Észak-Magyarország, 1958. június (14. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-29 / 152. szám

“Vasárnap. 1958 június 2S ESZAKMAGYARORSZAG s MÉSZKÖBÁNYÁSZOK A jó munka jutalma: tárolót és egy tel jesen' modern osztá­lyozóművet. Egy szárny kötélpályát is építenek a közeljövőben. A bányában két műszakban ter­melik a mészkövet. A mindennapi termelés két irányban folyik. \ bá­nyának az egyik irányú termelését, amely elsősorban géppel történik, a 6350 méter hosszú drótkötélpálya to­vábbítja a cementgyárhoz. Az így to­vábbított mészkő fontos alapanyaga a cementgyártásnak. A bányának a mások irányú termelésé*, amely je­lenleg még kézierővel történik, aikló­pályán. csilléikben szállítják a hejő- csabai mésztelepnek. Minőikét irányú termelés a 43 méter magas kőfalbók kerül ki. Nagy segítségeit nyújt a munkához a két bagger és az öt döm­per. AZ ELMÚLT év során egy nagyim érdekes újítást vezettek be a mész­kőbányában. Rozmaring Sándor üzemvezető elvtárs vezetésével beve­zették a Tatabányán használt Célusz nagyhatású robbantást. A Célusz- robbantással, 25 mázsa dinamittal több mint 3 ezer vagon követ rob­bantanak le egyszerre. A Célusz-rob- bantás mellett rendszeresen folytat­ják a kislyukú robbantási módszert is. Általában 80—90 lyukkal robbanta­nak, — az így nyert lerobbantott kő mennyisége 100 vagon. szomszédságában, a Bükk lankás fái között meghúzódó nagykőmázsai új mészkőbányából. A nagykőmázsad új mészkőbányá­ban 1950-ben kezditek meg a terme­lést. Az új kőbánya megnyitását a megnövekedet t mészkő igény, a Hejő- csabai Cementgyár és a ríejőcsabai Mészmű megindulása tette szüksé­gessé. Ugyanig az ó-bánya, amely 1912-től termelt, nem birta ellátni a megnövekedett igényeket. Az új mészkőbányának két nagyon komoly feladatot kell megoldatna. Megfelelő mennyiség.! mészköve, kell ellátnia az új -Iejőesabai Ce­mentgyárat és a Hejőcsaibaji Mészmű- vet. Ezenkívül jelentős kőmennyisé­get bocsát a kislakásépítkezések ren­delkezésére. A kőbányában 160 em­ber dolgozik, ebből 130 termelő mun­kát végez. Az új kőbányából naponta mintegy 70 vagon mészkövet termel­nek ki a serény munkáskezek: AZ ÚJ MÉSZKŐBÁNYA fenn­állása óta komoly fejlődésen ment keresztül. Még a kezdet kezdetén megépítették a 6350 méteres kötél­pályát, amely a mészkőbányát köti össze a Hejőcsaibai Cementgyárral. Szintén a bánya indulásakor léte­sítették a siklópályát. Azóta pedig épült egy minden igényt kielégítő legényszálló, irodaház, százcsillés tá­A mészkő elindul útjára. Posta András ráteszi a csilleldkatot a végtelenítő kötélre. A közeljövőben a nagykőmázsai új mészkőbányászokra további komoly munka vár. A Hejőcsabai Cement­gyár és a Mészmű egyre több nyers­anyagot követel től/ülk. Nyersanyag­ban nincs hiány. A Bükk óriása mennyiségű mészkövet rejteget: Az embereken, a mészkőbány ászokon múlik, hogy mennyit termelnek. E derék emberekben pedig megvan az akarat. (Fodor László és Martinecz György képesriportja.) A bagger nagyban megkönnyíti a nehéz fizikai munkát. Acélmarká­val könnyedén röpíti a nehéz mészkövet a dömperekbe. Az elkövetkezendő években további komoly beruházásokat fordítanak a nagykőmázsai mészkőbányára. Mimí­A MÉSZKŐBÁNYÁBAN dolgozna nem könnyű feladat. A nehéz fizikai munka sikeres elvégzése egész em­bert követel. Szihalmi Pál elvtárs bányamester elmondotta, hogy bi­zony elég nagy náluk a fluktuáció. Ennék ellenére azonban a bánya­üzem ez évben még minden hónap­ban teljesítette tervét. Sikerült az utóbbi hónapok alatt a munkafegyel­met is megszilárdítani. Az elicnfor- radaioan előtt volt olyan hónap, hogy 10—12 ember hiányzott igazolatlanul havonta. E számot sikerült 1—Z em­berre csökkenteni. /Vem volt, — de lesz Nyomdászból! Óriási volt az érdeklődés a — la­pokban, színes plakátokon és más módon — szombatra hirdetett mis­kolci Nyomdász-bál iránt. Ez nem túlzás, mert valóban sokan keres­ték fel még a nyomdát is a késő esti órákban, hogy: „mi lesz már azzal a bállal?”