Észak-Magyarország, 1958. június (14. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-04 / 130. szám

Szerűm, 1958. június 4. cszakmagyarország 3 A MÁV figyelmébe Kilencven kilométer az nem hatvan kilométer! VASÁRNAP, június elsején haj­nalban új vasúti menetrend szerint közlekednek a vonatok. Ez már meg­szokott dolog. Lényeges eltérések ugyan nincsenek, a néhány perces változások azonban sokat jelentenek a zavartalanabb vasúti forgalom biztosításában. De nem is erről van szó. hiszen néhány perces korábbi, vagy későbbi indulás nem zavarja az utazóközönséget. A bonyodalom egy másik; az új menetrenddel egyidő- ben »életbelépett« szabály miatt tör­tént, Illetve történik most már há­rom egész napja. A MÁV ugyanis a távolsági vonatokon utazó dolgozóik érdekében úgy döntött hogy az ilyen vasúti szerelvényeken ezután több párolás — elsőosztályú —- kocsit já­rat. Mert sok esetben nagy az ilyen- osztályú kocsikon a tumultus. Hiszen áld hosszabb útra indul, nem saj­nálja a néhányfarintcs különbözetek hogy kényelmesebb ülésen utazzon s lehetőleg ne álljon százkilométereken át. Igaza van a MÁV-mak is, az utasoknak is. Hanem a gyakorlat­ban ;.. A Nyrregyházától Miskolcig közle­kedő korareggel! — azt hiszem 27-es számú —- vonaton ugyanis hétfőn raggal kitört a bonyodalom. (Kár, hogy jegyvizsgálókat sem lehetett látni.) A vonat ugyanás hétfőn reg­gel túlságosan zsúfolt. — Egyébként is t— sokan, a rendszeresen utazók ezért szintén nem sajnálják a né­hány forintos különbséget a másod-, illetve elsőosztályú jegyek ára kö­zött, így elsőosztályú bérletet vásá­rolnak. Igen ám, de hétfőn reggel száz és száz utas csodálkozására két különleges változást tapasztaltak: ELŐSZÖR: A szerelvényen nem találtak eteőosztályú kocsit. Hogy miért, máig sem tisztázott dolog. A szerelvény ugyanis, nem hatvan, ha­nem száz kilométeres utat tesz meg naponta Nyíregyházától Miskolciig és vissza. Márpedig az utasok számítása szerint a száz idlornétar valamennyi­vel több. mint hatvan — talán pon­tosan negyvennel, ha jól isimérjük az összeadás! műveletet. — Márpe­dig ha több mint hatvan, akkor a legszigorúbb rendeletek értelmében is kellene, hogy elsőosztályú kocsi közlekedjen. — A gyermekékkel uta­zók érdekében is, mert az átlagos túlzsúfoltság miatt az ilyen utazók mindig pánnás jegyet vesznek, gyer­mekkocsi ugyanis nincs. Tehát kel­lene, hogy a szerelvényen továbbra is legyen elsőosztályú kocsi. Az utasok ugyan gondolják miért e tévedés. A százkilométeres szakasz ugyanis két igazgatóság, a debreceni — illetve nyíregyházi főnökség — és a miskolci között oszlik meg. A Tiszáig az egyik, a Tiszától a másik ügykörébe tartozik. Hanem az uta­sok már nem oszthatók így fel, leg­alábbis nem mennek bele. Nekik kell elsőosztályú kocsi továbbra is, akár­hogyan számol is a MÁV. Elsősorban a kényelmesebb utazásért, másod­sorban pedig mert így írják elő a vasúti rendeletek. Márpedig azokat be kell tartani. (Ha ezzel kapcsolat­ban véleménykülönbség lenne e cikk írója és a MÁV között, tessék köz­véleménykutatást tartani a vonaton.) MÁSODSZOR: Hétfőn reggelente, amikor özönlenek a borsodi vállala­tok felé a szabolcsi munkások, álta­lában kétszerannyi az utas mint más napokon. Az új menetrend élet­belépte előtt ilyenkor 14—15 sze­mélykocsit akasztottak a mozdony után. Az utasok fele így is állt. És június másodikén reggel a kocsik száma felére csökkent. Hét kocsi várta a többezer utast. Aki utazó ember, tudja mit jelent ez. Ami hétfőn reggel e szerelvény körül lezajlott, felháborítónak mond­ható. Bedig ^ üi menetrend »meg­születésével« nemigen tűntek el a kocsik. Járatsűrítés sem történt. Mi az oka, hogy fürtökben