Észak-Magyarország, 1958. június (14. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-07 / 133. szám

Szombat» 195$. június í. E9ZAKMAGTARORSZÁG 5 Az úttörő csapatok helyzete megyénkben rA földsnűvesszövetkezetók feladata hosszú időn. át csak az értékesítésre terjedt ki. A közelmúltban lezajlott SZÖVOSZ-kongresszus határozatot hozott a földművesszovetkezetek fel­adatkörének bővítéséről: az értékesí­tés mellett fontos szerepe a földimű- vesszövetlkezeteknek a termelés szer­vezése, a termelési szerződéskötések szorgalmazása, a termelőszövetkezeti gondolat terjesztése és elmélyítése. Nézzük, a karcsai földművesszövet­kezet hogyan látja el meginövekedett feladatát? Vajda János elnök tájé­koztat bennünket, s megtudjuk, van mivel dicsekedniük. Aprómagterme- lési szerződéskötésűket mintegy 150 százalékra teljesítették, ezzel elsők lettek a sátoraljaújhelyi járásban. A .sátoraljaújhelyi gépállomás 12 erő­gépet adott át a karcsai földműves­szövetkezetnek, ők bonyolítják le a szerződéskötéseket a talaj- és szállí- tómunkákra. Az elvégzett mimikák minőségének helyi ellenőrzése kiha­tással van a gépállomási dolgozók munkájára, jobban, lelkiismereteseb­ben dolgoznak. A földművesszövetke­zet ilyenirányú tevékenysége emeli a »részvényesek-«, a ímsz-tagok jöve­delmét, ugyanakkor a gépi munka népszerűsítését is szorgalmazza. A jó munka egyik bizonyítéka, hogy volt olyan karcsai dolgozó, aki egyetlen részjegy után (egy rész­jegy 50 forint) Tészjegyvisszatérítés, vásárlási és értékesítési visszatérítés címén 500 forintot vágott zsebre a múlt esztendőben, ötven forint tíz­szeres hasznot hozott. (Érdemes te­hát részjegyet jegyezni!) Nemrégiben érdekes összejövetel zajlott le a karcsai tanácsházán. Hu­szonnyolc kisiparos gyűlt össze, hogy megtárgyalja egy vegyesipari ktez létrehozásának 'kérdéseit. Itt a hely­színen huszonnégy kisiparos írta alá a belépési nyilatkozatot — a másik négy úgy gondolja, helyesebb lesz, ha alszik rá még egyet-kettőt, mert nem gyerekjáték egy ilyen sorsdöntő lépés. Mi késztette a kisiparosokat erre az elhatározásra? Az egyes szak­mák kisiparosainak nehéz anyaghoz jutmiok, a megrendelések is korláto­zottak, a kisiparosok ki vannak téve a megrendelési ingadozásnak-, nincsJ biztosítva a munka folyamatossága# stb. Ha viszont szövetkezetbe tömö-t rülnek, nem lesz gond a munkához! szükséges alapanyagok beszerzése,| állandó munkalehetőséget biztosít# majd az, hogy nagyobb megrendelé-* sek'hez is hozzájuthatnak, -stb. Ezek# az előnyök késztették Őket a belépésit nyilatkozat aláírására. A földművesszövetkezet segíti tsz-t, amivel csak tudja. Szőlője, gyű-* mölcsöse van a tsz-nek, a földmű-* vesszövetfkezet soron kívül beszerzi* a szükséges növényvédő szereket. A* szövetkezeti igazgatós-ági üléseken aj tsz rendszeresen képviselteti magát. $ Ha a tsz-nek eladnivalója akad, aj földművesszövetkezet megvásárolja! és továbbítja. Az értékesítési ikapcso- # lat eredményessége kihat <a szövetke-1 zeti gondolat terjedésére és népsze-J rüsítésére is, bár nem ez a legkínál- X kozóbb lehetőség, inkább van rá J mód a tag- és küldöttértekezleteken, J ahol, mivel sok ember jön össze, sok* embert győzhetnek meg a szocialista J nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről. S Az újszerű munkaieládátok többi gondot jelentenek a földművesszövet-{ kezeteknek. Ha ezen új feladatukat \ sikeresen oldják meg, segítik a ter- $ melést és ezen keresztül a nép mai* életszínvonalának megtartását és fo-# kozását. t Autóemelőbidak mintapéldányai készülnek a Borsodvidéki Gépgyárkan A Borsodvidéki Gépgyárban — a yár szerkesztőinek tervei alapján - megkezdték az öt és tizenöt ton- iás úgynevezett emelőhidak minta- éldányainak készítését. A folyadék- tyomásós emelőhidak jelentősen aegkönnyítik, meggyorsítják majd 2. autóbuszok, tehergépkocsik és zemélyautók javítását. Ugyanis az >t tonnás emelőhíddal a személy­gépkocsikat, míg a tizenöt tonnással autóbuszokat, teherkocsikat lehet! majd egyszerre egy méter nyolcvan! centiméter magasra emelni. így a; szerelőknek nem kell a kocsi alatt; fekve — kényelmetlen körülmények; között — végezni munkájukat. A mintapéldányok — a tervek sze-, rint — a jövő hónapban készülnek! el. TIT HÍREI A Tudományos Ismeretterjesztő Társu­at csillagászati és ürtiajózásd szakosztá- ya június 11-én este 7 órai iceadettel .,A ssülagászat legújabb eredményed” cím­nél tudományos naigyeLőadási rendez a négyéi tanács dísztermében. Előadó: dr. 3 ötre László akadémikus, a budapesti ^süLagvizsgáló Intézet igazgatója. Az űdadásra miniden érdeklődőt szeretettel •ár a rendezőség. Jegyeik: — elővételben _ á TIT megyei titkárságán 3 forintos Irban kaphatók. # A Tudományos Ismeretterjesztő Társu­lt és a Földrajzi Társaság június 15-én, rasárnap tudományos találkozót rendez a bükkfennsüki Nagymezőn. A tudomá-# nyos találkozón budapesti professzorok* tartanak előadást a BÜIkJkíennsüfc föld-* rajza, geológiai, klimatikiad vtózonyairól, * valamint a terület növény- és álflatvdlá-J gáról. Az előadások után kisebb túrákatj vezetünk a Tarkőre és a BtlkJkfennsik * legszebb területeire. A tudományos ta-T lálkozóra a TIT és az IBUSZ autóbusz-# járatokat indít. Részvételi díj 24 Ft. Je-# lentkezni lehet az IBUSZ meatetjegyiro-* dában (Miskolc. Kazinczy u. 1. ez. TW-* fon: 16—440). Minden taigtársat, terurfé-J szetjárót és "érdeklődőt szeretettel vár a* rendezőség. A pedagógia tudománya szerint, az ismeretek átadásán túl az érzelmi hatások keltésére, tartósítására, a jellem, az erkölcsi arculat formálá­sára igen eredményes és célravezető az ifjúsági mozgalom. A Horthy- Magyarorsza^on megtalálhattuk a cserkészet mellett a levente intéz­ményt, a Szívgárdát, a Kalotot és egyéb intézményeket, amelyek célki­tűzéseikben azonosak voltak: a Horthy-rendszer érdekeinek megfe­lelően tartós hatást gyakorolni a fel­növekvő ifjúságra. A marxizmus— leninizmus alapján álló, szocializ­must építő országok nevelési eljárá­sai sem hagyhatják figyelmen kívül az ifjúsági mozgalomban rejlő hatal­mas lehetőséget. Elég utalpunk a Szovjetunió pionír- és Komszomol- szervezeteire, amelyek a szocialista társadalom megteremtésében értek el kiváló eredményeket. Eredményes munkát végzett hazánkban is az el­múlt tíz esztendő alatt az úttörő szer­vezet. Működése az ifjúság, de a fel­nőtt társadalom nevelése terén is ha­tározottan pozitív volt. Az ellenforradalom fegyveres leve­rése után a politikai, gazdasági, kul­turális vonalon kibontakozó konszo­lidáció ismételten felvetette az ifjú­sági szervezetek kérdését. Célkitűzé­seiben a régi