Észak-Magyarország, 1958. május (14. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-11 / 110. szám

Vasárnap, 1958 május 11. KSZAKMAGYARORSZÄG t> cAZ UJ ÉLET TAVASZA 'Tjiizakatádi ieqipteJek Emeljük magasra a magyar-szovjet barátság fáklyáját! A tavasz egyformán tavasz min- denütt. Mégis, milyen más, ahány hely, ahány város, falu és ahány ember. Más érzéseket, gonőo- latokat kelt a városi emberekben, s megint másfélét a tiszakarádiakban. Ha a tiszagátákon még mindig hű­vös, hideg tavaszi csapadékot hozó szél borzolja a fűzfabokrokat, a ter­melőszövetkezeti tagok azt mondják egymásnak: — a fene vinné el, süt­hetne a nap, nőne a véleményünk! — És ha esik, akkor is kiballagnak a földekre, hátha megáll, ha csak egy gelőkkel együtt nyolcszáz hold, elég jó erőben lévő föld, s ezen jelenleg 102 tagnak, azaz százkét családnak kell minél jobb jövedelmet biztosí­tani, s természetesen úgy, hogy a kö­zös vagyon is megfelelően gyarapod­jon, — ma valamivel több mint két­millió forint Jobb megoldást nem is találhattak volna hát, mivel munka­erő is van, felszerelés is van, mint minél több árumagot termelni és megfelelő mennyiségű takarmány megtermelésével az állattenyésztés vonalán is áttérni az árutermelésre. Orosz Károly a termelőszövetkezet juhásza nyájával, amely a közös gazdaság egyik büszkesége — és pénzforrása. órácskát iS, de lehet mozgatni a ka­pál a répa, vagy máksorok között. Sőt, esetleg fél, vagy egyórás nap­sütés, és szórhatják a műtrágyát. Mert sok, igen sok a munka. — Nem is sok, hanem rengeteg és ez így lesz egész nyáron. — De — teszi hozzá Bata Dezső tsz elnök — ez nem baj, mert néhány héttel ez­előtt zúgott az egész tagság, hogy munka kellene már. S ahogy sokat késve beköszöntőitek a valamivel enyhébb napok, az Üj Élet régi és új családtagjai szószerint elözönlőitek a határt. És ez tart azóta is rendü­letlenül. Most is, hiába szemerkél az eső, csak nem hagyják abba a kö­ménnyel vegyesen vetett mák első kapálását. A Barnát-házaspár, akik {januárban léptek be a közösbe, s előtte megjárták, mint disszidáltak a nagyvilágot — és még vagy tizen ott hajladoznak a máksorok között. A kalászosokat műtrágyázó csoportot is úgy kell leinteni, hogy hagyják abba a munkát. Egy másik csoport viszont akár esik, akár fúj rendület­lenül hordja kifelé Zetor-vontatta pótkocsikon az istállótrágyát. Egy­szóval a nagy munkakedvet, az alko­tás lendületét hiába akarja, nem Állíthatja meg bártnilyen mostoha Iegyen is ez a tavasz. Mert eshet az tső, akkor is itt van már a tavasz. Ahogy a Tiszamentén húzódó 800 holdas gazdaságot járjuk, beszélge­tünk az emberekkel, A z elnök, s mások, akikkel szót ** ejtünk a termelőszövetkezet mai tavaszáról és holnapjáról, na­gyon sokat beszélnek a gazdaság e tavaszon kialakított új profiljáról. Érthető is, hiszen büszkék rá, s ettől várják mindazt, ami a tervezett na­gyobb vagyont, több jövedelmet így határozták el, hogy a hatszáz holdnyi terület 40—50 százalékán kapásokat, ipari növényt, 22—25 szá­zalékán pillangós takarmányt ter­melnek. A termelőszövetkezet húszholdas már jóformán csak konyhapénzre szánják az Üj Élet-beliek. Igaz, hogy az állattenyésztésnyújtotta jövede­lemről még nem is esett szó. Az állattenyésztésből ez évben több mint félmiUió forintra számítanak Bata elvcársék. Az elmúlt esztendők tapasztalata ugyanis megtanította őket arra, hogy az igazi húszon az állathizlalásban és az állatok, növen­dékek nevelésében rejlik. Ezért haladja meg például jelenleg a száz darabot is az Üj Élet szarvasmarha­állománya. Ebből hatvan darabot le­szerződtek hizlalásra. — Több mint 400.000 forintos jövedelmet várnak ez egyetlen akcióból. — A tervek szerint ezután a borjakat sem adják el. Felnevelik valamennyit. S úgy tervezik, hogy saját maguk tenyész­tenek ki tehéntörzset. Okos dolog, mert jók-jók a más vidékről ide­hozott törzsek, azonban számos eset­ben károsan megsinylik az éghajlat- és környezetváltozást. A szarvasmarhaállomány azonban az állattenyésztésnek csak az egyik része. Hiszen nem sokkal kevesebb hasznot kell hoznia a 60 darab hízó­ból és bárányból álló nyájból, ame- darab süldőből álló állománynak sem. Nem beszélve arról a 700 juh- ból és bárányból álló nyájból, ame­lyet Kende és Orosz Károly tősgyö­keres juhászok legeltetnek a ter­melőszövetkezet legelőin. A juhállo mánynál jól bevált a téli takarmá­nyozás, jó volt a gondozás, úgy, hogy legkevesebb négykilós nyírási átlag­ra számít a tagság, ami igen jónak mondható. A fenti példák, eredmények és tervek világosan beszélnek arról, hogy az Üj Élet gazdálkodása jól megtervezett, kialakított gazdál­kodás. És ugyanilyen jó a végzett munka is. A tsz egy Zetorral, két traktorral és számos munkagép pel rendelkezik. Amit csak lehet, Bata Dezső elnök Vasadi János, Karászi Sándor állatgondozókkal. A félmilliót jövedelmező tehenészet éber őreivel.., illeti. De igy nyílt színen nem csak ezért, hanem más, ilyen nagy csalá­dok, vagy még csak eljövendő közös­ségek holnapja érdekében is érdemes beszélni róla. Az Üj Élet tagsága ugyanis elhatározta, hoay már ebben nz esztendőben szigorúan az áruter- ínelésre tér át: mind a növényter­mesztésben, mind az állattenyésztés­ben egyaránt. Gazdaságuk területe rétekkel, le­födik. A répából is, a mákból és kö­ményből is jó haszonra számítanak. De még többre talán az 50 holdnyi rostkenderből és az 50 holdnyi rö­vidtenyészidejű lengyel kukoricá­ból, amelyet ikersorosan vetnek él. Ügy, hogy az öt hold dohány — ve­tettek volna ebből is többet, de nem kötött több szerződést a vállalat — és a 10 holdas kertészet jövedelmét — amely, mint a szépen fejlődő pa­lánták mutatják nem lesz kevés == „FÁKLYA”. Ez a címe a Magyar—Szovjet Baráti Társaság havi értesítőjének, s a fáklya rajza látható a társaság jelvényén. Jelikép ez, azok jelképe, akik a társaság tagjaiként, aktivistáiként arra vállalkoz­tak, hogy fáklyahordozói legyenek a szovjet—magyar barátság ügyének. Fáklyahordozónak lenni annyit jelent, mint élenjárni, világosságot terjeszteni, a haladás, az emberiség eszméinek fényét hordozni és elosz­latni a sötétséget a világban, az emberekben. Fáklyahordozónaik lenni szép és nagyszerű hivatás! Ezt a hivatást a felszabadulás óta sóik száz és ezer magyar dolgozó érezte magáénak, ápolta és terjesztette a magyar—szovjet barátság eszméjét, dolgozott a Szovjetunió életének, eredményeinek megismer­tetésén. Az MSZT szervezetei országos hálózata hosszú éveken át ele­venen ható erő volt országunk társadalmi életében. Talán éppen ezért lett 1956 októberében az ellenforradalom támadásainak egyik cél­pontja, Azok az erők, amelyek Magyarországon restaurálni akarták a tőke uralmát, tisztán látták, hogy a szocializmus és a magyar—szovjet barátság ügye elválaszthatatlan egymástól. Az MSZT szervezetei és ak­tivistái az ellenforradalom idején reakciós támadásoknak voltak kitéve, aminek következtében a társaság egy ideig szüneteltette működését. Az ellenforradalom utáni napokban, hónapokban azonban maga az élet cá­folta meg azokat az ellenséges rágalmakat, amelyeket a magyar—szovjet barátság ügyére szórtak. 1956 novembere óta sorra alakultak üzemeink­ben, falvainkban az MSZT helyi körei és öntevékenyen munkához lát­tak. A két nép barátságának hívei — párttagok és pártonkívüliek — testvéri találkozókat szerveztek a szovjet hadsereg tagjaival, előadások­ban és baráti vitákban verték szét az ellenforradalmi demagógia téte­leit. Tisztázták a megzavart emberek előtt az események lényegét, a Szovjetunióval kötött politikai és gazdasági szerződések értelmét és je­lentőségét. Ennek a barátságot énítő munkának volt nagyszerű demon­strációja a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának megünneplése, s ez egyben az újjáalakult társaság első nagy fegyver­tényét is^ jelentette. Egyre több és több üzemben, intézménynél alakult meg a társaság baráti köre, egyre több és több aktivista kapcsolódott be a mozgalom munkájába. A MAI NAPON, május 11-én pedig jelentős állomáshoz érkezett el az MSZBT Miskolc városi és Borsod megyei szervezete: ma tartjuk meg a társaság első megyei aktivál át, seregszemléjét, ahol számbavesz- szük sorainkat, beszámolunk az eddigi eredményekről és megbeszéljük az előttünk álló feladatokat. Ezen az összejövetelen választjuk meg az eddig is eredményesen működő városi elnökség kiegészítésével a társa­ság megyei elnökségét. Eljönnek ezen a napon szerte a megyéből a magyar—szovjet barátság régi. kipróbált harcosai és eljönnek az új ak­tívák. akik már az utóbbi években kapcsolódtak be a munkába. Egy cél és akarat hevíti mindnyájukat: új bástyáját akarják kiépíteni annak a harcnak, amelyet a társaság a magyar és a szovjet nép baráti kap­csolatainak megszilárdítása érdekében indított és folytat. Ezt abban a meggyőződésben teszik, hogv munkájuk előbbreviszi a magyar nép, az emberi haladás és a világ békéiének ügyét. A magyar—szovjet barátság mélyen gyökerezik a két nér> törté­nelmi múltjában: az orosz dekabristák, az 1905-ös és 1917-es forradal­mak, majd az 1945-ös felszabadító harcok — mind nawszérű hőstett az emberi haladásért és a magvar nén iisyéért, felszabadításáért is. Ugyan­akkor a magyar forradalmárok 1917-ben és 1919-ben az orosz oroleta- riátus forradalma érdekében, valamint a Tanácsköztársaság védelmé­ben ugyanazokért az eszmékért — a kizsákmányolástól mentes, szabad világ megteremtéséért — ontották végüket. A múlt mellett legfőkénoen a jelen tényei, eseményei indokol iák a két nép barátságának szükségszerűségét. A Szovjetunió felmérhetet­len anyagi, erkölcsi és katonai ereje biztosítéka a mi békés énítőmun- kánknaík is. A számtalan formában meepvOvánuló segítség léo+en-nvö­mön bizonyítja, hogv ez a barátság mindenkénoen hasznos számunkra és mindez egyúttal jövőnk zálogát is jelenti. Ez a lövő: a szkjai izmus rendje, s barátságunk lezfőbb tartóosziona. ho-zv mindkét nén a szo­cializmust. a kommunizmust énítí. A közös cél Vörös utat. a kö^ös út közös érdeket jelent. A szocializmust építő népek közt a Szovjetunió ereje •a legnagyobb, neki vannak Ie°dú<mHb tanas^+atatai a 1 értőbb áldozatot hozta p szocializmus ügyéért és értünk is. Mindebből következik, hosrv az MSZBT munkáia. a két nén baráttá fáinak erősítése e<rv«zerre szol­gál ia az emberiség egyetemes érdekeit és a magyarság népi nemzeti érdekeit. REMÉLJÜK és hisszük, hogy megyei értekezletünk új l*mdüWet ad ennek a munkának, városunkban és m^gvé^kben eavre t*KV>«n áll­nak a magvar—szovjet barátság híveinek táborába, s egvre több fáklya- hordozója lesz hazánkban a magyar—szovjet bo-^ó+c-á«- vének. OROSZ pvöpoTy. az MSZBT városi elnök*'’vének tagja. Kerékgyártó Károly és Ceván János pen növekednek az cukorrépatábláján már elvégezték a kapálást, nem sok van hátra a 29 hold köménnyel vegyesen vetett mák első kapálásából sem. Itt egy rókáról két bőrt húznak a tiszakarádiak. A mák kikerül az idén, a kömény pe­dig jövőre már erős lesz. Igaz, bab- rásabb munka, lassúbb a haladás. Azonban két-háromszorosan kifize­kertészek gondos munkája nyomán szé- (Jj Élet palántái. mindent géppel végeznek, illetve a gépállomás révén — végeztetnek el. Darálójukkal, kis fűrésztelepükkel pedig bérmunkában még jelentős anyagi hasznot is húznak a darál- tatóktól, illetve fűrészeltetőktől. S itt, a gazdasági résznél hadd említ­sek még meg egy örvendetes vonást a beruházásokat illetően. Az elmúlt esztendőkben számos drága istálló épült fel termelőszövetkezeteinkben. Nőtt a közösség adóssága az államnál és nem egy helyen fölöslegesen. Nos, az Üj Élet-beliek itt is segíte­nek magukon. A tiszaparton, ahová a régi tanyáról áttelepítik a sertés- állományt, deszkából, szalmatetővel fedett sertésólat, — nyáriszállást ké­szítenek. I? eggel csepereg, esik, de dél- utánra azért általában így tavasszal mindig kisüt a nap. Mint­ha csak az ember kedélyével tartana, kisüt most is, mire ■végigjártuk az Üj Élet birodalmát. Kivilágosodott, tisz­ta az ég. Éppen olyan tiszta mint Bata elvtárs ama reggeli érvelése, hogy nem ok nélkül szaporodott a télen ötvennéggyel a tagok száma. Meg kell nézni a tényeket, s máris világos, miért e gyors fettöltődés. És még ennek a feltöltődésnek is van néhány érdekessége. Érdekessége többek között, hogy beléptek a ter­melőszövetkezetbe és nagyon jól ér­zik magukat Nagy Zoltánék, Barnót Zoltánék és Hamvai Gyula, akiket, ZQV és félesztendővel ezelőtt túlsodort az országhatáron az ellenforradalom vihara. Barnát és Nagy feleségestül megjárták Dominicát, Hamvai pedig Angliát.. i Elmentek és miután rá­jöttek, hogy becsapták őkel, vissza­tértek, s ahogy mondják, nem emlé­keznek még ilyen szép, ilyen derűs tavaszra, mint ez a mostani tisza- karádi tavasz. Irta: BARCSA SÁNDOR Fényképezte: * MARTINECZ GYÖRGY A késői tavaszodás és a mezőgazdaság A HŰVÖS áprilisban, városi, falusi emberek gyakran kérdezték tőlem, mikor Lesz már