Észak-Magyarország, 1958. június (14. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-28 / 151. szám
r Világ proletárjai egyesüljetek ! r jWjWgL A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Tisztelet és megbecsülés A kohósalak hasznosításának néhány problémája Ózdon Az iskola és a szülői ház jó kapcsolatáért Heti rádióműsor XIV- évfolyam 151. szám Ara 50 fillér 1958 június 28, szombat 's. J Folytatódnak a magyar és a bolgár párt- és kormánykii dötlség tárgyalásai Szófia (MTI) Pénteken reggel küiönvonaton Szófiába érkezett a magyar párt- és (kormányküldöttség. A küldöttséggel együtt érkezett Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a nemzetgyűlés elnökségének tagja, Dimitr Ganev. a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Milko Tara- bainov külügyminiszterhelyettes. A Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség fogadására a szófiai pályaudvaron megjelent Anton Jugov. a Minisztertanács elnöke, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja. Rajkó Damjanov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese és Georgi Trajkov, a Minisztertanács elnökhelyettese. A kölcsönös üdvözlések után a magyar párt- és kormányküldöttség szállására hajtatott. Pénteken délelőtt tovább folytatódtak a magyar és bolgár párt- és kormányküldöttség közötti tárgyalások. , A magyar párt- és kormányküldöttség délután résztvett Szófiában azon a nagygyűlésen, amelyet a Bolgár Kommunist^ Párt és a Bolgár Hazafias Arcvonal szófiai szervezete rendezett. (MTI) A Központi Népi Ellenőrző Bizottság közleménye az állományon kívüli béralapgazdálkodás és a célprémiumok juttatásának vizsgálatáról A népi ellenőrzés az állományon kívüli béralap felhasználásával és a célprémiumok juttatásával kapcsolatban országos vizsgálatot folytatott. Az ellenőrzés a nehézipar, a kohó- és gépipar területén, valamint a szociális és kultúrális szerveknél összesen mintegy négyszáz egységre terjedt ki. Időközben a Könnyűipari Minisztérium is hasonló vizsgálatot végzett a saját területén. A vizsgálat megállapította, hogy az állományon kívüli béralapot egyes vállalatok és szervek olyan rejtett tartaléknak tekintették, amelyet szükség esetén rendeltetésének meg nem felelő célra is fel lehet használni. Sorozatosan megisértették a béralap felhasználására vonatkozó jogszabályokat. „ . A szocialista szektoron belül gyakran megtörtént, hogy különféle jellegű szellemi vagy fizikai műnkét „ma gán vállalkozásban” végeztettek el. A magánjellegű megbízások kiadását rendszerint az illetékes vállalatok túlterheltségével indokolták. Gyakran megtörtént, hogy az állományon kívüli béralap terhére egyes vállalatok és intézmények egyrészt saját dolgozóik, másrészt a kooperációs vállalatok dolgozóinak túlóráját is az állományon kívüli béralap terhére fizették ki. Az egészségügyi szolgálat területén is igen magas az állományon kívüli béralap. Ennek egyik oka a másodállások és mellékfoglalkozások nagy száma, ami a vizsgálat tapasztalatai szerint az egészségügyi hálózat jelenlegi szervezetéből, valamint az orvosok terület szerinti aránytalan elhelyezkedéséből adódik. Az orvosok jelentős része — fő- foglalkozása és gyakran magánrendelése mellett — két-három, sőt esetenként még több mellékfoglalkozást is vállal. Olyan munkaidő-kötelezettséggel jár ez, amit tartósan teljesíteni fizikailag és szellemileg egyaránt képtelenség és — mint a vizsgálatok megállapították — ezek az orvosok nem is töltik le teljesen vállalt munkaidejüket. Ilyen körülmények között az