Észak-Magyarország, 1958. május (14. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-24 / 121. szám

Szombat, 1658, május 24. ESZAKMAGITARORSZAG 5 A Ságvári seregszemle előtt Mimt korábbam bírt adtunk róla, a KISZ városi bizottsága mellett működő kulturális bizottság június 1-én rendezi meg a már hagyomá­nyossá vált Ságvári Endre kulturá­lis seregszemle Miskolc városi be­mutatóját. A bemutató iránt igen nagy az ér­deklődés a fiatal kuli úrrnumk ások körében. Az üzemek kultűrcsoportjai nagy lelkesedéssel készülnek, hogy a seregszemlén a nagyközönség, a zsűri és a versenytársak előtt számot adjanak művészi felkészültségükről. A kulturális bizottság nagyjában már összeállította a seregszemle pro­gramját, lassan kezdenek kibonta­kozni a nagyarányú bemutató kör­vonalai. Látni fogjuk a bemutatón a MÁV miskolci fűtőházfőnökségének cso­portját, amely énekkari, zenekari és tánckari számokkal, valamint szólóénekszámokkal mutatkozik be. A Miskolci Közlekedési Vállalat ön­tevékeny kultúcmunkásai egyfelvo- násossal, szavalattal, tánccal, mono­lóggal készülnek. Az LKM Martin- acélmű Oprendek Sándor KISZ- alapszervezeténeik kultúrmunkásai egyfelvonásoscikkal, szavalattal, énekszóiéval készülnek. A pamutfo- nódaialk a baráti népek táncait mu­tatják be. A Vizügyá Igazgatóság táncokkal, dalokkal. szavalattal, színpadi jelenettel szerepel. A Földes gimnázium diákjai ének- és zene­kari számokkal, valamint szavala­tokkal mutatkoznak be. A Postás Szakszervezet ifjú kultúrmunkásai énekszámokkal, zeneszámokkal, sza­valattal és énekszótokkal adnák íze­lítőt fellkészüMségükjből. Az SZMT- KISZ Művészeti Együttes a »-Halálra táncoltatott lány« című balladái tánckompozíciót mutatja be. Nagy érdeklődés előzi meg a Lenin Kohá­szati Művek Bartók Béla Művelődési Háza művészegyüttesének bemutat­kozását, amely a nagymúltú és a si­kerekben gazdag művészegyüttes sokoldalú tevékenységéről ad majd számot énekkari, tánckari, népi ze­nekari, színjátszói és egyéb művé­szeti ágazatokba tartozó — minden bizonnyal igen értékes — produk­ciókkal. A seregszemle iránt mutatkozó nagyarányú érdeklődés komoly fel­adat elé állítja a szervezőket, hogy minden csoport megfelelő időben juthasson a közönség elé, hogy biz­tosíthassák a fellépők számára mindazokat a szcenikai és egyéb kö­rülményeket, amelyek között tudá­suk javát íiyújthatjáik. Az egyes versenyek, illetve az egyes csoportok fellépésének pontos idejéről és helyéről a szervező bi­zottság külön fogja a közönséget tá­jékoztatni. Nagy érdeklődéssel várjuk önte­vékeny kultúrm unkásain'k bemutat­kozását és hisszük, hogy a Ságvári Endre kulturális seregszemle mis­kolci bemutatója méltó lesz névadó­jához és a’ szocialista kultúra ma­gasrendűségének fényes bizonyítékát adja. fbm) Lámpák -- gyermekkocsik « bútorok EL SEM HINNÉ AZ EMBER, hogy a kormányrendelet milyen változáso­kat tud okozni egy vállalat életében. Különösen akkor, ha látszatra semmi közösséget nem fedezünk fel a ren­delet és a vállalat munkájában. Pedig — például — a születéssza­bályozó kormányrendelet közvetlen kapcsolatban van a Miskolci Vas­ipari Gyermekkocsigyártó Vállalat termelésének csökkenésével, illetve profiljának megváltoztatásával. A rendelet után hogy-hogy nem, egyre kevesebb lett a belföldi igény a gyermekkocsikra és így más, telje­sen új területeken kezdték el szár­nyaikat bontogatni. A könnyű és közép vasszerkezeti részekben virágházakaí, melegháza­kat, tetőszerkezeteket, csarnokokat, darutartókat, vaskerítéseket gyárta­nak, az egyedi vasszerkezetben pedig rátértek a tömegcikkek sorozatos termelésére, rollereket, lámpákat, kisbútorokat állítanak elő. A Miskolci Vasipari Gyermek­kocsigyártó Vállalat 1955-ben alakult meg. Tehát igen fiatal. Alig lehet megtalálni a selyemréti bérházak háta mögött, annál is inkább, mert udvara inkább egy MÉH vasgyüjtő- telep udvarához hasonlít. Az alaku­lás évében — amint a kimutatások­ból kiderül — a vállalat forintterve mintegy 5 millió volt, ami a fennálló nehéz körülmények között is, ebben az évben már 11 millióra emelkedett. A dolgozók, a műszaki vezetők mun­kaszeretete, ötletessége sokkal töb­bet is tudna produkálni, ha meg lenne erre a lehetőség. Sajnos, két év óla állandó probléma — a fenn­Iskolai kórushangverseny A Miskolci Zenei Napok keretében május 25-én, vasárnap délután 4. órai kezdettel, a Bartók Béla Zeneművé­szeti Szakiskola nagytermében kerül sor a legjobb általános és középisko­lai kórusok hangversenyére. A hang­versenyen az alábbi 11 kórus vesz részt: A zenei tagozatú általános is­kola Galambos Béláné vezetésével, a III. sz. Dayka Gábor-utcai iskola Papp Magdolna vezetésével, a VI. sz. Palóczy-utcai általános leány­iskola Engi István vezetésével, aVII.sz. Palóczy-utcai általános fiú­iskola Gecsei János vezetésével, a XIII. sz. MÁV-telepi általános iskola dr. Liptai Istvánná vezetésével, a XXI. sz. diósgyőri általános fiúiskola Vidimszki László vezetésével, a XXIII. sz. Táncsics-téri általános is­kola Getlei Gézáné vezetésével, a XXX. sz. Ságvári-úti általános iskola Várhelyi Lajos vezetésével, a XXXII. sz. Miklós-úti általános is­kola Lukács László vezetésével, a tapolcai általános iskola Kőhalmi Zoltán vezetésével és a Közgazdasági Technikum kereskedelmi. tagozata Engi István vezetésével. A kórushangverseny iránt város­szerte nagy a — méltán indokolt — érdeklődés. M K agyar ixonyv Ezt a szűkszavú címet viseli hom­lokzatán a Széchenyi-utca 2 alatti, most átalakított könyvesbolt. A hosszantartó átalakítási munkák után úgy érzi, mintha új boltba lépne a vásárló. A polcok zsúfoltak. A leg­újabb szépirodalmi könyvektől a kü­lönféle Szakkönyvekig, a szótárakig és idegennyelvű könyvekig minden megtalálható. A bolt egyik falát a hatalmas hanglemez-tár foglalja■ el. Megtalálható a polcokon minden, ami kultúrember szemének ingere. — Érdemes bemenni egy kis böngé­szésre .. i Több mint ezer tonna anyagmegtakarítás Diósgyőrött A Lenin Kohászati Művek acélművé­ben — a tavalyi jó tapasztalatok alap­ján — az idén tovább növelik egyes acélfajtáknál az úgynevezett palack­alakú öntecsek gyártását. Ennek lé­nyege és előnye, hogy a folyékony acélt olyan kokillába öntik, aminek teteje — a régebben használtnál lé­nyegesen vékonyabb palackalakú, így az öntecs tetején képződő levá­gásra kerülő selejtes véghulladék lé­nyegesen 'kisebb. Az idén az eddiginél, erre a célra több kokillát állítanak be. így a pa­lackalakú öntecsek gyártásának fo­kozásával az évben több mint ezer tonna anyagot takarítanak meg. En­nek pénzbeli értéke másfélmillió fo­rint. Júniusban kezdik az első csehszlovák-magyar koprodukciós