tavasz, mi lesz a ter­méssel? Legtöbbjüknek az volt a vélemé­nye, hogy nem lesz az idén jó ter­més, mert megkésett a tavasz. Sok­évi gyakorlati tapasztalatom alapján kijelentem, hogy ez a vélemény tel­jesen helytelen! Az igaz, hogy veté­seink egyrésize megkésett, de a jó termés nem egyedül ettől függ. Kü­lönösen nem a hosszú tenyészidejű ‘kapásnövényeinknél’. Más években is volt hűvös április, későbbi vetés, mégis jó terméseket takarítottunk be. így ezévben is épp olyan jó termé­sünk lehet, mint tavaly, csak persze alaposan meg kell művelni növé­nyeinket. A raktárakban még mindig nagy-’ mennyiségű hibridkukorica vetőmag vár lecserélésre. A hibrid maggal ve­tett kukorica holdankint 5—6 mázsá­val többet terem. Tíz kilogramm hib­rid magot 15 kilogramm szokvány kukoricáért cserél a Termény for­galmi Vállalat. Ez holdanként csak 8—10 kg. többlet-kiadást jelent, ami a várható többterméshez képest el­enyésző. 20 forint áru többletkiadás­sal szemben 1000 forint bevétel több­letet jelent. A TAVALY cserélt hibridmagból termelt kukorica ezévben nem vet­hető el, mert utantermesnél már el­veszíti termésíokozó hatását. Gondo­san ápoljuk a későbben kelt kapá­sainkat. Gyorsítsuk meg fejlődésüket fej trágyázással. Tavaly már sokan adtak kukoricáiknak az első kapálás­sal egyidejűleg a sorok közé, vagy a tövekhez 1—»1 kávéskanál pétisót. Ez az idén különösen indokolt, így ara­tásra már behozza a kukorica a le­maradást és bő terméssel fizet. Fokozottabban kell ügyelni a ka­pálások idejének megválasztásánál. Az első kapálás idejében való elvég­zése döntő kapásnövónyeink fejlődé­sére és terméshozamára. Nagyon sür­gős a cukorrépa sarabolása és egye­selése. A késve egyeseit répa ter­mése kevesebb, de a kártevő rovarok is elpusztíthatják a későn egyeseit, visszamaradt répanövényeket. Kalászosainkban már kibúj talk a gyomok. A repcsény, vadrepce, mezei acat, útszéli zsázsa (vadtorma) nagy tömegben ellepte vetéseinket. Acgío- lóval 8—10 nap kemény munkájával lehet azokat kiirtani, de a munka nem tökéletes, mert a kiszúrt gyom újra kihajt. Ehelyett permetezni -kell a gyomos vetést dikon írttal, 1 ka­taszteri holdra 1 kg. dlkonirt szüksé­ges. (Ára 50. —Ft.) Ez teljesen és gyökerestől kiirtja a gyomot. Az aca- tolásból felszabaduló munkaerő vé­gezheti a kapálást. Baj csak akkor lehet a kései tavaszodásból, ha tor­lódik a munka, s emiatt romlik a nö­vényápolás minősége. A munkatorló­dás enyhítésére ísz-eink vegyék igénybe fokozottabb mértékben a gépállomások munkáját, egyéniek pedig a lókapákat és vonjanak be a kapálásba minden családtagot. KEMÉNY MUNKA vár a tsz-ta- gokna, dolgozó parasztokra, hiszen sok. áprilisban esedékes munka má­jusra maradt, mikor anélkül is sok a tennivaló a mezőn. Fokozott erőfe­szítéssel, jóminőségű szervezett mun­kával be lehet, be kell hozni a ké­sést, hogy ezévben is jó termést ta­karíthassunk be. Hajdú Károly---OQO-----­— A Zenei Szabadegyetem kereté­ben május 14-én, szerdán este V. Za­lán Irén tart előadást Liszt. Wagner. Csajkovszkij és Musszorgszkij mű­vészetéről. Az előadás iránt igen élénk az érdeklődés Miskolc zenepár­toló. zenekedvelő közönsége körében;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents