Észak-Magyarország, 1958. május (14. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-03 / 103. szám

Szombat, 1958. május 3. ÉSZAK31 AG LAHORS ZAG PRÓBASZÜNETBEN .................................................................. a MA VAUI1 kullurmunkásaival AZ AUTÓKÖZLEKEDÉSI IGAZGATÓSÁG épületének, második emeleti folyosóján harmonikaszó hallatszik. A „tanácsterem” feliratú ajtó mögül szűrődik a táncoló lábak dobbanásával vegyes muzsika. A 36-os Autóközlekedési Vállalat, népszerűbb nevén a MÁVAUT kultúr- csoportja tartja itt a próbáját. Kénytelenek itt tartani, mert a hatalmas, többszáz dolgozót foglalkoztató vállalatnak egyetlen alkalmas helyisége sincs, amelyben hajlékot adhatnának a kultúrmunkásoknak. Pedig kicsi a. csoport, nem igényel nagy helyet, de a MÁVAUT szinte már katasztro­fális helyhiánnyal küzd. Tizenöt-tizenhat főből áll a lelkes kis együttes, amelynek tagjai nívós műsorokl<al rendszeresen szórakoztatják részben saját dolgozóikat, részben pedig azoknak az üzemeknek, községeknek dolgozóit, ahová ven­dégszereplésre meghívják őket. Legutóbbi műsorukban négy egyfelvo- násos, három táncprodukció és egy szavalat szerepelt. A csoport tagjai a MÁVAUT központi irodájának és szerelő-műhelyének dolgozóiból te­vődnek ki. azonkívül két érettségire készülő diák van köztük. (MÁVAUT dolgozó gyermekei.) A vállalat dolgozóinak létszámához viszonyítva ki­csi ez a szám, azonban a dolgozók zömét kitevő utazó személyzetet — kalauzokat, vezetőket — éppen a forduló beosztásban végzett utazó szol­gálat jellegénél fogva nem tudják a kultúrmynkába bevonni. A válla­lat munlcaterülete: a megye, sőt a szomszédos megyék úthálózata. Ilyen széttagoltság mellett valóban objektív kifogásnak fogadható el a szolgá­lat miatti tartózkodás a kultúrmunkától, azonban a forgalomvezetésnek bizonyos szolgálati átcsoportosítással módot kellene, keresnie arra, hogy a csoportba kívánkozó, utazószolgálatot teljesítő dolgozókat olyan szol­gálatba ossza, amely mellett a kultúrmunkában is résztvehetnek. A kis együttes műsorán a népi táncok mellett, mint már említet­tük, egyfelvonásosok szerepelnek: Nagy Endrének egy elnyűhetetlen egy- felvonásosa, Nóti Károlynák egy bohózata, egy villámtréfa, valamint Gádor Bélának egy tréfás jelenete, amelyet a csoport tagjai a MÁVAUT viszonyainak megfelelően aktualizáltak. Tagadhatatlan, hogy Nagy Endre és Nóti Károly művei mindenkor közönségsikert hoznak, azon­ban nem elégedhetünk meg a csak ezeknek a daraboknak műsorra tű­zésével. Nincsenek megelégedve vele maguk, a szereplők sem, ők is szeret­nének valami újabbat, frissebbet, mához szólóbbat produkálni. Azon­ban mai vígjátékban, öntevékeny csoportok részére való egyfelvonáso- sokban vajmi gyenae a választék. Amit betanulnak, amit előadnak, nagy ügyességgel és művészi rátermettséggel, az öntevékeny kultűrmunka iránti rajongással teszik. Ugyanilyen rajongással és ügyszeretettel tanul­nának és mutatnának be mai egyfelvonásosokat is. AZ UTÓBBI PÁR HÉTBEN öt helyen is vendégszerepeitek: vidé­ken is, helyben, Miskolcon is iskolákban, karhatalmi alakulatoknál, s rriindenütt sikert arattak. Végignéztük próbáikat, s állíthatjuk, megér­demelten