Észak-Magyarország, 1958. május (14. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-09 / 108. szám

Péntek, 1958. május 9. ESZAKMAGYARORSZAG 5 : / ! = A NAGYVILÁGBÓL Dors ugyanazt a szerepet játszanál mint a színpadon: egy jelentéktelen sztárt, akit kizárólag csak a saját hírverése érdekel. A darab Velen­cében, egy fesztivál idején játszódik és szatirikusán állítja be a film bi­zonyos köreiben jelenleg dívó szoká­sokat. $ Egy újítással négyszázezer torintos megtakarítás A diósgyőri nagyolvasztóműben a (folyékony ferromangánt egyideig •úgynevezett vascsészékbe Öntötték. Így évente száznál jóval több, •«gyenként több ezer forint értékű vascsésze használódott el. Egy újítócsoport javaslatára a múlt év második felétőr a vascsé­szék helyett a ferromangánt koksz- porágyakba öntik. Az újítás a gya­korlatban igen jól bevált. így a vas­csészék elhagyásával évente több mint négyszázezer forintot takaríta­nak meg. ooo--------------------------­E l okajhegyalja Csillaga lállyán :t a kellemesen hangzó szép nevet jól ismerik a szőlősgazdák egész Hegyalján. Hiszen éppen most van öt esztendeje, hogy Tállyán összefogott néhány szőlőmunkás család, akik valamikor kapá­sok, napszámosok voltak a más szőlőjében és Tokajhegyalja Csillaga néven oltványtermelő csoportot alakítottak. Kezdetben mindössze 6 hol­don dolgoztak, azóta az újabb belépők földjével és a tartalékterületek­ből kapott földdel 13 holdra növekedett a temető dűlőben levő olt­ványtelep. Vállalkozásuk kitünően bevált, mert nem tudnak annyi furmint meg hárslevelű oltványt és gyökeres alanyvesszőt termelni, hogy az utolsó szálig el ne kapkodnák. Az intézőbizottság elnökétől, Novak And­rástól megtudtuk, hogy az elmúlt 5 év alatt körülbelül 250 holdnyi par­lag betelepítésére elegendő oltványt adtak el. — Persze jövedelmünk is volt belőle szépen —, folytatja az el­nök —, mert például 1957-ben csak az oltványtermelésből 30 ezer fo­rintot kapott minden tagunk. Ezenkívül szőlőtermeléssel is foglalko­zunk, s abból szintén tekintélyes a bevételünk, átlagosan 10 ezer forint fejenként. Boraink kitűnő minőségűek, az országos kiállításokon, külön­féle borversenyeken részt szoktunk venni, és eddig 3 első, 5 második dí­jat és 13 elismerő oklevelet szereztünk. — Jövedelmünk egy részét mindig, beruházásokra fordítjuk. Ez- iáén is nagyobb összeget költöttünk az oltványtelep'fejlesztésére, így gé­peket, különböző felszereléseket, ládákat vásároltunk, ezenkívül 4 hold parlagföldet betelepítünk szőlővel. — Az új gazdasági évben hány darab oltvány termelését vették tervbe? — A Szőlőforgalmi Vállalatnál, állami gazdaságoknál, termelő­szövetkezeteknél, szakcsoportoknál eddig mintegy 300 ezer darab gyö­keres oltványra kötöttünk szerződést. A mi vidékünkön honos furminton és hárslevelűn kívül különféle csemegefajtákat is termelünk. Ezekből sok kerül exportra is. — Volt-e valamilyen ösztönző hatása az oltványtermelő csoport működésének a. község lakosaira? — Annakidején csak mosolyogtak rajtunk az emberek, és nem kis kárörömmel figyelték kezdeti nehézségeinket. Azóta persze megválto­zott a véleményük. Hogy milyen úttörő munkát végeztünk ezen a téren, legjobban bizonyítja az a tény, hogy azóta két másik csoport is alakult és a nemrégen létrejött Rákóczi Tsz is foglalkozik oltványtermeléssel, nem is beszélve az egyéniekről, akik közül szintén sokan termelnek eladásra szőlőn1 lyányt. egyaljának, de az egész országnak is rendkívül fontos érdekei fűződnek megyénk e nagymultú borvidékének rekonstrukciójá­hoz. Ahhoz, hogy a kúpos sátorhegyek oldalairól mennél előbb eltűn­jenek a varia gok. s a helyüket úira viráqzó szőlőkultúra foglalja el. Ebből a szép munkából kitűnő nemes oltványaival a tállyai To* kajhegyalja Csillaga is derekasan kiveszi részét. (h. j.) H MICHEL BOISROND harmadik filmjét most forgatják Brigitte Bardotval a női főszerepben. Címe: Akar velem táncolni? A filmvígjáté­kot Jacques Robert de Jean Aurel dolgozta át Kelly Roos „Szőke ke­ringő” című regényéből. Köztudomás szerint■ Maria Schell fivére, Maximilien már több német filmben szerepelt. Azt azonban ke­vesen tudják, hogy a híres filmszí­nésznőnek húga is van, Immy, aki­nek most forgatják első filmjét Né­metországban. Címe: „Ingelborg nő­vér”. Immy 23 éves és Edith Norberg művésznéven játszik. Elisabeth Taylor, akit férjének hirtelen halála egy ideig távol tar­tott a hollywoodi stúdióktól, rövi­desen ismét játszani fog, mégpedig Tennesse Williams „Macska a forró háztetőn*’ című darabjának filmvál­tozatában. MEGFILMESÍTETTÉK Andreas Hofer osztrák nemzeti hősnek a tör­ténetét, aki annakidején szembe szállt Napóleonnal és hadseregével. A francia császár szerepét Charles Boyer, Hofer szerepét pedig Louis Trenkel játssza. Mickey Rooney elhatározta, hogy visszatér- a filmhez. Engedve bizo­nyos filmgyártók kérésének, el­játssza a „Ki kellene rabolni egy kis bankot” című film főszerepét. * A portugál filmipar az elmúlt esz­tendőben mindössze egy normálfil­met készített, s a sajtó azt is nagyon megbírálta. # Párizsban kiadták Simone Signo­rét filmszínésznő naplóját, amely a filmvilág és a filmkedvelők számára egyaránt rendkívül érdekes anyagot tartalmaz.-ooo­jönnepségek a Zrínyi Ilona leánygimnáziumban * A miskolci Zrínyi Ilona leánygimnázium IV. osztályos tanulói | “ május 10-én, szombaton fél 1 órakor tartják hagyományos bal­2 lagási ünnepélyüket az intézet udvarán. Az iskola valamennyi tanulója | szeretettel, izgalommal és titokban tartott meglepetésekkel készül a ked­ves ünnepélyre. Ugyanezen a napon rendezi meg az iskola műsoros előadást a népek barátságának hónapja keretében. A délután 5 órakor a Földes gimnázium dísztermében kezdődő előadáson közreműködnek a IV. á, IV. d, III. c, II. c, II. d, és I. f. osztály tanulói. A műsorszámokat a Né­pek hazája a nagy világ c. sorozat eddig megtartott 7 előadásából válo­gatták össze. Műsorra kerülnek: orosz, csehszlovák, lengyel, francia, né­met, olasz és ókori görög versek, dalok, táncok és jelenetek. Belépődí; 6 forint. Belépőjegy megváltható a leánygimnázium irodájában és a helyszínen. Május 10-én, szombaton este 8 órakor kezdődik az iskola tavaszi bálja az intézet termeiben. A zenét Jánosi József és zenekara szol­gáltatja. Odasodródtam Együtt mentünk ki a kiskapun, aztán a na­gyon. Az esti szürkület villanyfény­nyel tar Rázott homályában ezüstös, csillogó csíkokat húztak a leeső, duzzadt