Észak-Magyarország, 1958. június (14. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-28 / 151. szám

r Világ proletárjai egyesüljetek ! r jWjWgL A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Tisztelet és megbecsülés A kohósalak hasznosításának néhány problémája Ózdon Az iskola és a szülői ház jó kapcsolatáért Heti rádióműsor XIV- évfolyam 151. szám Ara 50 fillér 1958 június 28, szombat 's. J Folytatódnak a magyar és a bolgár párt- és kormánykii dötlség tárgyalásai Szófia (MTI) Pénteken reggel küiönvonaton Szófiába érkezett a magyar párt- és (kormányküldöttség. A küldöttség­gel együtt érkezett Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a nem­zetgyűlés elnökségének tagja, Dimitr Ganev. a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. Milko Tara- bainov külügyminiszterhelyettes. A Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség fogadá­sára a szófiai pályaudvaron megje­lent Anton Jugov. a Minisztertanács elnöke, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja. Rajkó Damjanov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese és Georgi Trajkov, a Minisztertanács elnökhelyettese. A kölcsönös üdvözlések után a magyar párt- és kormányküldöttség szállására hajtatott. Pénteken délelőtt tovább folyta­tódtak a magyar és bolgár párt- és kormányküldöttség közötti tárgyalá­sok. , A magyar párt- és kormánykül­döttség délután résztvett Szófiában azon a nagygyűlésen, amelyet a Bolgár Kommunist^ Párt és a Bol­gár Hazafias Arcvonal szófiai szer­vezete rendezett. (MTI) A Központi Népi Ellenőrző Bizottság közleménye az állományon kívüli béralapgazdálkodás és a célprémiumok juttatásának vizsgálatáról A népi ellenőrzés az állományon kívüli béralap felhasználásával és a célprémiumok juttatásával kapcso­latban országos vizsgálatot folyta­tott. Az ellenőrzés a nehézipar, a kohó- és gépipar területén, valamint a szociális és kultúrális szerveknél összesen mintegy négyszáz egységre terjedt ki. Időközben a Könnyűipari Minisztérium is hasonló vizsgálatot végzett a saját területén. A vizsgálat megállapította, hogy az állományon kívüli béralapot egyes vállalatok és szervek olyan rejtett tartaléknak tekintették, amelyet szükség esetén rendelte­tésének meg nem felelő célra is fel lehet használni. Sorozatosan megisértették a béralap felhasználására vonatkozó jogszabá­lyokat. „ . A szocialista szektoron belül gyak­ran megtörtént, hogy különféle jelle­gű szellemi vagy fizikai műnkét „ma gán vállalkozásban” végeztettek el. A magánjellegű megbízások ki­adását rendszerint az illetékes válla­latok túlterheltségével indokolták. Gyakran megtörtént, hogy az állo­mányon kívüli béralap terhére egyes vállalatok és intézmények egyrészt saját dolgozóik, másrészt a kooperá­ciós vállalatok dolgozóinak túlóráját is az állományon kívüli béralap terhére fizették ki. Az egészségügyi szolgálat terüle­tén is igen magas az állományon kívüli béralap. Ennek egyik oka a másodállások és mellékfoglalkozá­sok nagy száma, ami a vizsgálat ta­pasztalatai szerint az egészségügyi hálózat jelenlegi szervezetéből, va­lamint az orvosok terület szerinti aránytalan elhelyezkedéséből adó­dik. Az orvosok jelentős része — fő- foglalkozása és gyakran magánren­delése mellett — két-három, sőt ese­tenként még több mellékfoglalkozást is vállal. Olyan munkaidő-kötele­zettséggel jár ez, amit tartósan tel­jesíteni fizikailag és szellemileg egyaránt képtelenség és — mint a vizsgálatok megállapították — ezek az orvosok nem is töltik le teljesen vállalt munkaidejüket. Ilyen körülmények között az állam anyagi áldozatvállalásá­nak növelése az egészségügyi te­rületen nem éri el teljesen a kí­vánt célt, mert az említett visz- szásságok károsan hatnak a be­tegellátásra. Az állományon kívüli béralap ter­hére eszközölt kifizetések mögött gyakran létszámbujtatás rejlik. A létszámbujtatás torzítja a foglalkoz­tatottságra vonatkozó statisztikai adatokat, termelő üzemekben pedig a termelés mutatószámait is. A széleskörű vizsgálat alapján megállapítható, hogy az állományon kívüli „ bérgazdálkodás terén, a fenn­álló hibák és hiányosságok kiküszö­bölésével. körültekintő és takarékos gazdálkodásisal, a felhasználás szigo­rú ellenőrzésével népgazdasági szin­ten egy év alatt elérhető megtaka­rítás meghaladja a 250 millió forin­tot. A célprémiumok juttatásának vizsgálata során megállapította az ellenőrzés, hogy a nehézipari, vala­mint a kohó- és gépipari vállalatok felajánlanak egymásnak, illetve el­fogadnak egymástól célprémiumot annak ellenére, hogy ezt a fennálló rendelkezések értelemszerűen tilt­ják. A célprémiumok szabálytalan juttatása gyakran a felügyeleti szer­vek hozzájárulásával történik. Az ellenőrzött egységeknél 1.3 millió fo­rint rendellenes célprémiumjutta­tást tártak fel a vizsgálatok. A népi ellenőrzés által feltárt hi­bák rávilágítanak, hogy épülő szocialista társadalmun­kon belül elevenen élnek és hat­nak még a tőkés társadalom életfelfogásának maradványai. A fennálló törvényes rendelkezése­ket kijátszva, vagy a jogszabályok esetleges hézagait kihasználva, kü­lönböző „ügyéskedésékkéF ’, fondor­lattal, csalással jutnak egyesek — az összdolgozók rovására — munká­jukkal arányban nem álló, vagy ép­pen munka nélkül szerzett jövede­lemhez. A visszaélések és szabálytalan­ságok elkövetését megkönnyítet­te egyes gazdasági vezetők mu­lasztása, a • felügyeleti és pénz­ügyi szervek ellenőrzésének fo­gyatékossága is. A vizsgálat ugyanakkor feltárta, hogy egyes elavult rendelkezések is hoz­zájárultak a hibák elkövetéséhez. A népi ellenőrzés elsődleges célja a gazdasági vezetés munkájának se­gítése. Ennek szellemében a népi el­lenőrzési bizottságok felhívták az ellenőrzött szervek vezetőinék, illet­ve felügyeleti szervének figyelmét a fennálló gazdálkodási lazaságok­ra. és felkérték őket, hogy hatékony intézkedésekkel gondoskodjék azok megszüntetéséről. A Pénzügyminisz­térium s egyes minisztériumok és vállalatok már intézkedtek a láza gazdálkodás megszigorításáról. Legtöbb helyen jó kapcsolat ala­kult ki a népi ellenőrzőik és á vizs­gált szerv vezetői, dolgozói között. Előfordult azonban egyes helyeken, hogy nem a feltárt és elismert hi­bák kijavítása került előtérbe, ha­nem a felelősségtől való szabadulás szándéka, s ennek következtében el­maradtak a szükséges intézkedések, kezdeményezések. Olyan esetekben, amikor nyilván­valóan szándékos visszaélést állapí­tottak meg, a népi ellenőrzési bizott­ságok az illetékes szerveknek adták át az ügyet kártérítési vagy bűnvá­di eljárás megindítása végett. A Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság a vizsgálati jelentéssel egyidejű­leg javaslatot terjeszt a forra­dalmi munkás-paraszt kormány elé. Intézkedéseket javasol az 1958. évre tervezett állományon kívüli béralap egy részének megtakarítására. Ugyanakkor a vizsgálati megállapí­tások alapján szükséges az állomá­nyon kívüli béralap rendszerével kapcsolatban új, átfogó jogszabály kidolgozása, nem utolsó sorban az ellenőrzési rendszer felülvizsgálása. A vizsgálatok lefolytatásában mintegy 700 népi ellenőr vett részt. Ez volt a népi ellenőrök első nagy erőpróbája. Munkájukat általában felkészülten, nagy lelkesedéssel és szakszerűséggel, eredményesen vé­gezték, igazolták a népi ellenőrzés számára előlegezett bizalmat. Köszö­netét és elismerést érdemelnek áldo­zatkész, önzetlen munkájukért. Központi Népi Ellenőrzési Bizottság II kormány szóvivőjének sajtóértekezlete Gyáros László, a tájékoztatási hi­vatal elnöke és a kormány szóvivő­je, pénteken sajtóértekezletet tartott, amelyben válaszolt a bel- és külföldi tudósítók kérdéseire. A nemzetközi helyzet ismertetése után Gyáros László a belpolitikai vonatkozású kérdésekre adott tájé­koztatót. A Nagy Imre-perre vonatkozóan több kérdést kaptam az AFP (fran­cia), a Reuter (angol) és az AP (amerikai) hírügynökségek tudósítói­tól. A három nyugati hírügynökség tudósítója „újságírói kíváncsiság” ürügyén olyan kérdéseket tettek fel, amelyeket hivatalos hely nem intéz­het a magyar kormányhoz, mert ez­zel beavatkoznak belügyeinkbe, s jól tudják, hogy a Magyar Népköztársa­ság kormánya és népe ezt senkitől sem tűri el. Á leghelyesebb és legmegfelelőbb válasz e kérdésekre tulajdonképpen az lenne, hogy semmi közük hozzá, tö­rődjenek a saját ügyeikkel. Ha mé­gis foglalkozom ezekkel a kérdések­kel, csak azért teszem, hogy egy- szersmindenkorra lezárjam az ilyen ügyekben a kérdés—felelet játékot. A Nagy Imre és társai bűnperéről, a perben kiszabott ítéletről és az íté­let végrehajtásáról kiadott igazság­ügyminisztériumi közleménynek a külföldi sajtóban nagy visszhangja volt. A magyar közvélemény ugyan­úgy, mint a külföldi kommu­nista sajtó és a haladó szellemű közvélemény megnyugvással fo­gadta az ítéletet, mert igazságérzetük megkövetelte, hogy az ellenforradalom szervezők az ellenforradalom idején elkövetett gyilkosságok és egyéb' bűncselekmé­nyék értelmi szerzői és főbűnösei is megkapják megérdemelt büntetésü­két* Ezzel szemben a reakciós kapita­lista sajtó, rádió és egyéb propagan­da szervek a Nagy Imre és társai bűnperéről szóló igazságügyminisz­tériumi közleményt arra használták fel, hogy újabb rágalomhadjáratot indítsanak a Magyar Népköztársaság ellen. Megpróbálnak belekapaszkod­ni a közlemény minden sorába, vi­tába szállnak vele, s közben termé­szetesen egymásnak alaposan ellent­mondóan érvelnek. A kapitalista világ sajtója, az im­perialisták zsoldjába szegődött saj­tó, rádió és egyéb propaganda szer­veik felhasználták ezt az alkalmat is, hogy rágalmazzák a Magyar Nép- köztársaságot. hogy uszítsanak a Szovjetunió és a többi szocialista ország ellen. Nyugaton azt is állítják, hogy Nagy Imre és társai elleni per a jelenlegi világpolitikával van összefüggésben. Ez a nyugati állítás a valóság ten­denciózus meghamisítása. Az ok és okozati összefüggés fejtetőre állítása. Az igazság az. hogy az ilyen állítá­sok hirdetői hozzák összefüggésbe belügyeinket képező bírósági ítéletet a nemzetközi kérdésekkel. Ezzel még nem lett és nem is lesz nemzetközi kérdés. De az már nemzetközi kér­dés, hogy egy per kapcsán szuverén állam belügyeibe akarnak beavat­kozni. A probléma tehát nem az, hogy mi történt Naggyal és bűntár­saival, hanem az, hogy az imperia­lista körök és hűséges kiszolgálóik a per ürügyén szemérmetlenül a nemzeti feszültség fokozására és a nemzetközi légkör megrontására tö­rekszenek. Ez már nemzetközi kér­dés és a felelősségeit nem nekünk kell viselnünk. A Nagy Imre és társai bűnperéről kiadott közleménnyel 'kapcsolatban a reakciós nyugati sajtóban megjelent rosszindulatú rágalmazó hírek, cik­kek és egyéb formed vények minden sorával könnyű lenne vitába szállni és bebizonyítani, hogy hazudnak és rágalmaznak. Rágalmazó ellenséget nem lehet meggyőzni. Az ENSZ rosszemlékű öt tagú kü­lönbizottsága ugyanis ismét színre lépett. Az Egyesült Államok impe­rialista köreinek nyomására össze­ült és sajtóközleményt adott ki Nagy Imre és bűntársai elítélésével kap­csolatban. Ismeretes, hogy amikor a Magyar Népköztársaság állami és társadal­mi rendjének felforgatására irányu­ló támadás meghiúsult, e támadást előkészítő és szervező imperialista hatalmak követelésére — az ENSZ alapokmányának durva megsértésé­vel — hozták létre az öttagú külön­bizottságot. A« Magyar Népköztársa­ság kormánya 1957 januárjában és 1957 szeptember 10-én az ENSZ XI. közgyűlésén, majd az ENSZ XII. közgyűlésén több ízben tiltakozott a különbizottság működése ellen, s kijelentette, hogy a bizottságnak semilyen tájékoztatást nem ad. A Magyar Népköztársaság kormánya ezt az álláspontját továbbra is fenn­tartja s egyben újból megállapítja, hogy az ENSZ e szerve egyes impe­rialista hatalmak eszköze és tevé­kenységével veszélyezteti az ENSZ pártatlanságát. A Magyar Népköztársaság kor­mánya nem vetette és soha nem veti alá magát azoknak a bel­ügyeibe avatkozó és az ENSZ alapokmányába ütköző határo­zatoknak, amelyeket az ENSZ közgyűlései az úgynevezett „magyar kérdésben” hoztak. A Magyar Népköztársaság kormá­nya teljes egészében az ENSZ alap­okmányának értelmében járt el, amely a 2. cikk 7. pontjában ki­mondja: „A jelen alapokmány egyet­len rendelkezése sem jogosítja fel az Egyesült Nemzeteket arra. hogy olyan ügyekbe avatkozzanak, ame­lyek lényegileg valamely állam bel­ső joghatóságának körébe tartoznak és nem kötelezi a tagokat arra sem, hogy az ilyen ügyeket a jelen ok­mánynak megfelelő rendezési eljá­rás alá bocsássák”. A különbizottság ennek ellenére alaipofkmányellenesen létezik, sőt ko­rábbi jogsértéseit • folytatva, . ismét megpróbál -beavatkozni a Magyar Népköztársaság belső ügyeibe. A magyar kormány elemi jogai­val élt, amidőn az álkotmányos rendje ellen támadókkal szemben fellépett. Ezzel eleget tett nemzet­közi szerződésekben vállalt kötele­zettségeinek is: az ENSZ alapokmá­nyán kívül a békeszerződés 4. cikke is kötelességévé teszi, hogy fellépjen a békét veszélyeztető cselekmények, valamint a fasizmus feltámasztásá­ra irányuló kísérletek ellen. Nagy Imre és bűntársai imperia­lista hatalmak érdekében és támo­gatásával fegyveres felkelést szer­veztek. Működésükkel a háború köz­vetlen veszélyét idézték fel. Felelősek azért, hogy az állam­polgárok szabadságjogainak sár­ba tiprásával, pogromok szítá­sával és támogatásával megte­remtették a fasizmus uralomra jutásának előfeltételeit. Hivata­los támogatásukkal 234 védtelen állampolgárt koncoltak fel, to­vábbi háromezret vetettek bör­tönbe és több mint tízezer sze­mélyről állítottak össze halál- listát. Felháborító, hogy az öttagú külön­bizottság e gyilkosságok elkövetőit és e gyilkosságok értelmi szerzőit cinikusan a „demokrácia bajnokai­nak nevezi. Amikor a fegyveres felkelés veze­tőit és résztvevőit az illetékes ma­gyar igazságügyi szervek felelősségre vonták, az érvényben lévő törvények alapján jártak el. Az eljárás lefolytatása az illetékes magyar szervek kizárólagos hatáskörébe tartozott. A Magyar Népköztár­saság kormánya ebben a kérdés­ben sem tűr semmiféle beleszó­lást belső ügyeinkbe. A Nagy Imre-ügy körüli hírverés azok érdekében történik, akik a nemzetközi légkört szeretnék meg­mérgezni, akik a nemzetek közötti együttműködést felháborító provo­kációikkal zavarják meg, mint aho­gyan a nemzetközi munkaügyi szer­vezet most lezajlott értekezletén is tették. Azok érdekéiben történik, akik a csúcsértekezlet szabotálásával hónapok óta csúfot űznek az emberi­ség bökevágyáJból; ákik nyílt beavat­kozást készítenek elő Libanonban, polgárháborút szítnak Cipruson, gyarmati irtóhad járatot folytatnak Észak-Afrikában, támogatják a tör­vényes indonéz kormány ellen láza­dókat, s akik a Nagy Imre és bűn­társai ellen hozott ítéletet is arra akarják felhasználni, hogy meggátol­ják a nemzetközi élet megoldásra érett kérdéseinek legfelsőbb szintű tárgyalások útján való rendezését. Van egy kérdés, amelyre egész röviden reagálni kívánok: Igaz-e, hogy Jugoszlávia jegyzéket adott át a magyar kormánynak a magyar igazságügyminisztérium közlemé­nyével kapcsolatban. A kérdés feltevése eléggé kép­mutató, mert a kérdező tudósító na­gyon jól ismeri a jegyzék szövegét is, mivel a jugoszláv 'kormány a jegyzéket — a szokásostól némileg eltérő módom — az átmy új lássál egy­idejűleg nyilvánosságra hozta. A jegyzék teljes szövegét a jugoszlá- vokkal csaknem egyidejűleg a nyu­gati hírügynökségek és az egyéb re­akciós propagandaszervek is közöl­ték. A nyugati hírügynökségek azon­ban ennél sakkal többet tudtak. A Reuter és az AFP már június 22-én egybehangzóan jelenítette Belgrádiról, hogy ottani diplomáciai körök véle­ménye szerint a jugoszláv kormány a következő hét elején jegyzéket ad át Budapesten. A nyugati hírügynökségek által előre beharangozott jugoszláv jegy­zéket Jugoszlávia budapesti nagy­követe valóban átnyújtotta a miagyar külügymínisztóriürnnak. A külügy­minisztérium most taouimányozzá ezt a jegyzéket, amelyre a megfelelő idpben meg fogja adni a megfelelő választ, A külföldi szabadalmak átvételére vonatkozó kérdésre a szóvivő elmon­dotta: A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában való részvételünk azért is előnyös számunkra, mert átvehet­tük a baráti országok értékes mű­szaki tapasztalatait s ezek felhasz­nálásával számos jelentős új műszaki eljárást vezettünk be. Tény azonbanv hogy a fejlett kapitalista országok egyes szabadalmainak átvételére ko­rábban nem fordítottunk kellő gon­dot. Az is tény — bár erről kevesebbet beszélnek.—, hogy a magyar találmányok kapita­lista országokban történő értéke­sítése hasznos valutaforrást je­lent. Az utóbbi években már több ma­gyar szabadalmat, adtunk el külföld­re, s valutabevételünket —> hála mű­szaki dolgozóink találékonyságának — ilyen módon is növelhetjük. A gazdasági bizottság egyik leg­utóbbi ülésén foglalkozott ezekkel a kérdésekkel, s úgy határozott, hogy a szakminisztériumok az eddigi­nél fokozottabban kísérjék fi­gyelemmel, milyen tőkés orszá­gokban alkalmazott szabadalmak és gyártási eljárások bevezeté­sével lehetne iparunk fejleszté­sét, exportunk növelését hatha­tósan elősegítem. A szabadalmaik megvásárlására meg­felelő anyagi keretet, is biztosított. Az államigazgatási törvény hatás­körének kiterjesztésére vonatkozó kérdésre a szóvivő elmondotta: Aránylag kevés olyan per került a bíróság elé, amelyben törvénysér­tés címén kérték az államigazgatási határozat megsemmisítését. Ez a tény arra mutat, hogy államigazgatási szerveink általában körültekintéssel és a tényállás alapos tisztázásával hozzák meg határozataikat. Tudo­mása szerint sem az igazságügymi­nisztérium, sem más szervek nem foglalkoznak olyan jogszabályok elő­készítésével, amelyek alapján a .je­lenleginél több államigazgatási hatá­rozatot lehetnie bíróság előtt meg­támadni. Szocializmust, építő álla­munkban az ügyészség általános tör­vényességi felügyeleti jogkörében amúgy is kezdeményezheti a tör- (Folytatás a 2. oldalon,)

Next

/
Thumbnails
Contents