Észak-Magyarország, 1958. május (14. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-01 / 102. szám
Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt, a dolgozó nép vezető ereje! A funkcionárius A NYUGODTSÁG, a megfontoltság és a szerénység jellemzi leginkább Füle János elvtársat. Hivatásával, vagy eredményeivel soha nem szeretett kérkedni. Gyűlöli és kerüli az ilyen embereket. Ö csak ott, az egyszerű munkások és parasztok között érzi jól magát, velük tud legjobban elbeszélgetni, szórakozni. Igen, velük van, velük érez, ha osztozni kell az örömben, bajban egy-, aránt. Ö maga is egyszerű, proletár- gyermekként nevelkedett, s már korán, tízéves korában az árvaság keserves kenyerére szorult. Tudja, milyen elviselhetetlen volt a dolgozók élete a múltban és erről sokszor beszélget a dolgozókkal. Füle elvtárs fiatalon kapcsolódott be a kommunista mozgalomba. Ekkor még a proletár ösztöne diktálta neki, hogy ott a helye a kommunisták között, ahová a szülei és testvérei is tartoznak. A pártban szorgalmasan képezte magát, s így a szentsimoni kommunisták hamarosan megválasztották a pártszervezet titkárának. Az ózdi gyár durvahengerművében dolgozott, s 1949-ben a párt kétéves iskolára küldte. Az iskola elvégzése után több évig a pártközpontban dolgozott, majd a párt felhívására jelentkezett falusi pártmunkára. így került Füle elvtárs a balatonfüredi, később pedig a tapolcai pártbizottságra. Becsületesen dolgozott, teljesítette megbízatásait. Amit tett, mindig szívből tette. Nem futamodott meg az ellenforradalom idején sem. Ott láttuk őt a nehéz napok után a falvakban és az üzemekben is szervezte a kommunisták sorait. Füle elvtársat a párt most a put- noki járás kommunistáinak vezetésével bízta meg. A pártbizottság munkatársai — mint mondják — szeretnek vele dolgozni, mert nemcsak elvileg tud irányítani, de gyakorlatilag is sokat tanulnak tőle. A tanár — GYERMEKKOROMBAN még álmodni se mertem volna, hogy én valaha tanító leszek, — mondja Tóth Károly elvtárs. Vajon melyik proletárgyermeknek volt ilyen illúziója akkor, amikor a Horthy-rendszer csak robotot juttatott nekik osztályrészül. A tanulás, a fejlődés lehetőségei csak a kiváltságos úri osztály csemetéinek volt biztosítva. Tóth elvtárs még el sem vált az iskolapadoktól, már dolgoznia kellett, hogy enyhítsen a család gondján. A felszabadulás után még sokáig dolgozott a budapesti dohánygyárban, majd a Beloiannisz gyárban. A nehéz fizikai munka mellett beiratkozott a dolgozók esti iskolájába és kitartó szorgalommal elvégezte a négy polgárit. Aztán tovább tanult. A műszaki tanárképző főiskola elvégzése után egyideig még Pesten tanított, majd 1953 februárjában a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemre került tanárnak. Jelenleg a marxizmus-leninizmus tanszék adjunktusa. — Nagyon megszerettem a pedagógiai vonalat — mondja, — különösen a politikai gazdaságtan-szakot, amelyen tanítok. A mérnök NYOLC ÉHES SZÄJ kért kenyeret egyszerre. Ennyien voltak testvérek Szabó Miklósék. Mondanom sem kell, komoly gondot okozott ennek a nagy családnak a fenntartása. Szabó bácsi sokszor gyalog járt dolgozni Bükkszentmártonból Bonsodnádasdra, hogy így is megspórolja a pénzt, hogy több legyen a gyermekeknek. Miklós, mindig szeretett volna tovább tanulni, de erre nem volt lehetőség, csak a felszabadulás után. Ózdra került, itt kapcsolódott be az oktatásiba. Ma már a kezében van a mérnöki diploma. Boldogan mondja: — A pártnak és a lépi demokráciának köszönhetem, hogy tanulhattam, és mérnök lettem. Szabó Miklós elvtáns, a Borsodvi- déki