arattak sikert. Sajnos, a vállalatnál ezzel ki is merült a ky.1- tűrális tevékenyséa. A szétszórtsáa, az utazószolgálat, mint állandó ob­jektív kifogás, gátolja a kultűrmunka további fejlődését. (Tanulmányi kirándulásokat szerveznek uayan, azonban ezek inkább szórakoztató kirándulás jellegűek.) A kis csoport tapiai is találkoznak nehézségekkel: a helyiség kérdésével és az idő kérdésével. Helyiséaük nincs, és kilátás sincsen rá egyelőre, hogy lenven; ott próbálnak, ahol évven vendégként megtűrik őket. Ami a kultúrmunkára fordított időt illeti, ha a próba miatt a műhelyből, vany az irodából valamivel korábban eliönnek (egészen lénvegtelen idővel korábban), a munkaidőt ut.ólan vótolniok kell. Nem kérnek privilégiumokat, nem akarnak a munkaidőből elven­ni a kultúrmunkára, csak egy kicsivel több támogatást, jóindulatot sze­retnének. Men is érdemelnék!... (benedek) Mm* JJL Ifjúsági hangverseny és a karnagyi hJuh hírei Nagyszabású hangverseny bemutatásá­ra készülnek a miskolci Bartók Béla Ze­neművészeti Szakiskola hallgatói. Május 5-én. hétfőn este 8 órai kezdettel az in­tézet nőikarra és szimfónikus zenekara magaszínvonalú hangversenyét liaUfflhat- ja a miskolci közönség. Műsoron Palestri­na. Orlando di Lasso, Marenzio, Schein, Mendelssohn, Bartók és Kodály kórus- művei, valamint Haydn: ,.Medve” szimfó­niája és Grieg: a-moH zongoraversenye szerepel Ag Magda zongoraművésznő tol­mácsolásában. Az énekkart Kardos Pál, a zenekart Gombás Ferenc vezényli. A hétfői hangverseny előtt, mélyre igen nagy az érdeklődés, 4-én, vasárnap dél­előtt 11 órakor ifjúsági koncertet tarta­nak az összes általános és középiskolák tanulói részére. A hangverseny érdekes­sége, hogy a város és megye karnagyai is ez alkalommal tartják havi összejöve­telüket a kamágyi klub keretén belül. Megalakulásuk óta harmadik alkalom­mal találkoznak majd, hogy szakmai pro­blémáikat megbeszéljék, gondolataikat kicseréljék.. A szokásos bemutató helyett most egy teljes hangversenyt hallanak majd, s így végre a zenekarok vezetőit is kielégítjük, hiszen egy egész szimfónia és zongoraverseny szólal meg a koncerten. Reméljük:, hogy az eddigiekhez hason­lóan. a város és a megye valamennyi kar­nagya jelen lesz a Karnagyi Klub május 4-i összejövetelén. — FA ­A vasutas pártaktiván résztvevő elvtársak megbeszélték a II. negyed­év szállítással kapcsolatos felada­tait. Szükséges volt a. második ne­gyedéves feladatokról beszélni azért is, mert megyénkben az ipar, a me­zőgazdaság fokozottabb igényeket támaszt a vasutas dolgozók elé. Ezen a pártaktiván — igen helyesen — azokról a hiányosságokról is beszél­tek, melyek akadályozzák a teher­forgalom zavartalan lebonyolítását. Ilyen nehézség a vasút területén például, hogy a szállításokból na­gyobb mennyiségű, megrongált te­herkocsi esiík ki. Mi az oka annak, hogy az elmúlt évben több millió fo­rintot kellett a MAV-nak pe­res úton »behajtaná« az egyes vállalatoktól, ahol a teherkocsi­kat megrongálták. Mi volt az oka a nagymérvű kocsi­rongálásnak? Van-e javulás ezen a téren az elmúlt évi állapotokhoz viszonyítva? Ezekkel a gondolatok­kal kerestük fel a MÁV miskolci Igazgatóságát, valamint az „érde­kelt” vállalatokat, .hogy a vasúti ko­csik rongálódásának körülményeit megismerjük. Kezdjük talán azzal, hogy a Le­nin Kohászati Művekben, az ózdi Kohászati Üzemekben és a Repülő­téri KOKEV telepen az elmúlt év­ben a teherkocsik szakszerű kiraká­sával nem sokat törődtek. Értjük ez alatt azt a körülményt, hogy a gé­pesített kirakásoknál a gyors mun­kán volt a hangsúly és nem törőd­tek a dolgozók azzal, hogy a kocsik­ban esetleg károkat okoznak. A szál­lítmányok gyors kirakását erősza­kolták és a baggerék, daruk bizony igen sok teherkocsit megrongáltak. Csak egy párat említünk: Megrongálták a fékbódékat, a ko­csik faanyagának a padlózatát, ki­ütötték a teherkocsik oldalát. Kézi kirakás esetén leszerelték a kocsi ajtaját, majd „elfelejtették” vissza­helyezni. Nem biztosítottak megfe­lelő űrszelvényt a kocsik mellett, így gyakori volt a kocsik kisiklása. A megrongált kocsikat ki kellett vonni a forgalomból és átadni javí­tásra. A hazai kocsik javítása is te­temes költséget vesz igénybe. Sajnos, sok 'esetben előfordult a múlt évben, hogy a kirakásoknál lengyel és csehszlovák kocsikat is megrongál­tak. Ezen kocsiknak a megrongálása kétszeres kár, mert súlyos deviza fo­rintokat kell fizetnünk helyreállttá sukért és a kiesett időért, amíg a kocsi nem térhet vissza lengyel, vagy csehszlovák területre. Sürgős intézkedésre volt tehát szükség, hogy a teherkocsikban ke letkezett sérüléseket a minimálisra csökkentsék. Az érdekelt vállalatok alapos, 'körültekintő oktatása révén elérték azt. hogy *a baggerokkal és darukkal dolgozók a múlt évihez képest sokkal körültekintőbb mun­kát, végeznek. A MÁV Igazgatóság és az ér­dekelt vállalatok között történt megbeszélések eredményeképpen a kocsik rongálódása lényege­sen csökkent. A vállalatok a legszigorúbb felelős- ségrevonást alkalmazták azokkal szemben, akik nem törődtek a ko­csik állagával. Súlyos bírságoknak és részkártérítési kiszabásoknak az lett az eredménye, hogy a lelkiisme­retlenül dolgozó kocsi kirakok saját bőrükön érezték felelőtlen munkájuk következményét. A Lenin Kohászati Műveikben a legszembetűnőbb javu­lás tapasztalható. Míg 1957-ben az LKM területén közel 6500 teherko­csi rongálódott meg, addig ebben az évben a helyes szervezés, a 'kirakás tervszerűvé tételével mintegy ötven százalék javulásról beszélhetünk. Még ez a szám is elég magas, ha azt nézzük, hogy a vasúti teherforgalom szinte hónapról-hónapra* növekszik és mindég nagyobb követelmények elé állítják a szállítandó áruk a MÁV-ot. További tervszerű munká­val elérhető azonban, hogy a kocsi­rongálódásokat teljesen felszámol­ják. Beszélgettünk Turnay Lajos elv­társsal, a MÁV Igazgatóság vehető­jével, aki a következőket mondotta: — Nemcsak a teherkocsikban vol­tak súlyos isér ülések az elmúlt év­ben, hanem a vágányokban is nagy károk keletkeztek. Például a KOKEV telepen tönkrementek a betonaljak. A kocsik javítása, az új betonaljak beállítása igen sok pénzbe került. Több millió forintos kár kelet­kezett a meggondolatlan mun­kák következtében. Az kétségtelen, hogy a kocsik gyors kirakása — főleg az őszi csúcsfor­galom idején — döntő fontosságú volt, hiszen a vasútnak minden üres kocsira szüksége volt, hogy a meg-» növekedett szállítási igényeket kielé­gítse. A társadalmi tulajdon védelme szinte parancsolólag kötelezte a vál­lalatokat a gyors kirakás mellett arra is, hogy fokozottabb gondot fordítsa­nak a vasúti kocsik épségére. Ebben az évben — főleg a Lenin Kohászati Műveknél — nagy javulás állott be* Azt szeretnénk elérni, hogy vala­mennyi vállalat, aki igénybeveszi teherkocsijainkat, vigyázna azok ép­ségére, mert minél több üres és sér­tetlen kocsit állítunk újból és újból munkába, annál több pénzt takarí­tunk meg a népgazdaságnak. (leskó) Bővítik a Borsodnádasdi Lemezgyár hengerművét A napokban mintegy hárommillió forintos költséggel megkezdik a Bor­sodnádasdi Lemezgyárban a II. szá­mú hengersorozat átépítését. Az új hengersorozathoz egy új rendszerű tolókemencét is építenek. Az ezer­kétszáz lóerős meghajtóműre átépí« tendő sorozat teljesítőképessége egy hengerállvánnyal bov*ül, ami a számí­tások szerint az idén 3500 tonna fi-» nomlemez többtermelését teszi lehe­tővé. Szép emlék maradt a gyermeki szivekben Az elmúlt hetekben a bekecs! úttörőcsapat pionír őrse letette a régvárt újonc-próbát.. Reggel a pró- bázókat a napsugár mosolya éb­resztette. Az egyenruhás, piros- nyakkendős úttörők örömteli szív­vel gyülekeztek. Az Örs két részre oszlott és egy óra múlva indultak, a lányok húsz perc múlva mentek a fiúk után. Ezek a percek is nagy izgalommal teltek el. Az egész nap eseménye csodála­tos szép emlékként maradt a gyer­mekek szívében, de a szülők és a nevelőtestület tagjai is megőrzik e nap -eseményét emlékezetükben. Feltétlen el kell mondanom azt, hogy sok-sok köszönettel tartozunk a kedves szülőknek, névszeri nt Csontos néninek. Hegedűs néninek, Zavarkó bácsinak, Soltész bácsinak és a kiszeseknek, Csontos József­nek, továbbá a szerencsi földműves- szövetkezet elnökének Linkner Gézának (iskolánkat patronálja), s végül a nevelőtestületnek, hogy szíwel-lélekkel segítik úttörő szer­vezetünket és szívükön viselik a piro&nyakkendős pajtások életét. Hullai Margit csapatvezető Bekecs ...... K özül eteknek, állami vállalatok­nak megvételre felajánljuk a következő elfekvő fogyóeszközö­ket: 40 db új abrakos tarisznya cca 770.— Ft 14 pár új munkásbakancs cca 12.320.— Ft Könyvátírással: 20 db emeletes vaságy. Miskolci Fuvarozási Váll., Győri kapu 129. Telefon: 21-458. A ki izzad — ne felejtse IL ábra, kézre és a testre U gy tavasszal, miként nyáron M it vegyen és mit használjon. O lesó krém, mely bevált jól: L egyen kéznél: »Alumol«! Minden szaküzletben kapható! II. "p* ón agy, amikor magára maradt, mint egy zsák bomok, úgy huppant le a fa­ragó tőkére, üresen bámult a semmibe. Vasrácsok, bíró, ügyé­szek és a feljelentett szemé­lyek alakja: jelentek meg előtte, amint vádolják, számon- kérik tőle szörnyű cselekedeteit. Nem talált kiutat. Hor- váthot is úgy idézte maga elé, mint aki a csendőrtollas kalapjában szuronyos puskát fogna rá és kényszeríti arra. hogy gyújtsa fel az egyéni gazdák közös-szérűjét. Órákig egy helyben ült, míg felesége nem kiabált érte az ebédelés miatt. Meg is kérdezte tőle, mi a baja, rossz színben van. de Fónagy erre olyan éktelen káromkodással kezdte szidni a rendszert és a kommunistákat, hogy az elegendő volt arra az asszonynak: megtudja a férje haragjának okát. Később lefeküdt és este felé azt mondta a feleségének: — Eredj, hívj orvost, rosszul érzem magam. Az asszonynak nem volt Ínyére a férje elmenése, de elindult a piactér felé, ahol dr. Szilárd lakott. Az orvos el­készítette a kistáskát, s az asszony alig ért haza. már is ott volt utána. Megvizsgálta, nem talált különösebb bajt. Azt javasolta, néhány napot pihenjen, véleménye szerint ide­gesség lehet a rosszullét oka. Ahogy sötétedett, hozzáfogott jajgatni, hogy megőrül a fogára, úgy fáj. Borogatást kért az asszonytól, majd aho­gyan ment az idő az estébe, éppen úgy kezdett jobban őr- jöngeni a fogára. — Hát ezt én nem bírom, megyek a fogam kihúzatni, vagy m égi szók egy pohár pálinkát. Az asszonynak nem volt innyére a férje elmenése. de már inkább hagyta, hogy ő tudjon aludni a jajgatástól. — Eredj fiam, csak ne sókat igyál, és ne sok pénzt költs. Fónagy pedig elindult a végzet felé. A z utca teljesen kihalt volt. Holdvilág nem sütött, ** sötét viharfelhők tornyosultak, egyre feljebb. Ritka, de kövér esőcseppek kezdtek hullani. Megállt... Vissza kel­lene fordulnia... Késő. ha. visszafordul, éghet a kommu­nisták örök füzén ... Valahogy így mondotta Horváth. Ha ez kiderül, néki akkor is örök tűz... Miért nem Horváth ‘csinálja ezt? ... Vagy legalább volna, itt... Igen. hol van ez a sötétlelkű csendőr? ... Félek... Nincs megállás, gye­rünk. önmagát bátorította, igyekezett magának beszélni: ezzel is a kommunistákat gyengítjük. (Keresztül vágott a réten a község alatt. így közelebb érj a szérűt. Közben az eső is erősen kezdett esni és a vihar olyanná kerekedett, hogy mindég azt hitte, valaki megy ▼ JBL JL JH» JMS ''Vráí 'íJyii'ávsi*5' utána. Sokat megállt, hosszan vizsgálta a koromsötétséget, fülelt, hallgatódzott, az volt az érzése: követik. Mit mond, ha valakivel az úton találkozik? Mit keres a réten éjnek idején ilyen viharban? Lement az útról, távolkerült a járt helyről, az eső meg úgy zuhogott, mintha dézsából öntötték volna. A szél is erősödött, de most már a villámok is ci­káztak. Egy villámlás nappali fényességet árasztott egy-egv másodpercig. Arra gondolt, ennél alkalmasabb időt nem is választ­hatott volna, csak ez az átkozott villámlás ne lenne. Meg­láthatják és felismerhetik, akkor pedig neki befellegzett .örökre. A villámlás kissé ritkult, de az eső méainkább erő­södött. Teljes erejéből elkezdett futni a szérű felé. Már csak néhány méter választotta el a szérűtől, amikor éles. fehér villám cikkázott át a feje felett, mire Fónagy teljes erejéből hasra vágódott. így feküdt a zuhogó esőben, tüdeje , sípolt, mint az orgona, kapkodva szedte a levegőt. Ideges félelmében csaknem felordított. Ruhája sáros és tépett lett. nadrágja lement a térdéről, maga sem tudta, hogyan, de nem volt ideje ezen gondolkodni. A tkuszott a sáros réten, a szérű másik oldalára. Hátat ** fordított a szélnek, elővette belső zsebéből a gyufát, de alig talált benne szárazát. Végre sikerült egvet meg- gyujtani és egy csóva szalmát tartott felé. Az asztas- 'csomóból kihúzott száraz szalma roppanva kapott láncra, majd ezt behelyezte az asztag tövébe és teljes erővel elkez­dett futni. — EL innen! — kiabálta gondolatban, most az életemért futói?! 1 Hirtelen villám lőtt, utána éles dörrenés, de ekkor már Fóná^y a földön volt. Úgy belesimult egy réti barázdába, hogy minden lélegzetvételnél hörbölte a vizet. Fel akart kelni, nem tudott, a villámlások egymást érték újra. — Itt a vég! — jajdult fel magában. — Inkább lettem volna öngyilkos, de szégyen szemre nem kisértek volna a rendőrik megbilincselve, és égy tárgyaláson az emberek előtt elmondani az összes bűneimet. — Tovább, tovább! — ösztökélte magát. Menni kell, vagy vége mindennek. Haza kell érnem, mielőtt a tüzet a községből észre veszik. — Felugrott és észnélkül futott. Most már azzal sem törődött, hogy meglátja valaki. Csak az volt az eszében: menekülni, menekülni... El innen, minél előbb haza. A ligeten keresztül bujt, ruhája darabokra ténődött rajta. Végre beért az udvarba. Hosszú haja a szemében lógott. Kabátja, nadrágja cafa­tokba szakadt. Cipője talpa levált, csak a saikán tartotta egy-két szög, de ha pár mé- ____ tért még fut, * azt is elveszti. Ú gy érezte: kevés számára a levegő, ami a világűrben van. TeleSzájjal szedte, fújt mint a kohó és a szíve is majd kiugrott helyéből. Vem gyújtott villanyt, úgy ment be a lakásba. Levet- között és megtörölte magát a sötétben előkotort törülközővel. ELszakadozott ingét, alsónadrágját lehúzta ma­gáról, amikorra megszólalt a községi tűzoltókocsi szirénája. Félreverték a templom valamennyi harangját. Felesége is azonnal felébredt, úgy nézett Fónagyre, mint aki eszét vesz­tette. — Mi történt veled? Miért vagy meztelen? — Egy szót sem, mert végem van! Oltsd el a villanyt! Gyorsan! — Mit csinálsz? Miért vagy meztelen? Beszélj már, vagy megőrültél?! — Amikor meglátta a szoba padlóján a sáros, tépett, vizes ruhákat, felsikoltott és visszaesett az ágyra. Fónagy gyorsain elfüggönyözött, nehogy valaki benézzen az ablakon és meglássa a ruhákat. Utána a feleségét kezd­te éleszteni. — Mit tettél? Hol jártál? — kérdezte szeliden, magá­hoz térve. — Nyugodj meg — felelte Fónagy —, egy- kicsit ijeszt­gettem a kommunistákat. — Az előbb sziréna szólt és a harangok zúgtak, ml volt az? — Mentek a szérűt oltani. Feküdj csak nyugodtan. — Jaj, nem bánom, én sem, azok a piszkosak olyan nagyra vannak a földjeikkel, hogy az ember elől már ki sem térnek az úton. Azt hittem, édesem, más történt veled. Biztos, hogy nem láttak? — Áh. dehogy! Aludtak, a szérű őrök meg féltek az esőtől. — Aztán azt mondta a feleségének, keljen fel, ő is. száraz ruhát húz magára és kiállnak a kiskapuba, hogy az éjszakában szaladgáló emberek lássák, hogv ő itthon volt. No meg nekik is illő sajnálkozni rajtuk. — Pusztuljanak el, majd' elintézzük őket — mondotta ölt&zés közben. A z utca megtelt emberekkel, ki jobbra, ki balra sza­ladgált. Az emberek összecsődültek, kisebb-naevobb csoportokban tárgyalták az eseményeket. — A villámlás —1 mondogatták. A szérű felől világos színű, tejfehér füst szállt az ég felé, ami a sötétben is látszott. Makai Káról# mámmá i . «* vége. **

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents