Észak-Magyarország, 1958. április (14. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-02 / 78. szám
A BÉKE LEGYŐZHETETLEN HADSEREGE -AA NEMZETKÖZI MUNKÁSOSZTÁLY helyzetéit a világ politikai ét, gazdasági arculatának gyökeres megváltozását jelentő Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után, a felszabadult szovjet nép előtt megnyílt az út a szocializmus felé. A nemzetközi imperializm,us mindent elkövetett, hogy akadályozza a szovjet nép békés építőmunkáját. A belső ellenség, a volt uralkodó osztályok maradványai is szövetségre léptek a munkáshatalom ellen. Az 1918-as német támadás után az angol, francia, amerikai és japán hadsereggel az élen úgyszólván az egész nemzetközi imperializmus megrohanta a fiatal szovjet államot. Szinte órák alatt születtek az új volt, tőle várták felszabadításukat. Hihetetlenül nehéz napok voltak ezek a szovjet nép számára, mégis a szovjet ember nemcsak saját magára gondolt, hanem az európai szabadságszerető népekre is, és híven teljesítette felszabadító küldetését. 1944 júliusában már lengyel földre léptek a szovjet csapatok. A szabadságszerető lengyel nép könnyes szemmel, hálatelt szívvel várta a hős felszabadítókat. Aztán megkezdődött a szovjet hadsereg sorozatos győzelme, Európa valamennyi államából kiűzte a megszálló németeket. Csehszlovákia után 1944-ben felszabadult Románia, Bulgária, felszabadították a balkáni területet. A szovjet hadsereg sikeres előrenyomulása a Balkánon nagy befolyással volt Albánia és Görögország demokratikus erőinek harcára. Szabadságot kaptak azok a népek, melyek évszázadokon át elnyomásban, rabságban sínylődtek. 1944 elején a szovjet hadsereg megkezdte Magyarország felszabadítását. Nehéz harcokat vívott a Tiszánál. Dunánál, a Balaton mellett és különösen Budapest felszabadítására. Másodszor: nem ismerték a szovjet ország tömegeinek hősiességét, a hátország politikai és gazdasági szilárdságát, a szovjet hadsereg szellemét, a szovjet hadosztályok mennyiségét és minőségét, a hadsereg vezetőinek szervező képességéi. Nem tudták és ma sem értik, hogy ebben rejlik a szocialista tábor katonai, történelmi fölénye az imperializmus és hadseregével szemben. Ennek köszönheti ,a szovjet nép világraszóló győzelmeit, hősi hadseregét; az élenjáró szovjet tudományt, mely a marxi—lenini forradalmi elméleten, a társadalmi fejlődés törvényeinek ismeretén, a proletámemzetköziség elvén alapszik. A szovjet ipar, mezőgazdaság, tudomány és technika biztosította a szovjet hadsereg minőségi fölényét. Ennek köszönhető, hogy a Nagy Honvédő Háború utolsó három éve folyamán a szovjet hátország évente 120 ezer löveget. közel 40 ezer repülőgépet, több mint 30 ezer harckocsit és több új harci eszközt adott a hadseregnek. Nem utolsósorban a második világháború tapasztalatai azt is mutat4, A Nagy Honvédő Háború idején a hátország dolgozói — köztük a nők is — kiváló hadianyagot gyártottak a haza védelmére. T A Katyusák működés közben. intették a kapitalista nagyhatalmakat a német fasiszták háborús készülődései láttán. Hitlert azonban nem lehetett eltántorítani világuralmi törekvéseitől, 1941 június 22-én a német fasiszta rablók megindították orvtámadásukat a Szovjetunió ellen. A háború kezdetén Hitlernek — akinek akkor az egész Európa hadiipara rendelkezésére állt — több tankja és repülőgépe volt, mint a szovjet hadseregnek. Modern, jól felszerelt hadigépezettel kezdték meg a támadást, s azt a célt tűzték maguk elé, hogy pár hónap alatt egy villámháborúban leterítik a világ egyik leghatalmasabb államát. Az impeamikor 1943 nyarán a hitleristák új, nagyszabású támadást kezdtek, a szovjet páncélosok a sztálingrádi csatában szerzett tapasztalatok segítsége révén, a kurszki kanyarban szétmorzsolták a fasiszta hadosztályokat, támadásba mentek át, áttörtek a Dnyeperen és sorsdöntő csapásokat mértek az egyensúlyát elveszített német hadseregre. 1943 novemberében már felszabadult Ukrajna fővárosa, Kiev. Ez az év meglepetésszerű változásokat hozott a Nagy Honvédő Háborúban. A megszállt területek nagy része visszakerült a szovjet nép kezébe. A szovjet hadsereg mindent elsöprő előretörésével a téli hónapokban is folytatta a német csapatok megsemmisítését. Fellángoltak a partizánharcok, tönkrezúzva a németek utánpótlását, lllandó rettegésben tartva a németek tartalékait. 1944 őszén a fasiszták kétségbeesetten védekeztek, s amikor Ukraj- ia egész területéről kiűzték őket, ,rugalmas elszakadás”-ról beszéltek. Erőlködésük azonbaií hiábavaló volt, [944 őszén a német hadsereg vala- nennyi egysége kénytelen volt a \zovjet határokon túlra visszavonul- ti. AZ EURÓPAI NÉPEK ekkor még asiszta elnyomás alatt éltek, minien reményük a szovjet hadsereg sáért. A magyar nép szabad lett, teljesült évezredek álma, melyért oly sokat küzdött: függetlenséget, szabad életet kapott a testvéri szovjet néptől. 1945 április 4-én felszabadult hazánk egész területe és 1945 május 2-án már a fasizmus fellegvára, Berlin fölött lengett a proletámemzetköziség vörös zászlaja. MIBEN REJLIK A SZOVJET EMBER ERKÖLCSI EREJE, miért tudott győzni a Nagy Honvédő Háborúban? A fasiszta hadvezetők éveken át azt hangoztatták, hogy a modern háborúk sorsát •a technika, a gépek végzik el. Douhet olasz tábornok például azt mondotta: Nincs a világon semmi, ami a bombázó légierők tüzének ellenállhatna, ez bármely országot térdre kényszeríthet... A tankháború ideológusai váltig hangoztatták, hogy az embernek semmi szerepe nem lesz egy modem háborúban, mindent a tankok végeznek. ök is és többi társaik is keservesen csalódtak, mert a technika jelentősége a háborúk menete folyamán nem kisebbítette az ember szerepét, mert az ember és a technika egységben léteznek és működnek. De ennek az egységnek vezető eleme mégis az ember. A második viják, hogy mérhetetlenül jelentős az erkölcsi, politikai tényezők szerepe. Egy nagy, korszerű háborúban a hadművészet képtelen a kedvező politikai, erkölcsi szellemet bármilyen modem gépekkel is helyettesíteni. A fasiszta stratégák ezt is képtelenek voltak megérteni. A Nagy Honvédő Háború megmutatta az egész világnak: a szovjet állam politikai, erkölcsi ereje és tartalékai kimeríthetetlenek, az igazságos felszabadító háború pedig csak erősíti, ezt, szemben a rablóháború céljai- val, melyet nem segítenek az állandóan ható politikai, gazdasági és erkölcsi tényezők. Ezek azok a tényezők, melyek sikerre vitték a szovjet hadsereg harcát, melyeket a hitleri fasiszta hadvezetők nem ismertek, vagy lebecsültek. A NAGY HONVÉDŐ HÁBORÚ győzelmes befejezése óta rohamléptekkel fejlődött és fejlődik a szovjet tudomány és haditudomány. Ez szükséges is, hiszen mindaddig, amíg a háborúra spekuláló imperialisták fegyverkeznek, a Szovjetunió sem nézheti karbatett kezekkel a hábory,s készülődést. A szovjet államvezeiés külpolitikájával mindent megtesz, hogy megőrizze a világ békéjét, ugyanakkor fejleszteni is kell hadseregét, mert az imperialisták most sem mondtak le világuralmi törekvéseikről. Pedig a szovjet haditudomány fejlődése figyelmeztető azok számára, akik még nem tanultak a üj rakétafegyverek egy katonai díszszemlén. lágháborúban, a Nagy Honvédő Háború idején pedig a szovjet nép olyan igazságos és felszabadító háborút folytatott, mely a tömegek hősiességét hívta életre. Persze az imperialisták tudták, hogy a háború idején nem számíthatnak a nép támogatátek. Ebben a roppant küzdelemben a belső ellenség ellen is szüntelen harcot kellett vívniak. A párt az egész népet önfeláldozó, hősi muri- kára hívta. Életrekelt a munkás, a paraszt, a tudós alkotóvágya és az ötéves terveket siker koronázta. A második ötéves tervben az elmaradott agrár országból ipari ország lett. Ezekben az évékben Németországban már a hitlerista erők ragadták kezükbe a hatalmat, egyre nőtt a Szovjetunió megtámadásának veszélye. Még nagyobb léptekkel kellett fejleszteni a vörös hadsereget. Az imperialisták szakadatlanul folytat« rialisták — a kezdeti sikerek láttán — biztosra vették, hogy Hitlernek sikerül levernie a szovjet államot. A szovjet nép azonban megmutatta, hogy ebben a hallatlanul veszélyes helyzetben is képes megállni a helyét. A traktorgyárak harckocsikat az óragyárak gyujtóberendezéseket a gépgyárak lövedékeket kezdtek gyártani, az ipar jelentős részét átállították hadigazdálkodásra. 1941 őszén már közel 1400 nagyüzemet, gépek tízezreit és az emberek millióit költöztették a keleti országrészbe. A hadiüzemekben megindult a harc a percekért és a másodpercekért. Egyre több lőszert, fegyvert küldtek a frontnak. Hitler pedig csodálkozott és eszeveszetten to- porzékolt, mert látnia kellett, hogy Lökhajtásos bombázó repülőgépek egy repülőtéren. történelem példáiból, a verhetetlennek kikiáltott német hadsereg vereségéből. Ismeretes, hogy a Szovjetunió páratlan sikereket ért el a ballisztikus rakéta fejlesztésében, a mesterséges holdak készítésében, az atomenergia békés célokra való felhasználásában. A szovjet tudomány rohamos fejlődésével maga mögé parancsolta az ugyancsak fejlett parral rendelkező nyugati államait. Ezt ma már az egész világ lá,t- 'a és maguk az imperialista politikusok, hadászati szakemberek is el- - merik. A 40 ÉVES SZOVJET TUDOMÁNY a béke szolgálatában áll, s egy, az imperialisták áltál kirobbantott újabb háború esetén olyan fegyverekkel látja el a hadsereget, me- 'yek újabb meglepetésben részesítenék a béke, a haladás, az emberiség megrögzött eüensegen. SZEGEDI LÁSZLÓ munkás zász lóa íjak, új ezredek, az egész szovjet nép „győzelem, vagy halál” jelszóval harcba indult a túlerő ellen. A rosszul és hiányosan fel- fegyverzett fiatal vörös hadsereg mégis csodákat művelt. Az évekig tartó harcokban tönkrezúzta a 14 imperialista állami hadseregét és a fehérgárdistákat. Az intervenciósok elleni harc győzelmes megvívása után új és bonyolult harcot kellett megvívnia a szovjet népnek a gazdasági téren lévő elmaradottság ellen. A szovjet emberek a párt vezetésével hozzálátlak, hogy a cári rendszer romjain új, szabad világot építsenek. A külső és a belső ellenség tovább szövetkezett, az imperialisták blokádolt vontak a szovjet állam köré. Az új állam megdöntésének tervéről nem mondtak le, hiszen világosan látták: a föld egyhatodán elveszítették pozíciójukat. A történelemben nincs példa arra a gigászi erőfeszítésre, amelyet a szovjet nép tett abban az időben. Üj ipart, új mezőgazdaságot kellett teremteni az elmaradott, cári Oroszország helyén. Az ország katonai védelmének biztosítására új iparágakat létesítettek. Űj szerszámgépgyárakat, vegyi ipart, gépgyárakat, kohókat, automobil üzemeket építettek olyan rövid idő alatt, melyre a technikailag akkor már fejlett imperialista államok sem voltak képesek. Megszervezték az új szárazföldi, légi és tengeri haderőt. A SZOCIALISTA IPAROSÍTÁS politikájának eredményei az imperialistákat is bámulatba ejtették, hiszen a gazdasági blokád ellenére hatalmas repülőgép, harckocsi, lőszer- és gépfegyver gyárakat építetPokrovszkij szovjet kutató elkészítette a jövő atomrepülőgépének tervét. Képünkön a jövő repülőgépe látható. az általa elképzelt villámhábori csődöt mondott. A vörös hadsereg olyan csapásakat mért a német egységekre, melyek teljesen megzavarták a fasiszta tábornokok elgondolásait. A német hadvezetők nem tudták és képtelenek voltak megérteni, hogy miben rejlik a szovjet ember, a vörös hadsereg ereje. IGAZ, A KÉTÉVES EURÓPAI HABORÜ tapasztalataival rendelkező német hadsereg a számbeli fölényben lévő repülőgépekkel és páncélosokkal tíz nap alatt elfoglalta Ukrajna egy részét és gyorsan nyomult előre, de nem számított olyan hatalmas vereségre, melyet a vörös hadsereg mért rá a visszavonuló védelmi harcokban. Hitlerék már az első hónapokban felismerték, hogy nagy fába vágták a fejszét és elkeseredésükben százezrével gyilkolták le a szovjet polgári lakosságot. Hitler és vezérkara lebecsülte az ember szerepét a korszerű háborúban és nem teremtették meg a modem háború követelményeinek megfelelően a gyalogságot és a tüzérsé get. Akkor döbbentek erre, amikor 1941 őszén napok alatt 1500 tankot vesztettek, amikor a félelmetes szovjet tüzérség megmutatta igazi erejét. Sztálingrádnál megfordult a háború sorsa, 300.000 német katonát zártak körül és semmisítettek meg a szovjet egységek. A VILÁG SZABADSÄGSZERETÖ népei Sztálingrád felé tekintettek, ahol a szovjet ember katonai és erkölcsi erejének fölényével eldöntötte a második világháború sorsát. Megmutatta, hogy miben rejlik a szovjet katona, a nép legyőzhetetlen ereje, fölénye az imperialista hadsereg katonáival és céljaival szemben. Ebben az időszakban a szovjet tüzérség pár nap alatt közel 1600 német harckocsit semmisített meg, s ták háborús uszításukat a Szovjetunió ellen. 1927-ben már a provokációk sorozatát követték el, 1929-ben a kelet-kínai vasút kérdésében konfliktust idéztek elő Kína és a Szovjetunió között. 1932-ben Japán elfoglalta Mandzsúriát és felvonulási területnek akarta felhasználni a Szovjetunió ellen. 1935-ben pedig már világossá vált: Olaszország abesszi- n*ai rablóhadjárata, majd ezt követően a fasiszta Németország és Olaszország katonai szövetsége már a második világháború „főpróbáját” jelenti. Hitler is megmutatta igazi arcát: 1938-ban a német fasiszta hadsereg lerohanta Ausztriát, 1939-ben pedig megszállták Csehszlovákiát. Ilyen körülmények között természetesen az ötéves tervek főcélkitüzése az ország honvédelmi erejének szakadatlan növelése volt. a szovjet Állam vezetői mindent elkövettek, hogy megőrizzék a békét, józanságra, óvatosságra
