Észak-Magyarország, 1958. július (14. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-24 / 173. szám

2 ÉSZAKMAGYARORSZÁG Csütörtök, 1938. julius -M. Terveket kérünk az avasi kilátótorony újjáépítéséhez Pályázati hirdetmény — Ötezer forint első díj Miskolc város tanácsának végre­hajtóbizottsága az, avasi kilátótorony megépítésére' országos tervpályázatot hirdet. A, tervpályázaton bárki részt* vehet. A tervpályázat célja: az avasi kilátótorony ^megépítéséhez szüksé­ges tervek Jogszerzése. A tervpályázati hirdetmény, a tervezési irányelvek és program be­szerezhető a városi tanács vb. építési osztályán (Miskolc, Tánácsház-tér 8. sz. 1. ajtó) összesen 40 forint lefize­tése ellenében. A tervpályázattal kapcsolatban fel­merült kérdések a városi tanács vb. építési osztályához; küldendők be 1958 augusztus- 9-ig, A beérkezett kérdé­sekre az.építési.osztály a választ,au­gusztus 18-ig postára adja mindazok­nak, akik a tervpályázati programot kivették. A tervpályázatot »Avasi Kilátó-* felirattal ellátva október 30-án déli 12 óráig kell benyújtani a városi tanács vb. építési osztá­lyára. A postán feladott terveknél a be­nyújtás idejének a postabélyegző kelte tekintendő. A benyújtott lapokat semmiféle jellel és aláírással megjelölni nem szabad. A lapok kasirozása nem kö­telező. Alátét nélküli pauszoapirok, valamint tekercselt tervek nem nyújthatók be; A csomagokba zárt borítékban mellékelni kell a tervező nevét és lakcímét. A tervpályázati díjak a követke­ző^. . ­Sv I. díj: 5000 forint, r'fej. díj: ; 3000 forint, III. díj: 2000 forint. 3 db megvétel 1000 forint. Ä tervpályázatot a városi tanács vé'grehajtóbizcrttsága által kikülden­dő 2 tagjából, az Építésügyi Minisz­térium tervezési főosztályának 1 tag­jából, a Magyar Építőművés; ek Szövetségének 2 tagjából és a városi tanács építési, valamint tervosztályának egy—egy tagjából alakítandó bizottság fogja elbírálni. A bírálóbizottság megfelelő számú és színvonalú pályaterv beérkezése esetén a tervpályázatra biztosított összeget teljes egészében kiadja, de fenntartja magának azt a jogot, hogy indokolt esetben egyes díjak (megvé­telek) összegszerű elosztását megvál­toztassa. A díjazott és megvett tervek a városi tanács tulajdonába men­nek át és az azokban foglaltak a későbbi tervezésnél bármikor felhasználhatók. A pályázat eredményét'a bírálóbi­zottság legkésőbb november 30?an nyilvánosságra hozza. A nem díjazott és megvételben nem részesített ter­veket a pályázat ismertetését köve­tően 3 héten belül az építési osztá­lyon lehet átvenni. Ezen időn túl a kiíró hatóság a tervekért felelősséget nem vállal! A tervpályázatra a következő terv­rajzokat, illetve mellékleteket kell benyújtani: 1. Helyszíni rajz 1:500 méret­arányban, 2. összes* alaprajzok, homlokzatok és a megértéshez szükséges metszetek, 3. Műleírás, 4. Idomtervvel ellátott légköbmé­teres számítás, 5. A kiadott 2 db fényképbe mérethelyesen beraj­zolandó a kilátó vázlati képe. A fentieken kívül egyéb munka­részt beadni nem szabad. Miskolc városi tanács végreha jtóbizót isága. ÜGYES KEZEK hgy kiállítás után Akkora volt az ér­deklődés FelsŐzsolcána nőtanács által szerve­zett kézimunka tanfo­lyam iránt, hogy a kis párthelyiségbe, ahol a kiállítás volt, alig fér­tek be a látogatók. Ez volt az első eset ebben a faluban, hogy a nők — ésténkint — szabad­idejüket