állam anyagi áldozatvállalásának növelése az egészségügyi területen nem éri el teljesen a kívánt célt, mert az említett visz- szásságok károsan hatnak a betegellátásra. Az állományon kívüli béralap terhére eszközölt kifizetések mögött gyakran létszámbujtatás rejlik. A létszámbujtatás torzítja a foglalkoztatottságra vonatkozó statisztikai adatokat, termelő üzemekben pedig a termelés mutatószámait is. A széleskörű vizsgálat alapján megállapítható, hogy az állományon kívüli „ bérgazdálkodás terén, a fennálló hibák és hiányosságok kiküszöbölésével. körültekintő és takarékos gazdálkodásisal, a felhasználás szigorú ellenőrzésével népgazdasági szinten egy év alatt elérhető megtakarítás meghaladja a 250 millió forintot. A célprémiumok juttatásának vizsgálata során megállapította az ellenőrzés, hogy a nehézipari, valamint a kohó- és gépipari vállalatok felajánlanak egymásnak, illetve elfogadnak egymástól célprémiumot annak ellenére, hogy ezt a fennálló rendelkezések értelemszerűen tiltják. A célprémiumok szabálytalan juttatása gyakran a felügyeleti szervek hozzájárulásával történik. Az ellenőrzött egységeknél 1.3 millió forint rendellenes célprémiumjuttatást tártak fel a vizsgálatok. A népi ellenőrzés által feltárt hibák rávilágítanak, hogy épülő szocialista társadalmunkon belül elevenen élnek és hatnak még a tőkés társadalom életfelfogásának maradványai. A fennálló törvényes rendelkezéseket kijátszva, vagy a jogszabályok esetleges hézagait kihasználva, különböző „ügyéskedésékkéF ’, fondorlattal, csalással jutnak egyesek — az összdolgozók rovására — munkájukkal arányban nem álló, vagy éppen munka nélkül szerzett jövedelemhez. A visszaélések és szabálytalanságok elkövetését megkönnyítette egyes gazdasági vezetők mulasztása, a • felügyeleti és pénzügyi szervek ellenőrzésének fogyatékossága is. A vizsgálat ugyanakkor feltárta, hogy egyes elavult rendelkezések is hozzájárultak a hibák elkövetéséhez. A népi ellenőrzés elsődleges célja a gazdasági vezetés munkájának segítése. Ennek szellemében a népi ellenőrzési bizottságok felhívták az ellenőrzött szervek vezetőinék, illetve felügyeleti szervének figyelmét a fennálló gazdálkodási lazaságokra. és felkérték őket, hogy hatékony intézkedésekkel gondoskodjék azok megszüntetéséről. A Pénzügyminisztérium s egyes minisztériumok és vállalatok már intézkedtek a láza gazdálkodás megszigorításáról. Legtöbb helyen jó kapcsolat alakult ki a népi ellenőrzőik és á vizsgált szerv vezetői, dolgozói között. Előfordult azonban egyes helyeken, hogy nem a feltárt és elismert hibák kijavítása került előtérbe, hanem a felelősségtől való szabadulás szándéka, s ennek következtében elmaradtak a szükséges intézkedések, kezdeményezések. Olyan esetekben, amikor nyilvánvalóan szándékos visszaélést állapítottak meg, a népi ellenőrzési bizottságok az illetékes szerveknek adták át az ügyet kártérítési vagy bűnvádi eljárás megindítása végett. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a vizsgálati jelentéssel egyidejűleg javaslatot terjeszt a forradalmi munkás-paraszt kormány elé. Intézkedéseket javasol az 1958. évre tervezett állományon kívüli béralap egy részének megtakarítására. Ugyanakkor a vizsgálati megállapítások alapján szükséges az állományon kívüli béralap rendszerével kapcsolatban új, átfogó jogszabály kidolgozása, nem utolsó sorban az ellenőrzési rendszer felülvizsgálása. A vizsgálatok lefolytatásában mintegy 700 népi ellenőr vett részt. Ez volt a népi ellenőrök első nagy erőpróbája. Munkájukat általában