elvekkel, de < tartalmában, módszereiben a régi hibáktól mentesülni szándékozó formákban új úttörő csapatok körvonalai bontakoztak ki előt­tünk. A csapatok munkáját vizsgálva úgy látjuk, hogy azok egy kisebb részé­nél ma már viszonylag jó munka fo­lyik, azonban nagy számban találha­tók csapatok, ahol a munka még formális, egyes alkalmakra felépülő, dátumokhoz, vagy személyekhez kö­tött. Nehezen lelhető fel az ifjúság nevelése érdekében kifejtett tuda­tosság tervszerűsége és a mozgalom és az iskola közötti harmonikus; együttműködése. Melyek azok a visszahúzó erők.; amelyek a jobb munkát gátolják ?| Elsősorban a nevelők egy részében! ma még mindig meglevő politikaij ingadozás, eszmei zavar ; a másik* alapvető ok a bizalmatlan légkör.; amely kialakult egyes helyeken a; mozgalom és az iskola között. Saj­nos, a kölcsönös megértés, a harmo­nikus együttipűködés feltétele hosz- szú ideig hiányzott megyei szinten! is, a megyei tanács és a megyei út-; törő elnökség között és csak az el-! múlt év végén következett be ezen a' téren jelentős javulás. A megye úttörő csapatai munkájá­nak megjavítása érdekében szükséges lenne, hogy a megyei, járási, helyi úttörő és tanügyi igazgatási szervek munkáját az eddiginél sokkal jobban hangol­ják össze, különös tekintettel a kádermunkára, a munkaerőgaz- ♦ dálkodásra, a munkatervek köl- * csönös megbeszélésére, tapaszta- ♦ latok kölcsönös kicserélésére. * A járási igazgatói értekezletekre* a járási felügyelők hívják meg a já­rás úttörő titkárai^, hogy azok is résztvegyenek a köznevelési viták­ban. Ezzel párhuzamosan a járási úttörő titkárok értekezletein vegye­nek részt a járási oktatási felügyelők is. Az ifjúság politikai, erkölcsi ne­velésének éredmén vesebbé tétele ér­dekében ajánlatos az úttörő, csapat- vezetők és az iskolák rrm.nkatervci­nek. a járási úttörőtiitkár és a járási általános felügyelőik, a megyei mű­velődési osztály és a megyei úttörő elnökség munkaterveinek kölcsönös ismerete, összehangolása. Ennek kü­lönösen a nyári feladatok gj'akorlaíi végrehajtásánál van nagy jelentő­sége. Mind az úttörő mozgalom, mind az állami tanügyigazgatási szervek mindent meg kell tegyenek a köl­csönös bizalom megteremtése, a még fellelhető bizalmatlanság felszámo­lása érdekében. Mind az iskolának, mind az úttörő mozgalomnak közös a célja: fejlődő ifjúságunkat szocia­lista emberré nevelni. A két nevelési tényező különböző utakon és formában igyekszik a célt elérni; a két nevelési ténye­ző, bár egymástól különálló, de mégis egymásra utalt, egymás kiegészítője. összeköti őket a közös cél, a közös alany. Hisszük, hogy az úttörő mozgalom­ban tapasztalt hiányosságok felisme­rése, azok feltárása, a tanügyigazga- tási szerveknek és az úttörő moz­galmi szerveknek a továbíakban vár­ható jó együttműködése jelentős lé­pés lesz ahhoz, hogy a jövőben aa ifjúság nevelésében végzendő munka az eddiginél harmonikusabb, ered­ményesebb legyen és betölti azt a hivatást, célkitűzést, amelyet a Ma­gyar Úttörők Szövetségének elnök­sége így foglalt össze: »A szocializ­mus építőit akarja nevelni, akik megértik a szocializmus igazi jelen­tőségét, a szocializmus építésének hősi szépségét, akik legfőbb erőnek az igazságot, a becsületességet, az emberséget, a nép ügyéért való har­cot, a haza iránti hűséget tartják.« (bm) Kétszázötven fiatal utazik a (Szovjetuniók« A KISZ budapesti bizottsága szer­vezésében 250 budapesti fiatal uta­zik csütörtökön reggel tíz napos lá­togatásra a Szovjetunióba. A dele­gáció tagjai megtekintik Moszkvát és Kijevet, találkoznak a szovjet fiatalokkal, komszomolistakkal. (MTI), PATAKY DEZSŐ: dhuicL-üöíqjp kutast Erdőkendős dombokon túl — így mesélte még nagyanyám — begyek börtönébe zárva rabságban szenved egy leány. Jó tündér volt — s elrabolta rút, vörösorrú boszorkány, hogy lányát ültesse trónra karcsú várba a hegyfokán. Jóságos apja egyre várta, siratta könnyel, csendesen, száz ifjú ment, hogy visszaváltsa, de nem tért vissza senki sem. Temérdek kincs ül a hegyben s ki a leányra rátalál, ha nem bir meg a banyával ő sorsa is csak: száz halál — s ha a szipirtyót levágja, mellére hengerít követ: a kincs övé s övé a lányka, övé a völgy, a domb öreg erdeje, sok vadvirága, piciny pataknak halk nesze, hol az aranyló pirkadásba rigó, pintyőke zeng bele. Nekivágtunk egy délután — négyen voltunk jó cimborák — a váJIunkon kapák, meg ásók, kezünkben botok, jókorák s ástunk, míg a szemünk látott, vágtuk a hegy kő-oldalát: fűtött a vágy a sok-sok kincsért, megszabadítani a lányt. Hetekig csak el-eljártunk, de nem jutottunk semmire, mélyre bujt a boszorkányunk, — s már nem mertük követni se... Szaladt a nap — sok évünk elszállt meg se pihenve, mint a fény — s újra ott álltunk, mi négyen, csodát lesve a völgy Ölén: fúrótorony dalolt karcsún, telt csillék sora énekelt „Nézzétek, a mi gyémántunk!” — S hangom örömmel égre kelt.»* Szénporos bányászok jöttek fény ült mindnyájuk homlokán, messzevillant a sok-sok lámp^ -?■ s a fák között dalolt a lány.. * Féltenyérnyi zsebnaptárakba je­gyeztem fel ezeket az írásokat, ame­lyek akkor ném kerülhettek volna nyilvánosság elé, mert értesüléseimet nem a magyar vagy a német rádió, hanem az angol, szovjet, az amerikai és az illegális magyar nyelvű rádiók adásai szolgáltatták. Ami ak­kor a cenzúra ellenőrzésével a la­pokba kerülhetett, abból nehezen tudta volna meg az akkori olvasó a való helyzetet. 1943 feljegyzéseim január 1-én azzal kezdődnek, hogyan lelt el a Szilvesz­ter-est szolid otthoni kis szórakozás­sal. Egy hozzáfűzés: »Keleti fronion orosz győzelmek«. Január 4-én fel­jegyeztem, hogy a szerkesztőségben a Pester Lloyd »Szovjet célok — magyar célok« c. vezércikkét fordí­tottam le a M. J. számára. Január 12-i jegyzetem szerint már csak egy skatulya gyufát adnak a trafikokban. »Az angol rádió a Pester Lloyd ve­zércikkeivel foglalkozik. ÉrdekesI« Január 14. Sz. T. a szovjet frontról hazajött szabadságra. Sok mindent tudtam meg tőle a harctéri helyzét- ről. A továbbiakból ragadom ki a kö­vetkező naplójegyzeteket. JANUÁR 16. A szovjet különje- lentés a Voronyezstol délre vonuló magyar arcvojial áttöréséről számol be. 15 ezer halott, 17 ezer fogoly. Hat magyar és 3 német hadosztályt szétvertek. Egy másik szovjet külön- jelentés Sztálingrádról szól. A vá­rostól nyugatra bekerített 6. német hadsereg 9-én ultimátumot kapott: adja meg magát vagy megsemmisí­tik. Az ultimátumot elutasították, mire minden oldalról megindult a szovjet támadás. Eddig a 200 ezer főnyi német haderőnek 25 ezer ha­lott és 70 ezer fogoly vesztesége volt. A Kaukázusban is nagy szovjet győ­zelem, sok zsákmány, közte 10 ezer xÁmémgrha. HAJDÚ BÉLA: # , AHOGY EN LÁTTÁM Naplójegyzetek a világháború utolsó éveiből Thómas német tábornok erős rádió­propagandával szervezi a Hitler- ellenes német frontot. Először hal­lottam ezt a nevet, de igen sűrűn. Felhívtam rá barátaim figyelmét. JANUÁR 18. Minden jel a »ten­gely« végóráit jelzi. A magyar arc­vonal összeroppant. Sztálingrádnál a bekerített 6. hadsereg folytatja ön- gyilkosságát. Berlinre két éjszaka egymásután szakadt két nagy an0°l légitámadás. Montgomeryék tovább nyomják Rommelt. Irak is hadat üzent a tengelynek. A japánok szo­rulnak. A magyar kormány a Pes­ter Lloydon keresztül mentegetőzik három hét óta. Hitler további áldo­zatokat sürget Magyarországtól, Ro­mániától és Bulgáriától. Éjjel az angol rádió már 13 ezer főnyi magyar veszteséget jelent ha­lottakban, sebesültekben és foglyok­ban. Schlüsselburgot az oroszok el­foglalták. Ezzel Leningrad felszaba­dult az ostromzár alól és a német— finn közlekedési vonalat elvágták. JANUÁR 26. Szovjet különjelen- tés a Sztálingrádnál körülzárt 6. né­met hadsereg felszámolásáról. 61 ezer ember, tömérdek hadianyag a németek vesztesége. 12 ezer ember még tartja magát. Argói különjelentés Roosevelt és Churchill casablancai találkozójáról, amelyen Giraud és De Gaulle is részt vett. Megállapodtak Franciaor­szág felszabadításának terveiben. A béke feltétele a németek számára: a feltétlen megadás. Sztálin hadparancsban számolt be "a győzelmekről és megdicsérte kato­náit. JANUÁR 29. A Baseler National­zeitung január 16—17-i száma »Uj világrend az egyetemes biztonság qlapjän« címen közli az amerikáközi jogászi bizottság tervét a világbéke jövő biztosításáról, 14 pontban. Érde­kes. Lefordítottam magyarra. JANUÁR 30. Hitleré.k hatalomra- jutásának évfordulója gyászos ünnep volt. Göring és^Göbbels siralmas be­szédeihez s a »Vezér« üzenetéhez a Berlint kétszer is bombázó angol re­pülőgépek szolgáltatták a kísérő ze­nét. MajJcopp és Tishorjeck elesett. Kleist tábornok hadseregének visz- szgvonulási lehetősége kétséges. JANUÁR 31. A 6. hadsereg pa­rancsnoka, Paulus, 16 tábornokkal és vezérkarával megadta magát. Ezzel lezárult a sztálingrádi német tragé­dia. Rommel ellen megindult az új offenziva Tuniszban. Barkley (a név nem biztos) amerikai szenátor üze­nete a magyarokhoz. Kleist 20. had­osztályát a bekerítés fenyegeti. Fel­jebb Kurszkhoz közelednek az oro­szok. A magyar vezérkar tegnap be­ismerte, hogy katonáink kétharmada elveszett. Az események száguldva közelednek a végső kifejléshez. FEBRUÁR 3. Amíg Churchill Ada- nában tárgyalt a törökökkel, Papén sí-kiránduláson volt. Kleist vissza­vonulását Kustyevszkája elfoglalá­sával elvágták az oroszok. A magyar közönség élénken kezdi már tár­gyalni az eshetőségeket. Sokan csak most kezdenek gondolkozni. FEBRUÁR 5. A Wilhelmstrasse találgatásaival szemben Churchill Tripoliszban szemlét tartott. A szov­jet fronton Sztari-Oszkol és Izium elesett, a Charkov—Rosztov-i főút­vonalat is átvágták. FEBRUÁR 6. Btajszk, Lizicsavszk. Balakleja és Barvenkovo elfoglalását jelenti a szovjet. Az olasz kormány átalakítását különféleképpen magya­rázzák. Hitler a történelem legnagyobb fe- zőrje. Sok ostoba magyar még tör­vényszerűségnek ismeri el. hogy nyá­ron a németek győznek, télen az oro­szok. S azt hiszi, hogy ez így fog menni, amíg csak az oroszok össze nem omlanak. Most is minden ba­rom azt -mondja: majd tavasszal! Arra még csak nem is gondolnak, hogy számunkra a legtragikusabb es­hetőség Hitlerék győzelme lenne. FEBRUÁR 8. Az orosz előnyomu­lás céltudatos. A doneci szén- és vas­ércmedence a cél. Szlavjanszk, Kre- matorszk, Fatvezs elfoglalásáról szá­molnak be a nappali jelentések. Éj­jel Kurszk és Korocsa elfoglalását jelentették. Rosztovot ostromolják. Kurszk visszafoglalása súlyos csapás á német hadseregre. Mi lehet a ma­gyarokkal? Tegnap »közölhetetlen« verseket írtam. FEBRUÁR 16. Rosztov, Vorosilov- grád után Charkov is orosz kézbe került. A német hadvezetés fejét vesztette. Nagyok a bajok. A Búgnál készülnek ellenállásra, ahol a múlt háborúban állottunk. Még vannak, akik német győzelemben reményked­nek, de igen kevesen és igen osto­bák, főleg igen németek. A magyar közhangulat kezd egyöntetűen né­metellenessé válni. Elég drága áron. Már látom, hogy a germán hatalmi téboly elősegítői hogyan igyekeznek magyarrá, ártatlanná mosni magu­kat. FBERUÁR 19. Göbbels »kommu­nista« színezetű beszéde a nemzeti szocialisták vesztét sejteti. Ez foglal­koztatja a közvéleményt. FEBRUÁR 21. Ma már bizonyos, hogy komolyan kell gondolkoznia minden világtényezőnek Közép- eurőpa problémáján, amelynek lé­nyege az, hogy a sok középeurópai kis nemzeteket sohasem szabad többé kiszolgáizgini a 'tegurutálisabb szomszéd nagijhatalom, a németség kénye-kedvének. Bármilyen viláp­béke-szervezetet létesítsenek, nem lehet mellőzni a kis -nemzetek vala­milyen tömörülését, meri a német túlsúly és egyenruhás szellem fegy­vertelenül is örök veszedelme marad a hatáskörébe eső kis nemzetekneki ha nem tömörülnek valamilyen ellen­nagyhatalmi egységbe vagy egysé­gekbe. Legyen vége az egocentrikus nacionalizmus buta tévelygéseinek: és megoldható minden kérdés. Vég­eredményben minden valamirevaló embernek — legyen az magyar, cseh, szlovák, lengyel, román, szerb vagy bolgár — éreznie kell, hogy a tágabb keret, a nagyobb perspektívái a, más nemzetiségűekkel, más nyelvűekkel, más fajtákkal váló könnyebb érint­kezés közelebb hozza az embert az emberhez, kiszélesíti látókörét és em- berebb emberré teszi, mint amilyen tud lenni legjobb akaratával is a maga nemzeti karámjába szorított nacionalista birka. FEBRUÁR 23. Kedd. A Vörös Hadsereg 25 éves jubileumával fog­lalkozik a külföld. Érdekes Sztálin beszéde a Vörös Hadsereg hivatásá­ról. FEBRUÁR 25. Hitler tegnapi ki* állványa undorító, pimasz. MÁRCIUS 7. Tegnap estefelé Szi­lágyi Karcsi elhozta hozzánk Szath- mári Sándor mérnök-írót (Bpest). Meghívásomra -ma este megint eljöt­tek. Szathrnári is. Szilágyi is vilá* gosfejű ember. Szathrnári átadta el­olvasásra »Gulliver utazása Kazo- hintába« c. szatirikus regényét. A könyv érdekesnek ígérkezik. (Ezt a könyvet nemrégiben újból kiadták. Szei k.) MÁJUS 12. A tuniszi németrCitoiz tragédia vége. 150 ezer fogoly, Amim főparancsnok. Churchill Washingtonban Roosevelttel tárgyal. Benes is Amerikába érkezett. Kairó­ban pár -nap óta nagy haditanács. A németek és az olaszok hülyén vár* jak a bekövetkezendaket: a véget. (Folvtatjuk) Több gond — több jövedelem

Next

/
Thumbnails
Contents