Észak-Magyarország, 1958. június (14. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-26 / 149. szám
2 fiSZAKMAGYARORSZÄC Csütörtök, 1958. június 2S. ÉRDEKES I Fagyasztott űrhajósok Hal a szárazon ., « Ceylon szigetén található a világ legfurcsább hala. Latin neve: anabas scandens. hossza 30 centiméter. A hal tíz napig is elél a szárazföldön; a tudomány szerint az egyetlen halfajta, amely elhagyja a tavakat vagy folyókat és hosszú utakat tesz meg szárazföldön, míg újabb vízre nem lel, ami jobban tetszik neki. Vízben oldódó zsírok Dr. Erwin Schauenstein, a grazi egyetem fizikai-vegytan tanára az Osztrák Tudományos Akadémia Wegscheider-díját kapta azokért a kutatásaiért és felfedezéseiért, amelyekkel sikerült neki telítetlen zsírokat és olajokat vízben oldhatóvá tenni. Ezzel óriási lépés történt a zsíranyagcsere folyamat megismerése irályában. Az állatokon végzett kísérletek alapján megállapította, hogy a létfontosságú, úgynevezett F-aktív-zsí- rok új, vízben oldható formájukban erősen befolyásolják az élő sejtek anyagcseréjét. Rendkívüli módon meggyorsul a zsírfeldolgozás. Mivel a ráksejtben éppen a zsír biológiai oxidációja nem működik normálisan, Schauenstein professzor kísérletei és eredményei megadják a vegyi előfeltételét olyan biológiai és sejtfiziológiai kísérleteknek, amelyekkel ismét meg lehet indítani a ráksejtek hiányos, vagy egyáltalán nem működő zsíroxidációját. . A helyreállított tengeri szörny A harwardi egyetem zoológusai 26 évi munka után elkészítették a százmillió évvel ezelőtt élt krono- szaurusz amely a világon valaha élő tengeri állatok között nagyság szerint a második — csontváz-utánzatát. A kronoszaurusz lábnyomait 1931-ben egy amerikai expedíció tagjai fedezték fel az ausztráliai North-Queehslandban. A hatalmas kőtömböt, amelyben a nyomok megmaradtak, a csontváz utánzása céljából 1932-ben szállították át Amerikába. A tengeri szörny csontváza több mint hét méter hosszú. Dr. Sydney Bausor, a creightoni egyetem biológia-tanára különös javaslattal állt elő. Egyes bolygók oly nagy távolságra vannak a Földtől, hogy az űrutazás odáig évszázadokba kerülne, óránként 40.000 kilométer sebességgel is. Bausor dr. úgy képzeli, hogy az űrhajó utasai fagyasztott állapotban életben megérkezhetnének a távoli bolygókra, s ott fel lehetne éleszteni fizikai funkcióikat a halálhoz hasonló álom állapotából. Bausor dr. szerint ennek az elgondolásnak nincsenek kivihetetlen akadályai. Az első lépés az anyagcsere megállítása volna, vegyi eszközökkel. Azután a testet fokozatosan lehűtenék és fagyasztott állapotba hoznák. Megtalálták az elveszett bolygót A sonnenbergi obszervatórium fényképészeti égboltfigyelő szolgálatának 1957 július 3-i és 5-i lemezén dr. Schubart, egy 11-es nagyságrendű objektumot talált, amely az álló csillagok előtt rendkívül gyorsan mozgott és naponta 1.25 fokot tett meg. Azt.' a feltevést, hogy az úgynevezett Albert—A inda-csoport egyik kis bolygójára bukkant, két további felvétel megerősítette. Ezek a bolygócsikák parányi testek, amelyek napközelségük idején a Föld pályájához nagyon közel kerülnek, naptávolságukkor azonban, messze a Mars pólyáján túlhaladnak. Megfigyelésük csupán a napközelség idején lehetséges, amikor a Földtől a legkisebb távolságra vannak. Schubart. a július 18-án, augusztus 1-én és 8-án végzett megfigyelései alapján meghatározta a bolygócska pályáját. Ez bizonyossá tette, hogy ismét a kis, 1929 SH-jelzésű bolygót találták meg, amelyet 1934-ben E. Hertzsprung fedezett fel négy, 1929- ben Johannesburgban felvett lemezen. A bolygót azóta nem látták viszont, úgy. hogy elveszettnek tekintették. Keringésének ideje mintegy 2.4 év. 000Börtönbüntetésre ítélték a miskolci Autóműszaki Intézet korrupt vezetőjét és társait A gépjárművek vezetésére jogosító igazolványokat csak meghatározott előfeltételek esetében, egy bizottság előtt' tett vizsga alapján lehet kiadni. A jogosítványok iránti nagy érdeklődést kihasználva a miskolci Autóműszaki Tanintézet vezetője: Dorogi Miklós miskolci lakos és a vizsga- bizottság több tagja kötelességüket megszegve, felháborító módon né- hányszáz forintért vizsga nélkül is kiadták a vizsga letételét igazoló bizonyítványt és ezek alapján olyan személyek is kaphattak gépjármű- vezetői jogosítványt, akiknél a szükséges előfeltételek hiányoztak. Dorogi Miklós sógora, Braun László miskolci lakos. Kasza László ózdi cipész, Harangi József mezőkövesdi lakos felhajtóként szerepeltek és ismeretségük folytán kieszközölték a vizsgabizottságnál a hamis igazolványok kiadását. A miskolci járásbíróság Dorogi Miklóst 1 évi és 8 hónapi, Braun Lászlót 1 évi, Migend Rudolfot 1 évi, Ferenczl Imrét 8 hónapi, dr. Körösi Ferencet 6 hónapi, Kasza Lászlót 3 hónapi, Veress Lászlót 8 hónapi, Pácza Sándort 1 évi és Harangi Józsefet 6 hónapi börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet ellen az ügyész súlyosbításért fellebbezett. Értelmiségi ankét a szikszói járásban A szikszói járási pórt és tanács “ végrehajtóbizottsága és a Hazafias Népfront régi adósságot törlesztett, amikor a napokban összehívta a járás oktatási, népművelési, egészségügyi, mezőgazdasági és igazgatási értelmiségét, hogy megtanácskozzák az értelmiség szerepét a so- ronlévő feladatok végrehajtásában. Dobozi Erzsébet országgyűlési képviselő, járási párt-vb. tag, Simon Ferenc járási párttikár megnyitója után mondotta el vitaindító beszámolóját, amit termékeny vita követett. Általános volt a megállapítás, hogy az ellenforradalmat megelőző időben túlbecsültük az értelmiség bizonyos »felső« rétegét a többség rovására. Éppen ezek a dédelgetett egyének (Aczél, Déry, Mérai. sül.) fordultak a néphatalom ellen. Csak a hibákról beszéltek, nem vették figyelembe a 12 év során elért hatalmas eredményeket, Tetszetős jelszavak mögé bújtatták restauráció», nacionalista célkitűzéseiket. Abban az időbein gyakran hangoztatták egyesek, hogy régen az értelmiség jobban élt, mint ma, mert saját autója, villája volt. külföldre akkor mehetett, amikor neki tetszett. Anyagi gondjai nem ^voltak. Az igaz, hogy az ‘értelmiség egy minimális hányada jobban élt, mint ma. azonban nem ez a mérvadó. Látnunk kell azt, hogy ma már nincsenek állástalan diplomások, vagy egyetemet végzett hólapátolók. Ma már az értelmiség valamennyi becsületes tagja érzi a társadalom megbecsülését. a munkája után. Szabó István elvtárs, a járási tanács vb. elnöke hangsúlyozta: — Mi az értelmiséget elsősorban munkája alapján értékeljük. Minden becsületes dolgozónak — így az értelmiséginek is — a szocializmus építésén kell fáradoznia az egész nép, az értelmiség saját érdekében is. Dögéi Imre földművelésügyi miniszter itt Szikszón a szövetkezeti napon elmondta, hogy országos átlagban a termelőszövetkezetek holdanként 2 máZLsával több búzát termeltek, mint az egyéniek. Ha tehát az egész országban szövetkezeti gazdálkodás volna, úgy 6 millió mázsa búzával többet takarítottunk volna be a múlt évben. Ez az ország évi szükségletének több, mint egyharmadát fedezné. Ha ez így lenne, több kenyér, hús, iparcikk, kultúrcíkk jutna a lakosságnak. benne az értelmiségnek is. p zu tán a hozzászólók a jelen- leg meglévő hibákról beszéltek. Gáspárfalvy László járási ügyész elmondta: hiba, hogy sokáig váratott magára ez az értekezlet, amelyen a járás szellemi munkásai, vitatják meg a soronlévő feladatokat. Véré»» elvtárs elmondta, hogy sokat foglalkoztunk az értelmiség problémájával — az értelmiség nélkül. Helyes, hogy most együtt vitatjuk meg a közös feladatokat. Szót értem csak úgy lehet, ha közösen bányjuk-vetjük meg a tennivalókat. Azt várjuk az értelmiségtől, hogy beszéljenek többet a pártról, a népről. Töltsék meg munkájukat politikai tartalommal. Szó esett arról, hogy egyes értelmiségiek elsősorban az iskolai végzettség alapján ítélik meg az embert, a vezetőt, s emiatt gyakran súrlódások, összeütközések adódnak a helyi problémák megoldásának rovására. Az ilyen súrlódásokat elsősorban a műveltebb értelmiséginek kell megszüntetni, megfelelő tapintattal levezetni. » Szabó István vb. elnök kérte, hogy főleg a pedagógusok adjanak segítséget ahhoz, hogy a községi funkcionáriusok elvégezzék a 8 általános Iskolát, vagy a gimnáziumot. Hédervári Ferenc tanulmányi felügyelő szóvá tet te, hogy az érte lmiségiek között akad olyan, aki lebecsüli a pedagógus munkáját, s úgy nyilatkozik: »leadja a napi 4—5 óráját, s utána szabad«. Nem veszik figyelembe, hogy a tanítási idő alatt munkája telje» összpontosított figyelmet kíván. Ezén túlmenően az órákra megfelelően fel is kell készülni. Q eszéltek arról is. hogy az ér- telmlség között nem "-dívik« a bírálat. Ennek következménye a tespedtség. Ha elvétve mégis bírálnak, azt a legtöbben személyeskedésnek veszik. Mások távoltartják magukat a vezető beosztásban lévő nem értelmiségi dolgozóktól, ezzel mintegy mesterséges válaszfalat húznak maguk körül. Ez mindenképpen egészségtelen jelenség és nem vezethet jóra. Krajnyák László alsóvadászi nevelő kért« kartársait, hogy igényesebb társadalmi munka végzését tűzzék maguk elé célul. A párt és tanácsi vezetőket pedig kérte, hogy »testhez álló« társadalmi munkával bízzák meg őket. A vita jórészét a mezőgazdaság szocialista átszervezésében előttünk álló feladatok megtárgyalása töltötte ki. Ezzel kapcsolatban H. Nagy Lajos szikszói vb. elnök kérte, hogy #z értelmiség tudáséval, tekintély évéi győzze meg hozzátartozóit, környezetét a szocialista mezőgazdaság előnyeiről, a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezésének szükségszerűségéről. Kalapos Ottó, a járási Hazafias Népfront titkára elmondta, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése szükségszerű feladat, melyet a mai fejlődé», az igények növekedése követelőén ír elő. Ez mindannyiunk problémája kell legyen, miután mindannyiunk életszínvonala, kulturális felemelkedése függ e kérdés megoldásától. A mintegy 160 fő részvételével ^ tartott értekezlet Simon Ferenc párttitkár zárószavaival ért véget. Simon elvtárs elmondta, hogy a tanácskozás hasznos volt, mert nyílt, őszinte vita alakult ki, melyből sokat tanult a párt-végrehajtóbizottság is. Fődolog az, hogy őszinték legyünk egymáshoz, mert csak így tudjuk megérteni egymást, s így tudjuk a hibákat időben kijavítani. Hangsúlyozta, hogv »ki mennyit ad a szocialista társadalom építéséhez, annyira fogjuk megbecsülni«. Végül ígéretet tett, hogy évente kétszer rendszeresen összehívja a párt végrehajtóbizottsága a járás valamennyi, értelmiségi dolgozóját közös tanácskozásra. Sz. Tóth András vb. elnökhelyettes Az őszi hónapokban már villamosenergiát termel a Tiszapaikonyai Hőerőmű harmadik 50 megawattos gépegysége Tiszapalkonya község határában 6 esztendővel ezelőtt kezdték meg az ország legnagyobb hőerőművének építését. Azóta a csehszlovák és magyar dolgozók kölcsönösen megismerték és megbecsülték egymás munkáját. A közös összefogás eredménye. hogy a még épülő erőmű két gépegysége ma már 100 megawatt villamosenergiát termel, a harmadik szerelését pedig gyors ütemben végzik. A két baráti ország szerelői az elmúlt napokban nagyszerű győzelmet értek el az 5-ös kazánon. Határidőre befejezték a kazán hidegnyomás-pró- báját. A mintegy 39 kilométer hosz- szú csővezetéket 70 tonna vízzel töltötték fel és a nyomást 153 légkörig fokozták. A sikeres próba után megkezdték az óriásikázán falazását, hogy az szeptember 15-re gőzt termeljen. A 6-os kazánom is meggyorsult a munka. 225 tonna súlyú tartószerkezetébe jelenleg a különböző méretű csővezetékek elhelyezését végzik. A csehszlovák vezető szerelők irányításával az Április 4 Gépgyár dol- ---------------go zói eddig már mintegy 30 ezer méter hosszú csővezetéket szerelteik és hegesztettek össze. A hegesztéseik minőségét röntgen- és izotóp-vizsgálatokkal ellenőrzik. A dolgozók azon fáradoznak, hogy a kazán hidegnyo- más-próbáját július 15-e körül megtarthassák. A két kazán mellett jó ütemben, halad a Ill-as számú turbina szerelése is. A csehszlovák és a budapesti Láng Gépgyár dolgozói az elmúlt héten elvégezték a kondenzátor nyomáspróbáját, a turbinaház és a forgórész beállítását. Jelenleg a csővezetéket szerelik és a jövő hónapban megtörténik a turbinákáz végleges lezárása. A Tiszapaikonyai Hőerőmű harmadik, 50 megawattos gépegysége —- amennyiben a Vertex rövid idő alatt növeli szakmunkásainak létszámát — előreláthatólag szeptember végén, Október elején már villamosenergiát termek A Diósgyőri Papírgyárban a% idén a tavaly inál száz tonnával több különleges papirt gyártanak exportra A 176 éves Diósgyőri Papírgyárban a hazai szükségleten felül — közvetve — exportra is gyártanak különleges papírokat. így az offset- és kór- tyapapírból az idén a tavalyinál 100 tonnával adnak többet a feldolgozó üzemeknek, illetve exportáló szerveknek, Eddig ezekből a papírfajtákból mintegy hatvan tonna hagyta el a gyárat, A termelőszövetkezeti gazdaság alapvető vonásai IIL Jelenleg abban a periódusban élünk, amikor a két szocialista szektor jó viszonya még nem alakult ki megfelelően. Az átmenet a régiből az újba nem megy ^öleken őm e ntesen. E rázós útat megnehezítette az ellenforradalom, amely nem csak a te rmelőszö vetkezet ekben tett nagy kárt, hanem a gépállomásokat is jelentős mértékben sújtotta. Az ellen- forradalom hatásaként csak 1957 első két hónapjában megyénkben .jogtalanul kifizettek javítási béralap címén mintegy 1 200 000 forintot. A feloszlott termelőszövetkezetek miatt csökkentek a gépállomások munkalehetőségei. A gépállomások többsége azonban az 1957. évi tavaszi kampány végére felül tudtak kerekedni az ellenforradalom által okozott politikai, gazdasági ziláltságon. Eddigi munkájuk alapján jelentősen javult gazdálkodásuk, nőtt a munka termelékenysége és csökkent az önköltség. A megye gépállomásai az 1957. évi tervezett 3 642 300 forint nyereséggel szemben 6 942 300 forim tot értek el; Nyereségrészesedést mintegy 900 ezer forint értékben fizettek a dolgozóknak. Ez elsősorban annak tudható be, hogy az önálló gazdálkodásuk következtében a gépállomáson javult a munkafegyelem, a társadalmi tulajdon védelme, takarékosabban gazdálkodtak a rendelkezésükre bocsátott anyagi eszközökkel. Sokat javult a kapcsolat a gépállomások és a termelőszövetkezetek között. Van több gépállomásunk, amelyek mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben támogassák a termelőszövetkezet munkáját. Ilyen a mező- nyárádi, mérai, hejőpapi gépállomás is. Nagyon lelkiismeretesen foglalkoznak a termelőszövetkezetek ügyeivel Krajnyák János igazgató, Pető Márton, Bárdos István agronómusok és Juhász József főmérnök. Azon kell munkálkodnunk, hogy ez a kapcsolat még tovább erősödjön és kiszélesedjen minden gépállomásra, termelőszövetkezetre. Ez utóbbit azért kell hangsúlyozni, mert még van fogyatékosság. A gépállomások és termelőszövetkezetek egy részénél még nem alakult ki normális kapcsolat, csak ügyfelet látnak egymásban. A gépállomás vezetőinek egy része nem látogatja a termelő- szövetkezetek közgyűléseit, igen kevés szakmai és politikai segítséget nyújtanak. Másrészt: a termelőszövetkezetek egy része igyekszik távol tartani magát a gépállomástól. Talán a jövedelmüket féltik? Meg kell állapítani, hogy a kapcsolat e két szektor között — bár lassan —, de egészségesen feílődik. ami különösen ez évi tavaszi munkák elvégzésében nyilvánult meg. Vitás üffveiket is több esetben egymás között intézik el. kevésbé van szükség külön beavatkozásra. A termelőszövetkezetek társadalmi termékeinek elosztása: Az összes termelt termék tulajdonosa az adott termelőszövetkezet. A termék tehát nem állami, hanem taz tulajdona. De ugyanakkor a megtermelt termékek létrehozásából nem csak a termelőszövetkezetek veszik ki részüket, hanem a gépállomás is jelentős mértékben hozzájárul azok előállításához. Ezért a termelőszövetkezetek termékeinek egyrésze az államhoz kerül, ami nem Ölt áruformát. Ahogyan nem lehet a társadalom össztermékét szétosztani levonás nélkül a termelők között, úgy nem lehet a termelőszövetkezetben sem. A termelőszövetkezetek a társadalom egy részét alkotják s élvezik a társadalom által nyújtott lehetőségeket. Mint a többi népgazdesági ágak, úgy a termelőszövetkezetnek is hozzá kell járulni az újratermelés bővítéséhez. Továbbá hozzá kell járulni a honvédelem, igazgatás, szociális, kulturális ügyek kiadásának fedezéséhez; Hogyan történik az elosztás? A termelőszövetkezetek elsősorban teljesítik az állam iránti kötelezettségüket. A termelőszövetkezetek is fizetnek adót, valamint a termelési szerződéseket teljesítik az állammal szemben. Ugyanakkor természetben visszatérítik a veiőmagkölesönt, kifizetik a gépállomás által végzett munkák díját. A termelőszövetkezet jelenleg még jelentős mértékben igényli az állam által nyújtott hitelt gazdálkodásának fejlesztéséhez. Jobból következően mindaddig, amíg tartozása van a tsz-nek, az elosztásnál számolni kell az esedékes hitel visszatérítésével. Fontos figyelembe venni a termelőszövetkezetek mintaalapszabályzata 39. pontjának tartalmát, amely meghatározza többek között, hogy a fel nem osztható szövetkezeti alapban lévő vagyont a tagok között szétosztani nem lehet, azt a termelőszövetkezet gazdasági erejének és a tagok jólétének fokozása érdekében állandóan növelni kell. A fel nem osztható szövetkezeti alapba kell helyezni többek között a termelőszövetkezet termeléséből származó összes pénzjövedelem 10-15 százalékát, amelybe- be kell számítani a saját erőforrásból származó haszon, a tagok munkájából évközben végzett beruházások, illetve beszerzések értékét is. A jövedelemből fedezik az Összes gazdasági szükségleteiket (pl. vetőmagalap, takarmányalap.) A mintaalapszabálv szerint előirt szociális, kulturális alap a rokkantak, aggok és átmenetileg munkaképtelenek számára van fenntartva. Valószínű, hogy változás lesz e*tekintetben, mert mint ismeretes, ma már rendes nyugdíj jár a kiöregedett termelőszövetkezeti tagoknak. A termelőszövetkezeteknek ezek után nyugdíj járulékot kell fizetni, amit a jövedelem elosztásánál természetesen figyelembe kell venni. A termékek bizonyos részét az államnak adják felvásárlás útján és a szabadpiacon, az eladásból, a szerződéses termelésből a termelőszövetkezetéi? pén/jövedelemre tesznek szert. A termelőszövetkezetek kiegészítik a fel nem osztható szövetkezeti alapot (pl. jószág vétel, építőanyagba szerzés, a termelőeszközök bővítése stb.) Ezek pótlólagos felújítása egyik alapvető forrása a bővített újratermelésnek. Mindezek levonása után kerül sor a természetbeni és pénzben! jövedelem felosztására a termelőszövetkezeti tagok között. A termelőszövetkezeti tagok jövedelme a közös gazdaság egész évi munkájának eredményétől függ. Innen származik a szocialista gazdaság egyik új kategóriája, a munkaegység. Mi a munkaegység? A munkaegység a termelőszövetkezeti tagok munkájának és a levonások után fennmaradó szövetkezeti jövedelem elosztásának mértékegysége. A munkát nem lehet egyszerűen munkaidővel mérni. Valamennyi mezőgazdaság! munkára tel.jesítménynormát kell megállapítani, természetesen figyelembe véve a tájegységeket és a helyi viszonyokat, valamint a munka minőségét, mennyiségét és bonyolultságát. Az egy munkaegység nagyságát mindig az évvégi jövedelem határozza meg. Minél nagyobb a szövetkezeti gazdaság egész évi jövedelme, annál nagyobb az egy munkaegység értéke. Ezek után azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a termelőszövetkezetekben első és legfontosabb a mintaalapszpbály betartása, valamint az, hogy a tagság egésze megértse: a termelőszövetkezeti tagok jövedelmeinek Lő forrása a köz.ífc gazdaság; Szcmán *» Vége