hasznos mun­kával, kézimunkázás- sal töltötték. A tanfo­lyam három hónapig tartott — ezalatt az idő alatt a fiatal lá­nyok és asszonyok olyan remekműveket készítettek, hogy még egy országos kiállítá­son is bármelyik meg­állná a helyét. Körül­belül 80 kézimunka- darabot állítottak ki. Volt itt diványpárna, hámias ágypárna, hen­gerpárna, mezei csok- crös párna, zsebkendő•* doboz, rokókóbaba é$ ki tudná elsorolni mindazt a szépet, amit itt megtekinthetett a látogató. A tanfolyamot Stub- nya Gyuláné vezette nagy szeretettel, hozzá ­értéssel és körültekin­téssel. Már az első tanfolyamon meghitt barátság szövődött a vezető és a mintegy 24 tanfolyamlátogató kö­zött. Dícséretreméltó kez­deményezés volt ez Felsőzsolcán. Hogy mennyire az volt, mi sem bizonyítja jobban, minthogy itt három hónap alatt olyan ered­ményről adtak, számot, amit másutt egy év alatt sem értek ei. A kiállítást az el­múlt vasárnap rendez­ték még. A kapukat délelőtt 10 órakor nyi­tották meg, de kora délutánig már mintegy 500 tátogat ója volt a nagyon ízlésesen és hozzáértéssel megren­dezett kézimunka-be­mutatónak. Az érdeklő­dés a kézimunka-tan­folyam iránt a község­ben igen nagy. Ez év november elsején új tanfolyam indul. Amíg az első tanfolyamon csak 24 jelentkező volt — és ezek közül is so­kan lemorzsolódtak —, addig a következő tan­folyamra már 5Ó je­lentkező van. A tandíj nem drága, havonta kereken 30 forint. A kiállítás minden szépsége és megkapó ereje ellenére szólni kell néhány olyan do­logról, ami még sikere­sebbé tehette volna ezt a kiállítást. Az egyik dolog, hogy csak a hangos híradóban hir­dették meg, mikor és hol lehet megtekinteni a remekbeszabott kézi­munkákat, de sehol egy plakát sem figye.- nieztétett atí'a, hogy valójában hol is lesz az, mert hiszen, vég­eredményben a hangos híradót nem mindenki hallhatta. A másik do­log: a helyiség kicsi­nek bizonyult. S végül még valamit: a kiállí­tás mindössze néhány óráig tartott, holott — meggyőződésem szerint — ha egy hétig tartott volna, akkor is lettek volna ' rendszeres láto­gatók. A kiállítás végén sorsolást rendeztek, amelynek bevételéből a következő iskolaév­ben az elsőosztályba kerülő gyermekek ré­szére füzetet, ceruzát és egyéb írószer számol', no meg az óvoda ré­szére különféle játéko­kat vásárolnak. Csak dicsérő szóval lehet mégemlékézni a felsőzsolcai nőianács kezdeményezéséről. Egészen biztos, hogy a jövőben még szebb eredményekről , adnak, majd számot. (tf.) Amiről szó volt, és amiről ne volt sző esv szakszervezeti bizalmi ülésen — összefoglaló helyett — A NAPOKBAN EGY ÖSSZBIZALMI értekezleten vettem részt. A pénzügyi és vendéglátóipari szakszer­vezeti bizalmiak tanácskozásán. Nagyszerű értekezlet volt, bátran hallatták szavukat a bizalmiak. A lelke­sedés, a hév, ahogy mondták mondanivalójukat, magá­val ragadott engem is. Minden munkának van szépsége, ami lenyűgözi, vagy ahogy mondani szokták: rabjává teszi az embert. (Ez a létfenntartásból, a jobblétért való küzdelem har­cából is fakad.) A munka persze sokrétű — és most nem a foglalkozás szerinti munkáról, hanem inkább a hivatásszerű munkáról, a mozgalmi munkáról van szó. A mozgalmi munlca értékelése azonban úgy he­lyes, ha különbséget teszünk a régi és az új között. Mi­lyen volt régen a szakszervezeti munka? A bizalmi úgy állt a dolgozók előtt, mint példakép, akit követni jó és követni kell. Hisz a bizalmi helytállásán, hűségén múlott sók esetben egy-egy bérharc Vagy politikai harc sikere, sikertelensége. Hogy volt tekintélye? Igen! A régi szákszervezeti bizalminak olyan tekintélye volt, hogy ha akart, ha nem — a tőkésnek szóba kellett vele állni és tárgyalni. Tudta a tőkés, hogy az összdolgozókat képviseli. A bizalmi általában a legjobb szakmunkásból ke­rült ki. Művelt, értelmes, a maga munkájában szinte specialista volt. Ez is növelte tekintélyét. Ezekből és más összetevőkből fakadt az, hogy a bizalmi hosszú évekig, sőt évtizedekig képviselte egy-egy műhely vagy csoport szervezett munkásainak érdekét. A bátorság, az osztályhűség sugárzott belőle a többiek felé. Nemcsak mondta, vallotta, hanem hitte is azt, amiről beszélt, aminek az érdekében cselekedett! MINDEZEKRE A HARCOKRA ma, ezen a bizalmi értekezleten is, bóldogan gondolnak vissza az idősebb generáció tagjai és szívesen adják át tapasztalataikat a fiataloknak. Mint élmény, gazdag tapasztalat, a munka és a mozgalom romantikájaként tárul elénk a múlt küz­delme. Az értekezleten Weisz elvtárs — jó 3Ö éve szerve­zett munkás — a miskolci bőrösök egykori harcáról beszélt nagy szenvedéllyel, lelkesedéssel. — Ha értekezletet tartottunk, jött a rendőrség, s egyben a felelősségrevonás is, meghurcolós. Rövidebb. hosszabb időre a börtönt is meglátogattuk — mondta. — Mindezt bátran,*meggyőződésből tettük, pedig tud­tukhbgy mi vár fánk. Ha ezekután visszamentünk a műhelybe, akkor a főnök nem részvéttel fogadott ben­nünket, hanem kijelentette: „Nem tűröm a szervezett munkásf*. Mit csinált erre a bizalmi? Nem" mondott le, nerri Ijedt meg, hanem egyszerűen válaszolt. „Mi pedig megmutatjuk, hogy itt csak szervezett dolgozó dolgoz­hatr Véres, vértelen harcok voltak, melyekből a mun­kások kerültek ki győztesen. A jelenlévők boldogan emlékeznek vissza a csata” idejére: Miskolcról indult el 1914-ben a „Szabad szom­bat”-mozgalom, első vonalában a bőrösökkel. Lehetne tovább sorolni a példákat nemcsak Weisz élvtárs, hanem mások életéből is. Alapszervezeteink feladata a pártokfafás előkészítésében Tudnivalók az üj pártoktatási évről A SZAKSZERVEZETI MUNKÁNAK ma is megvan a rnaga romatüikája, szépsége, mely abból, fakad, hogy ma is, mint egekor, az ember, a dolgozó, a munkás ér­dekében folyik a harc. Ma persze nem a tőkés ellent hanem a törvények. tiszteletbentartásáért elsősorban, hiszen ma nemcsak kötelessége, hanem joga is van a munkásnak. Szó is volt erről az értekezleten. De vala­hogy mégis úgy éreztük, mintha nem éreznék a szak- szervezeti munka szépségeit. Többek ajkáról elhangzott: „Mit ad a szakszervezet?” önkéntelenül adódik a gon­dolat. Ismeri-e mindenki e mynka gazdag tárházát, tra­dícióját? Többen igen, de sokan kevésbé. A MÉSZÖV Szállítási Vállalatnál Kiss műszaki vezető így vélekedett a szakszervezeti munkáról, a bi­zalmi feladatáról. „Ne üsd bele mindenbe az orrod!” Ügy gondoljuk, itt nem kell felsorolni a munkás köte­lességeit, jogait. Annyit azonban .megjegyezhetünk, hogy ez a műszaki vezető maga is rászorul arra, hogy megis­merje a szakszervezeti,bizalmi feladatát, s ebből faka­dóan ő is erősítse tekintélyét. Ugyanennél a vállalatból az ellenforradalom után egy évig 4—5 tagja volt a szakszervezetnek — 150 dolgozó közül. Ma persze 80 százalékos szervezettségről beszélnek, azonban ez még nem minden. Itt inkább a munka mechanizmusa mu­tatkozik meg. Kevésbé a mozgalmi munka, mély ösz- sze van kapcsolva az emberek.'létéért folyó küzdelem mindennapi harcával. Az értekezleten felszólalt Kiss Mária, talán a me­gye legfiatalabb szakszervezeti bizalmija. Alig 16: éves. Csupa tűz volt minden szava. Ahogy elmondta mondó- káját, lángvoröére gyúlt az arca: ,.Nálunk nem volt meg a bizalmi óktatás, ezért le kell váltani az üzemi bizottság elnökét a hanyag munkáért!” A fiatal lány most indul el az élet útján. Az ő ideálja a pontosság, a lelkesedés és a [munkába vetett hit. S ha nem fogjuk az ilyen fiatalnak p, kezét,, nem tanítjuk, nem nevel­jük, akkor köniiyen bajok lehetnek! ö még nem na­gyon ismeri fel a rózsa közt a tövist, nem látja a rügy­ben a burjánzó növényt, ezért, ha nehézséget lát, meg­hátrál. A szakszervezeti munka régi és új élményei közül néhány példát említettünk, mely újból és újból azt iga­zolja, hogy nem eléggé foglalkozunk a szakszervezeti mozgalom szépségével, fontosságával, jelentőségével. Sokszor elhangzik — mint a bMzámolóban is elhang­zott —hogy a szakszervezet awkommunizmus elői'ko- lája. De nem elég szóban kinyilMkoztatni, általánosság­ban beszélni értől. — Tenni kell a mozgalomért! ÜGY GONDOLJUK, első és legfontosabb feladat — nemcsak a kereskedelemben, vendéglátóiparban, ha­nem máshol is — az, hogy a szakszervezeti bizalmiak­nak szerezzünk tekintélyt, illetve úgy neveljük, úgy tanítsuk, úgy válasszuk meg a bizalmiakat, hogy saját eredményeik szerezzék meg nekik a tekintélyt. Csak igy lesznek a bizalmiak igazán — bizalmiak! Ezt sze­rettük volna elmondani az értekezleten elhangzott' ősz- szefoglaló helyéit. , bíró Péter Az 1958—59-es pártoktatási év elő­készítésével kapcsolatos feladatúin­kat pártunk Központi Bizottságának erről szóló határozata szabja meg. A határozat szerint az új pártoktatá­si évben az oktatás tartalmi kérdé­seit illetően különös súlyt kell he­lyezni a nemzetközi helyzet és a nemzetközi munkásmozgalom idő­szerű. elvi-politikai kérdéseinek ala­pos megértetésére. Változatlanul fel­adatunk az SZKP XX. kongresszusa ás pártunk 1957 júliusi konferenciája határozatainak propagálása. A szocializmus építésével kapcso­latos elvi-politikai és gyakorlati kérdések magyarázása mellett határozott eszmei harcot kell folytatnunk a burzsoá nézetek és a revizionizmus ellen, küzdenünk kell a dogmatikus szemléletmód és szektás tendenciák ellen. Fokoznunk kell a a harcot a naci­onalizmus ellen, a proletárinterna­cionalizmus erősítéséért. Többet kell foglalkoznunk a szocialista tábor egységének kérdésével, a , testvéri kommunista pártok, elsősorban az feZKP tapasztalatainak terjesztésé­vel.* Végül, de nem utolsó sorban küzdenünk kell a párttagság dialek­tikus materialista világnézetének ki­alakításáért, továbbá megfelelő he­lyet kell biztosítani pártoktatásunk­ban a kommunista erkölcs elvi alap­jainak megvilágítására is. Szervezeti téren, az elmúlt évihez viszonyítva, kevés változás lesz a pártoktatásban. Az elmúlt évben jól bevált ,,Időszerű kérdések” tanfo­lyamát ki kell szélesíteni, ugyanak­kor a „Marxizmus-leninizmus kér­dései” tanfolyam halgatóinak szá­mát csökkenteni kell és elsősorban az alapszervezetek vezetői és az akti­visták közül kell őket kiválasztani. A megfelelő előképzettséggel rendel­kező elvtársak részére a pártbizott­ságok különböző szakon (politikai gazdaságtan, filozófia és a magyar munkásmozgalom) konferenciákat szerveznek. Ezenkívül megyénkben mintegy 40—50 elvtársat bevonunk az Önáiló tanulásba. Alapszervezeteink figyelmét a pártoktatásban az időszerű kér­dések és a marxizmus-lenintz- mus tanfolyama megszervezésére kell fordítani. A feladatok egy résziét — a propa­gandisták kiválogatását — már leg­több alapszervezetünk el 'is végezte. A propagandisták 'egy részét a me­gyei pártbizottság 3 hetes elméleti tanfolyamon készíti fel munkájára. Nehezebb, bonyolultabb feladat a hallgatók kiválogatása. Pártszerve­zeteink titkárainak, vezetőségi tag­jainak alapos és körültekintő mun­kát kell végezniük a pártoktatás jó előkészítése érdekében. A Központi Bizottság határozata biztosítja és hangsúlyozza a pártok­tatásban való részvétel önkéntessé­gét. Ez azonban nem azt jelenti, mint ahogyan egyes elvtársak gondolják, hogy ,h.a akarok, részi veszek, ha nem akarok, akkor nem veszek részt pártoktatásban”. Pártunk Szer­vezeti Szabályzata minden párttag kötelességévé teszi, hogy szakadat­lanul fejlessze politikai és szakmai tudását, gazdagítsa műveltségét, sa­játítsa el a marxizmus-leninizmus alapjait. Más kérdés azonban az. hogy á párttag milyen oktatási forma szerint akar tanulni. A pártoktatás önkéntessége azt jelenti, hogy minden párttagnak joga van megválasztani azt a for­mát, amelyen elméleti képzését növelni akarja. A párt-oktatás szervezésénél diffe­renciáltan kell a párttagok ügyében dönteni. Sok olyan probléma van, ami akadályozza egyes elvtársak pártoktatásban való részvételét. (Be­tegség, öregség, családi problémák stb.) Ezeket a tényezőket megfelelő gondossággal kell mérlegelni és en­nek figyelembevételével dönteni a pártoktatásba való bevonásukat il­letően. Ügyeljünk arra, hogy minden elv­társát olyan oktatási formára osz- szunk be, amelyet kedvel és amely legjobban megfelel az illető elvtárs képességeinek, politikai előképzett­ségének. Ne forduljon elő egyetlen alapszervezetnél sen, hogy a párt­tag megkérdezése nélkül döntünk a pártoktatásba való bevonásáról. Régóta alkalmazott és jól bevált módszer, hogy az alapszervezet veze­tőségéből alakult bizottság beszélget a párttagokkal, s e beszélgetés alap­ján történik meg az elvtársák párt­oktatásba va]ó beosztása. A hallga­tók kiválogatásához az aléfpszerveze- tek haladéktalanul kezdjenek hozzá, mivel a kiválogatást legkésőbb szep­tember 15-ig be kell fejezni. Ugyan­csak a szeptemberben tartandó veze­tőségi ülésen, majd a taggyűlésen külön napirendként foglalkozni kell a pártoktatással. Az alapszervezetek vezetősége ügyeljen arra, hogy minden párt­tag résztvehessen a pártoktatás­ban és ilymódon növelni tudja elméleti képzettségét. Azok részére, akik esetleg nem vesz­nek részt a szervezett oktatásban, törpegpropaganda előadásokat kell tartani. Rendszeresen járjanak el pártnaipokra, ezenkívül rendezni kell részükre fontosabb újságcikkekből sajtóvitát, általában minden lehető­séget meg kell ragadni annak érde­kében, hogy a párttagságnak ez a része is elméletileg fejlődhessen. Az alapszervezet vezetősége kísér­je külön figyelemmel és segítse a KISZ-fiatalok továbbfejlődését. Bát­ran vonjuk be a pártoktatásba a párttag KISZ-fiatalokon túl az arra érdemes, nem párttag kisze-e^et is. Több helyen lesz a KISZ által szervezett különböző oktatási forma. Ezt az alapszervezet vezetőségének segíteni, támogatni, ellenőrizni kell. A segítség egyik formája lehet, hogy a KÍSZ-szervezet oktatásának ve­zetését a pártalapszervezet vezető­sége egy arra érdemes párttagra ’bízza. - - •••-. - • — a-é&a'i • . jiosijs, • A tömegszer vezetek vezetői: nácstagok, különböző értelmiségig szakemberek között'jelentős száműz pártonkívüiit találunk, akik valami­milyen állami, gazdasági, vagy társa­dalmi funkciót töltenek be. Munkakörük, feladatuk nagysá­ga, bonyolultsága parancsol óan megkövetelt, hogy ezek a dolgo­zók megismerjék a párt ideoló­giai alapjait és határozatait, ezért szükséges, hogy a fontos beosz­tásban dolgozó pártonkívüliekct is bevonjuk a pártoktatásba. Ha az alapszervezet vezetősége a pártoktatás előkészítésének munká­ját jól megoldotta — jórészt megte­remtette a feltételét annak, hogy áz űj oktatási év munkája zökkenőmen­tes legyen. Az oktatás szervezett be­indítását csak úgy lehet biztosítani, ha a propagandista és a hallgató elvtársak pontosan tudják, hogy mi­lyen formán tanulnak, ki fogja a szemináriumot vezetni, kik lesznek a hallgatók. Meg kell állapodni az illető pártbizottsággal, hogy a hét melyik napján és hol tartják a fog­lalkozásaikat. Az alapszervezet vezetőségi tagjai, titkárai a pártoktatás előkészítésének munkájában nehéz, de megti ztelően szép feladatot vállalnak. Nem kis­mértékben az ő erőfeszítésüktől függ, hogy az 1958/59-es pártoktatási év milyen eredményes leszr. Megyei Pártbizottság ágit. prop. osztálya. A Biztonsági Tanács ülése Newyonk (MTI) Az AP jelenti: A délutáni ülésen a vitát Sir Pierson Dixon, l'Jagy-Bri- tannia küldötte nyitotta meg. Ezután szavazásra került sor. Elő­ször a Szovjetunió módosító indítvá­nyát bocsátották szavazásra. A ta­nács 8:1 arányban elvetette az in­dítványt. A japán határozati javaslatot, amelyről ezután szavaztak, 10:1 arányban helyeselte a Biztonsági Ta­nács. De az egyetlen ellenszavazat a Szovjetunió vétóját, képviselte és így az ENSZ szabályai értelmében a javaslatot szintén elvetették. Közvetlenül a szavazás után Dag Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára szólált fel és bejelentette, hogy foly­tatja az ENSZ megfigyelői csoportjá­nak kibővítésére irányuló tervek ki­dolgozását. Hammarskjöld kijelentette, köte­lessége, hogy mint az ENSZ főtitká­ra, minden tőle telhetőt megtegyen az ENSZ hivatásának betöltéséért. Alfonso Araujo colombiai küldött, a Biztonsági Tanács e havi elnöke ezután azt javasolta, hogy a Bizton­sági Tanács napolja el ülését anél­kül, hogy kitűzné a legközelebbi ülés időpontját. Szoboljev, a Szovjetunió küldötte helytelenítette a meg nem határozott időre való elnapolást. — A világnak joga van tudni, hogy a Biztonsági Tanács mikor ül össze ismét — mon­dotta. A szovjet küldött emlékeztetett sa­ját határozati javaslatára is, amely az ENSZ közgyűlésének rendkívüli ülécét sürgeti: „véleményem szermt a Biztonsági Tanács jól tenné, ha holnap folytatná munkáját, gyorsan és halogatás nélkül cselekedne”. A tanács végül is szavazott az el­napolás ügyében és tíz szavazattal egy ellenében döntött úgy, hogy meg nem határozott időre elnapolja az ülést. Az ellenszavazatot a Szov­jetunió adta le. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents