Észak-Magyarország, 1958. május (14. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-18 / 116. szám
6 északmagyarorszAg Vasárnap, 1958. május 18. HETI fii m jegyzete k »IIMMimMI ■ • ■ »Mill • • • m m IHIIMIMI Ä BIGÁMISTA Olasz /ilmvigiu éh T\/j ario de Santis római polgár boldog, kiegyensúlyozott családi életet él, amikor váratlanul egy ismeretlen nő jelentkezik és azt állítja, hogy évekkel ezelőtt Mario őí is feleségül vette. Mariot 1— minden tagadása ellenére — lecsukják, mert a nő hivatalos papírokkal igazolja a házasság megkötését. Egy börtönből szabadult rabtársa siet segítségére és felkutatja Róma azonos nevű és korú férfiait, míg végül a tárgyalás utolsó perceiben sikerül meg- találniok azt az igazi Mario de San- tist, aki a szerelemre vágyó, öregedő nőt annakidején valóban feleségül vette, de azonnal el is hagyta. Ez a valódi férj kevésbé megnyerő külsejű, mint az eredetileg megvádolt Miar.io és az álfeleség éppen a kívánatos külső miatt próbálta magának a csinos férfit ily úton megszerezni. A film heppiendidel végződik: Mario boldogan borul családja nyakába, az igazi bigámista és a szokatlan módon férjre vadászó nő pedig a börtön rácsai mögé »kerül. Kedves és vidám a film, sokat derülhetünk a komikus helyzeteken, de egy kicsit sokalljuk a mi fülünknek szokatlan, lármának ható, pergő olasz vitát. A film alkotói a mulat- tatáscn egy kevéssel túl is mennek és szatirikus éllel állítják pellengérre a mai olasz társadalom igazságszolgáltatási rendszerét, a kapitalista ügyvédek kapzsiságát, lélektelen uzsora-módszerét, a lelkiismeretlen, primadonnáskodó, dicsőség-haj húsz sztár-ügyvédeket. A film nagy erőssége, hogy ennek az ügyvéd-típusnak megszemélyesítője Vittorio de Sica. A bigámiával gyanúsított Mariot Marcello Mastroianni állítja elénk nagyon rokonszenves formában, a feleségét a bájos Giovanna Ralid alakítja utolérhetetlen kedvességgel, míg az áMeleség szerepében Franca Valeri sikeres alakítását látjuk. A rendező Luciano Emmer nagyon sok apró ötlettel, humorral, kitűnő helyzet- és jelilemalkotással tette a filmet emlékezetesen mulatságossá. rlöbb mint gyanú Csehszlovák bűnügyi film V* jra bűnügyi filmmel jelentkeztek csehszlovák barátaink. tJj filmjük középpontjában egy orvosi kutatóintézetben történt pénzes gyártási titok-lopás áll és ennek a bűnténynek a nyomozását ábrázolja a film. A cselekmény elég vontatottan indul, azonban a hosszúra sikerült expozíció után megváltozik a cselekmény sodrása és mindvégig feszült, izgalmas történetet ad. A film alkotói szerencsés kézzel gyűjtötték Össze a detektív filmek minden kellékét, hogy az izgalmat fokozni tudják, még egy gyilkosságot is beiktattak, hogy a nyomozást legyen merre bővíteni. Sőt, annyira mentek a szálak szaporításával, hogy a feszültséget feloldani, a szálakat kibogozni, a tettest felderíteni filmszerűen már nem is tudták és ezért egy olyan epikus megoldáshoz folyamodtak, amelyben a nyomozást vezető detektív meséli el a film végén a bűncselekmény rekonstruált lefolyását (az nem derül ki, hogy ezt miként tudta meg) és ezzel a film drámai feszültségét az utolsó métereken nem fokozzák, hanem éppen elsekélyesítik. Nem nevezhető éppen a legszerencsésebb megoldásnak az sem, hogy mind a film kezdetén, mind a film végén részletesen bemutatják a helyszínt, ahol a bűncselekmény történni fog, illetve történt. Tekintettel arra, hogy a filmkockákon túlnyomórészt az orvosi kutató- intézet helyiségeit látjuk, teljesen felesleges a hosszú képsornak kétszeri — a film elején és végén való — vetítése. A néző külön kommentár nélkül is észleli, hogy hol történik a bűncselekmény. A filmben a legjobb csehszlovák filmművészek egész sorát látjuk, akik közül külön meglepetést okozott Ja- roslav Marvan detektív-alakitása, amely új oldaláról mutatta be az eddig csak komikus szerepekből ismeri, kitűnő művészt. A »Több, mint gyanú« az izgalmas bűnügyi filmek kedvelőinek jó szórakozást jelent. (bm) fcizermester szakkör Mái yikan Sok szó esik napjainkban az iskolai szakkörökről. A mályi általános iskolában pedig nemcsak beszélünk róla, hanem igyekszünk megvalósítani célkitűzéseit. Az úttörő szervezeten belül ezermester szakkörünk működik, amelynek az a célja, hogy politechnikai képzéssel a tanulókkal megismertesse a gyakorlati munkát. Elsajátítják az alapfogalmakat az asztalos, majd később lakatos, kőműves, stb. szakmáikban. Megtanulják a szerszámok helyes kezelését, azok karbantartását. A későbbiekben pedig önállóan készítenek különböző munkadarabokat (virágtartót, kisfádat, képkeretet, kémcsőállványt). A szakkör műnk a terv szerint dolgozik, amelyet a műhely vezetője és a szakkörvezető dolgozott ki, továbbá naplója, amit a gyerekek vezetnek a foglalkozásokról. Szakkörük 1957 novemberben, alakult 20 fővel. A kis ezermesterek a téglagyárban, ebben a korszerűen fölszerelt üzemben találtak otthonra. A gyár vezetősége rendelkezésükre ; bocsátotta az asztalos műhelyt és , lehetővé tették azt, hogy szakember irányításával munkaidőn kívül ko- ( moly alkotó munkát végezzenek. Nagy segítség, hogy hely és szakemberen kívül még különböző hulla- dékanyagot, szerszámot is rendelkezésükre ad a gyár vezetősége. Mindezért ezúton is köszönetét, mondunk Magonyi Antal igazgató elvtársinak. FARKAS GYULA szakkörvezető tanár Ismerkedés a szalagfűrésszel. (Farkas Gyula felvétele.) RvdabAp/yai képeslap Vasércbányászok között MEGYÉNK ÉSZAKNYUGATI részén, a Gömör-Szepesi Érchegység lankás tövében, a csehszlovák határ szomszédságában húzódik meg a rudabányai vasércbánya. Hogy mikor kezdték meg a bányászkodást Rudabányán — még alatti bányaművelésben is korszerű gépek könnyítik meg a bányászok munkáját. A tárnákban szovjet vedresrakodó gépek, földalatti szkréperek, korszerű szállítógépek, gumiszalagok végtelen sora látható. Egy sor nagyszerű újítást, ésszeban például az év legnagyobb imü- szekundos repesztésére került sor Rudabányán. 381 lyukban helyezték el az 500 kilogramm dinamitr patront. A BÁNYA FEJLŐDÉSE megkövetelte a szállítás gépesítését is. A földalatti géppel elszállított érc- mennyiség egy év alatt csaknem 30 százalékkal növekedett, E nagy fejlődés ellenére Rudabánya mégsem tudja az igényeket kielégíteni. Az ellenforradalom a rudabányai ércbánya egyre felfelé ívelő termelését is megakasztotta. Rudabánya az ellenforradalmárok főfészkévé vált. A kommunisták új pártjának megalakulásával azonban sikerült rendet teremteni Rudabányán. Ezt bizonyítják az 1957-es szép eredmények is. A bánya 1957-es tervét 106,8 százalékra teljesítette és a harmadik negyedévben már elérte az 1956-os fejteljesítményt. Az önköltséget 4 százalékkal sikerült csökkenteni. Az ez évi terveredmények is biztatóak. 1958. első negyedévi tervüket 103,3 százalékra teljesítették a bányászok, önköltségüket pedig az operatív tervhez viszonyítva 2 százalékkal sikerült leszorítani.* Szép eredménnyel büszkélkedhetnek a vasérc előállításának csökkentésében is. Míg 1957 januárjában 248 forintba került a vasérc tonnájának előállítási költsége — addig ez év májusában 115 forintra sikerült lecsökkenteniök. A rudabányai vasércbánya külszíni fejtésén ekszkavátor segítségével emelik le a vasércet takaró földréteget, amelyet dömperrel szállítanak el. Képünk előterében Varga Béni vájár látható, ami nt a hatalmas vasértömbbe lyukat fúr, hogy széjjel tudják robbantani s így könnyebb legyen a szállítás. nem sikerült megállapítani. A középkor századaiban már nevezetes ipari centrumként emlegették. Az első feljegyzés a XIV. századból maradt fenn — ekkor bányaváros néven szerepelt. A középkori bá- yászkodás azonban még nem vasércre, hanem rézre, ólomra, ezüstre és nemesfémekre irányult. A XVII. századtól kezdve azonban fokozatosan áttértek a vasérdbányászatra, 1880-tól pedig a nagyüzemi vasércbányászatra. Ebben az időben azonban az állam a magántőkének engedett át minden kezdeményezést. A bányászás jogát Rudabányán is eladták a Rotschild-bankház-érde- keltségéhez tartozó Vitkovici Vas- műveknek. A Vitkovici Vasművek tulajdonosai kizárólag külszíni bányaműveléssel termelték ki az ércet, amelyet azután a Jablonkai- hágón keresztül MoraVszkába szállítottak. A külföldi tőkések a kapitalistákra jellemző profitéhséggel vetették magukat a bányára. Rudabányán is, mint szerte az országban, felszabadulásunkkal változott meg az élet. Nehéziparunk fejlesztésében döntő szerepet játszik egyetlen nagyüzemű vasércbányánk. A Rudabányai Vasércbánya a hazai vasérctermelés zömét adja. A FELSZABADULÄS UTÁN — a külszíni fejtések mellett — fokozatosan megkezdték a vasérc földalatti termelését. Jelenleg a műveletek 60 százaléka külszínen, 40 százaléka pedig a föld alatt folyik. A Rudabányai Vasércbánya termelése három ércfajtából tevődik össze. A barna vasércből, a pát-vasércből és ankeritból. Legfontosabb termelvé- nye a barna vasérc, ámelyet elsősorban a diósgyőri és az ózdi kohók dolgoznak fel. A Lenin Kohászata Művek például a rudabányai ércnek mintegy 70 százalékát szállítja el. A Dunai Vasműnek pátvasércet szállítanak. A rudabányai vasércrűsítést, fejlett munkamódszert is bevezettek a felszabadulás óta. Kóta József Kossuth-díjas nagyszerű munkamódszere, a millsze- kundos robbantás eljutott RudabáE felvétel a vasércbánya földalatti munkahelyén készült. Jancsurák Béni nagy figyelemmel vigyázza a kaparógépek zavartalan munkáját. 'V nvára is. Az űj módszerek, éssze- rűsítések alkalmazásának tudható be, hogy ma már kétszerannyi vasércet raknak fel géppel, mint pár évvel ezelőtt. A vasérc kitermelésében is új módszert vezettek be. A felszabadulást követő években még jóidéig tömedékelő pillérratrai Lajos es Szabó Béla vájárok, a nagy szaktudást igénylő főtefurast vég zik. bányában termelt érc vastartalma 10—60 százalékos. A felszabadulással nagyot fordult a világ a Rudabányai Vasércbányában. A kezdetleges módszerekkel dolgozó Vasércbányában új technikai módszereket vezettek be. A külszíni fejtéseken a szovjet exkavátorok mellett forgófejes kotrógépek és szkréperek dolgoznak. Fürge dömperek sorai továbbítják a leemelt földet és az ércet. A földfejtéseken termelték az ércet. Ez a fejtési mód azonban igen drága volt és lassúnak bizonyult. Ezért 1952-ben a szovjet és svéd szakirodalom tanulmányozásával megkezdték a tömegtermelési kamrafejtések kikísérletezését. Ennek az a lényege, hogy a vasércmezőben 200—300 méter hosszú kamrákat alakítanak ki, amelyeket szakaszosan, millszekundos repesztéssel ösz- szerobbantanak. Az elmúlt napokE SZÉP EREDMÉNYEK elsősorban annak köszönhetők, hogy az ellenforradalom után — ha döcögve is — sikerült beindítani a szocialista mlmkaversenyt. Ma már a dolgozóknak mintegy 70 százaléka kapcsolódott be a‘ nemes vetélkedésbe. A rudabányai ércbánya sikeres tervteljesítését nagyban elősegítette á műszaki és fizikai dolgozók jó kapcsolata. Hronszky Rudolf igazgató elvtársat úgy emlegetik az üzemben, mint aki mindenhol ott van, mindenről tud. Nagy segítséget nyújt az ércbánya sikeres tervteljesítéséhez a párt- és a szakszervezet. Mindig oda irányítják az össztüzet, ahol arra a legnagyobb szükség van. Rudabányán nemcsak az üzem, hanem maga a város képe is megváltozott. Kultúrotthon, ötszáz személyes fürdő és öltöző épült. Az új kultúrházban mozi, könyvtár, játékterem nyújt szórakozást. Három legényszálló épült az elmúlt évek során. Sok az új, korszerűen berendezett bányászlakás. Szám szerint 106 bányász költözött új, kényelmes otthonba. Jelenleg 44 lakás építése van folyamatban. A rudabányai gyerekek kényelmes napközi otthont kaptak. A jövő tervei is biztatóak: további 600 új lakást kell felépíteni, valamint egy nyolc tantermes iskolát. A KÖZEL 80 ÉVES rudabányai ércbánya a felszabadulás óta sokat fejlődött. Rudabánya dolgozói tudják, hogy megváltozott életüket, szebb, boldogabb jelenüket, még ragyogóbb jövőjüket pártunknak, népi államunknak köszönhetik. Tudják, hogy derekas munkájuk összefügg az ország jobblétével. Azért igyekeznek minél több vasércet termelni, hogy Diósgyőr, Ózd, Sztá- línváros kohói mir^ kevesebb import-ércre szoruljanak. Megyénk, országunk kohászati üzemeinek dolgozói nevében mondunk köszönetét a rudabányai vasércbán/ttá- szoknak derekas munkájukért. Fodor László és Martinecz György képesriporíM*
