Észak-Magyarország, 1958. június (14. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-05 / 131. szám

2 ESZAKMAGYARORSZÄG Csütörtök, 1958. június 5. Nincs messze az idő, amikor a szocialista országok nemcsak az ipari termelés fejlődésének ütemében, hanem a termelés voiumenjében is elhagyják a legíejiettebb tőkés országokat Szemelvényeit ÍV. Sz. Hruscsov elvtárs beszédéből A Bolgár Kommunista Párt VII. kongresszusán június 3-án N. Sz. Hruscsov megállapította, hogy a bolgár gazdaság gyors fejlődése, a bolgár nép anyagi jólétének szaka­datlan javulása és művelődési szin- vonalának emelkedése újabb meg­győző bizonyítéka a szocializmus fölényének a kapitalizmussal szem­ben. Egyetlen tőkés ország sem tudott ilyen gyorsan akkora jelentős sike­reket kivívni gazdaságának fejlesz­tésében, mint a szocializmus útjára lépett országok — hangsúlyozta, majd így folytatta: Bulgária lényegében nagyobb si­kereket ért el gazdaságának és kultúrájának fellendítésében, mint tőkés szomszédai, Görögor­szág és Törökország. Hruscsov kifejezte azt a szilárd meggyőződését, hogy nincs messze az idő, amikor a szocialista országok nemcsak az ipari termelés fejlődé­sének ütemében, hanem a termelés voiumenjében is elhagyják a legfej­lettebb tőkés országokat. A szocialista országok gazdasági együttműködésének több kérdésével foglalkozva Hruscsov hangsúlyozta, hogy ez az együttműködés kétségte­lenül meghonosítja az egyes orszá­gok termelő erőinek fejlődését, s az egész szocialista tábor gazdasági ere­jének megszilárdítását. Hruscsov megállapította, hogy a legutóbbi moszkvai tanácskozás is­mételten bebizonyította, milyen mé­lyen érdekeltek a szocialista orszá­gok népei abban, hogy tovább erő­sítsék baráti egységüket, fejlesszék a szocialista tábor államainak együtt­működését. Elutasította a buíjsoá ideológusok­nak azt az állításai, hogy a szocia­lista tábor megalakulása és megerő­södése korlátozza a benne résztvevő országok önállóságát és nemzeti füg­getlenségét. Kijelentette: »A szocialista országok együtt­működésének gyakorlata, a szo­cializmus világrendszerének megalakulása óta, meggyőző erő­vel bizonyítja, hogy éppen a szo­cializmus hozza meg a népek teljes állami önállóságát.« Valamennyi párt —• mondotta — alkotó módon alkalmazva a marxiz­mus—leninizmus általános elveit, csaját országának viszonyai között, maga dolgozza ki eme elvek megva­lósításának legcélravezetőbb konkrét formáit, s ezzel is gazdagítja a szo­cialista építés elméletét és (gyakor­latát, hozzájárul a marxizmus—le­ninizmus továbbfejlesztéséhez. A szocialista forradalom és a szo­cialista építés elméletét és gyakor­latát óriási mértékben gazdagítja a Kínai Kommunista. Párt, amely a marxizmus-leniniz^fcus általános igazságait mesteri módon alkalmaz­za a forradalmi gyakorlatban és a szócialista építésben. Kijelentette továbbá: A marxi- lenini elmélet fejlődése szempont­jából nagy jelentőségű, hogy az európai és ázsiai szocialista orszá­gok kommunista és munkáspártjai alkotó módon megoldják az átmeneti időszak problémáit. Ebből a szem­pontból igen fontos az a tapaszta­lat, amelyet a Bolgár Kommunista . Párt a mezőgazdaság szocialista át­szervezésében szerzett. A Bolgár Kommunista Párt tapasztalatai is­mételten megerősítették, hogy bár­milyenek legyenek is a nemzeti sa­játosságok, a széles paraszti töme­geket nem lehet más úton elvezetni a szocializmushoz, csak a lenini szö­vetkezeti tervnek az életben kipró­bált útján. A Jugoszláv Kommunisták Szö­vetségének programtervezetében fogiáit, elvileg helytelen állításokkal foglalkozva Hruscsov a következő­ket mondotta: »Hogyan lehet azt állítani; hogy az utóbbi 10 esztendőben a marxi-lenini gondolat fejlődése — különösen ami az átmeneti idő­szak törvényszerűségeinek kidol­gozását illeti — megállóit? Hi­szen éppen ezekben az években a Szovjetunió Kommunista Pártja^ valamint az egész nem­zetközi kommunista mozgalom annyi újat vitt a marxi-lenini elméletbe!« Azok az állítások — mondotta — mintha a marxi—lenini elmélet fej­lődésében . „űrök”- mutatkoznának, ellentmondanak a valóságnak, és ar­ról tanúskodnak, hogy a jugoszláv vezetők nem ismerik más országok szocialista, éri'. -lsének gyakorlatát, a testvéri kommunista és munkáspár­té*- tapasztalatait, Hruscsov visszautasította a jugo- ,szláv vezetőknek azokat a kísérle­teit, hogy prakticizmussal vádolják meg más szocialista országok párt­jait. A jugoszláv elvtársak — mon­dotta — prakticizmuson nyilván azt értik, hogy ezek a pártok erőfeszí­téseiket elsősorban olyan gyakorlati intézkedések kidolgozására é:s meg­valósítására fordítják, amelyek a gazdaság és a művelődés fejlődését, a népek jólétének felemelését bizto­sítják. Mi úgy gondoljuk, hogy az ilyen „prakticizmus” megfelel a népi tömegek alapvető érdekelnék, a szo­cializmus érdekeinek. A szocialista építés minden gya­korlati kérdése egyidejűleg olyan el­méleti kérdés is, amely közvetlen kapcsolatban van a marxizmus—le-, niinizmus alkotó továbbfejlesztésé­vel. Egjdiket a másiktól elválaszta­ni nem lehet. Nem szeretnénk senkit, sem meg­sérteni -- jegyezte meg — de mégis fel kell termem azt a kérdést, amely min­denütt foglalkoztatja a becsületes kommunistákat: vajon az imperialis­ta főkolomposok, akik szeretnék le­törölni a föld színéről a szocialista államokat és megfojtani a kommu­nista mozgalmat, ugyanakkor miért adnak pénzügyi támogatást az egyik szocialista országnak, miért adnak neki kedvező hiteleket, ingyen ala­mizsnát? Hiszen senki sem hiszi el, hogy a világon kétféle szocializmus van: az egyik, amelyet dühödten tá­mad a nemzetközi reakció, és a má­sik, amelyet az imperialisták elfo­gadhatónak találnak és segítséget, támogatást nyújtanak neki. Ennek az országnak a képviselői azt állítják — folytatta Hruscsov —, hogy mi letértünk a marxizmus— leninizmus útjáról és ők képviselik a helyes álláspontot. Eléggé furcsa helyzet áll elő: Az imperialisták: ennek az országnak a révén akarják »továbbfejleszteni a marxizmust— leniinizimust«. Ugyanakkor, amikor az imperia­listák egyesült erővel támadnak a szocializmus, a munkásosztály ellen — egyes vezetők, akik magukat a szocializmus bajnokainak nevezik, igyekeznék megtörni a munkásosz­tály lendületét a kapitalizmus elleni harcban, gyengíteni akarják a mun­kásosztály élcsapatát, az egyes kom­munista és munkáspártokat, lazíta­ni akarják a szocialista országok egységét. Hruscsov 'hangsúlyozta: Azok az imperialista remények, hogy aláak­názhatják a szocialista államokat, már önmagukban kudarcra vannak ítélve, amint ez mindannyiszor meg is történt az imperialistákkal, ami­kor a kommunista és munkáspártok egységének meggyengítésére építet­ték számításaikat; Hruscsov a továbbiakban megálla­pította, hogy az összes kommunista és munkáspártok teljes egységről tettek tanúbizonyságot, amikor hatá­rozottan elitélték a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége programterve­zetének a marxizmus-lenini zmussal ellentmondó revizionista tételeit. Ez­zel összefüggésben több észrevételt tett az SZKP’és a JKSZ kapcsolatai­ról. A többi között emlékeztetett ar­ra a kezdeményezésre, amelyet 1955- ben az SZKP tett, hogy megszüntes­se az 1949—1955 között fennállott konfliktust, rendezze a két ország viszonyát, marxi-lenini alapon hely­reállítsa a kapcsolatot és* az együtt­működést az SZKP és a JKSZ kö­zött. k Az élet azonban megmutatta, hogy a múlt terhe túlságosan nagy súllyal nehezedik a jugoszláv vezetőkre '■— mondotta Hruscsov — s bebizonyo­sodott, nem kénesek szakítani hely­telen nézeteikkel és szilárdan a marxizmus-leninizmus alapjára állni. A .jugoszláv vezetők a kapcsola­tok rendezése után is folytatták szovjetéi!enes megnyilatkozásai­kat, kirohanásokat intéztek a szocialista tábor és a testvéri , kommunista nártok ellen. Meg- nvHatkoz^c-'ikkal és cselekede­teikkel különösen a magyaror­szági események ideién okoztak nagy kárt a szocializmus ügyé­nek. Hruscsov kijelentette, hogy a jugo­szláv vezetőik a szocialista országok és a testvérpártok ellen irányúló szakad ár cselek edeteikkel Jugoszlá­viát és a JKSZ-t elszigetelték a szo­cialista országoktól és a nemzetközi kommunista mozgalomtól. Annak a korábbi megállapodásnak ellenére, hogy a JKSZ küldöttsége majd részt vesz a szocialista orszá­gok testvérpártjadnak készülő ta­nácskozásán és e tanácskozás nevé­ben kiadandó nyilatkozattervezet ki­dolgozásában — a jugoszláv vezetők eltértek a megállapodásoktól. TJgy döntöttek, hogy salát külön plat­formmal —- a JKSZ programterve­zetével állnak elő. Hangsúlyozva, hogy ez a pro­gram a jugoszláv kommunisták belügye, Hruscsov kijelentette, hogy mivel ez a tervezet, más pártokról és a szocialista orszá­gokról célzatos, sértő megállapí­tásokat tartalmaz és revízió alá veszi a márxizmus—leninizmus forradalmi elméletének alapjait, az SZKP egyenesen kötelességé­nek tartotta, hogy megbírálja ennek az okmánynak marxista­ellenes tételeit. Nekünk az volt a véleményünk és ma is az — mondotta —, hogy a né­pek békéjéért és biztonságáért folyó harcban minden módon erősíteni kell az összes országok együttműködését. Ezt a kapcsolatot mi fenn akarjuk tartani a Jugoszláv Szövetségi Nép- köztársasággal is. Ha partvonalon nem valósul meg az együttműködés, akkor állami vonalon fogunk nor­mális kapcsolatokat fenntartani Ju­goszláviával, s ezeket a kapcsolato­kat tovább is fejlesztjük. Ugyanak­kor nyíltan kijelentjük, 'hogy nem fogunk belenyugodni az ideológiai kérdések elferdítésébe, őrködni fo­gunk a marxi-lenini pártok egységén és harcolunk a forradalmi elmélet tisztaságáért. (MTI) cÁz omőuiú A gyógyító asszony, dr. Lannert Mária, az újdiósgyőri 28. sz. kör­zet orvosa. Éppen négy esztendeje járja a kör­nyéket. Egyszerűsége, kedvessége láttán még a leghangosabbak is elcsendesednek, türel­me a legingerléke­nyebb beteget is lesze­reli. Betegeinek most hosszú ideig nélkülöz­niük kellett orvosukat, ö is beteg volt. Három hónapig feküdt össze­tört lábbal és most, hogy visszajött, úgy jönnek hozzá öregek és fiatalok, mint a ré­gen nem látott édes­anyához. Mennyi tisztelet és nagy-nagy bizalom cseng szavukból, ahogy róla beszélnek... Ott a rendelőintézet­ben mesélték el, ho­gyan történt a doktor­nő balesete. Március 4-én Lan­nert Mária teljesített éjjeli szolgálatot. Este 9 órakor lázas beteg­hez hívták. Tíz órakor tudott csak elindulni. Az építkezések miatt azonban autóval nem közelíthette meg a be­teg lakását. Elindult hát gyalog, beteg lábá­val a feltúrt, gidres-. gödrös, rosszul világí­tott utcákon. Elvesz­tette egyensúlyát. Amikor elesett, tisztán hallatta a reccsenést. Eltört a lába.' Nagy fájdalmai voltak, még­is elsősorban a beteg asszonyért aggódott, aki most hiába várja az orvost. Tudta, ez az asszony két hete szült és a gyermekágyi láz bizony nem gyerek­játék!. .. Amikor tehát segélykiáltásaira elő­siettek, nem engedte, hogy kórházba szállít­sák, előbb a lázas asz- szonyhoz vitette ma­gát, megvizsgálta, pe­nicillin injekciót adott ,és lázcsillapítót írt a számára. Közben az arca falfehérre sápadt a fájdalomtól, mégsem tágított, amíg a bete­get tökéletesen el nem látta. Csak azután en­gedte, hogy kórházba szállítsák. Három hónapi kény­szerpihenő következett. Igaz, ha hagyták volna feljebbvalói, már sok­kal előbb dolgozni kezd. így is,már hetek óta (még betegállo­mányban) látogatta a rábízott három iskolát, mert nagyon keserí­tette a gondolat, hogy betegsége miatt a »gyermekeit« esetleg nem oltják be időben. Lannert Mária meg- hatottan beszél bete­geiről, akik a baleset hallatára siettek hoz­zá, hogy felajánlják segítségüket. A beteg­ség ideje alatt elárasz­tották Őt ragaszkodá­suk jelével, szobájából Sohasem fogyott ki a virág. Még a kicsi is­kolások, az elsősök is összegyűjtötték fillér­jeiket, csokoládét, vi­rágot vettek a szeretett doktornéninek. A gyógyító asszony már újra a körzetét járja, kedves alakja fel-feltűnik az ismerős utcákon. A környék lakói aggódó szeretet­tel kísérik lépteit: Vi­gyázzon lelkem, doktor asszonyka! — kiált utána Tóth néni. — Nincs semmi baj, Tóth mama, — válaszolja ő nevetve. — Hát a ma­ga dereka,, hogy érzi magát?... Es munkája nyomán szűnik a fájdalom, el­halványodnak a láz­rózsák. Aggódó szülők, gyermekek, testvérek nyugodtan hajtják álomra fejüket. (M. KJ Szőlőoltás műanyaggal Jól bevált a PVC cső a zöldoltásoknál Oltványsziőíőiiniic termékenységét — a rendszeres szerves- és műtrágyá­zás mellett -- a tőke hiányok pótlásá­val növelhetjük meg leggyorsabban. Idősebb oltványszőlőink tőkehiánya helyenikimt eléri, sőt meghaladja a 25—30 százalékot, ami kát. holdan- kiinit átlag 4—5 hl. borveszteséget jelent évente. Oltványszőlőben a hiányzó tőké­ket a helyükre telepített gyökeres alainyvesiszőlk' hajtásainak zöld'hajtá- sával, majd az oltvány beérése után, azok helybedömtésével, esetleg a szomszédos tőkehiányhoz azok mély­bújtatásával szüntethetjük meg. Is­kolázott f ásóit vány ok hiányéban új oltványszőlő-telepítésit is létesíthe­tünk ilyen módon. E tőkepótlási, il­letve telepítési munka során komoly akadályt jelentett az elmúlt években egyrészt az oltópamut hiánya, más­részt az a körülmény, hogy a for­galomban levő ol'tógum [-szalagok az eső és a napfény hatására már né­hány nap után elvesztették rugal­masságukat, és az oltásról s lepállot­tak. Emiatt az oltások eredési szá­zaléka általában alacsony volt (30— 35 %•) A zöldoltás bekötésével járó nehézségektől sokan visszariadtak, így a zöldolt ások alkalmazása az utóbbi éveikben legtöbb szőlóvidé- künikcin erősen visszaesett.. Leskó Istvánnak, a Tokajhegy- aljai Állami Gazdaság igazgató­jának alább ismertetendő szőlő- zöldoltási új módszere az előbb elmondott nehézségeket kikü­szöböli, kezdő oltók által is könnyebben végrehajtható és a pamuttal, vagy oltógumival ké­szült zöldoltásnál jóval termé­kenyebb. Ezzel az eljárással az átlagos 250 darabról 500—'600 darabra növelhető a napi teljesítmény, az eredési szá­zalék pedig 30—50 százalékról 80— 90 százalékra emelkedik. így a régi eljárással szemben az oltás termé­kenysége háromszorosára, négysze­resére emelhető. Az új zöldolitási módot a Tokaj- hegyaljai Állami Gazdaságban 1956. év nyarán alkalmazták elsőízben nagyüzemi méretekben s az eljárás mindéin tekintetben bevált. A íclkaj- hegyaljaá szőlőtermelők körében az­óta egyre fokozódó mértékben ter­jed eQl az alkalmazása. Az oltáshoz — a bekötés helyett ■— PVC műanyagból készült csö­vecskéket használnak, mely kapható minden földművesszövetkezeti bolt­ban. A PVC cső áttetsző és rugal­mas, falvastagsága fél milliméter, de lehetőleg azon aluli méretű le­gyen. A cső belső átmérőjénél a gyártás alkalmazkodik a szőlő-zöld- hajííások vastagságához, ennek meg­felelően 5 milliméter, 7 milliméter és 9 milliméter, belső átmérővel ké­szül. A PVC cső hosszú tekercsekben kerül forgalomba, amelyet felhasz­nálás előtt 2 és fél1—3 centiméteres darabokra fel kell! vágni. Egy kilogramm PVC csőből mint­egy 2000 darab két és fél, há­rom cm-es csövecske nyerhető, tehát 1 kilogrammal körülbelül 2000 darab oltványt készíthe­tünk. Az anyag költsége oütványonkiint 4—5 fillérre telhető. A PVC cső ru­galmassága révén egyenletesen és jól szorítja a teljes beforradásig a nemescsiapöt az alanyhoz, s az oltás helyénél tökéletes védelmet nyújt. Az oltás kivitelezése egyszerűbb, mint a kötözéssel készített zöldol- tásmál. Maga az oltási művelet tel­jesein azonos az eddig alkalmazott hasítékba. való ékezesse!, csak a PVC cső alkalmazása jelent újítást, ezt kell jól megtanulni. A szőlőhajtások oflitiásra váló érett­sége szempontjából a követelmények ugyanazok, mint általában a zöld- oltások esetéiben. Sem túl zsenge, sem fás, hanem kellő rugalmasságú legyen úgy az alany, mint a nemes hajtás, hogy meghajlítva ne törjön könnyen. Ujjainkkal megszorítva, a nyomásnak rugalmasan enged, kissé roppan és »drótos« tapintású; A hajtást éles késsel keresztiben átvágva, a bélszövet még nem fehér­színű, tehát a bél és háncsrész szín­ben még nem válnak el egymástól. Az oitóhaj'táson a felihasználandó oltórügy melletti hónaljhajtás legfel­jebb 1—2 leveles legyen, lehetőleg kaccsal az ellenkező oldalán. Az ol­tóhajtás olyan vastag legyen, mint a beoltandó alany bütykének vas­tagsága, ahol az oltást végezzük. Az alanyokat oltás előtt gondo­san készítjük el, a hónaljhajtá­sokat tőből távolítsuk el az alanyhajtásokat kötözzük fel a karóhoz. Az oltáshoz feldarabolt PVC csö­vecskéket az oltást végző dolgozó — egy arra, alkalmas bőr, vagy vá- szontasakban méret szerint elkülö­nítve — kösse fel a derekára, hogy az oltásinál bármelyük méret szerinti csövecskét egy mozdulattal ki vehes­se. Az oltás menete ezek után a következő: A beoltandó alanyon a beoltásra szánt rügy (bütyök) felett 4—5 centi­méterre a hajtást levágjuk. A bütyök két oldaliéról a levelet a hónai j.h aj­tóssal együtt — és ha van rajta, ak­kor a kacsot is .— felülről lefelé vágva simán eltávolítjuk, ügyelve arra, hogy a beoltandó bütyök meg ne sérüljön. Ezután elvégezzük az alanyhajtáson, a 'bütyök felett meg­hagyott 4—5 centiméteres rész be­hasít ását hosszanti irányban, felülről lefelé, egészen a bütyök közepéig, ügyelve, hogy a behasiítás azon túl ne halad jón. A behasítás a bütykön elhelyezkedett levéllel és kaccsal el­lentétes oldailcn történik. A behasított alanyra ezután ráhúz­zuk a vastagságnak megfelelő méretű PVC csövet úgy, hogy az a 'bütyökre teljesen ráhúzódjon, a cső hossza pedig körülbelül a feléig takarja a bütyök feletti behasított részt. A legjobb méret az, amikor a PVC cső a bütyköt szorosan takarja, d'e arra erőltetés nélkül csúszik rá. Ezután kiválasztjuk a megfelelő ol­tóhajtást, amely vastagságának kib.- egyeznie kell az alanyon beoltandó bütyök vastagságával'. Az oil tóhaj­táson lehetőleg csak egy 'kis levélke legyen. A kiválasztás után kétoldali éket vágunk az oltóbajt'ásotn. Az ék hossza 1—1,5 centiméter legyen. Ha elkészült az ékezés, az oltó- hajtást behelyezzük a hasítékba, ügyelve, hogy a PVC cső felső széle meg ne sértse az óltócsap oldalán a bámos részt. Addig nyomjuk az oltó- haj tásit a hasítékba, míg az ék éle a hasíték alját, tehát a bütyök köze­pét el nem éri. Ez akkor következik) be, amikor érezhető, hogy a nyo­másnak az oltóhajitás tovább már nem enged. (Mivel a PVC cső áttet­sző, ezt a beékeUéskor szemmel iá ellenőrizhetjük.) Fontos tudnivaló,, hogy ne a csövet húzzuk fel az olitó- hajtás fölé, hanem az éket toljuk be a hasítékba, amelyet a cső körülfog és megfelelően szorít. Ezzél az olt­vány készen is van, amelyet a ka­róhoz kötünk; Az oltás további kezelése telje­sen azonos az eddigi kezelés­sel: az alany hónaljhajtásainak szükség szerinti eltávolításából; a nemes hajtás felkötözéséből és igen gondos permetezésből áli A csövecske eltávolítása kb 6—S hét múlva következik el. Oítókéssseíb a csövön alulról felfelé óvatosan vá­gást végzünk, ügyelve, hogy az olt­ványt meg ne sértsük. A lévágott PVC csövet gyűjtsük össze, mert az értékes csereanyag, amelyet a gyár­tásnál ismét fel lehet használni. Nyomatékosan fel kell hívnom a figyelmet a szőlőtelepítéseink pótlá­sához vagy felújításához szükséges oltványok termelésével kapcsolatban egy mindig szem előtt tartandó fon­tos követélményre: az oltáshoz fel­használandó nemes hajtások nagyon gondos kiválogatására. Köztudomású, hogy a legtöbb ter­mesztett szőlőfaj tánlknaik több érté­kes, termékeny, de ugyanígy több kevésbé értékes, vagy értéktelen, terméketlen változata szerepel ter- mélőszőlőinikben. Elég itt ezek közül a legismertebbekre: a Kadairkara, Furmintra, az Olasz rizlingre síb; utalnom. Amikor egy több évtizedre szóló szőlőtelepítés vagy pótlástőlkék alapját vetjük meg az oltással, a tő­kék termékenysége szempontjából rendkívül fontos, hogy a szőlőoltványok készítéséhez a nemes oltó ha jtásokat vagy vcsz- szöket — bármely fajtáról vagy annak változatairól legyein is szó — csak olyan tőkékről szedjük, amelyek jótulaj donságadról (ter­mékenység, jó minőség stb.) sa­ját tapasztalatunkkal meggyő­ződtünk. Ezzel tőkéink termőképességét, sző­lőink jövedelmezőségét nagymér­tékben emelhetjük és sok «későbbi csalódásnak és felesleges munkának vehetjük elejét. Dór József, megyei szőlészeti főfelügyelő----------------------------------ooo---------------------------------­S zázötvenezer forint értékű társadalmi munka A diósigyőrvasgyári 116. számú ko­hó ipairi tanulóintezet növendékei tár­sadalmi munkában vaissodronykerí- téssel látják el iskolájukat. Munká­jukban segítik őket az intézet okta­tói, valamint mestereik, míg a Lenin Kohászati Művek anyaggal járul a fiatalok kezdeményezéséhez. A mun­kát már megkezdték és előreláthat tóíag egy hónapon belül befejezik; Az ipari tanulók munkájának pénz­értéke meghaladja a százötvenezer forintot.

Next

/
Thumbnails
Contents