. — Mert a bál — sajnos — elmaradt. Nem a nyomdászok a hibásak, ha­Tiszapalkomyán készenléti lakóte­lepet építenek. Ezen a telepen 88 csa­lád jut majd kényelme® otthonihoz. A3 építkezés gyors ütemben halad. Eddig már több lakóházba és egy korszerű munkásszállóba beköltöztek a dolgozók. A napokban 1 millió 200 ezer forintos költséggel megkezdték az erőmű fűitőközpontja és a lakó­telep közötti távfűtőhálózat építését. Az építők a csaknem 1 'kilométer hosszú betoncsatornába több mint 35500 méter különböző méretű csőve­nem ez az áprilisi időjárás. Hiába, szombaton esőre, hidegre fordult az idő, s úgy-e a szabadban ilyenkor még táncolni sem kellemes. így azután sok fiatal bánatára elmaradt a szombati bál. Azonban ne tessék megijedni. Ami késik, nem múlik. Egy hét késéssel, tehát július 5-én jó időben és a hirdetett helyen csak- azértis megtartják a Nyomdász-bált! zetélket helyeznek ed. Ezen a csőhá­lózaton továbbítják majd a lágyított forró vizet a lakásokba, a fürdőszo­bákba és a fűtőtestekbe. A távfűtő­hálózat a fűtési idényre készül éL. — Érdeklődők kérésére közöltjük, hogy a , .Miskolc városrendezés kérdésed’* című 164 oldafljt. 206 ábrát tartalmazó kiadvány a MTESZ miskolci irvtésötoitzottságánál, Htmyiacß utca 8. se. aitatt (telefon: 36-560) saerezibet» be. TIT-HIREK Értesítjük eOmiökiség'ünlk tagjait, vaila- mörat a meghívott megyei és városi párt- és államhatalmi vezetőket, hogy társu­latunk: megyei elnöksége 1056. június 30-án 1« órakor tartja H. negyedévi, ülé­sét. Napirend: 1. EüanöQci megnyitót tart: Dr. Koatyál László egyetemi magántanár, főorvos, a TTT megyed elnöke. 2. Tájékoztató az aktuális kiül- és bel­politikai kérdésekről. Előadó: Kuikucska János, az MSZMP Borsod megyed bizott­sága tártkára. 3. A Művelődésügyi Mamdsztéráium ki­tüntetéseinek átadása. 4. Beszámol» a TIT megyei szervezete 1958. félévi munifcájáiról, valamint az év őszd-téld évad tudományos ismeretterjesz­tése irányelvedről. Beszámol: Kárpáti Zoltán megyed titkár. » 5. Vita a megyed titkár beszámolója és az 1959. évi költségvetéstervezet fölött. (Vezeti a megyei eflinöfk.) 6. Válasz a hoaaászóűiáeoíkma. (Megyei titkár.) 7. Tagfelvétel. (EOőterjeszrtnlk: Dr. Túrós Dezső társadalomtudományi szafctátkár, Prisnyák Sándor természettudományi szaktükár és Tbos Iván műszállá szatotit- kár.) Értesítjük a társulati és szakosztályi tagjainkat, illetve az Értelmiségi Klub látogatóit, hogy 1958. június 30-án, hétfőn a WBufböt nem tartjuk nyitva. Távfűtőhálózat épül a Tiszapalkonyái Erőmű és a készenléti lakótelep kozott Nyereségrészesedést osztottak a szerencsi cukorgyárban NÉHÁNY NAPJA vidám, mosolygóarcú emberek, fiatalok, öregek gyülekeztek a szerencsi cukorgyár önképzőkörének udvarán. A fúvós­zenekar hangja messze hirdette: ünnepi eseményre készülnek a gyár munkásai. Délután öt órára már zsúfolásig megtelteik a sorok, benépese­dett a helyiség. A fák alatti kis asztalokon elhelyezték a bádogdobozókat a pénzes borítékokkal. S jöttek a kíváncsiskodók is, mert Szerencsen órák alatt híre ment, hogy nyereséget kapnak a gyár műszaki és fizikai dolgozói. Nyereséget, s nem is akármennyit. A város­ban ezren és ezren kí­váncsiskodtak: mennyi lesz egy-egy boríték­ban. S különösképpen az asszonyok érdeklőd­tek. akik bizony türel­metlenül várták a oénzt. s előre eltervez­ték, mit vásárolnak majd ebből a „jutalom­ból”. Ilyen esemény még nem történt a gyár és dolgozóinak életében. Dr. Szemere Endre elv­társ, a cukorgyár igaz­gatója beszámolójában rövid visszapillantást tett a múltra, majd a többek között ezt mon­dotta : „Nem a tőkések, ipar­bárók osztoznak a nyereségből, hanem a dolgozók, akik termelnek.. A GYÁR DOLGOZÓI valóban becsülettel termelnek, s nemcsak hazánkban, de a világ minden táján híressé tették a szerencsi cukorgyár termékeit. Az is említésre méltó, hogy igen jó kollektíva dolgozik eb­ben a gyárban, s az ország cukorgyárai között lévő, már hagyományos­sá vált versenyben mindig az első helyre kerülnek. A borítékokat percek alatt kiosztották. Több mint egymillió fo­rintot. Percek alatt, pedig többszáz dolgozó kapott pénzesborítékot, öt- venketten betétkönyvben kapták meg a részesedés teljes összegét. S el­mondhatjuk: minden ember elégedetten vette át a jogosan megérdemelt összeget.-----*» Eridre igazgató a mikrofon e lőtt. Mennyi lesz a borítékban? Hosszan sorolhatnánk a neveket, de egy-kettő is ékesen példázza: jól dolgoztak, szépen részesedtek. KERESZTÚRI JÓZSEF festő, 1476 forintot kapott. Budavári Jó­zsef 1808 forintot. Elmondotta, hogy mosógépet szeretett volna venni a feleségének, de az asszony iskolai beruházásokra szánta ezt a pénzt. Két gyermekük ugyanis gimnazista, egy osztályba járnak, ikrek, s kell most a pénz könyvre, iskolai felszerelésékre, s ruhára. Lehóczki Endre 2210 forintot vett át. ö is a gyár egyik legrégibb munkása. 33 éve dolgozik becsülettel, jelenleg a cukorraktárban. Csontos József kazánházi fűtő 15 esztendeje dolgozik a cukor­gyárban. ő is vastag borítékot kapott, 1490 forint volt benne. Salánki István főmérnök és Kosaras Lás7.,A a -"’"•••'séget Kopp László főművezetőnek. Fotó: Kopp Károly IGEN SOKAN 1200—1800 forintot számoltak meg ezen az ünnepi délutánon. És fegyelmezettségükről is tanúbizonyságot tettek a szeren­csi dolgozók: nem a kocsmába vitték a pénzt, hanem valóban oda, aho­vá való: a feleség pénztárcájába. No. persze egy-két pohár sör ös*ze- koccant. ahogyan ilyenkor szokás ... A gyár dolgozói most újabb, nagy feladatra készülnek. Ez év őszén tartják a hetvenedik gyártási kampányt. A gépek nagy részét, az üzemeket már előkészítették a cukorgyártásra. S minden bizonnyal eb-: ben az évben is úgy dolgoznak majd, hogy a jövőben is megérdemeljék a jutalmat. Még nem ismerik a nyereségrészesedés ezévi feltételeit, de egy már biztos: ebben az esztendőben is öregbíteni fogják a gyár hír­nevét. Erre pedig nemcsak a szerencsiek, de egész megyénk lakossága büszke lehet, hiszen ez a gyár az ország egyik legnagyobb édesipari üzeme, és olyan j ólképzett munkásokkal, vezetőkkel rendelkezik, akik a p-ror-oc^Tr.óí7/v>o-j-í-an ocr/ic7 r»-»T'ür*|k é<; tiszteletét is élvezik. — szegedi —* egy 20 köbméteres új kompresszort is felszereltek. Egy hónapon belül pedig üzemibe helyezik a modem trafóházat. Maczkó Kálmán 38 éve kőbányász. — Képünk a kiváló fúrómestert ábrázolja munka közben. után különösen nagy átszervezésen ment keresztül az üzem. Uj levegő- csőhálózatot építettek be, amely je­lentősein megnövelte a sűrítect leve­gőmennyiség ellátást. A sűrített le­vegőellátás jobbátétele érdekében TAPOLCA légterét gyakran hatal­mas robbanások rázzák meg. Az ott- lakótk már rá se hederítenek, az üdü­lők egy-két napig megrezzemineik, — aztán ők ás megszokják. Hogy hon­nan hallatszik a robbanás? Tapolca egy 60 millió forintra rúg a beruhá- zési keret. Tervbevették egy új törő­mű építését, valamint egy Puffer kő­rolóbunker. ■— s egy sor olyan gépet is kaptak, amely a nehéz fizikád mun­kán könnyített. Az ellenforradalom

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents