Észak-Magyarország, 1958. május (14. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-01 / 102. szám
AKI KEVÉSBÉ ISMERI a történelmet, keveset olvas, nem kíséri figyelemmel a világ eseményeit, — gyakran hajlamos a tévhitre. Számosán akadnak olyanok, akik az Egyesült Államokat fenntartás nélkül idealizálják, azt hiszik, hogy ott minden fenékig tejfel. Különösen sokat ömlengenek erről az amerikai burzsoá bértollnokok és a reakciós közgazdászok. Szinte mindennapos témájuk az amerikai életforma ma- gasztalása. Azt kürtölik minduntalan, hogy ez a földrész a nép számára már nem is az ígéret, hanem a »Kánaán« földje. Az igazság azonban az. hogy a több millió műnk ás család nyomorúságos, kilátástalan életet él. BizoADY ENDRE: nyos személyiségelv szavaiból és a kozmetikázott hivatalos statisztikai adatokból az amerikai életforma dermesztő képe rajzolódik ki előttünk. Manapság az amerikai propagandisták gépezetének öntömjénezésébe mind gyakrabban új kifejezés vegyül: »veszélyes betegség támadta meg országunkat« — mondják. Ez magyarul azt jelenti, — ahogy a New York Post című lap is kommentálta az amerikai gazdasági életet: — olyan pusztító csődhullám söpör végig az országon, amilyenre még nem volt példa az utolsó 12 év folyamán. Igen, ez a valóság! Az ország össziparj termelőkapacitásának 25 százaléka parlagon hever. A'z ipari termelés indexe állandóan csökken, s napjainkban I UJ, TAVASZI SEREGSZEMLE ♦ ♦ (A Galilei-körnek ♦ ♦ ♦ Robogj föl Láznak ifjú serege. Villogj tekintet, világbiró kardunk, Künn, a mezőkön harsog a Tavasz S mi harcból harcba csapat-szemlét tartunk. X t Mi szétáradunk űzhetetlenül S hol élet zeng, ott vívódva mi élünk. Kis, romlott ország vén kadáverét Füti élettel a vér, a mi vérünk. ♦ ♦ : ♦ ♦ ♦ ♦ Száguldva jártunk s most megpihenünk. Hol friss szívek, szomjas szemek fogadnak: Vérbe vágyódunk, mink is vér vagyunk, Piros kedvű, új ütemű lovaghad. ♦ ♦ ♦ ♦ * ; Kik voltunk tegnap ködrongy-fantomok, Csatákat gyűrűnk megemberesedve, Tegnap még buták tréfája valánk S ma vagy holnap már Isten legjobb kedve. : ♦ ♦ ♦ ♦ Futótűz volt a sárkány-paripánk, Bevett vár minden óvhatatlan szándék, Ölünkben szabad, új és romboló Garmadával a megváltó ajándék. ♦ t * *■ Mise, tömjénfüst, dicső babonák Dőlhetnek ránk már bús, keserű tüzbe. Hálózva fütjük mink az ereket Uj élet-műként, űzetve és űzve. *• \ *> Szétcsörtetett a Láznak csapata, Betűt, vonalt, szint és hitet kiváltott, Hályogot tépett, a magyar szemen S mink nézhetjük most vele a világot. *• ♦ «* #■ *> ♦ S hiába: a vakság már nem magyar. Nincs magyar glóbus és a magyar észnek Meg kell tanulni a mi ütemünk S nem magyar sors az ábrándos enyészet. 2 ♦ i t Átváltódik, kit lázunk megkerül. Mélyül s tornyosul gondolat és álom, lűcgrázkódik újat lesve a szív S minden szokottság fojtogat, mint járom. ! I így lettünk mi az új-látó szemek, Üj rezdülés és ünnep az idegben, Hit, vágy, cél, csók mind-mihd azóta más, - Mióta mi lüktetünk a szivekben. ♦ ♦ ♦ 2 ♦ X Ki minket üldöz, szivét vágja ki. Ki minket nem ért, önmagát gyalázza, Mert ott vagyunk mi immár mindenütt: Üj a világ nálunk is már, hozsánna. X t ♦í i Tűz, vér, láz. újság, boldog változás, Csupa teremtés lángol a szentekben, örök tavasz, örök forradalom Öh, ékeskedjél, mindig ékesebben. * • X * ♦ Robogj föl Láznak ifjú serege. Villogj tekintet, világbíró kardunk. Künn, a mezőkön harsog a Tavasz Harsogó Tavasz, kísérd el a harcunk. csaknem II százalékkal alacso-2 nyabb, mint 1957-ben voLt. Az acél- X ipar — a gazdasági »időjárásnak« X ez a kiváló barométere — csak 55 - százalékos kapacitással dolgozik. Ez a tőkés-gazdaság anarchikus természetére vall. AZ ÜZLETEMBEREK, a banka-. rok és a közgazdászok, — ha nehe- * zen is, — kezdik beismerni, hogy 2 »csehül« áll a dolog. A munkanél- X küliiség, máris veszélyes betegséggé ♦ vált. A legfrissebb adatok szerint ♦ ötmilliókétszázötvenezer ember ke- X rült 'az utcára. S ez a szám ijesztő arányban növekszik! Februártól márciusig mintegy háromnegyedmillióval emelkedett a nyomorgó emberek tábora. Ez a szám érzékelteti, hogy milyen jövőt tartogat az amerikai munkásoknak a már is súlyos helyzet. Akadnak azonban még mindig szép ♦ számmal olyan elvakult burzsoá pro- J pagandisták, akik szemérmeskedve f finnyáskodnak, szépíteni akarják a ♦ tényt, a valóságot. Arról ömlenge- f nek, hogy a bajok, csak a »betegség ♦ tünetei«, még nem a betegség, se. tünetek is csak átmeneti jellegűek. X ígérnek fűt-fát, optimista jóslatok- X kai próbál ják »jóllakatni« a szén- ♦ védő milliókat. A burzsoá teoreti-♦ kusok és közgazdászok sehogy sem ♦ akarják feladni a »válságmentes« ♦ »népikaprtalizmus« ostoba nézetét, * amely állítólag az Egyesült Álla-♦ mókát választotta volna hazájául. ♦ De az élet zord tényei rommá lő- X nek minden ilyen hazugságot, el- $ söprik ezt az elméletet. Az emberek J milliói — bár a »betegség-« mégcsak I az »első stádiumban van«, saját bő- ♦ rükon érzik a valóságot. Tudják, | hogy az élet a munkán alapul, dől- } gozni szeretnének, de nem kapnak 2 munkát. A csüggedt munkanéllküli X milliók sorsa súlyos vádirat »az “ örök virágzás országa« monopolista hatalmasai ellen'. Vádirat azok részéről, akik létüket akarják fenntartani ebben a világiban, de a monopóliumok érdekeinek »jóvoltából« hányódnak ide-oda, vengőd- S nek az élet mély szakadékaiban, ♦ akik már csaknem.mmdarinyiian el- f vesztették erejüket és reményei- z két, akiitk már csak arra gondolnak, X hegyéin kereshetnek nehéz munka- 2 val is egy darabka betevő falatot. 2 A FELSZABADULT NÉPEK or-| szágaiban az emberek már megmenekültek ettől az örökös — a kapitalizmus természetéből fakadó — szörnyű tragédiáktól. Ebben van a szocializmust építő országok nagy fölénye a tőkés világgal szemben és ennek méltán örülhetünk. A történelem nem fogja megtagadni az amerikai néptől sem, hogy a szabadság útját járva lerázza magáról X a tőkés bilincset:;; 2 Pál Lajos 2 M 1900:asJüek elejen kapcsolodtam be a munkásmozga* . , * lomba, ~ kfzdl visszaemlékezését Balogh István elvtars, a MisZ kelet Vízmüvek es bur do Vállalat igazgatója. — Tanuló koromban idő* sebb munkások ilyen vagy olyan megbízatással, többször beküldtek a szakszervezetbe. Megragadott, hogy nem szavakkal köszöntek egymás* :iak, hanem minden szó nélkül, keményre zárt szájjal, öklüket az asz* tálhoz koccintva. Ezt nagyon férfias megnyilvánulásnak tekintettem s i munkásöklök valami furcsa sejtést ébresztettek bennem. Mind na* ryobb es nagyobb feladatokat bíztak ram. 1908 május elsején, a buda*, pesti felvonulásnál már igen fontos szerepet, kaptam. Rendező lettemé Nagy dolog volt ez az én ifjúságom korában. Nem volt nálamnál boldo* gabo ember. Es ekkor láttam, hogy mennyi munkásökól emelkedik a magasba, és hogy milyen nagy erőt képvisel a munkásnép. A szívem örült, amikor láttam, hogy az úri világ belesápadt ebbe az ökölren* getegbe. A felszabadulás előtt több május ünneplésén vettem részt, így vagy úgy. Valamennyi között feledhetetlen az 1919-es szabad május el* séfére való készülődés. Amikor erre gondolok, az egyik szemein neveti a másik sír. Már április 11-én hírül adta a miskolci sajtó: „A Magyar Tanács* köztársaság kormánya május elsejét feledhetetlenné akarja tenni” és hogy május 1-i ünnepségek irányításával Szamuelly népbiztost bízták meg. Én akkor a MÁV műhelyben dolgoztam, mint lakatos, a nemzetkor zászlóalj egyik századparancsnoka voltam. Engem neveztek ki a mű* helyben a május elsejei ünnepség főszervezőjének. Micsoda készülődés volt! Az egész műhely lázban égett. Szinte bugyogott belőlünk az öröm, hogy most végre először szabadon ünne* pelhetjük a munkásság nagy napját. Azt kérdeztük egymástól, hogyan tehetnénk szebbé ezt a napot? A különböző munkahely dolgozói, ha ta* lálkoztunk, azt kérdeztük egymástól, ti hogyan csináljátok? A leger de* kesebb az volt benne, senki nem várt jutalmat a munkáért, mégis min* denki dolgozni, dekorálni, díszíteni akart. A különböző részlegek között valóságos versengés folyt, ki díszíti fel legszebben munkahelyét. Az üze* met, a gépeket, a mozdonyokat zöld gallyakkal, piros és nemzetiszínű zászlókkal, feliratokkal borítottuk. Ilyen feliratok készültek: „Éljen má* jus 1, a világ dolgozóinak legnagyobb ünnepe!”, ..Éljen a forradalmi munkásosztály”, „Világ proletárjai egyesüljetek!”, „Éljen a Szovjetunió!” és így tovább. Nagy beszédtéma volt az is, ki vigye a feliratokat, tábla* kát, a zászlókat. A zászlóvivés nem olyan egyszerű dolog volt. Csak ct legderekabb, a legtekintélyesebbek várhattak arra, hogy a felvonuláskor kezükbe foghatták a zászlót. Az ilyenre már messziről mutattak. — ő lesz a zászlóvivő — mondták szinte áhítattal. Akinek nem ju* tott ilyen vagy olyan munka, elkeseredett. — Én nem vagyok olyan ember, mint a többi? Nekem miért nem adnak munkát? áprázatos szépnek ígérkezett május elseje. A rendezobizottságoki nagyszerű programot dolgoztak ki. Ügy tervezték, hogy reggel zenés ébresztő, tárogató-szólók adnak hangot az örömujjongásnak. Dél* előtt az Erzsébet; téren, s az Avason munkásdalárdák énekeltek volna for* radálmi indulókat. A Népkertben a gyermekek részére mesedéletőttöt tér* veztek, ugyanakkor a imsgyáriak a mexikói völgybe vonultak volna ki* Az igazi ünnepség délután kezdődött volna. Gyülekezés a Búza téren, in* dulás előtt munkásdalárdák szereplése és ujjongó felvonulás, a városait át a Népkertig... Az ünnepségből nem■ lett semmi... A nemzetközi tőke irigyelte a magyar nép örömét. A cseh inter* venciós csapátok halálos öleléssel zárták körül a várost. Május 1.