Észak-Magyarország, 1958. június (14. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-06 / 132. szám

Géniek, 195*. juntas 6. £S ZARMAG YARORSZ A (j Kiegészítés „Ahol a vihamosenergia „születik“ című cikkünkhöz Az Északmagyarország 1958 június 1-i számában Baráth Lajos ujság- Tró' tollából »Ahol a villamösenergia születik”« címen cikket közöl a Borsodi Hőerőmű munkájáról. A „Mennyi villamosenergiát termel a kazincbarcikai hőerőmű, az ország legnagyobb energiaközpontja? Ha azt mondjuk, hogy ennyi me­gawatt és annyi watt a napi termelése, ebből legtöbb olvasónk nem tud többet, mint egy száraz számot. De ha azt írjuk, hogy a hőerőmű 350-szer annyi villamosenergiát fejleszthet naponta, mint amennyi Miskolc és környékének napi szükséglete, vagy azt, hogy egy százas égő közel 2 mil­lió napig, 4750 évig éghetne, így már bárki sejtheti, hogy naponta mi­lyen hatalmas mennyiségű energia áramlik ki az üzemből. Az erőmű egész Borsod megyét ellátja, sőt az országos hálózatnak is jut a napi 4.200.000 kilowattóra termelhetőségből. Ez az erőmű Európa legkorsze­rűbb erőművei közé sorolható. A hatalmas háromemeletes — 100 tonnás — kazánok sora közel napi 5.000 tonna szén eltüzelésére alkalmasak. A gőzt 75 atmoszféra nyo­mással vezetik át a turbinákba, ahol a feszítőerő átalakul mechanikai munkává. A turbinával összekapcsolt generátorokban a mechanikai munka elektromos erővé válik, ahonnan vezetékeken keresztül az orszá­gos és megyei hálózatba jut." Hcm alsóik a tisztes mólnál gek szerződéskötésében sem. A föld- művesszövetkezetak aktivistái fá­radhatatlanul végigjárták a tagokat és megmagyarázták: mi az előnye a szerződéses termelésnek. UGYANCSAK JÓL DOLGOZIK a földművesszövetkezet termelési bizottsága is. Minden esetben meg­beszélik a fontosabb feladatokat. Többek között megszervezték a ro­varkártevők elleni védekezést is. Több községben és termelőszövetke­zetben végeztek növényvédelmi munkát, porozást. A lényeg tehát, hogy munkájuk még jobb legyen, többet és jobban segítse őket a gép­állomás vezetősége. Orosz Sándor igényelték a gépet. Nem jobb lenne, ha a mezőgazdász elv társ kint járna az emberek között és az igényeket, azok fontossági sorrendjét venné fi­gyelembe a gépek irányításánál? A szerződéskötés hiányosságát tekintve pedig semmiként sem lesz helyes megoldás, ha az év végén majd keresik ki a hibás, amiért nem teljesítették a tervet. Ez nem viszi előbbre a falu fejlődésének ügyét, hanem inkább hátráltatja. A földművesszövetkezet panaszai helytállóak, s azt világosan bizo­nyítja, hogy más területen nincsenek hasonló hibák. A cukorrépa, tavaszi bükköny, lencse, borsó termelési szerződését túlteljesítették. Nem volt hiányosság a köles, a zöldségfélesé­j A FALU ZAVARTALAN ÁRU- ; | ELLÁTÁSA mellett napjainkban a ■ xfölöművesszövebkezetek legfontosabb | tfeladata a mezőgazdasági üzemágak zfejlesztése. Az üzemágak ugyanis a zfalu termelésének növekedését, a ’ {falu szocialista fejlődését, a termel- ' 1 vények értékesítését, közvetítését {szolgálják. Az ő feladatuk ma a kü­lönböző termelési szerződések meg­Í •kötése, szakcsoportok létrehozása a nagy ü zemesí tés, a hozamnövelés érdekében. És ez év tavaszán már a földművesszövetkezetek mezőgaz­I dasági üzemágai végezték a gépállo­mások számára a gépi munkák szer­ződéskötését is. Az elmúlt napokban a mezőkö­vesdi termelőszövetkezetnél érdek­lődtünk az üzemág munkája iránt. Pető Mihály elvtárs, a mezőgazda- sági üzemág vezetője. Magyar Ba­lázs mezőgazdásszal egyetemiben, — ahogy az eredmények mutatják — ^megértették az üzem ág létrehozásá­énak okait. Tudják és értik a felada­tokat. És amennyire erejükből telik, J meg is teszik a magukét, ha nincse- tnek komoly akadályaik: Márpedig X náluk van ilyen akadály. ! A FÖLDMŰ VESSZÖVETKEZET- JNEK ez évben tízezer hold gépi •munkára kellett volna szerződést •kötnie a dolgozó parasztokkal. Ezt Ja feladatot — az üzemág sokirányú •munkájával egyetemben — fel is •osztották földművessé vetkezeti ta­ngók, társadalmi munkások között. 2 Mégsem tudtak megfelelő eredmé- Inyékét elérni. És ennek egyik leg­főbb oka — vagy egyetlen oka? —, •hogy a gépállomástól nem kapták Imeg a kellő segítséget. Pedig talaj- Imunkában nem lenne hiány, hiszen la földmű vesszővé tfcezetnek hatezer J dolgozó paraszt tagia van, akiknek 2nyilvánvalóan jól jönne a becsülete- ísen elvégzett gépi munka. Azonban 2az elmúlt években a gépállomás nem I s ok időt töltött az egyéniek szerző- Jdéskötésével, így nem sok gazda Xtapasztalhatta a gépi munka előnyét 2a saját gyakorlatában. Szó ami szó, 2a fcldművesszövetkezet a gépállomás ^megfelelő segítsége nélkül nem tudta Ítélj esi term fontos feladatát. Lehet, ihogy nekik is többet kellett volna X tenni ük. Azonban elsősorban a gép- Jállomás vezetője, igazgatója a hibás. JÓ ugyanis elsősorban azt nézte, hogy: Ja földművesszövetkezet megkötötte' Xvelük a szerződést, hogy biztosítja' Ja tervezett területet. S ha nem biz-1 ttosítja? Esetleg kötbérezni lehet' főket. Márpedig ez helytelen, nézet.! J Hiszen a gépállomás dolgozói szá-I Jmára nem csupán a munka elvég-! Jzóse jelent feladatot, ök kötelezték! •magukat — és kötelességük is —.! [hogy a dolgozó parasztságnak be-! ► bizonyítják a gépi munka fölényét.! [Éppen ezért a gépállomás valameny-! rnyi dolgozójának és vezetőjének se-! [gítséget kellett volna, hogy adjon a! [f öldmüvesszövetkezet szerződéskötési! [ munkájához. | [ ARRA IS PANASZKODTAK aj »földművesszövetkezetnél, hogy a gé-J [pék irányítása sem jó. A gépállomás J t mezőgazdásza ugyanis bent az iro-J ►dában köt szerződéseket bizonyos \ ► munkálatokra, s mindjárt irányítja J ► is oda a gépeket. Tekintet nélkül \ ► arra, hogy esetleg mások a földmű-2 ‘ vesszövetkezeten keresztül már előbb • új jkotmyvíbik Henri Alleg: VALLATAS (Kossuth) A francia könyvpiac egyik eseménye volt Henri Alleg megrázó írá­sának megjelenése. Könyvét Párizsban úgyszólván percek alatt szétkap­kodták, újabb kiadását a hatóságok betiltották. Alleg leírja Algériában történt megkínzatását. Raffinált szadista módszerekkel, villanyozással, „vízpróbával” gyötörték heteken át az újságírót, aki szót mert emelni az ejtőernyősök garázdálkodása, a francia militaristák gyarmati túlka­pásai ellen. Leleplezéseit a legutóbbi algériai események és a francia- országi fasiszta puccs teljes mértékben igazolták. Találkozunk a könyv­ben a puccsista Jean Massu tábornokkal is s egyik terrorlegényével, aki magát büszkén SS-századosnak titulálta. Ez az írás megdöbbentő vádirat az éppen ez órákban hatalomra törő franciaországi új-fasizmus ellen. A Kossuth Kiadó jó szolgálatot tett e roppant időszerű könyv gyors közre­adásával. Arthur Rimbaud: A RÉSZEG HAJÓ (Európa) Gyerekfejjel, anyja elől szökve viszi el Rimbaud, az esetlen, bá­jos, morcos és gőgös kamasz — a kölyök Shakespeare, ahogy Hugo ne­vezte — csodálatos verseit Párizsba, Verlaine-hez. Tizenhat éves és már mindent tud, amit egy érett, nagy költőnek tudnia kell. Verseiben a kor, a modern ember eszméinek, érzéseinek magasfeszültsége izzik. Egy mindenre fogékony ifjú mohó féktelenségével habzsolja a világot. Cso­dálatos látomásaival, ragyogó, nyers erejű képeivel, színeivel keresi a teljességet, a sokszor már kifejezhetetlen nagy mondanivalót. Rimbaud verseit legkiválóbb műfordítóink tolmácsolásában, Somlyó György be­vezető tanulmányával, jegyzeteivel kapja kézhez az olvasó. Június: Termelőszövetkezeti hónap A mezőkövesdi földmüvesszövetkezet a mezőgazdaság fejlesztéséért • A MEGYEI TANÁCS végrehajtó- ! bizottságának elnöke, a megyei párt­bizottsággal és a megyei tanács vég­behajtóbizottságával egyetértésben a : mezőgazdasági termelőszövetkezeti ; mozgalom beindulásának 10. évfor­dulója tiszteletére 1958 június hó- ; napot termelőszövetkezeti hónappá /nyilvánította. A termelőszövetkezeli : hónapot a mezőkeresztesi termelő- szövetkezetek kezdeményezték, a mezőgazdasági szocialista átszervezés elősegítése, a meglévő termelőszövet­kezetek termelési fölényének széles körben való ismertetése és az évfor­duló méltó megünneplése céljából. A megyei tanács magáévá tette a mezőkeresztesi termelőszövetkezetek kezdeményezését és segíteni kívánja, hogy ez a kezdeményezés minél szé- lesebbkörű mozgalommá váljék. A szövetkezeti hónap alkalmával a megyében 4 helyen szövetkezeti napot tartanak. A szövetkezeti napo­kon nagygyűlések lesznek, és külön­böző bemutatókkal, gazdanapokkal egybekötött termelőszövetkezeti láto­gatások. A SZÖVETKEZETI NAPOK az alábbi időpontokban és helyeken ke­rülnek megrendezésre: 1958 június 15-én Mezőkeresztesen és Szikszón, június 22-én Edelény- ben. június 29-én Cigándon. A mezőkeresztesi szövetkezeti na­pon a mezőkövesdi és mezőcsáti já­rás, a szikszói szövetkezeti napon a szikszói, encsá, abaujszántói, szeren­csi és miskolci járás, az edelényi szövetkezeti napon az edelényi, put- noki és ózdi járás, a cigándi szövet­kezeti napon a sátoraljaújhelyi járás termelőszövetkezetei, termelőszövet­kezeti csoportjai, szakcsoportjai és különféle társulásai és a járások egyénileg dolgozó parasztsága, vala­mint a környező üzemek munkásai vesznek részt. A nagygyűléseik előadójának Me­zőkeresztesre: Erdei Ferenc, Szik­szóra: Dögéi Imre. Ed edény be: Töm­pe István, Cigándra: Tisza József elvtársakat hívták meg. A nagygyűlés után termelőszövet­kezeti látogatások, kulturális rendez­vények. sport és egyéb vidám be­mutatók teszik változatossá a mű­sort. A szövetkezeti napokra a keres­kedelem is készül. A vendéglátóipari vállalat ételek, italok ellátásáról gondoskodik. Mezőgazdasági gépek, szerszámok és egyéb felszerelések, kiállítására és értékesítésére is sor kerül. Magyar ás külföldi professzorok előadásai a debreceni Nyári Egyetemen Az idén a debreceni Nyári Egye­tem 19. évfolyamába lép. A szerve­zési munkák már javában folynak s egyre több jelentkező van, belföld­ről és külföldről egyaránt. Legtöb­ben eddig Lengyelországból jelent­keztek. A debreceni egyetem szerve­ző irodája már a különféle tanfo­lyamok tematikáját is kidolgozta. Most a vendég-professzoroknak küldtek meghívást. A tervek szerint magyar professzorokon kívül külföl­di professzorok is tártanak előadá­sokat. Az előadások — a leginkább képviselt nyelveken — ismertetik majd a természettudományok leg­újabb eredményein kívül a magyar és világirodalom, a történelmi, a művészet, a zene, a néprajz, a tech­nika fejlődését, a gazdasági élet helyzetét és távlatait. (MTI) Ot hónap alatt 20 millió tojás Az év első öt hónapjában 20 mil­lió tojást vásároltak a Zala megyei földművesszövetkezetek. Ez a meny- nyiség a baromfiállomány nagyará­nyú szaporodására és a hozamok nö­vekedésére mutat. 1957-ben ugyanis az egész esztendőben mindössze hét­százezerrel több tojást vásároltak, mint most, az első Öt hónapban. (MTI) \ Mert ezek ingyen vannak s csak az! észt dicsérik, amely igájába hajtja! a természet erőit. Lám csak, Dánia! és Hollandia elég modern ország, sj ott még manapság is dívik a szél-j malom-kultusz — nem azért, mintha! új Don Quijote-okra várnának a la-j pátok, hanem mert nem kerül pénz-! be. J A mikor a vízimalom fejlesztő-! séről volt szó, a községi ta-! nács ilyeténképp okoskodott s nem! sajnálta azt a párezer forintot, amit! ráköltött. Sőt, ha egy kicsit még! jobban szívén viseli «-az ajándékló-! sorsát, a fűrészmalommal is több! bevételre telhetne szert a tanács,! amelynek elnöke, Tóth elvtárs azt! mondta, hogy nem nagyon lehet! már fejleszteni a telepet, mert nem! elég erős a hajtóenetgia. De azért —J talán — csak ki lehetne még eszelni! valami furfangos dolgot. Például egy! nagyobb víztárolóval nevelni a haj-! tóenergiát... Nerr tudom. De azt hi-! szem, nem ártana, ha szakértőtől! kérnének véleményt. Ugyanis sok! az építkezés, keli az épületfa, a telepj pedig kicsi s az egyetlen szalag nem* képes megbirkózni a vastagabb tör-! zsekkel. • Hanem egy kissé elkalandoztam! Csrefkó Túszlótól. j Már pedig szívesen beszélnék még! róla, hiszen akárcsak jó apámat lát-! nám magam előtt a lisztesgúnyában.! így hát csak annyit még: hulljon a! fellegekből sok eső. növekedjék az! élet s legyen mit önteni a garatba* s ne legyen idejük alvásra a lisz- j tes molnároknak. És csörgedezzen a ! kácsi patak minél erősebben, hadd! forogjanak a kerekek, hadd egyenek j jó fehér kenyeret a jó kácsiak... ! Csata László « — S mi történik, ha mégis üzem­zavar támad?... — Olyan nincs. Nem lehet. Nem állhat meg a munka folyamata. Hogy dicsekszem? Nem én! Ide fi­gyeljen: látta, a határban még zöl­déi a vetés, de mi már felkészültünk a nyári szezonra úgy, hogy a legna­gyobb forgalom idején sem lehet za­var. A nagyjavítást megcsináltuk, a szitákba új selymet tettünk. Ná-. lünk már csak az okozhat meglepe­tést, ha a patak visszafelé folyna. Abból meg nem lesz semmi... — No, igen! De ha már a Kács a saját, illetve a község malmára oly buzgón hajtja a vizet, származik-e abból valami haszon? — Nem sok. évi 25—30,000 forint tiszta nyereséget ad. Meg aztán a pataktáplálta dinamó — itt van a mellettünk levő kis sufniban — el­látja villanyfénnyel a malmot, a ta­nácsházát, a földművesszövebkezetet és a kultúrotthont. Hát nem elég ez? Hozzászoktunk már a mamut.szá- mokhoz, a fejlődéssel járó megnöve­kedett kapacitáshoz, s szinte moso­lyogni kellett rajta, amikor a lisztes molnár ígv dicsekedett: — A községi tanács malma, már mint ez, egy óra alatt 60 kilogramm gabonát és 2 mázsa kukoricát őröl. illetve megdarál. Nem illendőségből parancsoltam le arcomról a mosolyt, hanem azért, mert rájöttem annak a közmondás­nak az igazságára, amely így mond­ja: »ajándék lónak ne nézd a fogát!« A meglévő nagyok mellett bárcsak több ilyen apró vízimalmunk lenne! félperc jutott a csendesebb beszédre is. Ilyenformán: — Nem értem a mai fiatalságot — mondta ez a harmincegynéhány éves »fehér« ember —, miért húzó­dozik annyira a molnárságtól. Nehéz mesterség, az igaz, de aki szereti a változatos munkát, ebben a szakmá­ban módját leli. Aki egyszer meg­szokta, el sem tudja képzelni az éle­tét zúgó kerekek, csattogó hajtószíj­jak, édeskés lisztpor-illat és buzo­gány nélkül, amivel a darálókövet »fogazzuk«. Nemrégiben értekezleten voltam az István-malomban s itt be­széltünk róla, mi lesz, ha elapad az utánpótlás? Miből sütnek kenyeret? F eleletre azonban már nem volt ideje. Hirtelen csupa fül lett, bosszúsan dörmögött s egy pillanat alatt eltűnt a szemem elől a kere­kek labirintusában. Amikor kisvár­tatva visszatért, így folytatta mon­dóik áj át: — Hanem azt is megírhatja, hogy aki egyszer ezt a szakmát választot­ta, jól tanulja meg a mesterségét. Nem hallotta az előbb? Nos, én meg­hallottam. Üres járattal forgott az egyik kerék... A molnár idegszálai össze vannak kötve a malom szerke­zetével s minden zörejről azonnal fel kell ismernie, hol van és mi okozza a rendellenességet. Üjra őrölni nem lehet és sem a falu, sem a környező községekből idesereglő termelők nem tűrik a »selejtet«. A mi szak­mánkban egy egyszerű csavarlazulás is olyan komplikációt okozhat, amelytől azonnal rendellenessé válik az őrlés vérkeringése. M i mindenre felhasználható a természetadta energia! Itt van mindjárt példának a kácsi patak, ez a szelíd, magát alig észrevétető, ko­mor dombok között bujkáló ezüst­kígyó. Lerohan a forrásától, játéko­sain megpörgeti a malom vízikere­két, meg a turbináját, s máris tpva- csörgedez. S a hatalmas erő, amit ez a »vékonydongájú legényke« ki­fejt, nem kerül egy fillérbe sem. A molnárok olykor megolajozzák a pa­naszosan nyikorgó kerekeket, amíg aztán jókedvre derülve, elégedetten forognak tovább. De ha már a molnárokról esett szó, — akikről oly keveset beszé­lünk, pedig minden karéj kenyér rájuk emlékeztet — hadd folytas­suk velük leírásunkat, jobban mond­va vele, Csrefkó Lászlóval, az »ab- Sézzal«, aki a délutáni műszakban egyedül vesződik a törpe-malomban. Valami furfangos ember valaha — ki tudná, mikor — kiagyalt egy nó­tát, amit a gazdaember dúdolgatolt e várakozás ráérő perceiben, siettet­vén a lisztcsinálóját, eképen: »Ne aludj el, lisztes molnár, mert a ga­rat üresen jár!« Csrefkó Lászlónak ■— a két molnár egyikének — nem hogy alvásra, de még »szusszantásra« is alig van ideje. Mert képzeljük csak: ha egy ember dirigálja az őr­lőt, a darálót, a kendertörőt és a fű­részgépet —, bizony nincs megállása a lótás-futás közben! Velem is csak úgy tudott szót váltani, hogy meg­álltam a malmot és fűrésztelepet összkötő hídon, s így, túlkiabálva a vízikerék bordázatán átzúgó vizet, meg a fűrészek éles foga okozta si- valkodást, — próbáltuk megérteni egymást. No, persze, azért egy-egy cikkben egy-két helyen pomtatLar fogalmazás történt. A Borsodi Hő­erőműtől kiegészítésül az alábbi le­velet küldték szerkesztőségünk­nek: kint gazdasági szempontból is el- lenőrizniök kell. Az ellenőrzésnek k kell terjednie a jegynyilvántartások ra, a dolgozóknak kiadott jegyei árának beszedésére, az eladott jegyei árának a színház pénztárába történi befizetésére és a színházzal valc rendszeres elszámolásra. Az üzemi közönségszervezők mun­kájának megbecsülése és segítési érdekében a miniszteri rendelet ér­telmében a minisztérium a SZOT- tal együtt rendszeres időközönként megbeszéléseket tart a színházak vezetői és a szakszervezeti közön­ségszervezők között, a szervezőmun­ka tapasztalatainak kicserélésére. A színházak gondoskodnak arról, hogy az üzemi közönségszervezők maguk is előre megismerhessék az előadás­ra kerülő műveket (fontosabb dara­bok esetében esetleg egy-egy jele­netet is bemutatnak a színházak is­mertető előadás keretében). A köz­vetlen kapcsolat elmélyítése céljából a legjobb közönségszervezők részére jútalomelőadásokat is lehet tartani, vagy kisebb ajándékkal is ki lehet nyílvánítani a közönségszervezők megbecsülését. A rendelet a továbbiakban gazda­sági vonatkozású rendelkezéseket tartalmaz. * A MISKOLCI NEMZETI SZÍN­HÁZ az elmúlt időkben több közön­ségszervező értekezletet rendezett. A Vasutas Szakszervezet területi bi­zottságával tartott értekezleten a szakszervezet pénz- és könyvjuta­lomban részesítette a legjobb vas­utas közönségszervezőket. 300 forint pénzjutalmat kapott Balogh Béla, a MÁV Járműjavító Üzemi Vállalat dolgozója, 200 forint pénzjutalmat kapott Pallai Vera, a diósgyőri fű­tőház közönségszervezőié. Könyvju­talomban részesült Illés Mária, a személypályaudvar, Berike László, a MÁV Igazgatóság és Szombatfalvi Ferenc, a fűtőházfőnökség közönség­szervezője. A színház a szezon végéig rend­szeresíti a nagyobb üzemekben a közönségszervező értekezleteket. A KÖZÖNSÉGSZERVEZÉS CÉL­JA, hogy a dolgozók szélesebb réte­geivel ismertesse meg a színházi kultúrát, színházi látogatásra nevelje azokat a dolgozókat is, akik a Horthy- világban színházba nem járhattak, felkeltse a közönség érdeklődését el­sősorban olyan előadások iránt, ame­lyeknek mondanivalója, művészi színvonala a szocialista kultúra épí­tését, a közönség gondolkodásmódjá­nak szocialista szemléletűvé formá­lását szolgálja. Ezért a közönség- szervezés nem csupán a színházaik teendője, hanem társadalmi tevé­kenység is, amely a szakszervezetek kulturális feladatai közé tartozik. A Szakszervezetek Országos Ta­nácsa továbbra is a szakszervezetek egyik fontos kulturális feladatának tartja a közönségszervezés ellátását és ennek érdekében újból mozgósí­tani kívánja a szakszervezeti aktí­vákat az üzemi közönségszervezés megjavítására. Az üzemi közönség- szervezés megjavítása és hatéko- • nyabbá tétele céljából a művelődés- ügyi miniszter a közelmúltban ren­deletet is kiadott. A miniszteri rendelet hangsúlyoz­za, hogy a színházaknak az eddigi­nél fokozottabban kell támaszkod­nak a szakszervezeti közönségszer­vezőik tevékenységére és a közönség­szervezési munkát döntően a szak- szervezetek közreműködésére kell építeni. A szakszervezeti közönség- szervezést önkéntes vállalkozás alapján, társadalmi munkában, az egyes üzemi bizottságok által meg­bízott dolgozók, az üzemi közönség- szervezők látják el az üzemi bizott­ság vezetője és az üzem vezetője ál­tal kiadott megbízólevél alapján. A megbízást vissza lelhet vonni, ha a közönségszervező hanyagul látja el q munkáját, vagy a munkaviszonya megszűnik. A megbízás visszavoná­sáról az érdékelt színházat (Miskolc esetében a Miskolci Nemzeti Szín­házat) haladéktalanul értesíteni kell. Az üzemi bizottságoknak és a szakszervezeti központoknak a kö­zönségszervező munkáját időszakon­A közönségszervezésről

Next

/
Thumbnails
Contents