Észak-Magyarország, 1958. június (14. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-15 / 140. szám
2 ÉSZAKMAGYARORSZÁG Vasárnap, 1958 június 15. A KISZ intézőbizottságának javaslatai a fiatalok szakmai képzésére Ä KISZ intézőbizottsága foglalkozott a fiatal szakmunkások, műszakiak és közgazdászok szakmai képzésével, s javaslatokat dolgozott ki a fiatalok szakmai fejlődésének előmozdítására. Az állami jellegű továbbképzés megjavítása érdekében az intézőbizottság számos javaslattal fordul a szakminisztériumokhoz, s foglalkozik a társadalmi jellegű továbbképzéssel is. A társadalmi jellegű, szakmai továbbképzés alapvető formájának a Csepel Vas- és Fémművekben kidolgozott és eredményesen megindított Szakma Ifjú Mestere-versenymozgalmat javasolja. Ennek célkitűzései ugyanis nemcsak általános szakmai ismeretek megszerzésére irányítják a fiatalok figyelmét, hanem a mindennapi termelőmunkával összefüggő szakmqi kérdésekre is. A továbbiakban megállapítja a KISZ intézőbizottsága, hogy a fiatal szakmunkások, műszakiak és közgazdászok látókörének, ismereteinek fejlesztésében igen nagy szerepük van a nemzetközi tapasztalatoknak. Ezért javasolja, hogy az ország gazdasági megterhelése -nélkül valósítsák meg és fokozatosan szélesítsék ki a fiatalok nemzetközi szakmai tapasztalatcseréjét. A külföldi tapasztalatszerzés ideje négy hónaptól egy évig terjedne olyan formában, hogy a kiküldött és csereképpen befogadott fiatalok saját keresetükből tartják el magukat, s az útiköltséget is maguk viselik. Biztosítani kell, hogy a fiatalok külföldi útjuk előtt áaromr-hat hónapig tanulmányozhassák a legfejlettebb hazai gyárakban élért eredményeket. (MTI)-000Eredményes munka a társadalmi tulajdon védelmében az Ózdi Kohászati Üzemekben A Lénáin Kohászata Műveik dolgozóijaik a társadalmi tulajdon fokozottabb védelméről szóló felhívása az ózdi kohászok körében élénk visszhangot keltett,- Az üzemi párt- és Bzalkszervezét kezdeményezésére mindjárt a felihívás elhangzása után mintegy hatvan kisgyűlésen tárgyalták meg a tennivalóikat. így az ózdiak az elsők között voltak, akálk a felhívásihoz csatlakoztak és célravezető intézkedéseket vezettek be a köztulajdon prédálói ellen. A gyár- részlegekben , üzemekben társadalmi bíróságokat választottak. Jelenleg a gyárban tíz bíróság , működik és eddig mintegy ötven esetben tartott nyilvános tár-» gyalást s hozott ítéletet. Az üzembiztonsági osztály közegei a ki járatoknál szigorúbban végzik az ellenőrzést, a gyárból kimenő járműveket gondosan átvizsgálják. Az anyagok kivételezésénél is célravezetőbb módszert ’yezettek be és így gondosan ellenőrzik a kivételezett anyagok rendeltetésszerű felhasznáA dolgozók egyetértésével találkozott az az intézkedés is, amely a társadalmi tulajdon ellen vétőket kizárja a nyereségrészesedésből. Ezekén kívül igen hatásos volt az eddig végzett felvilágosító munka; A gyár ' jogügyi osztályvezetője a különböző üzemeikben ezideig mintegy huszonöt — a társadalmi tulajdon büntetőjogi, társadalmi és népgazdasági vonatkozásait megvilágító — előadást tartott, amelyeken több mint ezer dolgozó vett részt. A bevezetett intézkedések, a jó fel- világosító munka, párosulva az öntudatos dolgozóik felelősségérzetével, máris jó eredményre vezetett. Az elmúlt éveikhez képest ma már nem fordul elő nagyobbarány ú lopás, fu- serálás. Az utóbbi négy hónapban a rendészeti szervek, valamint az üzemi dolgozók bejelentése nyomán százötven esetben !ep- v ieztek le a társadalmi tulajdon ’ sérelmére elkövetett esetet és több mint hetvenezer forint értékű kár térült meg. ÍA helyzet javulására mutat, hogy februárhoz képest májusban már felére csőikként a köztulajdon elleni Vétségek száma; . A társadalmi tulajdon védelmének további javítására a jövőben fokozzák a felvilágosító munkát és tervbevették, hogy a termelési tanácskozásokra meghívják a bíróság, ügyészség képviselőit is, akik azokon előadásokat tartanak majd. A lehetőség adva van! Gondolatok a 3004-es kormányrendeletről A Földművelésügyi Minisztériumnak az, a megállapítása, hogy a 3004- es kormányhatározat megjelenése után fokozódott az érdeklődés az évelő pillangósvirágú szálas takarmány növények termesztése iránt, a mi megyénkre is érvényes. Általában az északi megyékben, köztük Borsodban, az idei fel ülve léseken kívül a vetésterület 10 százalék felé emelkedett. Ez tény! A határozat végrehajtásának egyéb tapasztalataiból pedig arra lehet következtetni, hogy termelőszövetkezeteink ezévben újabb, a korábbiakat meghaladó eredményekkel fogják bizonyítani a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fölényét. Ma már mindenki felismerte a határozat-adta lehetőségeket, azonban nem minden esetiben élnek is azokkal! A megyei eredményeket figyelve, az tapasztalható, hogy sotk tekintetben van előrehaladás, ám a bátor, újratörő kezdeményezések nehezen bontakoznak ki. Néhány, országos példában benne van a mi megyénk is. Egyebek közt az 50 százalékos árengedménnyel adott foszforából május elsejéiig igen kevés termelőszövetkezet igényelt. Igaz, hogy a foszforitos trágyakezelés elterjesztése érdekében további propagandamunkára, tapasztalatcserékre, bemutatóikra van szükség, mert sokan vannak, akik nem ismerik és ezért bizalmatlanok, félnek tőle. De éppen ez a baj. Elég, ha arra gondolunk, hogy kezdetben a műtirágya- felhaszmálással is ’ hasonló gondok voltaik és ma? A számokon keresztül mérhető le: alig győzünk eleget termelni. Ha egyszer annyit gyártanának, akikor is elfogyna. A termelőszövetkezetek egy katasztrális hold szántóra általában 100 kilogrammnál többet terveztek és ezt el is szórják. Valahogy így vagyunk a íoszfori'ttal is, azzal a különbséggel, hogy újabb dolog, kevesen ismerik. Miben van még bátortalanság? Néhány nagyobb múltú, jó eredményeket elérő termelőszövetkezettől élte- kintve, tapasztalható, hogy az összevont parcellákon, amelyek a belterjes gazdálkodásra egyébként ezerféle lehetőséget adnak, lényegében ugyanazt a gazdálkodást folytatják »nagyban«, mint annak előtte a szétszórt parcellákon. Amikor tavasz kezdetén termelési térvet készítettek termelőszövetkeze- teimk, a járási tanácsok mezőgazda- sági osztályai sokszor beleszóltak a tervekbe, javasolták, hogy ebből, vágy abból többet termeljenek, de lényegében megmaradtaik az alapvető elképzelésnél, hogy búzát, kukoricát, MÚLT, JELEN — JÖVÖ Látogatás a Mezőgazdasági Múzeumban Mivel borotválkozzunk? A Budapesti Finomacélárugyár a borotvapenge gyártásához Svédországból kapott gépet és az ezen készült pengéket — melyeknek már két hete tart a kipróbálása — csütörtökön mutatták be a szakembereknek és a sajtó képviselőinek. A jelenlevő férfiak azonnal kipróbálták, s. véleményük szerint valóban jók az új,gépen krómacélból készült Figaró és a szénacél alapanyagú Piramis és Délibáb pengék. Az egyik penge egy oldalával heten borotválkoztak meg. Az új pengék még a hónap végén forgalomba kerülnek. (MTI)-----------ooo----------Sz ázmillió forinttal bővül az idei szakszervezeti tüzelőakció A Szakszervezetek Országos Tanácsának kezdeményezésére a kormány gazdasági bizottsága százmillió forinttal bővítette az idei szakszervezeti tüzelőakciót. A tervezett 300 millió forint helyett 400 millió forint értékű tüzelőt vásárolhatnak hat ha/vi részletre a dolgozók. Kedvezményesen egymillió család jut tüzelőhöz. A kedvezmény kiterjesztését bányászaink jó munkája, a rendelkezésünkre álló megfelelő szénkészle- ■ tele lehetővé. A tüzelő házhoz szállítása már folyamatban van és szeptember 30-ig az ország egész területén be is fejeződik. (MTI) Minden dolgozó parasztnak el kell egyszer ide látogatni. Ha Pesten jár, okvetlenül fel kell keresnie a festői környezetű Vajdahunyadvár lovagtermeit, a Mezőgazdasági Múzeumot. Évtizedek, évszázadok sűrített gazdagsága: a- mezőgazdaság fejlődése a íaekétől —a jövő kombájnjáig: múlt, jelen, jövő, maga az élet látható itt. Aki egyszer belép ide, megfeledkezik minden más gondjáról és úgy elmerül a sok látnivalóban, hogy észre sem veszi, amikor ráesteledik. Én ebben a rövid riportban nem merek rá vállalkozni, mert úgysem tudnám hiánytalanul visszaadni mindazt, amit futó látogatással agyába vés, jegyzetfüzetébe ír az ember, A múzeumot meg kell nézni, hogy megismerkedjen vele az érdeklődő és maradandó élményt szerezzen magának, Az. ellenforradalmi események sok kárt tettek a nagyértékű városligeti Vajdahunyadvárban, egyidőre a múzeum erdő, vadgazdálkodási, valamint halászati osztálya zárva maradt, de a helyreállítási munkálatokat gyorsan végezték, pótolni igyekeztek a megsemmisült tárgyakat és 1957 végére már megnyílt az erdészeti kiállítás. Ez év májusában pedig elkészült az emeleti lovagtermekben, a felújított vadászati kiállítás is. Ezeknek a termeknek az anyaga lassan hat évtizede büszkesége a Mezőgazdasági Múzeumnak. Itt található egyebeik közt a világ legértékesebb és legszebb szarvasagancs gyűjteménye, a nagyértékű és rendkívüli ér- dekességű vadászfegyver-fejlődéstörténeti gyűjtemény. Találkozhatunk az ősember primitív és a mai természeti népek vadászszerszámaival: a csont és gyöngyiházbenakás csodáival ókesatett, furfangos középkori fegyverekkel és az új vadászpuslka-ti- pusokkal. Teljesen új képet kapott a vadászati kiállítás nemcsak szín- pompás természeti újjászületésében, hanem a benne helyetfoglaló kiállított tárgyak változatosságában is. Felfrissítették a játékos medvebo- csok kedves diorámáját és különböző új részei is születtek a kiállításnak. Ábrázolják az élővadbefogás különböző, mozgalmas jeleneteit, természethű modellekbe rögzítették a madárvilág érdekességeit, ritkaságait. Űj részleg a takarmánygazdálkodási kiállítás, amely a legelőről szói. Négy színes, élethű fargódioráma szemlélteti a legelő munkáit. A villanypásztor természetes nagyságban, legelő-berendezések, házilag is készíthető legelő-felszerelési tárgyak (sózok, döngölök, nehéz hengerek) modelljeit mutatják be. Egy üjrend- szerű, kivilágított üvegkönyv pedig képeskönyvszerűen ábrázolja a legelő termékenyebbé tételének korszerű módjait. A múzeum vezetőségének sikerült beszereznie egy klasz- szikus festmény-ritkaságot, Vastagh Géza 1897-ben festett »Párbaj« című, nagyméretű vásznát, amelynek állandóan sok a nézője. A kép egy hortobágyi jelenetet ábrázol: magyar szürke bikák küzdelmét a pusztán. A művész a párbajnak több fázisát festette meg egy öt darabból álló képsorozatban. Ehhez szerezte be most a másodikat a múzeum. A hatalmas vásznon a két bika méregeti egymást a harc kitörése előtt. Mindkét festmény értékes életkép az állattenyésztés múltjából. A baromfitenyésztési teremben egy új vitrin a kopasznyakú tyúk tenyésztésével foglalkozik. Egyébként a baromfitenyésztési részleg igen sok látnivalóval szolgál. Diorámák, tablók, szemléltető eszközök mutatják be a baromfitenyésztés korszerű változatait, jelentőségét. Rendkívül érdekes és hozzátehe- tem: élménytszerző a méhészeti kiállítás, amelynek legnagyobb érdekességei az üvegkaptárban dolgozó eleven méhek. Méh-ország minden tevékenységét, életét mozzanatról- mozzanatra figyelemmel kísérheti a látogató. Sok ember itt leap nagy kedvet a méhészethez. Ezenkívül ismeretterjesztő előadások, filmvetítések zajlanak le nap, mint nap a sokszáz látogató részére, fejlődéstörténeti bemutatók. Elmondhatjuk: a Vajdahunyadvár egyik leglátogatottabb múzeumunk. (OM.)-oooÉrtelmetlen és csúnya a Balaton... e;;:.plakát. No, nem amelyik a balatoni üdüléseket népszerűsíti. A Balaton, rádiót »-kezében« tartó sel- lőt ábrázoló plakátról van szó, amellyel néhány héttel ezelőtt elárasztották Miskolc házainak, középületeinek falait. Sokáig álltam té- pelődve és gondolkozva ez előtt a képrejtvénynek is túlságosan komplikált festmónysokszorosítás előtt és gondolkoztam. Először az értelemről, azután — mert itt csődöt mondtam —-■ arról, hogy ki és miért fest, készít ilyen plakátokat. Mert mát is lát az ember ezen a festményen? Ultramari nkék vízből kiemelkedik egy pufókarcú sellő. De milyen sellő? Szebbet, ízlésesebbet ezerszer láthatott már az ember festményeken, rajzokon, de csúnyábbat aligha. S hozzá még Ízléstelenül tetoválta is a „művész-« a sellő pufók, egyáltalán nem sellő-arcát. Hogy mi az rajta — nehéz kivenni. Futballab- da-e, avagy sulygolyó, súlyemelők számára. És a eellő kezében tart egy Balaton-tipusú, egyébként nagy többségében jól' bevált rádiót. Nos,' tessék ennek az értelmén eligazodni. Én nem találok benne még fantáziát sem. Igaz, hogy annál érdekesebb (?!) hiszen ugye — értelmetlen. Mert például értelmes lenne, mondjuk egy olyan plakát,' amelyen a kékvizű Balatonból elektromos hullámoktól körülvéve egy karcsú adóállomás emelkedik ki, összekapcsolva egy »Balaton«-rádióval. Esetleg ott lehetne a sellő is többedma- gával, hallgatva a rádió műsorát. Ennek lenne értelme és azt hiszem érdekes is lenne. Vagy.;: Inkább nem szólok egy szót . se, mert én nem értek a festészeti .műalkotásokhoz és különösön nem szeretem a túlzott neorealista dolgokat és esetleg a »művész« a fejemre üt. Hacsak nem ért velem egyet a közvélemény. Én azt hiszem, sok emberrel egyezik a ve leményem. (Barcsa) takarmánynövényeket (sajnos, még mindig kis százalékban) termeljenek, esetleg, ahol sikerült meggyőzni a tagságot, kertészkedjenek. Jóllehet, gyengébb termelőszövetkezetek nem kezdhetik mindjárt a száz holdas öntözőtelepnél, de a 3'004-es kormány határozat éppen azért jelent meg, hogy segítse, bátorítsa ezeket, hogy különböző, kisebb-nagyobb beruházásokkal, új létesítményeik szervezésével növeljék gazdaságukat, változtassanak növénykultúrájukon. Változás és fejlődés kamu láthatóan van. Ez is tény! A korábbi évekhez viszonyítva lényegesen javult a természetbeni és i>énzbeli munkaegység- részesedés aránya. 1957-ben az égy munkaegységre eső készpénzrészesedés 33.6 százalékot, a természetbeni részesedés pedig 66.4 százalékot tett ka. Az idei termelési tervek szerint (országos vonatkozásban) — a készpénzirészesedés 48.6 százalékra emelkedik. A jövedelemadó rendszerének megváltoztatása is jelentősen hozzájárult a természet- oeni és készpénzrészesedés arányainak egészséges kialakításához, bár egyes termelőszövetkezeteiknél a kedvezményes adótétel elérése érdekében kizárólag készpénzt osztanak ki a tagok között és ezek a háztáji szükségletre szolgáló terményekét a termelőszövetkezettől vásárolják meg: Mégis, ezeket az eredményeket akár egy év alatt is lényegesen fokozni lehetne, ha átvéve más, jól működő termelőszövetkezetek példáját, kihasználva a határozat-adta minden lehetőséget, többfelé alkalmaznák —< például — az öntözéses gazdálkodást; Okot ad erre a szeszélyes, sokszor aszályos időjárás is. Napokkal ezelőtt beszámoltunk ártól, hogy a cigándi Petőfi Tsz-ben elkészült a 150 holdas öntözőberendezés első, ötven holdas lépcsője és hasonlóképpen működik az igrici berendezés is. Szó esett róla, hogy ugyanilyen berendezésnek köszönheti eredményeit a solti Szikra Termelőszövetkezet, amely az országos versenyben első helyre került. Korábbam adta át a < Dudapesti Talajjavító Vállalat a nagymiskölci állami gazdaság melegágy-öntözéses kertészetéhez való berendezést és ezzel a megyében lévő új öntözőtelepek sora .lényegében be is zárult.. Pedig — é* erre a cigándiiak, igriciek tudnak majd a legjobban megfelelni —. nem kétszeresen, hanem tízszeresen, ha nem többszörösen megtérül a bele-1 fektetett érték. A salt! Szikrának öt* venezer forintjába került a telep és egy év alatt 1 millió forint értéket termelt rajta. Miért ne termelhetnének ugyanennyit a borsodi termelőszövetkezetek is, miért ne használnák ki a határozat-nyújtotta lehetőségeket? Amiként a határozat kedvezően hatott a szarva&marhatenyész- tésre, a-zt is kimondja, hogy további eredményéket csakis — mint ama már utaltunk —, az évelő, pillangósvirágú takarmánynövények nagyobb arányban való termesztésével 'lehet elérni. A lehetőség adva van. Termelőszövetkezeteinken múlik, hogy éljünk is vele! ÓNODVÁRI MIKLÓS A Központi Statisztikai Hivatal jelentése alapján térképünk Magyarország szarvasmarha- és sertésállományát ábrázolja megyék szerint az 1958. március 1-i állapotnak megfelelően. A térkép kartogrammjai a következő adatokat tüntetik fel szemléltető módon: Megyék neve Szarvasmarha ebből tehén 1000 db sertés abból koca Megyék neve Szarvasmarha ebből tehén sertés ebből koca 1000 db 1000 db 1000 db 1000 db Baranya 93 43 264 23 Fejér 75 35 286 27 Győr-Sopron 124 57 228 18 Komárom 41 19 96 8 Somogy 118 57 316 28 Tolna 67 30 244 21 Vas 128 66 195 17 Veszprém 126 61 199 17 Zala 116 Bács-Kiskun 102 Békés 101 Csongrád 72 Hajdu-Bihar 124 Pest 90 Budapest 9 Szabolcs-Szatmár 159 Szolnok 108 Borsod-Abauj-Zemplén 168 Hoves. INográd 48 Összesen: 1.935 1000 db 1000 db 1000 db 59 172 16 56 428 38 52 463 35 38 304 25 64 426 35 49 301 21 5 133 5 87 345 31 51 399 34 86 301 26 •u lü U. 22 91 9 968 5.336 445
