Észak-Magyarország, 1958. június (14. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-26 / 149. szám

F fefHörtok, 1958. június 26. északmagyarorszAg 5 EVZÄRO A gesztélyi iskola falára sabtliben Voltam a műsxerkiállításon A TUDOMÁNYOS ISMERETTER­JESZTŐ Társulat és a Méréstechni­ka! és Automatizálási Tudományos Egyesület rendezésében műszerkiál­lítás nyílt r Herman Ottó múzeum­ban. A kiállítás igen tanulságos úgy a műszaki szakemberek, mint az ér­deklődök számára. Mindannyian tud­juk, hogy a felszabadulást követő évék során, amikor a mennyiségi termelés növelése volt a központi probléma, hazai műszergyártásunkra nem fordítottunk elegendő figyelmet. Lényegében 1949-ben kezdődött a7 az időszak, amikor a hazai műszer­ipar Ismét megkapta mindazt a tá­mogatást, melyet megérdemel. Ez a kiállítás meggyőzi látogatóit arról, hogy a magyar műszeripar az utóbbi években rohamos fejlődésen ment át. Műszereink választéka egy­re bővül s technikai színvonala meg­üti a világviszonylatban megkövetelt szintet. Túlzás nélkül elmondható, hogy a magyar műszeripar a világ­piacon komoly helyet foglal el és külföldön talán jobban Ismerik a magyar műszereket, mint belföldön. A kiállítást bemutató Műszer- és Iroda gépértékesítő Vállalat minden dicséretet megérdemel, hogy me­gyénk ipari szakemberei és érdek­lődői számára lehetővé teszi a kiál­lítás megtekintését. Kiváló mérnö­kök vezetik végig a kiállítás látoga­tóit, akik szakembernek és érdeklő­dőnek egyaránt készségesen állnak rendelkezésére. Lánczi Zoltán főmér­Gyógyfürdő é«s ezzel kapcsolatos gyógy tényezők (iszapgöngyölés, masz- ezázs, stb.) igénybevételére a Jogo­sultságát igazoló beteg részére az illetékes orvos ad javaslatot. Az or­vosi Javaslatot el kell juttatni az SzTK helyi szervéhez, ahol annak alapján fürdőjegyet adnak ki, és csak azokkrl lehet a fürdőbe menni. A betegnek az orvosi javaslaton, illetőleg a fürdőjegyeken felül ma­gával kell vinnie az említett Igazol­ványt, és a személyazonossági Iga­zolványt is, hogy azokat az ellen­őrzésnél fel tudia mutatni. A gyógyfürdő jegyekért térítést fizetni nem kell. A fogpótlásra vonatkozó orvosi ja­vaslatot a fogszakorvos »Munkaláp« elnevezésű űrlapon adja meg. A »Munkalap«-ot el kell juttatni az SzTK helyi szervéhez, ahol a bizto­sítási igazolvány, illetve a már em­lített érvényes vállalati igazolvány alapján megállapítják a jogosultsá­got.. kiszámítják a térítés önzését, majd az iratokat az igénylőnek visz- szaadják. Ezt követően jelentkezik a be­fizetés Igazolásával és a Mun­kalappal az igénylő nőik elvtárs, a kiállítás szakmai ve­zetője igen készségesen magyarázza el a műszerek elvi és gyakorlati működéséi, aki ezenkívül módot ta­lált arra is, hogy a helybeli gyárak műszaki vezetőinek szakmai segít­séget nyújtson konkrét, üzemi prob­lémák megoldásához. A KIÁLLÍTÁSON MECHANIKUS, matematikai, ,hőtechnükad, üzemgaz­dasági, villamos- és elektronikus, valamint nukleáris műszerek szere­pelnek. A belépőt kedves meglepetés vár­ja, mert egy össze ill ogr ál ernyőjén saját hanghul lámáit kb. 500-szorosra felerősítve láthatja. A kiállításon több összeülográf látható, különböző feladatok és mérések elvégzésére. UJ HAZAI GYÁRTMÁNY a pneu­matikus a u tom at abere ndezés, mely képes arra, hogy egy több tagból álló rendszert előírt feltételek sze­rint szabályozzon működés közben. PL egy hőerőmű esetén a berendezés képes arra, hogy a kazánok fűtését és a gőznyomást automatikusan úgy szabályozza, ahogy pl. a külső terhe­lés ezt megkívánja. Hldaík, daruk és általában vasszer- kezetek