csüngtek az utasok a lépcsőn? SENKI NEM KÖVETEL többet, mint amennyi erőnkből telik. De ha mást nem telhet a MÁV, legalább a rendeleteket tartsa be. Ne számolja­nak száz helyett ötveinet-hatvanat az utasok kárára. Mert számolni ma már a legegyszerűbb utasi is tud. (Különben ha a'hír igaz, a Szerencsi— Hidasnémet-i negyvenkilométeres és a Füzesabony—Eger rövid szakaszon megvannak az elsőosztályu kocsik.) Éppen ezért az utasok 'kérik: teremt­senek rendet, ahogy az erőből telik! Barcsa Sándor Megjelent az erdei szamóca a miskolci piacon A Bükk hegység déli lankáin már érik az ízletes erdei szamóca. A ki­rándulók mellett a hegyi falvak la­kói is nagy számban szedik az édes csemegét. Az elmúlt napokban a pi­ros szamóca a miskolci piacon is megjelent. Egyelőre még csak kis csokrokban, — de már árusítják a Bükk édes gyümölcsét. •ooo­Sjedik a vargánya gombát a borsodi erdőkben A Borsod megyei erdőkből évek óta nagymennyiségű szárított vargá­nya gom,bét szállítanak a külföldi államokba — elsősorban Svájcba és Németországba. Az idei kedvező me­legben, különösen az esős napok után, igen gyorsan fejlődött a vargá­nya és a csehszlovák határmenti he­gyekben — egy hónappal előbb, mint tavaly — megkezdték a gomba szedését. Az első szárított vargányát Pamlény, Krasznokvajda és Irota környékéről küldték á begyűjtő­helyre. Hétfőn reggeltől már a vad- regényes Bükk déli lankáin: Kacs, Mocsolyás és Kisgyőr vidékén is gyűjtik a gombát. Az Erdei Termék Vállalat — a számítások szerint — 20 mázsa korai vargányát küld ex­portra. Az edelényi termelőszövetkezetek csatlakoznak a mező keresztesiek felhívásához Néhány nappal ezelőtt a mező- keresztesi termelőszövetkezetek fel­hívással fordultak a megye közös gazdaságaihoz. Felhívásukban beje­lentették, hogy a termelőszövetke­zeti mozgalom tízéves évfordulója alkalmával a közös gazdaság jobb munkája, erősítése érdekében új ter­melési és szervezési módszerekkel dolgoznak. Hasonló munkára szólí­tották fel a falu szocialista fejlesz­tése, a dolgozó parasztság jobblété­nek növelése érdekében a megye ter­melőszövetkezeteit . A mezőkeresztesiek felhívásához most az edélényi Alkotmány és a Vörös Csillag közös gazdaságok je­lentették be csatlakozásukat. * Az edelényi Alkotmány Tsz tag­sága nevében a mezőkeresztesi ek felhívását elfogadjuk és a követke­zőikkel kívánjuk kiegészíteni: 7 Termelőszövetkezetünk a belterjesség fokozása érde­kében a meglévő 10 hold szőlőterü­letet még újabb 10 hold telepítésié­vel növeli. Emellett 18 hold új gyü­mölcsös telepítését is tervbevettük. Tekintettel arra, hogy nálunk a ker­tészet különösen jól jövedelmező ter­melési ág, 26 holdas kertészetünket még 6 holddal növeljük. O Korszerű üzletet nyitunk, amely a lakosság zöldség- és gyümölcsellátását szolgálja. Üzle­tünkben állati, termékeket is árusí­tunk. Q Állattenyésztésünket törzsr- tenyészetté fejlesztjük, ugyanakkor minta-tehenészetet szer­vezünk. /f Száz hold savanyútalajun- kon meszezés*« javítást vég­zünk. 5 A járási tanács mezőgazda­sági osztálya által kidolgo­zott árutermelési mutatószámot 15 százalékkal túlteljesítjük. Harmincezer forint Szép összeg. Legalább 11 találati® totó-szelvény kell hozzá és akkor jó esetben kaphat az ember ennyi pénzt. De mit csináljon az a falusi gazda, aki nem ismeri a totózás örömeit és ha ismeri is, nem kedvez neki a szerencse? Az lóhere-, vagy lucerna- magot termel. Ezt tette László János hejcei la­kos is 1957-ben. Két kát. holdat szerződött le magfogósra. Ezen a te­rületen 1957. évben, amikor a rossz viszonyok miatt országos viszonylat­ban is alacsony terméshozamok vol­tak, ő 6.5 q 90 százalékos tisztaságú lucernamagot termelt. Az első ka­szálás 20 q szénatermést hozott. A lucernamagért 27.000 forintot, a szénáért pedig 3000 forintot kapott. Ezt a szép summa pénzt eredménye­sen tudta felhasználni és házatáját is csinosan rendbe hozatta. László János ebben az évben is az elsőik között kötötte meg a szer­ződést a földművesszövetkezettel és most már nagy szakértelemmel és gondosan ápolja lucernatábláját. Az * 1 2 3 Június hetedikén ül össze a Itilümüvesszövetkezetek megyei választmánya Az OFT 'határozata értelmében a földmű vesszövetke zeteknél országo­san, megyei és járási szinten össze­hívják a választmányi tagakat. Az OFT határozata a földműves- szövetkezetek vagyonvédelmi hely­zetének megszilárdítását szolgálja. A földművesszövetkezetek vagyonvé­delmét eddig sok helyen gátolta, hogy a vezetőségi tagok és a dolgo­zók között személyi, rokoni kapcso­latok voltak, s ez egyes helyeken visszaélések elkövetésére adott lehe­tőséget. A határozat értelmében in­tézkedéseket kell tenni az ilyen kapcsolatok megszüntetésére. A vá­lasztmányi ülések után a földműves- szövetkezeti tagok minden község­ben taggyűlésen vitatják meg az említett határozatot. első kaszálást még a bimbózás kez­detén elvégezte. Ezután a szövetke­zet által ingyen biztosított porozó szerrel a kártevők ellen leporozta az egész táblát. Neki az idén is bizto­sítva lesz a totó-nyereménynek meg­felelő hatalmas összeg. S nemcsak neki, hanem azoknak a gazdatár- saknak is, akik az ő példáján okulva ebben az évben szintén beálltaik a lucemamag termelők sorába. Holló László Abaujszántó A Termelőszövetkezetünk szám­^ szerű fejlesztése érdekében a belterjes gazdálkodás fokozása se­gítségével tagságunknak olyan élet­módot biztosítunk, hogy keresetben túlszárnyalják valamennyi tehetős középparasztot. Galkó Lajos az Alkotmány Tsz elnöke * Az edelényi Vörös Zászló tagsága nevében a mezőkeresztesiek felhí­vását elfogadjuk és* az alábbiakkal kiegészítjük: 7 Termelőszövetkezetünk 10 1 hold szőlőt telepít. 2 Száz hold savanyú talajun- kát mésszel javítjuk. Q A nagyobb jövedelem érde- kében 34 családos mélhállo- mányunkat 50 családra növeljük. A Az árutermelés mutatószé- mát öt százalékkal túltelje­sítjük, Prókai István a Vörös Zászló elnöke A szövetkezeti hónap keretén be­lül községünkben június 22-én meg­rendezzük a szövetkezeti napot, melyre meghívjuk az edelényi, a putnoki és az ózdi járás szocialista szektorainak dolgozóit, egyénileg dolgozó parasztjait és ipari munká­sait. A felhívás szövegét, csatlakozásun­kat és a kiegészítéseket megküldjük a járási mezőgazdasági osztálynak és a megyei tanács mezőgazdasági osz­tályának, későbbi értékelés végett. Edelény, 1958 május 30. Gallcó Lajos tsz elnök Prókai István tsz elnök ooo­Májusbcm 64 ezer forint újítási dijat fizettek ki a Borsodnádasdi Lemezgyárban A Borsodnádasdi Lemezgyár újító­mozgalmának gazdaságossági szín­vonala jelentősen emelkedik az utóbbi időkben. Májusban az utókal­kulált gazdasági eredmény meghalad ­ta a két millió forintot. A beadott újítási javaslatok száma 33 volt. A megvalósított javaslatok közül jelen­tős az elektromágneses eljárás és berendezés, amellyel a dinamó- és trafólemezek minőségét és watt vesz­teségét vizsgálják. A roncsolás' nél­küli folyamatos ellenőrzés csupán Borsodmádasdon mintegy 130.000 fo­rint megtakarítást eredményez egy évben, míg a további gazdasági ered­mény a feldolgozó iparban jelentke­zik. A mozgalom jó eredményed alap-* jón az újítási iroda májusiban 64.000 forintot fizetett ki újítási díjíként. ■ooo* Otven tagú veszedelmes tolvajbanda felett ítélkezett a miskolci megyei bíróság A miskolci megyei bíróság több hétig tárgyalta Lendvai Gyula és 49 társa bűnügyét. A banda tagjai több­szörösen büntetett előéletű, nagyobb­részt az ellenforradalom alatt szaba­dult megrögzött bűnözők voltak. Az ország szinte minden területén kö­vettek el kisebb-nagyobb betörése­ket. így Borsod, Somogy, Tolna, Veszprém, Bács-Kiskun megyékben, sőt Csehszlovákiába is átmentek és ott is több helyen fosztogattak. A banda vezére Lendvai Gyula régi A termelékenység néhány elméleti és gyakorlati problémája lamely országban számos, egymással szoros kölcsönhatásban álló tényező határozza meg. Ezek három fő cso­portba foglalhatók össze: 1. Anyagi-technikai tényezők; 2. Társadalmi tényezők. 3. Természeti tényezők. " I Az anyagi-technikai tény«“ x zők a felhasznált termelési eszközökkel kapcsolatosak. A tech­nika fejlettsége, másszóval a rendel­kezésre álló termelési eszközök mi­nősége és hatékonysága, valamint ezeknek a termelési eszközöknek mennyisége és kihasználási foka a termelékenység döntő tényezője. A technikai haladás fő irányát a köz- gazdasági vizsgálatok szempontjából a következőkben szokás megjelölni: a) gépesítés és automatizálás; ’ b) villamosítás; ej kémizálás. A termelékenység emelésében a gépeké a döntő szerep, mert hiszen ugyanannyi emberi munkával, de jobb, korszerűbb géppel több termé­ket, a használati értékek nagyobb tö­megét lehet előállítani. 2 Társadalmi tényezők: isme- _ rétes, hogy az egyes társadal­mak termelési ^ Iszonyai kezdetben elősegítették, később azonban a tár­sadalom halódó szakaszán gátolták a termelőerők fejlődését, s ezzel a termelékenység emelkedését is. Ezért pusztultak el, s helyükre új társadal­mak léptek, melyek a munka terme­lékenységét az előzőnél magasabb fokra tudták emelni. A kapitalizmus termelési viszo­nyai a fejlődés mai fokán már két­ségtelenül akadályozzák a termelő­erők továbbfejlődését. Ez természe­tesen nem jelenti azt, hogy manap­ság nem fejlődik a technika, s nem nő a termelékenység a tőkés orszá­gokban. De azt jelenti, hogy a ter­melékenység növekedése nem fel­tétlen érvényű törvénye a kapitaliz­musnak. A kapitalizmusban a technika fej­lődése ellentmooidásos. A tőkés kon- kurrencia serkenti a technikai fej­lődést, de új technikai eszközöket csak akkor alkalmaznak, ha az a tőkés számára kifizetődő, tehát ha magasabb profitot eredményez. A munka megkönnyítése a tőkésnek nem érdeke. A szocializmusban egészen más a helyzet. A szocialista társadalom­ban a termelékenység növekedése feltétlen érvényű törvény, vagyis a termelékenység a szocializmusban szakadatlanul növekszik. Ez azért lehetséges, mert a szocializmus ter­melési viszonyai kiküszöbölik a tech­nika alkalmazásának tőkés korlátáit, s a termelékenység növekedésének olyan tartalékait tárják fel, amelyek a kizsákmányoló társadalmakban el­képzelhetetlenek. E tartalékok ré­szint a gazdaság tervszerű vezetésé­ből folyó objektív tartalékok, részint szubjektív tartalékok, melyek a ki­zsákmányolástól felszabadult dolgo­zók alkotó erőinek kibontakozásából erődnek. Tóth Károly (Folytatjuk) adjunktus A nagy hőségben naponta 1200 liter szódavizet fogyasztanak a tiszapalkonyai erőmű dolgozói A hetek óta tartó kánikula komoly feladat elé állítja az ország egyik legnagyobb hőerőművének dolgozóit. A kazánházbam, az 50 megawattos turbináiknál és a vezénylő teremben sokszor 40—50 fokos melegben vég­zik munkájukat, hogy biztosítsák a v illamosenergia termelést. A dolgo­zók egészségvédelméről a nagy hő­ségben is gondoskodnak. Az erőmű épületében nagyteljesítményű venti­látorokat állítattak üzemibe, saját szikvíztclepükró! pedig korlátlan mennyiségű szódavízzel látják el a dolgozókat. Ezenkívül a gázos helye­ken frit« tejet is kapnak a munká­sak. A kánikulában naponta 1200 li­ter szódavizet fogyasztanak a tisza­palkonyai erőmű üzemeltetői. —ooo-----------­— Varrótűt távolítottak el ogy nyolchónapos csecsemő szívéből a belgrádi katonai klinika sebészeti osztályán. A röntgen állapította meg, hogy a pici szívébe hat centiméter hosszú varrótű fúródott, mert mell­kasán nem látszott semmi nyom. Az operáció kitünően sikerülj hétpróbás betörő volt, akinek irányí­tásával szervezetten hajtották végire a lopásokat, betöréseket. Harminc községben földmű vessző vetkezeteket, magánosokat károsítottak meg. A lopott holmikat az ország különböző helyein orgazdák útján értékesítet­ték. Lendvai Gyula egy ideig szökésben volt, elfogásakor fegyveresein állt ellen. Ezért jogerősen halálra ítélték és kivégezték. A miskolci megyei bíróság a banda két alvezérét, Gó- • mám. Jánost és Horváth Vincét 15, illetve 13, Lakatos Istvánt 10, Kovács Istvánt 9, Lakatos Józsefet 6, Nyári Józsefet 5, Nyári Ilonát 4, míg az orgazdák közül Rezeid Györgynét 5, Dani Máriát 4 évi börtönbüntetéssel sújtotta. A többi vádlottat 10 hónap­tól 3 évig terjedő börtönre íteltók. zott időszakban ledolgozott munka­órák számát; 2. vagy a törvényes munkanapok számát; 3. vagy pedig az átlagos állományi létszámot veszik számba, meghatáro­zott időszakban. A termelékenység egyik legáltalá­nosabban alkalmazott mutatószáma az egy főire jutó (általában havi, esetleg negyedévi vagy évi) terme­lési érték. Az egy fóré jutó terme­lési érték mutatószánmt úgy számít­juk ki, hogy az adott időszak ter­melését osztjuk az illető időszakban foglalkoztatott átlagos állományi lét­számmal. Az így kapott eredmény önmagában azonban nem alkalmas elemzési célokra, hanem csak akkor, ha összehasonlítjuk valamely más időszakban elért termelékenységi színvonallal, például az előző évi, vagy a tervezett termelékenységgel, stb. A munka termelékenysége akkor emelkedik, ha csökken a valamely termék előállításéhoz társadalmilag szükséges munkaidő. Minél kevesebb munkaidőt keli az adott termék elő­állítására fordítani, természetesen annál több terméket lehet az adott idő alatt előállítani. MILYEN TÉNYEZŐKTŐL FÜGG A MUNKA-TERMELÉKENYSÉG SZÍNVONALA? A munka termelékenységének szín­vonalat valamely időpontban és va­A szovjet párt- é§ kormányküldött­ség tagjai hazánkban, tartózkodásuk alkalmául számos igen -nagyjelentő­ségű kérdésre hívták fel a figyel­münket. Így például Kozlov elvtáns Diósgyőrben elhangzott beszédében (hangsúlyozta: »Most újabb hatalmas feladat vár a magyar népre, a diós­győri munkásokra is. Ez pedig az, hogy minden erővel emeljék a mim­ika termelékenységét. Ez nemcsak a magyar dolgozó népnek, hanem a szocialista tábor valamennyi orszá­gának is most a legfontosabb fel­adata. A munka termelékenységének emelése, alapja az ország gazdaságá­nak S aj; emberek jólétének.« MIT értünk A MUNKATER­MELÉKENYSÉG fogalmán? A munka termelékenysége az em­beri munka hatékonyságát jelenti. A munka termelékenységét megkap­juk, ha az előállított termékmennyi­séget elosztjuk e termékmennyiség előállításához felhasznált munka mennyiségével. Ezért a termelékeny­ség mérése az említett két mennyi­ség meghatározására és mérésére vetethető vissza. Ez eléggé bonyolult •feladat, itt azonban figyelmen kívül hagyhatjuk a kérdést bonyolító té­nyezőket. Az előállított terrqékmeny- nyiség mérésének két fő módját em­lítem meg: 1. Természetes egységekben (tonna, négyzetméter, darab, stb.). 2. Pénzben kifejezett értékben (fo­lyó, vagy változatlan áron). A felhasznált munka mennyiségét a következő módszerekkel szokták fczámbavenaii: . I. Vagy a termeteshez maghaUro-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents