Észak-Magyarország, 1958. május (14. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-03 / 103. szám
Szombat, 1958. május 3. «SZAKMAGYARORSZAG 3 MOSTANÁBAN koréin virrad. De hiába ügyeskedik a hajnal, sehogyan sem tudja meglesni, hogy a Hollókői testvérek, Novákélk, Kruzsely Mária és a többiek még vagy tizenöten, mikor csukják be maguk mögött kívülről a kiskaput. Pedig a hajnal minden nap lehúz a pihenésből néhány percet. Azonban mire a hűvös tavaszi széltől kísérve fellép a horizont keleti felén, Hoilókőiék már ott ballagnak egymást köszönhetve a gidres-gödrös dülőúton, aranytermő birtokuk felé. A hegygerincre lépő napkorong - pedig — ha nem takar ja felhő a képét — már csak azt látja, hogy tizenöt-húsz ember —. de általában több — ott hajladozik, sürőg- forog a szőlőalt vényokkal feli ládák, a motoros szivattyú és az egyre szaporodó hosszú földkupacok körül. Es ott látja őket míg csak újra el nem tűnik este a szembeniévé dombélek mögött. . A sürgést-forgást természetesen szószerint kell venni. Annyira szó- szerint, hogy egész nap sokszor még cigarettaszíváisnyit sem pihennek, az étkezések néhány percét kivéve. Hogy ez mennyire igaz és miért igaz. azt elsősorban az olyan emberek értik meg. akik ismerik az előhajtatott és gyökereztetett szőlőoltványok tavaszi beiskolázását. Annak minden csínját-binját. Ezt pedig egyre többen ismerik, még az Alföldön is. Megtanulták, különösen amióta rir- kán kóstolhattak igazi tőkéjén-ter- mett Toikaj-Hegyalja érlelte bort. És megtanulják, mert e nélkül a sürgés- forgás nélkül sohasem szerezhetnénk vissza Hegyalja hírnevét és a HegyEgyéves Az elmúlt' év áprilisában villámhárítót szerelt fel lakásunkra a kazincbarcikai 31. sz. Építőipari Vállalat. Hii’Uib Sándor és Palik Jenő brigádok a munka közben két ablakszemet kitörtek. Jegyzőkönyvileg aláírták, elismerték a hibát, hogy ók követték el. Az ablakcsiháltatás végett a városi tanács városgazdálkodási csoportjához fordultam. Innen a 31. sz. Építőipari Vállalathoz küldtek. Ez a vállalat felhívott egy másik vállalatot, az azt mondotta, hogy menjek maszekhoz és azzal csináltassam meg. Azóta nap mint nap járom hol az egyik, hol a másik szervet, de csak ígéretet kapok. így a panaszom mái’ megért egy évet. A lakibért pontosan fizetem. Ez ugyan mindenkinek kötelessége, de úgy gondoljuk, hogy a tanácsnak is van kötelessége. Kisgyermekem tüdő- gyulladásban. kanyaróban és tüszős mandulagyulladással nem tudtam a kitört ablakok miatt a szobába fekalja nyújtotta a jelentős anyagi hasznot ... Erre a fontos munkára szervezkedtek. már öl évvel ezelőtt Tály- lya községben Hollókői Sándor és társai. Akikoriban, • 1953 őszén népgazdasági szinten nem esett még annyi szó — sokszor egyáltalán nem'—a szőlő- termelés jelentőségéről, a hegyaljai rekonstrukcióról mint ma. Hollókőiéig Novákék azonban tudták, hogy az oltványteiimelésnek, az utánpótlásnak jövője keld legyen, mert különben előbb-utóbb kipusztulna Tokaj-Hegy alja milliárdokat érő szőlőterülete. Ezt pedig nem lehet. nem szabad megengedni. Csak észrevesszük majd a hibákat, észreveszik ott is. ahol észre kell venni, s akkor igein nagy szükség lesz majd oltványra. Nem százezer, de milliószám. S hogy mennyire fontosnak