film forgatását Bán Frigyes rendező nyilatkozata Bán Frigyes Kossuth-díjas ren­dező, aki két hétig Csehszlovákiában tartózkodott az első csehszlovák— magyar koprodukciós film forgatásá­nak • előkészítésére, nyilatkozott az MTI munkatársának. — A Szent Péter esernyője című első csehszlovák—magyar közös film forgatásának előkészületei legna­gyobbrészt befejeződtek. Megtörtén­tek a próbafelvételek, kiválasztottuk a szereplőgárdát és megállapodtunk még a részletkérdésekben is..A Mik- száth-elbeszélésiből készülő filmet a pozsonyi filmstúdió munkatársaival közösen forgatjuk. A külső felvétele­ket — a megállapodás értelmében — Pozsonyban, valamint Selmecbányán és környékén, a műtermi jeleneteket pedig a Hunnia Filmstúdióban ké­szítjük. — A Szent Péter esernyője című film operatőrje illés György, díszlet- tervezője" Anton Krajcsovics, a kísé­rőzenét pedig Simon Jurovszki kom­ponálja. A korhű jelmezeket és a maszkokat Karol L. Zachar Állami­díjas művész tervezte. A film szerep­lői csehszlovákok és magyarok; arra- törekedtünk, hogy azokat a szerep­lőket, akik csak a külső jelenetek forgatásánál működnek közre, cseh­szlovák művészek közül válasszuk ki. — A Szent Péter esernyője című filmben Bényi János plébánost Pécsi Sándor, Veronikát a húgát Krencsey Mariann, az örökhagyó Gregoricsot Rajz János, Sztolarik közjegyzőt, a gyámot pedig Egri István alakítja. Viibra Gyurit Karel Machata, a Po­zsonyi Nemzeti Színház tagja szemé­lyesíti meg, akiit a magyar közönség a pozsonyi színház budapesti ven­dégjátékakor a Windsori víg nők című Shakespeare darabban látha­tott. A film kisebb szerepeit is olyan művészek alakítják, mint Fónay Márta, Psota Irén, Orsolya Erzsi és a csehszlovákok közül Samuel Ad amcsik érdemes művész, Jan Klimo és Olga Adaímcsiikova. — A Szent Péter esernyője jelene­teit mindkét nyelvre szinkronizálják. A film forgatását június közepén kezdjük Csehszlovákiában, majd* augusztusban a mű tenni felvételekre kerül sor — mondotta befejezésül Bán Frigyes rendező. Értesítés A Miskolci Ingatlankezelő Vállalat értesíti bérlőit, hogy 1958. évi május 20-i hatállyal, hétfő, szerda, pénteki napokon úgy a központban, mint a házkezelőségeken egész nap félfoga­dási napokat tart. A központban hétfői napon a mű­szaki osztályvezető, szerdai napon a vállalat igazgatója, pénteki napon a házkezelőségi előadó tartja a fogadó­napokat. A vállalat értesíti bérlőit, hogy jú­nius 1-től a félfogadási napokat reg­gel 7 órától, délután fél 4 óráig tart­ja úgy a vállalat központjában, mint a házkezelőségeken. Kérjük a bérlő­ket, hogy panaszaikkal a fent jelzett napokon és időben keressék meg a vállalatot. Vásárhelyi Imre igazgató diíó profilváltozás mellett a hely* hiány. I Mindamellett ez a kis vállalat, amely alig foglalkoztat 160 dolgozót, nagyon sok hasznos dolgot készít a népgazdaságnak. Azt már elmond* tűk, hogy a gyermekkocsigyártás te* rén a belföldi igények csökkentek* Viszont folynak a tárgyalások Albá­niával, Bulgáriával, Lengyelország­gal és Nyugat-Németországgal, a Kül­kereskedelmi Minisztériumon ke­resztül, és valószínű év végén expor­tálnak ezekbe az országokba. Már ebben az évben három újtípusú gyer­mekkocsit gyártanak, sport- cs mélykocsikat egyaránt. Az ötletben gazdag műszakiak a városi tanács ipari osztályával össze­fogva több uj cikket terveztek, ame­lyek a lakosság igényeit elégítik majd ki. A túlzsúfolt, parányi mű­helyszobákban készülnek az asztali lámpák és a csillárok, krómozott és öntöttvas kivitelben. A csillárok szál­lodákba, penziókba kerülnek majái főleg a Balaton környékén. Nagy­szerű újításuk a Fortuna szobakazán, amelynek mintapéldánya a Borsod- megyei Magasépítő Vállalat iroda- helyiségében már két éve üzemel. A szobakazán két-háromszobás lakás fűtésére alkalmas. ZOLNAI ELVTÁRS, a fiatal váU lalat igen fiatal igazgatója elmondja, hogy a lámpák, csillárok, szoba­kazánok mellett megfelelő körűimé-> nyék között már el tudnák kezdeni a kislakásbútorok, másképpen presz- szóbútorok gyártását. Ez az ötlet, azért merült fel, mert a fémbútor­gyár a népszerű csőbútorokhoz nem ad megfelelő stílusú asztalokat és könnyebb székeket. Az elgondolás helyességét bizonyítja, hogy — bár az új cikk még csupán árjóváhagyás alatt van —, máris nagy az érdeklő­dés iránta. Mindent egybevetve, a Miskolci Vasszerkezet} és Gyermekkocsi- gyártó Vállalat a komoly akadályok ellenére is egyre közelebb jut a kö-í zépüzemi szinthez. Amennyiben az illetékes szervek megadják a segít­séget és megfelelő, tágas helyiséget, több erkölcsi segítséget biztosítanak számukra, gyártmányaikkal külföl­dön is megbecsülést szereznek a mcu- gyár iparnak. U. N. R. Délelőtt a moziban M ináén nagyobb dobverés, rek­lámozás nélkül is tudja csak­nem az egész város, hogy a miskolci Kossuth-mozi helyiségeiben minden hétköznap‘délelőtt működik a Híradó mozi. És nemcsak tudja a közönség, de számon is tartja műsorát és rend­szeresen beül másfél órára, hogy azt meg is tekintse. Még nem egészen két éve nyílt meg a Híradó. Az elmúlt két eszten­dő alatt mintegy kétszázezer ember fordult meg a moziban és már ön­magában ez a szám is igazolja, hogy helyes volt a Híradó, illetve a dél­előtti mozielőadások megteremtése. Mi képezi a Híradó mozi műsorát? Elsősorban a filmhíradó. Az elsősor­ban ez esetben úgy értendő, hogy a műsor elején a legfrisebb magyar­os világhíradókat vetítik, majd a mű­soridő hátralévő részében tudomá­nyos ismeretterjesztő kisfilmeket. A Horthy-fasizmus hadseregének utol­só napjait elevenítették fel a »Há­rom kívánság« c. egyfelvonásos je­lenetben. Makó István játéka a tisz­tiszolga szerepében hűen tükrözte a háborúban sínylődő, idegen érdeke­kért vérüket ontó magyar katonák békevágyát, A csoporttal együtt »je­lest« érdemel Péter András is, a csoport vezetője, alki ömfeláldozóam foglalkozik az ifjúság nevelésével. * A főnyi, színjátszók a »Danikó Pista« c. színdarabból adtaik részle­teket. Különösen a címszerepet ját­szó , szereplő nyújtott jó teljesít­ményt. Az egész előadás azonban még sok rendeznivalót kíván. ’Kórusok a gönci bemutatón nem léptek színpadra, mivel azok a »Her- nádvölgyi dalosinap« keretében Aba- újszántón mérték össze tudásukat a megye legjobb énekkaraival, alhol nem hoztak szégyent a járásinak és községüknek. Az abaújszáírutói és a mogyoróskai felnőtt vegyesikarok átlagon felüld teljesítményt nyújtottak a Népmű­vészeti Intézet szakemberei szerint is. Jól megállták a helyüket az aba- újkéri, a gönci és az abaújszántói gyermekkórusok is. A bemutatót megtekintették a járásban levő cseh­szlovák nőküldöttség tagjai is. El­ismeréssel adóztak