-én haj* nálban parlamenterek jelentek meg, s feltették a kérdést, átadják-e ct várost harc nélkül, ha nem, rommá lövik... A szívünk majd megszakadt. Felnőtt férfiak sírtak. Bánat és gyász nehezedett az egész városra. És reggel nem volt zenés ébresztő, a tárogatóba befagyott a hang, ct gyermekeknek nem lett mesedélelőtt, az éhezőknek ingyen népkonyha* örömdalunk a temkunkon akadt. A nemzetközi tőke, a hazai elnyomókkal szövetkezve, gázolta sárba szívünk virágát, május elsejét. É s amilyen elkeseredetten néztük az idegen fegyveresek bevo* nulását, ugyanolyan hévvel-tűzzel vertük ki őket később a vá* rosból. Sokat szenvedett a magyar munkásnép nagy ünnepéért, tahin ezért is olyan drága, ezért is olyan értékes a mi számunkra a szabad maius *• CSORBA BARNA K i oiieb11c5TionoTícdtTcailóiionoiionáüSÖIO»< cd n o i i£pHSU QiíQdQiioiioiioiiQín IIOHOIIOIIOIIOHOIIOHOHI VALAMIKOR HAJDANÁN, alig tizenhárom évvel ezelőtt még bevehetetlen várnak tűnt az ózdi »Un Casino«. A rimaiak birtokolta Kon a- Kati Üzemek úrtisztelő tisztviselői rendeztek itt reggelig tartó dárido- kat, ezek kényelmét, szórakozását szolgálták a fényes termek, a tukor- folyosók szemkápráztató pompája. A hatalmas gyártelep tulajdonosai nem fukarkodtak a pénzzel, gazdagon megjutalmazták azokat, akik kiszolgálták őket. Az »oszd meg és uralkodj« elv szerint jártak el, megfizettek tízeket, hogy zavartalanul zsákmányolhassák ki az. ezreket. De nincs mit szörnyülködnünk efölött, okikor így volt, most másként, van, most a miénk a gyár és a kiváltságos tízek Űri Kaszinóját is bevette a nép. Az épület és neve a régi. a tőzsgyökeres ózdiak ma is Űri Kaszinónak nevezik, de a bennefolyó élet már a jelené. Az egyik teremben a marxizmus- len inizmus esti egyeteme ^ hallgatói vertek tanyát. Heti négy órában tanulmányozza itt harmincnégy lelkes ember, idős és fiatal, munkás és értelmiségi a marxizmus-lenmiizimust, az élet. a világ megváltoztatásának • tudományát. Nem fogják őket kötéllel, jöttek, mert hajtotta őket a tudomány utáni oíthatatlan vágy. Lehet, olyan is akad a harmincnégy között, akit nem a tudomány szere- teténe'k nemes érzelmei vonzottak ide, aki a szamárlétrán való emelkedését reméli a hároméves tanfolyamtól, a túlnyomó többséget azonban tiszteletet érdemlő szándék vezérelt: megismerni, 'elsajátítani a marxiz- mus-leminizmus.t, a világ leghaladóbb társadalomtudományát, hogy értő szemmel vizsgálják az élet jelenségeit, hogy a tudomány fegyvereivel hadakozzanak az új mihamarabbi győzelméért. »A filozófusok — írta Marx — a világot csak különbözőképpen maDIAKOK AZ „ÚRI CASINO"-BAN annak törvényeit és különbsége# tudjunk tenni a haladó és a reakciós vonások, törvények között. A pedagógusoknak, de minden néphez hű magyar értelmiséginek