Észak-Magyarország, 1958. június (14. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-05 / 131. szám
2 ESZAKMAGYARORSZÄG Csütörtök, 1958. június 5. Nincs messze az idő, amikor a szocialista országok nemcsak az ipari termelés fejlődésének ütemében, hanem a termelés voiumenjében is elhagyják a legíejiettebb tőkés országokat Szemelvényeit ÍV. Sz. Hruscsov elvtárs beszédéből A Bolgár Kommunista Párt VII. kongresszusán június 3-án N. Sz. Hruscsov megállapította, hogy a bolgár gazdaság gyors fejlődése, a bolgár nép anyagi jólétének szakadatlan javulása és művelődési szin- vonalának emelkedése újabb meggyőző bizonyítéka a szocializmus fölényének a kapitalizmussal szemben. Egyetlen tőkés ország sem tudott ilyen gyorsan akkora jelentős sikereket kivívni gazdaságának fejlesztésében, mint a szocializmus útjára lépett országok — hangsúlyozta, majd így folytatta: Bulgária lényegében nagyobb sikereket ért el gazdaságának és kultúrájának fellendítésében, mint tőkés szomszédai, Görögország és Törökország. Hruscsov kifejezte azt a szilárd meggyőződését, hogy nincs messze az idő, amikor a szocialista országok nemcsak az ipari termelés fejlődésének ütemében, hanem a termelés voiumenjében is elhagyják a legfejlettebb tőkés országokat. A szocialista országok gazdasági együttműködésének több kérdésével foglalkozva Hruscsov hangsúlyozta, hogy ez az együttműködés kétségtelenül meghonosítja az egyes országok termelő erőinek fejlődését, s az egész szocialista tábor gazdasági erejének megszilárdítását. Hruscsov megállapította, hogy a legutóbbi moszkvai tanácskozás ismételten bebizonyította, milyen mélyen érdekeltek a szocialista országok népei abban, hogy tovább erősítsék baráti egységüket, fejlesszék a szocialista tábor államainak együttműködését. Elutasította a buíjsoá ideológusoknak azt az állításai, hogy a szocialista tábor megalakulása és megerősödése korlátozza a benne résztvevő országok önállóságát és nemzeti függetlenségét. Kijelentette: »A szocialista országok együttműködésének gyakorlata, a szocializmus világrendszerének megalakulása óta, meggyőző erővel bizonyítja, hogy éppen a szocializmus hozza meg a népek teljes állami önállóságát.« Valamennyi párt —• mondotta — alkotó módon alkalmazva a marxizmus—leninizmus általános elveit, csaját országának viszonyai között, maga dolgozza ki eme elvek megvalósításának legcélravezetőbb konkrét formáit, s ezzel is gazdagítja a szocialista építés elméletét és (gyakorlatát, hozzájárul a marxizmus—leninizmus továbbfejlesztéséhez. A szocialista forradalom és a szocialista építés elméletét és gyakorlatát óriási mértékben gazdagítja a Kínai Kommunista. Párt, amely a marxizmus-leniniz^fcus általános igazságait mesteri módon alkalmazza a forradalmi gyakorlatban és a szócialista építésben. Kijelentette továbbá: A marxi- lenini elmélet fejlődése szempontjából nagy jelentőségű, hogy az európai és ázsiai szocialista országok kommunista és munkáspártjai alkotó módon megoldják az átmeneti időszak problémáit. Ebből a szempontból igen fontos az a tapasztalat, amelyet a Bolgár Kommunista . Párt a mezőgazdaság szocialista átszervezésében szerzett. A Bolgár Kommunista Párt tapasztalatai ismételten megerősítették, hogy bármilyenek legyenek is a nemzeti sajátosságok, a széles paraszti tömegeket nem lehet más úton elvezetni a szocializmushoz, csak a lenini szövetkezeti tervnek az életben kipróbált útján. A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének programtervezetében fogiáit, elvileg helytelen állításokkal foglalkozva Hruscsov a következőket mondotta: »Hogyan lehet azt állítani; hogy az utóbbi 10 esztendőben a marxi-lenini gondolat fejlődése — különösen ami az átmeneti időszak törvényszerűségeinek kidolgozását illeti — megállóit? Hiszen éppen ezekben az években a Szovjetunió Kommunista Pártja^ valamint az egész nemzetközi kommunista mozgalom annyi újat vitt a marxi-lenini elméletbe!« Azok az állítások — mondotta — mintha a marxi—lenini elmélet fejlődésében . „űrök”- mutatkoznának, ellentmondanak a valóságnak, és arról tanúskodnak, hogy a jugoszláv vezetők nem ismerik más országok szocialista, éri'. -lsének gyakorlatát, a testvéri kommunista és munkáspárté*- tapasztalatait, Hruscsov visszautasította a jugo- ,szláv vezetőknek azokat a kísérleteit, hogy prakticizmussal vádolják meg más szocialista országok pártjait. A jugoszláv elvtársak — mondotta — prakticizmuson nyilván azt értik, hogy ezek a pártok erőfeszítéseiket elsősorban olyan gyakorlati intézkedések kidolgozására é:s megvalósítására fordítják, amelyek a gazdaság és a művelődés fejlődését, a népek jólétének felemelését biztosítják. Mi úgy gondoljuk, hogy az ilyen „prakticizmus” megfelel a népi tömegek alapvető érdekelnék, a szocializmus érdekeinek. A szocialista építés minden gyakorlati kérdése egyidejűleg olyan elméleti kérdés is, amely közvetlen kapcsolatban van a marxizmus—le-, niinizmus alkotó továbbfejlesztésével. Egjdiket a másiktól elválasztani nem lehet. Nem szeretnénk senkit, sem megsérteni -- jegyezte meg — de mégis fel kell termem azt a kérdést, amely mindenütt foglalkoztatja a becsületes kommunistákat: vajon az imperialista főkolomposok, akik szeretnék letörölni a föld színéről a szocialista államokat és megfojtani a kommunista mozgalmat, ugyanakkor miért adnak pénzügyi támogatást az egyik szocialista országnak, miért adnak neki kedvező hiteleket, ingyen alamizsnát? Hiszen senki sem hiszi el, hogy a világon kétféle szocializmus van: az egyik, amelyet dühödten támad a nemzetközi reakció, és a másik, amelyet az imperialisták elfogadhatónak találnak és segítséget, támogatást nyújtanak neki. Ennek az országnak a képviselői azt állítják — folytatta Hruscsov —, hogy mi letértünk a marxizmus— leninizmus útjáról és ők képviselik a helyes álláspontot. Eléggé furcsa helyzet áll elő: Az imperialisták: ennek az országnak a révén akarják »továbbfejleszteni a marxizmust— leniinizimust«. Ugyanakkor, amikor az imperialisták egyesült erővel támadnak a szocializmus, a munkásosztály ellen — egyes vezetők, akik magukat a szocializmus bajnokainak nevezik, igyekeznék megtörni a munkásosztály lendületét a kapitalizmus elleni harcban, gyengíteni akarják a munkásosztály élcsapatát, az egyes kommunista és munkáspártokat, lazítani akarják a szocialista országok egységét. Hruscsov 'hangsúlyozta: Azok az imperialista remények, hogy aláaknázhatják a szocialista államokat, már önmagukban kudarcra vannak ítélve, amint ez mindannyiszor meg is történt az imperialistákkal, amikor a kommunista és munkáspártok egységének meggyengítésére építették számításaikat; Hruscsov a továbbiakban megállapította, hogy az összes kommunista és munkáspártok teljes egységről tettek tanúbizonyságot, amikor határozottan elitélték a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége programtervezetének a marxizmus-lenini zmussal ellentmondó revizionista tételeit. Ezzel összefüggésben több észrevételt tett az SZKP’és a JKSZ kapcsolatairól. A többi között emlékeztetett arra a kezdeményezésre, amelyet 1955- ben az SZKP tett, hogy megszüntesse az 1949—1955 között fennállott konfliktust, rendezze a két ország viszonyát, marxi-lenini alapon helyreállítsa a kapcsolatot és* az együttműködést az SZKP és a JKSZ között. k Az élet azonban megmutatta, hogy a múlt terhe túlságosan nagy súllyal nehezedik a jugoszláv vezetőkre '■— mondotta Hruscsov — s bebizonyosodott, nem kénesek szakítani helytelen nézeteikkel és szilárdan a marxizmus-leninizmus alapjára állni. A .jugoszláv vezetők a kapcsolatok rendezése után is folytatták szovjetéi!enes megnyilatkozásaikat, kirohanásokat intéztek a szocialista tábor és a testvéri , kommunista nártok ellen. Meg- nvHatkoz^c-'ikkal és cselekedeteikkel különösen a magyarországi események ideién okoztak nagy kárt a szocializmus ügyének. Hruscsov kijelentette, hogy a jugoszláv vezetőik a szocialista országok és a testvérpártok ellen irányúló szakad ár cselek edeteikkel Jugoszláviát és a JKSZ-t elszigetelték a szocialista országoktól és a nemzetközi kommunista mozgalomtól. Annak a korábbi megállapodásnak ellenére, hogy a JKSZ küldöttsége majd részt vesz a szocialista országok testvérpártjadnak készülő tanácskozásán és e tanácskozás nevében kiadandó nyilatkozattervezet kidolgozásában — a jugoszláv vezetők eltértek a megállapodásoktól. TJgy döntöttek, hogy salát külön platformmal —- a JKSZ programtervezetével állnak elő. Hangsúlyozva, hogy ez a program a jugoszláv kommunisták belügye, Hruscsov kijelentette, hogy mivel ez a tervezet, más pártokról és a szocialista országokról célzatos, sértő megállapításokat tartalmaz és revízió alá veszi a márxizmus—leninizmus forradalmi elméletének alapjait, az SZKP egyenesen kötelességének tartotta, hogy megbírálja ennek az okmánynak marxistaellenes tételeit. Nekünk az volt a véleményünk és ma is az — mondotta —, hogy a népek békéjéért és biztonságáért folyó harcban minden módon erősíteni kell az összes országok együttműködését. Ezt a kapcsolatot mi fenn akarjuk tartani a Jugoszláv Szövetségi Nép- köztársasággal is. Ha partvonalon nem valósul meg az együttműködés, akkor állami vonalon fogunk normális kapcsolatokat fenntartani Jugoszláviával, s ezeket a kapcsolatokat tovább is fejlesztjük. Ugyanakkor nyíltan kijelentjük, 'hogy nem fogunk belenyugodni az ideológiai kérdések elferdítésébe, őrködni fogunk a marxi-lenini pártok egységén és harcolunk a forradalmi elmélet tisztaságáért. (MTI) cÁz omőuiú A gyógyító asszony, dr. Lannert Mária, az újdiósgyőri 28. sz. körzet orvosa. Éppen négy esztendeje járja a környéket. Egyszerűsége, kedvessége láttán még a leghangosabbak is elcsendesednek, türelme a legingerlékenyebb beteget is leszereli. Betegeinek most hosszú ideig nélkülözniük kellett orvosukat, ö is beteg volt. Három hónapig feküdt összetört lábbal és most, hogy visszajött, úgy jönnek hozzá öregek és fiatalok, mint a régen nem látott édesanyához. Mennyi tisztelet és nagy-nagy bizalom cseng szavukból, ahogy róla beszélnek... Ott a rendelőintézetben mesélték el, hogyan történt a doktornő balesete. Március 4-én Lannert Mária teljesített éjjeli szolgálatot. Este 9 órakor lázas beteghez hívták. Tíz órakor tudott csak elindulni. Az építkezések miatt azonban