felkészülten, nagy lelkesedéssel és szakszerűséggel, eredményesen végezték, igazolták a népi ellenőrzés számára előlegezett bizalmat. Köszönetét és elismerést érdemelnek áldozatkész, önzetlen munkájukért. Központi Népi Ellenőrzési Bizottság II kormány szóvivőjének sajtóértekezlete Gyáros László, a tájékoztatási hivatal elnöke és a kormány szóvivője, pénteken sajtóértekezletet tartott, amelyben válaszolt a bel- és külföldi tudósítók kérdéseire. A nemzetközi helyzet ismertetése után Gyáros László a belpolitikai vonatkozású kérdésekre adott tájékoztatót. A Nagy Imre-perre vonatkozóan több kérdést kaptam az AFP (francia), a Reuter (angol) és az AP (amerikai) hírügynökségek tudósítóitól. A három nyugati hírügynökség tudósítója „újságírói kíváncsiság” ürügyén olyan kérdéseket tettek fel, amelyeket hivatalos hely nem intézhet a magyar kormányhoz, mert ezzel beavatkoznak belügyeinkbe, s jól tudják, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya és népe ezt senkitől sem tűri el. Á leghelyesebb és legmegfelelőbb válasz e kérdésekre tulajdonképpen az lenne, hogy semmi közük hozzá, törődjenek a saját ügyeikkel. Ha mégis foglalkozom ezekkel a kérdésekkel, csak azért teszem, hogy egy- szersmindenkorra lezárjam az ilyen ügyekben a kérdés—felelet játékot. A Nagy Imre és társai bűnperéről, a perben kiszabott ítéletről és az ítélet végrehajtásáról kiadott igazságügyminisztériumi közleménynek a külföldi sajtóban nagy visszhangja volt. A magyar közvélemény ugyanúgy, mint a külföldi kommunista sajtó és a haladó szellemű közvélemény megnyugvással fogadta az ítéletet, mert igazságérzetük megkövetelte, hogy az ellenforradalom szervezők az ellenforradalom idején elkövetett gyilkosságok és egyéb' bűncselekményék értelmi szerzői és főbűnösei is megkapják megérdemelt büntetésükét* Ezzel szemben a reakciós kapitalista sajtó, rádió és egyéb propaganda szervek a Nagy Imre és társai bűnperéről szóló igazságügyminisztériumi közleményt arra használták fel, hogy újabb rágalomhadjáratot indítsanak a Magyar Népköztársaság ellen. Megpróbálnak belekapaszkodni a közlemény minden sorába, vitába szállnak vele, s közben természetesen egymásnak alaposan ellentmondóan érvelnek. A kapitalista világ sajtója, az imperialisták zsoldjába szegődött sajtó, rádió és egyéb propaganda szerveik felhasználták ezt az alkalmat is, hogy rágalmazzák a Magyar Nép- köztársaságot. hogy uszítsanak a Szovjetunió és a többi szocialista ország ellen. Nyugaton azt is állítják, hogy Nagy Imre és társai elleni per a jelenlegi világpolitikával van összefüggésben. Ez a nyugati állítás a valóság tendenciózus meghamisítása. Az ok és okozati összefüggés fejtetőre állítása. Az igazság az. hogy az ilyen állítások hirdetői hozzák összefüggésbe belügyeinket képező bírósági ítéletet a nemzetközi kérdésekkel. Ezzel még nem lett és nem is lesz nemzetközi kérdés. De az már nemzetközi kérdés, hogy egy per kapcsán szuverén állam belügyeibe akarnak beavatkozni. A probléma tehát nem az, hogy mi történt Naggyal és bűntársaival, hanem az, hogy az imperialista körök és hűséges kiszolgálóik a per ürügyén szemérmetlenül a nemzeti feszültség fokozására és a nemzetközi légkör megrontására törekszenek. Ez már nemzetközi kérdés és a felelősségeit nem nekünk kell viselnünk. A Nagy Imre és társai bűnperéről kiadott közleménnyel 'kapcsolatban a reakciós nyugati sajtóban megjelent rosszindulatú rágalmazó hírek, cikkek és egyéb formed vények minden sorával könnyű lenne vitába szállni és bebizonyítani, hogy hazudnak és rágalmaznak. Rágalmazó ellenséget nem lehet meggyőzni. Az ENSZ rosszemlékű öt tagú különbizottsága ugyanis ismét színre lépett. Az Egyesült Államok imperialista köreinek nyomására összeült és sajtóközleményt adott ki Nagy Imre és bűntársai elítélésével kapcsolatban. Ismeretes, hogy amikor a Magyar Népköztársaság állami és társadalmi rendjének felforgatására irányuló támadás meghiúsult, e támadást előkészítő és szervező imperialista hatalmak követelésére — az ENSZ alapokmányának durva megsértésével — hozták létre az öttagú különbizottságot. A« Magyar Népköztársaság kormánya 1957 januárjában és 1957 szeptember 10-én az ENSZ XI. közgyűlésén, majd az ENSZ XII. közgyűlésén több ízben tiltakozott a különbizottság működése ellen, s kijelentette, hogy a bizottságnak semilyen tájékoztatást nem ad. A Magyar Népköztársaság kormánya ezt az álláspontját továbbra is fenntartja s egyben újból megállapítja, hogy az ENSZ e szerve egyes imperialista hatalmak eszköze és tevékenységével veszélyezteti az ENSZ pártatlanságát. A Magyar Népköztársaság kormánya nem vetette és soha nem veti alá magát azoknak a belügyeibe avatkozó és az ENSZ alapokmányába ütköző határozatoknak, amelyeket az ENSZ közgyűlései az úgynevezett „magyar kérdésben” hoztak. A Magyar Népköztársaság kormánya teljes egészében az ENSZ alapokmányának értelmében járt el, amely a 2. cikk 7. pontjában kimondja: „A jelen alapokmány egyetlen rendelkezése sem jogosítja fel az Egyesült Nemzeteket arra. hogy olyan ügyekbe avatkozzanak, amelyek lényegileg valamely állam belső joghatóságának körébe tartoznak és nem kötelezi a tagokat arra sem, hogy az ilyen ügyeket a jelen okmánynak megfelelő rendezési eljárás alá bocsássák”. A különbizottság ennek ellenére alaipofkmányellenesen létezik, sőt korábbi jogsértéseit • folytatva, . ismét megpróbál -beavatkozni a Magyar Népköztársaság belső ügyeibe. A magyar kormány elemi jogaival élt, amidőn az álkotmányos rendje ellen támadókkal szemben fellépett. Ezzel eleget tett nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeinek is: az ENSZ alapokmányán kívül a békeszerződés 4. cikke is kötelességévé teszi, hogy fellépjen a békét veszélyeztető cselekmények, valamint a fasizmus feltámasztására irányuló kísérletek ellen. Nagy Imre és bűntársai imperialista hatalmak érdekében és támogatásával fegyveres felkelést szerveztek. Működésükkel a háború közvetlen veszélyét idézték fel. Felelősek azért, hogy az állampolgárok szabadságjogainak sárba tiprásával, pogromok szításával és támogatásával megteremtették a fasizmus uralomra jutásának előfeltételeit. Hivatalos támogatásukkal 234 védtelen állampolgárt koncoltak fel, további háromezret vetettek börtönbe és több mint tízezer személyről állítottak össze halál- listát. Felháborító, hogy az öttagú különbizottság e gyilkosságok elkövetőit és e gyilkosságok értelmi szerzőit cinikusan a „demokrácia bajnokainak nevezi. Amikor a fegyveres felkelés vezetőit és résztvevőit az illetékes magyar igazságügyi szervek felelősségre vonták, az érvényben lévő törvények alapján jártak el. Az eljárás lefolytatása az illetékes magyar szervek kizárólagos hatáskörébe tartozott. A Magyar Népköztársaság kormánya ebben a kérdésben sem tűr semmiféle beleszólást belső ügyeinkbe. A Nagy Imre-ügy körüli hírverés azok érdekében történik, akik a nemzetközi légkört szeretnék megmérgezni, akik a nemzetek közötti együttműködést felháborító provokációikkal zavarják meg, mint ahogyan a nemzetközi munkaügyi szervezet most lezajlott értekezletén is tették. Azok érdekéiben történik, akik a csúcsértekezlet szabotálásával hónapok óta csúfot űznek az emberiség bökevágyáJból; ákik nyílt beavatkozást készítenek elő Libanonban, polgárháborút szítnak Cipruson, gyarmati irtóhad járatot folytatnak Észak-Afrikában, támogatják a törvényes indonéz kormány ellen lázadókat, s akik a Nagy Imre és bűntársai ellen hozott ítéletet is arra akarják felhasználni, hogy meggátolják a nemzetközi élet megoldásra érett kérdéseinek legfelsőbb szintű tárgyalások útján való rendezését. Van egy kérdés, amelyre egész röviden reagálni kívánok: Igaz-e, hogy Jugoszlávia jegyzéket adott át a magyar kormánynak a magyar igazságügyminisztérium közleményével kapcsolatban. A kérdés feltevése eléggé képmutató, mert a kérdező tudósító nagyon jól ismeri a jegyzék szövegét is, mivel a jugoszláv 'kormány a jegyzéket — a szokásostól némileg eltérő módom — az átmy új lássál egyidejűleg nyilvánosságra hozta. A jegyzék teljes szövegét a jugoszlá- vokkal csaknem egyidejűleg a nyugati hírügynökségek és az egyéb reakciós propagandaszervek is közölték. A nyugati hírügynökségek azonban ennél sakkal többet tudtak. A Reuter és az AFP már június 22-én egybehangzóan jelenítette Belgrádiról, hogy ottani diplomáciai körök véleménye szerint a jugoszláv kormány a következő hét elején jegyzéket ad át Budapesten. A nyugati hírügynökségek által előre beharangozott jugoszláv jegyzéket Jugoszlávia budapesti nagykövete valóban átnyújtotta a miagyar külügymínisztóriürnnak. A külügyminisztérium most taouimányozzá ezt a jegyzéket, amelyre a megfelelő idpben meg fogja adni a megfelelő választ, A külföldi szabadalmak átvételére vonatkozó kérdésre a szóvivő elmondotta: A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában való részvételünk azért is előnyös számunkra, mert átvehettük a baráti országok értékes műszaki tapasztalatait s ezek felhasználásával számos jelentős új műszaki eljárást vezettünk be. Tény azonbanv hogy a fejlett kapitalista országok egyes szabadalmainak átvételére korábban nem fordítottunk kellő gondot. Az is tény — bár erről kevesebbet beszélnek.—, hogy a magyar találmányok kapitalista országokban történő értékesítése hasznos valutaforrást jelent. Az utóbbi években már több magyar szabadalmat, adtunk el külföldre, s valutabevételünket —> hála műszaki dolgozóink találékonyságának — ilyen módon is növelhetjük. A gazdasági bizottság egyik legutóbbi ülésén foglalkozott ezekkel a kérdésekkel, s úgy határozott, hogy a szakminisztériumok az eddiginél fokozottabban kísérjék figyelemmel, milyen tőkés országokban alkalmazott szabadalmak és gyártási eljárások bevezetésével lehetne iparunk fejlesztését, exportunk növelését hathatósan elősegítem. A szabadalmaik megvásárlására megfelelő anyagi keretet, is biztosított. Az államigazgatási törvény hatáskörének kiterjesztésére vonatkozó kérdésre a szóvivő elmondotta: Aránylag kevés olyan per került a bíróság elé, amelyben törvénysértés címén kérték az államigazgatási határozat megsemmisítését. Ez a tény arra mutat, hogy államigazgatási szerveink általában körültekintéssel és a tényállás alapos tisztázásával hozzák meg határozataikat. Tudomása szerint sem az igazságügyminisztérium, sem más szervek nem foglalkoznak olyan jogszabályok előkészítésével, amelyek alapján a .jelenleginél több államigazgatási határozatot lehetnie bíróság előtt megtámadni. Szocializmust, építő államunkban az ügyészség általános törvényességi felügyeleti jogkörében amúgy is kezdeményezheti a tör- (Folytatás a 2. oldalon,)