a magyar ifjú­ság színpompás seregszemléjének. A SEREGSZEMLE a »népek ba- í'átsága« jegyében zajlott le, hirdet­ve az ifjúság életerejét, a béke meg­védéséért folytatott áldozatikész harcát. Szádeezky István közönség — mint azt a mozi látoga­tottsága igazolja — megszerette a kisfilmeket, megkedvelte a tudomá­nyos ismeretterjesztésnek ezt a nép-> szerű formáját. A délelőtti órákban való filmvetí­tést számos tényező indokolja. A vál­tott műszakban dolgozók a délutáni, vagy esti órákban történő filmelö- adásokra nem mindig juthatnak el. Részükre a délelőtt a szabadidő, amit kultúrálódásra fordíthatnak. De eze­ken a dolgozókon kívül nagy szám­ban keresik fel a Híradó mozit dél­előttönként nyugdíjasok, háziasszo­nyok, délutáni időben tanító peda­gógusok és diákok. Számos esetben előfordul, hogy egyes kisfilmek meg­tekintésére — mivel az az éppen ta­nult tananyag illusztrációjaként szol­gál — csoportosan hozzák el a peda­gógusok növendékeiket. A Híradó műsorában bemutatott kisfilmek széles skálán mozognak. Megtalálják az érdeklődésüket kielé- *gítő kisfilmeket a természetrajongók, ia műszaki dolgozók, a különböző mű- Ivészeti ágak művelői és szórakozá­sukat is megtalálják mindazok, akik fezeket a kedves kisfilmeket szeretik fés kedvelik. Egyébként itt jegyezzük f meg, hogy a Híradó műsorában be­lmutatott kisfilmek a magyar film- fgyártás és filmkereskedelem legfris­sebb termékei és a Híradó révén a ♦ miskolci közönség azokat a fővárost fmozik közönségével egyidőben, vagy $korábban is láthatja. f Hasznos kezdeményezés volt a fMoziüzemi Vállalat részéről az is, fhogy a Híradó délelőttönként cgy- |egy egész műsort betöltő filmet is ♦ bemutat. Az a közönség, amely kü- ♦lönböző okok miatt este nem juthat fel a moziba, már a bemutató nap­iján délelőtt megtekintheti a legfris- |sebb filmalkotásokat, s így nem egy |esetben előbb láthatja azt, mint a ♦főváros közönsége. f Különösen megmutatkozott a Hír­fádé hasznos volta a »Fekete érdétől fa Fekete tengerig« című, nyolc du- fnai ország koprodukciójában készült ffilm esetében, amelyet szervezett fór­umában is többezren tekintettek meg, ^— elsősorban diákok, f A fenti néhány sor csak nagyon flaza vonalú vázlatot nyújthat a Hír­fádé mozi jelentőségéről és munkájú- fról. Talán szükségtelen is lenne f munkájának ismertetésénél a részle- ftekbe erősebben belebocsátkozni. A fHíradó mozi létrehozása és üzemel­tetése hasznos és helyes volt, amit fminden újságbeli regisztrálásnál fé­nyesebben bizonyít a nem egész kfó lesztendő alatti kétszázezer látogr& |és a naponta a jegypénztárnál kér XgVÓzó hosszú sor. t (benedekJ TAVASZI KULTURÁLIS SEREGSZEMLE GÖNCÖN jellemző. A telkibányai lányok »Do­bogósa« szintén elismerést érdemel. A KISZ-csoportok mellett részt vettek a bemutatón- az úttörők leg­jobbjai is. A közönség és a bírálóbi­zottság tetszését a zsujtai gyerekek »Borsodi gyermekjátékba nyerte meg. A gyerekek lelkivilágához közelálló, könnyű gyermekjátékot vittek színpadra, szemben más cso­portokkal, ahol felnőtteknek is ne­héz táncokat tanítottak be a gyere­kekkel. Sok tapsot kapott az abauj- számtói úttörők »Sapka tánc«-a, a gönciek »Szalagtámc«-a is. A színjátszásban/ három csoport vetélkedését élvezhette a közönség. A boldogkőváraljai, a hidasnémeti és a fényi színjátszók csillogitatták tehetségüket ebben a műfajban. A váraljaáak tehetséges és jó já­téka aratta a legnagyobb sikert. Ko- dolányi: »Földindulás«-ából adtak elő részleteket, így sikerült nékik tolmácsolni a darab tartalmát és eszmei mondanivalóját. A közönség nagy része könnyes szemmel nézte a drámai eseményeket. Különösen jól alakított Vaszilkó Ferenc a fiatal férj, János szerepében, de általában az egész kollektíva a legjobbat nyúj­totta. Elismerés a rendezésért Ne­mesi Lajosné tanítónőnék és a cso­port minden tagjának. A HIDASNÉMETIEK témavá­lasztása szintén helyes volt. A A NÉPI TÁNCCSOPORTOK kö­zül a hidasnémetiek »Széktánc«a aratott nagy síikért. A 16 tagú ve­gyes tánc csoport minden elismerést megérdemel. A lányok csinosaik és feltűnően szépek voltak valameny- nyien. Bátran, magabiztosan, ügye­sen mozogtak. A fiúk sem marad­tak el mögöttük, hacsak a csinosság és a szépség tekintetében nem. Meglepetése volt a járasd bemuta­tónak a zsujtaiak »Nyírségi csár­dásba. A kis négyszáz lelkes falu lelkes fiataljai töltettek az abauj- szántói és a gönci táncosakon is. Az akarat, a tánc szeretete és igazi át­élése tükröződött arcukon. A tánccsoport alig féléve alakult, de máris szép eredményt ért el já­rási viszonylatban is. Elismerés érte a zsujtai fiatalokat és vezetőjüket, Benke Etelka tanítónőt, aki igazi népművelő módjára foglalkozik a fiatalokkal. Az abaújszántói művelődési ház népi tánccsoportja a »Kistápéi pá­rossal« aratott nagy sikert. Az ifjú­ság életereje tükröződött táncukban. A »Háromugrós«-saJ vettek részt a vizsolyiaik és £ tornyosnémeti népi- táncosok. Minőikét tánccsoport iz­gatottan lépett színpadra, kié lesz a jobb, kié lesz a szebb? Az eredmény azt mutatta, hogy a Vizsoly iák va­lamivel gyakorlottabbak voltak. A tomyosiak táncából több motívum is hiáns’aiott, amely a háromugrósra NEM MINDENNAPI eseménynek volt színhelye az elmúlt vasárnap a gönci művelődési otthon. Az abauj- számtói járás fiataljai rendezték meg itt a már hagyományossá vált tava­szi kulturális seregszemléjüket. Az előzőleg megrendezett körzeti bemutatók legjobbjai találkoztak Göncön, hogy összemérjék erejüket a népművészet különböző ágazatai­ban a járási bemutatón. Vidám fia­talok dalaitól, táncaitól volt hangos a művelődési otthon színpada. Nép­mű veszet ünik egy-egy gyöngyszeme csillant meg műsorszámaikban. A nézőtér a színpad hangulatában úszott, amikor a kipirult arcú csi­nos fiatal lányok és fiúk lelkes já­tékát átvették. Nagy sikert aratott a hemádcécei fiatalok „Galgahévizi lakodalmas” c. népijátéka.' A magyar falvak lako­dalmas hangulatát elevenítette mega nézők előtt. Nem hiányzott a színpadról a la­kodalmi kalács, a bor, de még a ka­kas sem. Ot.t volt egész taréjával a vőfélyek kezében, a tálban. A násznép színes forgataga bené­pesítette az egész színpadot. A vő­félyek rigmusai, a nyoszolyólányok táncai, a násznagyok és nvoszolyó- asszonyok vidám kurjongatása igazi lakodalmas képet és hangulatot te­remtett a nézők között is. Méltán érdemelték ki a céeeiek a bírálóbizottság elismerését és a »ki­váló« eredményt. Kocsis Endréné, az együttes vezetője szintén dicséretet érdemel munkájáért, annál is in­kább, mivel az elmúlt évben is ők nyerték meg a járási verseny bemu­tatóját a „Túrái fonó” népi játékkal.-r

Next

/
Thumbnails
Contents