esőcseppek. A kanyarban villamos csilingelt, majd a kalauznő éles sípja hasított bele az utca egy­hangú zsongásába. Ráfordít ltunk a Széchenyi utcára. Szótalamul men­tünk. Aztán ránéztem Lázár Péterre, akinek asreéle határozott vonalat mu­tatott a neonfénnyel kivilágított ki­rakat előtt. Megkérdeztem: — örülsz? ... Boldog vagy? ; ? -t Mondd ... Mit érzel? ... Lázár Péter megállt, szemét rá­fektette az enyémre, kezével moz­dulatot tett. mintha keresett volna valamit, aztán elhelyezte a válla­mon: — örülök!..; Persze!.... Tudod, az ember nem lehetett mindig »ki­váló dolgozó«. Azt sokszor el se is­merték. Most az lettem. A vasipari szakma kiváló dolgozója----De hogy m it érzek? ... Nem tudom meg­mondani. Olyan furcsát, olyan jót. Valami melegít, fűt. De simogat is. Büszkeség lopakodott belém. Szeret­nék dalolni, énekelni. Szeretném ezt az érzést átadni mindenkinek. Legyen minden ember olyan boldog, mint én!..; Kérdőjel ülhetett ki az arcomra, mert Lázár Péter megbillentette a lejét: — Látom, nem értesz!... Érthető! Hogy megérts, el kell mondanom va­lamit. Gyere, menjünk be ide. — mutatott rá Lázár Péter az egyik italboltra. Ott elmondom ... Aztán megisziumk egy jx>hár sört is .; ? * —Amit mondani akarok— kezdte Lázár Péter — a parasztfiú­ból lett vasipari szakmunkás —, az még 1939-ben történt. Szűkös világ járta akkor. Igen szűkös ... Mun­kásra és parasztra egyaránt. No, meg a »kisasztal mellett« ülőkre is. Kínlódtam, bajlódtam az élettel. Nél­külöztem. A legnagyobb dologidő­ben is alig akadt. munka. Jóformán semmi. Pedig erős, vállas, dologra nőtt gyerek voltam. Tizenhét éves. Józan életű. Kerestem a munkát. Mindig. Néha akadt is. Favágás, ka­pálás. állatok hazaihajtása a vásá­rokról. Ebből tengődtem. Szereltem volna elszegődni béresnek. Nem ment. Nem sikerült. Ott jártam a kétségbeesés határán, amikor fel­vettek kocsisnak a »Semsey«-íéle uradalomba. Nagy szó volt ez akkor. Igen nagy!... Dalolva jártam a földeken, hall­gattam a madarak énekét, s csakJ úgy lopva, sutty ómban elnézegettem az ég mosolygását. Mikor kapa alá érett a határ, Gaál intéző mindenkit kihajtott a földek­re. Kocsisnak vettek fel, tehát oda­mentem Gaálhoz. Megkérdeztem: — Én is kimenjek, intéző úr?... Gaál hideg, jégszemekkel nézett rám. Aztán elbődült: — Eredj!... Lódulj!. ;; Az anyád! Nem megmondtam, hogy mindenki? Talán külön kérvényre vársz?... Gaál ordított, üvöltött. Mint a sakál. Az emberek bújtak előle. Féltek. Rügy fakas*, A nyár ígéretét hozta a nap melege, a föld párás lehelete, a vándorma­darak érkezése... A földeken hajrá­zott ütemben ment a munka. Minden mozdulatban, minden kapavágásban benne volt a kényszerűség, a muszáj. Az öreg béresgazda ott pipálhatott az ormórnnőtt barackfa alatt. Szem­mel tartott mindenkit. Ki meddig, hány percig áll meg?... Aztán már röpítette is a szót: — Gyerünk már, hé!... Az isteniá­ját!.;. Ez lemegy a komme ne ióból! Le!... Egy szemig. A falu harangja delet Rondított. A béresgazda felállt, kiverte pipájá­ból a hamut, igazított egyet gyűrött mellényén, majd a kezét a szája két oldalához emelte. Kiáltott: — Emberek!.... Hé...é...é..! Húzzák a delet. Mindenki kapja be az. ebéd­jét. Ne fecsérelje senki az időt. Ma különösen ne!... A Semsey nagysá­gos úr kijön. Gyerünk!... Gyerünk! A kapások kihúzódtak az ormó szé­lére. Én is. Mindenki fogyasztotta az »otthonrólhozottat«. Volt olyan, aki kenyeret evett hagymával, de volt olyan is, aki öreglebbencset, húzott ki a tarisznyából. Ette hidegen á kis szűkéből. Nekem akkor még nem volt semmim. Hisz alig kezdtem a munkát tíz napja. Napjában csak kétszer futotta. Reggel, meg este. Ak­kor kellett a legjobban. Nézegettem az embereket. Ahogy ott ülök félkönyékre támaszkodva, hallom a béres gazda hangját: — Jön a nagyságos Semsey úr!... Nyelje le mindenki, ami a szájában van. aztán gyerünk. Te már lódul­hatsz is — szólt hozzám. Te úgysem eszel. Furcsa érzéssel ütötte meg a füle­met a béresgazda szava. Hogy nem eszem? ... Az igaz!... De azért ne­kem is jár valami pihenő?!.;; Ugyanannyi, mint a többieknek. Ezért aztán odafordultam a béresgazdához: — Hagyja kend az embereket. Csak most ültek le. Nincs annak még tíz perce se. Enni meg kell. Anélkül nem megy a munka. Jobban tenné, ha elébe menne annak a nagyságos úrnak ... Ha mindenki evett, akkor megyünk. A béresgazdáinak szokatlan volt a feléje dobott szó, de választ nem tu­dott adni, mert az időköziben meg­érkező Semsey — aki az utolsó sza­vakat mái* hallotta — belerobbant a pillanatnyi csendbe: — Te beszélsz? ... Te? ... — lépe­getett. lassan felém. Hát mi vagy te?..; öreg-béres?... Béresgazda?... És ül­ve maradsz a földesurad előtt? ... Hát van neked akár csak egy szavad is?... Te!... Te!... Semsey az utolsó szavakat már szi­szegte. Pirosság öntötte el az arcát, fölémhajolt, krákogott, fújt, aztán, észre sem vettem, végigvágott az ar­comon egyszer, kétszer, aztán még- egyszer. Lázár Péter megszakította a szót. Felemelte a korsót, szétfújta a ha­bot. Ivott. Mosolygós arca megke­ményedett. Aztán folytatta: — Az első ütésre már térdeltem, a másodikra álltam, a harmadikra kezembe volt a mellettem fekvő ka­pa. Éreztem, hogy arcomon meleg vér folyik lefelé. Kicsit megszédül­tem. Aztán — már nem emlékszem — végigvágtam Semseyn, aki azon­nal elterült a földön. A kapa kiesett a kezemből. Lenéztem Semseyre. Ott nyújtózkodott a megkapált föld hátán. Tekergette kezét-lábát. Fújt nagyokat. Haját, kigombolt ing-mellét vér tar Rázta. Az emberek némán áll­tak. Képtelen voltam gondolkozni. Puskás Mihály hangos kiáltása térí­tett magamhoz: — Ered j... Rohanj .. . Nem látod, hogy agyonsujtotfad? Mire vársz? • • -• Ez hatott. Felkaptam ledobott mel­lényemet, igazítottam félrecsúszott sapkámon, aztán nekilódultam a szomszédos falunak. Agyonhajszolt állat módjára csörtettem át a földe­ken. Agyamban lázasan lüktetett a vér. Végem van. vágódott belém. El­fognak és felakasztanak. Ha Semsey meghalt, akikor bizonyosan... Már nem bírtam a futást. Tüdőm sípolt, a levegőt haraptam. Megálltam. Hát­ranéztem. Jó darabot hagytam ma­gam mögött. Ügy négy-öt kilomé­tert. Senki nem jött utánam. Aztán újra megindultam. Csak már sokkal lassabban. A falut elkerültem. Az er­dőt akartam elérni. Ott... Ott. .s Homályosodni kezdett a tündöklő ég, forgott előttem a határ, csípős víz csörgött az ajkam körül. Nyalogat­tam. Sós volt... Egy kökénybokorba vágódtam