Észak-Magyarország, 1958. május (14. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-04 / 104. szám

fiSZAKMAGYARORSZA’G

Vasárnap, 1958 május 4.

Tallózás Thalia papjainak nyomában

Néhány kiragadott gondolat a vidéken járó művészcsoportok munkájáról

ÉRDÉK ES

A

ki Borsodi megye községeit j árja, meggyőződhet róla, hogy a legtávolabbi, »-isten háta mögötti« községek sem mostoha gyermekei. az egyre szélesebb körű kultúraterjesztésnek. Most nem az öntevékeny művészeti csoportok munkájáról kívánunk néhány gondolatot feljegyezni, hanem arról, hogy Thália papjai, a hivatásos művészek milyen kulturális tevékenységet fejtenek ki vidék járó útjaik során.

A megye községeit járva, szinte már megszokott kép a Miskolci Nemzeti Színház plakátja, amely csaknem napról-napra a megye más és mási községében hirdeti a színház vidéki vendégszereplését. A miskolci színház plakátjai mellett mrndgyak- rabban találkozunk azokkal a hirdetményekkel, amelyek az Országos Kamara Színház, az Országos Rendező Iroda rendezvényeit, az Országos. Filharmónia komoly zenei hangversenyeit hirdetik. De találkozunk olyan, állami támogatással működő, kis létszámú művészeti együttesekkel is, amelyek olyan kis községeket keresnek fel, ahová a niár említett művészeti szervek együttesei — ilyen, vagy olyan okból — nem jutottak el.’ Vidéket járó művészeti együttesekben tehát nincsen hiány, sőt már olyan eset is volt, hogy egyes helyeken a különböző együttesek rendezvényei ütköztek is. A mennyiséggel nincsen baj, a rendezvények . minősége azonban már valamivel hosszasabb fejtegetést érdemelne.

A Miskolci Nemzeti Színház vidéki fellépéseit általában nagy várakozás előzi megj a Kamaraszínház darabjai általában a vidéki közönség tetszését is megnyerik, azonban egyes községekben a »Férjem a háziasszony«

előadása nem találkozott a közönség egyértelmű tetszésével és ez a később bemutatott »Szerelmi házasság« iránti érdeklődést is nagyon károsan befolyásolta. A miskolci színháznak nemcsak megszerezni, de megtartani és állandóan erősíteni is kell a vidéki közönség megbecsülését.

Az Országos Filharmónia komoly zenei hangversenyei — például a legutóbbi Erkel hangverseny-sorozat is — mind közelebb kerülnek a vidéki dolgozókhoz és örvendetesen mind többen érdeklődnek ez értékes művészi rendezvények iránt. Kár. hogy a helytelen szervezés folytán éppen egyik legnagyobb megyej városunkban, Sátoraljaújhelyen a koncert ideje egybeesett egy könnyű műfajú rendezvénnyel, amely látványosságánál és egyéb, csalogató adottságainál fogva elvonta az érdeklődőket a ha p «versenyről.

drs ha már a könnyű műfajhoz ■ jutottunk, el kell mondanunk, hogy ez a terület még bizony kissé kuszáit, nehéz benne tisztán látni és főleg, nehéz a vidéki nézőnek eligazodnia a könnyű műfaj útvesztőjében. Egy pesti művésznő a minap azt mondta e sorok írójának, hogy hiába mennek falura a »Romeo és Júliá«-val. az még nem érdekli a közönséget. <ehát olyat kell produkálni, ami a közönség zömének érdeklődésére számíthat. Ez pedis, szerinte, a könnyű műfaj. Tagadhatat-: lan, hogy a komolyabb . művészeti rendezvények még nem számíthatnak olyan általános érdeklődésre, mint a könnyebb, csak szórakoztatásra törekvő műsorok, s éppen a könnyű műfajjal vidékre járó művészegyütteseknek lenne a feladatuk, hogy a művészi produkciókban J bemutatott könnyű műfajú műsorok- ♦ kai megszerettessék a vidéki közön- J seggel a művészetet és rávezessék a J tartalmasabb művészeti megnyílva- X nulások iránti érdeklődés útjára. Az X egészen kis községeket felkereső kis- 1 együttesek munkája, sajnos, egészé- 1 ben áttekinthetetlen és a produkcióik * értéke is nagyon ingadozó; akadnak X művészi értékű számok is a műso- J raikban, de akadnak olyanok is, J amelyek a falusi közönségben is J visszatetszést keltenek.

