Észak-Magyarország, 1958. június (14. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-27 / 150. szám
Péntek, 1958. június 27. ÉSZAKMAGYARORSZAG 5 AZ ORVOSTUDOMÁNY VILÁGÁBÓL TÜBERKULÖZIS TAIVANBAN Taivanban rendkívül hatalmas területeken pusztít a tuberkulózis. Minden esztendőben több mint 26 ezren halnak meg tuberkulózisban a gyenge táplálkozás és az orvosi ellátás hiánya miatt. Hivatalos csang- kajsekista adatok szerint a tuberkulózisban szenvedő betegek száma 320 ezer és sok vidék, különösen a sziget nyugati része, elnéptelenedett, vagy az elnéptelenedés veszélye fenyegeti a betegség terjedése miatt. MAJMOK ÉS EMBEREK MALÁRIÁJA Már régen megállapították, hogy a majmok vörös vérsejtjeiben a maláriát okozó parazitákkal azonos, mikroszkopikus élösdik találhatók. Számos eredménytelen kísérlet alapján azonban sokáig az a vélemény uralkodott, hogy a maláriát okozó véglények nem vihetők át a majomról az emberre és fordítva. A legújabb kutatások azonban kiderítették ennek az ellenkezőjét. A malária parazitái, amelyek alsóbbrendű majomfajtákba oltva nem fejlődnek ki, felsőbbrendű majmokban maláriás megbetegedéseket okoznak. Továbbá: a vér ezen mikroparazitái majmokról majmokra többször átültetve, az embert is újra megfertőzik. Ezeket a kísérleteket 1956-ban Belga-Kongóban és Libériában végezték el. Az idevágó felfedezések nemcsak a biológusokat érdeklik, hanem rendkívül fontosak a maláriás megbetegedések orvoslása szempontjából is. Bebizonyosodott, amit már régen sejtettek, hogy a malária parazitáinak az emberen kívül a felsőbbrendű majmok is terjesztői lehetnek, ÚJ ROMÁN GYÓGYKEZELÉSI MÓD A calimameisti szanatóriumban a maga nemében egyedülálló új kezelési módot alkalmaznak, amelyet felfedezői »irányított gialvanikus aeroszolnak« neveztek el. Az új módszert ma már rendszeresen alkalmazzák a légzőszervek megbetegedései esetében. Az új módszer lehetővé teszi, hogy az antibiotikumos aeroszol parányi részecskéi a fertő- zéses gócba kerüljenek, ami sokkal hatékonyabbá teszi az aeroszolos gyógykezelést. FAKÍR A MŰTŐASZTALON Yvon Yva fakírt a napokban vakbélgyulladással operálták a bor- deauxi klinikán anélkül, hogy elaltatták, helyileg érzéstelenítették, vagy a műtőasztalhoz szíjazták volna. Ezzel akarta bebizonyítani, hogy akaraterejével képes leküzdeni az emberi test fájdalom iránti érzékenységét. A műtétről — melynél egy bírósági tisztviselő is jelen volt — filmet készítettek. Műtét közben a fakir állandóan beszámolt érzéseiről. Az operáló orvos kijelentette, hogy ilyen módon lehetőség nyílt arra, hogy a beteg reagálását megismerje. A műtét befejezése után a fakir első kívánsága az volt. hogy telefonálhasson és értesíthesse feleségét a jólsikerült műtétről. A SZOMJÚSÁG BETEGE Egy macedóniai cipészmester nagy probléma elé állította az orvosokat: furcsa betegsége miatt már megvizsgálták az Egyesült Államokban, Franciaországban és Svájcban is, de az orvosak nem tudták megállapítani, mi az oka annak, hogy a derék cipész naponta 35 liter vizet iszik meg és szomjúsága még csak fokozódik. NEM ELÉG SZERETETREMÉLTÓ v A FÉRJE? — ETESSEN VELE SÁRGARÉPÁT A Francia Orvostudományi Akadémia közlése szerint az emberek hangulata és reakciói aszerint váltakoznak, hogy milyen zöldfélét vagy gyümölcsöt esznek. A sárgarépa szeretetreméltóvá teszi a harapóskedvű embert (na és ha nem szereti a sárgarépát?!). Aki sok salátát eszik, fiatal és erotikus marad, a paraj eloszlatja a melankolikus hangulatot, a körte logikussá teszi az ember gondolkodását, stb. stb. A közlemény mindenesetre nem ad választ arra a kérdésre, hogy a kérdéses zöldféléből mekkora adag hozza meg a kívánt hatást. Mindenesetre azt az állítást, hogy a krumpli nyugtató hatású, az utóbbi időben ezer és ezer párizsi példa bizonyította: — a párizsi háziasszonyok heteken át idegesek, sőt dühösek voltak, mert sehol sem lehetett burgonyát kapni, „Jobb lenne az operett..?" 1 aktaharkányi kultúrotthon, 1958. június 24 X A miskolci színház művészeit X w kísértem ki Taktaharkányra. XKiváncsi voltam, hogy a községben %miként fogadják a színészeket, miiként fogadják a bemutatásra kerülő, Xmai magyar darabot, Fehér Klára %»Nem vagyunk angyalok«-jál és nem %utolsósorban kíváncsi voltam a köz- tség kulturális életére: arra, hogy miiként látja el feladatait a községi |kultúrotthon. J A kultúrotthon elég sivár. A nagyteremben — befogadóképessége 260 ♦—280 fő — egyetlen támlás ülőhely ♦sincsen, támla nélküli padok sorakoznak, apróka színpada van, amely ^fölött összegöngyölve mozivászon tótható — jeléül annak, hogy a kultúrotthon egyben mozihelyiségül is •szolgál A kultúrotthon-igazgatóoal ♦ érkezésünkkor nem találkoztunk. Ér♦ deklődtünk a takarítóasszonytól, \hogy milyen érdeklődéssel fogadja; a ♦ közséa a színészek kijövetelét, ő egy ♦trafikba utasított, ahol a jegyeket Jelővételben árusítják. Lehangolóan *gyenge volt az érdeklődés. A plakáton nyolc órai kezdésre hirdetett elődadás kitűzött kezdési időpontjáig *».x valami 40 jegy fogyott el összesen. Negyedkilenckor került elő a kultúr- otthon-igazgató és kezdtek szállingózni az érdeklődők is. Ügy 9 óra feló 130—140 néző előtt meg is kezdődött az előadás. Amíg a nagyteremben az előadás folyt — valamint a szünetekben —, elbeszélgettünk a kultúr- otthon-igazgatóval, néhány vendéggel, a kultúrotthon aktivistáival. Crdekes dolgokat hallottunk, ami némileg magyarázatot adott a gyenge érdeklődésre is. A kultúrotthon életéről elmondták. hogy nagyon látogatottak azok az ismeretterjesztő előadások, amelyekét miskolci előadó, különösképpen ár. Bognár József járásbíró szokott tartani. Elmondták azt is, hogy van a kultúr otthonnak tánccsoportja, amely legutóbb a járási versenyen első helyezést ért el, és van színjátszócsoportjuk, amely legutóbb Szigligeti Cigány-át, korábban a Liliom- fi-t, a Kőszívű ember fiai-t, és a Néma. leventét mutatta be nagy sikerrel (?). Szinte megsértődtek takta- harkányi barátaink, amikor azt mondánk, hogy merész vállalkozásSZTK-TA'N ACS ADÓ Augusztus 20-án ünnepli kilencvenéves . fennállását a Salgótarjáni Acélárugyár Augusztus 20-án lesz kilencven esztendeje, hogy a Salgótarjáni Acélárugyár hellén, favázas üzemépületekben, megkezdték a vasolvasztást. A gyár azóta több mint százszorosára nagyobbodott. Ma naponta több árut készítenek, mint az indulást követően egy-egy esztendőben. A jubileumi ünnepség előkészítésére bizottság alakult a gyárban. Augusztus 20-ig berendezik a gyár állandó múzeumát, amelyben az acélárugyár műszaki, szociális és kulturális fejlődését láthatják az érdeklődők. Az évfordulóra széleskörű munkaversenyt szerveznek az üzemben, dosikod'ik. Ha a beteg biztosítási igazolvánnyal jelentkezett az orvosnál, az ingyenes, mentőszállítás igénybevételéhez más igazolásra szükség nincs. Ha a beteg érvényes biztosítási igazolványt felmutatni nem tud és a szállításra feltétlenül szükség volt, a jogosultságot pótlólag kell igazolnia, mert egyébként meg kell térítenie a mentőszállítás díját: A Budapest Nagycirkusz ma mutatkozik be úi műsorával Miskolcon Ma, pénteken este kezdi meg előadásait a Béke téren a Budapest Nagycirkusz, amely már sok kedves órát szerzett Miskolc közönségének. A kb. 50 vagonban utazó cirkusz teljesen új műsorral mutatkozik be közönségünknek. Attrakciói közül kiemelkedik: Sobbot nyugatnémetországi mester zenélő disznójával, amely egyedülálló produkció a maga nemében, továbbá a 4 Balázs, a levegő hősei kiváló légtornász mutatványaikkal, Wagner mester négy szenegáfiai oroszlánjával, a 4 Elek ik áriad játéka, a fotballozó kutyák és nem utolsósorban Budapest közkedvelt bohócainak, Spaci-na.k, Ciri- nek és Dodi-nak a mulattató jelenetei. A műsor három és negyedórás szórakozásit nyújt a közönségnek; A vendégjáték tíz napig tart. nak tartjuk, ha egy falusi kultúrotthon szinjátszói ákár a Kőszívű ember jiai-val, akár a Néma leventé-vel kísérleteznek, mert nem látjuk a kultúrotthon adottságainál, a színjátszó csoport laza szervezeténél fogva biztosítottnak a megfelelő művészi színvonalat, amelyet az említett színművek feltétlen megkövetelnek. Az egyik kultúrmunkás elmondta, ho.jy ők operettet szeretnének játszani, mert az jobb, érdekesebb (?), és a közönséget is jobban érdekli. Bár a kultúrotthont vezető pedagógus nem lelkesedik ezért a tervért, mégis szeretnék megvalósítani. Szeretnék annál is inkább, mert hiszen más községek hasonló felkészültségű csoportjai is nagyoperetteket mutatnak be. Például amádi csoport ebben a színi- évadban — tudomásuk szerint — már hat operettet is bemutatott és azzal járta a járás községeit. Legutóbb is, éppen a színház látogatása előtt két nappal jártak Taktahar- kányban mádi kultúrmunkások és —- a szocialista kultúra falun is meo- szerettetésének jegyében (?!) — bemutatták a Lili bárónő című nagyoperettet. A nagyoperett roppant X etszelt a községnek és soha nem X átott bevételt biztosított a kultúr- | Hthonnak. — Ezek után érthető J imit csaknem kereken ki is mond- X dk, hogy a zenés, táncos, könnyű X operett után nem nagyon kíváncsiak Xi mai életet ábrázoló prózai darabra, t mégha az olyan kedves vígjáték is, I nint a »Nem vagyunk angyalok«. X Az egybegyűlt, mintegy 130—140 ttáző a második felvonásra már felengedett. Zömmel megértették a da- $rabot, és mind gyakrabban csattant XÍ&1 a taps. Sőt, a harmadik felvonás ii-kz.it, már egy-két kedélyes meg- Xiegyzés is hallatszott, amiből arra Zlehetett következtetni, hogy a takta- X^arkányiak nem csak a régmúlt idő- i'cet idéző operettek és a viszonylag Iá yenge felkészültségű öntevékeny X'Soportok előadásainál érzik jól ma- tgukat. A miskolci színház kis együt- Xtese úgy játszott, olyan lelkesen, t mintha nem a kongó nézőtér, hanem ^valamely nagy színház zsúfolt padsora nézett volna szembe a színpaddal. (Az előadás méltatását ez alkalommal mellőzzük.) T aktaharkány nem tartozik a 1 legnagyobb községek közé. A Z kultúrotthon aktíváját is nagyrészt Xa gépállomás dolgozói képezik. A Xkultúrotthon feladata — bár ezt az ♦ egyik aktivista nem akarta elhinni ♦—, hogy a szocialista kultúrának szi- Xlárd bázisa legyen. Ehhez pedig első Xlépés, hogy szakítson az operettimá- vdattal, ne vállalkozzék erejét mesz- •sze meghaladó darabok bemutatásá- *r?:.és igyekezzen művészeti produk- Xcióiban a közönségnek olyat nyúj- Xtaii, ami világnézetüknek, élét fél- Xfogásuknak szocialista szemléletűvé Zválását segíti elő. (benedek) (2. folytatás.) Sül?rT,> JENEINÉ FELSÍKOLT. — Nem igaz! — Nem igaz? Hát akkor hol van? — Nem tudom... — pityeredik el Jeneiné. — Kislányom :.. — szól szelíden az anyja — te vagy a felesége, neked minden lépéséről tudnod kellene... Miért nem kérdezed meg tőle? — Nem merem... — Nem mered? No, ugye? — nevet fel erőltetetten Pásztor. — Attól félsz, hogy a válasz nem lesz kellemes számodra. Én nem is értem, hogy lehet,.. — Ne bántsd már azt a lányt — szól közbe Pásztorné. — Már jön is! — kiált fél Jeneiné; *— Mintha léptek zaját hallanám ... Mindnyájan az ajtó irányába tekintenék. — Rosszul hallod — szól keményen Pásztor. — Nem jön..; Jeneiné felzokog. — Óh!... Istenem ... — Most mit sírsz? — rival! rá az apja — Akkor kellett volna meggondolnod, mielőtt hozzámentél. Én mindig mondtam, hogy nem tetszik nekem ez a fiú. Volt benne valami furcsa ... Dehát neked kellett! Jenéi László műszerész: Hát tessék!... — Lajos!... Hagyd ... — Mit hagyjam?! Hadiüzemben dolgozik, jól keres, a katonaság alól felmentették. Az én fiam meg ott rohad valahol a fronton! És Jenei úr itthon mégsem becsüli meg magát. Csavarog... — Nem!... Nem!.:, — kiált fel Jeneiné. — A. fiam — folytatja elgondolkozva Pásztor — legutóbbi levelében is azt írta, hogy jól van... De én tudom, hogy ez nem igaz... Én is voltam katona... Tudom, hogy szenved, nélkülöz. És akkor itt van a vöm. Felforr bennem a méreg .:. A LÁNYA FELUGRIK az asztaltól. A sezlonra veti magát, s keservesen zokogni kezd. Az anyja csendben hozzámegy, megsimogatja a fejet ...... - — Ne sírj kislányom ... Nyugodj meg ... Feküdj le szépen ... Az ajtó előtt mocorgás hallatszik, majd valaki nekiesik az ajtónak. A hirtelen meglepetéstől szólni sem tudnak. Az ajtón erőteljesen zörögnek. — Úristen!... Ki az? — kérdezi IRTA: Szcze OCáJúrty — Mutassa! — emeli fel veje mozdulatlan karját Pásztorné. — Mi ez rajta? ... Zsebkendő ..; Lányom, téléi ónálj gyorsan orvosért! — Nem! — mondja Jenei. — Nem kell orvos ... — Nem kell? ... Miért? .:. — Nem kell!. .5 Pásztorné, miközben elindul az ajtó felé. — Várj! — szól Pásztor — Kin jutom. Óvatosan ajtót nyit. Jenei támolyog be rajta. — Lacikám! — sikolt fel Jeneiné — Mi van veled? — Szent isten! — csapja össze a kezét Pásztorné — csupa vér a kabátja. — Nincs semmi bajom... — szól lihegve Jenei. — Hozz gyorsan vizet! — rendelkezik Pásztorné. Jeneiné kiszalad a konyhába, a következő pillanatban egy lavór vízzel tér’ vissza. — Gyere — szól a lányának Pásztorné —, hozd a kötszert is ... Gyorsan ... Kössük be ... Még mindig vérzik... Milyen seb ez? Talán kocsmában verekedett? Pásztor közelebb lép. — Mutasd csak ... Inkább, mintha lőtt seb lenne ... — Úristen!... Hol járt Laci? ... — Semmiség — súgja falfehér arccal Jenei —. holnap már... Elalél. Nagy nehezen az ágyhoz .vonszolják, lefektetik. A felesége keservesen zokog.:. * A HATALMAS GYÁRKÉMÉNYEK lomhán füstölögnek. A gyárkapu befogadja aznapi utolsó áldozatát is, majd lassan, csikorogva becsukódik. A műszak kezdetét jelző csengő felberreg. Az emberek elfoglalják helyüket a gépek mellett. Sunyin, bűntudattal. Aztán megindítják a gépeket, hogy még több öldöklő szerszám kerüljön ki az üzemből, s még több szenvedés, könny üljön az emberek, az anyák szemében. Jenei is megindítja gépét. A munkadarabot helyezi be, amikor a szomszéd géptől Halmos lép hozzá. — Jó reggelt, Laci! — Jó reggelt! Nos, mi újság? — Meghánytuk az egész kerületet röpcédulával... Az egész kommandó prüszköl... A gestapósok és a hekusok egymás haját tépik!... No, és nektek sikerült? Úgy tudom, egy új elvtárssal voltál együtt... — Sikerült... egy kis szépségűi - bával. Az egyik zsaru golyója bele- trafált a karomba;: 5 — Micsoda? ... — Szerencsére nem súlyos ;;: Meg hát, ebcsont beforr! — Hűha!... És... Vigyázz! Jön a művezető! A műhely, végében feltűnik a kövér, pocakos ember. Vizsla szemekkel néz jobbra-balra. Itt-ott köszön. — Jó reggelt — köszön Jeneinek. — Jó reggelt, művezető úr. — Aztán gyerünk azzal a munkával Jenei, ne úgy, mint tegnap... — Igenis művezető úr. Mázsás hasával továbblibeg. Halmos kis idő múlva újra Jenei mellé sürgölődik. — Laci, ki tud a sérülésedről? ;— Társamon és családomon kívül senki:.. — Nem követtek? .., Nincsenek nyomodban?... — Nem ... nem hiszem ... — Orvos? — Nem volt nálam!... — És most? ... Tudsz dolgozni? — Balkezemmel nem... de itt a gépnél talán jobbkézzel is boldogulok. — Jön a Schulcz! — súgta gyorsan Halmos, majd hangosan folytatta. — AZTÁN HOZOTT-E VALAMIT a házhoz az ulti? — Nyertem néhány fröccsrevalót... — Á, jó reggelt! — köszönt rájuk Schulcz fürkészően. — Jó reggelt Jenei úr... hogy van.. hogy van?... — Köszönöm. *— Rosszkedvűnek látszik; — Álmos vagyok egy kicsit... Éjjel kettőig ultiztunk. — Igaz is... hallotta mi történt az éjjel? ..; — Micsoda? — Nem tudja? Nagyszabású kommunista akció.., Röpcédulák, jelszavak ... No mit szól ehhez kedves Jenei úr, milyen merészen csinálják. Hát nem felháborító? ... — Felháborító! — De lám... Mi baja a kezének? — A kezemnek? ... Semmi!... — De... de... látom, a balkezét nem tudja mozgatni... — Ja? ... Dolgozgattam tegnap odahaza a ház körül... Megütöttem. — Erről jut eszembe... A csirkefogóik közül az egyik megsebesií it. A vémyomokat megtalálták a járdán ... No, de nem zavarom tovább. Jó munkáit! A viszontlátásra Jenei úr... Jenei elgondolkozva néz utána. Ismét Halmos szólal meg. — Mi volt ez? — Nem tudom. — Nekem — csóválja a fejét — gyanús;.. (Folytatjuk. w ► Kórházi ápolás igénybevételéhez ►az említett Biztosítási igazolványon ►kívül munkáltatói igazolvány, orvosi ►javaslat és kórházi utalvány szükséges. Az orvosi javaslatot a kó-r- ►házi ápolást javasoló orvos, a mun- ►kóltatói igazolványt a beteg munkaadója állítja ki. a kórházi utalványt >az illetékes SZTK helyi szerv, illetve, ha a munkaadó üzemi kifize- ►tőheljv a vállalat állítja ki. (Ezen* ►utóbbi esetben a munkaadói igazol-^ ►vány nem szükséges.) * X 1 Ha tehát a dolgozó kórházi ja- ♦ ► vaslalot kap az orvostól és a I ", munkaadó nem üzemi kifizető- | ► hely, munka adójától munkáltatói X ► igazolványt kér. ' 5 gazzal jelentkezik az SZTK helyi* [szervénél, ahol a beteg részére kér-* (házi utalványt állítanak ki. Ha a* [dolgozó üzemében kifizetőihely van,* [az iratokat'ott kell bemutatni és ott* [kapja meg a kórházi utalványt. Ha® [a beteg családtag, a munkáltatói iga-* [zolványon a családtagi minőséget is* iigazolni leéli. Ezen igazolást vagy* [a tanácstól kell beszerezni, vagy aj [vállalat üzemi, illetve szakszervezeti* [bizottsága is igazolhatja; ♦ ► X ► Sürgős szükség, életveszély esc- ♦ » tőben kórházi utalvány nélkül ♦ » is felveszik ápolásra a beteget. ♦ 2 Ilyen esetben az utalványt utó- ♦ >’ lag, ds még a kórházi ápolás $ [ ideje alatt kell a hozzátartozók- * [ nak beszerezni. X ► A betegnek mentőkkel történő in-* »gyenes szállításáról az orvos gon-*