bele. Elszédültem. Még aznap este elfogtak. Ami az­tán jött, jobb nem beszélni róla. Semsey kisebb sebet kapott. Kutya baja se volt hétre rá. Három hóna­pot kaptam érte. Hármat. De tudod — állt fel Lázár Péter —, talán meg is érte. * Lázár Péter rámnézett mosoly­gós szemével: — Hát .. Ezt akartam elmondani; Ezen gondolkoztam, amikor ott, a kiskapu előtt találkoztunk. Elindultunk. Kiléptünk az aludni készülő utcára. Mentünk. A Torony­alja utcánál váltunk el. Elköszöntem Lázár Pétertől, a vasipari szakmun­ka kiváló dolgozójától, a'kit csakha­mar eltakart az éjszaka sötétsége. Péczeli Endre, 1 KULTURÁLIS HÍREK ♦ . ' ia 8 ' i1 l SS í. -----­♦ ----------------------------------------­J LUDMIL SZTOJANOV, a kiváló ibolgár író 70. születésnapjáról or- iszágszerte ünnepélyesen megemlé- Xkeztek Bulgáriában. ♦ * ♦ Zdenek Nejedly, a kiváló cseh jmarxista kritikus nemrég ünnepelte $születése 80., tudományos és kritikai Jmunkássága 60. évfordulóját. X * ♦ Antónia Vallentin, a tavaly el­• hunyt fiatal francia írónő emlékére festet rendezett a párisi Pen-Club. 2Az írónő legértékesebb munkái Pi- Zcassóról, Goyáról, Mirabeauxról és Z Einsteinről írott művei voltak. t , * ♦ A bábszínházak bukaresti nemzet­iközi találkozójára a marosvásárhelyi |magyar bábszínház a Háry János cí­♦ mű bábjátékot készíti elő Papp Fe- Irenc feldolgozásában. ♦ Sosztakovics XI. szimfóniájának ♦akkordjai május 20-án hangzanak tjei először Párizsban. X * 1 A VIETNAMI DEMOKRATIKUS •Köztársaság nagy sikereket köny­velhet el a kultúrális forradalom •terén. A népi demokratikus állam­• rend fennállása óta eltelt 13 esz- ♦tendő alatt vietnami írók és a vi­• lágirodalom képviselőinek több mint ► 23 millió könyvét nyomatták ki a £ népi könyvtárak számára —• amely * 1936-ban mindössze három volt —, *7?7a 32; a filmstúdiók 140 kisfilmet \ és dokumentumfilmet készítettek. ► a ► * Sol Hurok newyorki impresszárió $szerződést kötött a Moszkvai Nagy­2 színházzal, melynek értelmében a |Nagyszínház balettmüvészei 1959­• ben turnén vesznek részt az Egye­sült Államokban. 1 * 2 Miroszlav Krezsa jugoszláv író 2háromfelvonásos fantasztikus drámát •fejezett be. A cselekmény az őskö- •zösségben kezdődik, majd elvezeti •a nézőt a római korba, s végül az ♦ismeretlen jövőbe. • ♦ Szó van róla, hogy megfilmesítik •Julian More és James Gilbert „Sze- Vezz nekem egy gondolát” című, je- jlenleg Londonban nagy sikerrel jái­• szott operettjét. A filmen Diana ♦ ....... ■■■ -----------oo • * S zentimrey Magda művészete nem X ismeretlen a diósgyőri, illetve mis- 2 kolci közönség előtt. Szép művészi t múlt áll mögötte és sokat tett Diós- X' győrben a zongora irodalom népsze- X rű&ítéséért. Mint az iskola helyettes 2 igazgatója komoly pedagógiai mun- X kát végez. Ezen a hangversenyen, 2 mint szólista szerepelt és mint ki- X’ sérő. Két Debussy mű előadásával 2 aratott újabb elismerést. A »Kertek 2 az esőben« és a »Tánc« című műve- I két játszotta. A Tánc előadását érez- ! tűk felszabadultabbnak, gazdagon t1 árnyaltabbnak és debussyen szipor- J kázónak. A közönség is ennek elő- 2 adását honorálta meleg tapssal, amit 2 Chopin Prelüd előadásával köszönt 2 meg. | A másik két szereplője az estitek 5 Hegymegi Ernő és Hegedűs Gyula 2 volt. Mindketten pályájuk elején áll- t nak, alig egy éve működnek az Erkel 2 Ferenc zeneiskolában, de máris sike- i rült megteremteni maguknak a kö-1 zönség szeretetét és érdeklődését, __ ♦ |-| egymegi Ernő műsorában a t hegedű irodalom ismert és J szép művei szerepeltek. Veracim: ♦ Largója, Beethoven: F-dur románca, 2 Schubert: Impromtu, Csajkovszkij: t' Melódia, Francul*—Kreisler: Sizilien ♦' és Rigoudon. ♦ + * A közönség nagy tetszéssel hall- - 1 gáttá előadását. Hegymegi Ernő he-» 1 gedülése szép, hangja kiegyenlített, ♦ technikája nem öncélú. Felfogása© intelligens. Amit hiányolunk még, • színeinek, tónusának nagyobb árnya- 2 lása, felszabadultabb. melegebb elő- 2 1 adás (körülbelül olyan, mint a Schu-2 bért: Impromtu előadás t volt). A* »Követelek, mert tisztellek« elv alap- ján hadd segítsük néhány körül- 2; mény figyelembeajánlásával: ilyenek 2; a pianó-fojtás veszélye, a préselés és 2 a túlhajtott tempók, amelyek esetleg 2: pontatlanságba mehetnek át. J* Hegedűs Gyula fuvolán működött 2 közre. Mozart: Fuvola versenyének 2i 2. tételével, továbbá Weiner és Bar- 2; tok művek előadásával. Hegedűs 2; Gyula szereti hangszerét és szemmel 2( látható fejlődése. A fuvolaverseny 2 cadenciájában szép reményekre jo- 2 gosítá erényeket mutatott: szép hang, 2 jó stílusérzék, jó frazírozás. A Bar- 2 tók-művekben mutatta meg igazán 2’ készültségét, különösen az »Urögi« kanásztánc« lendületes előadásával. 21 A még teltebb hang és az alsó re- 2; giszterek szép hangjainak kidolgo- 2 zása lesz fejlődésének következő 2. állomása. i| A kíséretet Szentimrey Magda és 2 Soltész Éva látta el. Szentimrey Z Magda mint kísérő is kitűnő, és Z olyan helyzeteket segített át, ami Z más kevésbé rutinirt kísérő esetében i veszéllyel fenyegethetett volna. Sol- Z tész Éva kísérete alkalmazkodó és a 2 szólistát segítő volt. 2 eg kell dicsérnünk a hangver- Z seny igen gazdaságos idő- 2 beosztását, mely szem előtt tartotta: 2 »a kevesebb sokszor több, mint a 2 sok«. 2 A vasgyári zeneiskola a hangver- } senyt újabb sikernek könyvelheti el. 2 V. Zalán Irén * ismert zeneművekből álló könnyebb, levegősebb, de művészi műsort. A zeneiskola három tanára állt újból a pódiumra, hogy öregbítse mind maga, mind intézménye jó hírét. Szentimrey Magda. Hegymegi Ernő, Hegedűs Gyula és zongorán kísért Soltész Éva. *1 * öbbször szóltunk már elisme- "*■ rően arról a zenei nevelési fctturukáról, amely a vasgyári zene­iskolában van. A szerda esti hang­verseny újabb bizonyítéka volt en­nek. A közönség megtöltötte a Bar­tók Béla Művelődési Otthon nagyter­mét és szívesen hallgatta a nagyrészt Az Erkel Ferenc-zeneiskola tanári hangversenye Szenet kerestek — vizet találtak a Nógrád megyei Pásztó községben munkát. A magasbatörő forrásvíz hőfoka strand olásra is alkalmas. A kutat most átadják a községi tanács­nak, s így a vízben szegény vidék — jelentéktelen beruházással — egész­séges ivóvízhez jut.---- --- - - ---­A Nógrád megyei Pásztó község határában új széntelepek után ku­tattak a Miskolci Mélyfúró Vállalat dolgozói. A berendezés már 300 mé­ter mélységben dolgozott, amikor felszökő víz bénította meg a további

Next

/
Thumbnails
Contents