sorok az olvasó elé kerülnek, már javában bontják a Béke * * téri cirkuszváros sátortáborát. Lehet, hogy már viszi is a vonat a Budapest Nagycirkuszt új állomáshelyére, de a cirkuszsátor helye nem sokáig marad üresen. Néhány nap múlva új sátor- és kocsitábor telepszik meg a téren, amelyben a már országosan ismert és nagy tet­szést aratott magyar jégrevű mutatja majd be estéről estére Miskolc és környéke közönségének Jégcocktail című csillogó revűműsorát. A Jégcocktail nyolc képből álló, színes, káprázatos revű, amelynek egyes képeit, számait, táncait, játékait a csillogó -jégporondon mutatják be a jégművészet legkiválóbb magyar mesterei, a magyar műkorcsolyá­zás büszkeségei. A főbb szerepekben Bolond Györgyit, a többszörös ma­gyar műkorcsolyázó bajnoknőt, Vida Gábor főiskolás műkorcsolyázó világbajnokot, Saáry Éva főiskolai műkorcsolyázó világbajnoknőt és többszörös magyar bajnokot, a Peters Alice—Tölgyesi Zoltán magyar jégtáncbajnokpárt, Kovács Marietta és Rákosi Kati I. osztályú minősí­tésű versenyzőket, Nagy Mariettát, Boldog Lászlót és Regős Pált láthat­juk. A változatos, gazdag, tarka revűben — többek között — láthatjuk a Hullámzó Balaton tetején, A jég csillagai. Forró ritmusok, Moulin Rouge, Bécsi egyveleg, Magyar táncok című jégtánc-kompozíciókat. Az egyes műsorszámok koreográfiáját készítette és betanította Sallay Eta, játékmester Széchy Ágnes, a jégrevű zenekarát Magyari Péter vezényli. A magyar jégrevű megteremtésének gondolata jóval — a tavaly nagy sikerrel vendégszerepeit — párizsi jégrevű látogatása előtt merült fel és hosszas művészi és műszaki előkészületek után született meg az elmúlt év novemberében az első előadás. A tél folyamán. Budapest kö­zönsége tapsolta végig estéről-estére műsorukat, most pedig a nagyobb vidéki városok lakóinak nyújtanak ízelítőt művészetükből. Miskolcon — értesülésünk szerint — szombaton tartják az első előadást. Szeretettel várjuk őket. Nemzetközi jazz-fesztivál Budapesten A miskolciak filléresvonattál mehetnek Július 18-tól 20-ig háromnapos nemzet­közi jazz-fesztivál lesz Budapesten a Dózsa- stadionban és a Nép­stadionban. A feszti­válon öt ország hat tánczenekara verse­nyez. Lengyelországot a Hot jazz-kabaré, Csehszlovákiát a Ku- cera revűzenekar, Ke- let-N émetországot a Wonneberg jazz-zene- kar, Nyugat-Német- országot a Die Feet- warner s tánczenekar, míg Magyarországot a Chappy revűzenekar és Dr. Holéczy Ákos együttese képviseli. Valamennyi zenekar számos énekművészt, szólistát is felléptet. A magyar számokban Ákos Stefi és Szegedy Gyula, illetve Záray Márta és Vámosi Já­nos lép fel. A fesztivál műsorát ■ Darvas Szi­lárd, Halász Tivadar, dr. Hegedűs János, Murányi Lili, Rácz György és Vadnay Éva konferálja. A nemzetközi jazz­fesztivál iránt óriási az érdeklődés Miskolcon is. Az Országos Ren­dező Irodától nyert értesülésünk szerint, kellő számú jelentkező esetén Miskolcról fillé­res különvonatot indí­tanak Budapestre, hogy a tánczene mis­kolci kedvelői is élvez­hessék a fesztiválon bemutatásra kerülő számokat és résztve- hessenek a versenyző együttesek helyezésé­nek eldöntésében. C isemanm Mihály nagysikerű zenés víg játéka, a Sportszere­lem (Ahogy a lány akarja...) kerül bemutatásra a népkerti szabadtéri színpadon július 15-én. A darabot Szilágyi László írta, átdolgozta Ba­ráti Géza, rendezte Orbók Endre, ki-, seri Eisemann Mihály és zenekara A vígjáték főszerepeiben Feleky Ka­mill Kcssuth-díj ássál, Tábori Nórá­val. Verebes Károllyal, Kautzky Jó­zseffel, Szántó Klárával, Antalffy Józseffel, Solymossy Imrével, Raffay Blankával és Komiós Józseffel talál­kozunk. A darabban felcsendülnek Eisemanm legkedveltebb számai, a Szerelmes lettem magába.... a Man­cika üljön, a taxiba..3 Bőg a te­hén ..., a Lecsó-lecsó... és sok-sok más ismert sláger. — A Sportszere­lem kellemes estét, jó szórakozást ígér. Huszonöt pedagógus utazott jutalomüdülésre a Szovjetunióba Kiemelkedő oktató-nevelő munká­ja jutalmaként szerdán 25 magyar pedagógus utazott 18 napos üdülés­re a Szovjetunióba. Idejüket Moszk­vában és Leningrádban töltik. A termelési és műszaki propaganda helye a népművelési munkában A népművelési munka általános feladatait a kulturális forradalom­ban, s ezzel a szocializmus építésé­ben már sokszor, és sokoldalról kifej­tették. Ezzel ezért most külön nem kell foglalkozni. Csupán annak hang- súlyozására vám szükség, hogy a kul­turális forradalom, s ezen belül kü­lönösen a népművelési munka leg­fontosabb feladata a szocialista épí­tés soronlévő feladatainak maximá­lis segítése. Ilyen soronlévő feladat most a mű­szaki fejlesztés megoldása. Nagymér­tékben ettől függ szocialista építé­sünk előrehaladása. Éppen ezért a, népművelési munka egészének vár o'­Son és jórészt falun is ennek meg­oldását kell segíteni. Városon az iparfejlesztés, falun a mezőgazdasági gépesítés, a mezőgazdaság műszaki fejlesztése az, amelynek a népműve­lési munka egészében jelentős helyet kell kapnia. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a színjátszók csak műszaki fejlesztési témáról szóló da­rabot adjanak elő, a könyvtárosok csak műszaki könyveket propagálja­nak, vagy hogy az ismeretterjesztő előadások kizárólag műszaki témá­júak legyenek. Erről nincs szó, de arról igen, hogy a könyvtári és az is­meretterjesztő munkában a műszaki fejlesztés, jelentőségéhez mérten, méltó helyet kapjon. Hogyan kell ezt érteni? Ügy, hogy "nagy figyelemmel kell fordulni a népművelés funkcionáriusainak (e fogalomban értve a szakszervezeti kulturális munkásokat is) a dolgozók általános politikai, világnézett neve­lésén túl, politechnikai képzésük, ter­mészettudományos műveltségük megalapozása felé is. Következésképpen a munkások közötti ideológiai, politikai és általá­nos műveltséget nyújtó népművelési munkát úgy kell irányítani, hogy az hatásában, eredményeiben elsősor­ban a műszaki fejlesztés ügyét szol­gálja. Ennek megfelelően a terme­lési és műszaki propaganda elé tűzött célok elérését a népművelő munka minden ágának felhasználására is kell alapozni. Segítve ezáltal a mun­kások látókörének szélesedését, en­nek révén a műszaki fejlesztésből rájuk háruló feladatok jobb megér­tését, valamint az alkotó kezdemé­nyezések kibontakozását. A műszaki fejlesztés nem kizáró­lag új gépeken és termelési eljáráso­kon múlik, és főként nem nálunk, szocialista országban. A kapitalista országban a termelési rend, a kon- kurrencia kényszeríti a tőkéseket a technika fejlesztésére. A megújuló technika kívülről tör a gyárakba, el­söpörve maga elől mindenkit, aki ellentáll. Ha a tőkés nem újít, le­marad, becsukhatja a gyárát. Ha a mérnök nem újít, a tőkés elküldi, s keres helyette mást, aki hajlandó őt feltétlenül kiszolgálni a konkuren­cia elleni harcban. Ha a munkás nem új módon dolgozik, szedheti a sátor­fáját, mert a munkanélküli tartalék­seregben mindig van a tőkés szá­mára elegendő utánpótlás. A kapita­lizmusban a műszaki fejlesztés, a technikai haladás tehát mindenek­előtt a tőkések érdekében, a munká­sok ellenére megy végbe, s áldozatául elsősorban a munkások esnek. Ezzel kapcsolatban nagyon figyelemre­méltó Leon Rosenfeld manchesteri atomfizikus nyilatkozata, melyben többek között ezeket mondja: «... A műszaki fejlesztés kérdése Angliá­ban is napirenden van. Ott »automa- tizáció«-nak hívják. A szakszerveze­tekben sok vita folyik erről a kér­désről. Nem egy munkásban nyugta­lanságot kelt a nagyarányú gépesí­tés, nehogy munkáselbocsátásokkal, a munkanélküliség növelésével jár­jon. Az angol munkások problémája — nem először a történelemben az. hogy az új gépet ne a munkások ellen, ne a munkások kárára vezes­sék be. Arra, hogy az angol munká­sok félelme nem alaptalan, érdemes idézni egy másik példát Olaszország­ból. A milánói Pirelli gumigyárban 1948-ban 20.000 munkás dolgozott, ma mindössze 14.000. Tíz év alatt a munkások száma 30 százalékkal csökkent, ezzel szemben a termelés 90 százalékkal emelkedett. A munká­sok átlagbére ezalatt az idő alatt nem változott, viszont a tőkések pro­fitja háromszorosára nőtt. A mi számunkra az ilyen út ter­mészetesen járhatatlan, a technikai fejlesztés kényszerítő hatása más okokból és más módon jelentkezik nálunk. Az alapvető indok a műszaki fejlesztésben nálunk nem a konkur- rencia és nem a profit, hanem a termelés növelése, a költségek csök­kentése, az életszínvonal emelése érdekében. A másik alapvető ok a különböző társadalmi rendszerek békés együtt­éléséből, s az ennek révén szükség­szerűen kialakuló, növekvő kereske­delmi kapcsolatokból fakad. Kétsze­resen is rossz a szocialista országok számára a Nyugat mögötti technikai elmaradottság. Először azért, mert a kereskedés a technikailag elmara­dott, drágán termelő ipar termeivé- nyelvel számunkra hátrányos, s ez érezteti hatását életszínvonalunkban, másodszor azért, mert a technikai elmaradottság, s ennek következté­ben az esetleges alacsonyabb élet- színvonal, aligha fogja a kapitalista országok dolgozói előtt a szocialista társadalmi rend magasabbrendűségét — mint követendő példát — doku­mentálni. Éppen ezért — miután nálunk a kapitalizmus vak kényszerítő erői nem hatnak — a műszaki fejlesztést magunknak kell, nem a munkások ellenére, hanem a munkások segítsé­gével, tömeges részvételével, éppen a munkások, az egész dolgozó nép érdekében fokozni. A mi egész nép­művelő munkánknak arra kell irá­nyulnia, hogy milliónyi munkásfej­ben indítsa meg a gondolkodás folya­matát, az új elsajátításáért, és még újabb dolgok létrehozásáért, meg­értetve, hogy ez a legsajátságosabb egyéni anyagi érdekük, amely ugyan­akkor az egész nép érdeke is. A termelési és műszaki propa­ganda gyűjtőfogalom alá soroljuk a munkamódszer átadást, a tapasztalat- cserét, a különböző mozgalmak nép­szerűsítését, az üzemi tervek ismer­tetését, s az ezzel kapcsolatos anké- tokat, előadásokat, írásos és szemlél­tető propagandát, beleértve a mű­szaki filmet is, valamint az üzemi körqjc munkáját, idesoroljuk a mű­szaki, szakmai képzést, annak vala­mennyi fajtáját. Az egyik az üzemen kívüli technikumi, egyetemi képzés, a másik az üzemen belül szervezett képesítést nyújtó, szakmai tanfolya­mok rendszere. Idesoroljuk a mű­száki ismeretterjesztést, amely álta­lános ismereteket nyújt a munkások­nak, az egész ipar, az egyes iparágak átfogó és perspektivikus kérdéseiről, az általános technikai — műszaki fejlődés eredményeiről, s konkrétan az egyes termelési eljárások tudomá­nyos alapjairól: e három ágazat szer­ves egységet képez és a legszorosab­ban kapcsolódik, kiegészíti egymást. A műszaki ismeretterjesztés álta­lános feladataihoz tartozik az egyes iparágak átfogó kérdéseinek ismerte­tése. Vegyük például a bányászatot. Nyilván mindenki tisztában van az­zal, hogy milyen jelentőségű lenne a széntermelésben az a tény, ha a bányászok mindegyike világosan lát­ná és értené, hogy most hol tartanak és a következő évek során milyen színvonalra kell emelkednie, s ehhez milyen lehetőségek vannak. Mit mu­tatnak a geológiai kutatások, mit adnak hozzá a többi iparágak stb. Ha ehhez még párosul a saját üzent perspektívájának, fejlődési lehetősé­gének és szerepének ismertetése iparágon belül, akkor kétségtelen, hogy ennek a feladatnak a meg­oldása, ha nem is közvetlenül, de közvetett módon határozottan segíti az üzem termelési problémáinak, o, termelés fokozásának megoldását. A műszaki ismeretterjesztés álta­lános feladataihoz tartozik a tech­nika történetének és legújabb vív­mányainak minden területről való népszerű ismertetése, függetlenül a munkások szakmájától: e vívmányok tudományos alapjainak népszerű ma­gyarázata a munkások politechnilcai tájékozottságának növelésére, látó­körének szélesítésére, a régi meg­szokottnak az újjal való könnyebb felcserélése érdekében. Mindezek mellett pedig olyan mű­szaki, technikai szemlélet kialakí­tása, amely segíti a munkást abban, hogy ne csak kívülről és felülről is­merje meg az ipar és elsősorban sa­ját szakmája gyakorlatát, valamint az új technikát, hanem annak tudo­mányos alapjainak ismeretében — mechanikus átvétel helyett — maga is alkotó módon vegyen részt alkal­mazásában és esetleg fejlesztésében. E cikk kerete nem engedi meg, hogy e kérdést részletesen kifejtsük, csak gondolatébresztésnek szántuk, rámutatva arra, hogy az egyoldalú humán műveltség mellett mennyire fontos a politechnikai msíveltség is, hogy végső soron jobban éljen a munkás, az egész dolgozó nép. ____SZEBENI GYŐZŐ S portszereiéin Eisemann Mihály zenés vigjátéka Feleky Kamill felléptével

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents