Észak-Magyarország, 1958. június (14. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-28 / 151. szám
Szombat, 1958." június 28. északmagyarorszAg 5 Az Iskola és a szülői ház jó kapcsolatáért TÍZ ÉV TELT EL kulturális forradalmunk egyik legjelentősebb eseménye, az iskolák államosítása óta, A tíz évi fejlődés méltatása meghaladja ennek a rövid írásnak kereteit és ez alkalommal csak azokról kívánunk szólni, akik az esetek túlnyomó részében névtelenül, de annál lelkesebben, önfeláldozó társadalmi munkával segítették az iskolák munkájának jobbátételét, segítették a pedagógusokat, eleven kapcsolatot jelentettek az iskola és a szülői ház között, hasznos munkásai voltak annak, hogy az állam kezébe jutott iskola be is tölthesse fontos nevelőfeladatát. Sokan közülük tevékeny részesei voltak a tíz év előtti nagy munkának. Tettel, szívós ag nációval, fáradságot nem ismerve járták a falvakat, szálltak szembe nem egy esetben az államosítási törvényt szabotálni igyekvő reakciós egyházi és világi erőkkel. Harcuk győzedelmes /volt, de azóta sem szűntek meg munkálkodni az iskoláért, a jobb tanulmányi eredményeiért. Akciókat szerveztek az iskolaépületek javításaira, iskolai rendezvények, kirándulások megszervezésére, iskolai felszerelések beszerzésének, pótlásának megsegítésére. Járták a csaladokat, a tanulók szüleit, hogy elmélyítsék a-szülői ház és az iskola nélkülözhetetlen kapcsolatát/ serkentették jobb tanulásra az elmaradó tanulókat, segítettek a felsőbb iskolákba javasolt tanulók kiválogatásában és végeztek ezerféle egyéb munkát, amelyek ösz- szességükben iskoláink mai helyzetének és tanulóifjúságunk jó tanulmányi előmenetelének tükrében mutatják meg eredményességüket. A TÍZ ÉV ELŐTT a munkát elkezdőkhöz azóta sokan csatlakoztak, akiknek gyermekei később kerültek iskolába, s így maguk is később kerültek kapcsolatba az iskolával. Sokan el is távoztak már körükből, gyermekeiknek az iskolából való kinövése folytán, de még ma is szép számmal találunk olyan szülői munkaközösségi tagokat, akik ma is olyan lelkesedéssel, olyan ügyszeretettel végzik fáradságos, sokszor nem% is népszerű, de nagyon nemes fel-t adatukat, mint tették azt tíz évvel♦ ezelőtt is. Ezeknek a »veterán■« szülői munkaközösségi tagoknak, valamint a munkába később bekapcsolódott, de kimagasló, lelkes munkát végző ak-X tíváknak megünneplésére jött ősszel a minap valami százhúsz munka-* közösségi tag, szülő, pedagógus, nő-1 tanácsi aktíva a vasgyári nagy ven- j déglőben, hogy baráti vacsora kere-% tében emlékezzen az elmúlt tíz esz-* tendő munkájára, küzdelmeire, az% előttük álló feladatokra. KOSTYÓ SÁNDORNÉ, a városi nőtanács titkára rövid üdvözlőbeszéd-Z ben emlékezett meg a szülői munka-* közösségek munkájáról, az aktívákj érdemeiről, a tíz étit előtti nagy harc-* ról. Beszélt az előttük álló feladatok-* ról is, s kérte azokat a munkaközös-* ségi tagokat, akiknek gyermekei tá-* voznak az iskolából, maradjanak* hűek a közösséghez továbbra is, se-* gítsék az iskola munkáját. Példa-* képül állította a munkaközösségi* tagok elé a tíz éve munkálkodó ta-% gokat, többek között özvegy Csa-% csovszki Józsefnél, dr. Balogh Fe-% rencnét, Batik Mihályt, Szamosig Sándornét, — aki tíz éve az egyik% l egagilisabb szülői munkaközösségi elnök és amellett néhány éve mint; társadalmi aktíva intézi a nőtaná-% csőn belül a város összes szülői mun-% kaközösségének ügyeit, s ellátjat gyermeke iskolájának szülői munka-% közösségi elnöki teendőit is, — vala-% mint másokat. Végezetül a nőtanács $ nevében, a szülők és a társadalom* hálája jelképeként, egy-egy virág-t csokrot nyújtott át a jubiláló munka-% közösségi tagoknak és azoknak, akik% most válnak meg ettől a munkától.% A SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉ-% GEK tagjai ellenszolgáltatás nélküli végzik nehéz munkájukat. Nem isi várnak érte fizetséget. Szocialistát társadalmunk megbecsülő tisztelete,t az iskolákból kikerülő fiatalság tisz-1 telő visszaemlékezése kell, hogy lel-% kés fáradozásukat — legalább egy * kis hányadban — visszafizesse... t (bm)% ________ • U j fejlődési szakasz a II. Rákóczi Ferenc könyvtár életében kapcsolatos irodalom, az új művek, folyóiratok hol találhatók fel, hol szerezhetők be. A BORSO DMEGYEI MŰSZAKI KÖNYVTÁROSOK tavaly az Országos Műszaki Könyvtár könyvtárosaival megbeszélést tartottak arról, hogyan lehetne a könyvtárosok és a könyvtár eszközeivel közvetlenül se-» gítená a termelést. Arra a megállapításra jutottak, hogy az együttműködés a könyvtárak között feltétlenül szükséges és ezt meg is valósították, így egymást segíthetik, ha az intézmények, vállalatok birtokában lévő folyóiratok anyagából központi nyilvántartást fektetnek fel. A nyilvántartásból megtudhatják a termelés fejlesztését segítő kutatók, feltalálók, az idegen tapasztalatok átvevői, hogyan juthatnak a számukra szükséges irodalmi anyaghoz. 19 vállalat és intézmény működött közre ebben az akcióban és ma hozzávetőleg 1800- féle folyóiratot tartanaik nyilván. A könyvtár ezzel nagymértékben segítheti a szocializmus építését, a szocialista termelés fejlesztéséi, aminek az eredményei majd kétségtelenül megmutatkoznak megyénk minden termelés/i ágában. Érdekes lenne, ha a könyvtárhoz forduló szakemberek idővel közölnék a könyvtárral, milyen hasznát vették a tájékoztató szolgálatnak a gyakorlatban. Helyes volna, ha a könyvtár erre meg is kérné minden alkalommal a hozzáfordulókat. HAJDÚ BÉLA Csehszlovákia sikeresen halad a szocializmus építésének befejezése felé A diósgyőri kohászat nődolgozói kézimunka-* kiállítást rendeznek saját előállítású ; készítményeikből : (3. folytatás) A CSENGŐ ÚJBÓL MEGSZÓLAL. Vége a műszaknak! Az emberek örömmel hagyják ott gépeiket, de vigyázniotk kell, nehogy észrevegyék örömüket. És a gépek mellé mások állnak. Mert a gyilkoló szerszámnak készülnie, sokasodnia kell. Gyártani kell éjjel, nappal, hétköznap, vasárnap. Erre vigyáz, ezen őrködik a kövér művezető, a Schulcz, meg a többi spicli, egy csomó hekus, a csendőrség szuronya és a gestapó hálózata. És azoknak, aki'k a gépek mellett állnak, csinálniök kell, mert különben ők kerülnek a gyilkoló szerszámok elé, a frontra. Azok, akiknek véget ért a műszak, igyekeznek kifelé a gyárkapun. Jenéi lassan, elgondolkozva megy a többiek között. Amint kiér az útra, egy idősebb férfi lép melléje. — Laci! — Pista bácsi! — szól meglepődve Jenei. — Varga Pista bácsi, hogy kerülsz ide? ... — Fontos utasítást hoztam. — Újabb feladat? — Nem.:. te már nem kapsz feladatot. — Nem értem ... — Azonnal menekülnöd kell — hadarja izgatottan Varga. — Te voltál a gyári sejt vezetője... még ma esté letartóztatnak! — Honnan tudod? — Mindegy!... Vannak embereink mindenütt! A letartóztatási parancsot most adják át... — Árulás? — Nem..: Valahogyan kiszimatol táJk ... Jenei hallgat. Családjára gondol. Aztán a kisvárosra, amelynek minden utcáját, minden zúgát ismerte. — Nem megyek el — jelenti ki végül. — Micsoda? — Itt lakom ebben a városban, itt születtem! Barátom, ismerősöm a fél város. Itt él a feleségem, ide fűz minden