igénybevételénél a terhelés következtében beálló alakváltozás mérésére isen érzékeny nvúlásmérő műszert láthatunk. A gabona ned­vességtartalmának meghatározását, elektromos úton nagy pontossággal elvégzi egy bemutatott műszer, me­a fogszakorvosnál, a fogpótlási mun­ka elvégzésére. Gyógyászati segédeszközök A kevésbé költséges gyógyászati segédeszköz (pl. szemüveg, lúdtalp- betét stb.) kiszolgáltatására a szak­orvos ad javaslatot. A javaslatot be kell mutatni az SzTK alközpontnál, illetve helyi szervnél, ott közük az igénylővel, hogy a gyógyászati segéd­eszközt hol és milyen térítési összeg ellenében szerezheti be. A költségesebb gyógyászati segéd­eszköz (orthopéd cipő, művégtagok, különböző fűzők, stb.) igényléséhez a biztosítási igazolványon, illetőleg az állandó jellegű üzemi, hivatali igazolványon felül, úgynevezett kis- alakú Munkáltától igazolvány is szükséges. Az igazolványt ki kell töltetni a munkáltatóval, és azt az orvosi javaslattal együtt be kell mu­tatni az SzTK helyi szervénél. A továbbiakban az eljárás ugyanaz, mint a 'kevésbé költséges gyógyászati segédeszköz igénylésénél; lyet mezőgazdaságunk és malmaink igen hasznosan alkalmazhatnak. Sok Üzemnek igen fontos segéd­eszköze a gázanalizátor, mely egy gáz Összetételét és annak időbeli változását grafikonon rögzíti. AZ ELEKTROMOS MŰSZEREK közül különösen az univerzális mű­szerek igen tetszetős kivitelűek. Pontosságukra jellemző, hogy álta­lában hibahatáruk 0,01 százalék, és mutatott olyan ampermérőt, mely 10-e amperáram jelzésére képes. Érdekes és szintén sok területen használható műszer a színárnyalat- mérő berendezés. Ennek segítségével a textiliparban pl. azonos színárnya­latok állíthatók elő, de művészi re­produkciók esetén is segítséget nyúlt a pontos színárnyalat kialakí­tásához. Igén hasznos a bemutatott túl- áram-mérő műszer, mely rövidzárlat esetén csak azt a részt kancsó! ia ki az áraimszol érái tatásból, ahol a rövid­zárlat keletkezett és a többi bei ve­ken az áramszolgáltatás zavartalan. A földmérők műszerei időbeli fel­edésében lá+hpték a kiállításon. A technika fejődésének érzékeltetése mellett érdekessége e sorozatnak, hogy ölvén ré^i né1 dán vek láthatók Tj-)acrfo1«a1 o. KÜLÖN FEJEZETBEN lehetne foglalkozni a munkadarabok helyes méreteit, ellenőrző műszerekkel. Szel­lemes megoldásokkal igen gyorsan és nagy pontosságai mérhetünk velük vastagságot, kunossá got, kör­futást, belső méretet stb. Látható pl. olyan kaübermérő. amelv egyszerre ecv mimika darab 7 méretét egy kar elmozdítására méri. különböző színű égőkkel mutatva, hoev a 7 méret kö­zül melyek jók, javíthatók vagy hi­básak. Térképészeti, terüiétszámításl fel­adat gyorsan elvégezhető a kiállí­tott magyar gyártmányú matemati­kai műszer, a planiméter segítségé­vel. A mannetoszkóp egy anyag külső vagy belső esetleges rer>edé«ét. elek­tromos úton gyorsan kimutatia. Orvosok mimikáiét könnyíti meg és a hathatósabb gyógyítást szolgálja az nü‘rn(bölya besugárzást mérő be­rendezés. A fenti kiragadott műszerek a ki­állítás anyagának tört részét képezik. A felhozott példák meggyőzhetne-k bennünket arról, hoffv a kiállítás “ovajga. széleskörű- áttekintést nyújt. Bármelyik műszerről ott helyben szakemberek megnyugtató részletes fplvtfá«ősitást adnak. Azok. akik a kiállítást megtékJetették, elismerőleg j nvitatkoznak a látottakról és igen hp^znosn^k tartják. ÚGY ÉRZEM. A KIÁLLÍTÁS el-, érte célját és megismertette mind szakembereinket, mind a nagyközön­séget a magyar műszeripar ielentős termékeivel. Törő Béla, adjunktus odasaerelt hangszóróban a zenei köz­vetítés idohkisnt megszakad s egy lérfihang bemondja: — Figyelem, figyelem! Ma délután 4 órai kezdettel tartjuk kiállítással egybekötött évzáró ünnepségünket. Egy pillanatra megtorpanok. Az évzáró nem érdekel különösképpen. Régen kinőttem az iskolapadból. De a kiállítás szó megragad bennem. Ml lehet ez a kiállítás? Népművészet? Nem hiszem. A faluban összegyűjtött muzeális értékek talán? Dohos ok­irattal dokumentálják, hogy ebben a helyiségben, amely sok évtizeddel ezelőtf kocsma volt, valóban kortyol­gatta a bú feledő hegy levét Csákónál Vitéz Mihály? Pontosan, amikor az iskola kapuja elé érek, akikor lép ki két pedagó­gus. Ádám István, az igazgató és helyettese, Trlzsl Pál. — Remélem, megnézed a kiállítá­sunkat? — Ügy hangzik a kérdés, hogy erre csak egyet válaszolhatok: — Meg én! És befelé indulunk. Az iskola nem ismeretlen előttem. Valaha én is itt tanultam a betű­vetést. Az iskola kívülről nem sokat zen iskolában összesen négy pedagó­gus tanított. — Ma hány pedagógus van? — kérdezem. — Tizenegy. A kiállítási terembe érünk. A ki­állítást szemléltető eszközökből, raj­zokból, kézimunkákból állították össze. Egy hosszú asztal és az isko­lai padok teteje tele van segédesz­közökkel: preparált állatok, mikro­szkóp, vízbontó készülék, centrifugál, rádió, kézidlnamó. A fizikai 8000 és a biológiai felszerelés 10.000 forintot ér. 1945 előtt egy középiskolának nem volt ilyen felszerelése, mint je­lenleg ennek a falusi iskolának. Ám maga az érték nem is tudja kifejezni azt, amit a hallgatóknak nyújt. Na­gyon megkönnyíti a tananyag elsajá­títását, megértését. A falon —• rögtön a bejárattal szemben — kézimunka-kiállítás. Hogy a lányok ügyesen kézimunkáz­nak, az már természetes. Ám a lá­nyokon túltesz egy fiútanuló. Körösi men vetítettképes előadást tart ma délután 6 órai kezdettel a miskolci fotóklub, az Ady Endre kultúrott- homban (Miskolc, Széchenyi-utca 26). Az előadás anyagát Hév easy Iván művészettörténész, ‘a Magyar Fotó­tékea bogárgyűjteménye is. Kisóröáz Béla — laz.-tag gyermeke — agyag­ból készített gyümölcs-csendelete képzőművész tehetséget villant lel. Kézügyességben kitűnik Mihál&zki Erzsébet, magára hívja a figyelmet Fehér Gizella »Hennád par ti táj« című rajzával, Jakkel István »Híd« ceruzarajzával, Vanyó József »Virág­csokor ja« és Báthori Valéria mértani rajza. A fejlődést nemcsak a rajzok, kézi­munkák mutatják. Egészen más ezek­nek a gyermekeknek a fellépése, vi­selkedése, megnyilvánulása, mint a 13 évvel ezelőtti gyermekeké. Tudá­suk gyarapodása százalékban is ki­fejezhető. Az ezt megelőző iskolai évben az iskola átlageredménye 3.04 és most a 287 tanuló ösiszeredményé 3.2 százalék. 33 kitűnő tanuló van. No, persze, vannak gyermekek, akik viszont nem valami nagy lelkesedés­sel viszik haza a bizonyítványt. A felsősökből négy, az alsó tagozatútok­ból 11 gyermek nem felelt meg a követelményeknek. Van egy dolog, amit érdemes fel­jegyezni. A 45-ös évek előtt a cigány- gyerekek legfeljebb a második osz­tályig jutottak el. A jövő oktatási évben négy lép az ötödik osztályba, és egy lány a hetedikes Juhász An­na, jövőre a nyolcadikat végzi. Ezévben mindössze 15 nyolcadikos tanuló fejezte be az iskolát. 27-en in­dultak. Sok lemorzsolódott. A kővet­kező évben 20, azután 27 nyolcadikos tanul majd. A 15 gyermekből, öt megy középiskolába és négy vájár- iskolába. A faluban tehát csak hat gyerek marad viasza. Bár az sem biztos. Az alacsony létszámú nyol­cadik osztállyal ellentétben igen fel­duzzadt az elsőosztályceok száma. Hatvankettőn vannak. Ez a népesség szaporodására mutat, amiből az kö­vetkezik, hogy a négy iskola lassan szűknek bizonyul. Még egy dolog van, amit érdemes feljegyezni: egy év alatt a gyerekek összesen 14.000 forintot gyűjtöttek össze. Van gyermek, akinek ezer fo­rinton felül van megtakarított pénze. A kiállításon, az évzárón sok szü- }ö- felinőtt jelent meg. Nézdegéllék a kiállított segédeszközöket, kézimun­kákat, és rajzokat és nem egy meg­jegyezte: ■ Nem volt ilyen az én időmben! Mennyire más azért ez a világ! Igazuk van. művész Szövetség tagja állította össze. Az elpadás a vetítésre kerülő ké­peken keresztül tökéletes összefüg­gésben tárja elénk Európa egyik leg­nagyobb és legismertebb fotóművé­szének emberábrázoló alkotásait.------------------ ........................ ■ i SZTK-TAN ÁCS ADÓ Gyógyfürdő és fogpótlás Igénybevétele itt. amelyek kismarosok ««védi re-« rnekm ó<3 pontosságuk még ma is változott. Belülről annál inkább. A régi. a gyón faragott padok eltűntek, helyettük modern iskolapadokon fut­hat végig a kíváncsi pillantás. Ab­ban az időben a faluban két íeleke­hanem fafaragásban Is. Van egy ér­--------------------------ooo­( Csorba) Vetitettképes előadás a miskolci fotóklubban »Cartier-Bresson művészete­AZ UTCAI LAMPA bágyadtan szórja szét fáradt sugarait. Társa, a következő lámpa, jő messzire esik tőle,- de az is olyan sápadt, színte­len, alig világít be valamelyest a sö­tét mellékutcából. Az utca csendes, (kihaltnak látszik. Távolról egy moz­dony szuszogása és ütközőcsörgés haillik, közelebbről ,egy gyár jelleg­zetes zúgása töri meg az éjszaka csöndjét. A kerítések tövében, a falaik men­tén két ember lopakodik. Elől egy harminc körüli, kékruhás, mögötte egy fiatalabb. A kékruhás óvatosan, nyugodtan halad, a fiatalabb viszont ugyancsak sűrűn forgatja fejét ol­dalra és hátra. — Messze van még? — kérdezi * halkan. — Már nem, párszáz méter az egész — súgja a kékruhás. — Bárcsak túl lennénk már raj­ta . — Félsz? — Egy kicsit :: A kékruhás lopva a fiatalabbra pillant. Annak szemében izgalom ül, de arcán elszántság. — Félsz..gondoltam ;.: — mond­ja halkan. — De nem szégyen az.. kezdetben így voltunk vei ámenv- nyien ..; Ugy-e te nemrég vagy ná­lunk?.;: — Pár hete.:: és ma vagyok elő­ször éjszakai! munkán ;t; Tudod, untam már ezt a rohadt életet.:: Fiatal vaevok, de éveki« voltam munka nélkül. Csak a bábon: kez­dete óta dolgozom .. FWn sok kö­szönet van benne; :, lőszert gyár­tunk .:: A következő sarkom e pillanatban egy ember bukkan elő. — Vievázz! — *zól foltott hangon a kékruhás. — Ide, mellém, a kapu alá! A fiatalabb oda ugrik. A lépések egyre közelednek. A fíntalrbb prrán verejték gyöngyözik, Tpr>&is*talt«bb társa azonban észreveszi, Vioev a leniek bizonytalanul koPoarnáik .-;: K í»bb érve halk dúdol ás üti meg a fülét: ..Csak efry kislány v&a a világon. Az i* *iz Ca drags Mancikám . t.« Lassan el botorkál a ház előtt.. Lép­tei mind távolabbról hangzanak. — Csak egy részeg ember.5; — súgja hailkan a kékruháa. — Kicsit melegem lett.:: — Ne félj..fogd a vödröt;: gyere óvatosan utánam .:: A kékruhás kémlelve, kidugja fe­írta •• Bitte CCóJtáp — A mi számunkra mindenütt veszélyes ... Gyere..; A következő-saroknál szétnéz. — Igen — mondja elgondolkozva — ez az a sarok. Innen már csak 50 méter... Te itt maradsz és vigyá­zol ..; érted? Veszély főleg innen várható. Én előre megyek . : add iét a kapu alól, majd lassan elindul. Társa követi. — Tudod — szól halkan a kékru- hás — 1940-ben, négy évvel ezelőtt egy ütemben voltunk.;röpcédulát szórtunk... A fiatalabb elkapja a karját. .. Pszt! A MAGASBA MUTAT. Az emelet egyik ablakából világosság szűrődik ki. Benn rádió szól, melyet néha elnyom egy-egy Jókedvű nevetés. Most éppen egy öblös férfi-hang be­szél németül, maid tört magyarság­gal. Csilingelő női nevetés rá a fe­lelet. Aztán pohárkoccintás ..: —■■Náci -— köp egyet a kékruhás meg a ringyója -.;; ■— Veszélyes helyen járunk;,* a vödröt.;; Ha baj van, jelezz!;:: óvatosan, a faihoz húzódva előre lép. A fiatalabb egyedül marad. Egyszerre olyan furcsán érezte ma­gát. Egy hónappal ezelőtt milyen nyugodtan állhatott volna ezen az utcasarkon, most meg... Izgalmá­ban fel-alá járkál. Azután mindin­kább társa felé tekintget, majd meg­indul arrafelé. A kékruhás meglepetten kapja fel fejét. — Te vrty az? — Én. — Miért hagytad ott őrhelyedét? •— Gondoltam, már készen vagy és mehetünk..; — Jegyezd meg, nálunk mines fél- munka. A feladatot mindig parancs szerint kell teljesítem! No-.::, nem baj, talán ma elkerül bennünket az Ördög... Fel a fejjel, ne lógasd úgy az orrod. Nős vagy? — Csak leszek. — És szép? — Copfos. Derékig ér a haja és olyan illatos, mint a szőlővirág. — Csak szép legyen az életetek.:; Lassan indulhatunk;;; Vigyázva* felemeli a vödröt, s el­indul visszafelé. A fiatalabb utána. Egy ideig szótlanul megy, majd meg­kérdezi : — Mondd, mit írtál a falra? — LE A HÁBORÚVAL! Éljen a Szovjetunió! Tudod, pajtás, úgy fe- hérlenek a betűk, mint a téli kará­csonyfák ..; Jönnék holnap a gyá­riak, aztán majd olvassák. Tudod, lesznek, akik majd úgy csendesen, észrevétlenül mosolyognak, de akad­nak olyanok is. -.: E pillanatban közvetlen közelről futó lábak dobaja hallatszik. Az út­kereszteződés felől is futólépésben közeledik valaki. Éles sípszó hasítja át a levegőt. Valahonnan ráfelel egy másik, aztán még egy. — Vigyázz! — kiált fojtott hangon a kékruhás —, a fal mellett utá­nam! Hátuk mögött lépések koppannák, s mintha egyre többen és többen lennének. Harsány hang dörren:-r Állj! Közvetlenül a felszólítás után lö­vés dörren. —- Minden utcát elálltak — hadar­ja a kékruhás. — Itt van valahol egy üres telek, csak azon át mene­külhetünk :: i Újabb lövések következnék, majd eldörren egy fegyver a mellékutcá­ban is. A kékruhás felordít. — Jajj!..; — Mi az..; El találtaik? .;; — A karom ... — Itt a telek. Gyorsan»:;, űgorj be..; Sikerült. A sötét, bozótos telek lágyan fonta körül őket.: * PÁSZTOR LAJOS idegesen nézi, forgatja az újságot. Elolvasta már elejétől végig és olyasmit is, ami az­előtt sohasem érdekelte. Végül i* dü­hösen összecsapja. Felesége nyugtalanul néz rá. Lánya is abbahagyja a kötési, s 'lopva ap­jára tekint. — Eh! Nincs ebben az újságban semmi — szól dühösen Pásztor —, csak győzelem, meg rugalmas elsza­kadás ..., az embernek már a kö­nyökén jön M . ; ; Keresgélni kezd az asztalon. — Hol a pipám?;;: Hol a pipám már megint? .. — Ne idegesítedj — szól csende­sen a felesége —, ott van az újság alatt! Pásztói' előszedi, majd gyufát ke­res, s ráfüstöl. Gyorsan, idegesen szipákol, aztán újból megszólal. — Hány óra van? — Éjfél elmúlt. — Úgy? ..: Éjfél elmúlt. É* mit szólsz te mindehhez, lányom? — Én — szól félénken Jeneiné —, hát mit szólnék, édesapám? — Hol a férjed? — Biztos valamilyen dolga akadt. — Dolga! Délután kettőig dolgozik, és most már nemsokára éjjel kettő lesz... — Nézd, lányom — szól közbe az anyja is —, végére kellene már en­nek járni. Hiszen nem először for­dul elő . ; ; — Biztos van valakije! — dörren Pásztor hangja. (Folytatjuk.) „

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents