Észak-Magyarország, 1958. május (14. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-07 / 106. szám

2 ÉSZAKMAGYARORSZAG Szerda, 1958. május 7. GONDOLATOK tanácsaink részéről. A népfront-bi­zottságok jelentős része még kevés tapasztalattal rendelkezik, nem isme­ri a mozgalom célját, s emiatt tevé­kenységük leszűkül, ebből eredően a népfront-bizottságok vezetői sem ke­resik a tanácsokkal való együttmű­ködés formáinak kialakítását. Az országos pártértekezlet által megszabott szép és lelkesítő felada­tok a népfront-mozgalon számára is új tennivalókat, távlatokat jelente­nek. A népfront nem szervezet, ha­nem olyan mozgalom, amely laza ke­retek között végzi hivatását, nincs kü­lön programja, legfőbb hivatása, hogy a párt és a tanácsok által kitű­zött célok megvalósítását a tömeg- mozgalom erejével segítse; mozgósít­son a feladatok végrehajtására. A tanácsok és a hazafias népfront­bizottságok jobb együttműködésének egyik fontos feltételé, hogy taná­csaink ismertessék a népfront-bizott­ságokkal a kormány határozataiból fakadó helyi vonatkozású feladato­kat. Igényeljék a népfront-bizottsá­gok javaslatát, felismerve az együtt­működés elengedhetetlen szükséges­ségét. Biztosítsák, hogy a népfront- bvzottsáyok a tömegmozgalom erejé­vel segítsék az államhatalom helyi szerveit Már számos helyen működnek a megerösí tett népfront-bizottságok, terv és elgondolások nélkül, egye­lőre nem tudják mivel kezdjék mun­kájukat, — bár akad, ami helyileg meghatározza a feladatokat. Falun elsősorban a község fejlesztése, a-I* le­dolgozó parasztok számára fontos is-* 1 mereték terjesztése jöhet számításba. Olyan feladatokat kell programba venni, amelyek megvalósíthatók első­sorban helyi erőből, társadalmi mun­kával. Helyesen járnak el népfront­bizottságaink, ha programjukat, cél­kitűzéseiket a helyi tanácsok munka­terveire építik. Fontos ez a népfront­bizottságok számára annál is inkább, mert elszigetelten az államhatalmi szervektől nem tudnak eredménye­sen bekapcsolódni a falu, a város közérdekű ügyeinek intézésébe. ''^Tanácsaink hívják meg a nép- V fronit-bizottságok vezetőit a tanács és a végrehájtóbizotlsági ülé­sekre, hogy együttes erővel, jobb, na­gyobb eredményeket érhessenek el. Működjenek együtt és támaszkodja­nak egymás kölcsönös véleményére a tanácsok állandó bizottságai és a népfront szakbizottságai. A népfront- bizottságok viszont segítsenek meg­ismertetni a tanácsülések határoza­tait, a közérdekű kormányrendelete­ket, mozgósítsanak a helyi erőforrá­sok kiaknázására. A népfront-bizott­ságoknak szervezniük kell a képvise­lői és a tanácstagi beszámolókat. Minden helyen bőven akad olyan fel­adat, amelynek megoldására a nép­front-bizottságok ösztönözhetik a la­kosságot. Az eddigi együttműködés eredménye —, ha nem is sok — kez­detnek jelentős és biztató.' Azonban ezzel nem elégedhetünk meg, hanem tovább kell mennünk, s ennek meg is lesz az eredménye. P. L. A ceglédi állami zeneiskola kezdeményezése Már nem a barötunki hanem a mi részünk* ról. Mert mit ad a tér* mészet, a jizetési nap után nézzük a barátun* kát: sehol. Nézzük este, megint sehol.. i Másnap már láttuk a ballonkabátját ettib* benni a töinegbeiu Harmadnap azután messziről integetve kő* zeledett és... meginvi* tált bennünket egy pohár sörre ..., de ki* kötötte, hogy pótol- junk két forintot, mert annyival rövidebb... S harmadnap kezdődött minden elölről: .. ■ csa­ládi gondok, bevásár* lások... S ezt követően ingyen sörök, ingyen partik. E gyik nap azután csak ketten utaztunk hazafele, a két pohár sör lefizetése után — természetesen én fizettem, mert ba* rátunk, a smucig ki* jelentette; — komgmt nines egy fillérem sem; Barátunk elörehajolt, s szivarzsebébe véletle* nül betekintve sze* mem-szám elállt a lát* vénytől annyi tizest huszas sorakozott be* gyömöszölve, hogy csak így első pillantás­ra is legalább kéthavi sörfogyasztást fedez-1 hetett volna. Egy gon* dolat, egy mozdulat, máris kiemeltem a pénzt, s meglebeglettem szeme előtt: — Ahá, szóval le ilyen smucig vagy? —» Egy pillanatig döbben­ten tekintett mm, az* után elmosolyodott: — Barátom, hiszciii ha az enyém volna .. * Azóta nem is titkolja, előttünk a pénzt, ami sohasem az övé, min­dig a másé. Neki azóta sincs egy fillérje se, de lesz majd elseje után..', S mi,? ...Mi pedig be­letörődve a sors aha* ratába, azóta is min­den nap megfizetjük az ő két pohár sörét.. i Mit tehetnénk mást? Hiszen mi nem szület­tünk smucignak. BARCSA SÁNDOR Terrorper nyugatnémet kommunisták ellen Dortmund (DPA) A dortmundi tartományi bíróság politikai büntető tanácsa, előtt hétfőn per kezdődött az illegális Német Kommunista Párt tíz keletvesztfáliai tagja ellen. Azzal vádolják őket, hogy Bielefeld'ben, Mindenben és Lüding- hausenben »az államot veszélyeztető pártszervezetet« létesítettek. A per hat name tart. Úgy számít­ják, hogy május ítéletet. (MTI) 13-án mondanak-oOo Nyilttér’ Miért nem támogatják a műfagyártást Budapest utcáin möfacsapágyakon futnak a villamosuk Különváltan élő feleségemért Bodolóczki Tmréné, Kocsis Jolán Szalasaend, JóaseE Attila utca 8. szám alatti lakosért sem er­kölcsi, som anyagi felelősséget nem válla­lok. Bodolóczki Imre • E rovat alatt közöltekért sem a szer­kesztőség, sem a kiadóhivatal nem vállal felelősséget. ken. Persze mind­össze egyetlen gé­pen tudták 'beve­zetni ezt a mód­szert, mivel a töb­bi gépekre kereken megtagadták a szerszámok gyártását. T íz év után Dézsy mérnöknek ■ szomorú véleménye van. — Minden kedvem elment a mun­kától. Ahol nem tudták „racizni”* ott általában a fizetésemet csökken­tették, vagy a minisztérium által előírt prémiumot tagadták meg. A családom Pesten, én pedig Miskol­con élek. Kevés fizetést kapok, eb­ből két háztartást nem tucjok vezet­ni. Ha nem volnék meggyőződve ar­ról, hogy a műfagyártás sok millió forintot hozhatna a népgazdaság ja­vára, úgy régen lemondtam volna erről a kísérletezésről. Sajnps, ma sem tudom megérteni, hogy egyes gazdasági és műszaki vezetők miért keresztezik az utamat. De talán nem is helyes, ha azt mondom, hogy az utamat, mert hisz ez mjndgny- nyiunk érdeke. A tíz éve húzódó műfagyártás ügyét lapunkon keresztül nem tud­juk eldönteni, de úgy gondoljak, az ellenforradalom után, amikor kormányunk és pártunk gazdaságpo­litikája helyes, észre kell vegyék ezt a kiaknázatlan lehetőséget. Me­gyénknek különösen támogatni kell a műfagyártást. Azért is, mert több ezer embert foglalkoztathatunk vele, olyanokat, akik nehéz fizikai mun­kára nem alkalmasak és a keresetet is tudjuk biztosítani számukra — 130Ot-t-14ÖO forintot. Szeretnénk, ha a jövőben arról számolhatnánk be, hogy Dézsy Pál mérnök vezetésével a műfa tömeggyártását megkezdték. Baráth Lajos ereken tíz ' ' esztendeje | annak, hogy Dé- ; zsy Pál mérnök a ; műfagyártás terén ; végzett kutató műn­kké jával bebizonyította: érdemes a 1 ^la,gPar iparnak is foglalkoznia ezzel. ; Tíz éven keresztül dolgozott minden ; segítség, támogatás nélkül és ma, amikor Budapest utcáin számos vil­lamos egy hét óta az ő általa előál­lított s mostoha körülmények között legyártott ifiűfacsapágyain futnak, értelmetlen módon, szemben a mi­nisztérium határozatával, személyek szubjektív véleményezése alapján gátolják a milliós hasznot hozható, tömeggyártásra kiterjeszthető műfa­gyártást. Dézsy Pál mérnököt a Könnyű­gépgyárban kerestük fel. Kerestük, mert az ellenforradalom óta hallgat a műfagyártás, amelyről azelőtt oly sok szó és vita esett újságokon és gazdasági értekezleteken. Megren­delések érkeznek ma is, pedig egy egész szűk kis üzemrészben mind­össze tíz gép áll rendelkezésére és ebből is csak ötöt tud munkára felhasználni. A tíz év harcát bizonyítja Dézsy mérnök jegyzőkönyvekből, jelenté­sekből, levelekből. 1951-ben maga az országgyűlés hozott határozatot arra. hogy a műfagyártást azonnal el kell kezdeni. Később a párt Központi Vezetőségének határozata értelmé­ben Szolnokon gyárat létesítettek. Amikor Dézsy Pál mérnököt kine­vezték a gyár vezérigazgatójának és Kiss Árpáddal leutazott a gyár át­vételére, a kijelölt helyen mindösz- sze félig kész épületeket.és egy éjje­liőrt találtak. Előtte is és ezután is több helyütt próbálkozott: a Csepeli • Barátunk, asfnucig> ••• A dolog úgy kez­dődött, hogy naponta együtt utazga­tunk a vonaton, s mint mindennapos útitársak, összebarátkoztunk. Az­után akadt . még egy kebelbarát, egy harma­dik utitárs. Így osztot­tuk meg nap mint nap az utazás undlmát hol beszélgetéssel, hol né­hány ultipartival *.. S néhány nap múlva — azóta is — egy-egy po­hár sör megivásával. Ez úgy kezdődött, hogy otthon felemeltettem a napi kiadás összegét három pohár sörre. Ne­hezen, de belement a »főpénztár«. Azután másnap reggel fizet­tem az első útbaeső vendégmarasztalóban három, pohár sört. Mcgittuk, s továbbáll- tunk. A délutáni uta­zásnál újabb három pohár sör került terí­tékre, legújabb bará­tunk, Gyurka zsebé­ből ... Azután másnap reggel... következett volna barátunk, a smu­cig. De csak követke­zett i>olna... Mert nem következett. Már csak azért sem, mivel idege­sen a zsebbetúrva ki­jelentette, hogy ma éppen nincsen nála pénz. 4 a családi ok, satöbbi.:. Fizetett hát a változtatás kedvéért Gyurka barátunk. Este meg természetesen én... Nem, nem panaszkod­tam, mert megvolt ügye a két pohár sö­röm. Azonban a napi kettő az mégsem há­rom. Mint érző, meg­értő embert lefegyve­rezett persze az első napokban, hogy: majd elseje után. Akkor én fizetek reggel-este egy hétig. S elsejéig ittilk a sört., játszottunk né­hány ultipartit. (bará­tiunk, a smucig hitel­ben). Hanem, elseje után megtörtént a baj .. j N em is hinné az ember, milyen különös embertípusok is léteznek a világon, ha nem találkozna ve­lük. Az egyik abban * leli kedvét, hogy lép- ten-nyomon nagyokat ' lódít. A másikat estén­ként úgy kell felszedni és hazavezetni az utca kövezetéről, mert fejé­be szállt a nektár lel­ke. A harmadikat 1 minduntalan úgy kell elvonszolni a kártya­csomag mellől, mert ha kezébe veszi, abba 1 sem hagyja míg el nem 1 vesztette akár az alsó- 1 neműjét ^is... Persze, ( ne tessék tévedésbe 1 esni akadnak azért bő- 1 ségesen becsületes, 1 rendes emberek is. • Azonban az én — azaz 1 a mi barátunk nem 1 ezek közé tartozik. Ö ' másféle szenvedély 1 rabja: a smucigságé. i Tudják ügye, milyen i a smucig ember, ö I már egyenesen sznob , a smucigok között. 1 A teljes megismerés­hez persze tudni kell » azt is, hogy én nem • vagyok híve a borioás- i nak. Engem néhány i korty földhözvág, s i mert nem szeretem, ha • földözvágnak, nem is * iszom a bort. Hanem i van egy valami az ital- i fajták között, amit sze- I retek: a sör. Én esküt I tettem, hogy minden i nap megiszom a ma- i gam egy — de lehető- i leg két pohár sörét, ha * fagy, ha meleg van, ha * eső esik... s ha van rá i fedezet. És az utóbbi i időben < egyszerűen i nincs. Nem'sör, hanem Í fedezet. Mert hiába számolja ki a két po­hár sör árát otthon a i házipénztáros — már- i mint a kedves nejem i — mire a második po- i hár sörmegivására ke­rülne sor, akkorra oda i a sör, illetve a pénz a , második pohár sörre. i Mert az én második i pohár sörömet minden ) nap becsülettel és oda- i adással megissza bará- , tunk, a smucig. — — — ~~ — — — a tanácsok és a népfrontbixottságok ! együttműködéséről jártunk, okulva az elmúlt évek rf káros gyakorlatából, fontos feladatként jelölte meg politikai irányvonalában: társadalmi életünk­ben méltó helyet kell biztosítanunk a Hazafias Népfront számára, sok­rétű, eleven, állandóan tevékenyke­dő, az egész dolgozó társadalom ösz- szefogására képes mozgalommá kell fejlesztenünk a Hazafias Népfrontot Természetes, hogy a Hazafias Nép­front csak akkor teljesítheti felada­tát és társadalmi szerepét, ha min­den esetben a párt irányítása és ve­zetése alatt tevékenykedik. Azonban a párt által megjelölt, alapvetően fontos politikai feladat megoldásá­ban, a párt segítsége mellett jelentős, széles kiterjedésű szerep hárul ta­nácsainkra is. A tanácstörvény töb­bek között kimondja, hogy „A taná­csoknak fokozott mértékben kell tá- maszkodniok államhatalmi munká­jukban a lakosságra, a Hazafias Nép­frontra, a dolgozók tömegszerveze­teire”. Az elmúlt évek során a már ismert hibákból fakadóan nénr ala­kulhatott ki kellő kapcsolat és együttműködés, mert azok gátolták mind a tanács funkcióinak, mind pe­dig a népfront-bizottság politikájá­nak kibontakozását. Az ellenforra­dalom után azonban ma már kedve­zőbb feltételek vannak a tanácsok és a népfront-bizottságok jobb együttműködésére. Az országos párt- értekezlet — mely tisztázta a Haza­fias Népfront szerepét — megértés­re talált a tanács vezetőinek szem­léletében, alki'k mindjobban elismer­ték és felismerik a népfront-mozga­lomban rejlő erőt, s kezdenek egyre jobban támaszkodni a Hazafias Népfrontra. Az MSZMP Politika! Bizottságá­nak határozatát, mely megszabta a népfront újjászervezésének elvi alap­jait, tanácsaink vezetői nemcsak, hogy megértették, hanem azt szük­ségesnek is tartották, s így ^pár {szer­vezeteinkkel karöltve eredményesen resztvettek a népfront-bizottságok újjászervezésében. Megyénk terüle­tén ma már az újjászervezett nép­front-bizottságok több mint tíz ezer népfront-bizottsági tagot tartanak számon. A tanács és a népfront-bi­zottságok között a mült év közepe óta egészséges kapcsolat, együttmű­ködés bontakozott ki. Tanácsaink mind gyakrabban meghívják a ta­nács és a vb. ülésekre