autóval nem közelíthette meg a beteg lakását. Elindult hát gyalog, beteg lábával a feltúrt, gidres-. gödrös, rosszul világított utcákon. Elvesztette egyensúlyát. Amikor elesett, tisztán hallatta a reccsenést. Eltört a lába.' Nagy fájdalmai voltak, mégis elsősorban a beteg asszonyért aggódott, aki most hiába várja az orvost. Tudta, ez az asszony két hete szült és a gyermekágyi láz bizony nem gyerekjáték!. .. Amikor tehát segélykiáltásaira elősiettek, nem engedte, hogy kórházba szállítsák, előbb a lázas asz- szonyhoz vitette magát, megvizsgálta, penicillin injekciót adott ,és lázcsillapítót írt a számára. Közben az arca falfehérre sápadt a fájdalomtól, mégsem tágított, amíg a beteget tökéletesen el nem látta. Csak azután engedte, hogy kórházba szállítsák. Három hónapi kényszerpihenő következett. Igaz, ha hagyták volna feljebbvalói, már sokkal előbb dolgozni kezd. így is,már hetek óta (még betegállományban) látogatta a rábízott három iskolát, mert nagyon keserítette a gondolat, hogy betegsége miatt a »gyermekeit« esetleg nem oltják be időben. Lannert Mária meg- hatottan beszél betegeiről, akik a baleset hallatára siettek hozzá, hogy felajánlják segítségüket. A betegség ideje alatt elárasztották Őt ragaszkodásuk jelével, szobájából Sohasem fogyott ki a virág. Még a kicsi iskolások, az elsősök is összegyűjtötték fillérjeiket, csokoládét, virágot vettek a szeretett doktornéninek. A gyógyító asszony már újra a körzetét járja, kedves alakja fel-feltűnik az ismerős utcákon. A környék lakói aggódó szeretettel kísérik lépteit: Vigyázzon lelkem, doktor asszonyka! — kiált utána Tóth néni. — Nincs semmi baj, Tóth mama, — válaszolja ő nevetve. — Hát a maga dereka,, hogy érzi magát?... Es munkája nyomán szűnik a fájdalom, elhalványodnak a lázrózsák. Aggódó szülők, gyermekek, testvérek nyugodtan hajtják álomra fejüket. (M. KJ Szőlőoltás műanyaggal Jól bevált a PVC cső a zöldoltásoknál Oltványsziőíőiiniic termékenységét — a rendszeres szerves- és műtrágyázás mellett -- a tőke hiányok pótlásával növelhetjük meg leggyorsabban. Idősebb oltványszőlőink tőkehiánya helyenikimt eléri, sőt meghaladja a 25—30 százalékot, ami kát. holdan- kiinit átlag 4—5 hl. borveszteséget jelent évente. Oltványszőlőben a hiányzó tőkéket a helyükre telepített gyökeres alainyvesiszőlk' hajtásainak zöld'hajtá- sával, majd az oltvány beérése után, azok helybedömtésével, esetleg a szomszédos tőkehiányhoz azok mélybújtatásával szüntethetjük meg. Iskolázott f ásóit vány ok hiányéban új oltványszőlő-telepítésit is létesíthetünk ilyen módon. E tőkepótlási, illetve telepítési munka során komoly akadályt jelentett az elmúlt években egyrészt az oltópamut hiánya, másrészt az a körülmény, hogy a forgalomban levő ol'tógum [-szalagok az eső és a napfény hatására már néhány nap után elvesztették rugalmasságukat, és az oltásról s lepállottak. Emiatt az oltások eredési százaléka általában alacsony volt (30— 35 %•) A zöldoltás bekötésével járó nehézségektől sokan visszariadtak, így a zöldolt ások alkalmazása az utóbbi éveikben legtöbb szőlóvidé- künikcin erősen visszaesett.. Leskó Istvánnak, a Tokajhegy- aljai Állami Gazdaság igazgatójának alább ismertetendő szőlő- zöldoltási új módszere az előbb elmondott nehézségeket kiküszöböli, kezdő oltók által is könnyebben végrehajtható és a pamuttal, vagy oltógumival készült zöldoltásnál jóval termékenyebb. Ezzel az eljárással az átlagos 