Gépgyárban, mint üzemvezető dolgozik. Vezetése alatt sokat javult az üzemben az anyagok minősége, de különösen az anyagtakarékosság terén értek el szép eredményt. Negyedévenként a homokielhasználásban mintegy 60 ezer forintot takarítanak meg a népgazdaságnak. Jó munkája elismeréseként nem egyszer dicséretben, jutalomban részesítették. Szabó elvtárs a diploma mellett most tovább képezi magát. Mint mondja, — még el akarja végezni a mérnök- közgazdász iskolát is. Török Alfréd Ünnepség a megyei kiegészítő parancsnokságon jövő nemzedéke számára. A seb, amelyet az ellenforradalom ütött a szívünkbe, nem forr be soha! De erőt ad a további harchoz és ha kell, újból felvesszük a harcot a nép ügyéért. amely mindig igaz és legyőzhetetlen marad. Takács József ~----------------OOOÚ jabb munkasikerekkel ünnepelnek Különös ünnepségen vettünk részit szerdán, a megyei kiegészítő parancsnokságon. Ahogy beléptünk a társalgószo- bába, számunkra talán még soha neon ismert kép tárult elénk. Akik elfoglalták a székek sorait, mind könnyező édesanyák, feleségek, szomorúarcú fiatalemberek. Szokatlan csend volt, senki sem szólt egymáshoz. Az asztalokat ízlésesen megterítették jó italokkal, süteményekkel, mégis mindenki csak várt, de nem beszélt. De a tekintetek annál többet mondtak. Túri ezredes elvtárs törte meg a csendet: — Kedves eivtársak! Kedves Édesanyák, Édesapák! Mély fájdalommal adózunk az ellenforradalomban elesett, illetve megsebesült elvtársak előtt, akik nehéz harcok árán a Szovjetunió segítségével meg- védték a népi hatalmat. Most, hogy eljöttünk erre a családi légkörben megrendezett ünnepségre, szomorú múltra kell visszaemlékeznünk. A szó könnypalakokat indított, fel- zokogtak az édesanyák, feleségek, s — nem szégyellem — mi férfiak is sírtunk. Egy idős néni — talán akaratán kívül — felkiáltott: — Kit bántott az én vöm, hiszen olyan szel id volt, hogy még a légynek sem ártott! Nem egyszer, százszor is felvetődik a kérdés: kinek ártott a Kun Andrásaié ve jelhez hasonló emberek száza? — Kinél??! A becsületes dolgozók csak egy igaz utat ismernek, a népi demokrácia útját. S mi, dolgozók jól élünk a műnkásrendszerben, s ez tagadhatatlan. Ezt bizonyítják a hősök, akik életüket adták a haza szabadságáért, s azok a sebesülitek, aikik harcoltak az ellenforradalom ellen. A Minisztertanács ezeket a hősöket most Munkás-Paraszt Hatalomért, valamint Kiváló Szolgálatért Érdemrenddel tüntette ki. Túri ezredes elvtárs nyújtotta át a kitüntetéseket, maid a megyei kiegészítő parancsnokság tisztjei és a megjelent sebesültek fogadalmat tettek a munkáshatalom mellett. Ezt a találkozót mélyen a szívünkbe zárjuk, soha nem felejtjük el. Minden erőnkkel azon leszünk, hogy honvédeteket ilyenekké neveljük. mint akiket itt ünnepeltünk. Legyenek ők élő példák a jelen.és a A Lenin Kohászati Művek műszaki és fizikai dolgozói nagyszerű eredményeket értek el a május elseje tiszteletére indított dekád-verseny- ben. Mindennap rendszeresen teljesítik tervüket, teljesen megszüntették a régen divattá vált hóvégi hajrákat. A vállalat április 29-ig 102.1 százalékos tervteljesítést ért el. Különösen jól dolgoznak a nagyolvasztómű dolgozói, esedékes havi tervükön felül már 501 tonna nyersvasat csapoltak. A durvahengermű dolgozói ugyancsak kitettek magukért, 2390 tonna hengerelt áruval termeltek többet. A középhengermű sem A nemzetközi munkásosztály ünnepe tiszteletére indított munkaversenyben szép eredményeket értek el a Borsodnádasdi Lemezgyár dolgozói. A versenyt a kezdeményező elektro- olvasztárok nyerték, de nem maradtak mögöttük a hengerészek sem, akik nemcsak 200 tonna adósságukat törlesztették az ünnepi műszakban, hanem jelentős előnyre is szert tettek. A DIMÁVAG déli szerelde dolgozói hétfőn délután befejezték a második 13.000 kilogrammos ellenütős kalapács készítését, amelyet Csehszlovákiába exportálnak. A Kiss László művezető csoportjában dolgozó Tóth József és Kádeczki János brigádja március hónap végén vállalták, hogy május 1 tiszteletére április hónapban két ellenütős kalapácsot készítenek. Ez a vállalás annyiból is jelentős, mert az előző időben csak egy ellenütős kalapácsot tudtak elkészíteni -egy hónap alatt, A dolgozók lelkes munkájának és a műszaki vezetők lelkiismeretes vezetésének köszönhető, hogy áprilisban két nappal a válmarad le. Az eddigi munkasikerek után most is nagyszerűen helytállnak, eddig 339 tonna hengerelt árut adtak terven felül. Jelenleg egy új szelvény hengerlésén kísérleteznek. A húzóműhely kollektívája 63 tonna húzott acéllal, a vasöntöde 48 tonna öntött vassal, a nemesacél-kovács- műhely 9 tonna nemesacéllal, a csavargyár 27 tonna csavaráruval teljesítette túl előirányzatát. A Lenin Kohászati Művek vörös- vándorzászlóval kitüntetett dolgozói a május elsejei felvonuláson büszkén vonulnak fel, hiszen újabb munkasikerekkel ünnepelnek. A május elsejei verseny mérlege végeredményben 172 tonna készárú finomlemez, 66 tonna félkészárú és 25 tonna elektroöntecs terven felül. Ezek értéke meghaladja a háromnegyedmillió forintot. Emellett anyag- és szerszámtakarékcsság^al, valamint a selejtcsökkentéssel százezer forintot takarítottak meg az ünnepi műszakok alatt. OG' - — lalt határidő előtt befejezték a 13.000 kilogrammos ellenütőskalapács elkészítését. A 13.000 kilogrammos ellenütőska- lapácsért Csehszlovákia 2 darab horizontál gépet ad cserébe. A déli szereidé dolgozói és a gyár vezetői üzemi és pártgyűlésen megbeszélték, hat hónappal előbb szeretnék befejezni a kínai csőrendelést. A horizontál gépek ezt elősegítik, mert a munkát meggyorsítják. A több mint 70 tonnás gép elkészítésénél különösen jó munkát végeztek Tóth József és Kádeczki János kommunista brigád vezetők, valamint Kiss László művezető.--------------------------ooo-------------------------A z ünnepi műszakok alatt százezer forintot takarítottak meg Borsodnádasdon Elkészült a második 13 000 kilogrammos ellenütős kalapács a DIMÁ V AG-ban A LEQJOBBAK EQYIKE MOSTOHA AZ IDEI TAVASZ. Olyan erős szél fúj most is a her- nádpart mentén, hogy csaknem letépi az emberről a ruhát. Vele szembe menni csak pihegve, s pihengefeve lehet. Embert alig-alig látni a széles határban. Csupán lejjebb a szikszói Béke Termelőszövetkezet tábláján küszködik a széllel tizenöt-húsz ember; férfiak, asszonyok vegyesen. A nők kezében kosár, s rövid lépésenként dobálják a vetőburgonyát, a gép után a barázdába. vagyonnak pedig legkevesebb nyolc- százezerrel kell növekednie..; Hogy miből? Amikor nem is olyan nagy a termelőszövetkezet... Abból az oly sokat emlegetett, de még kevés helyen megvalósított belterjes gazdálkodásból, ami itt Szikszón igazán megvalósulóban van. S a belterjességen belül is elsősorban az állattenyésztésből. * A TERMELŐSZÖVETKEZET tiszta világos istállójában hatvan diarati Hideg a szél, de meleg a munka! S meleg a hangulat is. Gregor János bácsi, az örök tréfamester incselkedő szavai nyomán nevetés csattan. S kivel incselkednék mással, mint az asszonyokkal, de elsősorban Horváth Máriával, aki kerekded, pufók arcával és fürgeségével, szorgalmasságá- val mindenki kedvence. Egy-egy forduló után néhány percre, vagy csak másodpercre leszaladnak a meredek vízpart védelmébe, szél védett helyre. De eszébe se jutna senkinek, hogy abbahagyja a munkát, még ha kétszerúgy fújna is a szél... Rövid pihenő, s újra fogynak a géphúzta árkok. S így megy minden nap. Nincs egyetlen hiányzó sem, nem is néznék el egymásnak..; Ez a munkakedv, munkaszeretet, becsületesség az első ok, hogy a legjobbak között is szinte az elsők, s hogy élni is jobban élnek, mint sokan mások, * SEHOL A HAT Árban nem látni olyan üdezöld, dús Ő6zi kalászost, szarvasmarha sorakozik egymás mellett. Ez a tehenészet. De milyen tehenészet? A legkülönb! Talán az ország termelőszövetkezeteinek tehenészetét nézve is a legkülönb. Az ember nem hisz a szemének, amikor a jóltáplált 40 darab fejőstehenet nézi. — Ez a mi pénztárunk. ■— így mondja Simon elvtárs és valamennyi tsz-tag. Havi 15—20.000 forintot hocz a tej a konyhára. Most, a kései tavasz legelején, amikor általában a legkevesébb a tejhozam, náluk 7.8 liter az istállóátlag. Ezt többek között a megye állami gazdaságaiban sem lehet ma megtalálni... Ezért és ebből van a közös gazdaságnak állandóan többtízezer forintnyi készpénze a bankban. Ebből fizetnek havonta 15 forintnyi előleget egy-egy ledolgozott munkaegységre. S a tehenészet haszna egyre több. és jelentősen több lesz az elkövetkező időben. Úgy határoztak, hogy a szaporulatból ezminí a termelőszövetkezeté. A harmincholdas árpatábla különösen a korai fejtrágyázás után szépen megerősödött. S mindez a szakszerű munkának köszönhető, amely a Béke szép eredményeinek második alapköve. Simon elvtárs, a termelőszövetkezet megbízott elnöke több évtizedes tapasztalatokkal rendelkező mezőgazdász. A 700 holdas tsz-gazdiaság 400 holdnyi szántóterületén a legkimon- dottabb tudományos alapokon nyugvó gazdálkodást alakított ki egyetlen év leforgása alatt, ö maga minduntalan a határt járja, az irodában nemigen lehet, megtalálni. S órákig keresheti, aki beszélni akar vele... De útmutatásai, kiadott utasításai alapján mindenütt hibátlanul, zavartalanul halad a munka. S napról-napra szemmelláthatóan és kézzelfoghatóan gyarapszik a Béke vagyona és a tagság jövedelme. Az elmúlt esztendőben például nem kevesebb, mint félmillió forinttal gyarapodott a t közös vagyon. A tagok jövedelme átlagosan meghaladta a havi 2000—2500 forintot. Esy-egy munkaegység negyvene«^ forintot ért. csak nyolc hónapot dolgoztak közösen a tavaszi újjáalakulás után.. . Az idén viszont már 10 forinttal többet terveztek egy munkaegységre, mint tavaly. A közös után törzsállományokat nevelnek más nagyüzemi gazdaságok számára. Gregor László, Krajnyák István és Fogarasi Zakariás szakértelme, gyakorlata nyomán vált a tehenészet, a szarvasmanhatenyésztés a tsz büszkeségévé, legjövedelmezőbb üzemágává. Munkájukért megkapják a méltó ellenszolgáltatást. Havi jövedelmük meghaladja a háromezer forintot is. Mindemellett dicséret, elismerés illeti őket azért, amit tesznek ... Csak egyet sajnálnak most, hogy amikor a szovjet küldöttség hazánkban járt, nem látogattak el hozzájuk. * ŐSZ ÓTA TIZENNÉGY UJ TAGGAL gyarapodott a Béke dolgos családja. Az idén ennyivel több ember, több család néz a jól megalapozott holnap elé. Ifjú Tóth János öt- gyermekes családapa, Demeter János nőtlen fiatalember. Horváth Mária, Gregó László, vagy Kazal István családja nyugodtan, derűsen gondolnak a jövőre. Nekik terem a Béke' jól gondozott, jól megmunkált 400 holdnyi szántóterülete. Nekik adja a hasznot a szarvasmarhaállomány, a 670 darab juh. az ő hasznukra válik valósággá mindaz a szép terv, amit elkészítettek... Barcsa Sándor cÁ dolgozó nép bizalmából