tartották ezt a munkát, mennyire érezték, hogy komoly dolgot cselekszenek, azt elsősorban akkori szakcsoportjuk — és jelenlegi termelő- szövetkezetük — neve »-Hegyalja csillaga-« bizonyítja. MÁR NEM EMLÉKEZNEK pon'o- san. kinek ötlött először eszébe ez a találó elnevezés. De hogy az öt évvel ezelőtti, néhány személyből álló szakcsoport és a mai 12 családos termelőszövetkezet ma csillaggá vált Hegyalján. az bizonyos... Csak az még a hiba. hogy szinte egyedül, azaz kevesedmagával ragyog. Pedig akár jelentőségüket, akár nem is nagynak, de óriásinak mondható jövedelmüket nézzük, vonzó az ő példájuk. Igaz. hogy ha valahol, akkor ott náluk dolgozni kell. Ha eljött a kipanasz telni. A konyhában ápoltuk a beteg gyermeket. Nem arról van szó, hogy itten nem tudtuk megadni a kellő ápolást. Ha már szobám van, ott egészségesebb, higiéniikusabb és jobb a körülmény, akkor miért nem ápolhatnám ott a gyereket. Mindebben megakadályoztak azok az emberek, akiknek feladatuk lett volna, hogy segítsenek rajtunk. . Prókai István Kazincbarcika \Z ED ELÉN YI GÉPÁLLOMÁS felvesz 10 fö traktorvezetőt, akik a mezőgazdasági gépekben, úgy a Hoffer traktoroknál, mint az univerzális gépeknél gyakorlattal rendelkeznek. Ugyancsak felvesz agronőmusi képzettséggel rendelkező brigádvezetőt. 3—4 főt, a mezőgazdasági gépekhez 2 szakembert, gyakorlattal rendelkező anyagbeszerzőt (technikumi végzettséggel rendelkező is lehet) és mezőgazdasági gépalkatrészek ismeretében jártas raktárkezelőt. Jelentkezés az Fdelényi Gépállomáson. ültetés, a művelés, '— tavaszfelé — az oltás, az előhajtatás ideje, nincs piih-'r-nincs hiányzás, távolmaradás unkától. Menni kell, nem a hi\ j. papírsz érinti tagnak, de az egész családinak, sőt sok «selben — mint jelenleg — még a rokonság segítségére is szükség van .. . Ilyenkor, beiskolázás idején nehéz megállítani akárkit is a munkában, hogy néhány szót szóljon a »Csillag-« eredményeiről, terveiről. A munka ugyanis szalagszerük Egy ember megtorpanása egész folyamatot gátol. Aki az ágyat készíti, locsolja, nem állihat meg. mert nem haladhatnak az oltványt lerakó lányok. Ők ha megállnak, megáll az előhajtatott és gyökereztetett szálakat »csirkéző«, azután’ az egymásmellé szorosan beiskolázott szálakat gyors kapavágásokkal betakaró férfiak munkája is. Az oltványokat válogató asszonyok keze és szeme is gyorsan kell hogy járjon, meri; egyetlen nap alatt 27— 28 ezer darabot kell az előhajtató ládából kiszedniük és át válogatni ok. Egy-egy személynek többezrei. Ezért van, hogy hol Novák elvtárs. hói Hollókői elvtárs mond futtában egy- egy mondatot, de azt is munka közben a csípős, hideg szélben. A KIMONDOTT SZAVAK, gondolatok, tervek azonban annál értékesebbek. Az ő számukra és az ország — elsősorban Tokaj-Hegyalj a — számára egyaránt. — Az idén százezerrel többet oltottunk és iskolázunk be. — Ez az első mondat, amit Hollókői, elvtárs szájából hallunk. Mert ez a leglényegesebb dolog. S ők azt teszik és azi eszélik, ami lényeges. Az elmúlt esztendőben 240.000 darab gyökeresí- tett oltványt iskoláztak be. Az idén februárban már 100.000 darabbal többet oltották, minit tavaly, méghozzá 98 százalékos eredménnyel! Tehát jövő tavasszal százezer darab gyökeres oltvánnyal többet ültethetnek ki Hegyalján a szőlőtermelő gazdák. termelőszövetkezetek, állami gazdaságok mint az idén. S ezért köszönet illeti a Hegyalja Csillaga szorgos családját. Köszönet, mert az idén is legalább kétszerannyi oltvány volt. az igény, mint az elmúlt évben, jövőre előreláthatólag már három- szorannyi lesz. Meg is kérdeztük Novák elvtársat — éppen ő ért rá néhány másodpercig —. miért nem növelik ők maguk így nagy családon belül legalább kétszeresére. az altván.ytermelést. Mert úgy hírlik a községben, hogy jelentkező lenne még. A válasz érdekes veit. A kívülálló számára első hallásra talán befeléfordul ást mutató, azonban van benne igazság. Fejleszthetnék a termelőszövetkezetet, ennek nem lenne — a munkaerő szempontjából — akadálya. (Megfelelő helyiség építése, illetve megszerzése már nehezebb.) Azonban Hoilókőiék attól tartanak, hogy inkább baj lenne különösen az első esztendőben a náluk kialakult munkafegyelemmel. Most úgy megy minden mint a karikacsapás. Az évek sora alatt összeforrott tagok már szakértői a munkának. Mert ehhez igazán szakértelem kell, hiszen egy-egy szál oltvány közel négy formtet ér. s elegendő leejteni, hozzáütni valamihez és kész a baj... A másik akadály pedig, hogy a jelenleg rendelkezésre álló épületben — egy volt Istállóban — több vesszőt már nehéz lenne elő- hajtatásra. gyökerezi elésre elhelyezni. Ezen persze sokat lehetne vitatkozni és vitatkoznak is. De az egykét éven belüli további felfej leszí és- .től Hollókői elvtánsék sem zárkóznak el. Csak legyen majd megfelelő épület és terület, no meg megbízható szakértő kéz a munkához... Üj oltvány termelő termelőszövetkezet megalakítására azonban Tály- lyán is. másutt is van lehetőség, adottság. Sok helyen még jobb is mint náluk. HÁROMSZÁZNEGYVENEZER darab oltvány és 180.000 darab gyöke- resített vadvessző... Ez lesz a Hegyalja Csillaga ez évi munkájának gyümölcse. Aki e munkát ismeri, tudja milyen szép eredmény ez. Persze az sem megvetendő összeg, ami ezért a tagság zsebéi nyomja majd az oltványok, vadvesszők átadása után. Az évi haszon eddig fejenként 25—30.000 forint volt, s előreláthatólag az idén csak több lehet mint tavaly. Emellett persze már minden család megteremtette a maga fél vagy egy holdnyi jó, szakértelemmel telepített és neveit szőlőjét ... Ezért van az, hogy a Hegy- alja Csillaga tagjai egymásután építik a házakat, teszik rendbe a portát, hogy egyetlen tagnak, családtagnak sincsenek anyagi gondjai... Igaz. megdolgoznak érte, mert sokszor más ember még akkor fordul alvásközben a másik oldalára, amikor a Hegyalja Csillaga tagjai már ott sürögnek- forognafc a vasútvonal mellett húzódó táblájukon, a tállyai hegy lábánál ... Ültetik, babusgatják Hegyalja aranyát... De az ő példájukat követni mindenki előtt szabad az út. Éis lesz, aki kövesse őket.' Barcsa Sándor Hajdúszoboszlói vállalati üdülőnk 4 szobáját (Jókai sor 1. szám) május lo-iöl, december 1-ig állami vállalatnak bérbe adnánk « Részletes felvilágosítást szóban, vagy írásban a 4. sz. Belkereskedelmi Szállítási Vállalat üzemi bizottsága ad, Miskolc, Győri kapu 21. Telefon: 35-286. A pamut fonoda fiataljai nem tétlenkednek A Miskolci Pamutfo- noda KlSZ-íialaljai megalakulásukkor a következő jelszóval indultak a mozgalmi munkába: »Virágzó KISZ életet teremtünk.« Szépen hangzik a jelszó, és meg is lehet . valósítani. Feladat bőven akad, így tartalmat lehet adni a munkának. Üzemünkben egyik legfontosabb feladat a fonoda területének parkosítása. Ez nem kimondottan KISZ feladat, de a fiatalok elhatározták, hogy kiveszik részüket ebből a munkából is. Minden. KlSZ-fiatal két órát. vállalt a munkából. Ha figyelembevesszük a fiatalok számarányát, akkor ez igen sok munkaórát jelent. Fákat ültetnek, virágágyakat készítenek és természetesen a virágágyakba virágot is ültetnek. Mint kiderült, száz rózsafa is elültetésre vár. A fák árnyékában padoka4 helyeznek el. hogy munka után pihenjenek majd. A kuli úrcsop őrt már eddig is több versenyen részt vett. Jelenleg a Ságvári emlékversenyre készülnek. Reméljük, hogy a siker itt sem maiad el. Tervbevették a fiatalok, hogy meglátogatnak több miskolci üzemet. A napokban a Lenin Kohászati Üzemeket látogatja meg egy csoport. Megtekintik a gyárat és tapasztalatcserét rendeznék az ottani fiatalokkal. Nem tétlenkednek tehát a pamutfonoda fiataljai. Az üzem szépítésén kívül termelő mimikájukkal is szeretnének hozzájárulni, hogy a nemrég megszerzett élüzem kitüntetést meg is tudják tartaná. Pataki Jenő-oooHol lehet padlóolajat kapni ? INemcsak a városon, hanem falun is tisztasági hónapot tartanak. A mi községünkben ebből az alkalomból olajozni alcartuk az iskola padlóját. Húsz kilogramm olajat rendeltünk az encsi földművesszövetkezetnél. Visszaküldték a rendelést azzal, hogy a helyi szövetkezet tartson raktáron. Itt viszont nincs. A helyi szövetkezet vezetője azt a felvilágosítást adta, hogy olajat, petróleumot az encsi járás részére az ab a,uj szántói, lerakatnál kapni. Ezzel még nekünk nem lett olajunk. Mi hát a megoldás, hová folyamodjunk? Nagy István Pusztaradvány így ünnepelték megyénk dolgozói a 14. szabad május elsejét SAJÓSZENTPETEREN is megülték május elseje ünnepét. Itt lényegében hármas ünnepség volt. A községi tanács épülete előtti téren bensőséges keretek között leplezték le a hősi halált halt szovjet harcosok emlékművét. Soltész Béla községi párttitkár ünnepi szónoklata után a község és a miskolci járás képviselői, valamint a szovjet és csehszlovák vendégek helyezték ei a hála és emlékezés koszorúit az emlékmű talapzatán. A mintegy háromezres tömeg ezután elindult a bányatelepi sportpálya felé, a május l-i ünnepségek színhelyére. A miskolci járás munkásőr. százada május 1-én itt tartotta zászlo- avató ünnepségét, melyet a Miskolc járási pártbizottság és a járás dolgozó népe adományozóit. A zászlót Barta K. Gyula elvtárs, a Miskolc járási pártbizottság elsőtitkára adta át a munkásör-század parancsnokának, majd Kukucska Janos elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának titkára, az ünnepség szónoka lepett a mikrofon elé. Beszédében méltatta május 1 jelentőségét, a nemzetközi munkásmozgalomban betöltött szerepét. A többi között ezeket mondotta:— 1890-ben még csak tízezrek tüntettek a májusi zászlók alatt, ma százmilliók ünnepelnek ezen a napon. Ma, 1958 május 1-én arról adhatunk számot,' hogy a szovjet vörös hadsereg dicsőséges győzelme óta, 1915 óta több százmillió ember lépett a szocialista fejlődés aljara. Szétesett az imperializmus gyarmatrendszere, s akár tetszik, akár nem. tudomásul kell venniök, hogy nincs az az erő, mely megállíthatná a világ szocialista fejlődését. A végét érző imperializmus magával szeretné idntani sírjába az emberiségei. Alomnabui aval fény eged a világot. Meg kell őszintén mondanunk, hogy csak hatalmas erőfeszítések árán tudjuk elhárítani az emberiség feje fölül a háború rémét, s csakis úgy lesz teljes sikere békeharcunknak. ha egységesen követeljük a hidrogénfegyverek eltiltását, a nukleáris fegyverkísérletek azonnali beszüntetéséi. Minden ember érészen történelmi felelősséget a béke ügye iránt. A mai nap legyen a tiltakozás napja, követeljük messzehangzó kiállással: Békét a világnak! — Ti pedig, kedves munkásör elvtársak, vigyázzátok népünk nyugalmát, a munkáshatalmai. Né engedjetek, hogy kicsavarják kezünkből a májusi eszmék véráztaiia vöröszaszlaját. — Éljen és erősödjék a nagy Szovjetunió! Éljen sikereink szervezője, a Magyar Szocialista Munkáspárt, élén Kádár János elvtárssal! Éljen a béke az egész világon! — fejezte be beszédét Kukucska János elvtárs nagy taps közepette. PUTNOKON mintegy háromezer ember- vonult fel a Szabadság térre, hogy hitet tegyen a proletár-nemzetköziség. a szabadság, a béke ügye mellett. Harcos tüntetés volt ez, amely nemcsak az ünnepi külsőségekben. de az emberek érzelmében és kiállásában is megmutatkozott. Fegyelmezetten állt a tömeg es figyelmesem hallgatta az ünnepi beszédet. . Meggyőzően, lelkesítőén hangzottak Füle János elvtárs, járási párr- tit kár szavai. Az emberek némán álltak, de tekintetükből sugárzott az egyetértés. Felemelték tiltakozó szavukat a háború ellen — mi vidám ifjúságot, boldog, békés családi életet akarunk. Füle elvtárs szólt a munkasőrök- höz is, akik olt álltak oszlopban, keményen szorítva a fegyvert. Ezzel kezdetét vette a zászlóavató ünnepség. Táj ti Gyű.a elvtárs, megyei munkás őr-parancsnok üdvözölte a munkásőröket, majd Füle János elvtárs adta át a pufnokii járás kommunistái nevében a vöröszászlót, melyet Ménesi József járási munkásőr-pa- rancsnok a következő szavakkal vett át: — Megfogadjuk, hogy e zászlóhoz hűek leszünk és minden erőnkkel megvédjük a proletárdiktatúrát. A putnoki járás munkásőr-zászló- alj a Juhász József elvtárs nevét vette fel, akit Miskolcon gyilkoltak meg az elleniorrada nnáro k. Juhász József elv társ özvegye--mint, zászló- anya — elsőnek kötötte fel szalagját a zászló rúdj ára. Az ünnepség az Internacionálé hangjai után a munkásőrség szakaszainak elvonulásával ért véget. OZDON közel tizenhatezer em bér vett részt a május elsejei seregszemlén. A kohászati üzemek felvonulását a martinászok nyitották meg, A kohászok a nagyolvasztómű kicsinyített mását vitték teherautóvái. Amikor a dísztribün elé ért a kohászok menete, jelképesen elkövetkezett a kohó csap olásának ideje. Mag nyitották a cs-apolónyüást és vékony erecskékben folyt az izzó nyersvas. A kohászati villamos-üzem dolgozói íöldgömibbel vonultak fel. A földgömb körül a két szputnyik hordozó-rakétája keringett magából sugarakat lövelve ki. A kohászok után felvonultak az iskolák tanulói. Az úttörők, a diákok íegyeimezettségből ez alkalommal dicséretesen vizsgáztak. Ózd harmadik kerületének menetét lovasibandérium vezette be* majd kerékpárosok, motorkerékpárosok színes áradata következett. A felvonulás végén a gyár főbejáratánál elhelyezett dísztribünről Istók László az MSZMP Özd városi bizottságának titkára szólt az ü-n- neplőknöz. Ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy az idei május elseje a legszebb, legfeledhetetlenebb Özd történetében. Az ünnepi beszédet követőéin az olvasó szabadtéri színpadán változatos vidám műsort mutattak b e az ózd| ku lit úrmunkások. HEJÖKERESZTÚ- RON a május elsejei ünnepségeket a Béke T er melőszö ve tkezet rendezte. A korareggeli órákban a Kavicstermelő Ktsz dolgozói zeneszóval vonultak végig a falun. Az ünT ARC ÁLON az úttörők, az állami gazdaságok és más kisüzem dolgozói együttesen jelentek meg az ünnepség színhelyén. A szavalatok, az énekkar szereplése után került sor Báthori Lajos tanácselnök elvtárs ünnepi beszédére. Az ünnepi beszéd után a Tokajhegyaljai Állami Gazdaság matyó népviseletű nődolgozói adtak színes műsort. A délutáni órákban vidám és érdekes labdarúgómérkőzés került sorra az öregek és fiatalok között, majd az ünneplők elárasztották a község utcáit, s a vidám hangulat, a felszabadult boldog májusi kacaj egészen a késő esti órákig tartott... — népi táncokkal kedveskedtek a megjelenteknek, majd »ameddig bírjuk« táncmulatsággal tettek pontot a jól- sikerült május elsejei ünnepségek végére. A helyi népi zenekar húzta a talpalávalót. TOKAJBAN a délelőtti ünnepélyes felvonulás után Gruibics elvtárs országgyűlési képviselő méltatta a 14. szabad május 1 jelentőségét™ majd -hosszan elbeszélgetett választóival. A délutáni órákiban Tokajban is' labdarúgómérkőzéssiel, közös mulatsággal, gulyáscs vacsorával és más tréfás, vidám szórakozással töltötte idejét az ünneplő sokaság. T. NYÉKLÁDHÁZÁN mintegy 1200 fő vett részt a 14. szabad május elsejei ünnepségen. A megjelenteket az úttörők, a KISZ-szervezét és a pedagógusok kult úrcsoportja köszöntötte és szórakoztatta, majd a sportpályán Mészáros Pálné elvtársnő tartott ünnepi megemlékezést május elseje alkalmából. * népség szónokát, a me- zőcsáti járás KISZ-tit- kárát mintegy négyszáz ember hallgatta végig. A kiadós ünnepi vacsora után a falusi KISZ-szervezet lányai — Papp Vilmos pedagógus zenekíséretével * * SÁTORALJAÚJHELYEN és a történelmi emlékekben gazdag Sárospatakon ezres tömegekben vonultak fel a dolgozók jelmondatos táblák, ízléses transzparensek, lengő zászlóerdők alatt az ünnepély színhelyére. Sárospatakon az iskolakertben tartották az ünnepélyt, amelyen Tóth Gyula városi párttitlcár megnyitója után Szűcs István elvtárs, a járási pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Felidézte az elmúlt hét évtized május elsejéinek harcos, nem egyszer véres emlékeit, majd ki-* fejtette a mai szabad májusok történelmi jelentőségét. Délután Sárospatak és a szomszédos községek kultúrcsoportjai szavalatokkal, énekszámokkal, néni játékokkal és szebbnél szebb táncszámokkal szórakoztatták a nagyszámú közönséget, s tették számukra kedvessé, sokáig emlékezetessé a tizennegyedik szabad május eisejez. Ke (fi) alja (djlLlaqxL «r ír V ^ ar'irvir' *'-*' -*' w* Szorgos emberek között J