is mindig a haladó részt kell támogatnia, erre kötelez bennünket az, hogy értelmi-* ségiek vagyunk. Bojtár István ózdi pedagógus így; nyilatkozott: — Az eddigi pedagógusképzés mind alsó-, mind felsőfokon — világnézeti leg nem felelt meg a követelményeknek, felületes, brossuraízű volt. A marxizmus-lenáni'zmus igazságait nem tárták fel elég mélyre* hatóan, nem kaptunk elemző, rész* letekbe menő bírálatot az ellenségest eszmei áramlatokról. Azért jöttem ■ide, hogy rendszerezzem és elmélyít* sem tudásomat. Véleményem szerint az értelmiségieket nem lehet kívül* ről meggyőzni a marxizmus igazságairól, bensőségessé kell tenni a meggyőző munkát, valahogy úgy* miiként az esti egyetemen teszik. , A kommunista pedagógusok legyenek bátor harcosai világnézetüknek. A1 maguk kis kollektíváján, tantestületükön belül használjanak ki minden kínálkozó — nem kierőszakolt — alkalmat, hogy felvilágosító, meggyőző munkát végezzenek, hiszen azért* kommunisták — és nevelők. A mairx- izmus-leninizmus esti egyeteme a legkiválóbb alkalom arra, hogy fel* vértezzék magukat a marxista társadalomtudománnyal, hogy tárnám és tanítani tudjanak. EZ A NÉHÁNY NYILATKOZAT is meggyőzően bizonyítja, hogy he*- lyesen járt el a megyei pártbizottság. amikor megszervezte, létrehozta Ozdom a marxi zmus-íeniini zmus esti egyetemét. A jövő párt oktatási évben a már másodévesekké előlép mai elsőévesek helyét űj elsőévese«: foglalják majd el, Kívánunk nekik is sok sikert — mind több jótefk*- rült vizsgát. GULYÁS MIHÁLY gyarázták, de most arról van szó, hogy a világot megváltoztassuk«. S ahhoz, hogy a világot megváltoztassuk, előbb önmagunkat kell megváltoztatok Nem elég hinni a jövőt, érteni is kell ahhoz, hogy egyengessük előtte az utat. Önmagunk megváltoztatásához nyújt felmérhetetlen segítséget a marxizmus-len inizmus esti egyeteme. AZ ESTI EGYETEM HALLGATÓI már túl vannak a hároméves stúdium első próbakövén, a félévi vizsgákon, Mint minden vizsgát, ezt is nagyfokú vizsgaláz előzte meg. Miért izgultak, hiszen előmenetelüktől nem függ az egzisztenciájuk, a megélhetésük. Horváth Béla fiatal somsályi bányásznak nem kellett tartania attól, hogy »leminősítik«, ha netán rosszul sikerült a vizsgája. »Szégyelltem volna magamat, ha rosszul sikerül« — mondotta, majd így folytatta: »Azért vállaltam ezt a »plusz munkát«, hogy tanuljak, s ha már tanul az ember, csinálja úgy, hogy ne valljon szégyent a tudásával«. Sem ő, sem a többiek nem vallottak szégyent, Horváth elvtárs ötösre vizsgázott. Az esti egyetem hallgatói dicséretes előmenetelt tanúsítottak, a vizsgaeredmények megközelítik a négyes átlagot, s ez az eredmény a »főfoglalkozású« diákoknak is dicsőségére válna. Az esti egyetem »egyetemistái« a nehéz napi fizikai, vagy szellemi munka után ülnek neki a könyvnek, hogy megbirkózzanak a marxizmus-lenini zmus tudományával. A félévenként tartott vizsgákra 18 napi tanulmányi szabadságot kapnak a hallgatók. A pártoktatás rendszerébe tartozó marxizmus-len in izmus esti egyetem első évfolyama a filozófia alapjaival foglalkozik ebben a tanulmányi évben. Megismerkednek a résztvevők a különböző haladó- és reakciós filozófiai áramlatokkal, a marxizmust megélőző ideológiai, világnézett rendszerekkel. Bepillantást nyernék a filozófia évezredes történetébe, mert az ideológiai-filozófiai csatározások kezdete egybeesik az osztálytársadalmaik kialakulásával. A filozófia, mint az osztály harcok szellemi fegyvere, ma is nélkülözhetetlen az új életért vívott harcban, a régi, az elavulthoz ragaszkodó tudatbeli akadályok leküzdésében. A hallgatók 79 százaléka értelmiségi, s arra kell törekednünk, hogy minél több műszaki értelmiségi legyen közöttük. Az egyetemre való felvétel nincs párttagsághoz kötve, több pártonkívüli hallgatója is van az egyetemnek. A hallgatók szorgalmára, ügyszeretetére jellemző, hogy az elmúlt több mint félesztendő alatt alig akadt igazolatlan hiányzás, a különben nagyon színvonalas, részletekbe mélyedő előadások látogatottsága 98.9 százalékos volt. ELBESZÉLGETTÜNK AZ ESTI EGYETEM néhány hallgatójával. Dr. Felkai Gusztáv ózdi járásbíró (pártonkívüli) a következő választ adta kérdésünkre: — Hogy miért jelentkeztem a marxizmus-leninizmus esti egyetemére? Bíró vagyok, a haladó jogszabályokat kell alkalmaznom, s nem tudom helyesein alkalmazni, ha nem ismerem a politikai, társadalmi helyzetet. ha nem ismerem a társadalmi élet törvényeit A marxizmus-leninizmus, mint a világ leghaladóbb és legforradalmibb társadalomtudománya, hozzásegít, hogy világosabban lássam a bűnüldözéssel kapcsolatos tennivalókat, az ők és okozat közötti társadalmi-politikai összefüggéseket. S nem utolsósorban azért jelentkeztem, mert — bár nem vagyok mai gyerek — szívesen foglalkozom ezzel a tudománnyal. A már említett Horváth Béla érettségizett bányászfiatal. KISZ-tag, így fogalmazta meg gondolatait: — Szeretek olvasni és oly nehéz eligazodni az ismeretek útvesztőiben. Minden könyv azzal a szándékkal íródott, hogy állásfoglalásra késztesse olvasóját, de nem minden könyvnek helyes az állásfoglalási szándéka. A marxizmus ismerete biztosabbá teszi az embert, fogódzót ad a haladónak éppen nem mondható olvasmány okkal szemben. Nem tartom véletlennek, hogy az ellenforradalom leginkább az ifjúságot tévesztette meg. Mind tapasztalati, mind világnézeti szempontból hiányos ismereteik voltaik, nem tudták, hol a helyük, bedőltek a hazafias frázisoknak. nem vették észre, hogy mindez csak álarc s alatta a fasizmus bújik meg. Tanulok, többet akarok látni a? életből, mint amennyit eddigi iis- merefeim ■ révén észrevettem .;; GÁL KAROLY ISKOLAIGAZGATÓ vidékről jár be az előadásokra. Szerinte az lenne a helyes, ha az elsősorban értelmiségiek részére létesített marxizmus-leninizmus esti egyetemét minden pedagógus elvégezné. — Az ellenforradalom — mondottéi —- megmutatta, hogy milyen reakciós erők bújnak meg még közöttünk. Mélyebbre kel'1 hatolnunk a marxizmus tudományába, hogy jobban megismerjük társadalmunkat, edz elsíí szabad május 1 KÁNAÁN FÖLDJÉN ., ..... § Követeljük, hogy a Szovjeíanió péídijára mindenütt szüntessék ima az atom- és a hidroganíegyver kísérleteket!