a népfront- bizottságok elnökeit, s azok nagy­része meg is jelenik, a népfront ne­vében fel is szólalnak, hasznos ja­vaslatokkal segítik a tanácsok mun­káját. ''TJiztatö jelenség tanácsaink és ^ a népfront-bizottságok részé­ről a közös akciók szükségességének és jelentőségének felismerése is. Több helyen — mint például Répás- hután — egy-eigy választási körzet­ben a tanácstagok és a népfront-bi­zottsági tagok együtt tevékenyked­nek. Számos .helyen találkozhatunk közös akciókból származó gazdasági,; politikai és kulturális eredmények-; kel. A népfront-bizottságok tevékeny; részvételükkel hozzájárultak az idő-; szaki tanácsválasztások sikeres lebo-; nyolításához, képviselői beszámolók: szervezéséhez, paraszti találkozók; rendezéséhez. Gazdasági vonatkozásban tana-; csaink gyakrabban igénylik a nép­front-bizottságok segítségét a köz- ségfejlesztési tervek kidolgozásában, a társadalmi munkák szervezésében. Például Borsodbótán és Csermely községben a pénzügyi tervek telje­sítéséhez nyújtottak hatékony segít­séget a népfront-bizottságok. Nagy- csécsen kultúrház építésére mozgó­sítottak. Tiszakesziben a villamosí­tással együtt járó társadalmi hozzá­járulás tudatosításában adtak támo­gatást a községi tanácsnak. Hasonló együttműködés tapasztalható politi­kai és kulturális vonatkozásban is. Jelenleg például a mezőkövesdi, a szentistváni és a tardi népfront-bi­zottság együttesen készül a „Matyó­napok’‘ megünneplésére. Számos he­lyen a magyar békekongresszus ismertetésével készülnek. „A népek barátsága hónapjá”-ra. E biztató jelek azt bizonyítják, hogy a népfront-mo" ' -m tevé­kenysége megélénkült 'muH év­hez viszonyítva ered esebb a népfront-bizottságok k- 'í együtt­működés; jl kezdeti eredmények azonban Cst még nem mondhatók általá­nosaknak, vannak még olyan gátló tényezők, amelyeket le kell küzdeni, mert akadályozzák a tanácsok és a népfront-bizottságok kapcsolatának fejlődését. Sok helyen nem tervsze­rű és rendszeres még a tanács és a népfront-bizottságok koordinációja Az együttműködés gyakran leszűkül a vezetők kapcsolatára, vagy még mindig elzárkózás tapasztalható egyei meg Cegléd a sok vendég elhelye­zését. 168 gyermeket és kitérőiket az internátusbán helyezték el. Egyik internátusbái hazaküldtek a növen­dékeket szombat-vasárnapra, hogy a, vendégeknek helyük legyen. Az ál-, lomáson karszalagos rendező lány-{ kák, a zeneiskolában minden inté­zet tészére táblázat a kijelölt gya­korló teremről, az induló vonatokról. Az étkezést bonnok szerint egy kö­zeli vendéglő bonyolította le. Min­den növendék és a megjelent inté­zet emlék-oklevelet és ízléses plaket­tet kapott, úgyszintén az iskolák i&. Kevés iskola volt, amelyik ezt nem a jól kiérdemelt elismerés érzésével vitte haza városába. Az Erkel zeneiskola rézfúvós trió­ja és az Egressy zeneiskola kamara- zenekara Rőt István és Kossuth Gá­bor tanárok jó munkáját dicséri. A kiállított műsorszámokért és az elő­adás igényes kidolgozásáért mindkét tanárt a legnagyobb dicséret illeti, mert ezzel zeneiskoláinknak és váro­sunknak újból dicsőséget szereztek az országos megyékközti zenei fesz­tiválon. Erdélyi Lászlóné A ceglédi zenei hetek keretében a ceglédi zeneiskola a szakszervezet­tel karöltve megyékközti kamara­zenefesztivált tartott április 27-én. Bácskai József, a zeneiskola igaz- gatója meghívására Miskolcról az Erkel és Egressy zeneiskolákat küld­te ki a művelődésügyi osztály a vá­ros képviseletében. Ezen az első kamarazenefesztivá­lon 18 város 35 csoportja 168 gyer­mekkel és felnőttel. vett részt. Dél­után fél 3 órától este 8 óráig tartott a színes, érdekes és tanulságos se­regszemle, amelyen 18 zeneiskola kamaraegyütteseinek játékából le lehetett mérni szakintézményeink lendületes fejlődését. Ez a fesztivál is bebizonyította, hogy zeneiskoláinknak nem az az el­sődleges célja, hogy csupa szakem­bert neveljenek, hanem a közepes tehetségek számára is van mód, együttesben összeolvadva jó muzsi­kát produkálni. Átszellemült arcú ifjak és leánykák közt telt el az egész délután. Szereplés előtt a sike­ren, azután pedig a jól sikerült elő­adás izgalmai miatt voltak lázban. Igen dicséretes módon szervezte Vas- és Fémműveknél, az Orion Gyárban, majd végül itt Diósgyőr­ben. A vállalat műszaki és gazdasági vezetői — nem tudni miért — ke­reken kijelentették, hogy nem tá­mogatják a munkát. Sok vezérigaz­gatót és műszaki vezetőt váltottak le emiatt, de támogatást mégsem ka­pott. Dedig, hogy mennyire érdemes 1 ezzel foglalkozni, bizonyítják a számok. — Egy villamos bronzcsapágy, amit külföldről importálunk, 120.000 ki­Mi szükséges Észak-Magyarország a legalkalma­sabb része hazánknak ennek a gyár­tásához. A Bükk-hegységben annyi hulladék, másra nem használható fa van, hogy fontos iparággá fejleszt­hetnénk, Jelenleg is a Ládi fűrész­teleptől kapják a nyersanyagukat: egyszerű fürészport, amit 8 százalé­kos nedvesség után, 12 százalékos műgyantaporral keverve formálnak a kívánt tárggyá. Az előállításhoz a Könnyű gépgyár­ban régi, ma már használhatatlan gépeket kariak. Ilyen gépeket a me­gyében re- 'eteget találunk és mé­gis mind-1' e tíz darab áll rendel­kezésükre '■'©kre a gépekre elek­tromos Y ? er számot szerelnek és így sajh -opé alakítják át. Cfr rck például, hogy az Orion •— Gyárból nemrégen érkezett megbízott, szinte könyörgött, hogy készítsenek a rádiókhoz hangfalakat^ lométert fut és 800 forintba kerül. A műfa-csapágy 100.000 kilométerig biztos és 80 forint, — tehát a 10 szá­zalékos költséggel elő lehet állítani. Ezenkívül parkettát, bútorokat, te­tőszerkezetet, faburkolatot, villany­órát, telefontárcsát és sok száz és száz közszükségleti cikket és építő­ipari tárgyat lehet készíteni belőle. Gazdaságosabb is, mint például az import bronz, vagy az import építő faanyag és bár minden szakminisz­térium elismeri ezt, segítséget nem adnak hozzá. i a műfához? — ezelőtt 5 évvel pedig éppen ők vol­tak azok, akik követelték a minisz­tériumban a műfagyártás leállítását. Mint később kitudódott, csupán a gyárak közötti sovinizmus miatt. Ebben az időben Dézsy Pál kutató- mérnököt a vállalatok igazgatói bí­rósági feljelentéssel fenyegették. Persze a vége itt is az lett, hogy le­váltották őket. A minisztérium uta­sítást adott a további munkára, de pénzt nem. Dézsy mérnök most 150.000 forin­tot kért a KGM mű&zaki osztályától, mivel a villamos csapágyak készíté­séhez folyékony műgyantára volna szükség. Nincs rá pénz. A villanyórá­kat, amelyekből 150.000 darabot ren­deltek, késve tudják legyártani. Dé­zsy mérnök és társai kidolgoztak egy tervet és e szerint egy gépre négy szerszámot szerelnek fel. így az elő­állítási költség az egynegyedére csők-

Next

/
Thumbnails
Contents