emlék ..: — Nem szabad érzékenykedni fiam. Erre most nincs idő. Az életedről van szó, hiszen ezek bizonyítékok nélkül is kiverhetik belőled a lelket. Nekünk pedig minden elv- társra szükségünk van ... Jepei nem válaszol. Szótlanul lépegetnek egymás mellett. Mindkettőjük agyában sűrűsödnek a gondolatok. — És... — töri meg végülis Jenei a csendet — mi az utasítás? — A front egyre közeledik... A szovjet csapatokhoz kell átmenned... — A tűzvonalon keresztül? — Igén!... Ne félj, az sem lesz nehezebb, mint idehaza statáriumban illegális munkát végezni. — DE HOGY JUTOK ODÁIG? Mert bizonyára körözni fognak. —* Ne félj — nyugtatja meg Varga —, mindenütt vannak barátaink... Fogd ezt a borítékot; a pontos útirányt és az utasítást tartalmazza. Tanulmányozd át tüzetesen, aztán semmisítsd meg ... Érted? Jenei átveszi a borítékot, s csendesen felel. — Értem. — Az első állomásod egy kárpátaljai erdészlak. Ne félj. ott nem talál rád senki. Amíg a karod meggyógyul — pihensz. Ott csatlakozik hozzád egy elvtárs és az utat együtt folytatjátok... Elhallgat. Jenei kis idő múlva halkan, de határozottan felel. — Megértettem Pista bácsi... — Hát akkor... búcsúzom is. Úgy, hogy ... viszontlátásra. — Viszontlátásra ... * “JENEINÉ MEGTÉRÍTETTE az asztalt. Szépen, ízlésesen. Valahonnan még virág is került a közepére. A férjének ilyenkor kellene hazajönnie. Úgy, mint régebben. Dehát... mostanában olyan ritkán jár haza ilyentájt! Pedig nagyon jó lenne! Együtt ülnének asztalhoz, együtt ebédelnének. Ebéd közben titkon a férjét figyelné, vajon hogy ■ ízlik neki a főztje. Ebéd után meg öntene neki egy pohárka vörösbort. Idáig jut gondolatában, amikor kivágódik az ajtó. Férje siet be rajta. — Laci! — Édes Klárikám, egyedül vagy? — Egyedül... Anyukáék vásárolni mentek. — Jobb így — dobja le kabátját Jenei, majd gyorsan másikat szed elő. — Kellemetlen lenne magyarázkodnom... Tudod, hosszú vallomásba kellene most kezdenem, de te megértesz engem. Mindig úgy éreztem, ha nem is érted titkaimat, sejted, milyen utakon járok. Most nem magyarázkodhatom... El kell mennem. — Menned? ... Miért? — csodálkozik meglepetten a felesége. — Illegális szervezkedés, röplaptea’jesztés ... felforgató tevékenység ... és még egy csomó dolog miatt... Felesége csak áll mozdulatlanul. — Igen, Laci... sejtettem valamit ... Egyszer egy röpcédulát találtam a zsebedben, de úgy gondoltam, kaptad. — Nem!... Terjesztettem ... FELESÉGE EGY PILLANATRA úgy érezte, mázsás súly esett le a leikéről. Nem igaz hát, hogy férje megcsalja őt, s esténként másfelé kószál. De a következő pillanatban ismét mázsás súly nehezedett rá; hiszen férje halálos veszélyben van! Elvesztheti! Örökre! — Veled megyek — mondja végűiig határozottan. — őrültséget beszélsz! — Nézd Laci, én nem értem egészen titkaidat, útjaidat, de érzem, hogy nagy veszély fenyeget. A feleséged vagyok ... Szerették ... Soha nem hittem, hogy van valakid. Én tudom, ha most nem megyek veled, többé már nem láthatlak ... F7*^+ követlek, akár a pokolba is. — Drágám.Valóban pokol várna ránk ... Barátokhoz megyek, de a fronton, a poklon keresztül... — Számomra az a pokol, ha apám szemrehányásait kell hallgatnom és... az igazi pokol az, ha magamra hagysz... — Gondolkozz csak... Kettőnknek sokkal nehezebb lesz átjutni... — Nem drágám, könnyebb lesz!... És ne felejtsd el, sérült vagy, a segítségemre szorulsz. — Klárikám, nem akarok én rosz- szat, hidd el... Az ététed forog kockán ... gondold meg... — Meggondoltam... Veled megyek ... Jenei néhány lépést tesz a szobában, majd ismét a felesége elé áll. — Tudod, mire vállalkoztál? — Tudom. — Drága, bátor asszony vagy — vonja magához feleségét —, nagyon nehéz lesz az út... * AZ ERDŐ ÉBREDEZ. Az enyhe időjárás meghozta az első rügyeket, a zsenge hajtásokat. A madarak új dalaikat próbálgatják. Valahol egy kakuk hangja visszhangzik. Az égen barátságos felhőket kerget a tavaszi szél, amelyek mögül olykor-olykor szélesen vigyorogva kandikál ki a nap. Jenei és a felesége az erdei ösvényről a tisztásra lépnek. — Óh, de szép itt a természet — szólal meg Jenei. — Olyan jó itt — súgja férje vállához simulva Jeneiné — távol minden bajtól. Egy kis békesziget ez az öldöklés tengerében. — Látod, ott lent azt a kis falut? — mutat a távolba Jenei. — Innen messziről olyan nyugodtnak. békésnek látszik. Pedig utcáin tábori csendőrök katonaszökevények utüa portyáznak... Hej, ha ezt a kis dei békességet levihetnénk a hegyót* bői... — Édes Lacikám, majd levisz- szük... vagy mi, vagy mások. Mindig e miatt ráncolod a homlokod. Látod, ez a Vadász Jancsi, naphosz- szat olyan vidám. Igaz is. olyan ártatlan képe van. Miért van ő itt? (Folytatjuk.) be. Megfelelő könyveket, folyóiratokat juttat a hozzáfordulóknak. AZ 1958 MÁRCIUSÁTÓL rendszeresített »figyelő szolgálatnak-« a lényege az, hogy számon tartják, mikor milyen könyvek jelennek meg, mert sok olyan munka lát napvilágot a napról napra növekedő könyv- és folyóirat-kiadványok közt. amiről az olvasók nem szereznek tudomást. Meg aztán sok megjelent műhöz nehezen férhetnek hozzá. A figyelő szolgálat az érdeklődőket mindig tájékoztatni tudja, mikor jelent meg olyan könyv, amely az olvasó érdeklődési körébe vág. Húsz témakört ölel fel a figyelő szolgálat nyilvántartása és két-kéthavonkint állítják össze minden témakörből az újonnan megjelent munkák kimutatását. A húsz témakör a marxizmustól a történelemig kiterjed minden humán anyagra, harmadrészét teszi a műszaki munkák kimutatása. Eddig 160-an fordultak a könyvtárhoz tájékoztatásért, és ami a legérdekesebb, mint kulturális forradalmunk sajátságos jelensége, igen nagy része — ötödé az érdeklődőknek munkás. A műszaki értelmiség arányszáma lemaradt mögöttük. A munkások, akik szakszervezeti keretek közt képzik magukat, igen nagy arányban veszik igénybe a tájékoztató szolgálatot. A könyvtár dolgozói a tájékoztatást igénylő lapok kérdéseire eddig két alkalommal adták meg a részletes válaszokat, amelyekben feltüntetik, hogy a kérdésekkel ► Befejeződött a Csehszlovák Kom► munista Párt történelmi jelentőségű ► IX, kongresszusa, amely közvetlen ► feladatként jelölte meg a szocializ► mus felépítésének befejezését Cseh► Szlovákiában. ( Antonin Novotny, a Központi Bi- , zottság első titkára, beszámolójában (rámutatott arra, hogy a kongresszus ,a szocializmus építésében elért sikereknek, és annak a célkitűzésnek »a jegyében ült össze, hogy a cseh- [ szlovák nép megvalósítsa a szocializ- (must. ► Ma olyan feladatok előtt állunk ;— mondotta —, amelyeknek teljesí- • tésével Csehszlovákia életének egy | jelentős szakaszát, a szocializmus felépítésének szakaszát zárjuk le. Ezután arról beszélt, hogy a szo- ! cializmus felépítésének befejezésé- ; hez szükséges 1 A szocialista termelési viszo- ; x • nyok teljes győzelme, ami ; gyakorlatilag a szövetkezeti nagyüzemi mezőgazdaság győzelmét jelenti. • O Az antagonisztikus osztályok maradvány adnak felszámolása, azaz a kulákságnak, mint osztálynak, és a városi magánvállalkozó elemeknek a felszámolása a következetes korlátozás és visszaszorítás útján. Q A termelőerőik továbbiéjlesz- tése a legmagasabb technika alapján, valamint a nép életszínvonalának állandó emelése a munka termelékenységének és a mezőgazda- sági termelés belterjességének növelésével. ■ A A szocialista demokrácia el- mélyítése és tökéletesítése, a dolgozók növekvő aktív részvétele az államigazgatásban és a népgazdaság irányításában. C A nép erkölcsi-politikai egysé- gének további elmélyítése a marxizmus—leninizmus alapján, és a kulturális forradalom befejezése. A kongresszuson felszólaltak a testvéri kommunista és munkáspártok küldöttei, köztük Fock Jenő elvtárs, az MSZMP képviselője is. A MÚLT ÉVBEN már adtunk összefoglaló képet, hogyan fejlődött az ellenforradalom után a miskolci Ráikóczi-könyvtár munkája. Akikor azonban még nem lehetett a kép elég teljes, mert az ellenforradalom utórezgései és más'akadályozó körülmények, mint az influenza járvány, stb. még akadályozták az élet normalizálódását, következésképpen a lakosság érdeklődését is a könyvek iránt. Ennek következtében 1957 elején még igen kicsi volt az olvasói*: száma, ami aztán az évi statisztikai eredményre is kihatott. így az 1957- es évben mindössze 199.000 könyvet kölcsönöztek ki az 1956-os évi 240 ezerrel szemben. Annál örvendetesebb az — mint Fazekas István könyvtárostól megtudjuk, — hogy ezév elején eddig nőm tapasztalt mértékben növekedett az olvasók száma. 1958 első negyedében 80.000 könyvet kölcsönöztek ki. A városi tanács anyagi segítsége nagyban hozzájárult a könyvtár fejlesztéséhez. 30.000 forintot kapott a központi könyvtár és 15.000 forintot az öt fiókkönyvtár új könyvek beszerzésére. AZ IDEGENNYELVŰ KÖNYV- TÁRRÉSZLEG ma már jelentékeny könyv- és folyóirat anyaggal rendelkezik. Ezidő szerint 114 beiratkozott olvasója van. Ez a részleg hathatósan segíti az idegen nyelvek tanulását kétnyelvű kiadványaival is. A legtöbb olvasónak ugyanis elsősorban a nyelvtanulás vagy az idegen < nyelvekben való jártasságának fej-* lesztése a célja. Természetesen emel-j lett az is, hogy a magyar nyelven* fneg nem jelent értékes idegen nyel-j vű könyveket, folyóiratokat olvas-* h*£l}§iS'cl 5 AZ* IFJÚSÁGI KÖNYVTÁR-] RÉSZLEG igen szép olvasótermét] kibővítették. Ezévben vezették be] az ifjúsági előadássorozatokat. Egy-] egy alkalommal 3—400 hallgatója] szokott flenni az ilyen előadásoknak. * Az ifjúsági olvasóteremben kétheten-J kint vetítettképes előadásokat tarta- * nak a meseirodalom megismert été-* sére. a különféle ismeretek nép-* szerű terjesztése céljából. Ezekre 60—* 70 gyerek jár el, — kb. ennyi fér* a terembe. t ] A könyvtár dolgozói az ifjúság* (értsük a 14 éves korig terjedő ifjú-* ságot) körében »közvéleménykuta- i fást« tartanak, kit milyen könyvek* érdekelnek. Kutatásaik eredményeit* közük az ifjúsági könyvkiadóval és* így segítik elő közvetve az ifjúsági* írók munkáját is. 2 Az általános művelődési és szóra-* kozási igények kielégítésén kívül a* könyvtár megkönnyíti a tudományos* kutatók, az ismeretterjesztő munka-$ ban résztvevők munkáját azzal, hogyj írod alomkutató szolgálatot vezetett* mint kétszázan vették, illetve vesz-* nek részt. A tanfolyam résztvevői* — a nőtanács kezdeményezésére —\ júliusban saját készítményeikből ki-:* állítást rendeznek s azon többszáz J hímzést és kézimunkát bemutatnak.* A diósgyőri kohászat nőtanácsa szervezetten és rendszeresen gondoskodik arról, hogy a gyár nődolgozói szabadidejüket minél célravezetőbben használják fel. így az idén már három szabó és nyolc kézimumkatan- folyamot rendezett, amelyeken több
