Észak-Magyarország, 1958. július (14. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-01 / 153. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! fammmmiiic. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIV- évfolyam 153. sxám Ára ÍO fillér 1958 július 1, hedd r ^ Gyorslista a Békekölcsön húzásról Mai jegyzetünk Még eredményesebbé akarjuk tenni a népfrontmozgalmi munkát Tűzvonalban j AZ 1958-AS GAZDASÁGI É» felének a végére értünk. Számszerű adatok még nem állnak rendelkezésünkre, de megái lapítható u k : megyénk ipara eleget tett féléves tervelőirányzatának. Legtöbb üzemünk, bányánk jóval a határidő előtt jelentette a sikeres tervteljesítest. A Borsodi Szénbányászati Tröszt például hat nappal előbb fejezte be a féléves tervelőirányzatát. Kiemelkedő eredménnyel büszkélkedhetnek megyénk építőipari üzemei. A . Bor- sodmegyei Állami Építőipari .Vállalat dolgozói az első félévben eredményes munkát végeztek. A legtöbb iskolát, amelyet szeptemberre kellett volna elkészíteniük, júliusban, augusztusban átadják. A mennyiségi tervtel-jesítés mellett komoly eredmények születtek az önköltség csökkentés területén is. P-z Ózdi Kohászati Üzemek is szép eredménnyel büszkélkedhetnek. A takarékossági mozgalom is előbbre lépett az elmúlt félévben. Jelentősnek mondható az importanyag megtakarítás. Ebben elsősorban a December 4. Drótművek dolgozód mutattak példát. A félévi eredmények azonban nem tehetik el'bizakodottá megyénk ipari üzemeinek dolgozóit. Az első félévben elért szép eredményeket a második félévben újabb sikeres tervteljesítéssel kell betetézni. Az 19'58-as terv maradéktalan teljesítése népgazdasági érdek. A hároméves terv első évét nem lehet máskép befejezni. mint a tervek maradéktalan teljesítésével. Ehhez ázomban az elkövetkezendő félévben komoly erőfeszítéseket kell tenni. Mert megyénk ipari üzemeiben még bőven van tennivaló. FÉtífeV'*Ű89«íB®*i~' üzemeiniknek nehéz tanácsot adni, hiszen minden gyárban, bányában »máshol szorít a cipő«.. Egy sor hasznos 'tanácsot' azonban nem .árt, ha megfogadnak ipari üzemeink vezetői. dolgozói. A mennyiségi tervteljesítéssel általában nincs baj. Legtöbb üzemünk, bányánk 'becsülettel teljesíti meny- nyiségii tervét. Nagyobb gondot okoz azonban az önköltség alakulása. Üzemeinknek, bányáinknak még nem sikerült jelentős fordulatot elérni a gazdaságosság területén. Még mindig igen drágán termelünk. Baj van a minőséggel ás. Ezen a téren különösen kohászati üzemeinkben és bányáinkban van tennivaló. A borsodi szénmedence bányáiban a második félévben első és legfontosabb feladat: javítani a szén minőségén, Minden erővel arra kell törekedni, hogy a megadott kalóriaértékű szénnel tud'ják ellátói iparunkat. A Borsodi Szénibányászati Tröszt például az elmúlt időszakban 2990 kalória helyett 2970 kalóriaértékű szenet tudott a felszínre szállítani. Ennek oka a szén túlzott robbantásában keresendő. Nagyon magas a borsodi bányákban a robbanóanyag felhasználás. A második félévben a minőség terén komoly tennivalók várnak kohászati üzemeinkre. Arra kell töreked- iniök, hogy minden esetben ragaszkodjanak a programszerűséghez. Nem engedhető, meg a gyakori programé tír ás. EZ ÉV MÁSODIK FELÉBEN komoly tempi való vár iparj üzemeink dolgozóira. El kell végre érni, hogy ne csak beszéljünk a" takarékosságról, hanem cselekedjünk is. Helyes, ha ipari üzemeinkben felelevenítjük a régi, jól bevált takarékossági mozgalmakat. Gondolunk itt például az Ózdi Kohászati Üzemekben már nagy múltra visszatekintő »ezerszemű őrs« mozgalomra. Különösen takarékoskodni kell a drága importanyaggal. Bányaüzemeinkben még mindig rosz- szul szabdalják a drága bányafát. A fokozott takarékossághoz tartozik a társadalmi tulajdonnal való törődés is. A »nem engedjük, hogy lopják, pazaroljáik a nép vagyonát« mozgalommal, amely megyénkből, a Lenin Kohászati Mű vek bői indult ki. fokozottabb eredményeket kell elérni. A társadalmi tulajdon megvédése területén különösen sok a tennivaló a Borsodnádasdi Lemezgyárban, ahol az utóbbi hónapokban igen elharapódzott a lemezlopás. Most, az aratás idején komolyabb gondot kell fordítani az igazolatlan mulasztásra, a munkaidő jobb kihasználására. Üzemeinkben, de főleg bányáinkban nagyon sok a kétlaki dolffft^I. MfrfiL lilffij ,» módiát. meg a ketlaki dolgozók se maradjanak igazolatlanul távol. ,,Ya.f* tehát bőven feladat a második felevben. Üzemeinkben, bányáinkban az elkövetkezendő napokban műszaki értekezleteken, termfelésd tanácskozásokon beszélik‘majd meg a részletes tennivalókat. Arra kell törekedni, hogy a műszaki és a fizikai dolgozok bátran mondják el az első felevben tapasztalt termelésgátló körülményeket. Tegyenek javaslatoikat hogy a második félévben zökkenő- menfesebben haladjon a munka. A üliíSSf1 !eZetŐk várjá’k a dolgozók javaslatait s a műszáki tudás párosuiva^ a dolgozók kezdeményezés ével akarasaval, sikerre viszik a második feléves tervet. ÖSSZE MŰSZAKI VE- ZETO! Pártmunkás, fizikai dolgozó egyaránt, hogy a legnagyobb össze- f orrot tsággal, megértéssel és odaadással biztosítani tudjuk az 1958-as tervév sikerét; Erőpróba előtt a gépállomások HA HŰVÖSEK, SZESZÉLYESEK is a nappalok — megkezdődött az aratás! A gépállomások újabb erőpróba előtt állnak. Ezekben a napokban indulnak a gépek termelőszövetkezeti, állami gazdasági — s ahová jut belőlük és ahová kérték •— egyéni gazdasági búzaföldekre, gabonaföldékre — aratni! Komoly és felelősségteljes munka! Traktorosaink becsületén, jóérzésén, munka- és ügyszeretetén múlik, hogy többet, vagy kevesebbet takarítunk-e be? Rajtuk múlik, hogy a termelőszövetkezeti paraszt, állami gazdasági dolgozó verejtékes munkájával földbe vetett és megmunkált magból érlelődött termést az utolsó szemig, vagy csak részben sikerül-e betakarítani. A traktoros lelkiismeretén múlik, hogy abba a táblába, amelybe gépével beállt, valóban szocialista vállalat szocialista munkásához méltóan dolgozzék! AZ ASZÁLY, IMITT-AMOTT pedig a jégverés sok kárt tett féltve őrzött vetéseinkben. Egyik-másik tábla, különösen az egyénieknél nagyon siralmasan néz ki. Kétszeresen, tízszeresen kell tehát ügyelnünk a szemveszteség mentes aratásra, a behord ásra, cséplésre. Ezt az ügyet képviselte a megyei igazgatóságnak az a rendelkezése, hogy a gépállomások alaposan vizsgálják felül és javítsák meg gépeiket, hogy a helyszínen, munka közben a lehető legkisebb hibaponttal dolgozzanak. Ezt az ügyet szolgálta az az értekezlet is, amelyet a múlt hetekben hívtak össze a megye gépállomásainak vezetői részére, ahol külön és hangsúlyozottan' felhívták figyelmüket a szemveszteség mentes aratásra. A traktorosok részéről már vannak követendő példák. Vasárnapi számunkban közöltük Lőrinc István vattai zetoros felhívását, aki aratási versenyre hívta ki az ország valamennyi zetorosát. Kifejezte felhívásában, hogy zetoros társai — miként ő — ügyeljenek a szemveszteségre és ügyeljenek a gépre is, amelyen dolgoznak. Múlt nyáron a mezőn járva-kelve gyakran láttunk elromlott, álló gépet, amely két napja várt a pótalkatrészre. Közben a termény ért, ért... pergett, a tsz-tagok sopánkodtak, szidták a gépállomást. Idén ennek sehol, de sehol nem szabad előfordulni! Inkább most. még egyszer nézzék át a gépeket, hotgy ha egyszer megkezdték a munkát, fejezzék is be! S hadd tegyük hozzá: az is a traktoros lelkiismeretén múlik, hogy a gép üzemzavar nélkül működjön. Nem arról van szó, hogy rejtett hiba nem fordulhat elő, hanem arról, hogy sok hiba van a traktoros — gondatlanságából. GÉPÁLLOMÁSAINK ÉVRÖL- ÉVRE fejlődnek, munkájuk mindjobban kiforr. Ez az év, a mostani aratás legyen egy újabb szakasz ebben a fejlődésben. (O. M.) Hazaérkezett Bulgáriából a magyar párt- és kormányküldöttség Vasárnap hazaérkezett Szófiából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának küldöttsége, amely baráti látogatást tett Bulgáriában. A párt- és kormányküldöttséget Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsága első titkára, államminiszter vezette. A küldöttség tagja volt Kiss Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Dögéi Imre földművelésügyi miniszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Péter János, a külügyminiszter első helyettese és Némethy Béla hazánk rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a Bolgár Nép- köztársaságban . A delegáció fogadtatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnöke, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint Komócsin Zoltán és Nemes Dezső, a Politikai Bizottság póttagjai, valamint az MSZMP Központi Bizottságának, a kormánynak számos, tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élei; sok vezető személyi-, sége. Részt vett a fogadtatáson a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Dr. Münnich Ferenc elvtárs üdvözölte a küldöttséget A magyar és bolgár zászlókkal, üdvözlő feliratokkal díszített repülőtéren a budapesti dolgozók ezrei gyűltek össze, akik forró lelkesedéssel köszöntötték Kádár Jánost és a delegáció többi tagját. A párt- és kormányküldöttség tagjait dr. Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnöke köszöntötte: A párt- és kormányküldöttségek látogatása a baráti országokban rendkívül fontos formája a Szovjetunió vezette hatalmas bóketábor tagjai között fennálló egyre jobban erősödő és egyre jobban megszilárduló testvéri viszony ápolásának. A mostani bulgáriai látogatás abban az időben történt, amikor a reakció, a nemzetközi impefelhasználva azt a jogos és igazságos ítéletet, amelyet bíróságaink a hazaáruló Nagy Imre és bűntársai fölött kimondták. Beszéde további részében 'kitért a magyar és a bolgár párt- és 'kormány- delegáció tanácskozásaira. Egész népünk figyelemmel kisérte a delegáció munkáját — mondotta — és örömmel vette tudomásul azt, hogy közöttünk szilárd, megbonthatatlan elvi egység van és hűségünk is törhetetlen a szocialista tábor nagy vezetőjéhez, felszabadítónkhoz, a Szovjetunióhoz. (Nagy éljenzés és ütemes taps. Felkiáltások: Magyar— szovjet barátság!) — Engedjék meg elvtársak, hogy mindnyájunk nevében, pártunk, kormányunk és az önök nevében szeretettel üdvözöljem Kádár elvtársat és a küldöttség tagjait. (Lelkes él- jenaés • - taps. - ütemes felkiiütáseíi«Éljen a párt.) Beszéde után Kádár János emelkedett szólásra. A küldöttség nevében Kádár János elvtárs válaszolt Kádár János beszéde elején ismertette azt a lelkes fogadtatást, amelyben a bolgár nép részesítette a magyar küldöttséget. m$jd tolmácsolta a bolgár dolgozók forró, testvéri üdvözletét. Kádár János ezután elmondotta, hogy a bolgár nép és a magyar nép között testvéri viszony van. Jó viszonyban vannak pártjaink is, még pedig teljesen érthető okból: azok a kommunista pártok, amelyek szilárdan a marxizmus—Ie- ninizmus elvei alapján állnak^ mindig jóbarátok és mindig fegyvertársak. Beszédét így folytatta: — Egyetértünk a szocializmus építésének kérdésében és a béke együttes védelmének harci kérdésében. Harcában mindkét párt — bár a mienk súlyos és keserves tanulságok után — a tömegekre támaszkodik és sem a marxizmus eltorzítóival, sem a világimperializmussal, sem az osztályellenséggel megbékülni soha nem fogunk! (Nagy taps.) — A marxizmus—leninizmus egyfelől nagyon bonyolult tudomány: nem túlsók ember mondhatja, hogy már teljes mértékben elsajátította. Másfelől azonban rendkívül érthető tudomány, mert a marxizmus—leninizmus és a marxizmus—leninizmus vezette munkásmozgalmunk és pártunk célja a dolgozó ember életének megjavítása. A mi elméletünk azért van, hogy a dolgozó ember szabad, kiegyenesedett emberként és^ jólétben éljen, ez a marxizmus—leninizmus célja. (Taps.) — Elvtársak! A bolgár nép harcát és munkáját a Bolgár Kommunista Párt vezeti, amely a marxizmus— leninizmus alapján áll és cselekszik. Nálunk, Magyarországon valószínűleg scikan úgy gondolják, hogy mi fejlettebbek vagyunk, mint a Bolgár Népköztársaság. Nem egészen így van. Mint a küldöttség tagja és mint kommunista Bulgáriában több ízben mondottam — és teljes hittel és meggyőződéssel mondottam —, hogy a Magyar Népköztársaságnak ma sok tekintetben utói kell érnie a bolgár népet és a Bolgár Nép- köztársaságot. (Nagy taps.) — Amíg ugyanis a mi pártunk és népünk különböző elhajlásokkal, kilengésekkel. kitérésekkel, a különböző módon gáncsoskodókkal. a hibát elkövetőikkel és az árulókkal viaskodott és küzdött, hogy vissza- verékedje maigát az egyenes útra, azalatt az idő alatt a bolgár nép szilárd kommunista pártja vezetése alatt megállás nélkül haladt előre. Bulgáriában a szocialista társadalom az élet alapja Bulgáriában győzött a szocialista társadalom, városon és falun szocialista alapja van a társadalom életének. Amikor azt mondom, hogy utói kell érni a bolgárokat, elsősorban arra gondolok, hogy nekünk is igyekeznünk kell, hogy mielőbb lerakjuk a szocialista társadalom alapjait, az élet minden területén. Az pedig elv társak. hogy ez milyen gyorsan történik meg, vagy hogy meddig késlekedünk vele, a mi dolgozó népünk legöntudatosabb fiainak és leányainak elhatározásán múlik. Ha népünk egységesen töri örül, ha a párt mindig jól vezet, akkor ez meggyorsulhat. Ez annál is inkább fontos, mert szocialista társadalomban dolgozni más, mint olyan társadalomban, amilyen a mienk, ahol még mindig az átmenet állapota uralkodik’ Beszéltünk bolgár parasztokkaL Ök tudják, hogy minden egyes kapavágásuk egy marék föld arra a halomra, amelyet az egész világon szívesen púpoznának föl a dolgozó emberek ezer méter magasra a kapitalizmus sírja fölött. (Derültség, nagy taps.) A bolgárok annakidején harcoltak mint partizánok. Megvívták a politikai harcot és felülkerekedtek a dolgozó osztályok. Most már ott tartanaik, hogy elmondhatják, népük már nemesek építi, hanem élvezni is elkezdte a szocializmust. — A bolgár nép már megízlelte mi az: szocializmusban élni és dolgozni. A bolgárokon is úgy láttam, hogy ez nem lehet rossz dolog, mert jó a hangulatuk, gyönyörűen dolgoznak és jól élnek. (Taps.) Iparuk van! Szinte leírhatatlan, hogy a bolgár ipar az utolsó 12—13 esztendő alatt mit fejlődött. Mezőgazdaságukat öröm nézni. Építkeznek, elvtársak. — Jártunk Várnában. Ott sok üdülőt építettek, részben a dolgozók számára, részben idegenforgalmi meggondolásból. Mi is megnéztünk vagy öt hatalmas szállodát. Valaki közülünk, áki járt a híres francia Riviérán, azt mondotta, ott nincs olyan magas kultúra, mint fezekben az üdülőházakban. És ami a legtöbbet mond: egy-két évvel ezelőtt ott csak homok volt. Most pedig saját szemünkkel láttuk azokat a 3—4 emeletes,, gyönyörűén berendezett szállodákat, amelyekben üdülnek a dolgozók és amelyek valutát hoznak az országnak. — Nekünk van Balatonunk, van Mátránk és még sok mindenünk. Mi is tehetnénk egyet, s mást, hogy dolgozóink egy kicsit jobban pihenjenek és jövedelmet is szerezzünk az országnak. Vegyük át a jó példát, de ne másoljunk — Elvtársak! Nem kell szegy élnünk. hogy bolgár elvtársaink egyben. s másban megelőztek bennünket. Megmondottuk a bolgár elvtársaknak, hogy most utói fogjuk őket érni, versenyezni is akarunk velük, úgy mint 10 évvel ezelőtt, s azután majd meglátjuk, hogy ki építi jobban a szocializmust. Gondoljunk úgy a Bolgár Népköztársaságra, mint amelytől mi is rengeteget tanulhatunk anélkül azonban, hogy bármit gépiesen lemásolnánk. A bolgár elvtársaik helyesen alkalmazzák a marxizmus—leni- nizmust a bulgáriai viszonyokra. erejük^egyik fórrá ura A XX. kongresszus után egy-két héttel talán még emlékeznek rá — elhangzott nálunk az a szerencsétlen megállapítás, hogy ..a XX. kongresszus mindenben minket igazolt1’. Akkoriban azokat az ismert hibákat akarták ezzel elkenni, amelyekről nem akart tudni egyik-másik „érdemes” felelős. Bulgáriában nem is voltak olyan súlyos hibák, mint Magyarországon, de a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága nekiült és a XX. kongresszus fényénél átvizsgálta egész munkáját. Találtak igazítani valót és kiigazították. Elmondták, hogy soha olyan lelkesedéssel a nép nem tömörült a párt körül, mint azóta, hogy ehhez a munkához hozzáláttak. Azt hiszem, ilyen körülmények között a Bolgár Népköztársaság, a bolgár párt és maga a bolgár nép sok tekintetben példa lehet számunkra. A jelen szakaszban olyan tapasztalatokat adhat nekünk, amelyek nekünk hiányoznak. Küldöttségünk azonkívül, hogy megnézte az országot, elvégezte a párt- és kormányküldöttségek szokásos munkáját. Számos kérdést megtárgyaltunk. Az a véleményünk, hogy utunk eredményes volt, mert kiszélesítettük az együttműködést nagyon sok tekintetben, pártvonalon, állami, gazdasági és kulturális vonalon és ami legfontosabb, elvi egyetértésünk még szilárdabb és a bolgár—magyar barátság még erősebb lett. (Nagy taps.) Állíthatjuk, hogy a szocialista tábor egysége és ereje is növekedett a mostani bolgár—magyar találkozó révén. Ez fontos dolog, mert a szocializmus ügyének és a béke megőrzésének jelenleg leghatásosabb ereje a szocialista tábor egysége. Aki ezt erősíti, az erősíti a szocializmust és védelmezi a békét; aki pedig ezt bomlasztja, vagy robbantani akarja, az a szocializmus ellen lép fel és a békét veszélyezteti, akár tudatosan teszi ezt, akár nem. (Nagy taps.) Megköszönöm Münnich elvtárs elvtársi, baráti szavalt. Egy dologra szeretnék válaszolni, a Nagy Irnre- ügyben hozott ítélet ügyére; Ko vet keze tegek voltunk, vagyunk, tegzünk Elvtársak! Aki nekivágott november 4-nek, vagyis a szocialista forradalmi ellentámadásnak, annak végig kell mennie ezen az úton, mert különben nincs értelme. (Viharos taps és felkiáltások: Éljen a párt!) Emlékezzenek vissza, hogyan volt (Folytatás a 3. oldalon.) Uj félév küszöbén