250 darabról 500—'600 darabra növelhető a napi teljesítmény, az eredési százalék pedig 30—50 százalékról 80— 90 százalékra emelkedik. így a régi eljárással szemben az oltás termékenysége háromszorosára, négyszeresére emelhető. Az új zöldolitási módot a Tokaj- hegyaljai Állami Gazdaságban 1956. év nyarán alkalmazták elsőízben nagyüzemi méretekben s az eljárás mindéin tekintetben bevált. A íclkaj- hegyaljaá szőlőtermelők körében azóta egyre fokozódó mértékben terjed eQl az alkalmazása. Az oltáshoz — a bekötés helyett ■— PVC műanyagból készült csövecskéket használnak, mely kapható minden földművesszövetkezeti boltban. A PVC cső áttetsző és rugalmas, falvastagsága fél milliméter, de lehetőleg azon aluli méretű legyen. A cső belső átmérőjénél a gyártás alkalmazkodik a szőlő-zöld- hajííások vastagságához, ennek megfelelően 5 milliméter, 7 milliméter és 9 milliméter, belső átmérővel készül. A PVC cső hosszú tekercsekben kerül forgalomba, amelyet felhasználás előtt 2 és fél1—3 centiméteres darabokra fel kell! vágni. Egy kilogramm PVC csőből mintegy 2000 darab két és fél, három cm-es csövecske nyerhető, tehát 1 kilogrammal körülbelül 2000 darab oltványt készíthetünk. Az anyag költsége oütványonkiint 4—5 fillérre telhető. A PVC cső rugalmassága révén egyenletesen és jól szorítja a teljes beforradásig a nemescsiapöt az alanyhoz, s az oltás helyénél tökéletes védelmet nyújt. Az oltás kivitelezése egyszerűbb, mint a kötözéssel készített zöldol- tásmál. Maga az oltási művelet teljesein azonos az eddig alkalmazott hasítékba. való ékezesse!, csak a PVC cső alkalmazása jelent újítást, ezt kell jól megtanulni. A szőlőhajtások oflitiásra váló érettsége szempontjából a követelmények ugyanazok, mint általában a zöld- oltások esetéiben. Sem túl zsenge, sem fás, hanem kellő rugalmasságú legyen úgy az alany, mint a nemes hajtás, hogy meghajlítva ne törjön könnyen. Ujjainkkal megszorítva, a nyomásnak rugalmasan enged, kissé roppan és »drótos« tapintású; A hajtást éles késsel keresztiben átvágva, a bélszövet még nem fehérszínű, tehát a bél és háncsrész színben még nem válnak el egymástól. Az oitóhaj'táson a felihasználandó oltórügy melletti hónaljhajtás legfeljebb 1—2 leveles legyen, lehetőleg kaccsal az ellenkező oldalán. Az oltóhajtás olyan vastag legyen, mint a beoltandó alany bütykének vastagsága, ahol az oltást végezzük. Az alanyokat oltás előtt gondosan készítjük el, a hónaljhajtásokat tőből távolítsuk el az alanyhajtásokat kötözzük fel a karóhoz. Az oltáshoz feldarabolt PVC csövecskéket az oltást végző dolgozó — egy arra, alkalmas bőr, vagy vá- szontasakban méret szerint elkülönítve — kösse fel a derekára, hogy az oltásinál bármelyük méret szerinti csövecskét egy mozdulattal ki vehesse. Az oltás menete ezek után a következő: A beoltandó alanyon a beoltásra szánt rügy (bütyök) felett 4—5 centiméterre a hajtást levágjuk. A bütyök két oldaliéról a levelet a hónai j.h ajtóssal együtt — és ha van rajta, akkor a kacsot is .— felülről lefelé vágva simán eltávolítjuk, ügyelve arra, hogy a beoltandó bütyök meg ne sérüljön. Ezután elvégezzük az alanyhajtáson, a 'bütyök felett meghagyott 4—5 centiméteres rész behasít ását hosszanti irányban, felülről lefelé, egészen a bütyök közepéig, ügyelve, hogy a behasiítás azon túl ne halad jón. A behasítás a bütykön elhelyezkedett levéllel és kaccsal ellentétes oldailcn történik. A behasított alanyra ezután ráhúzzuk a vastagságnak megfelelő méretű PVC csövet úgy, hogy az a 'bütyökre teljesen ráhúzódjon, a cső hossza pedig körülbelül a feléig takarja a bütyök feletti behasított részt. A legjobb méret az, amikor a PVC cső a bütyköt szorosan takarja, d'e arra erőltetés nélkül csúszik rá. Ezután kiválasztjuk a megfelelő oltóhajtást, amely vastagságának kib.- egyeznie kell az alanyon beoltandó bütyök vastagságával'. Az oil tóhajtáson lehetőleg csak egy 'kis levélke legyen. A kiválasztás után kétoldali éket vágunk az oltóbajt'ásotn. Az ék hossza 1—1,5 centiméter legyen. Ha elkészült az ékezés, az oltó- hajtást behelyezzük a hasítékba, ügyelve, hogy a PVC cső felső széle meg ne sértse az óltócsap oldalán a bámos részt. Addig nyomjuk az oltó- haj tásit a hasítékba, míg az ék éle a hasíték alját, tehát a bütyök közepét el nem éri. Ez akkor következik) be, amikor érezhető, hogy a nyomásnak az oltóhajitás tovább már nem enged. (Mivel a PVC cső áttetsző, ezt a beékeUéskor szemmel iá ellenőrizhetjük.) Fontos tudnivaló,, hogy ne a csövet húzzuk fel az olitó- hajtás fölé, hanem az éket toljuk be a hasítékba, amelyet a cső körülfog és megfelelően szorít. Ezzél az oltvány készen is van, amelyet a karóhoz kötünk; Az oltás további kezelése teljesen azonos az eddigi kezeléssel: az alany hónaljhajtásainak szükség szerinti eltávolításából; a nemes hajtás felkötözéséből és igen gondos permetezésből áli A csövecske eltávolítása kb 6—S hét múlva következik el. Oítókéssseíb a csövön alulról felfelé óvatosan vágást végzünk, ügyelve, hogy az oltványt meg ne sértsük. A lévágott PVC csövet gyűjtsük össze, mert az értékes csereanyag, amelyet a gyártásnál ismét fel lehet használni. Nyomatékosan fel kell hívnom a figyelmet a szőlőtelepítéseink pótlásához vagy felújításához szükséges oltványok termelésével kapcsolatban egy mindig szem előtt tartandó fontos követélményre: az oltáshoz felhasználandó nemes hajtások nagyon gondos kiválogatására. Köztudomású, hogy a legtöbb termesztett szőlőfaj tánlknaik több értékes, termékeny, de ugyanígy több kevésbé értékes, vagy értéktelen, terméketlen változata szerepel ter- mélőszőlőinikben. Elég itt ezek közül a legismertebbekre: a Kadairkara, Furmintra, az Olasz rizlingre síb; utalnom. Amikor egy több évtizedre szóló szőlőtelepítés vagy pótlástőlkék alapját vetjük meg az oltással, a tőkék termékenysége szempontjából rendkívül fontos, hogy a szőlőoltványok készítéséhez a nemes oltó ha jtásokat vagy vcsz- szöket — bármely fajtáról vagy annak változatairól legyein is szó — csak olyan tőkékről szedjük, amelyek jótulaj donságadról (termékenység, jó minőség stb.) saját tapasztalatunkkal meggyőződtünk. Ezzel tőkéink termőképességét, szőlőink jövedelmezőségét nagymértékben emelhetjük és sok «későbbi csalódásnak és felesleges munkának vehetjük elejét. Dór József, megyei szőlészeti főfelügyelő----------------------------------ooo---------------------------------S zázötvenezer forint értékű társadalmi munka A diósigyőrvasgyári 116. számú kohó ipairi tanulóintezet növendékei társadalmi munkában vaissodronykerí- téssel látják el iskolájukat. Munkájukban segítik őket az intézet oktatói, valamint mestereik, míg a Lenin Kohászati Művek anyaggal járul a fiatalok kezdeményezéséhez. A munkát már megkezdték és előreláthat tóíag egy hónapon belül befejezik; Az ipari tanulók munkájának pénzértéke meghaladja a százötvenezer forintot.