A nemrégiben alakult Országos Kamara Színházra vár a színművészet vidéki népszerűsítése terén a legkomolyabb feladat. A színház néhány produkciójából lemérhetően igyekeznek is részben eleget tenni ennek a feladatnak. Műsorük nagyon változatos, azonban, tevékenysé- ♦ gük• előterében ugyancsak a könnyűt szórakoztatás áll. Megyénkben be-1 mutatták a »Krétakör«-t, s az elő- J adás méltán aratott sikert, azonban | utána ismét frissiben leporolt, avas- | szagú kisopereítekkel jelentkeztek, J amelyek szórakozást nyújtottak X ugyan, de a szocialista kultúra ügyét * egy centiméterrel sem vitték előre. J Pedig azzal a, lelkes munkával, ügy- J szeretettel, amivel az egyes előadá- | sokra felkészülnek, amennyire mű- i vészi tehetségük javát nyújtják az í egyes produkcióknál, maradandóbb« emlékű és művészibb értékű pro- X dukciót is adhatnának. Maguk dísz- I leteznek. minden szcenikai és művé- • szeli segédmunkálatot maguk végez- j nek el mielőtt színpadra lépnének | és az előadás után maguk bontják aj színpadot, hogy Déryné módjára ♦ másnap más községben lépjenek fel. J Személyileg nem a művészek tehet- X nek arról, hogy produkcióikat meg- J tapsolja ugyan a közönség, de'ha-í mar el is felejti. Legutóbb a »-Ro- X mantikus asszony« című kisoperettet X láttuk az előadásukban Kazincbarci- X kán. A régi darabra mázolt friss fes- i téfc alól elő-előütött a dohszag, — J minden belemagyarázná kívánt »esz- * mei mondanivaló« ellenére is, de J. Baracsi Ferenc, Rafael Márta, Gőz- J many György, Orosz Vilma, Kéry J Gyula, Képessy József, Görgényi J Edit és a remek szubrett-szereplő já- ? téka, kitűnő művészi alakítása, ked- J vés. szórakoztató élményt nyújtott. X Ennek ellenére azt kell mondanunk, S hogy az Országos Kamara Színház- X nak is más úton kell járnia és mű- X sorpolitikájában nem a legcsökken- X tettebb igényű közönséget kell csak J kiszolgálnia. *

A zt mondtuk: a könnyű műfaj X “ útján megszerettetni a művé- X szetet és rávezetni a közönséget a t tartalmasabb művészet iránti érdek- X lődés útjára. A könnyű műfajt már X általában megszerették a tömegek. | Most már lépjünk egy bátrat tovább « az úton! «

Benedek Miklós

Mit gondol ön az öregedésről?

Összegyűjtöttük néhány író és művész erre vonatkozó nyilaikon

zatát.

Maurice Chevalier: „Akkor jöttem rá, hogy megöregedtem, amikor valaki a földalattin felajánlotta nekem a helyét”.

André Mauroisnak egyik barátja azt javasolta, hogy korára való tekintettel iie dolgozzék olyan sokat, kímélje magát, nehogy hamar megrokkanjon. „Éppen az ellenkezőjét vallom” — felelte Maurois. — „Én azért dolgozom, hogy ne öregedjem meg, mert az öregedés rossz szokás, amit csak az tud elkerülni, aki nagyon elfoglalja magát”.

Colette: „Csak akkor leszek öreg, ha már nem gondolok a . szerelemre”.

Anatole France: „A helyes öregedés titka egy mondatban *üríthető össze: Az idő csak azokat kíméli, akik az időt kímélik”.

Végül hadd álljon itt Bemard Shaw egyik 76 éves korában tett megjegyzése: „Jegyezze meg fiatalember, az én koromban vagy jól érzi magát az ember, vagy halott”,

Egy hónapig hánykolódtak a nyílt tengeren

bennünket a háborgó tenger a hullámotrmo- kon. Kötelekkel odakötöttük magunkat a hajóhoz, hogy a vihar senkit bele ne sodorjon a tengerbe. Egy napon két külföldi gőzhajót vettünk észre. Minden erőnkkel lobogtattuk nekik piros zászlónkat; Olajat is égettünk, hátha ennek a lángját észreveszik. De nem láttak meg bennünket.

A kapitány és a ha- j ószemélyzet szánalmas látványt nyújtottak, amikor partra szálltak. Még mosolyogni is alig tud tali, csak a csalétek-készletüket mutogatták. Már csak két napra valp készletük volt.

Két és félmillió felé

A Borsod megyei általános és középiskolák diákjai szorgalmasan, hangyamódra takarékoskodnak. Szorgalmuk meg is hozta az eredményt. Az általuk vásárolt is- kola-takarékbélyeg ösz- szege megközelíti a. két és félmillió forintot. A nagyszerű munkában a következő iskolák járnak az élen:

A kislétszámú iskolák között a klementi- tnai tanyai ált. iskola vezet, egy-egy tanulóra 336.19 forint átlag jut. Upponyban 310.29.

Szászfán 292.40, Hernádcécén 247.50. Szalonnán 203.47 forint átlag jut. A felszabadulás előtt ezekben az iskolákban ismeretlen fogalom volt a takarékosság.

Makkoshotyka fiataljai már egyszer országos hírnévre tettek szert. Akkor az MHK- ban, ma pedig a takarékbélyegben a közép- létszámú iskolák között országosan tartják az első helyet 223 forinttal. Ároktőn 153.44, Sajóvelezden 93.37, Hidasnémetiben 60 forint értékű bélyeget vásárolt egy-egy pajtás.

A nagylétszámú iskolák között a miskolci XXX. számú ált. iskola eredménye kimagasló. Tanulónként 67.3 forintos megtakarítást értek el. A szerencsi fiúiskolában 43.51, Abaujszántón 39, Mezőkövesden a III. sz. iskolában pedig 37 forint az átlagbetét.

A megye középiskolái közül egyedül a miskolci Bányaipari Technikum növendékeinek eredménye jelentős, egyenként 88.24 forintot takarítottak meg.

BALOGH JOLÁN

őrség azonnal kiszállt a helyszínre és a javasasszonyokat letartóztatta. EU járást indítanak a lelkiismeretlen szülők ellen is, akik tudatlanságukért már fizzál is ráfizettek, hogy egyetlen leányuk gyógykezeltetése utolsó par* cellájukat is elvitte.

Az ideális női arc

Josef Kalliff, az amerikai karika•* turisták egyesületének elnöke hosz* szas vizsgálat után kijelentette: MU vei a világon nem létezik olyan arc# amely valamennyi művészi követeli ménynek és óhajnak megfelelne, a legtetszetősebb arcnak a következők* bői kellene összetevődnie: homlok: Margaret Rose angol her* cegnő,

orr: Gina Lollobrigida, ajak: Brigitte Bardot, haj: Abbe Lane (amerikai színész* nő),

áll: Carol Heiss (amerikai műkor* csolyázó világbajnoknő).

/“Terenc József, a „dicsőségesen ' J- uralkodó”, már nem érte meg, hogy „monarchiájának” végórái hogyan következtek be, miután Ő a Szerbiának küldött hadüzenet után Népeimhez! című kiáltványában kinyilatkoztatta, hogy mindent megfontolt, mindent meggondolt. Nem érhette meg — éppen jókor távozott az élők sorából — a Habs- burg-birodalom csúfos összeomlását és az ő hosszú uralkodása bűneinek ráolvasását. A Herman Ottó Múzeumban rendezett és május elsején megnyílt kiállítás azonban visz- szaidézi nemcsak a cattaroi tengerész felkelés hősi emlékeit, hanem annak minden előzményét is, kezdve az 1914-es hadüzenettől, sőt még élőbbről, amikor a munkásmozgalom és a haladó erők már jelezték, hogy az uralkodó osztályok bűnei megbosszulják magukat. Bár a háború kitörése előtt sikerült még soviniszta uszításokkal, nacionalista jelszavakkal félrevezetni a dolgozó tömegek egy részét is.

Azok a statisztikai táblázatok azonban, amelyek a monarchia háborús veszteségeit, gazdasági tönkremenetelét szemléltetik, megmagyarázzák, hogyan növekedett mindinkább a tömegek elkeseredése az imperialista célokért indított háború migtt, s ez az elkeseredés hogyan növelte meg a dolgozó tömegek forradalmi erejét, elszántságát.

Több mint 3 millió 300. ezer- embert vonultattak be katonának, több mint másfél millióra nőtt az elesettek, 1,838.000-nél több a sebesültek száma és 1,693.000 ember esett fogságba a háború végéig. Összesen 5,055.521 főnyi veszteség volt ez. A háború felemésztette a monarchia minden gazdasági erejét, a hátország lakossága már nem bírta a nélkülözéseket, hiszen 1917-ben már az élelmiszerek nagy részét jegyre adták, szűkösen kiadagolva. A szeA „Cattarói tengerészfelkelés"-kiállítás

beszélő dokumentumai a Herman Oltó-múzeumban

gényemberek ezrei hadikonyhákon étkeztek, húst sohasem láttak. Az élelmiszerek és ruházati cikkek ára, az 1914-es árakhoz viszonyítva 500—1000, sőt egyik-másik cikknél 1200 százalékkal is magasabbra emelkedett. 260 e?er hadirokkant ván- szorgott az utcákon, vagy húzódott meg otthonában — ha volt otthona.

Fényképek a háború borzalmairól, a lövészárkok lakóinak életéről. Az Októberi Szocialista Forradalom győzelme és a híres békedekrétum,, amely magyar fordításban eljutott lövész&rkainkba is, nem maradi hatástalan a monarchia hadseregében sem. Az orosz fronton megkezdődött az orosz és magyar katonák barát- kozása, amiről néhány megfakult fénykép tanúskodik a kiállításon.

1918 januárjában már általános sztrájkok robbantak ki a monarchia minden jelentősebb ipari városában, a bécsi sztrájk hatására az osztrák ■parlamentben felborul minden rend, ölre mennek a képviselők. A Népszava egyik. 1917 decemberi számának vezércikke „Fegyverszünetet és békét” címmel jelenik meg. A Galilei kör balszárnyából kialakult. forradalmi szocialista csoport harcba hívirt. a munkásokat a békéért.

fi forradalmi tűz a hadseregben is éled, de legnagyobb lángra az adriai kikötőkben horaanyzó hadiflotta tengerészei közt kap. A flotta soknemzetiségű matrózai egyformán elégedetlenek az ellátással, népük elnyomásával és a kilátástalan háborúval. A januári sztrájkok közöttük találnak legnagyobb visszhangra. Itt robban ki az első fegyveres felkelés az elnyomók ellen.

1918 február 1-én déli 13 órakor a cattarói öbölben állomásozó flotta „Szent György” zászlóshajóján a matrózok — ki-ki anyanyelvén kiáltja egy közös hurrá után: Békét! A fedélzetre nyomulnak és a hajózenekar eljátssza a Marseillaise-t. A tiszteket lefogják es bezárják, feltörik a lőszerraktárt és felfegyverkeznek. Kitűzik a főárbocra a vörös lobogót. Ágyúlövésükre megkezdődik a többi hajón is a felkelés: a „Gea”, a „Rudolf trónörökös”, a „Helgoland”, a „IV. Károly császár” és a „Monarchia” hajók matrózai csatlakoztak először a, felkelőkhöz. Délután 1 órakor már 42 hajón leng a vörös zászló. Minden hajón tengerészbizottságok alakulnak és a nemzetiségek képviselőiből központi tengerész tanácsot alakítanak.

^7tt látjuk Franz Rasch cseh szocialista tengerészt, aki mint „egyéves önkéntes” szolgált a haditengerészetnél, s aki a felkelés második szakaszában vezetője volt a. központi tengerész tanácsnak. A felkelést február 3-án a Horthy parancsnoksága alatt álló pólai flotta és a parti ütegek segítségével leverték és Rascht három társával együtt kivégezték. A cattaroi felkelők akciója elbukott, mert kívülről n&m kaptak támogatást, a Horthy-flotta és a pajti ütegek pedig megbénították, mozgásra képtelenné tették a felkelők hajóit.

Ám a pólai forradalmár tengerészek mégis örök emléket állítottak maguknak, elszántságukkal példát mutattak, hogyan harcoljanak mások a végtelenbe nyúló háborús szenvedések megrövidítése érdekében és az uralkodó osztályok elnyomó törekvései ellen. A tengerész tanács első ténykedése egy határozat volt, amely szerint táviratilag üdvözölték a szovjet népbiztosok tanácsát és a lenini békedekrétumot, majd ösz- szeállították követeléseiket, amely a háború befejezését, a minden más hatalomtól való függetlenséget, demokratikus kormányokat, stb. követelt. Ez volt a monarchia sok nemzetiségének együttes fellépésére az első példa a közös elnyomatás ellen^Á cattaroi tengerészek példája akaratlanul is emlékezetünkbe idézi Eizenstein Patyomkin című hatalmas filmjének hőseit.

A cattaroi tengerészek felkelése a későbbi kommunista pártok dicső harci hagyományává vált * — mondja többek közt egyik felirat. És ez így igaz. De harcos, követendő példává vált az 1918-as forradalmi mozgalmak és még inkább a. Tanácsköztársaság idején. A Tanácsköztársaság kikiáltásakor és a vörös hadsereg dicsőséges harcaiban mindenütt ott voltak a tengerészek, akiket a cattaroi felkelés leverése és az azt követő megtorlások még keményebb forradalmárokká edzettek.

Az egykori felkelésben való részvétel miatt letartóztatott magyar matrózok közül többen ma is élnek. Steiner Antal, Szekeres Ferenc, Sztan- kovics Antal és Krempaszky József, akiknek fényképét itt látjuk, csupa kemény férfi-arc, tekintetük mögül szinte elővillan harcos múltjuk sok emléke.

A tárlókban és a kiállítás szabad területén sok értékes relikvia, ah- kori tengerészek apró emlékei tárul* nak a látogatók elé. Egy miskolci matróz, Kiss József egy palackba egész kis hadihajó-modellt épített be.

Egy kép a vörös tengerészek 1919 ™á.7im fegyelmezett felvonulását örökíti meg. Egyik tengerész késztj tette el a „Szent György” zászlós hajó aprólékosan kidolgozott nagyobb modelljét, amely a terem közepén díszeleg. A másik teremben az 1917 október 23-án ágyúi dörgé-* sével a világtörténelem új fordulat tát hirdető világhíres orosz cirkáló, az Auróra modellje látható.

í világháború korszakának sok- sok munkásmozgalmi, forradalmi dokumentuma, elsárgult újság- lapok, rendőrségi és belügyminiszteri akták, forradalmárok levelei, a Galilei-kör röplapjai, Várnai Zseni Katonafiamnak című verskötete, amelynek címadó versét nemcsak magyar, hanem német nyelven is röplap formájában terjesztették a katonák közt és megannyi más dokumentum tanítja a mai nemzedéket ennek a korszaknak a megismerésére.

Az idősebb látogatók, akiket e korszakhoz az eleven emlékek ereje fűz, megilletődve nézik ezt a kiállítási anyagot, különösen akik szenvedő hősei, résztvevői voltak az első világháborúnak, tanúi a monarchia Összeomlásának, a forradalmi mozgalmaknak. Akik tudják, hogy már 1917 végén milyen nagy gondja volt a felsőbb parancsnokságoknak a „bolseinzmus terjedése” a monarchia hadseregének katonái között. És hogy akkor ennek a „veszélynek” a tér* jedéséhez fűzték a front katonái, éppúgy, mint a hátország nélkülözői a háború mielőbbi befejezésének minden reményét.

H. B,

hajóztak, amikor a gépek felmondták a hajón a szolgálatot.

— Ettől kezdve ide- oda hánykolódtunk a tengeren és képtelenek voltunk hírt adni magunkról.

— Mindennap a tengerbe dobtunk palackban egy segélykérő üzenetet, de eredménytelenül — mondta a hajó parancsnoka.

A magukkal vitt csalétkeket ették és megolvasztott jeget ittak.

— Néhány borzalmas vihart állottunk ki. Egy háromnapos tájfun alatt azt hittük, hogy a hullámok között leljük halálunkat. Mint falevelet, úgy vetett

Tizenhárom japán halász tért haza a Yokosuka mellett lévő kikötőbe, miután egy hónapig hánykolódtak kis halászbárkájukon a Csendes-óceán délnyugati vizein.

A Yut.aka Maru nevű halászhajót, amelyet Tatsuichi Nishi- yama kormányzott, 12 tagú személyzettel egy japán őrhajó vontatta be a kikötőbe.

A bárkát egy másik halászhajó fedezte fel, a 162 tonnás Kabala Maru. Sumitsu szigettől 300 mérföldnyire. délnyugatra.

Az 54 éves Nishi- yama elmondta, hogy a Sumitsu szigettől 200 mérföldre délnyugatra

A boszniai Bijelo Polje környékén lévő Vuose faluban majdnem életével fizetett Hakija Kosuta 18 éves tüdöbajos leány a fälusi javasasszonyok középkori gyógymódjáért. A leány magas lázzal hetek óta ágyban fekvő beteg. A maradi szülők az orvosi kezelés helyett falusi javasasszonyokhoz fordultak, akik megállapították a lányról, hogy „ördög költözött a testébe” és hogy a ■„rossz szellemek” okozzák betegségét. A javasasszonyok hosszabb ■„konzílium” után azt tanácsolták a ;kétségbeesett szülőknek, hogv botokkal veressék ki a rossz szellemet a leányból. Ebbe a szülők bele is mentek és a szerencsétlen leányt, akinek • hőmérséklete az utóbbi időben alig |volt alacsonyabb 40 foknál, négy naivon, naponta 3 órán át ütlegelték a ;javasasszonyok „szakfelügyelete”

|mellett. A szerencsétlen beteg már \bele is halt volna a középkori \„gyügykezelésbe”, ha az egyik szomszéd nem tesz jelentést az egész dologról a járási rendőrségen. A rend-